Hasznos

Ferenc pápa is kéri Putyint: állítsa vissza a gabonaegyezményt Ukrajnával

Pénzügyi és politikai problémák nehezítik az ukrán gabona exportját, melyet Putyin mindenképp akadályozni szeretne, és ezért nem hosszabbította meg a gabona egyezményt. Ferenc pápa is arra kérte az orosz elnököt, hogy gondolja meg magát, és vonja vissza a tilalmat.

“Készen állunk arra, hogy Ukrajna mezőgazdasági kivitelét új utakon oldjuk meg”

– hangsúlyozta Valdis Dombrovskis, az Európai Unió alelnöke.

Csakhogy az oroszok támadják Renit, a román határ közelében levő kikötőt , az első számú alternatív útvonal kiindulópontját. A NATO főtitkára rögtön el is ítélte az orosz akciót mondván “Oroszország fegyverként használja az éhséget. ”Elítélte a támadást Klaus Johannis, Románia elnöke is. Az ukrán mezőgazdasági export 65%-a ezen az útvonalon jut el külföldre azóta, hogy Putyin elnök felfüggesztette a gabonaegyezményt Ukrajnával. Oroszországnak ezzel kettős célja van: meggyengíteni Ukrajnát, amelynek komoly bevételt hoz a mezőgazdasági export, és párhuzamosan mesterséges hiányt kialakítani a gabona piacon, ahol az oroszok át akarják venni Ukrajna helyét.

Az Európai Unió tagállamai támogatni akarják Ukrajnát, ezért Litvánia külügyminisztere felajánlotta a balti kikötőket a mezőgazdasági export számára. A három balti állam kormány levelet írt az Európai Bizottságnak, melyben felajánlják, hogy 25 millió tonna ukrán gabonát tudnának exportálni a kikötőikből – írja a brüsszeli Politico. Ez a gyakorlatban olyan új zöld folyosó kialakítását jelentené, amely az ukrán gabona ellenőrzését megszüntetné Ukrajna és Lengyelország határán. Ukrajna mezőgazdasági minisztere támogatásáról biztosította a balti javaslatot: Mikola Solsky szerint nemcsak a balti kikötőket lehetne kihasználni ily módon hanem Hamburgot, Rotterdamot és Triesztet is. A Valdis Dombrovskis uniós biztosnak küldött levélben ezenkívül szerepel még Rijeka is Horvátországban illetve Koper Szlovéniában.

Ezek a zöld folyosók már ki vannak próbálva: 2022 májusa és 2023 júniusa között 32 millió tonna ukrán gabona jutott el ily módon a világpiacra.

Csakhogy ez jóval drágább mint a tengeri szállítás, ily módon az ukrán gabona hátrányba kerül a vetélytársaihoz mindenekelőtt az orosz exporthoz képest. Tonnánként 30-40 euró a plusz költség, amelyet valakinek fel kell vállalnia. Ukrajna és Litvánia máris kért támogatást Brüsszeltől erre a célra.

Magyarország, Lengyelország és Románia szintén támogatásra vár. Románia máris sokat költött arra, hogy megnövelje a kikötői kapacitást Constantában. Lengyelország 100 millió euróból felújította vasúthálózatát, és új határ átkelőt létesített az ukrán határon. A baj az, hogy ez csepp a tengerben. Ahhoz, hogy ezek a szolidaritási zöld folyosók hatékonyan működhessenek több milliárd eurós beruházásokra lenne szükség. Ki nyúl a zsebébe? Mindenki Brüsszeltől várja a megoldást, de ott azt válaszolják, hogy az Európai Unió infrastruktúra fejlesztő alapjában nincs pénz, mert már eddig is 250 millió eurót költöttek ezekre a szolidaritási zöld útvonalakra, és egymilliárd euró jut a közös finanszírozású programokra, melyek elősegítik az ukrán gabona exportját.

Nemcsak pénzügyi, de politikai probléma is az ukrán gabona

Öten az uniós tagállamok közül: Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Bulgária kifogásolják, hogy az olcsó ukrán gabona konkurenciát jelent számukra az Európai Unióban, ahol csökkenti az árakat. Ezek az országok azt szeretnék, ha az ukrán gabona Afrikába és a Közel Keletre jutna nem pedig az Európai Unió piacára kihasználva azt, hogy Brüsszel felfüggesztette a vámokat a háborúra hivatkozva, mert ily módon is támogatni szeretné Ukrajnát. Brüsszel úgy döntött, hogy a tiltakozó öt uniós tagállamban nem juthat piacra az ukrán gabona, de a többi tagállamban igen.

“Amióta él ez a tilalom, azóta megkétszereződött az ukrán gabona tranzit Lengyelországon keresztül“

– nyilatkozta az ország mezőgazdasági minisztere. Robert Telus hangsúlyozta, hogy a tranzitot támogatják, de ugyanakkor azt szeretnék, hogy a tilalmat, amely szeptember 15-ig érvényes, Brüsszel meghosszabbítaná egészen az év végéig.

Ukrajna másképp érzékeli a helyzetet: Kijev szerint a lengyel hatóságok szándékosan nyújtják meg az ellenőrzés idejét a határon, és ezért csak kevesebb ukrán gabona jut el rajtuk keresztül a világpiacra. Májusban ezért csak 336 ezer tonna ukrán gabona haladt át Lengyelországon, ez pedig még a felét sem éri el a múlt novemberi rekordnak.

Ferenc pápa kérte Oroszországot az embargó megszüntetésére

“Barátaimhoz fordulok, az Orosz Föderáció hatóságaihoz, és kérem őket, hogy állítsák vissza a Fekete tengeri egyezményt, mely lehetővé tette az ukrán gabona exportját”

– mondta Ferenc pápa vasárnapi Angelus üzenetében. A katolikus egyház feje felszólította az egybegyűlteket a Szent Péter téren, hogy

“imádkozzanak a mártír Ukrajnáért, ahol a háború mindent elpusztít még a gabonát is.”

Ferenc pápa arra is felhívta a figyelmet, hogy “a világban éhezők milliói várják a táplálékot.”

Zelenszkij ukrán elnök a Twitter utódján, az X-en köszönte meg a pápai kiállást Ukrajna mellett: ”a világ vallási vezetői elítélték az orosz rakétatámadásokat, melyek a gabona szállítmányokat fenyegetik.”

Putyin orosz elnök a múlt héten azt ígérte az afrikai államok vezetőinek Szentpéterváron, hogy ellátják gabonával Afrikát.

Kétségeit fejezte ki ezzel kapcsolatban az Afrikai Egységszervezet elnöke mondván “nem biztos, hogy a kieső szállítmányokat teljes mértékben pótolni tudnák.” Ezenkívül felhívta a figyelmet az árak emelkedésére is, ez pedig komoly kihívás a koldusszegény afrikai országoknak.

A Vatikán aktív diplomáciát folytat az ukrajnai háború befejezésére. A pápa megbízásából az olasz püspöki kar elnöke próbál közvetíteni Moszkva és Kijev között. Matteo Zuppi bíboros nemcsak Oroszországban és Ukrajnában járt ebben az ügyben, de Washingtonban is – írja a Reuters. A bíboros máris elért annyit, hogy az Ukrajnából Oroszországba elhurcolt gyerekek egy kis része visszatérhetett családjához. Putyin orosz elnököt épp a gyerekek elhurcolása miatt nyilvánították háborús bűnösnek, és emiatt nem vesz részt a BRICS csúcstalálkozón, melyet idén Dél Afrikában Johannesburgban rendeznek meg.

A mesterséges intelligencia 7 óriása 8 szabályban állapodott meg a Fehér Házzal

Felelősségteljesen fejlesztik a mesterséges intelligenciát – ígérték  az Amazon, az Anthropic, a Google, az Inflection, a Meta, a Microsoft és az Open AI vezetői. A megállapodás nem kötelező érvényű, de a cégek vezetői ígérték, hogy betartják azokat a közjó érdekében.

“Ez a megállapodás lehet a szabályozó rendszer alapja” – üdvözölte az eredményt a Szoftver Szövetség /BSA/.

A Fehér Ház szóvivője annyit mondott, hogy Biden elnöki rendeletet készül kiadni a mesterséges intelligencia fejlesztésének jogi normáiról, de azt nem közölte, hogy erre mikor kerülhet sor. A washingtoni kongresszus is foglalkozik a mesterséges intelligencia fejlesztésének jogi és társadalmi problémáival, de még ott sem tudja senki sem megmondani, hogy mikor lehet ebből törvény – írja a Politico tudósítója.

A techcrunch portál ismerteti, hogy miben is állapodott meg a hét cég a Fehér Házzal. Mindjárt a bevezetőben megemlítik, hogy az óriások nem az elsőszámú vezetőikkel voltak jelen, és a megállapodás nem kötelező érvényű, csak irányelveket jelent. Mik ezek?

  • a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégek vállalják, hogy csak alapos tesztelés után dobják piacra az új szoftvert. A tesztelést nemcsak maga a cég végzi hanem külső ellenőrzés is szükséges.
  • meg kell osztani az információkat a kockázatokról a kormányzattal és a társadalommal
  • komoly pénzeket kell fordítani a mesterséges intelligencia fejlesztésének biztonságára, figyelni kell arra is, hogy a cégen belülről is érkezhet hekker támadás
  • meg kell könnyíteni azt, hogy kívülről is bele lehessen látni a mesterséges intelligencia fejlesztésébe
  • a tartalom fejlesztést nagyon erős korláttal kell ellátni
  • állandóan jelezni kell a mesterséges intelligencia határait
  • prioritást kell adni az olyan kutatásoknak , amelyek a társadalmi hatásokkal foglalkoznak, a magánélet szentségével stb.
  • a mesterséges intelligenciát abban az irányban kell fejleszteni, amely a társadalom legfőbb kihívásait érintik: a rák gyógyítása vagy a klímaváltozás elleni küzdelem. A Fehér Ház nem szeretne úgy járni a mesterséges intelligenciával mint a Facebook-kal és a többi társas oldallal amikor meglehetősen lemaradtak a jogi szabályozással.

Mind az elnök mind pedig az alelnök asszony ezért is forszírozza a találkozást a mesterséges intelligencia fejlesztő cégekkel, hogy mielőbb megtalálják a megfelelő szabályozást hiszen a törvény a mesterséges intelligenciáról még jó messze van az Egyesült Államokban – állapítja meg a techcrunch portál.

Jelent-e fizetésemelést a mesterséges intelligencia?

Valószínűleg nem-ez derül ki a BBC összeállításából, amely azt vizsgálja, hogy milyen hatása lesz a munkahelyekre a mesterséges intelligenciának, amely villámgyorsan változtathat a munkavállalók helyzetén amint azt a színészek és forgatókönyvírók sztrájkja is mutatja Hollywoodban.

A cégek lenyelik a nyereséget, melyet a mesterséges intelligencia alkalmazása hozhat, és a munkavállalóknak csak csöpögtetnek egy keveset – jósolta Daren Acemoglu professzor, aki tanulmányt publikált erről Pascual Restrepoval a Massachusetts Institute of Technology egyetemen. “A béremelés, ha lesz is, nem áll arányban a termelékenység növekedésével, mert ennek hasznát a munkaadók lenyelhetik.” Ugyanerre a következtetésre jutott Biden elnök közgazdász tanácsadói testülete, mely az európai példákat vizsgálta. Az automatizálás komoly pénzt hozott a vállalatok részvényeseinek, de nem a dolgozóknak Németországban, Franciaországban, Hollandiában és Spanyolországban. A kék galléros munkásosztály munkahelyeit fenyegetheti az automatizálás vagyis kirúghatják őket illetve csökkenhet a munkaidejük, amely természetesen fizetés csökkentéssel is jár.

Minél gyorsabban fejlődik a mesterséges intelligencia annál nagyobb a veszély – fejtegeti Acemoglu professzor a MIT-ről. Már önmagában az is veszélyt jelent, hogy sok munkahelyen a mesterséges intelligencia ellenőrzi az embereket: nem lazítanak-e? Kidolgozzák-e a teljes munkaidőt? Sok helyen már a mesterséges intelligencia ellenőrzi a termelékenységet, és meg is határozza a teljesítmény bérezést.

Lehet, hogy a mesterséges intelligencia nem mindenben pótolja az embert, de a cégek mégiscsak ezt fogják választani, mert kevesebb vele a gond. Nincsenek HR problémák.

Veena Dubal, a University of California egyetem professzora egy tanulmányban kimutatta, hogy a mesterséges intelligencia ellenőrző funkciója miatt csökkent a munkavállalók bére. Tovább nőtt az egyenlőtlenség a munkavállalók között, mert minél feljebb állt valaki a munkahelyi piramisban annál könnyebben védhette ki a mesterséges intelligencia ellenőrzését. Aki irányítja az egész mesterséges intelligencia hálózatot az természetesen jól is járhat hiszen növelheti a fizetését mondván: munkája pótolhatatlan.

Mások viszont úgy vélik: veszélybe kerül a hagyományos elit a munkahelyeken, mert kevésbé lesz rá szükség hiszen a mesterséges intelligencia elvégzi a munkája jelentős részét.

David Autor, a MIT egy másik professzora úgy véli, hogy nem lesz szükség egyetemi végzettségre a munkahelyi piramis felső részében, mert a mesterséges intelligencia segítségével a kevésbé iskolázott munkaerő is képes lesz betölteni a feladatot.

“A mesterséges intelligencia csökkentheti a szakértők hiányát a felső szinten” – érvel a MIT professzora. Aki úgy gondolja, hogy “jelenleg hiány van az USA-ban orvosokból, informatikusokból, jogászokból, akik értenek a mesterséges intelligenciához, ezekre az állásokra eddig csak diplomások jelentkezhettek, de a jövőben – hála a mesterséges intelligenciának – növekedhet a jelöltek száma. Ha bejön ez a forgatókönyv, akkor azok a szakmák, amelyek eddig profitáltak a hiányból, megtelhetnek, és ennek következtében csökkenhetnek ott a bérek.

“Minden attól függ, hogy végül is ki hozza meg a döntést“

– hangsúlyozza Acemoglu professzor.

Duval professzor asszony azt javasolja, hogy a munkások képviseletében a szakszervezetek próbáljanak meg beleszólni a döntésekbe – ahogy az Európában sok helyen szokás.

A mesterséges intelligencia miatt minden munkahely veszélyben van: a csúcs szakértőket éppúgy érhetik kínos meglepetések mint a segédmunkásokat.

“Senki sincs biztonságban, senki sem úszhatja meg” – hangsúlyozta Mark Muro, a Brookings Institute szakértője, aki a BBC-nek nyilatkozott.

A legnagyobb befektetési buborék jöhet létre a mesterséges intelligenciában

Dől a pénz az olyan mesterséges intelligenciát fejlesztő cégekhez is, melyeknek nincs is piacképes termékük és nem is mindig rendelkeznek megfelelő szakmai csapattal és vezetéssel – írja a CNN gazdasági rovata.

105 millió eurót szedett össze  a Mistral AI, egy olyan francia startup cég, amelyiknek nem volt semmilyen piacképes terméke. A befektetők mégsem nyugtalankodnak: ”ez nagyon sok pénznek tűnik, de a cégnek globális ambíciói vannak, és ezért drága számítógépekre lesz szüksége ahhoz, hogy megvalósítsa elképzeléseit” – mondja az egyik fő szponzor, aki abban bízik, hogy a világon villámgyorsan terjedő mesterséges intelligencia neki is nagy pénzt hoz majd.

A Stability AI fiatal főnöke szerint: ”minden idők legnagyobb buborékja jöhet létre a mesterséges intelligenciában, ha minden így folytatódik“ Emad Mostaque úgy véli: “még igazában meg sem kezdődött a buborék kialakulása.”

15,2 milliárd dollár

Az első félévben ennyi jutott a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégeknek a világon a Pitchbook szerint. Ez persze becsapós hiszen ennek az összegnek a legnagyobb része – 10 milliárd dollár – az a pénz, melyet a Microsoft adott januárban a ChatGPT-t kifejlesztő Open AI-nak. Ha ezt nem vesszük figyelembe, akkor is igen dinamikus a növekedés

a múlt évhez képest: 58%-kal nőtt a beruházás a mesterséges intelligenciába.

Kevesen értik, hogy valójában miről is van szó: a bevezetőben említett mesterséges intelligencia fejlesztő startup azért tudott több mint száz millió eurót összeszedni, mert mind a három munkatársa már bizonyított a fejlesztésben: ketten a Meta a Facebooknál, a harmadik pedig a Google DeepMind programjánál. A világon jelenleg csak 80-100 olyan fejlesztő dolgozik, aki a profi a nagy nyelvi programok kidolgozásában.

A befektetők bíznak abban, hogy nagy pénz is lesz ebben:

az első félévben a a világ mesterséges intelligencia fejlesztésére szakosodott öt legnagyobb alapjának értéke 35%-kal növekedett. A NASDAQ technológiai index is szárnyal: az év eleje óta csaknem 42%-kal lett magasabb miközben az S and P index csak 19%-ot nőtt.

A Nvidia, amely a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez szükséges chipek nagy részét gyártja májusban elérte az egymilliárd dolláros értéket – hatodikként az egész világon. Részvényeinek értéke 207%-kal nőtt az év eleje óta. A dolog szépséghibája az, hogy a szakértők többsége túlértékeltnek tartja a részvényt. A Nvidia profitot hoz, de például a C3.ai mesterséges intelligenciát fejlesztő cég, amelynek a részvényei több mint 240%-kal nőttek az év eleje óta, nem nyereséges, sőt valószínűleg jövőre sem lesz az.

A Goldman Sachs szerint a startup cégek döntő többsége nagy reményekkel indul, de sohasem éri el a várt nagy forgalmat, és sohasem termel profitot.

A tapasztaltabb befektetők emlékeztetnek az internetes buborékra amikor a NASDAQ technológiai index egyetlen év alatt megduplázódott 1999-ben. 2000 márciusában volt a csúcs, majd jött a nagy pofáraesés: a mélypont 2002 szeptemberében érkezett  el amikor kipukkadt a buborék. A csúcshoz képest 81%-ot veszített a NASDAQ index.

Mike Reynolds, a Glenmede vagyonkezelő alelnöke épp erre hivatkozva óvatosságra inti a befektetőket:

”még várnunk kell arra, hogy a nagy felhajtás a mesterséges intelligencia körül valóságos pénzügyi eredményeket hozzon. Nagyon nehéz megmondani, hogy egy mesterséges intelligencia startup olyan eredményes lesz-e a jövőben mint a Google vagy az Amazon.”

A mai nagy high tech részvények közül csak a Microsoft és a Cisco volt már benne a legjobb tízben 2000-ben az előző buborék idején. Mi ebből a tanulság?

“Senki sem tudja, hogy ki lesz a hosszútávú nyertese a mesterséges intelligencia nagy újításának.”

Nagy pénz van a mesterséges intelligenciában, de nagy kérdés, hogy ki szerzi ezt meg.  Jordan Jacobs, egy torontói befektető cég, a Radical Ventures egyik alapítója és ügyvezető igazgatója, elmondta a CNN gazdasági rovatának, hogy

“több ezer milliárd dollár van a mesterséges intelligenciában, csak épp azt nehéz eltalálni, hogy melyik fejlesztő cégben.

A mesterséges intelligencia átalakítja az egész szoftver fejlesztést. A gyógyszer ipart is megváltoztatja a mesterséges intelligencia éppúgy mint a klímaváltozás elleni harcot. A Microsoft hatalmas beruházása – 10 milliárd dollár – a ChatGPT-be ébresztőt jelentett mindenkinek. Olyan volt ez mint a mágikus érintés.”

Lehet, hogy a mesterséges intelligencia válik a világ legnagyobb buborékjává, de mi lesz akkor, ha kipukkad?

Rizshiány várható a világban

India korlátozza a rizsexportot – globális hiány és áremelkedés várható, mert a világ legnagyobb rizsexportőre csaknem felére csökkenti kivitelét azzal, hogy felfüggeszti a nem  baszmati fehér rizs kiszállítását az 1,4 milliárd lakosú országból.

A világ legnépesebb országában a rossz időjárás miatt rizshiány és áremelkedés alakult ki, melyet Narendra Modi kormánya export korlátozással kíván enyhíteni.

Több mint 40%-át adja a világ rizsexportjának India, ahol a monszun heves esőzései tönkretették a termés egy részét. Emiatt egy hónap alatt 3%-kal emelkedett a rizs ára Indiában, ahol ez alap élelmiszernek számít. A szegényebb néprétegek számára ilyen áremelkedés katasztrófát jelent. Egy év alatt 11,5%-kal lett drágább a rizs Indiában – közölte az élelmezési minisztérium megindokolva a nem baszmati fehér rizs átmeneti exporttilalmát. Tavaly India 22 millió tonna rizst exportált, és ebből 10 millió tonna volt a nem baszmati fehér rizs.

Jövőre választásokat tartanak Indiában, ezért Narendra Modi kormány ügyel arra, hogy ne szaladjanak el az árak. Emiatt korlátozta a búza exportját is. Aztán amikor kiderült, hogy a cukornádat is kedvezőtlenül érintette az időjárás, akkor a cukor kivitelt is korlátozták.

Ez nagyobb csapás lehet a globális piacra mint az ukrajnai háború

Putyin elnök nem hosszabbította meg az ukrán-orosz gabona egyezményt, és ez feldúlhatja a világ búza és kukorica piacát. India kormányának döntése a rizsről még súlyosabb csapás lehet a globális piacra.

“Az indiai rizs export korlátozása sokkal gyorsabban befolyásolhatja a világpiacot mint Putyin háborúja Ukrajnában tette ezt a búzával”

– nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek az indiai rizs exportőrök szövetségének elnöke. Krisna Rao szerint “a részleges export tilalom nagyon fájdalmas lesz azoknak az országoknak, melyek máshonnan nem tudják pótolni a kieső rizs mennyiséget.”

11 éves csúcson a rizs ára

Több mint három milliárd ember számára alapvető élelmiszer a rizs, melynek 90%-át Ázsiában termesztik. India után Vietnam és Thaiföld számít a legnagyobb rizs exportőrnek, de ennek a két országnak nincs olyan nagy készlete, amely pótolni tudná a kieső indiai exportot. Különösen az afrikai országok szenvedik meg az indiai rizs exportkorlátozását: Benin, Szenegál, Elefántcsontpart, Togo, Guinea stb. Két Indiával szomszédos ázsiai ország is bajba kerülhet: Banglades és Nepál.

Az indiai kormány tisztában van azzal, hogy mennyire fontos a rizstermés növelése: felemelték a rizs felvásárlási árát 6%-kal. Csakhogy az időjárás nem kegyes a rizstermesztő gazdaságokkal: egyes indiai államokban túlságosan sok esőt hozott a monszun, és emiatt tartósan víz alá kerültek a földek. Más államokban viszont kevés esős nap volt, ezért aszály pusztít. A parasztgazdaságok idén 6%-kal kisebb földön termesztenek rizst mint tavaly.

Az El Nino hatás az egész világon rossz termést ígér, és emiatt hiány és áremelkedés várható. Vietnam 2011 óta a legmagasabb áron exportál rizst. Kína és a Fülöp szigetek, melyek általában Vietnamból és Thaiföldről vásárolnak rizst, ezentúl magasabb árat kell, hogy fizessenek – írja a Reuters, amely arra is utal: Peking és Manila meg tudja fizetni a drágább rizst, de az afrikai vevők jórésze nem, ezért az indiai exportkorlátozás rájuk méri a legnagyobb csapást.

Magyar dízel hajtja az ukrán tankokat

A MOL megkétszerezte dízel exportját az elmúlt félévben Ukrajnába, ahol komoly üzemanyag hiány van, mert az oroszok folyamatosan támadják az olajfinomítókat is.

Az ukrán tankok orosz dízellel közlekednek, melyet magyar és török olajfinomítókban állítanak elő – írja a német gazdasági lap a Handelsblatt. Az Európai Unió tiltja az orosz olaj importját, hogy így gyakoroljon nyomást Putyin elnökre az ukrajnai agresszió miatt. Magyarország felmentést kapott az orosz olaj embargó alól mondván: az országnak nincsenek tengeri kikötői vagyis a hagyományos megoldáshoz kell tartania magát: a vezetéken érkező orosz olajat Magyarországon finomítják. A MOL-nak olajfinomítója működik Szlovákiában is. Nem kizárt, hogy Brüsszel azért is oly elnéző ezzel kapcsolatban, mert tisztában van vele: a MOL szállítmányai nélkül megbénulna az ukrán hadsereg, amelynek az üzemanyag utánpótlását nem lehet a tengeren át megoldani, mert az orosz flotta elzárja a kikötőket sőt támadásokkal teszi lehetetlenné a működésüket. Odessza, amely korábban csak ritkábban szerepelt a célpontok között, az utóbbi időben kiemelt célpontja lett az orosz támadóknak. Putyin nem hosszabbította meg a gabona egyezményt sem, amely lehetővé tette az ukrán agrár termékek exportját a világpiacra a kikötőkből.

Törökország éppúgy mint Magyarország kétértelmű szerepet játszik az ukrajnai háborúban: mindkét ország NATO tagállam, de jó kapcsolatokat tart fenn Oroszországgal.

Miért nem szakít Orbán Moszkvával?

A földgázszerződés mutatja, hogy sok haszna nincs Putyin barátságának. Orbán és csapata valószínűleg személy szerint szépen pénzelhet Putyin jóindulatából, de ezt inkább csendben kellene zsebrevágnia, és nem nyíltan ugrálnia látványos gesztusokkal a NATO konszenzussal szemben.

A magyar miniszterelnök nem oroszbarát hanem Amerika ellenes, ahogy ez Csák János kulturális miniszter siralmas szónoklatából is kiderült Tusnádfürdőn.

Miért fordult szembe Orbán Viktor Washingtonnal, melynek a kedvence volt amikor Bush elnök itt járt a rendszerváltáskor? Mert az amerikaiak kiírták a szereposztásból: a térségben kizárólag Lengyelország és Románia érdekli őket. A Blinken tervben, amely az ukrajnai rendezésről szól, nincs is benne Magyarország. Orbán miatt hazánk érdektelen tényezővé vált. Orbán Viktor az ordító egér pozíciójába került, amely valljuk be tragikomikus. Más kérdés, hogy ennek Magyarország issza meg az árát…

Mi lesz az ukrán gabonával?

Putyin felfüggesztette a gabona egyezményt, a szárazföldi szállítást öt uniós  állam akadályozza: Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Románia és Bulgária.

Lengyelország nem hajlandó beengedni az ukrán gabonát, de a tranzit szállítást engedélyezi – hangsúlyozta Mateusz Morawiecki miniszterelnök. Hasonló az álláspontja a másik négy uniós tagállamnak is, mely félti a saját piacát a gyenge minőségű, de olcsó ukrán gabonától. Közben viszont Afrikában és a Közel Keleten várják az ukrán gabonát.

Afrikában hiányzik az ukrán gabona – a tőzsdén 12%-os áremelkedés az áruhiány miatt. Az ENSZ élelmezési alapja Ukrajnában vásárolta meg a gabona felét, amely Putyin döntése nyomán nem juthat el a kikötőkből a rászorulóknak Afrikában és a Közel Keleten. Az orosz döntést az is motiválta, hogy áremelkedést idézzenek elő a gabona világpiacon, ahol Oroszország is jelentős exportőr.

“Leállt a világ élelmezési ütőere” – hangsúlyozta a World Food Program – világ élelmezési program – kelet-afrikai főnöke, aki a Deutschlandfunk rádiónak nyilatkozott:

”80 millió embernek nincs meg az élelmiszer-biztonsága Afrika keleti részén. Ennek sok oka van: a klímaváltozástól kezdve a helyi konfliktusokig, de eddig segíteni tudtunk, és most ez jóval nehezebb lesz, mert leállnak a gabona szállítmányok Ukrajnából. A helyzet már eddig is szörnyű volt, és most még rosszabb lesz”

– mondta Michael Dunford, a világ élelmezési program kelet-afrikai igazgatója.

A World Food Program a gabona felét Ukrajnában vásárolta meg, ezért is vállalt az ENSZ közvetítő szerepet – Törökország mellett – az ukrán – orosz gabona egyezményben.

Élelmiszer infláció lesz

A chicagói tőzsdén 12%-kal nőtt a búza ára arra a hírre, hogy Putyin felfüggeszti a gabona egyezményt Ukrajnával. Megszólalt Blinken amerikai külügyminiszter is mondván:

”Oroszország fegyverként használja a gabonát épp a leginkább sebezhető országokkal szemben.”

A világélelmezési  program szerint jelenleg legkevesebb 70 olyan ország van a Földön, ahol az éhezés társadalmi problémát jelent.

“A szegény országoknak gondot okozhat majd, hogy megfizessék a magasabb gabona árakat”

– hangsúlyozza a Nemzetközi Valutaalap közleménye.

A legrosszabb helyzetben északkelet Afrika van: Szomáliában például egyik percről a másikra duplájára nőtt a búza ára amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. Aztán amikor megkötötték a gabona egyezményt, azonnal 25%-kal csökkentek az árak.

Afrika szarván évek óta borzalmas aszály pusztít miközben a lakosság dinamikusan nő. Afrikában  körülbelül 350 millió embert fenyeget az éhezés. Szakértők szerint: ha egy százalékkal nőnek az élelmiszerárak, akkor egymillióval nő azoknak a száma, akiket éhezés fenyeget.

Ukrajna, a múlt júliusban érvénybe lépő gabona egyezmény alapján 32,9 millió tonna mezőgazdasági árut tudott exportálni – jórészt a kikötőkből, melyeket most az orosz haderő intenzíven támadott.

A háború előtt Ukrajna 25-30 millió tonna kukoricát és 16-21 millió tonna búzát exportált. Amíg a gabona egyezmény egy évig működött  addig Ukrajna exportja 16,9 millió kukorica és 8,9 millió búza volt.

Hogy állnak a globális készletek?

Kukoricából jó a helyzet – legalábbis ez derül ki a washingtoni agrárminisztérium statisztikáiból: ötéves csúcsot érhet el a globális raktár készlet, de búzából gondok vannak illetve lehetnek. Az előrejelzés szerint nyolc éves mélypontra süllyedhet a raktárkészlet.

Putyin meggondolhatja magát?

Az ENSZ főtitkára mindent megpróbál annak érdekében, hogy újra eljuthasson a világpiacra az ukrán és az orosz gabona illetve műtrágya – mondta egy szóvivő az ENSZ székházában.

Erdogan török elnök is bízik abban, hogy jobb belátásra tudja majd bírni Putyin elnököt, aki augusztusban Törökországba látogat. Törökország az orosz gabona legnagyobb vásárlója, aki ukrán búzát is vett, ezért is vállalt szerepet az ENSZ-hez hasonlóan az ukrán – orosz gabona egyezményben.

Az oroszok azt szabják feltételül, hogy a nyugati világ szüntesse meg a szankciókat az orosz gabonával illetve műtrágyával kapcsolatban. A szankciók ellenére az orosz részesedés nőtt a globális gabona exportban: míg a háború előtt 16,6% volt, 2022-ben már 22,3%. Ukrajna részesedése viszont csökkent a búza világexportjában: 9,7%-ról 8,3%-ra, és jövőre a háború előttinek a felére csökkenhet.

Áradnak az afrikai és ázsiai vendégmunkások az EU keleti tagállamaiba

Bár a magyar és a lengyel diplomácia elszántan tiltakozik a migráció ellen Brüsszelben, de a többi kelet-európai tagállamhoz hasonlóan mind Magyarország mind Lengyelország egyre több külföldi vendégmunkást alkalmaz. Az ok a demográfia – írja a közszolgálati Deutsche Welle.

3000 vendégmunkást vár Magyarország a Fülöp szigetekről – írja az Infomigrants portál, amely idézi Lengyelország manilai alkonzulját is: ”Lengyelország egyre népszerűbb a munkavállalók között a Fülöp szigeteken. A Freeman című manilai portál szerint Lengyelország elsősorban szakmunkásokat vár a Fülöp szigetekről: hegesztőket, csőszerelőket, autóbusz és kamion sofőröket  stb.

Lengyelországban minden negyedik cég alkalmaz olyan vendégmunkást, aki nem az Európai Unió tagállamaiból érkezett. Ezek nagyrésze persze ukrán állampolgár hiszen a háború miatt milliók lépték át a lengyel határt, de már a háború előtt is egymillió felett járt az ukrán munkavállalók száma Lengyelországban.

A New York Times is felfigyelt arra, hogy 6000 ázsiai vendégmunkás dolgozik egy állami olajtársaságnál Plock közelében Lengyelországban: törökök, indiaiak, pakisztániak, koreaiak és Fülöp szigetiek.

Magyarországon a Wáberer importál kamionsofőröket Indiából.

Jan Rafaj, a cseh gyáriparosok szövetségének alelnöke elmondta a Deutsche Welle tudósítójának, hogy évente 30-50 ezer ember megy nyugdíjba a cseh iparból, és őket hazai forrásból nem tudják pótolni, tehát importra kényszerülnek.

Csehországban csaknem egymillió külföldi munkavállaló dolgozott tavaly: fele az Európai Unióból érkezett, fele pedig azon kívülről. Ez az összes munkavállaló 15%-a, és a jövőben ez az arány valószínűleg növekedni fog Csehországban.

Románia 2021-ben úgy döntött, hogy évente 100 ezer vendégmunkás vízumot ad ki.

A digitális forradalom és a zöld átmenet új helyzetet teremt

Erre mutatott rá Nadia Kurtiewa lengyel kutató, aki elmondta, hogy mind a zöld átmenet mind pedig a digitális forradalom új munkahelyeket teremt, melyeket olykor nehéz hazai munkaerővel betölteni. Jelenleg komoly munkaerőhiány van ezeken a területeken az Európai Unió keleti tagállamaiban.

Ehhez természetesen az is hozzájárul, hogy a szakképzett informatikusok jelentős része emigrál ezekből az országokból hiszen a munkaerőhiány fennáll Nyugat Európában és az Egyesült Államokban is, ahol magasabbak a fizetések.

A Világbank szerint Szlovéniában a legmagasabb a nettó migrációs mutató: 4568-an többen érkeztek a munkaerő piacra külföldről mint ahányan oda távoztak. A legalacsonyabb a román mutató a térségben, mert ott továbbra is jelentős a munkaerő export.

Szinte mindenütt csökken a hazai munkavállalók száma a jövőben az Európai Unióban

2010 és 2021 között szinte valamennyi uniós tagállam népessége csökkent, de különösen jelentős volt a csökkenés a közép és kelet-európai tagállamokban. A kivándorlás és az alacsony születési szám magyarázza ezt, és minthogy a tendencia várhatóan fennmarad, ezért a munkaerő piacon hiány várható. A European Employment Services szerint a 20-64 éves korcsoport létszáma 30%-kal lesz kisebb 2050-ben a jelenleginél az Európai Unióban.

Lengyelországban a társadalombiztosítás, a ZUS kiszámolta, hogy évente 200-400 ezer új vendégmunkásra lesz szüksége az országnak az elkövetkező években.

“Három évvel ezelőtt nem hittem volna, hogy Varsóban üldögélek kezemben egy lengyel sörrel”

– mondta a Deutsche Welle tudósítójának Shouriya Singh, aki Benáreszből, India szent városából érkezett, és kockázatelemzőként dolgozik Varsóban. Egy nemzetközi fejvadász cég bukkant rá, és szerződést kínált neki Lengyelországban, ahol először az ING Bankban dolgozott, most pedig EY munkatársa.

Abraham Ingo Namibiából érkezett Varsóba. A huszonéves fiatalember szintén kockázatelemző, és nagyon hasznosnak tartja a munkát Lengyelországba, de vissza akar térni hazájába:

”nagyon jó a munkamorál, a munkahelyi kultúra annál a cégnél, amelyiknél dolgozom. Nagyon nagy mértékben  segíti a szakmai fejlődésemet ez a munka Lengyelországban, és bízom benne, hogy sokat tudok majd hasznosítani belőle, ha visszatérek Namíbiába.”

Nincs probléma abból, hogy Ázsiából és Afrikából érkeztek? “Nincs sok gondom ebből, egy igazi problémám van, ez pedig a nyelv, de hát ott a Google fordító program” – mondja mosolyogva az indiai vendégmunkás Varsóban.

Ne legyen több szankció – kérik az amerikai chipgyártók

Blinken amerikai külügyminiszter, aki nemrég tért vissza Pekingből,  részt vett azon a tanácskozáson, melyen a chipipar vezetői arra kérték a Biden kormányzatot: fejezze be szankciós politikáját Kína ellen!

180 milliárd dollárt tett ki tavaly Kína chip vásárlása, és ez a világ importjának mintegy egyharmada – 555 milliárd dollár. Kína messze a legnagyobb vásárló ezen a piacon, és emiatt aggódnak az amerikai cégek, amelyek diszkriminációtól tartanak, ha a Biden kormányzat újabb szigorító intézkedéseket hozna ezen a téren.

A probléma fontosságával a Biden kormányzat is tisztában van,

ezért legfontosabb embereit küldte el, hogy tárgyaljanak az Intel, a Qualcomm, a Nvidia és más chip gyártók vezetőivel: Blinken külügyminiszteren kívül elment a tanácskozásra Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan, Gina Raimondo kereskedelmi miniszter és Lael Brainard, az elnök gazdasági tanácsadó testületének igazgatója.

Janet Yellen pénzügyminiszter, aki nemrég Pekingben járt, csak azért nem vett részt a tanácskozáson, mert Indiában a G20 pénzügyminiszterek értekezletén vett részt. Ott is

azt hangsúlyozta, hogy az USA és Kína gazdasági együttműködése az egész világgazdaság érdeke.

Blinken külügyminiszter elmondta a résztvevőknek, hogy mit tapasztalt Kínában, és végighallgatta a véleményeket arról, hogy mit gondolnak a nagy chipgyártók vezetői a globális szállítási láncokról és a világ legnagyobb chip piacáról, Kínáról. Peking egyszerre fúj hideget és meleget: Hszi Csin-ping elnök is fogadta Bill Gates-t – “végre egy amerikai barát” felkiáltással, másrészt pedig húsbavágó szankciót jelentettek be, amely gondokat okozhat a chip iparnak mindenütt a világon.

Kínai válaszlépés: a gallium és germanium exportjának korlátozása

Az Egyesült Államok múlt októberben átfogó szankciókat jelentett be a chip előállításban Kína ellen a nemzetbiztonsági okokra hivatkozva. Válaszul Kína közölte: két ritka földfémet, amelyek fontosak a chipgyártásban, a galliumot és a germaniumot a jövőben nem exportálja. Később erről a hivatalos véleményt megfogalmazó Global Times azt közölte erről: nincs teljes export tilalom. A baráti államok továbbra is kaphatnak a fontos kínai ritka földfémekből.

Az amerikai chipgyártók szövetsége erre hivatkozva kérte a Biden kormányzatot, hogy ne szigorítson ezen a téren, mert akkor kínai válaszlépések várhatók, melyek befolyásolhatják mind a nyersanyagellátást éppúgy, mint a Kínába irányuló exportot – írja az itnews szakportál.

Erre válaszul a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadójának, Jake Sullivannek a szóvivője kijelentette, hogy

“a szankciókat pontosan úgy alakítottuk ki, hogy a kínaiak ne fenyegethessék nemzetbiztonsági érdekeinket. A cél az, hogy az USA és szövetségeseinek technológiája ne szolgálhassanak arra, hogy aláássák nemzetbiztonságunkat.”

Vagyis nyíltan szembekerültek a gazdasági és nemzetbiztonsági érdekek. A chipgyártók nem hagyják annyiban: a Reuters értesülései szerint mind az Intel mind pedig a Qualcomm elnök-vezérigazgatója a héten időpontot kért a Fehér Házban, mert személyesen Biden elnököt akarják meggyőzni arról: újabb szankciók Kína ellen nem szolgálnák az Egyesült Államok érdekeit.

Németország búcsút mond iparának?

A Made in Germany világmárka még ma is, de az ipar óriásai mindinkább külföldön keresik a jövőt, mert a gazdaságossági számítások ezt indokolják. Ha Európa gazdasági óriása így áll, akkor mi lesz a 27 tagú unióval, melynek Németország a zászlóshajója?

10 milliárd eurós vegyi gyárat épít Kínában a BASF, amelyet 1865-ben alapítottak meg a Rajna vidéken – írja a brüsszeli Politico. A lap hozzáteszi, hogy miközben a BASF Kínában beruház addig Ludwigshafenben, a cég központjában bezárt egy műtrágya gyárat és néhány más üzemet megszüntetve ezzel 2600 munkahelyet.

“Egyre jobban aggaszt minket a hazai piac, a jövedelmezőségünk egyáltalán nem ott van, ahol lennie kellene”

– mondta a részvényesek közgyűlésén a BASF főnöke. Martin Brudermüller arról panaszkodott, hogy tavaly 130 millió eurós veszteséget produkált a nagy múltú cég.

Miért? Az olcsó orosz energiára alapozott a német ipar jelentős része, amely Putyin agressziója miatt váltani kényszerült, és a drágább amerikai földgázt használja. Németország legnagyobb alumínium kohója bezár az év végén, mert nem bírja a magas energia költségeket.

A veszteség másik oka az egyre dráguló munkaerő, amelyikből sok területen hiány van. Ezért azután a BASF és sok más óriás szívesebben keres új vadászmezőket Ázsiában vagy Észak Amerikában.

Németországra gazdasági stagnálás vár – jósolja a brüsszeli Politico, amely rámutat arra, hogy miközben sok területen munkaerő hiány  mutatkozik, már újra növekszik a munkanélküliség. Júniusban általában csökkeni szokott a munkanélküliség, ez a mostani növekedés azt mutatja, hogy a német cégek nagy része nemigen bízik a jövőben.

Nem támasztja alá az optimizmust a rendelésállomány sem: például

májusban a gépiparban ez 10%-kal csökkent. A külföldi beruházások is csökkennek: öt éve egyre kisebb az érdeklődés Németország iránt.

Az amerikai rozsdaövezetek mutatják a német ipar jövőjét? Ez azért elképzelhető, mert Németországban domináns a hagyományos ipar, és az informatikát mindössze a SAP képviseli. A pénzügyi szektor is leszerepelt az elmúlt években: a Deutsche Banknak számos botránya volt, a Wirecard, amely a pénzügyi modernizáció zászlós hajója lett volna, csúfosan megbukott.

A hagyományos ipar részesedése a GDP-ben 27% Németországban míg az USA-ban csak 18%.

Berlin csökkenteni akarja a kínai kockázatot

Németországnak éppúgy mint az Európai Uniónak Kína a legnagyobb gazdasági partnere. Nemrég Berlinben tárgyalt Li Csiang kínai kormányfő, aki arra buzdította a németeket, hogy továbbra is tartsanak ki az együttműködés mellett. Csakhogy a németeknek furcsa tapasztalataik vannak az együttműködéssel: a napelemeket például Németországban fejlesztették ki abban a reményben, hogy learatják a globális megújuló energia piacot. Tévedtek.

A kínaiak lekoppintották a német modelleket, és elkezdték olcsón nagy mennyiségben exportálni. A német napelem gyártás befuccsolt, a kínaiak learatták a piacot.

A villamos autókkal és az akkumulátorokkal a kínaiak el akarják foglalni a német piacot. Mi lesz így a német ipar büszkeségével, az autó gyártással, amelyet az is fenyeget, hogy betelepült az amerikai Tesla?

Amikor Olaf Scholz kancellár Pekingben járt, akkor ajánlgatta a kínaiaknak a Mainzban kifejleszett mRNA gyógyszerek tömeggyártását Kínában. A felek nem tudtak megegyezni az árban. Berlinben él a gyanú: a kínaiak valahogy megszerzik a gyógyszer technológiát, és majd mint saját terméket piacra dobják learatva a babérokat.

A baj az, hogy Németországban az újítások és szabadalmak száma meglehetősen szerény: csak a nyolcadik helyen állnak a világban.

“Németország semmit sem tud kínálni a jövő iparágak termékeiből. Csupa régi technológiánk maradt”

– állapítja meg a DIW gazdaságkutató szakértője.

A számok magukért beszélnek: az USA gazdasága – hála elsősorban a Szilícium völgy új technológiáinak – az elmúlt 15 évben 76%-kal nőtt, és elérte a 25,5 ezer milliárd dollárt. Ehhez képest Németország gyengén teljesített: mindössze 19%-os növekedést produkált, és így 4,1 ezer milliárd dollár lett a GDP.

A német gyengülés hatással lesz Európa keleti felére is

A rendszerváltás után Németország ipari hátországa lett Közép és Kelet Európa: Magyarországon és Szlovákiában a német autóipar a gazdaság meghatározó részévé vált. Nemcsak az óriások, de a Mittelstande – kis és középvállalatok is – sok beruházást végeztek az új uniós tagállamokban.

Ezek a német cégek nem tűnnek el egyik napról a másikra, de tartós gyengélkedés esetén nyilván megszűnnek, és akkor ezt az egész régió megérezheti.

“Egész Európa megszenvedi a váltást“ – mondja a Schaeffler autóalkatrész előállító cég főnöke, aki siet hozzátenni: az új gyáruk már az Egyesült Államokban épül.

Németországban és az egész Európai Unióban szokás diszkriminációt emlegetni mind az USA-val mind pedig Kínával kapcsolatban, de a probléma mélyebb. Arról van szó, hogy az olcsó orosz energiára épülő modell megszűnt. A földgáz ára ugyan stabilizálódott, de így is háromszor annyiba kerül mint az ukrajnai háború előtt.

Az energia fordulat – Energiewende – sem sikerült, mert leállították az atomerőműveket, de a megújuló energiaforrások nem tudják teljes mértékben pótolni a kieső energiát. Hiány van szélturbinákból és napelemekből. Németországban az energia ára háromszor olyan magas mint a nemzetközi átlag. Ráadásul az értékes munkaerő jórésze nyugdíjba megy, és nincs megfelelő utánpótlás.

A fiatalok nagy része biztos állami állást akar, és nem startup-ot alapít mint az Egyesült Államokban.

“Nekünk Németországban problémáink vannak az újításokkal és a versenyképességgel”

– ismeri el a Kínában működő német kereskedelmi kamara elnöke. Jens Hildebrandt a elektromos járművekre utalt: ezeket a németek 15 éve lenézően félredobták, a kínaiak viszont rámentek a fejlesztésre és a gyártásra. Az eredmény? A világon eladott villamos autók 60%-a tavaly kínai volt. Eddig a németek építettek autógyárakat Kínában, most fordult a kocka: a kínaiak terveznek villamos járműveket előállító üzemeket Európában.

Politikai következmény: jön fel a szélsőjobb

A német gazdaság tartós stagnálása növelheti az elégedetlenséget, és ez a szélsőjobboldal malmára hajthatja a vizet – írja a Politico rámutatva az Alternative für Deutschland előrenyomulására.

Komoly gondot jelent a kormánynak a jóléti állam finanszírozása, amely a GDP  27%-át teszi ki. Ha tartósan gyengélkedik a német gazdaság, akkor nyilvánvalóan még nagyobb szociális támogatásra lesz szükség.

Csakhogy az állami költségvetés már így is nagyon feszes, mert igyekeznek pénzügyi támogatással  Németországban tartani a cégeket. A BASF például 175 millió eurót kapott az államtól, hogy Drezda mellett építse fel új akkumulátorgyárát, és ne külföldön. A Volkswagen viszont úgy határozott, hogy második akkumulátorgyárát nem Németországban építi fel egy milliárd euróért hanem Sanghajban Kínában – írja a Politico.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!