Fontos

A megnyerhetetlen háború: Zelenszkij ukrán elnök kirúgja a vezérkari főnököt

A Reuters és a Washington Post értesülései szerint Ukrajna elnöke lapátra teszi az ország első számú katonáját, aki az elmúlt hónapokban tárgyalásokat folytatott Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnökkel a rendezésről.

Valerij Zaluzsnij tábornok megnyerhetetlennek tartja a háborút Oroszország ellen, ezért fegyverszünetet szorgalmaz nagyjából a jelenlegi frontvonalon. Zelenszkij elnök az USA támogatásával ezt elutasította. Válaszul Zaluzsnij tábornok azt közölte az ukrán államfővel, hogy csakis akkor tudják folytatni a háborút, ha behívnak még 500 ezer embert, mert az oroszok 3-1 arányban fölényben vannak a fronton. Ezt az utóbbi információt a CIA igazgatója is megerősítette, aki a Foreign Affairsben állást foglalt Ukrajna támogatása mellett.

Zelenszkij elnök nem fogadhatja el az 500 ezres behívást, mert ez népszerűtlenné tenné mind őt mind pedig a háború folytatását Ukrajnában.

“Miért pénzelünk egy megnyerhetetlen háborút?”

Ezt kérdezi Donald Trump, aki választási kampánya során állandóan azt hangoztatja, hogy pillanatok alatt rendezné az ukrajnai konfliktust. Ez minden bizonnyal azt jelentené, hogy elfogadná a területért békét elvet, melyet Zelenszkij elnök elutasít, Zaluzsnij tábornok viszont nem. Putyin azért is vár Trump választási sikerére, mert ebben az esetben bízik a megállapodásban az ukrán elnök feje fölött, ezt pedig győzelemként adhatná el Oroszországban, ahol mind kevésbé népszerű a háború, ahogy választási ellenfelének előretörése figyelmeztető jel lehet a számára: az idő nem neki dolgozik.

Orbán Viktor Brüsszelben nem elsősorban Ukrajna miatt vétózott hanem azért, hogy megkapja az uniós 30 milliárd eurót. 10 milliárdot már sikerült kizsarolnia, de legutóbb már figyelmeztették a magyar miniszterelnököt, hogy “eddig és ne tovább!”

Orbán meghátrált, de abban bízik, hogy az idő neki dolgozik: a megnyerhetetlen ukrajnai háború finanszírozása továbbra is megoldatlan hiszen senki sem tudja Brüsszelben: miből is támogatják hosszú távon Ukrajnát? Macron elnök Davosban azt javasolta, hogy bocsássanak ki e célból közös uniós kötvényeket. Ez előrelépés lenne az Európai Egyesült Államok felé.

Ezzel ellentétes politikai tendenciák érvényesülhetnek a júniusi európai választásokon , ahol előretörhet a szélsőjobboldal. Mind Meloni olasz miniszterelnök mind Morawiecki, Lengyelország ex miniszterelnöke jelezte: szívesen látják a Fideszt frakciójukban a választások után. Orbán el is fogadta a szíves invitálást, amely annak ellenére következett be, hogy Lengyelország és Olaszország támogatja Ukrajna harcát Oroszország ellen, Orbán Viktor viszont nem.

Trump egy ötödikes gyerek szintjén van saját emberei szerint

0

A világ talán leghíresebb újságírója, Bob Woodward írt könyvet Donald Trumpról. Az elnök több közvetlen kollégája is megszólalt neki, mint kiderült, sokan közülük szó szerint idiótának tekintik Trumpot.

Bob Woodward volt az, aki (Carl Bernsteinnel együtt) kirobbantotta a Watergate-ügyet a hetvenes években, amely Richard Nixon bukásához vezetett. Azóta minden elnökről írt könyvet, most arról a káoszról írt, amely Donald Trump környezetében uralkodik.

A hamarosan megjelenő könyv a Washington Post szerint „idegösszeomlásként” írja le Trump elnökségét. Előfordult, hogy a munkatársai dokumentumokat vittek el az asztaláról, nehogy aláírja őket és ezzel súlyos károkat okozzon. James Mattis védelmi miniszter szerint annyi érzéke van a diplomáciához, mint egy ötödikesnek,

John Kelly kabinetfőnök pedig egyszerűen idiótának nevezte az elnököt.

Ő persze tagadta ezt a cikk megjelenése után. Azt viszont más források nem cáfolták, hogy Trump néha összevissza beszél.

Maga Trump azt mondta, hogy kitalációk szerepelnek a könyvben, amely hamis információk alapján készült. Csakhogy közben nyilvánosságra került az a beszélgetés, amelyet Trump Woodwarddal folytatott (az újságíró ezt az elnök engedélyével rögzítette), és

az elnök itt is ellentmondásokba keveredett saját magával.

Közben a New York Timesban egy magát a Trump-kormány munkatársának mondó, névtelen szerző cikke jelent meg, „Része vagyok a Trump-kormányzaton belüli ellenállásnak” címmel. Ebben a szerző azt állítja: az elnöknek dolgozik, de ő és hozzá hasonlóan gondolkodói kollégái fogadalmat tettek, hogy meghiúsítják Trump elképzeléseinek egy részét és legrosszabb hajlamait.

