Hasznos

Inflációs hatás: otthon esznek emiatt több élelmiszert vesznek

Szárnyal a Walmart kiskereskedelmi hálózat, amely a világ legdrágább cége, mert  jól megérezte, hogy az amerikaiak jelentős része a pandémia után is szívesebben eszik otthon. Míg vetélytársai diverzifikáltak, a Walmart ráment az élelmiszerekre. A számok a céget igazolták.

24%-kal nőtt a Walmart online vásárlások értéke egyetlen év alatt, a boltokban ez 6,4% volt. A cég részvényei a jó hírek hallatán egy nap alatt 2%-kal emelkedtek.

Az eredményt akkor tudjuk igazán értékelni, ha megnézzük a vetélytársakat: a Target és a Home Depot kiskereskedelmi láncok visszaestek. Miért? Maga a Walmart azzal indokolta ezt, hogy ők rámentek az élelmiszerekre, és emiatt a magasabb keresetű rétegek is átszoktak az ő üzleteikbe vagy náluk vásárolnak online. A Walmart forgalom felét az élelmiszerek teszik ki míg a Target esetében ez csak egynegyed.

“Az az igazság, hogy a vásárlók egyre több élelmiszert otthon fogyasztanak el, és ebből jön a haszon. Meg persze azokból az olcsó termékekből, melyeket emiatt a Walmart üzleteiben vesznek meg”

– nyilatkozta a CNN gazdasági rovatának Oliver Chen, a Cowen központ elemzője. Aki arra is rámutatott , hogy még egy oka van a Walmart előnyének a vetélytársakkal szemben: az infláció. Ez ellen hatalmas méretei miatt eredményesebben küzdött a Walmart mint a Target, amelynek forgalma 5,4%-kal csökkent míg a Home Depot esetében 2%-os volt a visszaesés egy év alatt.

“Az élelmiszer volt a mi erősségünk, de a többi területen is felülmúltuk a várakozásokat“ – nyilatkozta büszkén a CNN-nek a Walmart elnök vezérigazgatója Doug McMillon, aki elmondta elemzőknek, hogy bár az infláció csökkent és a munkaerőpiacon könnyű elhelyezkedni, ezért az embereknek több pénzük van, de nagyon megnézik, hogy mire adják azt ki. A magas rezsi számlák ugyanis takarékosságra ösztönöznek. Éppúgy mint a magas kamatlábak és a diákhitelek, melyek törlesztésével milliók küszködnek az Egyesült Államokban.

“Ha összegezzük a helyzetet, akkor azt látjuk, hogy a vásárlók többsége nagyon is megnézi azt, hogy mire költ. Mi pedig ebből profitálunk”

– mondta a Walmart elnök vezérigazgatója a chicagói Daily Heraldnak. Amely azt is megírta, hogy a Walmart felére csökkentette az online vásárlások díját a szociális segélyen élőknek, akiket különösen megvisel az infláció. Nekik csak 49 dollárt számolnak fel egy évben míg az átlagos vásárlók 98 dollárt fizetnek. A Wal-Mart – felbátorodva a második negyedév sikerein – bejelentette, hogy további növekedést vár a második félévben: 4-4,5%-ot.

Miért oly fukarok a hollandok?

A világ virág piacát is padlóra vitte a Covid-19, mert ki vesz virágot járvány idején? Amszterdam virág tőzsdéjén tonna számra dobják ki az eladhatatlan árut. A Deutsche Welle helyszíni riportjából az is kiderül: miért oly fukarok a hollandok, ha másokat kell segíteni?

Tulipánok milliói kerültek a kukákba – vásárló híján

Káosz a világ legnagyobb virágpiacán, ahol máskor nyüzsögnek a kereskedők Amszterdam külvárosában. Tavaly 5 milliárd eurós profitot produkáltak, most még a veszteség mértékét sem tudták felbecsülni.

„A virágpiac összeomlott, itt korábban több ezer kereskedő jelentkezett vásárlóként, de most egyetlenegy üzletet sem kötöttem. Régebben itt nyüzsögtek a kereskedők, de most sok virágot ki kellett dobnunk a kukákba. Nagyon rossz érzés volt” – panaszkodott egy virágkereskedő a Deutsche Welle riporterének. Elmondta, hogy a járvány előtt naponta 20 millió virágot adtak itt el. A legnagyobb vásárlók a Hollandiához közeli nyugat – európai államok polgárai voltak, de nekik most a Covid-19 járvány idején a kisebb gondjuk is nagyobb annál minthogy virágot vásároljanak. Erre már csak azért sincsen lehetőségük, mert az elzárások a minimálisra csökkentették a találkozások számát.

Miért oly fukarok a hollandok?

Mi szívesen segítünk másoknak, de jelen pillanatban nekünk is elkel a segítség – mondják a virág kereskedők a világ legnagyobb virág tőzsdéjén.

A Deutsche Welle videójában megszólalt Hollandia kormányfője is, aki a fukarok szóvivője szokott lenni az uniós csúcsokon. Mark Rutte miniszterelnök, aki általában számíthat a dánok, a svédek, az osztrákok és a finnek támogatásra az uniós pénzügyi vitákban, ugyanazt mondja mint a virág kereskedők: mi szívesen segítünk a dél-európai uniós tagállamoknak, melyeket különösen nehéz helyzetbe hozott a Covid-19 járvány, de nem feltételek nélkül! Tegyék rendbe a saját ügyeiket: a bérek és a nyugdíjak rendszerét, hogy legközelebb már saját magukon tudjanak segíteni!

Erre rádupláz egy virág kereskedő a videóban: nézze, én sem adom oda a pénztárcámat egy rászorulónak feltétel nélkül.

Mindeközben a kaotikus állapotok tovább tartanak, és még sok millió tulipán végzi a kukákban amíg helyreáll a normális kereskedés Amszterdamban a világ legnagyobb virág tőzsdéjén – állapítja meg a közszolgálati Deutsche Welle.

Kína újra vásárol szóját Amerikától

Ez enyhülést jelent a kereskedelmi háborúban, melyben Washington és Peking olyan megállapodást készít elő, mely nem oldja meg a problémákat, de lehetővé teszi a háborúskodás elkerülését. Mindkét fél tart ugyanis ettől. Mind Kínában mind az Egyesült Államokban belső feszültséget eredményezne az elhúzódó kereskedelmi háború. Trump ráadásul választási kampányt is folytat.

Trumpra szavaznak-e a farmerek, ha elhúzódik a kereskedelmi háború Kínával?

A kínaiak nem az amerikai farmerektől vették a szóját és a gabonát amióta Trump újabb büntető vámokkal sújtotta őket. Nagy csapás ez az amerikai farmereknek, akik ráadásul a rendkívüli időjárással is küszködnek.

„Csődbe megyek és sokan mások is így járhatnak” – nyilatkozta egy farmer Nebraska államban a Reuters tudósítójának. A gabona termesztő farmer, aki 1700 szóból álló kiáltványt tett fel a Facebookra furcsa módon nem Trumpot hibáztatja! Jövőre is rá akar szavazni! Pedig a rendkívüli időjárás épp a klímaváltozás következménye, melyet Trump tagad. Az USA elnöke kilépett a nemzetközi klíma egyezményből. A Kína ellen indított kereskedelmi háborúval pedig padlóra küldte a farmereket, akik a világ legnagyobb piacát veszítették el szinte egyik percről a másikra.

28 milliárd dolláros segély csomag

Trump is érzi, hogy baj van: hű támogatói a mezőgazdasági államokban egyáltalán nem azt látják hogy az az elnök, akire 2016-ban leszavaztak túlságosan eredményes politikát folytatna az érdekükben. Ezért a kínaiak büntető vámjaiból begyűlt pénzek jelentős részét a farmerek kapják. Két év alatt ez 28 milliárd dollárt jelentett, és az arany eső tovább hullik – egészen a jövő novemberi választásokig.

Mindez persze kevés a csőd szélén álló gazdák megnyugtatására. Bűnbakot kellett találni. Trump tanácsadói meg is találták. Érdekes módon nem Kínában pedig a kínaiak bírálatában a demokrata ellenfelek is egyetértenek. De a farmerek realisták: nem akarnak összeveszni egy 1,4 milliárd lakosú állammal vagyis azzal az óriási  piaccal, mely hosszú távon szinte mindent felvásárolhat – ahogy növekszik az életszínvonal a Mennyei Birodalomban. Trump is tisztában van ezzel: első nagykövete Pekingben épp Iowa állam ex kormányzója volt. Ez talán a legtipikusabb farmer állam, ahol egy bizonyos Hszi Csinping nevű kínai mandarin megkezdte az USA megismerését még a nyolcvanas években.

A brüsszeli bizottság javaslata lehetetlen küldetés?

Sok tagállam ellenzi az elképzelést, mely lényegében Németország téli fűtési szezonjának ellátási problémáit szeretné megoldani. A brüsszeli bizottság ezért enyhít a javaslaton, hogy meglegyen a szükséges számú szavazata a keddi szavazáson – értesült a Politico.

A kötelező spórolási kvóta alól felmentést lehetne kérni – ez a legfontosabb új javaslat, melyet a tagállamok nagykövetei hétfőn vitatnak meg. A brüsszeli bizottság eredeti javaslata arról szólt, hogy 15%-kal csökkenteni kellene a gázfogyasztást a téli fűtési szezonban – kezdetben önkéntes alapon, de később ez kötelezővé válhatna, ha az oroszok elzárnák a gázcsapot. A Politico értesülései szerint a 27 tagállam közül 12 ellenzi ezt.

Az ellenzők közül a magyar kormány a leghangosabb.

A Fidesz-kormány egyáltalán nem fogadja el ezt a spórolási tervet! Közben múlt csütörtökön Moszkvába küldte Szijjártó Péter külügyminisztert, hogy újabb földgáz szerződést kössön. Lavrov orosz külügyminiszter egyelőre csak annyit mondott, hogy “tanulmányozzák a magyar kérést”. Korábban a magyar kormány azt közölte, hogy még 700 millió köbméter földgáz hiányzik ahhoz, hogy biztonságos legyen a téli fűtési szezon Magyarországon.

Vétózni ebben az esetben nem lehet, mert csak minősített többségre van szükség: 15 tagállam, amely képviseli az összlakosság  65%-át. Egyelőre ez sincsen meg, ezért egy uniós diplomata lehetetlen küldetésnek nevezte a közös gázspórolási tervet.

Mikor válna kötelezővé a spórolás?

Az eredeti javaslat szerint már három tagállam is megnyomhatná a vészcsengőt, és akkor a spórolás kötelezővé válna vagyis a tagállamoknak át kellene adniuk “fölös készleteiket” azoknak, melyek vészhelyzetbe kerültek. Az új javaslat szerint már öt tagállam kellene ahhoz, hogy szigorítsák a rendszert. Ezenkívül felmentést kérhetnének azok a tagállamok, ahol földgázból állítják elő a villamos energia nagyrészét.

A 27 tagállam energia miniszterei kedden dönthetnek az ügyben, de addig még sok változtatás képzelhető el a brüsszeli bizottság javaslatán, mert jelenleg még nincsen meg szükséges számú szavazat a minősített többséghez sem.

Európa lehet az amerikai-kínai kereskedelmi háború új frontja

0

A magyar nagykövet által alá nem írt, Kínát elítélő uniós nyilatkozat többről szól, mint a kínai Új Selyemút projekttel kapcsolatos ellenérzésekről: ez ugyanis azt is jelentheti, hogy Európa „oldalt választott” a Donald Trump amerikai elnök által kirobbantott kereskedelmi háborúban. 

A Handelsblatt német gazdasági lap  nemrég megszerezte azt a Kínát elítélő jelentést, amelyet az EU-tagállamok pekingi nagykövetei közösen írtak alá. Ugyanakkor egy aláírás hiányzott:

a magyar nagyköveté. 

Ebben a dokumentumban az Egy övezet, Egy út (OBOR) nevű projektet, vagyis az Új Selyemutat ítélték el. Az Európai Unió elviekben egyetért Kínát a nyugat-európai országokkal összekötő szárazföldi és tengeri útvonal létrehozásával, amelyet 

a 21. század Marshall-tervének neveztek el.

Ugyanakkor Brüsszel átláthatatlannak tartja és szerinte elsősorban a kínai vállalatok profitálnának az egészből. A kemény hangnemben írt jelentés utalt arra is, hogy az Európai Bizottságban egy stratégiai tervezet készít, amely értelmében közösen lépnének fel a kínai tőkével szemben. Ennek ismertetésére valószínűleg a júliusi Kína-EU csúcson kerül majd sor. 

Abban semmi meglepő nincs, hogy Magyarország (ismét) blokkolt egy olyan lépést, amely negatívan érintette volna a kelet-ázsiai országot. Ugyanis a magyar kormánynak egyik vesszőparipája lett az OBOR-ban való részvétel, mivel az Új Selyemút részét képezné a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása. Csakhogy ennek több buktatója van: kilométerenként 4 milliárd forintot (összesen 750 milliárdot)  kellene költenie a magyar államnak a vasútvonal fejlesztésére vagy azt sem tudni, hogy valójában mekkora haszonnal kecsegtet a magyar gazdaságra nézve. Sőt, Budapestnek

Kínától kellene hitelt felvennie, illetve kínai cégek újítanák fel a vonalat.

Az EU-tagállamok elítélő jelentésnek van egy másik érdekes aspektusa, ez pedig a nyilvánosságra hozásának az időpontja. Ugyanis januárban kitört az amerikai-kínai kereskedelmi háború, amikor a kínai napelemekre 30 százalékos védővámot vetett ki. Ezután következett az acél (25 százalékos) és az alumínium (10 százalékos) elleni védővám, hiszen ezekkel Kína már évek óta elárasztotta a nemzetközi piacot, így jelentősen meggyengítve az amerikai ipart. 

Peking erre reagálva készített egy listát 128 amerikai termékről – többségében gyümölcsökről, sertéshúsról és alumíniumtermékekről van szó -, amelyekre 15-25 százalékos védővámot vetnek ki. Ez körülbelül 3 milliárd dollárt jelentene. Ezzel párhuzamosan a pekingi vezetés további gazdasági ellenlépéseket javasolt és nemzetközi szintre terelné az ügyet. 

Európa  igyekezett ebből az amerikai-kínai viszályból kimaradni, hiszen kezdetben úgy tűnt, hogy Donald Trump az uniós termékekre szintúgy védővámokat fognak kivetni. Ez nem történt meg, de az uniós vezetők továbbra sem dőlhetnek hátra elégedetten a székükben. A kereskedelmi háború egyik következménye lehet, hogy Peking az eredetileg amerikai piacra szánt termékeket inkább EU-ba exportálja.

Ez azonban azzal negatív hatással járna az európai országokra nézve:

„Elárasztanák vele az uniós piacot, meggyengítenék a hazai termelőket, valamint túlságosan kiszolgáltatottá válnának a kínai gazdaság változásaival szemben”

Azonban egyelőre még kérdéses, hogy Peking miképp fog reagálni az EU jelentésére, hiszen  a kínai döntéshozók ezt könnyen úgy értelmezhetik, mint Brüsszel nyílt csatlakozását Washingtonhoz. 

Átterjedhet a pénzpiaci pánik Európára

0

Nyitás után három százalékot közelíti a budapesti tőzsde esése a történelminek nevezett mértékű hétfői amerikai és ázsiai tőzsde-beomlás után. A tengeren túl elsősorban a pénzügyi ágazat cégei veszítettek dollármilliárdokat. A háttérben a megelőző időszak óriási emelkedése áll, továbbá sok befektető most látta úgy, hogy érdemes kivennie a felhalmozott nyereséget. Az esés az első jelek szerint megjelent a budapesti börzén.

Tíz perc alatt ezer pontot zuhant az amerikai Dow Jones indexe hétfőn: a 6,5 százalék óriási mértékű. Ekkora esést hat és fél éve nem jegyeztek fel. A legtöbbet a pénzügyi ágazat cégei veszítettek – percek alatt dollár ezermilliárdok tűntek el a semmibe.

Az ilyenkor megszokott részvényeladási hullám azonnal átterjedt Ázsiára. A japán Nikkei szűk másfél év legnagyobb indexesését produkálta 5,6 százalékkal.

A háttérben lényegében nem szokatlan korrekció áll. A megelőző időszakban a Dow egyre másra adta át a múltnak az árfolyam-emelkedési rekordokat; az ilyet előbb-utóbb mindig ellentétes folyamat követi. Most is ez történt, sokan döntöttek úgy, hogy kiveszik az árfolyamban felhalmozódott nyereséget, ami eladási hullámot indított el.

A keddi nyitáskor a Budapesti Értéktőzsde is romlással kezdett. A BUX 2,5-2,7 százalék közötti mínuszban mozog.

Külön-külön vagy együtt lépnek rá az uniós államok az Új Selyemútra

0

3000 milliárd eurót ígérnek a kínaiak Európa és Ázsia összekapcsolására. Erről tárgyalt a G20 csúcsra igyekezve Spanyolországban Hszi Csinping elnök. Azt hangsúlyozta, hogy Kína sohasem zárkózik be újra! A szabadkereskedelem híveként ellenzi Trump egyoldalú politikáját és együttműködésre törekszik az Európai Unióval illetve annak tagállamaival.

Brüsszellel tárgyaljon Peking vagy a nemzeti kormányokkal?

Spanyolországban kikosarazták a kínaiakat mondván: nekünk ott a közös uniós terv a Pekinggel való együttműködésre. Ezt szeptemberben hagyták jóvá Brüsszelben, ahol attól tartanak, hogy a kétoldalú egyezmények gyenge pozícióba hozhatják a nemzeti kormányokat, mert a kínaiak szigorúan az erőviszonyok alapján tárgyalnak mindenkivel. Az Európai Unió számukra egyenlő partner, a nemzeti kormányok többsége nem, még akkor sem, ha maguk a kínaiak persze ennek mosolyogva az ellenkezőjét állítják. A világ második számú nagyhatalma 1,4 milliárdos piaccal egészen más erőt képvisel mint az uniós államok többsége, melyek törpék a kínaiakhoz viszonyítva.

A kínaiakkal megkötött kétoldalú egyezményeknek nincs nemzetközi jogi értéke

Az Új Selyemút egyezmények szándékokat tükröznek, de nem jelentenek jogilag elkötelezettséget arra, hogy ezeket a szándékokat meg is valósítják. Vagy ha igen, mikor és milyen feltételekkel?! Erre hívta fel a figyelmet Jean-Francois di Meglio Kína szakértő, aki a párizsi Asia Center egyik vezető munkatársa. A párizsi Le Figaronak elmondta: a szándéknyilatkozatok látványos bejelentésekre adnak alkalmat, de azután csak nagyon kevesen kérdezik meg: mi valósult meg belőle? Milyen fizetési feltételekkel?

A kínaiaknak van pénzük, de azt okosan akarják elkölteni

Erre hívta fel a figyelmet a pekingi Nemzeti Bank nemrég nyugalomba vonult elnöke Kantonban egy nemzetközi tanácskozáson. Régebben a feltörekvő nagyhatalmat a korábbi vezető államok finanszírozták, de most a feltörekvő Kína pénzeli részben Amerikát és az Európai Uniót! Csakhogy a támogatásnak ára van. Ezért is mondott nemet Spanyolország, mert látta, hogy Görögországban mit jelentett a kínaiak fellépése. A nagy pénzügyi válság idején a parlament tagjai felállva tapsoltak Kína akkori miniszterelnökének. Ven Csiapao ugyanis megígérte, ha a nyugati nagyhatalmak nem segítenek a gazdasági válságba jutott görögöknek, akkor majd ők fognak! Ebből nem sok minden valósult meg. Görögország nem tudta elkerülni az IMF megszorító csomagjait. Kína viszont szépen bevásárolt Görögországban. Megszerezte például a stratégiai fontosságú kikötőt Pireuszban, mely az európai előrenyomulás előretolt bástyája lett. Ehhez kapcsolódik a Budapest-Belgrád vasútvonal kínaiak által igencsak támogatott felújítása is.

Az USA-t aggasztja, hogy a kis kelet-európai uniós államok milyen lelkesen léptek rá az Új Selyemútra

Li Kocsiang miniszterelnök épp Budapesten tájékoztatta Közép- és Kelet-Európa vezetőit az Új Selyemút lehetőségeiről. Szinte mindenki kapva kapott az alkalmon. Pekingben hosszú távú stratégiát követnek. Orbán Viktort már 2009-ben meghívták, hogy megváltoztassák nézeteit Kínával kapcsolatban. A korábbi kritikát fel is váltotta a lelkes együttműködési szándék.

Philippe Le Corré, a Harvard Kennedy School Kína szakértője szerint mind Washingtont, mind pedig Brüsszelt aggasztja a kis uniós államok lelkesedése az Új Selyemút iránt. Ugyanakkor reálisan elismeri: ezek a kis államok azt fedezték fel, hogy itt van egy távoli nagyhatalom, amely nem akar és nem is nagyon tud beleszólni az ügyeinkbe viszont hajlandó pénzt adni nekünk! Mindenképp alternatívát jelent Brüsszelhez és Washingtonhoz képest. A németek pragmatikusan megállapodtak a kínaiakkal: Peking nem nyomul előre olyan hevesen a Balkánon, ha azt akarja, hogy az együttműködés igazán hatékony legyen az Európai Unió és Kína között. Most ennek az együttműködésnek különösen nagy tétje van. Brüsszel és Peking együtt akarja  megállítani Donald Trumpot és az ő America First politikáját. Ezért is érkezik a G 20 csúcsra Európán keresztül Hszi Csinping kínai elnök, hogy figyelmeztesse Trumpot: amikor szemtől szembe állnak majd, akkor az USA elnöke mögött nem lesz senki viszont Kína számíthat (egy alaposan megosztott Európa) feltételes támogatására a világ gazdasági nagyhatalmainak találkozóján Buenos Airesben.

Recessziót okozhatnak a lezárások Kínában

Összecsuklik a szolgálató szektor Kínában, ahol az egész gazdaság bajban van. Az ok: a Covid lezárások, melyek ezúttal az ország politikai központját, Pekinget és gazdasági centrumát, Sanghajt érintik.

36,2%-ot mutatott a Caixin menedzser index áprilisban. Ez komoly visszaesés, mert az előző hónapban még 42% volt. Nem mintha az jó eredménynek számított volna. Kína szakértők szerint, ha a menedzserindex nem éri el az 50%-ot, akkor baj van: a gazdaság nem előre megy hanem hátra – írja a CNN gazdasági rovata. Néhány közgazdász már azt jósolja, hogy a GDP növekedés mínuszban lesz a második negyedévben. Ha ez bekövetkezik, akkor igen rossz hírt jelent Hszi Csinping elnöknek, mert ősszel ül össze a Kínát kormányzó kommunista párt kongresszusa, melyen az államfő szeretné bebetonozni a hatalmát. Csakhogy ehhez sikereket kellene felmutatni mind a járványkezelésben mind pedig a gazdaságban.

A zéró tolerancia miatt a járvány kezelés csapdában van. A járvány ellen küzdő bizottság vezetője bevallotta, hogyha Sanghajt nem zárták volna le, akkor olyan sokan kaptak volna fertőzést, hogy az egészségügyi rendszer összeomlott volna. Az ok az, hogy a kínai oltások nem hatékonyak a 60 plusz lakosságnak.

A pekingi vezetés tisztában van a problémákkal

Személyesen Hszi Csinping elnök jelentett be nagyszabású infrastruktúra fejlesztési programot, hogy ezzel dinamizálhassa a világ második legnagyobb gazdaságát. Pekingben egy háromnapos tanácskozáson azt közölték a technológiai óriások vezetőivel, hogy vége a vegzálásnak, nyugodtan foglalkozhatnak a biznisszel.

A morózus hangulat jól érzékelhető volt a május elseje körüli ötnapos munkaszüneti időszakban. Máskor ez óriási pezsgést hoz az egész szolgálatátó szektorban. Csakhogy most Kínában 180 millió ember él lezárt körzetekben, ahol a turizmus egyáltalán nem képzelhető el. Sanghajban március 28-án kezdődött meg a nagy lezárás, és a város 26 millió lakosa közül 8 millió még mindig lakásában zárva próbálja meg túlélni a Covid járványt. Így érthető, hogy teljes kudarccal zárult a május elsejei turista szezon: 43%-al költöttek kevesebbet a turisták mint tavaly. Ez 64,7 milliárd jüant jelentett vagyis 9,8 milliárd dollárt.

Másutt a fizetőképes kereslet okoz gondot:

„a cégeknek egyre nehezebb áthárítani az áremelkedést a fogyasztókra. Ezért inkább elbocsátásokkal akarják megoldani a problémáikat”

– nyilatkozta a CNN gazdasági rovatának a Caixin Insight Group vezető közgazdásza, Vang Zse.

Ezek után nem csoda, hogy a Fitch is arra az álláspontra helyezkedett, amely recessziót jósol Kínában. A második negyedévben negatív lehet a GDP mutató. Ilyen nem történt csak akkor amikor, Kínában kitört a Covid járvány. Hivatalosan ez 2020 márciusában történt noha a járvány már előző ősszel kitört Vuhanban.

A zéró Covid tolerancia politikáért egyre nagyobb árat kell fizetnie a kínai gazdaságnak – vonja le a következtetést a CNN.

Európai-Japán együttműködés Kínával szemben

Az Új Selyemút pekingi programja aggodalmat kelt Brüsszelben és Tokióban egyaránt. Ezért az Európai Unió és Japán együttműködési egyezményt kötött az európai és ázsiai infrastruktúra összekapcsolásáról.

A megállapodás éppúgy jelent közlekedési kapcsolatot mint digitális fejlesztést annak érdekében, hogy a kínaiak ne élvezzenek szinte monopol helyzetet ezen a téren. Kína az Új Selyemút program keretében nagyszabású infrastruktúra beruházásokat folytat Európában: elég kiemelni Pireusz kikötőjét Görögországban vagy a Budapest-Belgrád vasutat. Nem is beszélve azokról a nagyszabású megállapodásokról, melyeket Hszi Csinping elnök írt alá Rómában egyes olasz kikötők fejlesztéséről. Az Európai Unió már akkor jelezte az olasz kormánynak, hogy túlzottnak tartja Olaszország elköteleződését Kína irányában.

A figyelmeztetés egyáltalán nem véletlen: Pireusz kikötője olyan hídfő állás lett az Európai Unió délkeleti csücskében, ahonnan dől befelé a kínaiak exportja lenyomva ezzel a hazai termékeket mindenütt Európában.

Abe Sinzo japán miniszterelnök külön megemlítette a Balkánt – mint olyan térséget, ahol az Európai Uniónak és Japánnak együtt lehetne és kellene valamiféle alternatívát teremtenie. Jelenleg ugyanis az amerikai, orosz vagy kínai jelenlét sokkal erősebb a Balkánon mint az Európai Unióé vagy Japáné. Trócsányi László magyar biztosjelölt épp azt a posztot  kapta meg a brüsszeli bizottságban, mely az EU bővítésével foglalkozik – elsősorban a Balkán félsziget irányában. Trócsányi kinevezése egyáltalán nem biztos, mert összeférhetetlenségi problémák merültek fel vele kapcsolatban. Ettől függetlenül az EU bővítése megmaradhat a magyar biztosnak, akinek a jövőben azt is figyelembe kell vennie, hogy Brüsszel nem Kínával vagy Oroszországgal hanem Japánnal kíván együttműködni a Balkán infrastruktúrájának fejlesztésében.

Sok amerikai munkahely is megszűnhet Trump védővámja miatt

0

Az amerikai elnök 25 százalékos védővámot vetett ki a külföldi acélra, ami akár kereskedelmi háborúhoz is vezethet. Ezzel hosszú távon mindenki rosszul jár, de már rövid távon is munkahelyek szűnhetnek meg – Amerikában is.

Pennsylvaniában, egy Pittsburgh melletti kisvárosban kampányolt a hétvégén Donald Trump, a gyűlést egyúttal kihasználta arra is, hogy dicsérje az acél-, és alumíniumipari védővámokról szóló, pénteken aláírt döntését. Szerinte eddigi gazdaságpolitikája kezdi meghozni eredményét.

„Az acéliparotok visszatér, minden visszatér majd”

– mondta. Azt is megígérte, hogy megválaszolja a védővámokra ellenlépésként hozott európai vámokat is, például védővámot vet ki az európai import autókra is.

Csakhogy a védővámok és az esetleges ellenlépések miatt munkahelyek szűnhetnek meg Amerikában, többek között az egykor acélipari központ Pennsylvaniában is. Itt van például a Novolipetsk Steel nevű cég, amely, ahogy a neve is mutatja,

egy orosz óriás amerikai leányvállalata.

A cég orosz acélt importál, amit aztán Amerikában dolgoz fel, a védővámok viszont hatalmas profitkiesést jelentenének. Emiatt vagy visszafogják a termelést, vagy meg is szüntetik, és elküldik 1200 alkalmazottjukat.

A védővámok fő célpontja amúgy Kína, holott a kínai részesedés az amerikai acélimportból mindössze 3 százalék. Kanada mentességet kapott a védővámok alól, pedig Kanada a legnagyobb importőr, és a részesedése most tovább nőhet. Ugyanis könnyen elképzelhető, hogy sok kínai és orosz cég oda helyezi át a termelést.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK