Böjte atya gyermekotthonaiban dolgozott a középkorú nevelő Erdélyben aki ellen az ügyészség 2016 óta folytatott vizsgálatot. Most ritka súlyos ítélet született első fokon: 30 éves börtönbüntetés szabtak ki rá. 15 fiú vallott a nevelő ellen.
A dévai Szent Ferenc alapítványt Böjte Csaba szerzetes hozta létre árvagyerekek számára. Ceausescu tiltotta az abortuszt, ezért sok nem kívánt gyerek is világra jött Romániában a nyolcvanas években. Őket gyűjtötte össze Böjte Csaba ferences szerzetes. Az alapítványt azután támogatni kezdte a katolikus egyház és a magyar állam is.
A két árvaház Hargita megyében van, ezért a megye székhelyén, Csíkszeredában hozta meg ítéletét a bíróság.
36 bizonyított bűncselekmény 10 év alatt
Ennek alapján ítélkezett a bíróság Csíkszeredában. A szexuális bűncselekményeken kívül durvasággal, veréssel is vádolták a középkorú nevelőt, akit minden vádpontban bűnösnek találtak. Sem ő sem a felettesei nem voltak hajlandók nyilatkozni a sajtónak a kínos ügyben. Ezekbe az árvaházakba igen nehéz nevelőt találni, mert a munka igen nehéz, a pénz pedig nagyon kevés. Ezért a nevelők többsége önkéntesekből kerül ki, akiknek semmilyen szakmai képesítésük sincsen.
A most elítélt nevelő húszéves korától dolgozott tíz éven keresztül a Szent Ferenc alapítvány két árvaházában. Böjte Csaba jelezte a hatóságoknak, hogy a nevelővel kapcsolatban problémák merültek fel, ezért őt elbocsátották. Csak az ügyészségi vizsgálat tárta fel ezeket a “problémákat”. Ez természetesen felveti azt a kérdést is, hogy tíz éven keresztül hogyan is működött a belső ellenőrzés a Szent Ferenc alapítvány gyerek intézményeiben?!
Legalább 18-an meghaltak és 59-en megsérültek egy orosz rakétacsapásban hétfőn egy közép-ukrajnai bevásárlóközpontban.
Orosz rakétacsapás érte hétfőn egy zsúfolt bevásárlóközpontot, ahol több mint 1000 civil lakik a közép-ukrajnai Kremencsuk városában – közölte Volodimir Zelenszkij elnök.
Legalább 20-an meghaltak és 50-en megsérültek az orosz rakétacsapásban, a sebesültek közül 25-nek súlyos az állapota – jelentette az Ukrinform ukrán állami sajtóorgánum, az elnöki hivatal helyettes vezetőjére hivatkozva, Kirillo Timosenkora hivatkozva.
„Az orosz erők rakétákkal lőtték ki a bevásárlóközpontot, ahol több mint ezer civil tartózkodott.
A bevásárlóközpont lángokban állt, a tűoltóknak sikerült eloltani a tüzet, nem tudni az áldozatok végleges számát” – mondta Zelenszkij a Telegram-bejegyzésben.
Zelenszkij szerint az épület „nem jelentett veszélyt az orosz hadseregre, nem jelentett stratégiai értéket”.
„Oroszország továbbra is a közönséges polgárokon bosszulja meg tehetetlenségét. Felesleges felelősséget és emberséget remélni a részükről” – írta Zelenszkij.
Vitalij Meletszkij város polgármestere elmondta, hogy a robbanás halálos áldozatokat és sérüléseket okozott, de konkrét számokat nem közölt.
„Jelenleg orvosok, mentők és rendfenntartók dolgoznak a helyszínen. Az áldozatok számának tisztázása folyamatban van” – közölte Dmitro Lunin Poltavai Regionális Katonai Igazgatóság a táviratban.
Lunin a kremencsuki bevásárlóközpont elleni rakétatámadást emberiesség elleni bűncselekménynek nevezte, „a polgári lakosság elleni leplezetlen és cinikus terrorcselekménynek”.
Kremencsuk, egy 217 000 lakosú ipari város Oroszország február 24-i ukrajnai inváziója előtt, Ukrajna legnagyobb olajfinomítójának helyszíne.
Oroszország nem kommentálta, nem tagadja támadást, ahogyan azt sem, hogy szándékosan civileket célzott meg.
Oroszországnak felelnie kell ezért a halálos rakétacsapásért amit egy zsúfolt ukrán bevásárlóközpont ellen követett el – közölte a francia külügyminisztérium, elítélve a támadást.
Vadim Denisenko, a belügyminisztérium tanácsadója szerint Oroszországnak három indítéka lehetett a támadásra:
„Az első kétségtelenül a pánik szítása, a második az infrastruktúra tönkretétele, a harmadik pedig az, hogy… emeljük a tétet, hogy a civilizált nyugat ismét asztalhoz üljön megbeszélésekre” – mondta.
Oroszország, amely hetekig tartó roham után a hétvégén elfoglalta Ukrajna keleti frontvárosát, Szeverodonyecket, az elmúlt napokban fokozta a rakétacsapásokat Ukrajna-szerte.
A magyar kormány tárgyalni sem hajlandó a gázembargóról az Európai Unióban – hangsúlyozta a magyar diplomácia vezetője Luxemburgban, ahol az uniós energia ügyekben illetékes miniszterek üléseztek.
Magyarország évente 10 milliárd köbméter földgázt fogyaszt, ebből 8,5 milliárdot Oroszországból importál. Ennek kiváltására rövid távon semmilyen lehetőség sincsen – jelentette ki Szijjártó Péter.
A külügyminiszter elmondta, hogy beszélt ebben az ügyben Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettessel, aki megnyugtatta őt: csakis technikai okból csökkent a gázmennyiség, melyet Oroszország az elmúlt napokban Magyarországra küldött. A szerződés szerinti földgáz 88-89%-a így is megérkezett. Ennek következtében jól áll a gáztárolók feltöltése télre, elérte a 39%-ot. Az Európai Unió azt szeretné, ha a tagállamok gáztárolói októberre elérnék 80%-os telítettséget, majd pedig novemberre a 90%-ot.
Van vészforgatókönyv
A magyar külügyminiszter Luxemburgban egy újságíró kérdésére válaszolva megerősítette: van energia vész forgatókönyv Magyarországon is – éppúgy mint minden más uniós tagállamban – de jelenleg az ország energia helyzete biztonságban van.
Arról Szijjártó Péter nem beszélt, hogy kapott-e garanciát Novak orosz miniszterelnök- helyettestől, hogy amennyiben Putyin elzárja a gázcsapot az Európai Unióba, akkor Magyarország különleges elbánásra számíthat-e vagyis továbbra is megkaphatja a szerződése mennyiséget Oroszországtól.
Szijjártó Péter nemrég megkapta a Barátság Érdemrendet Lavrov orosz külügyminisztertől. A magyar diplomácia pedig Putyin érdekeinek védelmében lép fel gyakran az Európai Unióban. Nemrég a magyar diplomácia megvétózta Kirill moszkvai pátriárka elítélését és fekete listárahelyezését. A Putyinhoz hűséges főpap támogatja Oroszország agresszióját Ukrajna ellen. Négymilliárd dolláros vagyonának jelentős részét Nyugaton tartja, a hírek szerint Ausztriában, Olaszországban és Svájcban. A magyar vétó következtében Kirill pátriárka lekerült az uniós fekete listáról, így sem személyét sem vagyonát nem fenyegeti veszély az Európai Unióban.
Alekszandr Dvornyikov hadseregtábornok leváltásáról már régóta elterjedtek hírek hiszen négy hónappal Ukrajna megtámadása után még mindíg nem sikerült elérni a stratégiai célt: az ukrán fegyveres erők összeroppantását.
Az oroszok mundenható ura úgy találta Dvornyikov tábornok alkoholizmusa már parancsnoki tevékenységének rovására ment. Dvornyikov, aki Szíriában bizonyított, most sem volt eredménytelen hiszen Kelet Ukrajnában az oroszok harci sikereket értek el. Csak épp nem akkorát, hogy a tárgyalóasztalhoz kényszerítsék Zelenszkij ukrán elnököt. Putyin most már minden bizonnyal tűzszünetet akar hiszen nemigen reménykedhet abban, hogy megnyeri a háborút, és uralma alá kényszeríti egész Ukrajnát.
A brit és az amerikai hírszerzés korábban azt tartotta valószínűnek, hogy a légierő eddigi parancsnoka veszi át az ukrajnai orosz csapatok főparancsnoki tisztét. Putyin másképp döntött: a politikai főcsoportfőnököt bízta meg azzal, hogy vigye dűlőre a harcokat Ukrajnában.
A főkomisszár, akinek komoly katonai múltja van
Trockij, a Vörös Hadsereg megalapítója találta ki, hogy az orosz hadseregben legyenek politikai tisztek, akik ellenőrzik a katonai vezetőket, és harcra buzdítják a legénységet.
A főkomisszár azután a szovjet rendszer fontos szereplője lett, tagja a kommunista párt központi bizottságának.
Sztálin főkomisszárja csúfosan megbukott akkor amikor a nácik offenzívája Moszkvát fenyegette 1941-ben. A tábornok félt, berúgott és eltévedt a fronton, a senki földjére került. Minthogy hallott a nácik Kugel befehl-jéről vagyis arról, hogy a komisszárokat azonnal agyonlövik, ezért letépte rangjelzését, és megszabadult kommunista párttag könyvétől. Ilyen állapotban találtak rá a szovjet csapatok, akiknek példát kellett volna mutatnia. Sztálin parancsára kivégezték.
A Szovjetunió bukása után is megmaradt a politikai tisztek rendszere noha az ortodox egyház is mind nagyobb szerepet játszik ezen a téren.
A legutóbbi időkig Genagyij Zsidko vezérezredes töltötte be ezt a tisztséget. Ám amikor a hétvégén Ukrajnába látogatott Szergej Sojgu hadügyminiszter társaságában, akkor a televízióban nem úgy mutatták be mint politikai főcsoportfőnököt hanem csak mint Zsidko vezérezredest. Ebből a brit és az amerikai hírszerzés arra következtetett, hogy ő az új orosz főparancsnok Ukrajnában.
Elődjéhez hasonlóan ő is harcolt Szíriában méghozzá az orosz csapatok vezérkari főnöke volt 2016-ban a közel-keleti országban. Valerij Geraszimov hadseregtábornok, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke, már ott megdicsérte mint “leleményes és önálló, kreatív döntésekre képes parancsnokot”.
Erre most nagyonis szüksége lesz Zsidko vezérezredesnek, ha nem akar elődjéhez hasonlóan két hónap után megbukni.
Putyin elnök sikert vár el tőle, mert minél tovább tart a háború Ukrajnában annál inkább csökken Oroszország gazdasági ereje és nemzetközi presztízse.
Jellemző, hogy Putyin legfontosabb “szövetségese” Hszi Csinping elnök épp akkor rúgta ki orosz kontakt emberét amikor a BRICS virtuális csúcsot rendezték meg Pekingben. A kínai elnök tanácsadói pedig nyíltan arról beszélnek és írnak, hogy Oroszország elveszítheti a háborút Ukrajnában. Nemcsak azért, mert gazdaságilag egyre gyengül hanem azért is, mert az orosz fegyverek általában egy generációval el vannak maradva a Nyugattól. Ha ezek a korszerű nyugati fegyverek megérkeznek Ukrajnába, és megfelelően kiképzett ukrán katonák használják őket, akkor ellensúlyozni tudják az oroszok mennyiségi fölényét.
Washington közölte, hogy bojkottálja a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területről exportált árukat mivel a kínai hatóságok több millió embert tartanak lágerekben.
Valóságos népirtás folyik az ujgur őslakosság körében – állítja az amerikai külügy. Peking természetesen cáfol, de igyekszik javítani viszonyát Washingtonnal. Egyrészt arra hivatkozik, hogy még nem is oly rég az USA és Kína együtt küzdött az iszlamista terrorizmus ellen Ázsiában, ahol az ujgurok igen jelentős szerepet játszanak e téren. Pakisztánban például egy egész ujgur dandár működik az Al Kaida irányítása alatt.
Peking másik érve az, hogy enyhítik az elnyomást a Hszincsiang-Ujgur tartományban, ahonnan elbocsátották a vaskezű vezetőt, akit az USA-ban és Nagy Britanniában a Hszincsiang-Ujgur tartomány hóhérának tekintenek.
Csen Csuangkuo nem akárki a kínai kommunista pártban. Először Tibetben mutatta meg a nemzeti kisebbségek elnyomásának és beolvasztásának hatékony módját, majd 2016-ban a Hszincsiang-Ujgur tartomány élére állították. A tartományban permanens a nyugtalanság, mert a muzulmán ujgur őslakosság kisebbségbe szorult a saját hazájában miközben a beözönlő kínaiak minden fontos pozíciót megszereztek maguknak. Régebben egy muzulmán pártfunkcionárius, Szajfuddin állt a Hszincsiang-Ujgur tartomány élén, de már csakis kínai vezetők vannak a kulcspozíciókban.
Csen mint tartományi vezető olyan ellenőrzési rendszert épített ki, amely totális kontrollt jelent a renitens ujgur kisebbség fölött.
“A problematikus családokat” lágerekbe zárták.
A sors iróniája, hogy Hszi Csinping elnök épp ekkoriban szüntette meg a kínai gulag rendszert, a laogait. Dehát a Hszincsiang-Ujgur tartományban kivételes állapotok uralkodnak amióta iszlamista lázadók nyíltan megkérdőjelezték a kínaiak uralmát. Csen rendőrállama tetszést aratott Pekingben: az ügybuzgó pártfunkcionárius bekerült a Politikai bizottságba, a kommunista párt 25 tagú vezető testületébe. Ahonnan most minden bizonnyal kikerül.
Peking: Amerika az első
A kongresszusra készülődő kommunista pártvezér, Hszi Csinping először felfüggesztette a Hszincsiang-Ujgur tartomány vezetőjét, majd áthelyezte egy mezőgazdasági bizottságba. Amerikában minden bizonnyal értékelték a gesztust. Éppúgy mint azt, hogy Hszi Csinping elnök leváltotta a külügyminiszter első helyettesét, aki kapcsolattartó embere volt Putyinnal. Amikor Putyin a téli olimpia idején Pekingbe látogatott, akkor a kínai külügyminiszter első helyettese még így lelkendezett:
“nincsen határa a kínai-orosz barátságnak és együttműködésnek!”
Kiderült, hogy van.
Amióta Putyin csapatai megtámadták Ukrajnát kétszer is találkozott Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan Kína első számú diplomatájával, Jang Csiecsivel, a majd mindenható Politikai Bizottság tagjával. Az USA arra kérte Kínát, hogy ne exportáljon olyan chipeket Oroszországnak, amelyet nyugati szankciók sújtanak. Peking ezt meg is ígérte az Egyesült Államoknak. Cserébe az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azt ígérte: enyhítik a Kínát sújtó szankciókat. Aztán persze kiderült, hogy hiába szeretné ezt Biden elnök elérni, az ellenzéki republikánusok megpróbálják azt akadályozni.
Hszi Csinping elnök, akit a pártkongresszus várhatóan bebetonoz hatalmába, mindenesetre jelezte: Pekingnek százszor fontosabb az USA mint Oroszország.
Putyin a bánatos vazallus szerepébe kényszerül
A BRICS virtuális csúcson (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika együttműködési szervezete) Putyin kérte, hogy mindenki fokozza az együttműködést Oroszországgal, melyet nyugati szankciók sújtanak.
A kínai kontakt funkcionárius leváltása épp a BRICS csúcs idején hidegzuhany Putyinnak. Akit ez nem lephetett meg igazán, mert a pekingi vezetés tanácsadói több cikket is publikáltak arról, hogy Kína szerint Oroszország könnyen elveszítheti a háborút Ukrajnában.
Az amerikai és a brit hírszerzés információi szerint Putyin elnök leváltotta Alekszandr Dvornyikov hadseregtábornokot a Déli katonai körzet éléről és egyben az ukrajnai “különleges hadművelet” vezetőjének posztjáról. Az orosz hadsereg érdemdús veteránja nem ért el kézzelfogható eredményt a négy hónapja zajló háborúban bár előrenyomult Kelet Ukrajnában, de nem tudta megtörni az ukrán csapatok ellenállását.
Alekszandr Dvornyikov tábornok korábban Szíriában bizonyított, ahol a légierő és a tüzérség felhasználásával megvédte Asszad elnök rendszerét. A Bellingcat szerint Putyin fokozódó alkoholizmusa miatt meneszettte Alekszandr Dvornyikov hadseregtábornokot.
Az Institute for Study of War amerikai biztonságpolitikai intézet szerint az új főparancsnok szintén Szíriában szerzett érdemeket. Szergej Szurovikin tábornok brutalitása még a többi orosz tábornokét is felülmúlta. Putyin valószínűleg ezért is választotta ki a főparancsnoki posztra Ukrajnában. Szurovikin hadseregtábornok hírhedten korrupt katona, aki a légierő parancsnokaként igen sok kétes ügybe keveredett. Az amerikai biztonságpolitikai intézet ezenkívül megemlíti, hogy a légierő eddig különösen gyengén teljesített Ukrajnában. Míg Szíriában a korlátlan légi fölény birtokában az oroszok viszonylag könnyen felülkerekedtek, Ukrajnában más a helyzet. Bár a támadás első napjaiban az oroszok megsemmisítették az ukrán légvédelem jórészét, de ezt a nyugati segítség révén jelentős részben pótolták. Ennek következtében az oroszok nem használhatják ki a légi fölényüket a megfelelő hatékonysággal. A brit hírszerzés szerint az orosz harci gépek nemigen repülnek be az ukrán légtérbe, mert tartanak a légvédelmi rakétáktól. Ehelyett kilövik saját rakétáikat a megadott célpontoktól távol. Emiatt sok a téves találat és a civil áldozat.
Leváltották a légi deszant parancsnokát is
Andrej Szergyukov vezérezredes volt a kék sapkás elit alakulat vezetője. Már az ukrajnai hadművelet első napjaiban megbuktak amikor nem sikerült elfoglalni a Kijev körüli repülőtereket. Az ukrán csapatok sokat megöltek közülük, mert a támadás nem volt annyira meglepetésszerű mint ahogy az oroszok erre számítottak.
Mihail Tyeplinszkij vezérezredes lett a kéksapkás elit alakulat új parancsnoka. Ő eddig a Déli katonai körzet vezérkari főnöke volt vagyis Dvornyikov hadseregtábornok helyettese az ukrajnai hadműveletekben.
A brit és az amerikai hírszerzés értékelése szerint a személyi változások Putyin zavarát mutatják hiszen a villámháború immár az ötödik hónapjába érkezett, és az orosz csapatának eddig nem sikerült döntő fordulatot ki erőszakolniuk Ukrajnában.
A 85 éves katolikus egyházfő tolószékben jelent meg a nyilvánosság előtt az elmúlt napokban és lemondta afrikai útját. Emiatt hírek terjedtek el arról, hogy elődjéhez hasonlóan lemondana. XVI. Benedek pápa egészségi okból távozott a pápai trónról 2013- ban.
“Addig szolgálok amíg az Úr megengedi”
– hangsúlyozta Ferenc pápa.
A múlt héten lemondta tervezett afrikai útját egészségi állapotára hivatkozva. A katolikus egyházfő akkor arról beszélt, hogy nyolcvan éves kora után senki sem ura a testének teljes mértékben. Rómában papok előtt korábban kijelentette: operáció helyett inkább lemondok!
Most azonban brazil püspökök előtt arról beszélt, hogy “addig szolgálok amíg az Úr ezt megengedi a számomra!”
Roque Paloschi érsek, aki részt vett a találkozón, később elmondta a vatikáni hírügynökségnek, hogy Ferenc pápa azt is hozzátette: “eszem ágában sincsen lemondani!”
Oscar Andres Rodriguez bíboros, a pápa egyik bizalmasa, kijelentette: “Sohasem gondolt komolyan a lemondásra.”
A pápa ellenfelei terjesztik a lemondás hírét
Tavaly 11 napot töltött kórházban az idős pápa. Beleinek egy részét eltávolították. A kórházból kijövet akkor úgy nyilatkozott egy spanyol rádiónak, hogy “eszébe sem jutott a lemondás”.
Az AFP hírügynökség szerint “a pápa környezetében a döntő többség nem hisz abban, hogy Ferenc pápa lemondana.
” Ezt a fake newst (álhírt) a pápa ellenfelei terjesztik – nyilatkozta egy bíboros a Reuters hírügynökségnek.
Szeverodonyeck több mint 90%-a megsérült, a védőknek vissza kell vonulniuk erősebb pozícióba.
Az ukrán katonáknak ki kell vonulniuk a nagyrészt oroszok által ellenőrzött Luhanszk megyebeli Szeverodonyeck városából – jelentette ki Szerhij Gaidai kormányzó egy pénteki tévéinterjúban, miközben az oroszok Ukrajna elleni inváziója 121. napja tart.
„Nincs értelme azoknak a pozíciókban maradni, amelyeket sok hónapon keresztül darabokra zúztak, csak azért, hogy ott maradjunk”
– mondta Gaidai.
A város az egyik utolsó jelentős, ukrán ellenőrzés alatt álló hely a Donbász régióban lévő Luhanszkban, ahol Oroszország jelentős – bár lassú – előrelépést tett ott az elmúlt hetekben. A város több mint 90%-a megsérült, és a védőknek vissza kell vonulniuk erősebb pozícióba. Korábban Gaidai azt írta, hogy az ukrán csapatok visszaverték az orosz támadást Liszicsanszk déli peremén, Luhanszk utolsó, teljesen ukrán ellenőrzés alatt álló városa ellen.
Elmondta, hogy a városban tartózkodó csapatok „már megkapták a parancsot, hogy új állásokba költözzenek”, de nem jelezte, hogy ezt már megtették-e, és hogy pontosan merre tartanak.
“Óriási aggodalommal szemléljük az orosz befolyást Magyarországon. Nyíltan hangot kell adni aggodalmainknak emiatt” – hangsúlyozta az Egyesült Államok nagykövetjelöltje a washingtoni szenátus külügyi bizottsága előtt.
A 45 éves David Pressman szerint Nemcsak ez okoz gondot az amerikai diplomáciának hanem az is, hogy
“a magyar kormány tudatos döntésekkel korlátozza a sajtószabadságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét.”
A nagykövetjelölt ehhez hozzátette, hogy “a kormánypárti sajtó antiszemita, meleg ellenes és romaellenes retorikája korlátozza ezeknek a társadalmi csoportoknak a jogait és lehetőségeit.” Ezért az új nagykövet Budapesten együtt kíván működni a civil szervezetekkel a kormányzati nyomás ellensúlyozására.
David Pressman hivatásos diplomata míg elődei az elnök barátai voltak, akik jelentős összegekkel támogatták annak választási kampányát.
A republikánusok akadályozhatják a nagykövet kinevezését
Az Orbán kormány nem véletlenül építgeti kapcsolatait az ellenzéki republikánusokkal, akiknek jelentős a befolyásuk a szenátusban, ahol csak az alelnök szavazatával tud keresztülvinni törvényeket Biden elnök. Novemberben választásokat tartanak az Egyesült Államokban. Teljesen megújul a képviselőház, ahol jelenleg a demokraták többségben vannak, és részben a szenátus is. Könnyen előfordulhat, hogy az ellenzéki republikánusok többségbe kerülnek mindkét házban. Akkor pedig béna kacsát csinálhatnak Biden elnökből, és akadályozhatják annak diplomáciáját. Régebben a külpolitika a kétpárti konszenzuson nyugodott az Egyesült Államokban, de Trump óta ennek vége. Biden és a demokraták bírálják Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét, Trump és a republikánusok viszont épp ellenkezőleg dicsérik azt.
Orbán nekik tett szívességet a vétóval
A globális minimum adó, amely az óriás multikat érinti, Yellen amerikai pénzügyminiszter ötlete volt. A pénzügyminiszter asszony ebből a bevételből akarja csökkenteni a költségvetés hiányát.
A republikánusok viszont ellenzik a globális minimum adót.
Kezdetben Orbán Viktor kormánya is ellenezte azt, de azután elfogadták amikor kiderült: magyar céget ez nem érint. Magyar multióriás ugyanis nincsen. Ezt az apróságot most az uniós vétó során Varga Mihály pénzügyminiszter nagyvonalúan figyelmen kívül hagyta. A kormánypárti sajtó pedig úgy állítja be a globális minimum adót mintha az a magyar vállalkozásokat fenyegetné. Ez nettó hazugság, de beleillik a kormánypárti propaganda Brüsszel ellenes vonalába.
Orbán Viktor pedig abban reménykedik, hogy Trump vagy valamelyik republikánus nyeri a választást 2024-ben, és így ugyanolyan kapcsolat alakulhat ki az USA és a magyar kormány között mint Biden előtt. Sőt. A magyar kormány ma már az amerikai republikánusok kedvence, ezért Orbán bízhat abban, hogy Biden diplomatájanak bírálatai jó pontnak számítanak a jelenlegi ellenzék köreiben Washingtonban.
Zelenszkij ukrán elnök nagyon nehéznek minősíti a luhanszki régió katonai helyzetét. „A megszállók erős nyomást gyakorolnak” – mondja videobeszédében, utalva az orosz hadseregre.
Zelenszkij elnök további uniós szankciókat szorgalmaz Oroszország ellen az országa elleni egyre durvuló háború miatt. A lehető leghamarabb szükség van a hetedik szankciócsomagra – mondta kedd este. Ezt a különböző európai állam- és kormányfőkkel folytatott keddi tárgyalásokon hangsúlyozta.
„Oroszországnak éreznie kell a háború és agresszív Európa-ellenes politikája miatti növekvő nyomást.”
Zelenszkij ismét hangsúlyozta a további fegyverszállítások sürgősségét. „Emberek ezreinek élete függ közvetlenül partnereink sebességétől” – mondta.
A további gyors fegyverszállítással az ország keleti részén lévő fronton az ukrán hadsereg tovább tudná erősíteni a hősiesen küzdő luhanszki régió védelmét. Harkiv régióban még mindig heves ágyúzások zajlanak az orosz csapatok részéről. Az ukrán csapatok a megszállt Herson város környékét fokozatosan visszafoglalják – mondta Zelenszkij.
Alekszandr Rodnyanszkij ukrán elnök gazdasági tanácsadója szilárdan hisz abban, hogy országa győzni fog az orosz agresszor ellen. „Megnyerhetjük a háborút” – mondta kedd este az ARD esti műsorában. Reméli, hogy augusztusban megkezdődhet az ellentámadás. A külföldről érkező segélyek sokat segítenének, főleg ha meg is érkeznének, de eltart egy ideig, mivel a fegyverek kezelését meg kell tanulni, s csak utána lehet hadrendbe helyezni azokat.
Oroszországgal úgysem lehet tartós békét kötni
– mondta a tanácsadó: „Ennek az illúziónak nem lehet engedni.”
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.