Hasznos

Az amerikaiak megvennék az INÁ-t

A MOL által irányított horvát vállalat iránt korábban az oroszok érdeklődtek, de a zágrábi kormány címére nemrégen megérkezett a Castleton Commodities International kaliforniai befektetési cég ajánlata is. Ebben a CCI a MOL részvényeinek kivásárlásának a lehetőségéről is szó van.

Tíz hónappal azután, hogy Putyin-haver Igor Szecsin, a Rosznyeft elnök-vezérigazgatója érdeklődést mutatott az INÁ-ban levő MOL-részvények átvételére, a horvát nemzeti intézményként számon tartott olajcég megszerzésére amerikai javaslat is érkezett. Andrej Plenković kormányfő Fabrizio Zichichitől, a CCI egyik elnökétől kapott ajánlatot nem másra, mint stratégiai partnerségre. A Jutarnji list értesülése szerint az amerikai cég levelében pontosan nincs leírva, hogy az INA részvényeinek milyen hányadát szeretnék megszerezni, de az igen, hogy szívesen segítenének a MOL által birtokolt INA-részvények kivásárlásában és

erre a cégnek legalább 3,6 milliárd dolláros hitelkerete van, amely még bővíthető is.

Horvát elemzők szerint ez egy váratlan és nagyon konkrét javaslat, amellyel újabb fordulatot vehet az évek óta húzódó MOL-INA cseppet sem felhőtlen viszony. Zágrábban rámutatnak arra is, hogy az ügynek van geopolitikai háttere is, hiszen amikor a Rosznyeft tavaly márciusban elkezdett érdeklődni az INA iránt, az ottani amerikai diplomáciai képviselet aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy egy orosz állami tulajdonban levő vállalat bevásárolja magát az egyik legfontosabb horvát vállalatba.

Nem lehet az sem a véletlen műve, hogy az akkor még Zágrábban szolgáló amerikai nagykövet asszony Julietta Valls Noyes novemberben azt nyilatkozta: egy nyugati cég érdeklődik az INA iránt. Az új nagykövet Robert Kohorst szerint pedig „egy orosz befektető az INÁ-ban nem lehet Horvátország érdeke”. A diplomáciai megnyilvánulások után érkezett meg a kaliforniai cég levele a horvát kormány címére.

Zágrábi szakértők elismerik, hogy egy komoly cégről van szó, de

abban már nem biztosak, hogy az INÁ-nak pontosan egy ilyen típusú stratégiai partnerre van-e szüksége,

hiszen nem az értékesítéssel van a legnagyobb gond, hanem a technológia korszerűsítésével.

Az igazság kedvéért tegyük hozzá, hogy maga a horvát kormány sem döntötte még el: hova tovább INA-ügyben. Tavaly decemberben versenypályázatott írtak ki egy tanácsadói testület létre hozására, amelynek két feladata lenne: kidolgozni a tervet, hogy lehetne kivásárolni a MOL-részvényeket és megtalálni az új stratégiai partnert. Áprilisban győztest hirdettek méghozzá a Morgan Stanley/Intesa Sanpaolo Group/Privredna banka Zagreb konzorcium 8 millió eurós javaslatát. Csakhogy a konzorcium előtt egy hosszadalmas feladat vár és a legoptimistább jóslatok szerint is legalább jövő tavaszig nem fog elkészülni a tanulmány. És akkor már a következő parlamenti választások kampányának politikailag érzékeny időszaka kezdődik. Emiatt horvát elemzők azt sem tartják kizártnak, hogy

a zágrábi kormány végül is eláll a MOL részvényeinek kivásárlásától és megpróbál egyezkedni a magyar céggel.

Tárgyalások mostanság is folyamatban vannak és ezt Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is megerősítette – állítják a zágrábi hírforrások. Azzal a különbséggel, hogy az előző balközép kormány idején ezekről rendszeresen beszámoltak a nyilvánosság előtt, manapság pedig zárt ajtók mögött zajlanak. Ami nem jelenti azt, hogy kevésbé hatékonyak.

Vésztjósló szavak a VW-től

A klasszikus autógyártók ideje lejárt – mondta vezetőtársai előtt a VW vezetője egy német lap szerint. Herbert Diess a Nokia sorsával példálózott. A jövő nem egymaga az elektromos hajtásé, a digitális technológiával legalább annyira számolni kell. Magyar szemmel nem jó a helyzet.

