Hasznos

Moszkva és a Hamász akciója Izrael ellen

Úgy néz ki aki teheti sütögeti a háborúk pecsenyéjét. Az oroszoknak kapóra jött a Hamász terrorja, kevesebbet foglalkozik a világ az orosz agresszióval, Iránnak jól jön, mert magasabbra tornáztathatja az olaj árát, persze ez minden kitermelő országra is vonatkozik. A szúdiaknak nem kell megállapodni Izraellel, viszont az izraeliek pontot tehetnek a Hamász végére. 

Az ENSZ Biztonsági Tanács állandó tagjai közül egyedül Oroszország nem volt hajlandó elítélni a Hamász akcióját Izrael ellen. Közben az Arab Liga főtitkára Moszkvába repült  Szergej Lavrov külügyminiszter meghívására. Az Arab Liga főtitkára úgy nyilatkozott, hogy közvetíteni akar a Gázai konfliktusban. Miért épp Moszkvában?

A Hamász úgy nyilatkozott, hogy Irán támogatásával indította el hétvégi támadását Izrael ellen. Teherán nyíltan fel is vállalta a Hamász támogatását. A Wall Street Journal arról számol be, hogy az iráni forradalmi gárda heteken keresztül segítette a Hamász előkészületeit. Végül hétfőn Bejrútban együttes tanácskozást tartottak, és akkor döntöttek a támadás elindításáról a hétvégén.

Az orosz titkosszolgálat, amely igen aktív Szíriában, tudomást szerzett a tervezett támadásról, de nem sietett Izraelt értesíteni noha korábban Benjamin Netanjahu miniszterelnök azzal dicsekedett, hogy kiválóak a kapcsolatai Putyin orosz elnökkel.

Moszkva szempontjából két okból is hasznos a Hamász támadása Izrael ellen: egyrészt elvonja a figyelmet az ukrajnai háborúról másrészt pedig a bizonytalanság növelheti az olaj árát, ez pedig Oroszország legfőbb exportcikke.

Olaj hiány várható?

Miután Szaúd Arábia több mint napi egymillió hordóval, Oroszország pedig 300 ezerrel csökkentette olaj kitermelését, ezért már decemberben bekövetkezhet a hiány, mely áremeléshez vezethet – jósolják a szakértők. Szaúd Arábia pénteken a Hamász akciójának megindulása előtt arról tájékoztatta a Fehér Házat, hogy kész növelni az olaj kitermelést, hogy csökkenjen a benzin ára az Egyesült Államokban. A feltétel az USA garanciája a szaúdi-izraeli megegyezéshez. A Hamász támadása nyomán kútba esett Szaúd Arábia és Izrael egyezségre, nem kétséges, hogy ez volt Irán egyik legfőbb célja is. Amellett persze, hogy Irán is az olaj exportjából él.

Oroszországnak az áremelkedés különösen jól jön hiszen az ukrajnai háború miatt minden dollárra nagy szüksége van, és az olaj a legfőbb bevételi forrása. Putyin orosz elnök nemrég a Valdaj tanácskozáson Szocsiban arról beszélt, hogy idén Oroszország nemzeti jövedelme 3%-kal növekedhet míg Európa nagy része recesszióba süllyedt.

Oroszországnak és az Egyesült Államoknak egyaránt érdeke az energiaválság

“Németországban konszenzus volt abban, hogy kell az olcsó orosz energia, mert ez alapozza meg a gazdaság növekedését“ – nyilatkozta Merkel ex kancellár gazdasági tanácsadója a londoni Financial Times-nak.

A gazdasági szakember Lars Hendrik Röller elmondta, hogy az olcsó orosz földgáz tette lehetővé a német gazdaság fejlődését 2005 és 2020 között. Ezért ragaszkodott Merkel kancellár az Északi Áramlat orosz gázvezetékhez, és ezért akarta azt lehetetlenné tenni az Egyesült Államok.

A fejlett országok közül Norvégián kívül kizárólag az USA az, amely energiatöbblettel rendelkezik, vagyis miközben otthon olcsó energiát használ fel közben még exportra is jut belőle. Miután az Északi Áramlat 1 és 2 vezetéken leállt a földgáz szállítás, pontosabban az utóbbin el sem indult, az Egyesült Államok lehetőséget kapott arra, hogy a drága cseppfolyósított földgázt eladja Európában miközben a német ipar elveszíti nemzetközi versenyképességét.

Az egy főre jutó GDP az Egyesült Államokban 80 ezer dollár míg Németországban  csak 51 ezer dollár és Japánban 35 ezer dollár. Kínában, amely az USA legnagyobb vetélytársává vált, ez mindössze 13 ezer dollár.

Az energia válság az Egyesült Államok kezére játszik Kínával szemben: 2028-ra sem csökken a két óriást elválasztó szakadék, mert az USA GDP-je 32 ezer milliárd dollárra növekszik míg Kínáé csak 27 ezer dollárra. Kína is nettó energia importőr éppúgy mint Németország vagy Japán.

Putyin utolsó reménye a magas energia ár

“Ha magas lett volna a kőolaj és a földgáz ára, akkor a Szovjetunió még mindig fennmaradt volna”

– nyilatkozta Mihail Szergejevics Gorbacsov a Szovjetunió bukása után 15 évvel 2006-ban.

Putyin elnök ma ugyanebbe a reménybe kapaszkodik bele hiszen még 2023-ben is ez a fő exportcikke Oroszországnak. A magas ár érdekében Oroszország napi 300 ezer hordóval csökkentette az olajkitermelését éppúgy mint Szaúd Arábia, mely több mint napi egymillió hordóval szállít kevesebbet a világpiacra. Putyinnak ma az okoz gondot, hogy a kínaiak 40%-kal olcsóbban veszik a földgázt mint az európaiak kihasználva Moszkva nehéz helyzetét. India ugyanígy tesz az orosz kőolajjal, melyet rúpiáért vásárol meg Oroszországtól, majd finomított formában tovább exportál Nyugatra dollárért vagy euróért, elsősorban Németországba.

Csakhogy így már drága az orosz energia miközben Németország ipara az olcsó földgázra és olajra volt beállítva. A Merkel – Putyin duó ennek az együttműködésnek a szimbóluma volt, a kancellár asszony és az orosz elnök felváltva beszélgettek egymással németül és oroszul. Merkel ex kancellár gazdasági főtanácsadója ma is védelmezte ezt az együttműködést Oroszországgal, rámutatva arra, hogy nehéz lesz megtalálni az alternatívát ehhez a modellhez. Kína is kihasználja Németország nehézségeit, és olcsó elektromos autókkal akarja elárasztani egész Európát. Macron francia elnök emiatt kereskedelmi háborúval fenyegetőzik, de Scholz német kancellár leintette őt:

“Szó sem lehet kereskedelmi háborúról Kínával, mert ahhoz túlságosan is fontos a kínai piac Németország és az egész Európai Unió számára.”

Szinte ingyen kapja India az orosz olajat

A cím majdhogynem igaz, mert ugyan kapnak az oroszok indiai rúpiát, csak hát azzal  nem tudnak mit kezdeni. A háborúzó Oroszországnak dollárra és euróra lenne szüksége. Mihez kezd ezzel Putyin?

Idén eddig több mint félmilliárd hordó kőolajat vásárolt Oroszországtól India, ez a 2021-es import mennyiségnek tízszerese. Akkor persze még nem volt háború, de Putyin agressziója miatt a Nyugat szankciókkal sújtja az orosz kőolajat is, melyet Moszkva kénytelen eladni Indiának, Kínának és más olyan országoknak, melyek nem alkalmaznak szankciót vele szemben.

Csakhogy növekvő mértékben ezek az államok nem dollárban vagy euróban fizetnek. Így hiába a magas ár, a bevétel csekély.

Oroszország 300 ezer hordóval csökkentette napi olaj kitermelését, és miután Szaúd Arábia még inkább visszafogja magát, ezért az olajár közelíti a 100 dollárt. Csakhogy Moszkva legfőbb vevői: India és Kína rúpiában illetve jüanban fizetnek.

Amikor a G 20 Indiában tartotta meg csúcsértekezletét, akkor Putyin elnök nem mert elmenni a nemzetközi elfogató parancs miatt, helyette Lavrov külügyminiszter adta elő az orosz problémát:

”Sok milliárd rúpia áll hegyekben Indiában, melyet az olajért kaptunk. A baj az, hogy ezzel a rakás rúpiával egyelőre nem tudunk mit kezdeni.“

A Kpler elemző cég szerint az oroszok havi 1 milliárd dollár értékben exportálnak olajat Indiába vagyis valóban rúpia hegyekről lehet beszélni. A rúpia nem igazán konvertibilis pénz, a nagyobb összegek átváltását az indiai kormánynak kell engedélyeznie, és Narendra Modi alaposan kihasználja Putyin szorult helyzetét, ezért az olajból származó pénzt egyelőre nem lehet átváltani. Az indiai kormányfőt erre ösztönzi új szövetségese, Biden elnök is, akivel stratégiai egyezményt kötött nemrégiben Washingtonban.

Hosszú évekig Narendra Modi miniszterelnököt nem is fogadták Washingtonban mondván: véres a keze! Korábban ugyanis amikor Gujarat állam fő minisztere volt, akkor pártja szabályos pogromokat rendezett a muzulmán kisebbség ellen. Több mint ezer ember meghalt, és sok muzulmán házát felégették. Változnak az idők: Washingtonban elsőszámú stratégiai ellenfélnek nevezték Kínát 2021-ben, és ezért felértékelődött India, mely időközben a világ legnépesebb állama lett. India GDP-je immár megelőzi Nagy Britanniát, és öt éven belül a harmadik legnagyobb lesz a világon az USA és Kína után. India éves
GDP-je 3700 milliárd dollár míg Oroszországé mindössze 2200 milliárd. India GDP-je idén várhatóan 7%-kal növekszik míg Oroszországé – elsősorban a háború miatt – várhatóan csökken.

India szépen pénzel az orosz olajból

A nyugati világ ársapkát húzott az orosz olajra: 60 dollár per hordó. India ezt kihasználja, és olcsóbban veszi meg az orosz olajat a világpiaci árnál. Majd finomítják Indiában, és eladják a globális piacon mint indiai terméket, melyet természetesen semmiféle szankciók sem sújtanak.

“Ha harminc százalék a diszkont, akkor ez majdnem azt jelenti, hogy ingyen kapjuk az orosz olajat”

– büszkélkedett India olaj és földgáz ipari minisztere.

3,6 milliárd dollárt vágott zsebre idén India azzal, hogy orosz olajat vásárolt – mondta egy parlamenti képviselő.

Ukrajna persze sürgeti, hogy a Nyugat zárja el ezt a lehetőséget az orosz olaj elől, de sem az Egyesült Államokban sem pedig Európában nem sietnek ezzel. Az Indiában finomított orosz olaj ugyanis segít stabilizálni az árakat a világpiacon, amelyek még jobban megszaladnának, és ezzel tovább növekedne az infláció.

Németország, amely az ukrajnai háború előtt az orosz energiára alapozta gazdaságát, az élen jár abban, hogy Indiából importálja a feldolgozott orosz olajat.

Egy év alatt 1100%-kal nőtt az indiai olaj termékek importja Németországban az év első hét hónapjában.

Ez 451 millió eurót jelent a tavalyi 37 millióval szemben. Németország elsősorban dízel és fűtőolajat vásárol Indiából – közölte a Destatis.
Josep Borrel, az Európai Unió külügyi főképviselője  még májusban bírálta ezt a gyakorlatot, “amely morális problémákat vet fel.”

Orosz beruházások Indiában – ezt javasolja Narendra Modi kormánya Putyinnak.

“Az indiaiak állítólag előnyös beruházásokat kínálnak majd a rúpia hegyek elköltésére” – mondta erről Lavrov külügyminiszter Delhiben – némi kétségekkel a hangjában. Az orosz diplomácia vezetője pontosan tudja, hogy India nem engedi be azokba a kulcsfontosságú szektorokba az oroszokat, ahova azok szeretnének bejutni. Narendra Modi miniszterelnök megígérte Biden elnöknek, hogy a viszonylag fejlett informatikai szektort például zárva tartják Oroszország előtt, és semmilyen lehetőséget nem kínálnak, amely az orosz háborús erőfeszítéseket támogathatná.

A jelenlegi háborús helyzetben az oroszok nem annyira befektetni szeretnének, hanem minden pénzt a háborúban megroggyant hazai gazdaság erősítésére kívánnak fordítani.

“Oroszországnak készpénz kell, természetesen konvertibilis valutában”

– hangsúlyozta Alexandra Prokopenko, a Carnegie Endowment for International Peace Oroszország szakértője, aki a brüsszeli Politiconak nyilatkozott.

Hova vezet az Új Selyemút?

Kambodzsa az Új Selyemút mintadiákja, de a siker nem szembeötlő pedig kirakatnak szánják Pekingben, ahol hamarosan csúcstalálkozót rendeznek, melyre a magyar miniszterelnököt is várják. A BBC annak nézett utána, hogy mennyire eredményes ez a program ott, ahol a legrégebben és a leglelkesebben követik: Kambodzsában, melynek új miniszterelnöke nemrég Kínában járt.

15 éve kezdődött meg az óriási turista központ építése a tengerparton, de ma sem látszik még sok belőle – számol be a tudósító Kambodzsából. Szigorúan titokban készítették elő – ahogy ez már szokásos volt Hun Sen miniszterelnök birodalmában. Ő volt a világ legrégebben uralkodó kormányfője, de idén – 72 éves korában – átadta az irányítást fiának. Hun Manet miniszterelnök első útja természetesen Kínába vezetett, ahol fogadta őt Hszi Csin ping elnök is, aki felidézte a két állam kapcsolatait. Annál nem sokat időzött, hogy Peking támogatta Pol Pot véreskezű rendszerét, mely a lakosság egynegyedét – egyharmadát kiirtotta még a hetvenes években. Annál több szó esett az Új Selyemútról, amely Kína nagyszabású terjeszkedési politikájának fedőneve: a kínaiak nem fegyverrel hanem pénzzel akarják meghódítani a világot.

Kambodzsában messze ők a legfontosabb befektetők, a turisták többsége is Kínából érkezik. Számukra épülne a hatalmas tengerparti üdülő központ, melynek saját repülőtere is van. Pontosabban lesz, mert még mindig nem készült el.

A kaszinóváros a közeli Sihanoukville-ben viszont rohamtempóban épült fel, és ugyanilyen villámgyorsan csuklott össze a pandémia idején. Elmaradtak a kínai turisták, ezért leállt minden. A város tele van félkész épületekkel, a kaszinók konganak.

Kambodzsában szinte mindent a kínaiak építenek, de ez az ágazat most válságba jutott Kínában, és ennek a jelei megmutatkoznak Kambodzsában is.

A nagy tengerparti üdülő központot például egy Tiencsinben bejegyzett cég építi, mely mindössze egymillió dollárért szerezte meg a hatalmas területet. 99 évre bérlik ezt a területet Kambodzsa tengerpartján. 36 ezer hektárról volt szó eredetileg, de ehhez hozzácsaptak még 9000-et. A törvény szerint  10 ezer hektár lehet a felső határa egy külföldi földszerzésnek. Csakhogy itt minden szigorúan titkos volt – személyesen a majd mindenható miniszterelnök utasítására. Így az sem zavar senkit, hogy a kínaiak által megszerzett föld egy része egy nemzeti természetvédelmi parkhoz tartozik. Az építkezések jelentős környezetvédelmi károkat okoztak a területen, de a kambodzsai hatóságokat ez hidegen hagyta hiszen a nagy barát, Kína szerezte meg a területet – a kambodzsai kormányfő jóváhagyásával.

USA szankciók a kínai cég ellen

2020-ban Washingtonban a kínai cég ellen szankciókat jelentettek be mondván: a kínaiak semmibe veszik a helyi lakosság jogait miközben annak megélhetése kerül veszélybe. Igazában persze az zavarta az Egyesült Államokat, hogy az épülő repülőteret katonai célokra is lehetne használni – írja a BBC.

A kínai cég igazságtalannak tartja a szankciókat mondván, hogy nagy közlekedési csomópontot akar itt kialakítani, melyre szükség is lesz hiszen a tengerparti üdülő központban 1,3 millió ember élhet majd 2030-ban.

Évente hétmillió turistával számolnak, és ez a nagy forgalom egymillió embernek jelent majd munkalehetőséget.

Mindez nem kizárt, de Kambodzsa turista rekordja 2019-ben 6 millió volt, és a pandémia óta még nem döntötték meg ezt a csúcsot.

A kínaiak mindenesetre nagyon is komolyan veszik ezt a hatalmas tengerparti programot: Tiencsin első számú vezetője a helyszínre látogatott az alapkő letételére, később ő lett az Új Selyemút program gazdája.

A tiencsini cég 4 milliárd dolláros befektetést ígért a kezdetben, de senki sem tudja, hogy miből?

Egy kínai magánbefektető, aki a nemzetközi kaszinó bizniszben volt jelentős tényező ebben a régióban, jelenleg előzetesben csücsül Thaiföldön. Ahol a mianmari határvidéken üzemeltetett kaszinókat. Mianmar szintén Kína régi kliense, ahol a titokzatosság ködfüggönye mögött zajlik a biznisz. Itt van az Aranyháromszög – Laosz, Mianmar és Thaiföld határvidékén, ahol a kábítószer kereskedelem hagyományos központja helyezkedik el.

Az új miniszterelnök Nyugaton nevelkedett, de…

Hun Manet első útja Pekingbe vezetett, ahol sietett hangsúlyozni elkötelezettségét Kína és különösen az Új Selyemút program mellett. Csakhogy az Új Selyemút program kambodzsai zászlós hajója, a hatalmas tengerparti üdülő központ tönkreteszi a természetet.

Sihanoukville_Development

A környezetvédelemre a kínai építő vállalatok nemigen ügyelnek miközben szépen csendben a nemzeti természetvédelmi park 80%-át beépítik! A helyi környezetvédők megpróbálnak küzdeni ez ellen, de nem sok reményük lehet hiszen a programot maximálisan támogatják a kambodzsai hatóságok.

“Ha védeni próbáljuk a természetet, akkor azt kockáztatjuk, hogy börtönbe jutunk, sőt az életünk is veszélybe kerülhet” – mondta egy fiatal környezetvédő aktivista a BBC tudósítójának Kambodzsában.

Putyin megnyerheti a gabona háborút?

Az ukrán és lengyel vezetők összecsapása az ENSZ-ben azt mutatta meg, hogy komoly vita alakult ki a gabonaexport miatt Ukrajna és Lengyelország között. Varsó leállította a fegyverszállítást bár később közölte, hogy ez csak az új fegyverekre vonatkozik. Hazafelemenet az USA-ból Zelenszkij megállt Lengyelországban, de nem találkozott egyetlen lengyel vezetővel sem.

A Nyugat arra számított, hogy Putyin ráfázik arra, hogy nem hosszabbítja meg a gabona egyezményt Ukrajnával, melyet az ENSZ és Törökország garantált – írja a Washington Post. 2022-ben ugyanis Putyin az ukrán gabona export akadályozásával öngólt lőtt: emelkedni kezdtek a gabonaárak a világpiacon, és ezért szövetségesei a globális Délen morgolódni kezdtek, és rávették az orosz elnököt politikája módosítására. India, Kína, Egyiptom és Indonézia nagy szerepet játszott ebben. Csakhogy Washington és Brüsszel idén rosszul számolt, mert Oroszország remek termést takarítottak be, a világpiacon így nem következett be áremelkedés. Sőt szeptemberben kétéves mélypontra süllyedtek a gabona árak a globális gazdaságban. Így aztán a globális Dél egyáltalán nem sietett reklamálni Putyin elnöknél a gabona árak miatt.

Ukrajnának viszont nagyon nagy gondot okoz a gabonaexport hiánya, mert az agrárbiznisz a gazdaság 10%-át jelenti, és nagy befolyással van a közhangulatra. A Kremlben tudják ezt, és ezért szisztematikusan támadják a kikötőket és a gabonaraktárakat Ukrajnában.

A kijevi kormány megpróbált új tengeri útvonalat kitalálni a Fekete tengeren, ez működik is, de a kapacitása kicsi vagyis nem oldja meg a problémát. Marad a vasúti szállítás és a közép-európai államok reakciója, melyet az vált ki, hogy az ukrán gabona miatt esnek náluk is az árak. A gabonatermesztő ágazatban dühösek a gazdák Lengyelországban és Magyarországon valamint Szlovákiában és Romániában. Lengyelországban választások lesznek októberben, emiatt a kormány nagyon is odafigyel a vidék véleményére.

Brüsszel és Kijev esküdözik, hogy csak az exportról van szó, és az árak emiatt nem esnek majd az érintett uniós országokban, de ez nem így van. Az ukrán gabona ugyanis az export piacokon leveri az árakat, és ez hat Lengyelországban, Magyarországon és másutt – állapítja meg a Washington Post.

Három megoldás kínálkozik, de egyik se jó igazán

Az első lehetőség az, hogy mindenki vár februárig – márciusig, hogy kiderüljön: milyen termés várható, és milyen árak jöhetnek a nemzetközi piacon?

Csakhogy addig is az ukrán gazdáknak vetniük kell, és ilyen bizonytalan helyzetben nem tudhatják: mennyit lesznek képesek ebből külföldön eladni?

Az árak pedig lehet, hogy nem emelkednek hiszen lehet újra rekord termés Oroszországban.

A második opció az az, hogy az Európai Unió kompenzálja az érintett tagállamokat a veszteségek miatt. Ez drága megoldás egy olyan időszakban amikor az Európai Unió pénzhiánnyal küszködik részben Ukrajna támogatása miatt. Ráadásul ez precedens is lehet. Brüsszelben máris fő a fejük az agrár szakértőknek: mi lesz így Ukrajna uniós tagságával, hogyha gabona ügyben máris ekkora konfliktus alakulhat ki? – teszi fel a kérdést a Politico.

A harmadik lehetőség az, hogy a Nyugat teljesíti az oroszok kívánságát: felold néhány szankciót cserében azért, hogy Moszkva megengedje az ukrán gabona exportját a Fekete tengeren.

Ez a kacifántos helyzet magyarázza azt, hogy ennyire elfajulhatott Ukrajna és Lengyelország viszálya gabona ügyben.

Zelenszkijt figyelmeztethették Washingtonban, hogy fogja vissza magát

– írja a Washington Post.

Lengyelország ugyanis Ukrajna legfőbb támogatója az Európai Unióban és a NATO-ban. A varsói kormány átadta saját fegyverzetének a 20%-át Ukrajnának, hogy ezzel erősítse az ukrán hadsereget. A NATO utánpótlás nagy része Lengyelországon keresztül érkezik Ukrajnába, az ukrán katonák kiképzése is jelentős részben itt folyik.

Lengyelország befogadott 1,6 millió ukrán menekültet, akik közül körülbelül egymillió ott is maradt.

Októberben választás lesz Lengyelországban, és késhegyig menő harc dúl a választókért. Ebben a helyzetben a PiS, a legerősebb lengyel kormánypárt maximálisan számít a vidék szavazataira, és ezért nem veheti félvállról az ukrán gabonakérdést.

Zelenszkij elnöknek ezt meg kellene értenie – hangsúlyozza a Washington Post. Az nem megoldás, hogy Ukrajna bepereli Lengyelországot és a többi uniós tagállamot a WTO-nál.

Ezek ott megőrültek Kijevben vagy túl sok vodkát ittak – nyilatkozta erről a brüsszeli Politiconak egy magát megnevezni nemkívánó uniós diplomata.

Kijev viszont azt állítja, hogy

jogilag Ukrajnának van igaza, mert Lengyelország és Magyarország megsérti az Európai Unió szabályait, és ezzel aláássa egy háborúban álló állam gazdaságát.

Zelenszkij az ENSZ-ben egyenesen arról beszélt, hogy ezek az államok “Moszkva kezére játszanak.”

Szlovákia mutathatja meg a megoldást mindenkinek: Pozsonyban jelezték, hogy készek megállapodni Ukrajnával a gabona exportjáról, ha a kijevi kormány megfelelő garanciákat ad.

A lengyel agrárminiszter is jelezte, hogy kész a tárgyalásokra. Kaczynski, Lengyelország erős embere, egy választási nagygyűlésen megerősítette: továbbra is támogatják Ukrajnát “a kellemetlen viták ellenére.”

Lavrov orosz külügyminiszter az ENSZ-ben azt állította, hogy Ukrajna és részben a világszervezet a hibás azért, hogy az oroszok felmondták a gabona egyezményt: “nem teljesítették, amit megígértek.”

Mire célzott Lavrov?

“Azokon a folyosókon, melyeken az ukrán gabonaszállító hajók közlekedtek, megjelentek hadihajók is, melyek dróntámadásokat intéztek orosz hajók ellen.”

A fő kifogás valójában nem ez hanem az, hogy a Nyugat továbbra is akadályozta az orosz gabona exportját – írja a CNN gazdasági rovata, mely emlékeztet arra is, hogy az elmúlt napokban ukrán rakétatámadás érte Szevasztopolt, az orosz flotta főhadiszállását, ahol tábornokok is az életüket veszítették.

Zelenszkij elnök meghallotta a washingtoni figyelmeztetést, és X- en , a korábbi Twitteren ezt írta: “egész Lengyelországnak szeretném megköszönni azt a felülmúlhatatlan támogatást és szolidaritást, melyet tapasztalunk, és amely nagyban segít minket abban, hogy megvédjük a saját függetlenségünket és egész Európa szabadságát” – idézi Ukrajna elnökét a brüsszeli Politico.

Maffia milliók rabszolgamunkából, avagy mitől olcsó az olasz paradicsom

Az agrobizniszt a maffia különböző csoportjai irányítják Olaszország déli részén, ahol a munkavállalók jelentős része migráns, akik rémes körülmények között dolgoznak, hogy hasznot hajtson a bűnöző csoportoknak.

Olaszország Európa legnagyobb paradicsom termelője, és a világon is csak az Egyesült Államok és Kína előzi meg. 5,5 millió tonna az éves paradicsom termés, és ez 4,9 milliárd dollárt hoz – többnyire a maffiának. Miért? Egyrészt a földek jelentős része közvetlenül is a keresztapák tulajdonában van, de nagyon sok gazdát a maffia megfélemlít, így azok is azt teszik, amit a bűnöző csoportok akarnak. Annál is inkább, mert a maffia kezében van a paradicsom felvásárlása és szállítása, ezért a gazdák nemigen ellenkezhetnek a keresztapáknak. Akiknek nagyon is fontos az agrárbiznisz, ez hozza a bevételek körülbelül 10%-át. 2019-ben ez 24,5 milliárd eurót jelentett – közölte a maffia gazdasági tevékenységét figyelő központ.

Hogy csináljak a nagy pénzt? A rabszolga munkából. Az Olaszországba érkező migránsok jelentik a munkaerőt, mely szinte ingyen dolgozik a mezőkön és a raktárakban.

Caporale rendszer

A maffia káplárai irányítják a migráns munkaerőt, amely azt hiszi, hogy munkaszerződés alapján dolgozik, és így jogosult lesz olaszországi tartózkodásra. Csakhogy a munkaszerződések hamisak, ezt persze a szerencsétlen migráns munkások nem tudják hiszen olaszul senki sem beszél közülük. A munkaidő hihetetlenül hosszú: napi 12 óra a hét minden napján! Elvben minimálbért kapnak, de ebből sokat levonnak “ellátás” címen. Teljesítménybér van vagyis a begyűjtött paradicsom mennyisége alapján fizet a káplár, ha fizet.

Elvben 300 kiló paradicsom leszedése után 5 euró 50 cent jár. 30 eurónál többet nemigen lehet keresni egy nap, de ebből mindjárt levonnak 3 eurót azért, mert a szálláshelyről a mezőre szállítják a migráns munkaerőt. Ha valaki beteg, akkor 20 euróért viszik kórházba, de az ottani ellátást már a migránsnak a saját zsebéből kell kifizetnie.

Az ENSZ becslése szerint ebben a caporale rendszerben 400-450 ezer ember dolgozott Olaszország déli régióiban. Közülük több mint 105 ezren meghaltak a rémes munkakörülmények miatt.

Az egész káplár rendszert betiltották 2016-ban, de ez az ország déli részén a hatóságokon kívül ez senkit sem érdekel.

A szupermarketekben így lesz viszonylag olcsó a paradicsom, mert a termelési költség alatt kínálják a maffia cégek a konzerv paradicsomot.

Minthogy folyamatosan érkeznek a migránsok a Földközi tengeren keresztül, ezért a munkaerő utánpótlása nem jelent gondot. A törvény ugyan kimondja, hogy egy ilyen káplárt nyolcéves börtönbüntetésre lehet ítélni, de a mai napig még egyetlen ilyen ítélet sem született. Giorgia Meloni miniszterelnökasszony nemrég Lampedusa szigetén járt Ursula von der Leyen, brüsszeli bizottsági elnök  társaságában, és mindketten úgy nyilatkoztak, hogy határozottan fel kell lépni az illegális bevándorlás ellen. Csakhogy közben folyamatosan érkeznek a migránsok a Földközi tengeren, és Olaszországban nem számíthatnak semmiféle állami támogatásra, ezért a maffia könnyedén kihasználhatja kiszolgáltatott helyzetüket – állapítja meg tényfeltáró riportjában a londoni Guardian.

Miért tarolnak a kínai akkumulátorok a világpiacon?

A pekingi Global Times arra hívta fel a nyugati autógyárak figyelmét, hogy csakis kínai akkumulátorokkal tudják megtenni a nagy ugrást: átállást az elektromos járművekre.

A kínai akkumulátorok olcsók és jók – ez derül ki a Rystad kutató intézet felméréséből. Egy lítium-vas-foszfát akkumulátor előállítása Kínában körülbelül 46 dollárba kerül kilowattóránként.

Egy lítium-nikkel-mangán-kobaltoxid akkumulátor előállítása Dél Koreában vagy Japánban kilowattóránként 70 dollár. Ráadásul a kínai akkumulátor élettartama hosszabb mint a dél-koreai vagy japán vetélytársaké. Így érthető, ha a nyugati autógyárak a kínai akkumulátorokra szavaznak. Olyannyira, hogy Debrecenben az épülő BMW gyár vezetői már le is paktáltak az ugyanott épülő CATL kínai akkumulátor gyárral az együttműködésről.

A Mercedes elnök vezérigazgatója úgy nyilatkozott a Bloomberg televíziónak, hogy ők is reagionális alapon szervezik meg az elektromos járművek és az akkumulátorok gyártását.

“Beruházásaink oroszlánrészét immár az elektromos jármű gyártás jelenti”

– hangsúlyozta a Mercedes főnök New Yorkban. Csakhogy az Egyesült Államokban más elektromos járművek kellenek mint Európában vagy Kínában, ahol rövidebb távokra használják az autókat.

A dél-koreai és a japán akkumulátor gyártók abban bíznak, hogy az amerikai autósok inkább vesznek drágább autót drágább akkumulátorral, mert az nagyobb távra képes mint a kínai akkumulátorokkal működő kocsik.

Jön a Toyota forradalom?

A japán autógyár olyan új technológiával kísérletezik, amely a jelenlegieknél sokkal hatékonyabb és kevésbé gyúlékony akkumulátorokat hozna létre – igaz, hogy egy kicsit drágábban. Szilárd elektrolitet tartalmaz ez az akkumulátor, amely lehetővé tenné akár 1200 kilométer megtételét is – ráadásul a töltés is könnyebben és gyorsabban menne. A Volkswagen is valami hasonlóval kísérletezik. Eredmény egyelőre nincs. Az évtized második felére várják a kutatók a prototípus elkészülését. Ha a technológia sikeres is lenne, az ár megmaradna problémának, mert jóval drágábban lehetne ilyen akkumulátorokat megvásárolni. A fejlesztők abban bíznak, hogy a fogyasztók az USA-ban hajlandók megfizetni a magasabb árat is, ha 10 perc alatt fel lehet tölteni az akkumulátort, és a hatótávolság valóban 1200 kilométerre nő.

Ki a főnök?

Egyre gyakoribb az együttműködés az autógyárak és az akkumulátor üzemek között. A Honda és az LG például közös elektromos autó céget működtet az Egyesült Államokban: a japán cég részesedése 49%, a dél-koreaié 51%.

A nagy autógyárak egyre inkább abban gondolkodnak, hogy megvegyenek akkumulátor gyártó cégeket vagy ellesve azok titkait, maguk is akkumulátor gyártásba kezdjenek. Az autógyárak pénzügyi lehetőségei lényegesen nagyobbak mint az akkumulátor gyártó cégek kutatásra és fejlesztésre fordítható pénzei. Itt a rekorder a kínai CATL évi 2 milliárd dollárral. A Volkswagen évente majdnem 20 milliárd dollárt fordít kutatásra és fejlesztésre, a Toyota és a Mercedes 9-10 milliárd dollárt.

A General Motors maga akar akkumulátorokat kifejleszteni a saját autóihoz.

Gigászok harca

Ursula von der Leyen asszony a brüsszeli bizottság nevében jelezte: vizsgálat indul a kínai elektromos járművek és akkumulátorok dömpingje miatt az Európai Unióban. Válaszul Pekingben a kereskedelmi minisztérium “önző, protekcionista politikáról” beszélt, és ellenlépéssel fenyegette meg az Európai Uniót. Ettől főként a német autógyárak tartanak, mert például a Volkswagen több autót ad el Kínában mint Németországban. A német autógyárak vezetői arra mutatnak rá, hogy az autógyártás már sokkal szofisztikáltabb annál, hogy nemzeti alapon lehetne megítélni. A Mercedes főnöke ezért elítélte Ursula von der Leyen piacvédelmi politikáját, és állást foglalt a szabadpiaci verseny mellett. Franciaországban viszont közölték: csakis olyan elektromos jármű vásárló kaphat állami támogatást, aki nem kínai járművet vásárol.

A kínaiak le akarják tarolni az elektromos autó piacot az egész világon részben az olcsó és megbízható akkumulátorok segítségével.

A nagy müncheni autós vásáron a BYD kínai cég hat új elektromos modellt mutatott be. A kínaiak a 30 ezer euró alatti piacot célozzák meg, mert azt gondolják, hogy ebben a vásárlói körben az ár meghatározó a vásárló döntése szempontjából. A Mercedes főnöke viszont úgy nyilatkozott, hogy ők a luxus kategóriára mennek rá, mert a Mercedes vásárlói köre ezt várja tőlük.

“A mi elektromos luxus autóink teljes új konstrukciók, nem a hagyományos modellek akkumulátoros változatai”

– hangsúlyozta a Mercedes főnöke, aki a Bloomberg televíziónak nyilatkozott.

Üzemanyaghiány Oroszországban

A háború végképp megérkezett a hétköznapokba Oroszországban is, ahol a benzinkutaknál nemcsak a polgárok gyakran nem jutnak üzemanyaghoz, de a mezőgazdasági gépekhez sincs mindenütt elegendő dízel üzemanyag. Mindez abban az Oroszországban, amely a világ egyik legnagyobb olaj termelője, amely nemrég napi 300 ezer hordóval visszafogta a kitermelést, hogy emelkedjen az ár a világpiacon.

Ha Oroszországban is üzemanyag hiány van akkor hol van ez a napi 300 ezer hordó olaj? Minden valószínűség szerint elnyeli a háború, de nemcsak ez a gond: az olajvállalatok nem érdekeltek a hazai piac ellátásában, mert az ársapka miatt csak kevés pénzt kaphatnak, és azt is csak rubelben. Márpedig a háború előtt amikor magas volt az olaj ára a világpiacon, akkor egy dollár 50 rubelt ért, most viszont ennek a dupláját, 100-at.

Az olaj exportőrök a külföldön eladott olaj ellenértékét nem viszik haza. Ez ugyan törvénytelen, de otthon Putyin bármikor ráteheti a kezét bármelyik cég pénzére. Külföldön ez nehezebben megy. Más kérdés, hogy külföldön kihasználják Oroszország szorult helyzetét, és Indiában rúpiában, Kínában jüanban fizetnek.

Munkaerőhiány Oroszországban

Nemes Gábor, a Kossuth rádió egykori moszkvai tudósítója arra is felfigyelt, hogy a hiánygazdálkodás újra jellemzi Oroszországot pedig a Szovjetunió bukása után mindenki abban bízott, hogy ennek vége van. A háború visszahozta a hiány gazdaságot: nincs üzemanyag a benzinkutaknál, az olaj- és gázkitermelés akadozik, mert nincs technológia a nehezebb területek hasznosítására. A szankciók miatt nincsenek chipek márpedig manapság már majdnem minden ezekkel működik. Emiatt a hadsereg modern fegyverzetét nem tudják pótolni. Kalasnyikov géppisztolyt tud gyártani az orosz hadiipar, de korszerűbb fegyvereket nem, mert azokhoz chipek kellenek, és azokból orbitális hiány van jelenleg Oroszországban. A nyugati világ nemcsak, hogy szankciókat alkalmaz Oroszország ellen Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt, de Kínát is rávette: ne pótolja az orosz chip hiányt!

Legutóbb amikor Máltán találkozott egymással Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója és Vang Ji kínai külügyminiszter akkor ez a téma is napirendre került, és az USA megdicsérte Kínát, hogy betartja a szankciót chip ügyben noha elvben ez számára nem lenne kötelező. Csakhogy

Peking számára Washington véleménye százszor fontosabb mint Putyiné.

A sokféle hiányt tetézi, hogy emberből sincs elegendő. Najbullina, az orosz nemzeti bank elnök asszonya erről a nyilvánosság előtt is panaszkodott. Azt persze nem mondhatta el, hogy mindennek az oka a több mint másfél éve tartó háború Ukrajnában. Egyrészt egyre több embert hívnak be katonai szolgálatra hiszen a Wagner zsoldosok többségének távozása után csakis velük lehet feltölteni a harcoló sereget Ukrajnában. Ezenkívül Putyin rendelete alapján az orosz hadiipar három műszakban működik, és hétvégén sincs szünet. Ki vállalja ezt akár kiemelt fizetésért is?

Hiányzik az orosz gazdaságból az a többszázezer menekült is, aki Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt távozott hazájából.

Kornai János Hiány című klasszikus művében bebizonyította, hogy az ilyen típusú rendszerek kudarcra vannak ítélve. A kínaiak kikászálódtak ebből a csapdából az 1978-ban elkezdett reformokkal, az oroszoknak ez sose sikerült igazán, de Putyin kezdetben kétségkívül életszínvonal emelkedést produkált. Most a háború miatt visszaállt a hiánygazdálkodás Oroszországban, amely pedig hatalmas ásványi kincs készlettel rendelkezik, de olyan rendszert nem sikerült kitalálnia, mely a lehetőségeket ki is tudná használni. Ehelyett itt a megnyerhetetlen háború egy olyan vezetéssel, amely beleveszett a múlt ködébe.

Oroszországban a legnagyobb hiány gondolkodni képes elitben volt. Putyin ebben a tekintetben megfelel az orosz tradícióknak…

Csökkent az euró árfolyama miután az Európai Központi Bank 4%-ra emelte a kamatlábat

Lagarde asszony 25 pontos emelést jelentett be, és ezzel rekord magasra, 4%-ra ugrott a kamatláb. Az euróárfolyam zuhant: 1,065 dollárra.

A tőzsdék emelkedéssel reagáltak a kamatláb emelésére: csütörtökön 1,61%-kal magasabban zártak. Az euró 1997 óta nem teljesített ilyen rosszul, és a kilátásai sem a legjobbak.

“Az Európai Központi Bank kormányzó tanácsa úgy véli, hogy ezzel az emeléssel elérte azt a szintet, amelyet, hogyha elég sokáig fenntartunk, akkor idővel visszatérhetünk a 2%-os inflációs célhoz” – közölték Frankfurtban, és ebből a szakértők többsége arra következtet, hogy a rekord magas kamatláb nem nő tovább, legalábbis idén már nem. Sőt, a Fitch vezető közgazdásza szerint jövőre is sokáig fennmaradhat ez a kamatláb: “szerintünk ez a csúcs, melyet az Európai Központi Bank el akart érni, és valószínűleg ezt fenn is akarja tartani egészen 2024 második félévéig” – mondja Charles Seville. Maga Christine Lagarde óvatosabb volt:

”mi nem mondjuk azt, hogy a kamatláb emelés elérte a csúcsot, de azt állítjuk, hogy most már az emelés helyett inkább a tartósságra fókuszálunk.”

Mi váltotta ki a kamatláb emelést? Mindenekelőtt az, hogy az inflációs előrejelzések nem javultak: az euróövezetben idén ez várhatólag 5,6% lesz míg korábban 5,4%-ot jeleztek – írja a CNBC gazdasági portál. Jövőre 3,2%-os inflációt várnak míg korábban ez csak 3% volt. Amint Christine Lagarde sajtókonferenciáján nyomatékosan hangsúlyozta: az inflációs cél továbbra is a 2%.

Az előrejelzések továbbra is minimális növekedést várnak ebben az évben az euróövezetben: mindössze 0,7%-ot míg korábban ez 0,9% volt. Az igazán nagy baj az, hogy a stagnálás tartósnak tűnik: jövőre a gazdaság növekedése az eurozónában csak 1% lesz míg korábban 1,5%-ot jeleztek. 2025-ben sem dicsekedhet ez a régió komoly növekedéssel: a szakértők 1,5%-ot várnak.

A rekord magas kamatláb gazdasági stagnálást, visszaesést jelent

Christine Lagarde frankfurti sajtóértekezletén elmondta, hogy az Európai Központi Bank “adatfüggő”, ezért komoly viták voltak a mostani kamatláb emelésről is, “de a döntő többség támogatta azt.” Az infláció elleni harc és a kamatláb emelés visszafogja a gazdaságot, ezért is vannak komoly viták az Európai Központi Bankban, ahol a stagflációt tartják a legfőbb veszélynek.

Peter Schaffrik, az RBC Capital Markets vezető Európa elemzője úgy nyilatkozott a CNBC- nek, hogy

“Igazában az Európai Központi Bankot a középtávú inflációs előrejelzések aggasztják, és ennek függvényében hozza meg döntéseit. Míg az idei és a jövő évi inflációs előrejelzést felfelé módosították Frankfurtban addig 2025-ben már a korábbinál alacsonyabb áremelkedést várnak az eurozónában. Ezért várhatóan nem hosszú ideig nem változtatnak ezután a kamatlábon.”

Augusztusban 5,3%-os inflációt tapasztaltak a vásárlók az eurozónában. A baj az, hogy gazdasági visszaesés tapasztalható Németországban, az Európai Unió zászlós hajóján. Európa beteg emberévé vált az a gazdaság, amely korábban a motorja volt az eurozónának és az egész Európai Uniónak. Ráadásul ez tartós betegségnek ígérkezik: idén várhatóan mínuszban végez a német gazdaság, amely tartós stagnálásra számíthat, mert üzleti modelljét az olcsó orosz energiára alapozta, amely az ukrajnai háború miatt megszűnt.

“Németországban minden befagyott” – nyilatkozta a Der Spiegelnek Paul Niederstein, a Coatinc cég igazgatója.

“Ha a kormány nem tesz semmit a magas energiaárak ellen, akkor Németország 120 milliárd eurós veszteséget szenved el azzal, hogy ipara kitelepül más országokba” – állapította meg a Dezernat Zukunft kutatóintézet Berlinben.

Összeomlott a kokain biznisz Kolumbiában

Hároméves emelkedés után lejtmenetben a kokain ára az Egyesült Államokban, ahol a fentanil mindinkább átveszi a vezető szerepet a kábítószer bizniszben. A maradék kokain piacon pedig főleg a mexikói kartellek az urak – kiszorítva a kolumbiai klánokat.

 

“Mi a kokainból élünk, számunkra ez az egyetlen megélhetési forrás“

– mondja Noralba Galvis a londoni Guardian tudósítójának. A 40 éves nő egy egész falu főnöke a dzsungelben Kolumbia Peruval és Ecuadorral határos régiójában. Legkevesebb félmillió ember próbál itt megélni a kokainból, mert más lehetőségük nincsen. Csak épp mostanában nemigen jönnek a kereskedők, hogy vásároljanak…

A kokain alapanyagából egy gramm még nem is oly rég 0,75 dollár centet ért, ma már csak a felét. Minden másnak viszont nőtt az ára: növényvédő szerek, műtrágya, dizel, élelmiszerek.

“Sohasem volt könnyű nálunk az élet. A kokainnal azért foglalkozunk, mert valamiből élni kell. Most azonban azt kell látnunk, hogy már ebből sem tudunk megélni. A kokainkereskedők már nem járnak mifelénk, és kérdés, hogy visszajönnek-e valamikor”

– panaszkodik a háromgyerekes családanya.

Tavaly még nagyon jól ment a biznisz: az ENSZ jelentése szerint ebben a régióban 77%-kal nagyobb volt a termés mint az előző évben. Kolumbia kokain produkciója  24%-kal haladta meg az előző évet. Egyes szakértők szerint ez is okozhatja az árak összeomlását, mert túlkínálat alakult ki a piacon.

A falusiak, a termelési lánc elején, alig kapnak valamit a kokainért

A városi piacon egy kilogramm kokain cserje ára 15 ezer peso vagyis 3,75 dollár Kolumbiában. Csakhogy a faluból el kell juttatni az árut a városi piacra öszvérháton majd pedig hajón. Így végül a termelőknek nem marad csak 6 ezer pesojuk egy kiló kokain cserjéből. Ez 1,44 dollárt jelent.

Puerto Asis, a helyi kokain kereskedelem központja szépen pénzelt ebből amíg jól ment az üzlet, még egyetemük is van. Csakhogy mostanában mind kevesebb a diák, mert a helyi családok nem tudják fizetni a tandíjat.

Egy 20 éves diák arról számolt be, hogy barátainak jórésze lemorzsolódott, mert nem tudta befizetni a következő szemeszter tandíját.

Furcsa módon a kolumbiai kormányzat és az USA kábítószer ellenes hatóságának az eredményes küzdelme a kokain bárók ellen, hátrányára vált Kolumbiának. A korábban erős hálózatok meggyengültek, és kis klánok próbálkoznak most az USA piacán, ahol viszont lenyomják őket az erős mexikói kartellek.

“A kokain piac az Egyesült Államokban viszonylag stabil, Európában és Ázsiában nő a kereslet. Kolumbiában tehát helyi oka van annak, hogy nem megy a kokain biznisz”

– állítja az ország kábítószer ellenes hivatalának igazgatónője. Gloria Miranda Espitia szerint fegyveres bandák küzdenek egymással Kolumbiában azért, hogy ki juthat be az USA piacára. A bandák egyik része sikeres, a másik nem. Ők elvéreznek a harcban, amely a piacra jutásért folyik.

Mit csinál a kolumbiai kormányzat? Igyekszik rávenni a parasztokat, hogy térjenek át a kokaincserje termesztéséről valami másra például a cukornádra, a yucara vagy a zöld banánra.

“Lehet, hogy a kokain biznisz válsága az ébresztő csengő számunkra: vissza kell térnünk a kokain cserjéről arra, amit korábban csináltunk. Zöld banánt termesztettünk, és eladtuk a piacon. Aztán jött a kokain cserje, amelyikben sokkal több pénz volt. És jöttek vele együtt a fegyveres harcok is. Most hogyha abbahagyjuk a kokain cserjét, akkor búcsút mondhatunk a fegyveres harcoknak is” – vázolta fel a kolumbiai dzsungel falu perspektíváit a 40 éves főnökasszony a londoni Guardian tudósítójának.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!