Lapszem – 2017. szeptember 18.

0
42

Ma szeptember 18-a van, a Diánák ünneplik a névnapjukat. Komolyan lhúlt az idő: azt tanácsoljuk, hogy még annál is melegebben öltözzenek fel, mint amire készültek, mert még annál is hűvösebb van, mint gondoltuk volna. A lapszemle viszont friss, meleg.

Népszava:  Vészhelyzetben az egészségügyi büdzsé

Csak extra-támogatással tartható fenn a hazai egészségügy működése: a kormány idén ősszel mintegy 42 milliárddal kényszerül kiegészíteni a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) költségvetését azért, hogy ne kelljen félbeszakítani egyetlen beteg terápiáját sem – írja a Népszava.  Az összeg hetedére, mintegy 6,4 milliárd forintra a kórházak és a szakrendelők zavartalan működtetéséhez van szükség. Bár az elemzők évek óta figyelmeztetnek arra, hogy a járó és fekvőbeteg ellátóknak jóval több esetet kell ellátniuk, mint amennyire finanszírozást kapnak, a költségvetések tervezésekor nem jut nekik elegendő pénz. Becslések szerint évente általában egy-két havi összeg hiányzik a kórházak kiegyensúlyozott gazdálkodásához.

Bár a kormányzat nemigen érti, hogy miközben a legutóbbi években már a GDP négytized százalékával többet költ az egészségügyre, a lakosság mégis elégedetlen az ellátással. A választ erre Orosz Éva, az ELTE professzora adta meg egy augusztus végi szakmai konferencián, ahol arról beszélt, hogy

a gyógyításra fordított összeg reálértékben még mindig 6 százalékkal elmarad a 2006-os mértéktől.

Azt ő is elismerte, hogy ugyan 2016-ban nőtt a forrás, a természetbeni kiadás részesedése a GDP-ből, de még ezzel együtt sem éri el a 2006-os értéket, miközben minden más európai országban nőtt az egészségügy közfinanszírozása. Hozzátette azt is, hogy az egy főre jutó egészségügyi közkiadások Magyarországon hullámvonalat írnak le, lényegében azonban 1992-től csökkennek, miközben Lengyelország utolérte Magyarországot, Szlovákia és Csehország pedig jobb eredményt produkál.

Magyar Idők: Újra akcióznak Soros György civilje

Ma este fél hattól „Rendületlenül – szolidaritási gyűlés Gulyás Márton, Schilling Árpád, Vágó Gábor és a szakszolgálatok védelméért!” címmel hirdettek meg tüntetést a Facebookon az Alkotmányvédelmi Hivatal elé. A felhívás szerint a kormány egyik meghatározó politikusa, Németh Szilárd, a Nemzetbiztonsági Bizottság alelnöke titkos­szolgálati információkra alapozva vádolta meg őket azzal, hogy ők lennének az elkövetkezendő hónapok utcai zavargásainak szervezői – ad hírt róla a kormánypárti lap, amely szerint a radikálisok aggódnak az Alkotmányvédelmi Hivatalért, miközben nem hajlandók értelmezni vezéralakjaik fenyegető mondatait. A lap felidéz egy-két, az érintettek által korábban megfogalmazott mondatot, amellyel igazolni véli a három érintetett ért vádat, majd azt írja:

ismert, hogy Soros György a rendszerváltozás óta minden választás előtt milliókat fordított arra, hogy a konzervatív, nemzeti és keresztény pártok bukását okozza.

A közelmúltban pedig – meglehet, hogy az őszi polgári engedetlenségi akciók előkészítésének részeként – Budapestre hívták a világ számos országában zavargásokat generáló, kormányokat megbuktató Szrgya Popovicsot, akinek Útmutató a forradalomhoz című könyvét az anarchia és a felforgatás bibliájaként is emlegetik. A lap szerint tehát a Soros-hálózat mindeközben milliókat költ a kormánybuktatásra, amelynek érdekében az erőszakosabb, törvénysértő utcai akcióktól sem riadnak vissza.

Magyar Hírlap:  Jön a brüsszeli ellenőrzés

Ma érkezik Budapestre az az európai parlamenti bizottság: a háromnapos tényfeltáró látogatás keretében az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának (CONT) küldöttsége „olyan helyszínekre látogat el, amelyeken EU által finanszírozott beruházások valósultak meg, és tervei szerint találkozik majd a civil szféra, az Állami Számvevőszék, a nemzeti parlament tisztviselőivel és más döntéshozókkal”. Mint írják, a CONT az uniós kiadások felhasználásának jogszerűségét és hatékonyságát ellenőrzi, ezt a munkát segítik a tagállami látogatások. A delegáció meglátogatja az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (EIT), a 4-es metrót, a Budapest Szíve program fejlesztéseit, a Zeneakadémiát, a Pesti Vigadót, a felcsúti kisvasutat, a szekszárdi Bodri Pincészetet, valamint bajai turisztikai fejlesztéseket is. Találkozik Polt Péter legfőbb ügyésszel, a „civil társadalom képviselőivel is.  A CONT delegációjának felcsúti látogatását Deutsch Tamás és Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter is kifogásolta.

Lázár János a múlt heti kormányinfón azt mondta, az ellenőrzési program döntő mértékben Orbán Viktor miniszterelnök személyéről szól, ugyanis a delegáció az ellenzéki sajtó által a kormányfőhöz kötött projekteket – például a felcsúti kisvasutat – akar megszemlélni, aminek nincs akadálya, de lennének fontosabb áttekintendő ügyek is.

Azt is mondta, szerinte nincs esély az elfogulatlan vizsgálatra.

Magyar Nemzet: Csak azért is kisvasút!

A brüsszeli küldöttség magyarországi vizsgálódásai témát szolgáltattak a konzervatív napilapnak is, amely vezércikket szentelt a tágabb témának.  A felcsúti kisvasút létesítésének irracionális voltáról ír a lap, leszögezve: ha egy sikeres vállalkozó a saját pénzén készíttet tizenkét márványoroszlánt a kertjébe, hogy megmutassa, ki az alfahím az utcában, ahhoz senkinek semmi köze. De ha valaki hasonló célzattal részben uniós forrásból építtet kisvasutat a falujába, akkor a legkevesebb, hogy idővel megjelennek nála az EU ellenőrei, és utánanéznek, mire adtak pénzt. Emiatt durcáskodni – hogy finoman fogalmazzak – nem elegáns. Márpedig a magyar kormány épp ezt teszi, amikor akadályokat gördít a héten hazánkba érkező EU-s költségvetési ellenőrző bizottság elé. A küldöttség vezetője persze tagadja, hogy politikai indíttatásból szemelték ki a kisvasutat. Így aztán mindenki annak a félnek hihet, amelyiknek akar. Mindenesetre azon sem csodálkoznék – írja a publicista –, ha az unió képviselőit nem csak a tiszta jobbító szándék vezetné, amikor a Brüsszellel lépten-nyomon összeakaszkodó Orbán Viktornak néznek a körmére.

De akárhogy is legyen, a vizsgálatokat megelőző acsarkodás nem vet jó fényt a kormányra, mint ahogy az sem, hogy nem vesz részt az uniós pénzek elcsalását vizsgáló európai ügyészség megalakításában.

Pedig még politikai hasznot is húzhatnának abból, ha a Felcsútra kiszálló ellenőrök nem találnának semmit. Vagy csak apró, rosszindulatú észrevételeket tennének. Persze furcsa lenne, ha nem találnának hibát abban a beruházásban, amelynek bővítéséről bevallottan azzal az indokkal döntenek, hogy csak azért is!

 

 

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here