Vezetőtársait akarta felrázni a Volkswagen-csoport elnök-vezérigazgatója, amikor a Die Welt írása szerint múlt csütörtökön arról beszélt, hogyan látja az autóipar helyzetét és jövőjét. A nemrég óta a világ egyik legnagyobb autókonszernjét irányító Herbert Diess az amerikai Teslát hozta fel példaként általában a gazdaság és különösen az autóipar mély válságát érzékeltetve – írta a német lap.

Vihar előtt állunk

A Volkswagen a két legnagyobb átalakítási folyamat viharának közepén van – mondta. Ezek az éghajlatváltozás és az ahhoz kapcsolódó innovációs nyomás a kibocsátásmentes autózás érdekében. Továbbá a digitalizálás, amely alapvetően megváltoztatja az autóipari terméket. „A vihar csak most kezdődik” – mondta Diess.

A német mérnök-üzletember szerint

az autótermék újbóli feltalálása nemcsak a gyártás folyamatait, hanem teljes technológiai és logisztikai beágyazását is megváltoztatja.

A VW-t úgy értékelik, mint egy autóipari társaságot, a Teslát pedig mint egy tech-társaságot – fogalmazott Diess. A jövőben az autó lesz a legbonyolultabb, legértékesebb tömegközlekedési eszköz, a csatlakoztatott autó majdnem megduplázza a felhasználók internetezési idejét. Volkswagenként pontosan oda akarunk érni, ahová a Tesla – szögezte le Diess. A nagy kérdés: elég gyorsak vagyunk-e – fűzte hozzá. „A becsületes válasz: talán, de ez egyre kritikusabbá válik”. Értékelése szerint a jelenlegi ütemű fejlesztéssel nagyon „szoros” lesz a helyzet.

A Nokia intő példája

A VW-vezér a Nokiát hozta fel példaként. A finn cég – a világ vezető mobilgyártója – az évtized elején emlékezetes módon szinte pillanatok alatt tűnt el a semmiben, noha pár évvel korábban a mobilpiac nagyjából negyven százalékát mondhatta magáénak, és addig megszabta a technológia irányát. Diess szerint a finneknek volt a legerősebb mobiltelefonjuk a legjobb akkumulátorral, de fogalmuk se volt arról, mit lehet tenni egy mobiltelefonnal. Ezt az Apple vezérigazgatója, Steve Jobs 2007-ben mutatta be az első iPhone bevezetésével – egy mobiltelefon formájú számítógéppel.

Ez most

„pontosan az a helyzet, amely megismétlődik az autóiparban”

– figyelmeztetett Diess. Vagyis az autó már nem csak közlekedési eszköz, és ez azt is jelenti, hogy

a klasszikus autógyártók ideje lejárt.

A Volkswagen jövője a digitális tech-csoportban rejlik – és csak ott.

Az „összeszerelő országok” ideje is lejárhat

Ha igaza van a VW-vezérnek (még úgy is, hogy az akkumulátoros energiatárolás körül nagyon sok a kérdőjel), amely véleményt sokan mások is osztják, akkor ez az egész autóiparon keresztül

Magyarország fölé is sötét fellegek érkeztét jósolja.

Az elektromos hajtás – bármilyen energiatárolással – töredéke alkatrészt igényel a mai belsőégésűnél, és lényegesen kevesebb embert az összeszereléshez. Ami

szinte eltünteti az alacsony bérű országok ma még meglévő, de már amúgy is fogyatkozó előnyét.

A német lap írása is utal arra, hogy a jövőben kevesebb munkahelyre lesz szükség az autógyártásban. Egy német autóipari kutatóközpont igazgatója szerint a Volkswagennek a lehető legnagyobb mértékben márkáira kell koncentrálnia, „a járművekre és a digitális hálózatukra”, „ez elengedhetetlen”.

S nemcsak a munkavállalók képesítésében, hanem a fejlesztési osztályok és a gyártás testre szabásában is messzemenő változások merülnek fel. A jövőben lényegesen kevesebb gépész- és autóipari mérnökre lesz szükség, és sok villamosmérnökre és informatikusra. (Vagyis elsősorban mérnöki tudásra, olyanra, amiben Magyarországon óriási a hiány.)

A szakértő szerint mindkét tudományágban a gépjárműgyártók a jövőben nem csak egymással versenyeznek, hanem egyre inkább más technológiai vállalatokkal is, akár az IT-ágazatban, akár a megújuló energiákkal. Ez a gazdaságot és az ipart

„az ipari forradalom dimenziója korának fordulópontjára helyezi”.

Más szóval ez azt jelenti, hogy nem csupán a hagyományos autógyártás órái vannak megszámlálva, hanem a sok embert (sok szakmunkást) igénylő összeszerelő technológiáié is, amelyet nálunk ráadásul csak egyre nagyobb állami szubvencióval tud bővíteni a kormány. És amelyben éppen a német gyártók kezében van az egész térség. Ez nálunk közvetlenül bő százezer, közvetetten nagyjából 170 ezer munkahelyet veszélyeztet, és a magyar GDP öt százalékát sodorhatja veszélybe, ha az autógyártók inkább odahaza állítják elő a jövőben a high tech négykerekűeket.

Harc az olajpiacon

Esni kezdett az olaj ára, miután kiderült, hogy Oroszország és Szaúd-Arábia napi egymillió hordó olajjal többet akar kitermelni.

Az utóbbi hetekben 20 százalékkal emelkedett az olaj ára, ami jól jött az OPEC országoknak és Oroszországnak. A magas olajár annak az eredménye, hogy Oroszország és Szaúd-Arábia megállapodása alapján visszafogják az olajkitermelést a globális piacra.

Donald Trump amerikai elnök viszont nemrég a Twitteren arról írt, hogy ez OPEC manipulációi következtében túlságosan magas lett az olaj ára. Erre reagálva Szentpéterváron Oroszország és Szaúd-Arábia energiaügyi minisztere arról tárgyalt: napi egymillió hordóval megemelik a kitermelést.

A Reuters exkluzív értesülései szerint júniustól lehet ismét egyre több olaj lesz a piacon, de az emelést fokozatosan fogják végrehajtani, hogy ne okozzon sokkhatást.

Mindenesetre a bejelentés hatására máris 2 százalékkal csökkent az olaj világpiaci ára.

A túlélés a tét

Olaszország fogadkozik, hogy az EU pénzét felhasználva megváltoztatja gazdaságának  sorsát. A gazdasági elit belekóstol milyen is egy határozott kormányzati beavatkozás.

Az ország iparpolitikáért felelős minisztere szerint az európai uniótól remélt segély segíthet Olaszország gazdaságának krónikus alulteljesítéséből való kilábalásban, ha azt megfelelően célozzák meg. Az országnak kulcsfontosságú projektekre kell költenie, nem „darabokban” szétosztani – mondta Pautanelli gazdaságfejlesztési miniszter a napokban adott interjúban.

„Meggyőződésem, hogy a helyreállítási alap pénzei lehetővé teszik Olaszország számára, hogy végre megtegye az ugrást”

Olaszország lesz a támogatás legnagyobb kedvezményezettje, és akár 209 milliárd eurót (246 milliárd dollárt) is kaphat támogatásokban és kölcsönökben.

De Patuanelli elismerte a pénz megfelelő elosztásának nehézségeit. Giuseppe Conte miniszterelnök kormányának kemény politikai döntéseket kell hoznia, méghozzá néhány támogató haragjának rovására, hogy ez elősegítse a koronavírus utáni rekonstrukciót és jól irányított lendületet adjon a hosszú távú növekedési kilátásoknak.

„Erőre van szükségünk, hogy elkerüljük a darabokban történő elosztást, és inkább arra koncentráljuk, ahol a leghatékonyabb a növekedés lehetősége”

– mondta Pataunelli.

„Hiteles projektekre és gyors kivitelezésre van szükségünk a produktív rendszerünk töréseinek kijavításához.”

Az ország eddig 100 milliárd euró gazdaságélénkítő segítséget hagyott jóvá, amely az adósságterhet a GDP 160%-ára növelte.

Patuanelli szerint a válságból az egyetlen kiút a növekedés lehet, és minisztériuma azon dolgozik, hogy meghatározza az EU-nak benyújtandó projekteket és ágazatokat. Céljai között szerepel az infrastruktúra, a digitalizáció és a zöld átmenet.

„A pénzt nem szabad elkölteni, hanem be kell fektetni” – mondta.

Adóparadicsomok az Európai Unióban is vannak

25 éve küzd az Európai Unió az európai adóparadicsomok ellen – igen mérsékelt sikerrel. Miért lehet euró milliókat eltitkolni az adóhivatal elől? Erről kérdezte a Der Spiegel a Leideni egyetem tanárát, aki negyedszázada kutatja ezt a témát.

„Nincs transzparencia! Az a bizottság, amelyet az Európai Unió e célból létrehozott, zárt ajtók mögött ülésezik, és a vizsgálatai titkosak. Én megpróbáltam ezen változtatni. 2500 eddig titkosan kezelt dokumentumot vizsgáltam meg” – mondja Martijn Nouwen közgazdász professzor, aki arra jött rá, hogy „amint a bizottság felfedezett egy adóelkerülési eljárást az Európai Unióban, abban a pillanatban a leleményes adótanácsadók újabb kiskaput találtak – elsősorban Luxemburgban, Hollandiában és Cipruson.

„Az úgynevezett levélszekrény társaságok adózása még sokhelyütt nincsen megoldva”

– hangsúlyozza a szakértő azokra a cégekre utalva, amelyek egy államban csakis azért jelentik be magukat, mert ott alacsonyabb a társasági adó.

„A kis államok a szokásos gyanúsítottak: Ciprus és Málta, de azután jönnek a Benelux országok. Ezek az államok ott akadályozták az uniós adócsoport munkáját, ahol csak tudták. De nemcsak a kicsikről van szó: Németország nem hajlandó a mai napig közzétenni azt, hogy a multik milyen adókedvezményeket kapnak az Európai Unió legerősebb államában. Az ok: a tartományok nem kívánják ezt. Nagy Britannia védelmezi Guernsey és Jersey különleges adó jogait.”

Mit csinálnak az uniós pénzügyminiszterek?

„Ők is létrehoztak egy csoportot, amely ezt a problémát úgy rendezte, hogy a tagállamok közben megőrizhessék a szuverenitásukat, amelyhez nagyon ragaszkodnak. Az érdekes az, hogy létrehoztak egy rendszert, de 2003 óta rá se néznek erre. Még akkor sem, ha komoly adócsalás lehetősége forgott fenn.

Ennek az az egyik oka, hogy az adócsalások annyira rafinálttá váltak, hogy a pénzügyminisztériumok szakértői sem mindig értik meg azokat. A másik ok, és nyilvánvalóan ez a fontosabb: a tagállamok el akarták kerülni a vitákat. Végül is rengeteg vita volt mindig az Európai Unióban, és az adócsalások ügyét úgy ítélték meg, hogy emiatt nem érdemes háborúzni.”

Lehet-e ezen változtatni?

„Lehet és kell is. Egyrészt növelni kell a transzparenciát és a demokratikus legitimitást. Az adócsoportnak szüksége van egy politikus elnökre, aki tartja a kapcsolatot a pénzügyminiszterekkel illetve az olyan nemzetközi szervezetekkel mint az OECD. Jó lenne, ha ez az új főnök részt vehetne a pénzügyminiszterek tanácskozásain. Végül nagyon fontos, hogy a pénzügyminiszterek megvitassák a tagállamok közötti adóverseny ügyét, és megnevezzék azokat a tagállamokat, melyek megsértik az uniós előírásokat.

Mindehhez nyilvánvalóan elsősorban transzparencia kell” – hangsúlyozta a Leideni egyetem tanára.

A Pfizer kutató központot létesít Vuhanban

Az amerikai gyógyszergyár, amely elsőként fejlesztett ki vakcinát a Covid-19 vírus ellen, kutató-fejlesztő központot létesít abban a kínai nagyvárosban, ahonnan a járvány tavaly ősszel elindult. Mindez része a Pfizer globális fejlesztési programjának – hangsúlyozta a gyógyszergyár ázsiai igazgatója.

A Pfizer védőoltást már engedélyezték Nagy Britanniában és Kanadában. Nagy Britanniában kedden már el is indult a védőoltási kampány.

A védőoltást egy török házaspár készítette el rekord idő alatt Mainzban a BioNtech kutató központban. A török házaspár felhasználta a magyar Karikó Katalin szabadalmát, amely a korábbiaktól eltérően nem a vírust injekciózza be, hogy a szervezet ellenanyagot termeljen hanem a sejteket ösztönzi arra, hogy immunitást mutassanak fertőzéssel szemben.

Vuhan a kínai hadiipar egyik központja

A Kína kellős közepén fekvő 11 milliós város a katonai kutatások egyik központja. Tavaly egy új városrész alapjait rakták le Vuhanban, ahol Biolake-nek keresztelték el, mert a gyógyszergyárak kutatóintézetei kapnak ott helyet. Itt lesz majd a Pfizer új kutató-fejlesztő központja is. A Pfizer ázsiai igazgatója hangsúlyozta, hogy a fejlesztésük teljes mértékben szinkronban van a kínai kormányzat elképzeléseivel.

Drasztikus szénadó emelést sürget az IMF

Tonnánként 75 dollárra kellene emelni a szén adóját világszerte ahhoz, hogy elkerülhessük a klímaváltozás káros következményeit. Ezt hangsúlyozza az IMF tanulmánya. A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank közgyűlést tart a jövő héten, és ez elé terjesztik majd a klímaváltozással kapcsolatos jelentést.

2030-ban jóval drágább lenne az energia

A szén ára kétszáz százalékkal emelkedne, a földgáz és a villamosenergiáé 5-15%-al. Mindez arra buzdítaná az embereket , hogy megújuló energia forrásokat használjanak – hangsúlyozza a jelentés. Franciaországban megkísérelte a kormány az energia árak emelését , de a lakossági tiltakozás hatására ezt Macron elnök visszavonta. Az Európai Unió is hasonló elképzeléseket dédelget, de néhány tagállam köztük Magyarország és Lengyelország ezzel nem ért egyet. Lengyelországban a szénnek hagyományosan nagy szerepe van az energia mérlegben. Magyarországnak kevésbé fontos a szén, de a rezsi csökkentés a kormány egyik fontos politikai fegyvere, ezért nem helyesli az uniós terveket a magyar kormány, amely ily módon szolidáris is politikai szövetségesével , a nemzeti radikális PiS – szel Lengyelországban.

3000 informatikust vesz fel a General Motors

Óriási csata folyik a munkaerőpiacon az informatikusokért – számol be a Forbes. Különösen így van ez az autóiparban, ahol ez a versenyképesség javításának a legfőbb feltétele.

„Gyakorlott szoftver fejlesztőket keresünk” – nyilatkozta a Forbes -nak a General Motors globális technológiáért felelős alelnöke. Randy Mott elmondta, hogy diverzifikálják a fejlesztéseket és egyúttal a detroiti központtól távolabbi helyeken is informatikai centrumokat akarnak létesíteni.

„Bízunk a befogadó kultúrában, mely nagyobb kreativitást eredményezhet, felgyorsulhatnak az újítások és a vásárlóink jobb autókat kaphatnak” – mondta Randy Mott alelnök.

Verseny a munkaerőpiacon

A Covid-19 járvány megmutatta, hogy az informatikának milyen nagy szerepe lehet abban: egy cég miképp küzdi le a felmerülő problémákat. Így érthető, hogy míg a vírus járvány hihetetlen mértékben megnövelte a munkanélküliséget az Egyesült Államokban addig az informatikai szektorban pontosan ellenkező helyzet alakult ki, mert a fejvadászok keresnek munkavállalókat.

Szeptemberben még 3,5% volt a munkanélküliség az informatikai szektorban, de októberben ez 2,8%-ra csökkent! Az elmúlt hónapban 239 ezer új állást hirdettek meg, ez 14 ezerrel több mint szeptemberben.

A General Motors ennek ellenére bízik abban, hogy fel tud venni 3000 informatikust 2021 első negyedévének végéig.

„Az egész közlekedési rendszert újra álmodjuk, hogy eljussunk a teljesen elektromos autózásig. Ez egyedülálló vállalkozás , nem sok cég mondhatja el magáról”

– nyilatkozta a technológiai fejlesztésekért felelős alelnök a Forbes-nak.

1000 eurót spórol egy család

Szociális és környezetvédelmi fordulat történt az Európai Unió leggazdagabb országában: március elsejétől ingyenes a tömegközlekedés Luxemburgban. Ez világ premier, ezért sok helyen figyelik a hatást. A gazdag nagyhercegség először is azért döntött így, mert megengedheti magának.

Az államkassza azóta jól áll, hogy Jean Claude Juncker miniszterelnök adóparadicsommá varázsolta a kis nagyhercegséget az Európai Unió kellős közepén. Az egy főre jutó GDP messze itt a legmagasabb az unióban. Ez persze becsapós, mert Luxemburg polgárai távolról sem annyira tehetősek mint államuk.

Évi 1000 eurót takarít meg egy átlagos család

Legalábbis ezt számolták ki a kormány közgazdászai. Ez a döntés szociális oldala hiszen a családok 40%-a rendszeresen a tömegközlekedést használja. Jó lenne, ha többen lennének – véli a kormány, mert a tömegközlekedés kevésbé szennyezi a környezetet mint az autózás.

Fizessenek a gazdagok!

A tömegközlekedés ingyenes, de az első osztályon továbbra is fizetni kell! Ez is a szociális igazságossággal függ össze,

no meg azzal, hogy egyelőre senki sem tudja: mi lesz a kalauzokkal, pénztárosokkal?

Emiatt komoly az aggodalom – számol be az AFP hírügynökség tudósítója Luxemburgból. Az nyilvánvaló, hogy a pénztárak egy részének meg kell maradnia, mert külföldön még jegyet kell felmutatni, és Luxemburgból pillanatok alatt el lehet jutni Belgiumba, Franciaországba vagy épp Németországba.

3,2 milliárd euró a vasút fejlesztésére

Luxemburg szeretne a huszonegyedik századi közlekedés laboratóriuma lenni – nyilatkozta a közlekedési miniszter. Ezért míg korábban az úthálózatot fejlesztették, ezentúl a vasút kap prioritást. A felújítás célja az, hogy növeljék a vonzerejét a tömegközlekedésnek: ezért sok parkoló helyet létesítenek a pályaudvarok mellett. Azt szeretnék, ha az emberek tömegközlekedéssel közelítenék meg munkahelyüket: míg Párizsban ez 70%, Luxemburgban 51%, de ebből a vasút csak 19%-jegyzi meg a Le Monde.

„A kínálat bővítése a jövő szempontjából sokkal fontosabb mint az ingyenesség” – nyilatkozta a Le Monde-nak egy környezetvédelmi szervezet vezetője.

Soros György az alapítványainak adta vagyona nagy részét

0

18 milliárd dollárt adott az elmúlt időszakban az Open Society Foundationsnek Soros György. Az alapítvány a második legnagyobb amerikai jótékonysági szervezet lett, csak a Bill és Melinda Gates Alapítvány előzi meg.

A 87 éves Soros György a cégét is átalakította a Wall Street Journal szerint. A befektetésekért felelős vezető már nem neki, hanem az alapítvány befektetési bizottságának jelent. A Soros Fund Management egyébként eleve visszaadta néhány éve a befektetők pénzét, és tulajdonképp családi vállalkozássá vált.

A 18 milliárd dollárt (ez átszámítva kb. 4700 milliárd forint) azonban

a saját vagyonából adta

az alapítványoknak. Azt már korábban is tudni lehetett, hogy ez a célja, eddig évente adott különböző összegeket. Azt tervezi, hogy élete hátralevő részében, vagy halála után, maradék (eddig 26 milliárd dolláros) vagyona nagy részét is az alapítványnak adja.

A mostani, egyszeri nagyobb adományozással azonban a Bloomberg szerint az is célja, hogy kevesebb adót kelljen fizetnie. Egy 2008-as amerikai törvény ugyanis különadót vet ki bizonyos befektetésekre, amelynek határideje idén december 31. – ezt a legtöbben úgy kerülik el, hogy jótékonysági alapítványoknak adnak a pénzükből.

Az alapítványnak adott pénzt azonban nem befektetésekre szánja.

Nem ő az első, és valószínűleg nem is az utolsó milliárdos, aki jótékony célja fordítja vagyonát. Az ebben úttörőnek számító Bill Gates és Warren Buffett egy felhívást is közzétett, amelyben arra kértek más milliárdosokat, hogy vagyonuk felét adományozzák el. Ehhez már több mint 150-en csatlakoztak.

Buffett egyébként 2000 óta már 46 milliárd dollárt fordított jótékony célokra – vagyonának több mint 70 százalékát. Ha 1994 óta nézzük, akkor pedig Bill Gates vezet, ő közel 60 milliárd dollárt adományozott el.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK