Fontos

A háború 49. napja – (folyamatosan frissítjük)

 Az erőszak a gyengék végső menedéke. 
Isaac Asimov

 

10:00 – Az elmúlt két napban a megszállók nem engedték  a várost elhagyni vágyó civileket távozni az ostromlott és földig rombolt városból, ahol se víz, se áram- és gázszolgáltatás nincsen.

09:15 – Április 13-án éjszaka viharos volt Zsitomir és Poltava régiókban, az orosz csapatok harci tevékenységet folytatnak Harkov, Luhansk, Donyeck és Herson régiókban. 

08:35 – Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője, a The Washington Post, Joseph Biden-kormányzat képviselőire hivatkozva közölte: az Egyesült Államok és szövetségesei azon dolgoznak, hogy tüzérséget szállítsanak Ukrajnának, a Pentagon pedig azt fontolgatja, hogy egy új katonai segélycsomag keretében felszerelést és védőruházatot biztosít Ukrajnának.

07:50 – Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara jelentése szerint Oroszország „sárga szintű terrorveszélyt” hirdetett ki a Krím-félszigeten és a határ menti területeken, hogy megszervezze a katonai felszerelések, fegyverek és személyzet Ukrajna területére történő mozgását.

05:30 – Az elnök szerint Medvedcsuk 48 napig bujkált Ukrajnában, végül külföldre próbált menekülni. „Azt javaslom az Orosz Föderációnak , hogy cserélje ki ezt a srácot a mi fiúinkra és lányainkra, akik most orosz fogságban vannak” – ajánlotta Zelenszkij a Putyinnak. Putyin már reagált erre a hírre . Szóvivője, Dmitrij Peszkov így kommentálta az eseményt: „Az állítólagosan őrizetbe vett Medvedcsukkal készült fotót ellenőrizni kell a hamisítványok nagy száma miatt.”

SBU fotó

05:00 – Zelenszkij kedd este bejelentette, hogy az SBU őrizetbe vette Medvedcsukot , és közzétett egy fotót az utóbbiról katonai egyenruhában és bilincsben. Részleteket későbbre ígért.

03:50 – Franciaország kedden közzétette a 23,7 milliárd euró vagy 25,6 milliárd dollár értékű orosz vagyon részletes listáját, amelyet Oroszország február 24-i ukrajnai inváziója miatt befagyasztottak – Közölte a CNN a francia pénzügyminisztériumra hivatkozva.

01:30 – Az Egyesült Államok már április 13-án további 750 millió dolláros katonai segély bejelentését tervezi Ukrajnának.

00:20 – Joe Biden amerikai elnök kedden kijelentette, hogy az amerikaiak költségvetése nem függhet attól, hogy egy diktátor „végez-e népirtást” egy másik országban.

Hogyan „segíti” Magyarország fegyverekkel Ukrajnát

Josep Borrell EU-fődiplomata azt mondta, de facto minden EU-tagállam katonai segítséget nyújt Ukrajnának, és egyes országokról helytelen mást állítani.

A médiakérdésére válaszolva Josep Borell kijelentette, hogy Bulgária és Magyarország jelenleg is katonai segítséget nyújt Ukrajnának, hoszen az EU-tól kapott fegyverek megvásárlásához mindkét ország befizeti  a rájuk eső hozzájárulás összegét, az viszont igaz, hogy ezen felül saját erőből ez a két ország nem nyújt más, közvetlen kétoldalú katonai segítséget.

„Ezek az országok részt vesznek azoknak a fegyvereknek a finanszírozásában, amelyeket az EU biztosít Ukrajnának. Helytelen lenne azt állítani, hogy nem vesznek részt. Ha nem vennének részt, ez lehetetlen lenne, mert a döntések egyhangúlag születnek… Ők finanszíroznak és így hozzájárulnak. Az, hogy Magyarország nem engedi át a fegyvereket a területén, az egy másik kérdés”

– mondta Josep Borrell.

Mint ismeretes, Budapest hangsúlyozza, hogy távol akar maradni az ukrajnai háborútól, és megtagadta, hogy Ukrajna fegyvert szállítson át a területén. De facto azonban ilyen tranzit megtörténik,   és a „tranzittilalom” csak Magyarország ukrajnai határának áruszállítással történő átlépésére vonatkozik.

Emlékeztetni kell arra, hogy a múlt héten az EU  további 500 millió euró elkülönítését javasolta  Ukrajna fegyvervásárlására  az Európai Békalapon keresztül. Ez egy 5,69 milliárd eurós szükséghelyzeti alap, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy gyorsan finanszírozza a katonai műveleteket, és „megőrizze a békét, megelőzze a konfliktusokat és erősítse a nemzetközi biztonságot”.

Először Ukrajna orosz inváziója után használták. Ennek keretében az EU 1 milliárd eurót különített el Ukrajna számára.

Szankciókkal meg lehet állítani Oroszországot

Annak ellenére, hogy Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt nagyszabású szankciókat hoztak Oroszország ellen, az európai országok továbbra is vásárolnak olajat és gázt az agresszor országoktól, így biztosítva Oroszországnak a háború folytatásához szükséges erőforrásokat. Az ukrán kormány ezt bátorításnak tekinti az Ukrajna elleni offenzíva folytatására.

Andrej Illarionov azt mondta, hogy Oroszország „nem veszi komolyan” más országok fenyegetését energiafogyasztásának csökkentésével. Azt sugallja, hogy Putyin kész volt csapást mérni Oroszország gazdaságára, bemutatva prioritásait.

„Területi ambíciói, birodalmi ambíciói sokkal fontosabbak, mint bármi más, beleértve az orosz lakosság megélhetését és az ország pénzügyi helyzetét… és még kormánya anyagi helyzetét is”

– mondta Putyin volt tanácsadója.

„Ha a nyugati országok megpróbálnak valódi embargót bevezetni az oroszországi olaj- és gázexportra… Lefogadom, hogy egy-két hónapon belül valószínűleg leállítják az orosz ellenségeskedést Ukrajnában. Ez az egyik nagyon hatékony eszköz ami a nyugati országok kezében még mindig megvan.”

Németországnak az orosz gáz után új gazdasági modell kell

A német ipar versenyképessége jelentős részben az olcsó orosz energia importon nyugodott eddig. Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt Németország is szabadulni igyekszik az orosz földgáztól és kőolajtól. Ehhez teljesen új modell kell.

„A német ipar globális versenyképességének alapja az orosz földgáz. Ha betiltjuk az importot, akkor ezzel lerombolnánk a német társadalom jólétét”

– fogalmazta meg a dilemmát a világ legnagyobb vegyipari cégének, a BASF-nak a főnöke, aki a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak nyilatkozott. Martin Brudermüller elmondta, hogy a német export azon alapult az elmúlt húsz évben, hogy piaci ár alatt vásároltak földgázt Oroszországtól, és ebből állítottak elő versenyképes termékeket a világpiac számára.

Nemcsak emiatt van szükség új gazdasági modellre Németországnak hanem amiatt is, hogy Putyin egyetlen szövetségese, Kína a németek legfontosabb kereskedelmi partnerévé vált. Németország minden más nyugati vetélytársánál előbb vette észre a hatalmas kínai piac lehetőségeit – hangsúlyozza Henrik Böhme, a Deutsche Welle gazdasági rovatának vezetője. A Volkswagen például autóinak 40%-át Kínában adja el. Németországnak számtalan előnye származik abból, hogy megelőzte nyugati vetélytársait a kínai piacon. Most például óriási gond mindenütt a ritka földfémek beszerzése, amelyeket elsősorban Kína exportál a világpiacra. A németek ebből szépen bespájzolhattak – hála a régi kínai kapcsolatnak.

Az olcsó orosz energia és a hatalmas kínai piac remek háttér volt a németek exportja számára.

Mindez azonban kiszolgáltatottságot is jelent Oroszországnak és Kínának.

Jön a G2?

A kínaiak nem érdek nélkül támogatják Putyint: a szankciók miatt olcsón megszerezhetik az orosz energiát és a nyersanyagokat. Két részre szakadhat a világ. Véget érhet a globalizáció 30 éves korszaka. Ha két részre szakad a világgazdaság: egy USA által vezetett Nyugatra és Kína által vezetett Keletre, akkor Németországnak mindenképp új modellre lesz szüksége.

Honnan lesz energia? Orosz kőolaj és földgáz helyett a megújuló energia forrásokból és hidrogénből. Ily módon Németország önellátóvá válhat energiából. Mikor? Robert Habeck gazdasági miniszter szerint Németországban 13 év alatt lehet megszüntetni a környezetszennyező  energia felhasználását és megteremteni a karbon mentes rendszert. Ha ez sikerül, akkor nagy lépést teszünk előre a versenyképes német gazdaság felé – hangsúlyozza a közszolgálati Deutsche Welle gazdasági rovatának vezetője.

Uniós biztost is lehallgattak Pegasus-szal, de kik és miért?

Didier Reynders okos telefonját is Pegasus támadás érte – írja a Reuters hírügynökség, amely arról is beszámolt, hogy más uniós tisztségviselőknél is felfedeztek hasonló jelenségeket. Didier Reynders a brüsszeli bizottság igazságügyi biztosa, akinek jelentős szerepe van abban, hogy megindult a jogállamiság eljárás Magyarország ellen.

A Pegasus támadás 2020-ban történt, az érintetteket az Európai Unió kiber védelmi részlege figyelmeztette, hogy okos telefonjukat lehallgatták. Kik? „Államilag támogatott hekkerek” – ez a hivatalos válasz, amely minden bizonnyal hírszerző szolgálatot takar. Melyiket? Egyelőre rejtély.

A magyar kormány és a Pegasus

Orbán Viktor miniszterelnök személyesen Benjamin Netanjahu akkori kormányfővel állapodott meg arról, hogy a magyar hírszerzés is megvásárolja a Pegasus szoftvert az izraeli NSO cégtől. Izraelben az a szabály, hogy ilyenkor csakis a kormányfő döntése alapján szállíthat a cég külföldre nehogy az ország ellenségeinek kezére kerüljön a szoftver. Czukor József tábornok, az Információs Hivatal akkori főnöke intézte az ügyet Jeruzsálemben. Oknyomozó újságírók kiderítették Magyarországon, hogy ellenzéki személyiségek és oknyomozó újságírók ellen is használták a Pegasus szoftvert. Izrael annak idején azzal a kikötéssel adta el a Pegasust, hogy azt csakis a terrorizmus ellenes nemzetközi háborúban lehet felhasználni nemzetbiztonsági okból. Ennek ellenére a magyar igazságügyi minisztérium kiadta az engedélyt: előbb Völner Pál később lebukott államtitkár, majd később maga Varga Judit miniszter. Vajon kért-e engedélyt a magyar hírszerzés uniós tisztségviselők megfigyelésére? A titkosszolgálatokat Orbán Viktor személyesen ellenőrzi vagyis az igazságügyi minisztérium engedélye puszta formalitás.

A magyar kormányt nyilvánvalóan érdekelhette: hogy áll az uniós vizsgálódás a jogállamiság ügyében? A Brüsszel elleni „szabadságharcnak” nyilvánvalóan része a hírszerzés is. Lebukni viszont nem ajánlatos. A jogállamiság vizsgálatban ugyanis ez is szerepet játszhat. A bizalom Orbán Viktor iránt a minimumra csökkent az Európai Unió központjában. Azzal viszont mind Brüsszelben mind pedig Berlinben, Párizsban vagy Washingtonban számolni kell, hogy Orbán Viktor a választások után erős pozícióból tárgyalhat. Ugyanakkor a kompromisszum kényszer is erős: Magyarország hosszú távon nem lehet meg az uniós pénzek nélkül. A nyugati világnak pedig nem hiányzik egy újabb válság akkor amikor Ukrajnában háború dúl, amely destabilizálhatja az egész térséget, ha a nagyhatalmak nem találnak hatékony megoldást.

Putyin-Orbán egyet akar: új határokat!?

0

Boris Kolar szerint Putyin felrúgta a párizsi békerendszer határait az Ukrajna elleni háborúval, Orbán Viktor pedig ebből arra következtethet, hogy új határok lehetnek Magyarország és Szlovákia között.

Magyarország profitált Csehszlovákia felosztásából: megszerezte Kelet-Szlovákiát és Kárpátalját. Horthy Miklós, Magyarország kormányzója Kassán ünnepelte az új határokat fehér lovon. A történelmi Magyarország határainak a helyreállításáról beszélt. Csehszlovákia felosztását Hitler kezdeményezte, de a nyugati nagyhatalmak is elfogadták. Ezt állítja a szlovák parlament elnöke.

A náci Németország nemcsak ott rajzolta át Európa térképét: visszakerült Magyarországhoz a Vajdaság és Észak Erdély. Teleki Pál miniszterelnök öngyilkos lett, mert jól látta: ha Hitler veszít a háborúban, akkor Magyarország nem tarthatja meg a visszaszerzett területeket. Amikor Magyarország hadat üzent a Szovjetuniónak 1941-ben Molotov külügyminiszter felajánlotta, hogy elismerik Észak Erdélyt Magyarország részének, ha a magyar csapatok nem csatlakoznak a nácik támadásához. Magyarország akkori vezetői bíztak Hitler győzelmében, és ez lett a vesztük. A második világháború után visszaállt – kis korrekciókkal – a trianoni béke határozat.

Putyin-Orbán: együtt Ukrajna ellen?

Az orosz elnök évek óta tervezgeti Ukrajna felosztását. Eszerint Kijev körül a jelenleginél jóval kisebb államot neveznék Ukrajnának. A keleti és déli részek Oroszországhoz csatlakoznának, a nyugatiak Lengyelországhoz. Kárpátalján Magyarország és Szlovákia osztozhatna míg délnyugat Ukrajna – az egykori Bukovina – Romániához kerülne. Ez emlékeztetne az 1940-es állapotra. Putyin elképzelését Lengyelország visszautasította. Orbán Viktor álláspontjáról nincs hiteles információ. A magyar miniszterelnök pragmatikusan kihasznál minden lehetőséget, de tisztában van a realitásokkal. Kárpátalján a lakosságnak csak a 10%-a magyar, és a számuk a háborúval tovább csökken. A nyugati nagyhatalmak egyertelműen támogatják Ukrajnát Putyinnal szemben. Magyarország a NATO tagja vagyis az USA jóváhagyása nélkül nem tehet semmit.

Visegrád kampec?

Pozsony már korábban tiltakozott amiatt, hogy a magyar kormány titkos alapot hozott létre földek és ingatlanok vásárlására Szlovákiában. A két miniszterelnök tárgyalt egymással, és a magyar kormány megszüntette a titkos alapot. Akkor még Orbán Viktor bízhatott a visegrádi négyes közös fellépésében Brüsszelben. A szlovák nemzetgyűlés elnökének mostani megszólalása azt mutatja, jegy ennek jó időre vége. Szlovákia és Csehország már korábban szakított a visegrádi négyek Brüsszel ellenes fellépésével. Meg is kapták az uniós pénzeket. Lengyelország és Magyarország nem, de Putyin háborúja Ukrajna ellen ezt a két korábbi szövetségest is szétválasztotta. A jogállamiság vizsgálat csak Magyarország ellen indult meg. Lengyelország immár a NATO és az EU legfontosabb front állama az Ukrajnában folyó háború idején. A magyar diplomácia magára maradt. Orbán Viktor immár nem számíthat a visegrádi együttműködésre Brüsszelben pedig nagy szükség lenne rá hiszen az uniós euro milliárdok nélkül hosszú távon nem üzemeltetheti a nemzeti együttműködés rendszerét. Magányos harcosként kell az uniós pénzeket kiharcolnia miután a választásokon nagyon megerősödött Magyaroszágon, de elszigetelődött az Európai Unióban.

A háború 47. napja – (folyamatosan frissített hírfolyam)

 Az erőszak a gyengék végső menedéke. 
Isaac Asimov

 

09:50 – Vlagyimir Putyin volt gazdasági főtanácsadója, Andrej Illarionov azt sugallja, hogy a nyugati országok orosz energiájára vonatkozó „valódi embargó” megállíthatja az ukrajnai háborút – olvasható a BBC-n.

09:15 – Ausztria kancellárja személyesen találkozik Putyinnal, az első európai vezetővel a háború óta.

08:20 – Ukrán védők leromboltak egy raktárt orosz csapatok lőszereivel a luhanszki régióban, a megszállt Novoajdar közelében.

07:50 –  „Szlovákia kategorikusan tagadja az orosz propagandát, miszerint Ukrajnában megsemmisült az S-300-as védelmi rendszer. Ez egy álhír. Ukrajna hivatalosan is megerősítette” – írta Eduard Geger Szlovákia miniszterelnöke.

05:35 – A luhanszki regionális katonai adminisztráció vezetője elmondta, hogy az orosz csapatok lerohanták Zolotye környékét, de az ukrán hadsereg visszaverte a támadást.

04:30 – A brit védelmi minisztérium hírszerzési adatok alapján ukránok tömegsírjáról számolt be a Kijev melletti Buzova faluban.

1239868163

02:00 – Amerikai tisztviselők szerint Oroszország „nagy stratégiai hibát” követett el, mivel Finnország és Svédország készen áll a NATO-csatlakozásra ezen a nyáron.

00:45 – Vitalij Klicsko Kijev polgármestere nem zárja ki, hogy az orosz csapatok ismét megpróbálják bevenni a fővárost.

00:20 – Az amerikai védelmi minisztérium tisztviselői azt feltételezik, hogy az orosz megszálló erők offenzívát indíthatnak Izyumból a Dnyeper felé, hogy megpróbálják elfoglalni a regionális központot.

23:55 – Mariupol polgármestere elmondta, mikor és miért hagyta el a várost. Vadim Bojcsenko, Mariupol polgármestere elmondta, hogy a katonai adminisztráció tanácsára a városon kívülre ment éjszakázni, de egy nap nem tudott visszatérni, mert az orosz megszállók blokáddal lezárták Mariupolt.

Szíria hóhéra Putyin utolsó reménye Ukrajnában

Míg korábban az amerikai hírszerzés szerint nem volt főparancsnoka az Ukrajnában harcoló orosz erőknek, és ezzel is magyarázható volt a gyenge teljesítmény, most Putyin változtatott ezen.

Alekszandr Dvornyikov hadseregtábornokot, az orosz Dél Régió parancsnokát nevezte ki az Ukrajnában harcoló mintegy 200 ezer katona vezetésére. A tábornok Szíriában irányította korábban az orosz csapatokat. Brutális hatékonysággal lépett fel a felkelőkkel szemben. A légierő és a tüzérség együttes alkalmazásával törölt el városokat a föld színéről. A leghíresebb példa Aleppo, amelyből szinte semmi sem maradt miután az oroszok elpusztították, a szír elit csapatok pedig legyilkolták azokat, akik a tüzérségi tűz után is életben maradtak a városban. Most az oroszok Szíriában toboroznak zsoldosokat. 7.000 dollárt kap egy katona egy hónapra, ha aláír az oroszoknak. Egyes hírek szerint több mint 10 ezer szír harcos írta már alá a szerződést. A közel-keleti harcosok híresek a brutalitásukról, ráadásul számukra az ukránok távoli „hitetlen népség”, akikért nem kár. Az érdekes az, hogy Putyin ily módon akarja „felszabadítani” a Donbaszt, ahol a lakosság nagyobb része orosz. Ilyen hadművelet után vajon ki áll Putyin oldalára?

„Győzelem” a győzelem napjára

Egy hónap múlva a moszkvai díszszemlén akar eldicsekedni Putyin elnök az ukrajnai vállalkozás sikerével. Ezért összpontosítják most az oroszok erőiket Ukrajna keleti részén Harkov és a Donbasz ellen. Harkovnak több mint egymillió lakosa volt a háború előtt, többségük orosz anyanyelvű. Ha a város Aleppo sorsára jut, akkor borzalmas vérfürdő várható. Ukrajna vezetői ezért is szólítanak fel mindenkit a menekülésre. Közben persze az ukrán hadsereg is felkészül. A nyugati világ pedig ontja a fegyvereket, amelyeket az ukránok egyre hatékonyabban használnak fel. Jelenleg még csak török és kínai drónokat használnak orosz célpontok ellen, de most már megkapták a legkorszerűbb amerikai drónok egy részét is. Szlovákia átadta Patriot rakétavédelmi rendszerét Ukrajnának, cserébe az amerikaiak nekik újabbat szállítanak.

Ukrajna védője, Zaluzsnij tábornok

A 48 éves tábornok dolgozta ki Kijev védelmi stratégiáját, mellyel végül is sikerült megállítani az oroszokat, akik felhagytak a főváros ostromával.

Zaluzsnij tábornok már januárban arról tájékoztatta a NATO katonai vezetőit, hogy Ukrajna felkészült az orosz támadásra. Erről pontos információik voltak, mert az amerikai hírszerzés szinte mindent megosztott velük.

Az ukrán katonai vezetésnek volt ideje, hogy felkészüljön az orosz támadásra hiszen 2014 óta háborús helyzet áll fenn Ukrajna keleti részén, ahol Putyin támogatásával orosz milíciák nyíltan megkérdőjelezik Kijev fennhatóságát. Itt harcolt először Putyin zsoldos hadserege, a Wagner alakulat is, amely a bucsai mészárlást elkövette Kijev környékén a mostani háborúban.

Zaluzsnij tábornok katona családban született, és egész életét a seregben töltötte. Odesszában és Kijevben végezte el a katonai akadémiát.

2014-ben már ő vezette azt az ukrán alakulatot, amely a legvéresebb csatákat vívta az orosz milíciákkal a Donbaszban.

„Mi nem olyan háborúra készülünk mint 1943-ban” – jelentette ki az ukrán csapatok főparancsnoka nem sokkal Putyin agressziója előtt. Az ukránok amerikai mintára szervezték át a hadsereget: kis és hatékony alakulatok ezek, amelyek nem a térképről tájékozódnak. „Az ukrán elit alakulatok olyanok mint az amerikaiak” – mondta elismerően egy amerikai főtiszt, aki látogatást tett Ukrajnában.

Az ukrán hadsereg az alakulatok parancsnokainak egyéni kezdeményezésére épít – éppúgy mint az amerikai. Az ukrán hadsereg tisztikarának jelentős részét az amerikaiak képezték ki Lvov környékén. Sokan közülük az USA-ban is megfordultak. „A mai hadnagyok már nem olyanok mint mi voltunk” – hangsúlyozza Zaluzsnij tábornok. Az oroszok második világháborús stratégiát alkalmaznak, az ukránok a huszonegyedik század amerikai harcmodorát vették át.

„Mi vagyunk Európa pajzsa” – hangsúlyozza az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, aki élete legnagyobb próbájára készül amikor megpróbálja megvédeni Kelet Ukrajnát az orosz agresszióval szemben.

A háború 46. napja – (folyamatosan frissített hírfolyam)

 Az erőszak a gyengék végső menedéke. 
Isaac Asimov

 

08:25 – Silvio Berlusconi, Putyin nagy barátja nyilatkozott: „Csalódott vagyok és szomorú  Putyin döntései miatt, háborús bűnöket követtek el Buchában, és ezt Oroszország nem tagadhatja. Véget kell vetnünk a háború brutalitásának, Olaszországnak pedig azon kell dolgoznia, hogy mindenki számára elfogadható kompromisszumot kössön.” Berlusconi hozzátette, hogy „Ukrajna szabadságát garantálni kell”.

07:00 – A német Krauss-Maffei Wegmann cég felajánlja, hogy Ukrajnának szállít 100 db Panzerhaubitze 2000 önjáró tarackot. Az első új tarackokat a szerződés aláírása után 30 hónappal, azaz 2024 második fele előtt lehet szállítani. A teljes szállítás csak 2027-ben fejeződik be.

05:00 – BBC: A nyugati hírszerzés már a nyáron tudta, hogy Oroszország inváziót tervez.

04:10 – Az ukrán Energoatom vizsgálatai szerint azok az oroszok, akik árkokat ástak a  csernobili atomerőmű melletti Vörös-erdőben, sugárbetegséggel fognak szembesülni.

A háború 45. napja – (folyamatosan frissített hírfolyam)

 Az erőszak a gyengék végső menedéke. 
Isaac Asimov

21:15 – Harkov elleni támadásra készül az orasz haderő. Igor Terekhov, polgármester elmondta, hogy az orosz megszállók ejtőernyős bombákat dobtak a városra, és arra kérte az embereket, hogy ne közelítsenek ilyen bombákhoz. 

20:25 – Az Egyesült Királyság 120 páncélozott járművet és hajóelhárító rakétarendszert küld Ukrajnába. 

18:55 – Az Egyesült Királyság új pénzügyi és katonai segélycsomagot nyújt  Ukrajnának. Boris Johnson brit miniszterelnök április 9-én egy meglepetésszerű kijevi látogatása során a csomagot az Egyesült Királyság elkötelezettségéről nevezte el Ukrajna „Oroszország barbár hadjárata elleni” harcában. A segély a korábban bejelentett 130 millió dolláros csomagon felül jár.

17:35 – Egy európai tisztviselő szerint az ukrajnai invázió során használt orosz erők körülbelül egynegyede „valójában működésképtelen” a súlyos veszteségek, a rossz logisztika és fenntartás miatt.
17:00 – Volodimir Zelenszkij elnök és Borisz Johnson miniszterelnök április 9-én tárgyalt Kijevben – közölte Zelenszkij kabinetfőnök-helyettese, Andrij Szibiha. A beszélgetés részleteiről egyelőre nem tudni. Johnson még nem jelentette be ukrajnai látogatását.
15:10 – Az orosz állami irányítású média orosz hadseregből származó forrásokra hivatkozva azt írta, hogy 674.000 ukránt költöztek Oroszországba, akik közül több mint 131.000 gyermek.
14:30 – Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint 4,44 millió ukrán menekült el az országból, miután Oroszország megkezdte invázióját. Ebből több mint 2,5 millióan Lengyelországba mentek.
13:15 – Harkiv megye kormányzója szerint a régióban ugyanazok az atrocitások voltak, mint Bucha. A kormányzó elmondta, hogy Husarivkában az orosz erők civileket kínoztak. Három embert elevenen elégettek – tette hozzá. „Martalócok, erőszakolók, nők és gyermekek gyilkosai. Nem nevezhetők seregnek” – mondta.
10:50 – Az ukrán légierő sajtószolgálata szerint április 8-án az ukrán erők egy cirkáló rakétát, egy UAV-t és egy Oroszországhoz tartozó helikoptert lőttek le.
10:00 – Február 24. óta, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, a megszálló ország több mint 19.000 katonát, 705 harckocsit, és több mint 150 repülőgépet, valamint 1.800 páncélozott harcjárművet veszített – közölte az ukrán fegyveres erők vezérkara.

09:40 – A megszállt Melitopolban az orosz katonaság ukrán férfiaknak azt ajánlják fel, hogy csatlakozzanak az orosz hadsereghez. 

09:05 – Biden új szankciókat írt alá az orosz olajjal, valamint Oroszországgal és Fehéroroszországgal folytatott kereskedelemmel szemben

08:00 – A brit önkormányzati szövetség április 8-án közölte, hogy a hajléktalansággal szembesülő ukrán menekültek számának növekedésének oka az ukrán menekültek és szponzoraik közötti kapcsolat megromlása, valamint a szálláshoz jutás általános nehézségei – írja a BBC.

06:20 – Oroszországban a Szövetségi Biztonsági Szolgálat egyik vezetőjét, Szergej Besedát, akit az ukrajnai katonai kudarcok után házi őrizetbe helyeztek, átszállították a lefortovoi börtönbe és  előzetes letartóztatásba helyezték.

05:30 – Az Egyesült Királyság és Németország nem mégsem küld tankokat Ukrajnába. Boris Johnson brit miniszterelnök a német kollégájával, Olaf Scholzcal tartott közös sajtókonferencián kijelentette, hogy „nem lenne helyénvaló”, ha a nyugati szövetségesek teljesítenék Ukrajna összes fegyverkezési igényeit. Ehelyett az Nagy Britannia 100 millió font értékű védelmi katonai felszerelést küld Ukrajnának, köztük több Starstreak légvédelmi rakétát és további 800 páncéltörő rakétát.

04:45 – Karl Nehammer osztrák kancellár „szolidaritási látogatást” tesz Kijevben április 9-én. Tervei szerint találkozik az ország vezetésével és Vitalij Klicsko kijevi polgármesterrel, valamint megnézi Bucha városát, ahol civilek százait ölt meg az orosz hadsereg.

03:40 – Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője, Kyrylo Budanov vezérőrnagy a CNN -nek adott interjújában arról beszélt, hogy az orosz hadsereg átcsoportosítás után ismét Harkov felé vonul.

02:55 – A Kajmán-szigetek brit szankciókat alkalmaz, és több mint 800 határozatot hozott orosz magánszemélyek és jogi személyek vagyonának befagyasztásáról. Több mint 7 milliárd dollárt fagyasztottak be az orosz média vagyonában.

01:35 – A Pentagon megerősítette, hogy a Kramatorszk pályaudvarra mért rakétacsapást Oroszország hajtotta végre. Április 8-án az orosz csapatok kazettás lövedékeket  lőttek ki, ahol mintegy 4000 ember  várt evakuálásra. Eddig 50 halottat találtak és számos sebesültet.

00:45 – Lvivbe érkezik az evakuációs vonat a kramatorszki orosz rakétatámadás áldozataival. A háború elől 2500 ember menekült el a vonaton.

00:01 – Ukrajna tömegsírokat tár fel, Oroszország rakétákat indít.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!