Brutálisan fosztogat és fenyegetőzik az orosz katonaság az elfoglalt ukrán területeken – ez derül ki a londoni Guardian helyszíni riportjából.
„Az oroszok beállították a tankjaikat az istállómba. Aztán reggel összeszedtek minden élelmiszert és elvitték a két autómat. Nem fizettek semmit. „Államosítás” – mondták vigyorogva. Azzal búcsúztak, hogy hamarosan visszajövünk” – meséli a 39 éves parasztgazda Herszon tartományban, melyet elfoglaltak az oroszok.
Az „államosítás” különösen rosszul hangzik Ukrajnában, ahol a földeket erőszakkal vették el a parasztoktól a terméssel együtt a szovjet időkben. Ennek következménye lett a holodomor – a tömeges éhhalál, amelynek több millió áldozata volt a harmincas években Ukrajnában.
Pasztusenko gazda tehenészete a háború előtt a francia Lactalis tejfeldolgozónak szállította a tejet. A háború kitörése után innen látták el tejjel és vajjal a környéket, többi között a kórházakat Herszon városában. Most arról panaszkodik a tehenészet tulajdonosa, hogy elfogyóban a takarmány az állatok számára. Nem tudják, hogy honnan lesz utánpótlás. Ki fog vetni és aratni Ukrajnában, ha itt vannak az oroszok?
„Nem mehetek el, nem vihetem el a nagyobbik fiamat. A kisebbet a feleségem elvitte Zsitomirba. Ha nem vagyok itthon, akkor az éhes emberek leölik az állatokat. Már mi is hozzákezdtünk ehhez, de csak egy tehenet vágunk le minden két napban, hogy legyen elég hús nekünk és az alkalmazottaknak. Ez egy csapda” – mondja az ukrán parasztgazda a megszállt területen.
Kees Huizinga holland gazda, akinek nagy állat farmja van Cserkaszi mellett. Ide még nem értek el az orosz katonák, ezért a tehenészet jól működik. A gondot az jelenti, hogy a férfiakat behívták katonának. Emiatt a disznókat le kellett vágni. A disznóhúst az ukrán hadsereg és a helyi lakosság vásárolja meg. „Primitív megoldás ez, de nincs más választásunk” – nyilatkozta a Guardian tudósítójának a holland gazda.
Nyugat Ukrajnában jobb a helyzet
Krumplit és szóját termeszt 2000 hektáros birtokán a harmadik gazda, akit az angol lap tudósítója meginterjuvolt. A gazdaság Lviv közelében van, elég messze a harcoktól. Mi lesz a tavaszi vetéssel? Ez a gazda legfőbb gondja. Két héten belül erről döntenie kell, és a háború kellős közepén ez igazán nem könnyű. Ráadásul mindenből hiány van: üzemanyagból, műtrágyából és gyomirtó szerekből egyaránt.
„Az ukrán kormány arra buzdít, hogy vessünk. Mi vetünk is bár kevesebbet mint ahogy terveztük. Csakhogy szükségünk lenne növényvédő szerekre elsősorban a burgonya miatt. Ha ezeket nem kapjuk meg, akkor a burgonyvész elviheti az egész termést” – mondta a parasztgazda, akinek birtoka Nyugat Ukrajnában eddig megúszta a háborút, de senki sem tudja, hogy meddig…
A horvát kormány tényleg visszavenné az INA kisebbségi részét a Moltól – derül ki a Népszava híréből. A magyar cég folyamatos fejlesztésekkel korszerűsíti az INA-t, emiatt a számla minimum sok százmilliárd forint lesz.
Április második felében elkészülhet a horvát kormány ajánlata az INA olajipari vállalatban birtokolt Mol-részvények visszavásárlására – nyilatkozta a Népszavának Tomislav Ćorić horvát környezetvédelmi és energiaügyi miniszter Zágrábban. A horvát kormány tavaly októberben kötött szerződést a New York-i Lazard befektetési bankkal a tranzakció előkészítésére. A tanácsadónak felfogadott pénzintézet hat hónapot kapott az ajánlat elkészítésére, ami április második felében lejár – közölte a tárcavezető.
Régóta tartó kötélhúzás
A Mol-csoport jelenleg az INA részvények több mint 49 százalékával rendelkezik, amelyeket 2003 óta több részletben vásárolt meg több, mint 1,8 milliárd dollárért. 2009-ben az akkori horvát kormánnyal megegyezve a Mol az irányítást is átvette az INA fölött.
Zágráb évekkel ezelőtt bejelentette, hogy a Molt ki szeretné vásárolni.
A horvát igazságszolgáltatás szerint a magyar vállalat nem tisztességesen jutott a részesedéséhez, mert szerintük Hernádi Zsolt, a Mol első embere tízmillió euró kenőpénzt fizetett érte Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek. A zágrábi bíróság a múlt decemberben mindkettőjüket bűnösnek találta és első fokon szabadságvesztésre ítélte.
Hernádi és a Mol csoport azonban visszautasítja a vádakat arra hivatkozva, hogy az elnök-vezérigazgatót a magyar hatóságok felmentették a korrupció vádja alól, független nemzetközi szakértők szerint pedig a horvátországi ügyészi eljárás elfogult volt és a hozzáértés teljes hiányáról tanúskodott.
A Mol emellett 2013-ban döntőbíráskodást kezdeményezett befektetéseinek védelmében a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID), azt állítva, hogy a zágrábi kormány nem teljesítette bizonyos kötelezettségeit. A Mol
ebben az eljárásban közel egymilliárd dollár (280 milliárd forint) követelést
támasztott Horvátországgal szemben, amit a horvát kormány visszautasított. A Hina horvát hírügynökséggel a múlt év közepén azt közölték, hogy a Mol nem szenvedett kárt, hanem éppen Horvátország az, amelyet veszteség ért olyan szerződés miatt, amely korrupciós tevékenység eredménye. A pro-kontra érvek ütköztetésével, meghallgatásokkal tarkított vitarendezési eljárás időközben lezajlott, és már csak a döntésre kell várni, ami Tomislav Ćorić miniszter várakozása szerint még az idén megszületik.
Fokozatos kivásárlás
Tehát csak e két tételben ma árfolyamon több százmilliárd forintnak megfelelő dollár. A Mol az elmúlt közel 17 évben fokozatosan vásárolta ki a horvát államot: 2003-ban 25 százalékkal indított 505 millió dollárért, öt év múlva lett 47,1 százalék 1,18 milliárd dollárért, az utolsó részvénycsomagért 2011-ben 131 millió dollárt adott. A jelenlegi állapot szerint is kisebbségi tulajdonos, de a legnagyobb egyéni részvényes, ehhez kapta meg tíz éve a vállalat feletti irányítás jogát.
Ami érthető igény a Mol részéről, mert a másik nagy tulajdonos horvát államnak eddig se volt pénze, a beruházásokat a jobbadán a magyar fél fizette. Az évekkel ezelőtt kinyilvánított visszavásárlás gátja is az volt, hogy a kincstárnak nem volt pénze. Kérdés, hogy most honnan lesz.
Lepukkadt céget vett
Ugyanis a magyar cég folyamatosan öntötte a pénzt a korszerűtlen, veszteséges INA-ba, elsősorban a kezdettől veszteséges sisaki és rijekai finomítókba – amely a kereskedelmi bevételre is hatással volt. Hosszú évek vitái után tavaly a horvát fél elfogadta, hogy 2023-ig átalakítják ezt a részét az INA-nak.
A Mol be szerette volna zárni a sisaki finomítót, de végül kompromisszum született. A decemberben bejelentett
600 millió dollár értékű beruházás keretében
a „New Course” program részeként a sisaki finomítót ipari központtá alakítaná, a rijekaiban pedig késleltetett kokszolót építene. A sisaki átalakításban terveznek bitumengyártást, logisztikai központot, kenőanyag-előállítást, LPG-palackok töltését és bio-komponens finomítást. (A rijekai program magában foglalja még a meglévő üzemek felújítását, valamint egy új kikötő megépítését, amely lehetővé teszi a petrolkoksz zárt térben történő tárolását.)
A fejlesztés súlyát jellemzi, hogy az INA finomítási és kereskedelmi divíziója évente 90 millió dollár veszteséget termelt az elmúlt 10 évben, amely
a két létesítmény átalakításának köszönhetően 100 millió dollár
pozitív EBITDA-eredményre (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) változhat 2023-tól – ahogyan ezt novemberben befektetői prezentáción ismertette a Mol.
A beruházásról a két nagy tulajdonos közös döntést hozott, tehát akkor a horvát kormány még a Mol hosszabb ottlétével számolt. Ezt erősíti ugyancsak Tomislav Coric miniszter megjegyzése, amely szerint a döntés a rijekai finomító korszerűsítéséről óriási lépés a vállalatnak.
„A legnagyobb karácsonyi ajándék Horvátország számára”
– fogalmazott. Igaz, ez még a Hernádi Zsolt és Ivo Sanader elleni büntetőítélet előtt nem sokkal történt.
Ha tehát a horvát kormány komolyan gondolja a kivásárlást, akkor a Mol nyilván nem csak a beruházás eddigi ráfordítását szeretné visszalátni, hanem talán a jövőbeni eredményességjavulás egy részét is, ugyanis a tervek szerint évente 200 millió dollárral javulna a Mol EBITDA-ja a fejlesztés nyomán. (Vagy pedig leáll a beruházás, és az INA ott marad a ráfizetéses finomítói és kereskedelmi tevékenységgel, amit a pénzgondokkal küszködő állami költségvetésnek kell fedeznie attól kezdve.
Már nyereséges
Valamit elárul a horvátok által várható számlára írt összegről az, hogy a Mol eredményességének közel 20 százalékát adja az INA. A teljes Mol 2019-es EBITDA-ját 2,4 milliárd dollárra várta a cégvezetés. Az INA 2018-ban 20 százalékkal, 22,34 milliárd kunára (955,9 milliárd forint) növelte nettó bevételét. Nettó nyeresége 3,7 százalékkal 1,18 milliárd kunára (50,4 milliárd forint) csökkent 2017-hez képest. Az EBITDA egyszeri tételek nélkül 3,484 milliárd kunát (149 milliárd forint) tett ki, ami némileg meghaladja az előző évit. Az INA nagyberuházásai 2017-hez képest 30 százalékkal nőttek, és 1,817 milliárd kunát (76 milliárd forint) tettek ki. 2019 első negyedévében az EBITDA 539 millió kuna (22,8 milliárd forint) volt, 12 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
Sok fejlesztés zajlott
Nézzünk néhány fejlesztési bejelentést az elmúlt évekből, amelyek nyomán az INA a privatizáció előttihez képest ma sokkal kiterjedtebb tevékenységet végez. 2017-ben kutatási program indult a Drava-02 koncessziós területen, amely jelenleg is tart. Eddig két kút fúrására került sor, a Severovci-1 és Mala Jasenovača-1 kutakra, illetve a 3D szeizmikus adatok feldolgozása jelenleg is tart a blokkban.
Folyamatos tendencia az olajiparban az olaj- és gáztermelés természetes csökkenésének ellensúlyozása a régi, részben kimerült kutak újjáélesztésével. Ennek érdekében elindították Horvátországban a termelésoptimalizálás programot az érett területeken, mely az elmúlt 5 évben hozzájárult a szárazföldi olajtermelés évről évre történő növekedéséhez. 2018-ban több, mint 90 kút munkálataira került sor, melyek során a mesterséges emelőrendszereket új berendezések és automatizálás segítségével optimalizálták.
A Harmadlagos Termelési Technológia (EOR) projektet először az Ivanić és Žutica érett olajmezőin alkalmazták azzal a céllal, hogy további szénhidrogéneket termeljenek ki. A projekt az érett olajmezőkben szén-dioxid és víz befecskendezésének váltakozó folyamatát alkalmazza, növelve a tartálynyomást és javítva az olajcserét. Környezeti szempontból is fontos, mivel jelentős mennyiségű széndioxidot injektálnak és tárolnak a föld alatt, ezáltal csökkentve a légkörbe történő kibocsátást.
A kőolaj-termelés csökkenésének tendenciája 2014-ben megfordult, azóta a termelés optimalizálása és az új technológiákba történő beruházások révén folyamatosan nő a termelés, miközben a szárazföldi gáztermelés természetes csökkenése is lelassult.
Ennek nyomán a horvát szárazföldi és tengeri szénhidrogén-termelés a Mol-csoport termelésének mintegy 30 százalékát teszi ki.
2018. júniusában az INA megegyezett az Eni csoport által tulajdonolt Eni Croatia BV felvásárlásáról. E leányvállalaton keresztül az Eni részt vett a horvát Észak-Adria és Marica tenger alatti gázmezők közös kitermelésében. Az INA az Észak-Adria és a Marica mezők 100 százalékos tulajdonosává és kizárólagos üzemeltetőjévé vált. Az Észak-Adria koncessziós területen kitermelt valamennyi gáz a horvát gázellátó rendszerbe jut. A Marica mezőn kitermelt gázt a jövőben is Olaszországba szállítják az INA és az Eni által aláírt gázértékesítési szerződés értelmében.
Ugyanazon év nyarán megindult a próbatermelés az INA két másik horvát gázmezőjén. A
Međimurje projekt fejlesztése 64 millió dollárba került.
Az INA a Međimurje projekt részét képező Vučkovec és a Zebanec gázmezőkön kezdte meg a próbatermelést. A harmadik, a vukanoveci mezőn 2017-ben indult. A területen található összes gáz mennyisége hozzávetőleg egymilliárd köbméterre tehető, melynek jelentős részét 2024-ig kitermelik. Két évvel korábban cégrészesedést adott el a Mol az INA-nak. Egészen pontosan a bosnyák Energopetrolban lévő 33,5 százalékát értékesítette, amivel az INA tulajdona az 67 százalék lett (a többi a bosnyák államé és kisbefektetőké). A 67 százalékos pakettet korábban a Mol-INA-páros (fele-fele arányban) nagyjából 5,2 millió euróért (10 millió bosnyák márka) vette meg, valamint 150 m márka beruházást vállalalt a következő 3 évre, és átvállalta a cég 60 m márka adósságát. Ezzel az INA-é lett Bosznia főbb üzemanyag kiskereskedőinek egyike, több, mint 60 kúttal és nagykereskedelmi tevékenységgel.
2014 júliusában egy további gázmezőn kezdődött el kitermelés. Az INA és az Edison International S.p.A. közösen indította el az Adriai-tenger északi részén található Izabela mezőn a kitermelést. Az INA-nak 30 százalék tulajdoni hányada van ebben a mezőben.
Vagyis tényszerűen nem igaz az a horvát vád, hogy a Mol „lerohasztotta” az INA-t. A fejlesztésekkel a cég nyilvánvalóan sokkal értékesebb és a profitábilisabb lett, ami a jövőre nézve is emeli értékét.
Az INA-nak 2018-as adatok szerint 1100 alkalmazottja van, kiterjedt üzemanyag-hálózatot tart fenn. Ugyancsak 2018-ban kitermelési mennyisége 32,8 mboepd, azaz 32,8 millió hordó kőolaj-egyenérték per nap volt.
Hat év után recesszióban a német feldolgozóipar. A német szakmai szervezet bejelentése nagyon rossz hír a termelésének csaknem háromnegyedét exportáló magyar ágazatnak.
Hat év növekedés után recesszióba jutott a német feldolgozóipar a szektor szakmai képviselete, a BDI honlapján publikált közlemény szerint. A német feldolgozóipari termelés négy százalékos csökkenésére számítanak idén, ezzel
hat év növekedés után a német ipar 2018 harmadik negyedéve óta recesszióban van
– idézi vezérigazgatóját, Joachim Langot a BDI (Bundesverband der Deutschen Industrie e.V.).
A BDI az idén a német export alig fél százalékos növekedését várja a tavalyi 2,1 százalék után. Az ideinél kisebb mértében csak 2009-ben bővült a német export. A globális áruexport az idén a BDI számításai szerint fél százalékkal csökken. Az iparosodott régiók áruexportja csekély mértékben emelkedik, a fejlődő térségeké pedig egy százalékkal csökken.
A BDI úgy számol, hogy a globális ipari termelés két évnyi, három százalékot meghaladó növekedés után 2019-ben alig egy százalékkal növekedett. Az iparosodott országokban az ipari termelés stagnálására,
a fejlődő térségekben pedig két százalékos növekedésére lehet számítani.
Ez tíz éve a leglassúbb növekedés.
A fejlődő térségekre vonatkozó prognózis az igazán aggasztó ránk nézve – amellett persze, hogy a magyar gazdaság a nyugat-európai, ezen belül a német keresletre van „felfűzve”.
A pár napja nyilvánosságra került KSH-jelentés még nagyon szép számokat jegyez fel. A feldolgozóipar termelése szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest 11,7 százalékkal nőtt, január-szeptemberben 6,2-del. Az export aránya az értékesítésben jellemzően 72-73 százalék. A feldolgozóipar legnagyobb szelete az autógyártás csaknem 30 százalék részaránnyal. Ennek növekedése szeptemberben év per év alapon 22 százalék volt. A gépjármű-összeszerelés a hazai GDP nagyjából öt százalékát állítja elő. Az idézett BDI-jelentésben foglalt négy százalékos feldolgozóipari termelés-zuhanás erősen aggodalomra adhat okot.
A világ legrégebbi utazási irodája, a brit Thomas Cook bedobta a törülközőt. A csőd nyomán Dunkerqe óta a legnagyobb hazamenekítésre kényszerül a brit kormány: 150 ezer állampolgárukat kell visszaszállítani az országba.
Csaknem 180 éves a Thomas Cook, a világ egyik nagy – saját repülőgépeket is használó – utazásiiroda-óriása hétfőn csődöt jelentett, miután zátonyra futottak a vasárnapi tárgyalások a hitelezőkkel. A cég mostanra 1,7 milliárd font (csaknem 650 milliárd forint) – derül ki a Reuters cikkéből.
A Thomas Cook 16 országban teljesít utazásokat, évente 19 millió utast szállít, bevétele tavaly 9,6 milliárd font (3650 milliárd forint) volt. A céget 1841-ben alapították, alkalmazottainak száma meghaladja a 21 ezret. Tehát valóságos óriáscégről beszélünk.
A Thomas Cooknak jelenleg világszerte közel 600 ezer utasa tartózkodik valahol. Közülük csak brit állampolgár több, mint 150 ezer. Őket a következő 2 hétben szállítják haza, ez lesz Nagy-Britannia történetének eddigi legnagyobb békeidőbeli hazamentése (a legutóbbi, háborús művelet Dunkerque-nél zajlott, akkor több, mint 300 ezer katonát juttattak át a csatornán). A műveletet a brit kormány a légügyi hatósággal közösen szervezi bérelt repülőgépekkel és más utazási irodák eszközeivel.
A Reuters szerint a csőd okai szerteágazóak. Egyik a 2016-os törökországi puccskísérlet utáni bizonytalanság a cég egyik fontos piacán okozott visszaesést. Nem hsznált a régóta hatalmas adósságot maga előtt görgető társaságnak az idei nyári hőhullám se, továbbá lassan reagált a cég a fapados légitársaságok és online utazási irodák keltette versenyre.
Teljesítette vállalását, és egyáltalán nem mellesleg szép pénzre is szert tett a világ leggazdagabb embere, akinek vagyonát a Bloomberg milliárdos indexe több mint 245 milliárd dollárra becsülte.
600 ezer Tesla részvényt és 2 millió részvény opciót adott el kedden Elon Musk, aki ezt egy interjúban jelentette be, melyet a Babylon Bee szatirikus lapnak adott. Egyben bírálta Kalifornia államot, mert az „túlságosan megadóztatja polgárait”. Elon Musk cégének székhelyét Kaliforniából Texasba helyezte át, mert ott jóval alacsonyabbak az adók. Több demokrata szenátor és képviselő bírálta az elmúlt napokban a világ leggazdagabb emberét amiért az nem fizet túlságosan sok adót pedig az államkasszának ugyancsak szüksége lenne rá a pandémia idején. Elon Musk válaszul közölte: több mint 11 milliárd dollár lesz az idei adója. Ha ez igaz, akkor ez lesz az USA történetében a legmagasabb összeg, melyet valaki egy évben befizet az adóhivatalnak.
Lássuk a számokat: a tőzsdei jelentés szerint Elon Musk több mint 13,5 millió Tesla részvényt adott el, ez valamivel kevesebb mint 17 milliárd. Körülbelül ennyi lenne Musk Tesla részvényeinek a 10%-a. Novemberben ilyen sok részvény eladását jelezte miután megszavaztatta erről Twitter követőit. Mekkora haszna származott ebből? Mintegy 14 milliárd dollár! Csökkent az eladásokkal Musk Tesla részvény pakettje? Épp ellenkezőleg! Miután részvény opcióit értékesítette 16,4 milliárd értékű új Tesla részvényhez jutott!
Kalifornia már nem a lehetőségek hazája
Erről panaszkodott a Babylon Bee-nek adott interjúban a világ leggazdagabb embere, aki a Teslát ebben az államban futtatta fel. Idén azonban elköltöztette a cég központját méghozzá Texasba, ahol jóval alacsonyabbak az adók. Maga Musk is átköltözik.
„Kalifornia a lehetőségek országa volt, de manapság már túlzott szabályozás, túl sok pereskedés és túladóztatás jellemzi.”
Yellen asszony, a demokrata pénzügyminiszter nem is titkolja, hogy részben a szupergazdagok adóiból kívánja betömni azokat a lyukakat, amelyek a washingtoni költségvetésben főként amiatt jelentkeztek, mert az állam bőkezű támogatást nyújtott a szegényebb néprétegeknek az Egyesült Államokban.
A szupergazdagoknak van miből adózni: a Tesla részvények árfolyama például 1100%-al növekedett az elmúlt három év során – írja a MarketWatch portál. Maga Elon Musk idén körülbelül 89 milliárd dollárral lett gazdagabb.
Sok német autókereskedő számolt be arról, hogy a használt dízelautókért keresik meg őket külföldről, elsősorban Kelet-Európából. A dízelválság azonban a számok tanúsága szerint kisebb, mint a hírekből látszik.
A dízelsokk ma is érezteti hatását, amióta kitört a Volkswagen körüli botrány 2015-ben – derül ki a Handelsblatt írásából. A manipulált mérési eredmények miatt szükségessé váló utólagos felszerelés-kiegészítés és a városok behajtási tilalmától való félelem miatt az eladási adatok összeomlottak, és az árak szintén estek – olvasható a német üzleti napilapban.
Nincs akkora dráma
A drámai felütést azonban nem igazolják a közölt számok. Azt igen, hogy a dízelüzemű járművek részesedése az értékesítésben romlott. Míg 2015-ben az új járművek közt a dízelek aránya 48 százalék volt, 2019 első tíz hónapjában csupán 32,2. Az is látható, hogy a kereskedők szempontjából a dízel továbbra is problémás. A lap idézi a járműipari információkat gyűjtő és feldolgozó Deutsche Automobile Treuhand (DAT) felmérését, amely szerint a dízelválságot csak minden ötödik megkérdezett autókereskedő volt képes legyőzni,
„de a helyzet egyre enyhül”.
A felmérés szerint a használt dízelek újkori értékük 52 százalékán kelnek el, ami nagyobb, mint a benzineseké. A DAT számaiból azonban kiderül, hogy a különbség nem drámai: a benzinesek 56,7 százalékát érik eredeti áruknak, és a két számsor két éve szinte pontosan párhuzamosan fut. Mindkét esetben három éves kocsikkal számoltak, 15-20 ezer kilométer éves futásteljesítménnyel.
A használt dízeles kocsik átlagosan 90 napot töltenek a kereskedőknél, míg új tulajdonosra találnak. Egy nap a kereskedőnek átlagosan 28 euróba kerül. Itt sincs szignifikáns differencia: októberben a benzines használt autók csak öt nappal hamarabb keltek el. Ráadásul a tendencia fordított az elmúlt időben: a dízelek kevesebb, a benzinesek több időt töltöttek a kereskedőknél, mint szeptemberben. Az azonban igaz, hogy 2018 eleje óta jellemzően számottevően tovább tart eladni a dízeleseket. Az olló éppen most ősszel látszik zárulni – ha így marad a tendencia.
Az adatok azt mutatják, hogy
a dízelek (újak és használtak is) forgalma legfeljebb enyhén csökkenőként írható le.
Tavaly év eleje óta az új kocsikból jellemzően 90-100 ezret adtak el havonta, a legalacsonyabb értéket (59 ezret) tavaly szeptemberben mérték, s idén ősszel éppenséggel növekedett 15 ezerrel 88 ezerre. Hasonló hullámzást mutat a használtak forgalma, 180-200 ezer hónaponként. És a szám itt is nőtt szeptember-októberben.
Keletről jőnek, kopogtatnak
A használtak forgalomnövekedésével összhangban van a DAT-felmérés eredménye. Eszerint a használt dízelek egyre népszerűbbek külföldön. A dízelgépjárművek „más csatornákon” keresztüli növekvő forgalmazását a kereskedők 60 százaléka erősítette meg, 38 százalékuk azt mondta, hogy közvetlenül külföldi kereskedők vették fel velük a kapcsolatot.
A használt dízeleket elsősorban Kelet-Európában értékesítik.
Ezek a számok tehát azt mutatják, hogy a dízelpiac eddig éppenséggel nem omlott össze, de az Euro-5-ös és 4-es (valamint korábbi) besorolású dízelautók köréből valószínűleg egyre több kerül ki a német utakról. Ezek többsége minden bizonnyal a mi térségünkbe gurul itteni kereskedők által. A közölt eddigi számok alapján ez évi több tízezerre is rúghat, akár később növekvően.
Leállították a világ idei legnagyobb részvény-kibocsátását Sanghajban. Behívatták Jack Mát a pénzügyminisztériumba Pekingben – tudatta a Global Times, mert komoly kifogások merültek fel az Ant tevékenységével kapcsolatban.
A 34 milliárd dolláros részvénykibocsátás Hongkongban és Sanghajban a második nagy dobás lett volna, melyet Jack Ma végrehajt. 2014-ben a New York-i tőzsdén az Alibaba volt az év rekordere. Az internetes kereskedő cég azóta is szárnyal, ezért is alapította meg az Alipay-t, mely a fizetési módot forradalmasította Kínában. Az Ant szinte monopolizálta az internetes fizetést. A vetélytársakat, a kínai bankokat Jack Ma nevetség tárgyává tette mondván, hogy elavult módszereik a „zálogházakra emlékeztetnek!”
A konkurencia értette a finom célzást és feljelentette Kína leggazdagabb emberét Pekingben.
Az utolsó percben leállított részvénykibocsátás drámai következményekkel járt : 8,1%-al esett az Alibaba részvények értéke a New Yorki tőzsdén. Szerdán Hongkongban 9,6%-al értek kevesebbet az Alibaba részvényei (Jack Ma anyavállalata körülbelül az egyharmadát birtokolja az Ant részvényeinek).
Jack Ma állítólag 17 milliárd dollárral érdekelt az Ant-ben.
A részvény árfolyam csökkenése 76 milliárd dollárral csökkentette az Alibaba értékét miközben az Ant a tervezett részvény kibocsátással 34 milliárd dolláros bevételre számított.
Az Ant értékét pár nappal ezelőtt 313 milliárd dollárban határozták meg. A cég részvényeinek 11%-át akarta piacra dobni Hongkongban és Sanghajban.
Jack Ma ennek kapcsán azt mondta, hogy „még három éve sem mertünk ebben reménykedni, de már nem New Yorkban hanem Sanghajban és Hongkongban szerezhetünk ennyi pénzt.”
Miért idegesek Pekingben?
A BBC tudósítója szerint azért, mert Jack Ma kijelentette: a hitelnyújtási alapja az információ kell , hogy legyen nem pedig a jelzálog! A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az Ant-nek óriási adatbázisa van a kínaiak anyagi helyzetéről, de ezt nem köteles megosztani a hatóságokkal csakis akkor, ha azok ezt indokoltan kérik. Pekingben szeretnének jobban belelátni az Ant adatbázisába, mert a kínai gazdaság egy hatalmas hitel piramis, melynek konszolidálását többször megígérték , de elhalasztották.
Elsősorban az amerikai-kínai kereskedelmi háború miatt, melynek sorsa főként az USA elnökválasztás kimenetelétől függ …
Az újabb 3 milliárdos támogatással összességében már 5 milliárd euróra emelkedik az állami támogatás összege, mellyel a gyengélkedő ágazatot próbálja versenyképessé tenni Németország.
1 milliárd euró jut ebből a csomagból az elektromos autóipar támogatására – hangsúlyozta a berlini kormányszóvivő. Steffen Seibert elmondta, hogy a kormány „hosszú távú strukturális változást” akar elérni ezzel a támogatással.
„Tudjuk, hogy az ágazat nehéz helyzetben van, és ez több százezer ember munkahelyét fenyegeti”
– mondta Peter Altmaier gazdasági miniszter.
Korábban Merkel kancellár összehívta az iparág vezetőit és a szakszervezetek képviselőit, hogy tisztázzák a nehéz helyzetet, melyet elsősorban a pandémia okoz, de nemcsak az. A német autóipar versenyképessége csökkenőben van, különösen az elektromos autók terén.
Mi sem mutatja ezt jobban minthogy az amerikai Tesla Berlin környékén építi új, elektromos autókat gyártó üzemét. Ilyen kihívás évtizedek óta nem érte a németek autóiparát.
Franciaország hasonló gondokkal küzd – ott Macron elnök 8 milliárd eurós támogatást nyújtott az autóiparnak.
A környezetvédők tiltakoznak
A Németországban különösen erős zöldek nem örülnek igazán a támogatási csomagnak – amint a Deutsche Welle erről beszámol.
A Péntek a jövőért környezetvédő mozgalom azt kifogásolja, hogy a támogatás késlelteti a gyors áttérést a benzin és dízel járművekről a környezetkímélő autókra.
A Bund környezetvédelmi szervezet szerint a hibrid autók támogatása hátráltatja a klímavédelmet, mert a járművek csak részben használnak elektromosságot
Volkswagen beruházás Pozsonyban
Hétfőn jelentették be, hogy 500 millió eurós beruházással fejlesztik a gyárat, és a közeljövőben 1 milliárd eurós fejlesztést terveznek Csehországban és Szlovákiában.
A kínai piac a fő vonzerő: a világ legnagyobb autós piaca gyorsan magára talált a Covid-19 járvány után. Ezért a német autóipart akár az anyaországban akár külföldön elsősorban erre a piacra alapozza a számításait miközben az európai piacokon stagnálás vagy visszaesés mutatkozik.
Az ukrajnai válság furcsa mellékhatása, hogy tartósan magas az olaj és a földgáz ára a világpiacon. Ahogy az a legnagyobb energia exportőröknek: Oroszországnak és az USA-nak megfelel. Lehet, hogy ez is volt az Ukrajna körüli válság hisztéria egyik célja?
Fehér Ház: nem áll küszöbön Ukrajna megtámadása
Ezt hangsúlyozta Biden elnök szóvivője, Jen Psaki. Korábban Biden elnök többször is úgy nyilatkozott, hogy az Ukrajna elleni támadás ügyében az orosz fegyveres erők már csak Putyin döntésére várnak. Az elnök helyett most a szóvivő visszakozott. Ugyanis Ukrajnában egyáltalán nem látják az orosz támadás veszélyét! Bident megcáfolta Zelenszkij ukrán elnök. A háborús kampányt a Washington Post inditotta el múlt októberben amikor arról írt, hogy Putyin le akarja rohanni Ukrajnát. „Tudatos dezinformáció!” – mondta most Zelenszkij elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a Der Spiegelnek. Aki azt is közölte, hogy 52 megerősített orosz zászlóalj állomásozik az ukrán határ közelében évek óta. Ebben nincs változás. Akkor miért a washingtoni hisztéria?
Az amerikai palaolaj és palagáz drága
Az Egyesült Államok úgy vált újra energia exportőrré, hogy felfedezték az új olaj és földgáz kitermelési technológiát. Csakhogy ez méregdrága. Az utóbbi években le is álltak a fejlesztések, mert a viszonylag alacsony olaj és földgáz árak nem tették kifizetődővé a kutatást és fejlesztést az Egyesült Államokban. Az energia válság megváltoztatta az erőviszonyokat, de nem eléggé. A palagáz és palaolaj kitermelők attól tarthattak: csak átmeneti a konjunktúra. Nem érdemes beruházni. Az Ukrajna körüli válság viszont tartóssá tette a magas energia árakat, és felértékelte az amerikai exportot a vásárlók szemében. Soha ilyen sok amerikai cseppfolyósított földgázt nem vásárolt Európa és Kína. Mindkettő energia függő. A kérdés csak az, hogy kitől?
A kínaiak igyekeznek a legkevésbé függeni Amerikától. Hosszútávú egyezményt kötöttek például Iránnal, a világ egyik legnagyobb energia exportőrével, melyet az USA szankciókkal sújt.
Európa megosztott: Nagy Britannia és a NATO front országai (Lengyelország, a balti államok, Románia) felzárkóztak az USA mellé, a többiek több vasat is tartanak a tűzben.
Macron közvetít
A francia államfő, akinek országa az Európai Unió soros elnöke ebben a félévben négy napon belül kétszer is tárgyalt Putyinnal telefonon. Nem zárta ki a személyes találkozót sem. Eddig egyetlen NATO és uniós tagállam vezetője találkozott Putyinnal az ukrajnai válság idején: Orbán Viktor. Aki egymilliárd köbméter plusz földgázt kért és kapott Putyintól. Mire?
A magyar fogyasztáshoz elég a szerződéses orosz földgáz
Ezt mondta az Atv-nek Holoda Attila, aki az ellenzék első számú energia szakértője. Az egymilliárd plusz köbmétert Orbán a rezsi csökkentés védelmével indokolta, de ahhoz földgáz van, de pénz nincs. Óriási a veszteség, mert a piaci ár magasabb mint amennyit a lakosság fizet. Az egymilliárd köbmétert viszont el is lehet adni – piaci áron. Ráadásul a földgáz kereskedelemben állítólag Orbán Viktor személyesen is érdekelt. Moszkva a szovjet idők óta finanszírozza ily módon a vele együttműködő magyar elitet.
Sokan veszítenek az energiaválságon, de sem az USA, sem Putyin sem pedig Orbán Viktor nem tartozik közéjük.
Csehország jelenleg az Európai Unió soros elnöke és a Visegrádi négyesben is most ők vannak soron. Mikulás Bek Varga Judit igazságügyi miniszterrel tárgyalt Brüsszelben. Ezt követően a magyar diplomácia visszavonta a vétót azzal a fekete listával kapcsolatban, melyet az Európai Unió Putyin kedvenc oligarcháiról állított össze.
A magyar diplomácia három orosz oligarchát akart levenni a listáról. Ezzel kapcsolatban fogalmazott úgy egy magát megnevezni nem kívánó uniós diplomata a Politiconak: “tudtuk, hogy a magyarok árulók!”
A brüsszeli magyar képviselet tárgyalt Johannes Hahn költségvetési biztossal hiszen végülis arról van szó , hogy megkapja-e Magyarország az uniós eurómilliárdokat, és hogyha igen, akkor mikor? Ennek nemcsak a magyar költségvetés egyensúlya miatt van döntő fontossága hanem amiatt is, hogy a pénzpiacon ennek alapján ítélik meg a magyar forintot, melynek leértékelődése tovább erősíti az inflációt Magyarországon.
Huxit?
Lehetséges-e az, hogy Magyarország kilép vagy kikerül az Európai Unióból? – kérdezték a minisztert.
“Magyarország ma már messzire ment. Ezt úgy képzeljék el, hogy elérkezett a szakadék szélére. Most döntést kell hoznia, hogy visszalép-e a szakadék széléről vagy pedig egy újabb kockázatos lépést tesz, melynek a következményeiről nem szeretnék spekulálni.”
A kilépésre gondol?
“Elméletileg igen valamikor a jövőben. A cseh elnökség idején (ez a mostani félév) Magyarország elérkezik egy olyan útkereszteződéshez, ahol muszáj megtenni egy sorsszerű végső döntést.
Az már a magyarokon múlik, hogy miképp döntenek, hogyan választanak. A cseh elnökségnek nem feladata az, hogy olajat öntsön a tűzre. Ellenkezőleg teret kell biztosítani az objektív helyzetértékeléshez, a tisztességes vitához. Ha Magyarország képes lesz kijavítani azokat a hibákat, melyeket a brüsszeli bizottság felró neki, például az európai források elosztásával kapcsolatos hibákat vagy az emberi jogokkal és a kisebbségekkel kapcsolatos problémákat orvosolni tudja, akkor az Európai Unió tagja maradhat. Ez Csehországnak is érdeke.”
Mikor lesz döntés?
“Nem tudom, hogy erről döntenek-e még a cseh elnökség idején” – válaszolta a cseh miniszter. “Meghallgatásra biztosan sor kerül, és ez alatt a tagországok képviselői nagyon konkrét kérdéseket tesznek majd fel a magyar félnek. A meghallgatás után kerülhet sor az állásfoglalásra. Ha úgy döntenek, hogy Magyarország megsérti az Európai Unió alapelveit, akkor ezt négyötödös többséggel kell elfogadni. Az is lehet az állásfoglalás, hogy a helyzet javul Magyarországon, ezért a szavazás nem szükséges.
A második nagy vita az uniós források elköltésével kapcsolatos. Ez a pénzügyminiszterek között zajlik majd le. Közben még szeptemberben a brüsszeli bizottság közzéteszi majd következtetéseit a jogállamisággal kapcsolatban. Nyilvánvaló, hogy ez befolyásolja majd a pénzügyminisztereket is” – mondta Mikulás Bek Csehország európai ügyekkel foglalkozó minisztere a prágai közszolgálati rádióban.
Ha visegrádi “barátaink” így látják a helyzetet, akkor mit gondolhatnak az Orbán rendszer ellenfelei?
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