Többek között azt írja: az elnök viselkedése árt a köztársaság egészségének. Kiemelte, hogy az ellenállás, amelyet a munkatársaival képvisel, nem azonos az amerikai baloldal ellenállásával.

A szerző Trumpot minden erkölcsi értéket nélkülöző embernek állítja be, szerinte nem vonzódik az olyan hagyományos konzervatív értékekhez, mint például a szabadpiac vagy a szabad gondolkodás. Ellenben

kedveli az autokratákat és diktátorokat,

például Vlagyimir Putyin orosz elnököt és Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőt.

Még érdekesebb, hogy azt írja: a kabinetben szó volt arról, hogy az alkotmány 25. kiegészítéséhez fordulnak. Ez lehetővé teszi, hogy az alelnök vegye át a hatalmat, ha az elnök nem képes ellátni feladatát.

A New York Times azt írta: nem szoktak névtelen írást közölni, most a szerző kifejezett kérése miatt tették ezt mégis meg. Trump egyébként már reagált is: pipogya vezércikknek nevezte az írást, a Twitteren pedig azt írta, a Timesnak „nemzetbiztonsági okokból” ki kell adnia a szerzőt.

Amerikában egyébként novemberben félidős választásokat tartanak. A képviselőház teljes egészét, a szenátusnak pedig csaknem az egyharmadát újraválasztják, valamint több tagállamban kormányzóválasztások is lesznek.

Miért nem kapják vissza vagyonukat a holokauszt túlélők Lengyelországban?

Ennek nézett utána a Yedioth Ahronot izraeli lap internetes oldala. Az ynetnews egy házaspárral készített interjút New Yorkban, ahova a holokauszt után érkeztek. Lea Evron ma 85 éves, és alig emlékezik Lengyelországra, ahol családjának bőrgyára és szép lakása volt Zywiecz-ben. Édesanyjával ketten élték túl a holokausztot, és megpróbáltak visszatérni az otthonukba.

Hiába.

A nácik elvették, és átadták egy lengyel családnak. Azok megengedték a zsidó tulajdonosoknak, hogy bejöjjenek a lakásba, de közölték velük: csakis a cselédszobában lakhatnak! Egy darabig ott húzták meg magukat, majd kivándoroltak az Egyesült Államokba.

Egy helyi nő megjegyezte:

„Hitler megígérte, hogy kinyírja a zsidókat! Most meg itt vannak, és követelik vissza a lakást!”

Amikor Lengyelországban megbukott a kommunista rendszer, akkor reménykedni kezdtek: vissza kaphatják, ha a gyárat nem is, de legalább a szép lakást. 1992-ben kérték vissza, és a per azóta is tart …

Lengyelország az egyetlen uniós állam, ahol nincs törvény a zsidók vagyonának visszaadására

Ennek megfelelően a bíróságok úgy döntenek ahogy akarnak, mert nincsen egyértelmű szabályozás. A közhangulat kezdetben kedvezett annak, hogy a zsidók visszakapják a vagyonukat. Kívülről is erre ösztönözte a lengyel államot az Európai Unió éppúgy mint az USA és Izrael. De nem történt semmi.

Azután pedig megindult egy olyan politikai folyamat, mely tagadja a lengyelek részvételét a holokausztban.

A lengyeleket úgy állítják be, hogy ők éppúgy áldozatai voltak a náciknak mint a zsidók. Arról hivatalosan nem sok szó esik, hogy a holokauszt során sok lengyel is részt vett a zsidók lemészárlásában és vagyonuk megszerzésében.

A lengyel szélsőjobboldal nyíltan a nácik antiszemita retorikáját használja. Robert Winnicki, a Konföderáció, Szabadság és Függetlenség mozgalmának vezére nyíltan zsarolással vádolta az Egyesült Államokat, mely „olyan zsidók csoportját támogatja, amely hatalmas összegeket akar behajtani a lengyeleken, amelyek nem illetik meg!” Kaczynski kormányzata a külső nyomás ellenére sem változtat a magatartásán.

Megemlékezés Auschwitz felszabadulásának 75-ik évfordulóján

Két kiemelkedő rendezvényt tartanak: az egyiket a helyszínen, a másikat Izraelben. A helyszíni rendezvényen részt vesz Orbán Viktor miniszterelnök is. Izraelbe nem megy el a lengyel államfő noha meghívták. Az ürügy: Putyin beszélhet mint a felszabadítók képviselője, Duda elnököt viszont nem kérték föl erre a szervezők Izraelben, ahol nemigen értékelik a lengyel kormányzat kétértelmű magatartását holokauszt ügyben.

A Reuters megkérdezte Lengyelország főrabbiját, aki egyértelmű választ adott: ez elsősorban morális kérdés! Ha elvették a házam a nácik és a szovjetek, akkor azt most vissza kell adni! Végül már 75 év telt el azóta, a holokauszt túlélők nagy része rég meghalt.”

A 85 éves zsidó asszony New Yorkban már lemondott arról, hogy bármiféle kárpótlást kapjon szép lengyelországi lakásáért. „Nem akarok reménykedni, mert nem hiszem, hogy bármit is visszaadnának” – nyilatkozta a 85 éves holokauszt túlélő asszony az ynetnews izraeli portálnak.

Betiltották a németországi Ottoman bicikliklubot

0

Horst Seehofer belügyminiszter szerint a mintegy 300 tagú török banda veszélyezteti a közbiztonságot Németországban. A miniszter rendeletét megelőzően a rendőrség nagy razziát tartott több német tartományban, ahol a kerékpáros klub rengeteg bűntényben benne volt.

Stuttgartban a klub nyolc tagjának a pere folyik. A vádak: gyilkosság, nemi erőszak, prostitúcióra való kényszerítés, kábítószer kereskedés stb. Németországban igen népes török közösség él: már az ötvenes évektől érkeztek vendégmunkások Törökországból, ahol akkoriban óriási volt a munkanélküliség. A török közösség nagyrésze beilleszkedett, de sokan nem vették át a németek értékrendjét. Legutóbb a választások alkalmából kiderült

a törökök többsége Erdogant támogatja,

aki vissza akarja állítani az iszlám szokások egy részét a hétköznapi gyakorlatba. A modert török állam megalapítója, Kemal Atatürk a vallás háttérbe szorításával akarta modernizálni Törökországot.

A nagyszámú muszlim menekült, aki 2015-ben érkezett Németországba, kiélezte az ellentéteket a befogadó állam polgárai és az iszlám szokásaihoz ragaszkodó kisebbség között. Horst Seehofer belügyminiszter, a bajor CSU vezére, azon az állásponton van, hogy a kisebbségeknek el kell fogadniuk a többség értékrendjét Németországban. Ezért tiltotta be a bicikliklubot.

Navalnij szövetségesét támadták meg Litvániában

Leonyid Volkov emigrációban élő orosz ellenzéki személyiséget, aki a nemrégiben elhunyt Navalnij közvetlen munkatársa és szövetségese volt, egy litvániai támadás után kórházban került.

Leonyid Volkovot, Alekszej Navalnij néhai orosz ellenzéki vezető közeli szövetségesét vilniusi otthona előtt megtámadták és súlyosan bántalmazták.  

„Meg fogunk dolgozni” – mondták a támadók. „Nem adom fel” – mondta Volkov, hozzátéve, hogy a támadás, amelynek következtében eltört a karja, Putyin csatlósainak „jellegzetes bandita-köszönése” volt.

Volkov megígérte, hogy folytatja a küzdelmet Vlagyimir Putyin elnök ellen  a Telegramon közzétett videóban, miután hazaengedték a kórházból. 

A 43 éves Volkov Oroszország egyik legkiemelkedőbb ellenzéki személyisége, Navalnij közeli bizalmasa volt, a néhai vezető volt kabinetfőnökeként és a Korrupcióellenes Alapítványának elnökeként dolgozott 2023-ig.

Volkov 2019-ben számos más Navalnij szövetségesével együtt száműzetésbe vonult, miután a hatóságok bűnügyi nyomozást indítottak az általa vezetett Korrupcióellenes Alapítványa ellen. Volkovot 2021-ben az orosz hatóságok keresetté nyilvánították, mert szerepe volt Navalnijjal közösen a Kreml elleni tömegtüntetések felszervezésében.

Volkov szerdai bejegyzésében elmondta, hogy a támadás során 15-ször megütötték a lábán.

„A lábam valahogy rendben van, még fáj a járás… Viszont eltörött a karom.”

Navalnij szóvivője, Kira Yarmys korábban elmondta, hogy „valaki betörte az autója ablakát, és könnygázt fújt a szemébe”, mielőtt kalapáccsal megütötték.

Volkov felesége, Anna Birjukova korábban a közösségi médiában osztott meg fényképeket férje sérüléseiről, köztük egy fekete szemről, egy vörös foltról a homlokán és a lábán, amelyen a vér átázott a farmerján keresztül.

A litván rendőrség szóvivője, Ramunas Matonis megerősítette az AFP-nek, hogy egy orosz állampolgárt megtámadtak otthona közelében a fővárosban. A gyanúsítottakat nem azonosították, a merényletről további részletek később várhatók – mondta.

„Megdöbbentő”

A támadás csaknem egy hónappal azután történt, hogy Navalnij egy sarkvidéki börtönben meghalt, amiért Volkov Vlagyimir Putyin orosz elnököt okolta. Volkov egy nappal a megtámadása előtt ezt írta a közösségi médiában:

„Putyin megölte Navalnijt. És még sokan másokat előtte.”

Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter közösségi médiában elítélte Volkov megverését0. „A Leonyid megtámadásáról szóló hírek megdöbbentőek. Az illetékes hatóságok dolgoznak. Az elkövetőknek felelniük kell bűneikért” – mondta az X közösségi oldalon.

A NATO-tag Litvánia számos orosz száműzöttnek ad otthont, és az orosz invázió során végig Ukrajna elkötelezett híve volt. A Kreml ellen felszólaló orosz szakadárok gyakran panaszkodnak, hogy fenyegetésekkel és támadásokkal érik őket. Volkov órákkal a keddi megverése előtt a Meduza független orosz hírügynökségnek elmondta, hogy aggódik a biztonságáért Navalnij halála után.

„A legfontosabb kockázat most az, hogy mindannyiunkat megölnek. Nos, ez eléggé nyilvánvaló dolog”

– idézte őt a kiadó.

“Zelenszkij Ukrajnája = Orbán Magyarországával”

0

A címben megfogalmazott furcsa párhuzammal lepte meg a BBC hallgatóit Vitalij Portnyikov ukrán szakértő, aki rámutatott arra, hogy Zelenszkij népszerűsége a háború előtt a mélyponton volt, mert a nemzeti együttműködés rendszere nagyon is hasonlított Magyarországra.

“Most a háború miatt elnézzük azt, hogy Ukrajna hasonlít Orbán Viktor Magyarországára. A mai Ukrajna nagyon emlékeztet erre. Nagyon. Csakhogy Magyarországon nincs háború. A mi országunk polgárai kénytelenek szemet hunyni ezek előtt a jelenségek előtt, de

Magyarországon semmi értelme sincs Orbán Viktor rendszerének!

Mi nem építhetünk hasonló rendszert Ukrajnában a háború után, mert akkor biztosan nem vesznek be sem az Európai Unióba sem pedig a NATO-ba!” – hangsúlyozza az ukrán szakértő, aki a BBC-nek nyilatkozott. Hozzátette:

”Zelenszkij elnöknek és minden ukrán politikusnak fel kell ismernie azt, hogy még egy Magyarországot nem akar sem a NATO sem pedig az Európai Unió vagyis csak akkor tudunk túlélni, csak akkor tudunk a civilizált világ részévé válni, ha előbb civilizált állammá válunk”

– jelentette ki Vitalij Portnyikov.

Fel akarja-e venni a NATO és az Európai Unió Ukrajnát?

A legutóbbi NATO csúcsértekezleten nyilvánvalóvá vált, hogy a tagállamok többsége egyáltalán nem erre gondol hanem sokkal inkább ütköző zónának tekinti Ukrajnát Oroszország és az Európai Unió között. Ezt persze nem mondják ki, mert ez csökkentené az ukrán csapatok harci morálját.

Az Európai Unió a másik csalétek, és ennek több realitása van, de csak akkor, ha Ukrajna elfogadja a területért békét elvet vagyis a jelenlegi határainak egy részét feladja a tűzszünet illetve a béke érdekében.  

Erről tárgyalt már legutóbb is a CIA igazgatója és az SZVR, az orosz hírszerzés vezetője telefonon. Szergej Nariskin ellenezte Putyin ukrajnai háborúját, és mégiscsak a helyén maradt. William Burns volt az utolsó amerikai vezető, aki Putyinnal tárgyalt telefonon Moszkvában még 2021 őszén. Burns jól ismeri Putyint hiszen az USA nagykövete volt korábban Moszkvában.

A 100 éves Kissinger vetette fel először az ötletet, hogy a kínai béketervet el kellene fogadni, ez pedig nem más mint a területért békét elv elfogadása. Ha ezt az ukránok elfogadnák, akkor cserébe nemcsak az Európai Unióba, de a NATO-ba is bekerülhetnének – mondja Kissinger, aki még Pekingbe is elrepült, hogy elérje az USA-Kína kapcsolat javítását. Jelenleg a Biden adminisztráció ellenségnek tekinti Kínát és Oroszországot, de Blinken külügyminiszter, aki nemrég szintén járt Pekingben, legutóbb már úgy nyilatkozott, hogy “stabil kapcsolatra törekszünk Kínával.”

Ha kínai közvetítéssel vagy másképp véget tudnának vetni a nagyhatalmak az ukrajnai háborúnak

“akkor ezzel a lehető legjobbat tennék az egész világgazdaságnak”

– hangsúlyozta Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, aki nemrég szintén járt Pekingben.

Biden tárgyalásokat akar Ukrajnáról

Az amerikai elnök azért szállít fegyvereket Ukrajnának, hogy Putyin rádöbbenjen: nem nyerheti meg a háborút – írja a New  York-i Bloomberg, amely közel áll a Fehér Házhoz.

Korábban az amerikai sajtó kiszivárogtatta a Blinken tervet, amely cordon sanitaire-t vonna Oroszország köré éppúgy mint a bolsevik forradalom után. Ez a védő övezet Finnországtól Bulgáriáig tart. Egy szembeötlő kivétellel, ez pedig Magyarország. Orbán Viktor Putyin barát álláspontja nem simul bele az amerikai elképzelésbe. Orbán önálló hatalmi tényező szeretne lenni, közép hatalomnak álmodja Magyarországot. Ezt a szerepet azonban a NATO Lengyelországnak és Romániának szánja ebben a térségben.

Ukrajna csúcsra járatja a korrupció elleni kampányt miután Kijevbe várják az Európai Unió vezetőit élükön Ursula von der Leyennel.

Zelenszkij elnök kabinetfőnökének helyettese már lemondott korrupció miatt, most pedig az elnök szponzora, Ihor Kolomijszkij került a célkeresztbe. Házkutatást tartottak a dollármilliárdos oligarcha otthonában Dnyipro városában Ukrajna délkeleti részén. Ez finom figyelmeztetés  Zelenszkij elnöknek: senki sem áll a törvények fölött. Bidennek ugyanis nemcsak Putyint kell meggyőznie arról, hogy le kell ülnie a tárgyaló asztalhoz hanem Zelenszkijt is, aki korábban kijelentette: nem hajlandó szóba állni Putyinnal.

A háború lassan egy éve tart, eredmény sehol, a veszteség óriási emberéletekben és anyagiakban egyaránt. Blinken amerikai külügyminiszter hamarosan Pekingbe érkezik, ahol a kínai vezetőkkel megvitatják az ukrajnai háború ügyét is. Talán ez a tárgyalás is közelebb visz a békéhez hiszen a kínaiak Oroszország legfontosabb partnerei. Kínának viszont százszor fontosabb az Egyesült Államok mint Oroszország a maga kudarcba fulladt háborújával Ukrajnában.

Oroszország egészen addig tárgyalna, míg Ukrajna „lehetetlent” követel

Oroszország kijelentette, hogy hajlandó újraindítani a béketárgyalásokat Ukrajnával, ugyanakkor Ukrajna azt mondta, hogy a háború csak akkor érhet véget, ha az ország visszaszerzi az irányítást az összes, jelenleg orosz csapatok által megszállt terület felett.

Hétfőn a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség azt írta, hogy az orosz külügyminisztérium készen áll arra, hogy visszatérjen az ukrán tisztviselőkkel tárgyalóasztalhoz, amint Kijev bemutatja az Andrej Rudenko külügyminiszter-helyettes által „konstruktív álláspontnak” minősített álláspontot.

„Készek leszünk visszatérni, amint Ukrajna konstruktív álláspontot képvisel, és legalább reagál a neki benyújtott javaslatokra”

– mondta Rudenko moszkvai újságírókkal beszélgetve.

Volodimir Zelenszkij elnök tanácsadójának nyilatkozata, Mikhajlo Podoljaknak a közelmúltban tett megjegyzésére reagált, amely kizárta annak lehetőségét, hogy Oroszországgal olyan békemegállapodást kössenek, amely arra kényszerítené Ukrajnát, hogy elismerje az orosz megszállást a február 24. óta elfoglalt területek bármelyikén.

Május 21-én Podoljak kizárta az olyan tűzszünet lehetőségét, amelynek következtében Kijev kénytelen lenne bármely elfoglalt területét átengedni Moszkvának. Ezt az egyre kompromisszummentesebb álláspontot Oroszországgal szembeni bizalmatlanságával indokolta.

„A háború nem áll meg [bármilyen engedmény után], csak egy időre szünetel”

– mondta a Reutersnek adott interjúban.

„Egy idő után az oroszok újult intenzitással pótolják fegyvereiket, egy kicsit modernizálódnak, sok tábornokot kirúgnak… És új offenzívába kezdenek, még véresebb és nagyobb pusztítást okozva.”

Azt mondta,

a béketárgyalások csak akkor kezdődhetnek meg, ha az orosz csapatok elhagyják Ukrajnát.

New York Timesnak készült videóban, amely kritizálta a nyugati felhívásokat az ukrajnai békemegállapodás megkötésére, Podolyak azt mondta: „bármely Oroszországnak tett engedmény nem a békéhez vezető út, hanem egy több évre elhalasztott háború”.

„Ukrajna maga dönt a sorsáról”

– tette hozzá.

Podoljak álláspontját vasárnap tükrözte az ukrán Zelenszkij iroda vezetője, Andrij Jermak, aki a Twitteren azt írta, hogy a háború nem ér véget Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának teljes visszaállítása nélkül.

„Azaz a mi győzelmünk. Közös győzelmünk a civilizált világgal. Hiszen ma Ukrajna nem csak önmagát védi. Ukrajna ma Európa védőbástyája” – írta Yermak.

Rudenko kijelentette, hogy a béketárgyalások újraindítására irányuló minden lépést „a kijevi hatóságok hivatalos reakciója vezérel”, mondván, hogy Ukrajnának kell megtennie az első lépést ebbe az irányba.

A moszkvai és kijevi delegáltak közötti kezdeti béketárgyalások március végén jelentős áttörés nélkül zárultak. Azóta a tárgyalások újraindításának lehetősége elenyészett.

Szérum mégsincs, a gazdasági járvány viszont most jön

Nem találták meg az ellenszert a koronavírus ellen a WHO szerint. A járvány gazdasági pusztítása viszont ezután érkezhet. Három magyar szorult a japán hajókaranténba, a kínai elnök szerint „kritikus ponthoz érkeztek”.

Három magyarról tud a Külgazdasági és Külügyminisztérium, aki a Japán mellett karanténba helyezett tengerjáró hajón dolgozik, ők nincsenek a fertőzöttek között – mondta a tárca államtitkára. Menczer Tamás kifejtette: az ottani követség mindent megtesz azért, hogy telefonon kapcsolatba lépjen velük. Emellett tudnak egy magyarról, akit a Fülöp-szigeteken vizsgálnak, ő korábban lázas volt, de már nem az, és jól van. Hozzátette: még várnak a koronavírus-teszt elvégésére. Tudnak egy lázas magyarról, akit Vietnámban vizsgálnak.

Egy reménnyel kevesebb – egyelőre. A kínai Changjiang napilap arról számolt be, hogy a Csöcsiang Egyetem kutatói előállítottak két olyan szert, ami hatékony a koronavírus ellen. Lehűtötte a kedélyeket az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Tarik Jasarevic, a WHO szóvivője kijelentette:

nincsenek ismert terápiák a koronavírus ellen,

és a WHO véletlenszerű ellenőrző próbákat javasol a hatékonyság és a biztonságosság mérésére. Egy kórokozó elleni védőoltás kidolgozása és tesztelése

rendszerint éveket vesz igénybe,

és gyakran jár „csapdákkal és kudarcokkal” – tette hozzá.

A vírus terjedésének megállítására Kína közlekedési korlátozásokat rendelt el, ami az alacsonyabb üzemanyag-igény miatt több finomítónál is a termelés csökkentéséhez vezetett. Ennél sokkal enyhébb intézkedések Magyarországon is történtek. Kedd óta hat közúti határátkelőhelyen kiemelten ellenőrzik az érkező utasokat, különösen a kínai állampolgárokat. Ártánd, Csanádpalota, Röszke, Tompa, Udvar és Letenye azok a pontok, amelyeken az Országos Mentőszolgálat munkatársaival közösen folyamatosan ellenőrzik a belépésre jelentkező utasokat, elsősorban a kínaiakat.

Közben Kínában a legfelső szinten határozták el az intézkedések megerősítését, és rendelték el például az információk azonnali nyilvánosságra hozatalát. Hszi Csin-ping kínai elnök szerdán

fokozottabb igazságügyi erőfeszítéseket sürgetett.

Kijelentette: a betegség elleni küzdelem törvényi alapjainak megerősítéséhez törvényhozási, végrehajtási, igazságszolgáltatási és jogkövetési erőfeszítések szükségesek.

Hszi, aki a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára is, arról beszélt, hogy

a fertőzés elleni küzdelem kritikus ponthoz érkezett.

A kínai elnök kemény fellépést szorgalmazott a fertőzés terjedése elleni küzdelmet gátló illegális tevékenységekkel és bűncselekményekkel szemben. A kínai elnök a többi között az egészségügyi hatóságok intézkedéseivel szembeni ellenállást, a mentőszolgálatok tagjai elleni támadásokat, a hamis egészségügyi termékek gyártását és árusítását, valamint az álhírterjesztést említette. Hangsúlyozta azt is, hogy a járványügyi törvényeket és szabályozásokat szigorúan ki kell kényszeríteni, a kockázatelemzéseket javítani. Hszi emellett szólt arról is, hogy

a járvánnyal kapcsolatos pontos információkat időben közzé kell tenni.

A koronavírus – talán lassuló tempóban – tovább terjed.Ma délután

már 24 630 a fertőzöttek száma, 494-en haltak meg eddig,

ellenben már 1029-en megerősítetten felgyógyultak.

A járvány gazdaságai hatásai már kezdik éreztetni hatásukat. Szakértői becslések szerint a járvány 0,5 százalékkal is csökkentheti a globális olajkeresletet idén. A koronavírus korlátozta a világ második legnagyobb olajfelhasználója, Kína gazdasági aktivitását. (Az ellenszer hírére azonban délelőtt három százalékot is meghaladó áremelkedéssel reagáltak az olajpiacok.)

Londoni pénzügyi elemzők szerint

a járvány várhatóan meredek ívben lassítja rövid távon a kínai gazdaság növekedési ütemét,

és ennek hatásai is valószínűleg járványszerűen átterjednek számos más térségre. Neil Shearing, az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics főközgazdásza szerdán ismertetett tanulmányában közölte: az általuk eddig várt

5,5 százalékról 3 százalékra módosították az idei első negyedévi,

éves összevetésben számolt kínai gazdasági növekedésre szóló előrejelzését.

Shearing szerint nem érdemes párhuzamba állítani a súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS) elnevezésű, 2003-ban kitört járvány gazdasági hatásait a jelenlegi helyzettel, mivel a kínai gazdaság azóta sokkal nagyobb lett és sokkal szorosabban integrálódott a globális beszállítói hálózatokba. Ezért most valószínűbb, hogy a kínai gazdaságot érő esetleges sokk átterjed az egész világgazdaságra. Ennek konkrétumait érintettük korábbi írásunkban.

A Capital Economics vezető londoni elemzője hangsúlyozza, hogy a mostani piaci környezet is egész más, mint a 2003-as SARS-járvány idején volt. Akkoriban a globális értéktőzsdék éppen a dot-com buborék kipukkadása utáni mélypontról indultak felfelé, a mostani koronavírus viszont olyan időszakban bukkant fel, amikor a tőzsdék tíz éve tartó, felfelé ívelő szakaszban járnak. Mivel a vállalati papírok most már nem olcsók, sőt, egyes esetekben kissé túlértékeltek,

a befektetők nagyobb valószínűséggel keresnek okot az eladásra, semmint a vásárlásra.

Mindezek alapján a mostani vírusjárványnak sokkal nagyobb a potenciálja arra, hogy jelentős piaci kiigazítást okozzon, mint a 2003-as járványnak volt – fejtegeti szerdai elemzésében a Capital Economics főközgazdásza. Shearing kiemeli azt is, hogy nem elsősorban a vírus, hanem a terjedésének megakadályozására tett lépések,

például a kiterjedt gyárbezárások okozzák a gazdasági károk zömét.

Mivel Kína ma már számos globális beszállítói láncolat kiindulópontja, ennek az egész világ érezhető tovaszűrődő hatása lesz. A legsebezhetőbbek az ázsiai gazdaságok, mindenekelőtt Vietnam és Thaiföld.

És minél nagyobb lesz a felfordulás a kínai gazdaságban, annál magasabb a kockázata annak, hogy

a járvány hatása még távolabbi gazdaságokra is átterjed.

Például olyan árupiaci nyersanyagtermelőkre, mint Chile vagy Ausztrália, valamint az elsősorban feldolgozó jellegű gazdaságokra, köztük Dél-Koreára, Japánra és Németországra – hangsúlyozza a Capital Economics főközgazdásza.

Egy másik nagy londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, az Oxford Economics szerdai tanulmányában közölte, hogy az általa eddig várt 6 százalékról 5,4 százalékra gyengítette a kínai hazai össztermék (GDP) idei növekedésére szóló előrejelzését. Ők eddig 2,3 százalékos globális növekedést valószínűsítettek 2020 egészére, de a lassabb kínai növekedés átszűrődő hatásai a világgazdaság idei növekedési ütemét 0,25 százalékponttal csökkenthetik.

A cég rövid időn belül másodszor rontja kínai és globális prognózisait a koronavírus-járvány miatt: a múlt héten ismertetett előző előrejelzésében a kínai gazdaságban 5,6 százalékos növekedést valószínűsített, és akkori számításai még arra mutattak, hogy a globális növekedésre gyakorolt negatív hatás 0,20 százalékpont lesz.

Az Oxford Economics felülvizsgált helyzetértékelésükben kiemelték, hogy

azok a tartományok, amelyekben termelési zárlatot rendeltek el, Kína hazai össztermékének több mint felét állítják elő.

Hangsúlyozza azt is, hogy a járvány gócpontjának számító Vuhan városa olyan globális autóipari konglomerátumok helyi gyártási központja, mint a General Motors, a Peugeot, a Citroen, a Nissan, a Renault és a Honda.

Sok cég máris közzétett adatokat arról, hogyan reagálnak a betegségre – derül ki a Portfólió összeállításából.

Az Apple amerikai technológiai óriásnak több beszállítója van Vuhan környékén. A gyárak legkorábban február 10-én nyithatnak ki az eredetileg tervezett január végi időpont helyett, ami miatt elképzelhető, hogy a cég legfontosabb terméke, az iPhone gyártása nem a tervek szerint alakul. Emellett üzleteket is bezárt Kínában az Apple, mert elmaradoztak a személyesen besétáló vásárlók. A kínai internetes óriásvállalat, a Baidu elhalasztja negyedik negyedéves gyorsjelentésének közzétételét. A sanghaji tőzsdefelügyelet engedélyezte a kínai cégeknek, hogy a tervezettnél később hozzák nyilvánosságra a tavalyi évről szóló eredményeiket, ezt most legkésőbb április végéig kell megtenniük.

A svéd Electrolux háztartásigép-gyártó közölte, hogy

szignifikáns hatása lehet

a járványnak az üzletére, ha beszállítói tevékenységét befolyásolják az események és elkezdett pótmegoldásokat kidolgozni. Az elektronikai készülékeket bérgyártásban készítő tajvani Foxconn

csaknem teljesen leállította a gyártást Kínában,

amit ügyfelei, például az Apple is megérezhetnek, főleg ha még egy héttel ki kell tolni a munkaszünetet.

A svéd ruházati cég, az H&M közölte, hogy 45 üzletet zárt be átmenetileg Kínában, ami a januári értékesítési adatokra negatív hatással lehet. De mivel beszállítói lánca rugalmas, egyelőre nem panaszkodik a vállalat. A Levi Strauss ruházati gyártó kínai üzletei felét bezárta és rövid távon lehet hatása az eseményeknek.

A McDonald’s gyorsétteremlánc

3300 kínai üzletéből több százat bezárt,

de várakozásai szerint ha Kínára korlátozódik a járvány, akkor csak meglehetősen csekély hatása lehet a profitra.

A Mitsui japán kereskedőház várakozásai szerint néhány szektorban, például

az autóiparban a gyártás visszaesésére lehet számítani,

ami az acél keresletét visszaveti. Az ékszereket forgalmazó Pandora lánc

példa nélküli visszaesést tapasztal Kínában és Hongkongban

a forgalomban, de egyelőre nem tudja megbecsülni a számszerű hatásokat.

A francia Remy Cointreau italgyártó szerint a járvány kitörésének jelentős hatása lehet üzletére, mert nagy kitettséggel rendelkezik Kína felé.

A hajós utazásokat végző Royal Carribean Cruises három utat is lemondott a járvány miatt és csökkentette 2020-as profitvárakozását, hozzátéve, hogy ha február végéig eltartanak az utazásokra bevezetett korlátozások Kínában, akkor még ennél is gyengébb lehet az éve.

A dél-koreai Samsung Electronics a kínai kormány ajánlásával összhangban néhány gyárában meghosszabbította a leállás időszakát, de a pénzügyi hatásokról egyelőre nem nyilatkozott. Leányvállalata, az akkumulátorokat gyártó Samsung SDI, amelynek olyan ügyfelei vannak, mint a Volvo, azt közölte, hogy az első negyedév eredményeire negatív hatása lehet a járványnak. A japán Sony nemrég megemelte éves profitvárakozását, most azt közölte a cég, hogy lehet, hogy a koronavírus miatt ezt vissza kell vonnia.

Az amerikai kávézóhálózat, a Starbucks

4300 kínai egységének több, mint felét bezárta,

de csak átmeneti üzleti hatást vár a járványtól.

Az indiai Tata Motors, a Jaguar és a Land Rover anyavállalata arra számít, hogy a járvány terjedése visszaveti a termelést és nyomást gyakorol a profitra. Az első számú villanyautó-gyártó amerikai Tesla egy-másfél hetes csúszásra számít sanghaji gyárában, ahol Model 3 autókat állítanak elő, miután a kínai állam leállíttatta az üzemet. Az első negyedév profitjára ez hatással lehet és vizsgálja a cég, hogy kaliforniai gyárának beszállítói láncánál lesz-e valamilyen következményük az eseményeknek a termelésre.

A gyorsétteremláncok Burger King és a Yum China alá tartozó KFC és Pizza Hut is több éttermét bezárta. A Walt Disney bezárta helyi szórakoztatóparkjait Sanghajban és Hongkongban. A svéd IKEA és az óragyártó svájci Swatch is becsukott boltokat átmenetileg.

Az autógyártók közül a Toyota február 9-ig leállítja a termelést, a Hyundai pedig az első autógyártó, amely Kínán kívül leállítja a gyártást, a dél-koreai gyárában szünetelteti a termelést a koronavírus miatt.

Amit a Prigozsin halálát okozó szerencsétlenségről tudunk

Jevgenyij Prigozsin a szerdán Oroszországban lezuhant repülőgép fedélzetén volt, és mindenki meghalt a fedélzetén? Az oroszországi Tver városában igazságügyi orvosszakértők dolgoznak azon, hogy megerősítsék az Oroszországot és azon túl is megrázó híreket.

Prigozsin, a Wagner orosz zsoldoscsoport vezetője az utaslistán szerepelt a lezuhant Embraer magánrepülőgép manifestjén. Ugyanígy volt Dmitrij Utkin, Wagner kulcsfigurája és Valerij Csekalov, Prigozsin vezető munkatársa is.

A repülőgép fedélzetén összesen tíz ember tartózkodott, mindannyian meghaltak, amikor a repülőgép lezuhant Moszkvából Szentpétervárra tartott. Orosz tisztviselők és állami média szerint azóta nyolc holttestet találtak. Az orosz hatóságok közölték, hogy erőfeszítéseket tesznek a tveri hullaház áldozatainak kilétének megerősítésére. Azóta kiderült, hogy Prigozsin mobiltelefonját megtalálták a roncsok között.

  • Törmelékmező: A Moszkvától északnyugatra lezajlott repülőgép-szerencsétlenség roncsai szétszóródtak egy 2 kilométeres törmelékmezőn – jelentette csütörtökön az orosz állami média.
  • „Sikló volt”: A katasztrófa egyik szemtanúja a Reuters hírügynökségnek azt mondta, hogy látott egy szárnyat a gépről, mielőtt az a föld felé indult volna. „Az egyik szárnyon siklott le. Nem orrba merült, hanem siklott” – mondta.
  • Orosz nyomozás: A Kreml egyelőre nem kommentálta a balesetet. Az Orosz Nyomozó Bizottság közölte, hogy „bűnügyi vizsgálatot” indított  az Embraer Legacy  repülőgép lezuhanása miatt. A Rosaviation orosz állami légiközlekedési hatóság pedig azt közölte, hogy egy speciálisan létrehozott bizottság „megkezdte a baleset körülményeinek és okainak kivizsgálását”.
  • Világszerte tapasztalható találgatások: Az orosz tisztviselők hallgatása ellenére egyesek Prigozsin halálát a balesetet megelőző két hónappal tartó, rövid ideig tartó felkeléshez kötik, amely Vlagyimir Putyin elnök uralmának legnagyobb kihívása az elmúlt két évtizedben. Joe Biden amerikai elnök, Bill Browder neves oroszkritikus és Mihajlo Podoljak ukrán elnöki segéd mind azt sugallták, hogy Putyin áll a baleset mögött, a repülőgép katasztrófájához az ukránoknak nincsen köze.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK