Kezdőlap Világ Fontos Oldal 28

Fontos

Amit a Prigozsin halálát okozó szerencsétlenségről tudunk

FüHü
-
0
Amit a Prigozsin halálát okozó szerencsétlenségről tudunk

Jevgenyij Prigozsin a szerdán Oroszországban lezuhant repülőgép fedélzetén volt, és mindenki meghalt a fedélzetén? Az oroszországi Tver városában igazságügyi orvosszakértők dolgoznak azon, hogy megerősítsék az Oroszországot és azon túl is megrázó híreket.

Prigozsin, a Wagner orosz zsoldoscsoport vezetője az utaslistán szerepelt a lezuhant Embraer magánrepülőgép manifestjén. Ugyanígy volt Dmitrij Utkin, Wagner kulcsfigurája és Valerij Csekalov, Prigozsin vezető munkatársa is.

A repülőgép fedélzetén összesen tíz ember tartózkodott, mindannyian meghaltak, amikor a repülőgép lezuhant Moszkvából Szentpétervárra tartott. Orosz tisztviselők és állami média szerint azóta nyolc holttestet találtak. Az orosz hatóságok közölték, hogy erőfeszítéseket tesznek a tveri hullaház áldozatainak kilétének megerősítésére. Azóta kiderült, hogy Prigozsin mobiltelefonját megtalálták a roncsok között.

  • Törmelékmező: A Moszkvától északnyugatra lezajlott repülőgép-szerencsétlenség roncsai szétszóródtak egy 2 kilométeres törmelékmezőn – jelentette csütörtökön az orosz állami média.
  • „Sikló volt”: A katasztrófa egyik szemtanúja a Reuters hírügynökségnek azt mondta, hogy látott egy szárnyat a gépről, mielőtt az a föld felé indult volna. „Az egyik szárnyon siklott le. Nem orrba merült, hanem siklott” – mondta.
  • Orosz nyomozás: A Kreml egyelőre nem kommentálta a balesetet. Az Orosz Nyomozó Bizottság közölte, hogy „bűnügyi vizsgálatot” indított  az Embraer Legacy  repülőgép lezuhanása miatt. A Rosaviation orosz állami légiközlekedési hatóság pedig azt közölte, hogy egy speciálisan létrehozott bizottság „megkezdte a baleset körülményeinek és okainak kivizsgálását”.
  • Világszerte tapasztalható találgatások: Az orosz tisztviselők hallgatása ellenére egyesek Prigozsin halálát a balesetet megelőző két hónappal tartó, rövid ideig tartó felkeléshez kötik, amely Vlagyimir Putyin elnök uralmának legnagyobb kihívása az elmúlt két évtizedben. Joe Biden amerikai elnök, Bill Browder neves oroszkritikus és Mihajlo Podoljak ukrán elnöki segéd mind azt sugallták, hogy Putyin áll a baleset mögött, a repülőgép katasztrófájához az ukránoknak nincsen köze.

Orosz tisztviselők szerint Prigozsin szerepelt a lezuhant gép utaslistáján

FüHü
-
0
Orosz tisztviselők szerint Prigozsin szerepelt a lezuhant gép utaslistáján

Az orosz katonai vezetést júniusban megdönteni próbáló Wagner-zsoldoscsoport vezetője egy augusztus 23-án, szerdán lezuhant repülőgép fedélzetén tartózkodott, és az összes utas meghalt – közölték orosz tisztviselők. A Kreml és a védelmi minisztérium még nem reagált.

Jevgenyij Prigozsin rövid ideig tartó lázadását tartották a legnagyobb kihívásnak Vlagyimir Putyin orosz elnök hatalomra kerülése óta. Azóta bizonytalanság övezi Wagner és ellentmondásos főnökének sorsát. Az orosz rendkívüli helyzetekkel foglalkozó minisztérium szerdán bejelentette, hogy lezuhant egy Moszkva és Szentpétervár között közlekedő magánrepülőgép. Az előzetes információk szerint a fedélzeten tartózkodó mind a 10 ember meghalt, köztük a legénység három tagja – közölte a minisztérium.

Az orosz légiközlekedési ügynökség később közölte, hogy a Wagner-főnök a fedélzeten volt. „A légitársaság szerint a következő utasok tartózkodtak az Embraer-135 (EBM-135BJ) repülőgép fedélzetén:… Prigozsin, Jevgenyij” – mondta a Rosaviatsia, amely a Wagner műveleteit irányító és állítólag szolgálatot teljesítő Dmitrij Utkint is felsorolta az utaslistán szereplő személyek között.

A katasztrófa azután történt, hogy az orosz sajtó arról számolt be, hogy a Prigozsinhoz köthető vezető tábornokot elbocsátották a légierő parancsnoki posztjáról. A Wagnerhez kapcsolódó távirati csatornák meg nem erősített felvételeket tettek közzé, amelyeken a gép roncsai egy mezőn égnek. Az AFP képei szerint csütörtökön a hajnali órákban orosz rendfenntartók álltak őrt a baleset helyszínén, Tver régióban Kuzsenkino falu közelében.

Az AFP újságírói szerint Szentpéterváron az emberek Wagner-logóval ellátott virágokat helyeztek el a zsoldoscsoport főhadiszállása előtti rögtönzött emlékműnél.

A Rosaviatsia közölte, hogy külön bizottságot állított fel az MNT-Aero repülőgépe lezuhanásának kivizsgálására. A súlyos bűncselekményeket vizsgáló orosz Nyomozó Bizottság közölte, hogy vizsgálatot indított a balesettel kapcsolatban. A baleset helyszínén eddig nyolc ember holttestét találták meg – közölte a RIA Novosztyi a katasztrófavédelemre hivatkozva.

„Jel Putyintól”

Putyin közben beszédet mondott a második világháború kurszki csata 80. évfordulója alkalmából. Nem említette a balesetet, és üdvözölte „minden katonánkat, akik bátran és elszántan harcolnak” az ukrajnai különleges hadműveletben.

Kijev és Washington azonban gyorsan reagált a balesetről szóló első jelentésekre. „Prigozsin és a Wagner-parancsnokság demonstratív kiiktatása két hónappal a puccskísérlet után Putyin jelzése az orosz elitnek a 2024-es választások előtt.

„Vigyázat! A hűtlenség egyenlő a halállal”

– írta Mihajlo Podoljak ukrán elnökhelyettes a közösségi médiában.

Joe Biden amerikai elnök szerdán azt mondta, „nem lepődött meg” azon a híren, hogy Jevgenyij Prigozsin meghalt.

„Nem tudom pontosan, mi történt, de nem vagyok meglepve”

– ​​mondta Biden.

„Nem sok olyan történik Oroszországban, amitől Putyin ne állna mögötte” – mondta Biden újságíróknak.

Franciaország csütörtökön közölte, hogy „alapos kétségek” vannak a repülőgép-szerencsétlenség okát illetően.

„Még nem ismerjük ennek a balesetnek a körülményeit. Alapos kétségeink lehetnek” – mondta Olivier Véran kormányszóvivő a France 2 televíziónak. Arra a kérdésre, hogy Joe Biden amerikai elnök állítja, hogy „kevés dolog történik Oroszországban, aminek a hátterében ne Putyin ne állna”, Véran egyetértett azzal, hogy „ez általános szabályként megállapítható igazság”.

Prigozsin „az az ember volt, aki elvégezte Putyin piszkos munkáját. Amit tett, az elválaszthatatlan Putyin politikájától, aki Wagner fejeként súlyos bűnök és visszaélések elkövetését bízta rá” – mondta.

Prigozsin tömegsírokat hagy maga után. Zavarokat hagy maga után a világ nagy részén, gondolok Afrikára, Ukrajnára,

Szvetlana Tihanovskaja, a fehéroroszországi ellenzék száműzött vezetője – ahová néhány Wagner-harcos költözött rövid ideig tartó oroszországi lázadása után – azt mondta, Prigozsin nem fog hiányozni hazájából. „Gyilkos volt, nem szabad erről megfeledkezni” – mondta a közösségi médiában.

Leesik, mint a kő

Az áttekintett járatkövetési adatok szerint egy Prigozsin által korábban használt magánrepülőgép szerda este szállt fel Moszkvából, és a transzponderje percekkel később eltűnt. A jelzés hirtelen leállt, miközben a gép repülési magasságban volt és nagy sebességgel haladt. Egy Wagner-párti közösségi oldal által közzétett képen, amelyen égő roncsok láthatók, egy Prigozsin által korábban használt repülőgépnek megfelelő részleges farokszám látható.

“Kína gazdasági válsága világválságot okozhat”

Polonius
-
0
“Kína gazdasági válsága világválságot okozhat”

“Emlékezzünk 2015-re amikor a kínai tőzsde összecsuklása az egész világon éreztette a hatását: mínuszba fordultak a tőzsdék az USA-ban és más fejlett államokban is” – írja az Egyesült Államok egykori pénzügyminisztere a Washington Postban.

“Ha Kína válságba kerül, akkor eláraszthatja olcsó termékekkel az egész világpiacot miközben a Kínába irányuló globális export leáll. Ami a globális pénzügyi helyzetet illeti: Kína nem lesz képes segíteni a világnak, hogy túljusson egy nagy pénzügyi válságon míg 2008-ban ezt megtette” – ez a véleménye Hank Paulson egykori amerikai pénzügyminiszternek, aki sokáig Kína fő lobbistája volt Washingtonban.

Hank Paulson nagyon is tudja, hogy miről beszél hiszen akkoriban épp ő volt a pénzügyminiszter Washingtonban.

“Az esetleges kínai válsággal szemben az USA egyáltalán nem maradna immunis annak ellenére, hogy a két állam kereskedelme mindössze az amerikai GDP 2%-át teszi ki. Elég arra utalni, hogy Kína birtokában van az amerikai államkötvények jelentős része.”

Peking most döntési helyzetbe került – hangsúlyozza Hank Paulson: “Hszi Csin ping elnök fokozta a kommunista párt irányító szerepét a gazdaságban, a nemzetbiztonság és a stabilitás érdekében  feláldozta a gazdasági növekedést. Pekingben előbb vagy utóbb dönteni kell: vagy marad a kommunista párt fokozott irányító szerepe vagy nagyobb teret engednek a piacgazdaságnak. A döntés kihathat az egész világra hiszen ha Kína úgy dönt, hogy a belső problémákért a külvilágot teszi felelőssé és megnöveli a nacionalizmust, akkor az USA-Kína kapcsolat a konfliktus irányában mozdulna el.”

Tegyük hozzá, hogy a pekingi Global Times már jelenleg is azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy tudatosan fékezni akarja Kína fejlődését a különböző szankciókkal, melyek tiltják a modern technológiák elérését a kínai gazdaság számára.

Mit kellene tennie az amerikai vezetésnek?

2021-ben a Biden adminisztráció első számú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát. A republikánus Hank Paulson ezzel éppúgy nem ért egyet mint a 100 éves Henry Kissinger, aki nemrég még Pekingbe is elrepült, hogy igyekezzen helyrehozni a két nagyhatalom kapcsolatát.

Mit javasol Hank Paulson?

“Erős a pozíciónk a világban. Cégeink és egyetemeink a legelsők a világon. Vezetünk a modern technológiákban, energia tekintetében nem függünk a világtól. A szomszédaink a szövetségeseink.”

Mi következik ebből Hank Paulson szerint?

Hagyjuk működni a piacot, és ne növeljük az állami szerepet!

“Nem kell állami ipar politika!” – hangsúlyozza az USA ex pénzügyminisztere bírálva a Biden adminisztrációt, amely hatalmas összegeket költ például a chip iparág fejlesztésére.

“Nem ezzel kellene foglalkoznia az amerikai kormánynak hanem a fenyegető adósságválsággal. Csökkenteni kell az államadósságot, mert ez jelenti az igazi fenyegetést az amerikai nemzetbiztonságra”

– érvel Hank Paulson, aki mint Kína fő lobbistája Washingtonban szépen csendesen elfelejtené a kereskedelmi háborút a két nagyhatalom között. Érdekes, hogy ez sokban hasonlít Yellen asszony álláspontjára. Az USA jelenlegi pénzügyminisztere nemrég erről tárgyalt Pekingben.

Biden elnök álláspontját e tekintetben leginkább Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó képviseli, aki Kínával kapcsolatban már régen lemondott a válásról – decoupling – és a CIA igazgatójához, William Burnshöz hasonlóan sokkal inkább a derisking kifejezést használja mondván “meg kell tenni pár yardot a kínai kereskedelem korlátozására nemzetbiztonsági okból, de nem többet.” Az elmúlt évek szankciói, melyeket még Donald Trump kezdett el Kínával szemben, minden estre már megtették a magukét: Peking már nem az USA első számú kereskedelmi partnere, mert két szomszédja: Mexikó és Kanada immár a kínai vetélytárs előtt jár ezen a fontos területen.

Létrejön -e a nemzeti együttműködés rendszere Szlovákiában?

Kenderessy Milán
-
0
Létrejön -e a nemzeti együttműködés rendszere Szlovákiában?

Rendőrháború zajlik északi szomszédunkban, ahol hamarosan országos választást rendeznek. Négy magasrangú rendőri vezetőt is vád alá helyeztek: a titkosszolgálat jelenlegi igazgatóját, a nemzetbiztonsági hivatal vezetőjét, a titkosszolgálat egyik volt igazgatóját és az egyik volt országos rendőr főkapitányt. Daniel Lipsic különleges ügyész irányítja a tisztogatást, ő a Fico tábor mumusa.

Robert Fico, aki baloldali húrokat penget, de Orbán Viktorral barátkozik, azzal vádolja Lipsicet, hogy mint egykori kereszténydemokrata politikus azért tisztogat a rendőrségen és a titkosszolgálatnál, hogy rossz színben tüntesse fel őt és pártját, a Smert a választások előtt. Robert Fico a legutóbbi vizsgálatok kapcsán már egyenesen puccsot emlegetett:

”Ez az állam megdöntésére tett kísérlet. Hatalomátvétel hat héttel az országos választás előtt!”

Robert Fico tudja, hogy miről beszél hiszen Szlovákiában a rendőrség és a titkosszolgálat a függetlenség kikiáltása óta kulcsszerepet játszik a rendszer működésében. Ezt már Meciar miniszterelnök idejében is észrevehették a megfigyelők, de akkor annak érdekében, hogy az uniós belépéssel ne legyenek problémák, a titkosszolgálat és a rendőrség adott a látszatra. Aztán Robert Fico újrakezdte  a korrupt rendőr állam kiépítését, amely igyekezett uralni a médiát is. Jan Kuciak fiatal oknyomozó újságíró ezt a rendszert próbálta meg leleplezni, és emiatt maffia módszerekkel kivégezték nemcsak őt, de menyasszonyát is megölték. A felháborodás elsöpörte Fico rendszerét, de a nacionalista baloldali politikus visszakészül a hatalomba. Utódai ugyanis nemigen tudták megoldani Szlovákia problémáit, és ezért jelenleg Fico pártja a legnépszerűbb az országban.

Washington és Brüsszel Fico ellen

Az amerikai és a német nagykövetség Pozsonyban maximálisan a jelenlegi liberális kormányzatot támogatja, melynek miniszterelnöke jelenleg Szlovákia első magyar kormányfője, Ódor Lajos. Szlovákia jelenleg támogatja a NATO és az EU politikáját Ukrajnával kapcsolatban, és elveti Orbán Viktor Putyinbarát irányvonalát. Robert Fico azonban jóval megértőbb az orosz elnök iránt, ezért Washingtonban és Brüsszelben egy Orbán-Fico blokktól tartanak. Egyik ország sem olyan jelentős, hogy túlságosan nagy gondot okoznának, de egy illiberális blokk kialakulása problematikussá válhat az ukrajnai háború után. Amíg a háború tart addig Lengyelország kitart a NATO és az EU irányvonala mellett, de azt követően közeledhet Orbán Viktorhoz. Jelenleg az USA tanácsára Lengyelország és Románia erősíti együttműködését, és minthogy Washingtont csakis ez a két állam érdekli valójában ebben a térségben, ezért Orbán Viktor zavarkeltési képessége mérsékelt.

A magyar miniszterelnök számára jól jönne egy ikertestvér a határ túloldalán hiszen jelenleg a magyar diplomácia igencsak elszigetelt az Európai Unióban. Csakhogy Fico jóval ravaszabb annál minthogy Orbán útját kövesse, és nyíltan szembeszálljon Washingtonnal és Brüsszellel. Épp ellenkezőleg: Fico a kétszínű politika mestere. Valószínűleg ugyanazt csinálná mint Orbán korábban: bólogatna Washingtonban és Brüsszelben miközben szépen csendben sunyi módon kiépítené a nemzeti együttműködés rendszerét – szlovák módra. Ebben a rendszerben a nacionalista ideológia a kötőanyag, ez nem sok jót ígér a magyar kisebbségnek Szlovákiában. Miért érdekelné ez különösebben Orbán Viktort, ha a magyar kisebbség feje fölött vígan üzletelhetne szlovák cimborájával, Robert Ficóval?

“Állítsuk le a támogatást Ukrajnának!”

Polonius
-
0
“Állítsuk le a támogatást Ukrajnának!”

Andy Harris republikánus képviselő, akinek ukrán édesanyja a második világháború után menekült el hazájából, Putyin agresszióját követően a legelszántabb támogatója volt az önvédelmi háborút folytató Ukrajnának. Társelnöke lett annak az Ukrajna albizottságának, amely szervezte a támogatás szavazatainak összegyűjtését a kongresszusban Washingtonban.

Választási kampány zajlik az Egyesült Államokban, és a magyar felmenőkkel is rendelkező Andy Harris republikánus képviselő hirtelen rádöbbent arra: az USA-nak gyorsan nő az államadóssága, ezért immár nem engedheti meg magának Ukrajna nagyvonalú támogatását. Ősszel Biden elnök újabb 24 milliárd dolláros támogatáshoz kéri a washingtoni kongresszus támogatását. A képviselőházban a republikánusok többségben vannak, ezért ott ezek után nehéz lesz támogatást szerezni ehhez a hatalmas összeghez.

“Az ukrajnai háborút nem lehet megnyerni, ezért le kell állítani a támogatást, és arra kellene rávenni Zelenszkij ukrán elnököt, hogy kezdjen béketárgyalásokat Putyinnal”

– hangsúlyozta választási nagygyűlésén a republikánus politikus. A washingtoni Politico szerint amikor egy választópolgár azt kérdezte a képviselőtől, hogy mi a véleménye a nagy ukrán offenzíváról, akkor Andy Harris így válaszolt: ”őszinte leszek, az offenzíva kudarcot vallott. Ezért is kellene leállítani a támogatást Ukrajnának.” Majd hozzátette: ”sajnálom, de egész egyszerűen nincs erre pénzünk!”

Hogy lehetne békét kötni?

“Tudom, hogy Zelenszkij elnök nem akarja ezt, de a mi segítségünk nélkül csúnyán elveszítené a háborút, a mi segítségünkkel viszont nem nyer. Most patthelyzet alakult ki a fronton Ukrajnában.”

Mind a CIA mind a Pentagon úgy értékelte, hogy az ukrán offenzíva megbukott. A támadás célja nyilvánvalóan az volt, hogy elfoglalják Melitopol városát vagyis elvágják a Krím félszigetet az Ukrajnában állomásozó orosz csapatoktól. A Pentagon egyetlen nagy támadást javasolt, de ezt az aknazár miatt az ukránok nem vállalták. A sok apró támadással viszont nemigen jutottak előre, még mindig nagyon messze vannak Melitopoltól. Az oroszok az időt húzzák. Putyin nemrég tanácskozást tartott a katonai vezetőkkel a helyszínen, és megállapodtak az új időhúzó stratégiába: a közvetlen cél az, hogy őszig elhúzzák a védekezést az ukrán offenzíva ellen, mert akkor azután az időjárás megakadályozza a harckocsik előrenyomulását a felázott talajon. A háromszoros védőgyűrűt az oroszok annyira elaknásították, hogy katonai szakértők szerint az ukránok még hatalmas véráldozattal sem tudnák áttörni.

Az amerikai fegyveres erők vezérkari főnöke már többször kijelentette, hogy a diplomáciának kellene átvennie a főszerepet Ukrajnában, mert a katonai erők patthelyzetet alakítottak ki.

A CIA főnöke, aki korábban az USA moszkvai nagykövete volt rendszeresen tárgyal telefonon Szergej Nariskin tábornokkal, az SZVR, a hírszerzés vezetőjével valamiféle ukrajnai rendezésről.

Zelenszkij ukrán elnök többször is úgy nyilatkozott az amerikai televízióknak, hogy “Biden elnök öt percen belül békét teremthetne Ukrajnában, ha elfogadná a területet békéért elvet. Mi viszont nem fogadnánk el a területet békéért elvet” – hangsúlyozta Ukrajna elnöke.

NATO diplomácia?

Jens Stoltenberg kiszivárogtatott egy béke tervezetet, melynek lényege az lenne, hogy Ukrajna abban az esetben lehetne a NATO tagja, ha elfogadná a területért békét elvet. A NATO főtitkára azután sajnálkozott a kiszivárogtatás miatt, de nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok nélkül nem találnának ki ilyen terveket az ukrajnai rendezésre. A washingtoni Politico korábban már felhívta a figyelmet arra, hogy az Ukrajna jövőjével kapcsolatos terveket nem a külügyminisztérium dolgozza ki Washingtonban hanem Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó és Bill Burns, a CIA igazgatója.

Washingtonban Tony Blinken külügyminiszter számít Ukrajna legelszántabb támogatójának míg a nemzetbiztonsági tanács és a CIA inkább hajlik valamiféle egyezségre Putyin orosz elnökkel.

Biden elnök nehéz döntés előtt áll a választási kampányban: mi hoz több szavazatot? Ha Ukrajnát támogatja akkor is, ha a háború megnyerésére minimális az esély vagy pedig béketeremtőként lép fel a választási kampányban? Valószínű ellenfele, Donald Trump azzal dicsekszik: ő a maga részéről öt perc alatt békét teremtene Ukrajnában. A háború másfél éve tart, mindkét oldalon sok az áldozat. Ukrajna kétségbeejtő gazdasági helyzetbe jutott: a katonákat, a tanárokat és a többi állami alkalmazottat csakis külföldi támogatásból tudja fizetni. Az Európai Unió legutóbb már 50 milliárd eurós támogatást ígért, de egyelőre senki sem tudja, hogy miből.

Sztálin szobrot szenteltek fel Oroszországban

ki
-
0
Sztálin szobrot szenteltek fel Oroszországban

Az ukrajnai háború furcsa mellékhatása, hogy a szovjet diktátor halála után hetven évvel egyre népszerűbb Oroszországban. Ezúttal Velikije Luki városában avattak fel egy nyolc méter magas Sztálin szobrot, amelyet fel is szentelt egy ortodox főpap. Anton Tatarincev az egyházi hatóságok felhatalmazása nélkül cselekedett – sietett tudatni a moszkvai központ.

Kicsapta a biztosítékot  hogy az ortodox főpap beszédében megemlítette:

“Sztálin sok új vértanút adott az ortodox egyháznak!”

Ez utalás arra, hogy a Szovjetunióban szisztematikusan üldözték az egyházakat. Rengeteg egyházi vezetőt gyilkoltak meg vagy küldtek a Gulágra, ahol a rémes körülmények miatt gyorsan meghaltak. Sztálin “átszervezte” az egyházakat, az elöljárók a kommunista titkosrendőrség tisztjei lettek.

Ez a mai napig fennáll: Kirill pátriárka, az orosz ortodox egyház vezetője egyben az orosz titkosszolgálat tábornoka is. Érdemes megemlíteni, hogy Kirill pátriárka nevét az uniós szankciós listáról a magyar diplomácia vettette le mondván “egyházi személlyel szemben nem alkalmazunk szankciókat.”

Kiril pátriárka igen hálás ezért, mert így nem kobozták el többmillió eurós vagyonát Európában. Magyarországon jelenleg az orosz ortodox egyház egykori második embere képviseli Kirill pátriárkát. Alfejev metropolitával Ferenc pápa is találkozott Magyarországon, mert a katolikus egyház feje közvetíteni szeretne Kijev és Moszkva között a mielőbbi tűzszünet érdekében.

Sztálin papneveldéből startolt

A szegény grúz családból származó fiatalember papneveldében tanult Tbilisziben. Innen kirúgták amikor bekapcsolódott a forradalmi mozgalmakba. Sztálin nemzetiségi népbiztos volt a Szovjetunió megalakulása idején, és indítványozta a nemzeti elitek lefejezését beleértve az egyházi vezetőket is. Lenin a forradalom idején nemzeti önrendelkezést ígért, és ennek értelmében független is lett Finnország, Észtország, Lettország és Litvánia. Georgia-Grúzia is szeretett volna az maradni, de nem sikerült: a Vörös Hadsereg elfoglalta az országot, és megkezdődött a brutális tisztogatás. A vörös terror végzett az egyházi vezetőkkel és a papok többségével. Amikor a Szovjetunió végveszélybe került 1941 nyarán, mert Hitler az akkori világ legerősebb hadseregével megtámadta az országot, akkor Sztálin felfedezte az egyházat: ortodox pópák hívtak fel a nagy honvédő háborúra, melyet hihetetlen véráldozattal az oroszok végül is megnyertek a náci Németország ellen.

Az egyházak elleni elnyomás ennek ellenére folytatódott, a Szovjetunióhoz frissen került területeken éppoly brutális volt mint korábban a huszas-harmincas években. Kárpátalján görög-katolikus püspököket is meggyilkoltak az akkori helyi vezető, Nyikita Szergejevics Hruscsov javaslatára.

Sztálin élt, Sztálin él, Sztálin élni fog!?

A diktátor 1953 tavaszán halt meg, és a Lenin mauzóleumban  temették el Moszkvában a Vörös téren. Utóda Nyikita Szergejevics Hruscsov lett, aki 1956 elején nagy beszédben leplezte le Sztálin bűneit a kommunista párt huszadik kongresszusán. Sztálint kitették a Lenin mauzóleumból, szobrainak eltávolítása megkezdődött. Sztálingrád városát átkeresztelték Volgográdra. Az 1956-os magyar forradalom idején ledöntötték Sztálin szobrát. Amióta Putyin hatalomra került Moszkvában az ezredfordulón megkezdődött Sztálin rehabilitálása. Putyin, a KGB egykori alezredese, az orosz ortodox egyház fővédnöke lett éppúgy ahogy a cárok is betöltötték ezt a szerepet. A nacionalista propaganda Sztálinnal kapcsolatban kizárólag azt hangsúlyozta, hogy megnyerte a második világháborút, és olyan nagy birodalmat hozott létre, amely korábban egyetlen cárnak sem sikerült. A több tízmillió áldozatról nemigen esik szó manapság Oroszországban. Ahol azon is megdöbbentek, hogy a Szovjetunió bukásának idején Ukrajna lakosságának 90%-a a függetlenség mellett döntött holott akkoriban nagyon jelentős volt az orosz kisebbség az országban. Mindenki emlékezett azonban Ukrajnában a holodomorra, amikor a harmincas években legkevesebb 5 millióan haltak éhen Ukrajnában, ahol a termést elkobozták a hatóságok, a paraszt családokat pedig hagyták éhen halni. Az áldozatok között egymillió gyerek is volt! Sztálin felesége Ukrajnából hazatérve felelősségre vonta férjét. Vita bontakozott ki, és pisztoly dördült. Sztálin felesége meghalt. A hivatalos verzió: öngyilkos lett.

Ma az orosz lakosság 70%-a kedvezően ítéli meg Sztálin szerepét. Ők azok, akik támogatják Putyin háborúját Ukrajnában.

Sztálin, a grúz bolsevik felfedezte, hogy a nagyorosz nacionalizmus komolyabb politikai erő mint a marxista-leninista világmegváltás.

Putyin ezt az irányt követi miután nem tudta modernizálni Oroszországot. Ahogy a változásra képtelen, agyilag leépült szovjet vezetés megindította a háborút Afganisztánban 1978-ban, Putyin megkezdte a megnyerhetetlen “különleges hadműveletet” Ukrajnában. A szovjet vezetésnek tíz évébe került, hogy kijöjjön a zsákutcából, Afganisztánból.

Putyin háborúja Ukrajnában csaknem másfél éve tart…

A szabadság utolsó lélegzete

FüHü
-
0
A szabadság utolsó lélegzete

Augusztus 18-án, pénteken a moszkvai városi bíróság elrendelte a Szaharov Központ egyesület feloszlatását, amely az emberi jogok védelmének egyik utolsó pillére Oroszországban. Tavaly tavasszal az egyesületnek már el kellett hagynia történelmi moszkvai telephelyét is. A feloszlatást  a bíróság konferenciák és kiállítások illegális megrendezése miatt rendelte el.

Utolsó lépés a világvége előtt. Natalia Tiourina, a központ alelnöke teljes egészében a menthető megmentésére irányuló feladatában nem akar semmi rosszindulatot látni ennek a dátumnak a megválasztásában, az ukrajnai „különleges katonai művelet” első évfordulójában. A központ alelnöke szerint a város csak „buzgón” alkalmazza a „külföldi ügynökökről” szóló, új változatában 2022 decemberében elfogadott törvényt. Ez megtiltja az állami struktúráknak, hogy a legcsekélyebb segítséget is nyújtsanak a „külföldi ügynököknek”, amely titulust a Szaharov Központ 2014 óta viseli.

A fizikus (1921-1989), a szovjet H-bomba atyjának, mielőtt korának egyik legjelentősebb disszidensévé válása előtti életútját bemutató leletek mellett a múzeum értékes archívumot is őriz. Szaharov, aki 1989-ben halt meg, kulcsszerepet játszott a Szovjetunió hidrogénbomba-programjának kidolgozásában, de később az emberi jogok és a lelkiismereti szabadság előmozdítása érdekében tett aktivizmusáról vált híressé. 1975-ben Nobel-díjat kapott, de nem utazhatott Norvégiába, hogy átvegye. 1980-ban belső száműzetésbe küldték, amely hat évig tartott.

A csoport 1996-os megalakulása óta több száz vitának, kiállításnak és egyéb rendezvénynek adott otthont.

2015-ben emberek ezrei gyűltek össze ott, hogy leróják utolsó tiszteletüket Borisz Nyemcov ellenzéki politikus előtt, akit a Kreml falai mellett gyilkoltak meg.

Januárban az orosz főügyészség közölte, hogy az Egyesült Államokban működő Andrej Szaharov Alapítványt felvették azon külföldi és nemzetközi nem kormányzati szervezetek listájára, amelyek tevékenységét „nemkívánatosnak ismerték el” Oroszország területén. 

Egy 2015-ös törvény értelmében a címke a részvételt bűncselekménynek minősíti.

Januárban kilakoltatási felszólítást kapott a moszkvai városi hatóságoktól, áprilisban pedig kiürítették történelmi épületéből. A Szaharov Központ mindhárom helyiségét, a főépületet, a kiállítótermet és egy Szaharov egykori lakását korábban ingyenesen biztosították a Szaharov Központnak.

A moszkvai ingatlanügyi minisztérium közölte, hogy a külföldi ügynökökről szóló, vitatott törvény tavaly december 1-jén hatályba lépett módosításai megtiltják, hogy a külföldi ügynöknek bélyegzett szervezetek és magánszemélyek bármilyen állami támogatást kapjanak.

A Kreml kritikusai szerint a hatóságok kibővítik a különvélemény elleni történelmi fellépést, a legtöbb ellenzéki ember rács mögött vagy száműzetésben van, és a legfelsőbb jogvédő csoportokat bezárják.

Januárban a bíróság elrendelte Oroszország legrégebbi emberi jogi szervezetének, a Moszkvai Helsinki Csoportnak a bezárását is.

Az orosz hatóságok pedig 2021 végén feloszlatták a Memorialt, amely a civil társadalom kulcsfontosságú pillérévé vált, néhány hónappal azelőtt, hogy Putyin csapatokat küldött Ukrajnába.

Csütörtökön a hatóságok megvádolták Grigorij Melkonyantsot, a Golos, egy prominens független választási megfigyelő csoport vezetőjét azzal a váddal, hogy részt vett egy „nem kívánatos” szervezetben.

Melkonyants ügyvédje, Mihail Birjukov azt mondta, hogy védence pénteken megjelenik a moszkvai Basmanyij Kerületi Bíróságon. Akár hat év börtön is fenyeget.

Golost nem jelölték meg „nemkívánatosnak”. De egykor tagja volt a Választási Megfigyelő Szervezetek Európai Hálózatának, egy olyan csoportnak, amelyet 2021-ben „nemkívánatosnak” nyilvánítottak Oroszországban.

A Golost 2000-ben alapították, és azóta kulcsszerepet játszik az oroszországi választások független megfigyelésében. Az évek során egyre nagyobb nyomás nehezedett a hatóságok részéről. 2013-ban „külföldi ügynöknek” nevezték ki – ez a címke további kormányzati ellenőrzést jelent, és erős pejoratív konnotációt hordoz.

Három évvel később az Igazságügyi Minisztérium civil szervezetként bezárta.

A hatóságok emellett betiltották az olyan népszerű közösségi médiaplatformokat, mint a Facebook, az Instagram és a korábban Twitter néven ismert X, más online szolgáltatásokat pedig komoly pénzbírsággal sújtottak.

Csütörtökön egy orosz bíróság hárommillió rubel (32 000 dollár) bírságot szabott ki a Google-re, amiért nem törölte az ukrajnai konfliktusról szóló állítólagos hamis információkat. A bírói bíróság az Apple és a Wikipédiát üzemeltető Wikimedia Foundation ellen is eljárt augusztus elején.

Orosz hírek szerint a bíróság megállapította, hogy a Google tulajdonában lévő YouTube videoszolgáltatás bűnös volt, mert nem törölt olyan videókat, amelyek téves információkat tartalmaznak a konfliktusról – amelyet Oroszország „különleges katonai műveletként” minősít.

Forrás: Hírügynökségi jelentések.

Víz vészhelyzet

ki
-
0
Víz vészhelyzet

25 állam – ahol a globális lakosság egynegyede él – minden évben felhasználja szinte az egész vízkészletét, a világ lakosságának fele pedig évente legkevesebb egy hónapig szintén szembekerül ezzel a problémával – ezzel a drámai megállapítással kezdi jelentését a World Resources Institute.

A világ lakosságának egynegyede vízhiánnyal küszködik,  és ez csak egyre rosszabb lesz.

Ha nem változik semmi sem, akkor a vízhiány egyre rosszabb lesz a világon, de mi okozza a globális vízhiányt? Az, hogy igen dinamikusan nő a vízigény mindenütt: 1960 óta ez több mint megkétszereződött a világon.

Hol a legrosszabb a helyzet? Ott, ahol dinamikusan növekszik a lakosság , és emiatt exponenciálisan nő a vízfelhasználás. Olyan országok ezek, amelyek évente a megújuló vízkészletek több mint a 80%-át kihasználják. Nem kizárólag fejlődő országokról van szó bár a döntő többség ide tartozik, de a vízkészletek igen aránytalanul oszlanak el a világon, ezért például Anglia is ebbe a csoportba tartozik.

A legnagyobb a vízhiány a következő országokban: Bahrein, Ciprus, Katar, Kuvait, Libanon és Omán.

Ha a térképre nézünk, akkor azt látjuk, hogy a leginkább vízhiányos régió a Közel Kelet és Észak Afrika. Itt a lakosság 83%-a kénytelen szembenézni a vízhiánnyal. Nem sokkal jobb a helyzet Dél Ázsiában sem: ott a lakosság 74%-a van ebben a szorult helyzetben.

1 milliárd emberrel több él majd ezeken a területeken

2050-ben sokkal drámaibb lehet a helyzet, mert megnő a lakosság miközben a vízkészletek maradnak. Az előrejelzések szerint 20-25%-kal lesz magasabb a globális vízigény
2050-ben mint jelenleg. A fejlett országokat jóval kisebb veszély fenyegeti hiszen ott a vízigény valószínűleg nem nő jelentősen. Épp ezzel ellenkezőleg: Afrika vízhiánya drámaivá válhat a következő évtizedekben a nagy népszaporulat miatt. A Szaharától délre egyelőre még nincs nagy vízhiány, de ez gyorsan megváltozik a sok gyerek miatt. 163%-kal nőhet meg az igény a maihoz képest 2050-ben. Ez óriási növekedés hiszen a második helyezett Latin Amerikában “mindössze “ 43%-kal számolnak. Afrika a nagy népesség növekedéssel és vízfelhasználással dinamikusan fokozhatja a gazdaság teljesítményét, de ezt fékezheti a vízhiány, amely átlagosan 6%-ot csíp le a potenciális GDP növekedésből.

Az aszály világprobléma

A globális GDP csaknem egyharmadát – 31%-ot befolyásolhatja kedvezőtlenül a vízhiány 2050-ben – jósolják a szakértők. Négy népes ország különösen nagy gondban lesz: India, Mexikó, Egyiptom és Törökország. Ha nincs elég víz, akkor az aszály nagy károkat okozhat a mezőgazdaságnak, egész iparágak állhatnak le, és mindenkinek szembe kellene nézni áramszünetekkel. Indiában ezt már ki is próbálhatták 2017 és 2021 között amikor a vízhiány miatt nem tudták hűteni az erőműveket, és emiatt az ország 8,2 terrawatt óra energiát veszített.

A világ élelmiszerbiztonsága is veszélybe kerülhet, mert vízhiány lesz az öntözött földek 60% án. Ennek következtében kár érheti a cukornád, a búza, a rizs és a kukorica termést.

A World Resources Institute szakértői minden országnak egységes vízgazdálkodási program kidolgozását javasolják hosszú távra.

A Világbank és más nemzetközi pénzintézetek úgy támogathatják a legjobban a vízhiány elleni harcot, ha elengedik a fejlődő államok adósságának egy részét cserében azért, hogy azok átfogó vízgazdálkodási programot dolgoznak ki.

A már jelenleg is vízhiánnyal küszködő országokban méginkább koncentrálni kellene a megújuló energia forrásokra mint a szél vagy a napenergia, mert azok vízigénye jóval kisebb mint a hagyományos energia termelő ágazaté.

Magyarország helyzete viszonylag kedvező, mert a vízhiányos listán csak a 127-ik, és abba a csoportba került, ahol csak a megújuló víz készletek 10-20%-át használják fel egy évben. A 164 államot tartalmazó listán mögöttünk van Svájc vagyis ott egy kicsit jobb a helyzet, de messze megelőz minket a vízhiány tekintetében Németország, amely a 69-ik listán – írja a World Resources Institute jelentése.

Ex Moszad főnök: Izrael politikája mindinkább a náci Németországra hasonlít

Polonius
-
0
Ex Moszad főnök: Izrael politikája mindinkább a náci Németországra hasonlít

Amikor február 26-án izraeli telepesek százai tomboltak Huwarában és a környező palesztin városokban a megszállt Ciszjordániában, és legalább egy palesztin ember meghalt, több százan megsérültek, ezt egyszerűen csak „bosszúnak” minősítették.

Annyira brutális erőszak bontakozott ki, hogy Ciszjordánia izraeli katonai parancsnoka „pogromnak” nevezte, és azt mondta, hogy az Izraeli Védelmi Erők nem készültek fel kellőképpen a bosszúálló támadásokra. Az IDF vizsgálata megállapította, hogy a hadsereg nem tudott elegendő katonát bevetni a zavargások megakadályozására.

„Ez egy súlyos incidens, amelyben a mi felelősségünk is benne van, és soha nem lett volna szabad megtörténnie”

– nyilatkozta márciusban Herzi Halevi altábornagy, Izrael legmagasabb rangú katonatisztje.

Amaram Levin tábornok egy izraeli rádiónak úgy nyilatkozott: “Az a politika, amelyet a Netanjahu kormány Ciszjordániában a palesztinok ellen alkalmaz, egyre inkább emlékeztet a nácik antiszemita akcióira.”

A titkosszolgálat egykori főnöke úgy véli, hogy

“Ciszjordániában teljes apartheid uralkodik a palesztin többség és a zsidó kisebbség között.”

A fanatikus telepesek brutálisan lépnek fel a palesztinok ellen miközben a hadsereg félreáll, és ezzel bűntárssá válik.

Nem Amaram Levin tábornok az első magasrangú izraeli tiszt, akinek eszébe jutott a kínos párhuzam a náci Németországgal: “Ha valami igazán megrémít a holokauszt visszaemlékezésben, akkor az az, hogy most magam körül hasonló eseményeket látok” – fogalmazta meg véleményét az izraeli hadsereg akkori helyettes vezérkari főnöke, Jair Golán tábornok még 2016-ban.

Most Amaran Levin tábornok  így beszélt arról, amit a 160 ezer lakosú Hebron városában tapasztalt:

”Nézzenek körül Hebronban! Vannak olyan utcák, melyeket csakis zsidók használhatnak, arabok nem! Ugyanez volt a rendszer a náci Németországban is.”

A szélsőséges izraeli telepesek új generációja jelent meg, akik Ciszjordániában nőttek fel, ahol nincs demokrácia. Netanjahu kormányában sok ilyen szélsőséges politikus van. A Netanjahu kormány emiatt elnéző a fanatikus telepesek iránt, akik olykor pogromot rendeznek a palesztinok között. Ez történt például februárban amikor meggyilkoltak két zsidó telepest. Akkor válaszul Huwara településen egész éjszaka gyújtogattak és palesztin családokat fenyegettek és bántalmaztak. Egy halottat és többszáz sebesültet hagytak maguk után. A hadsereg félreállt, sőt egyes katonák támogatták az arab ellenes pogromot.

Miért csinálják ezt a fanatikus telepesek?

Az ok a demográfia: a palesztin családokban sokkal több gyerek születik, és ennek következtében egyre jobban tolódnak el az arányok a zsidók hátrányára. A brutális bánásmóddal menekülésre akarják kényszeríteni az arab lakosságot, hogy megállítsák a zsidók számára kedvezőtlen demográfiai változásokat. A zsidók mindössze a 15%-át teszik ki Ciszjordánia lakosságának. A zsidó telepek létesítését az ENSZ jogsértőnek tartja, de a jobboldali kormányok általában támogatják. A mostani Netanjahu kormány nem működhetne szélsőjobboldali támogatás nélkül. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy a huwarai pogrom idején Netanjahu a hadügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel közösen hívott fel a palesztin terrorizmus elleni harcra.

A pénzügyminiszter még egyértelműbben fogalmazott:

“Huwarát el kell törölni a föld színéről!”

Sarkozy: Ukrajnának területi engedménnyel kellene megszereznie a békét

Kenderessy Milán
-
0
Sarkozy: Ukrajnának területi engedménnyel kellene megszereznie a békét

Franciaország egykori köztársasági elnöke, aki Macron elnök egyik tanácsadója is, könyvet adott ki, és a párizsi Le Figaro ennek kapcsán kérdezte véleményét Ukrajnáról és Oroszországról.

“Szükségünk van Oroszországra és nekik is szükségük van ránk” – jelentette ki Nicolas Sarkozy, aki ezzel De Gaulle tábornok régi alapelvéhez csatlakozott:

“Európa az Atlanti óceántól az Urálig tart.”

Sarkozy természetesen elítélte “Putyin őrült agresszióját” Ukrajna ellen, de kiállt amellett, hogy nem háborúval hanem diplomáciai tárgyalásokkal kell rendezni a problémát. Amikor Georgia-Grúzia két tartományát is megszerezte Putyin elnök, akkor Sarkozy aktívan közvetített a felek között. A francia diplomáciai testület egyik grúz tagja időközben Georgia köztársasági elnöke lett. Sarkozy Angela Merkellel együtt azon az állásponton volt, hogy Oroszországgal együtt kell működnie az Európai Uniónak nem pedig szembeállnia vele.

Az európai nagyhatalmak szó nélkül elfogadták azt is, hogy Putyin elnök 2014-ben megszerezte a Krím félszigetet. Amikor Putyin agresszióját követően tárgyalások folytak Oroszország és Ukrajna között, akkor Macron elnök amellett volt, hogy mielőbb meg kellene egyezni a háború gyors lezárása érdekében. Zelenszkij elnök habozott, de az USA és Nagy Britannia biztatására elutasította a területért békét elvet. Azóta Ukrajna hivatalos álláspontja változatlan: a cél az ország teljes felszabadítása az orosz uralom alól. Ezt az elképzelést az Európai Unió és az USA továbbra is támogatja bár mind többen kételkednek abban, hogy Ukrajna hadserege képes lenne legyőzni az oroszokat.

Sarkozy ex elnök szerint kizárt, hogy Ukrajna vissza tudná szerezni a Krím félszigetet.

Az USA szándékosan nem ad elég fegyvert Ukrajnának a győzelemhez?

Ezt állítja Anders Oslund, a Georgetown egyetem Oroszországot kutató professzora.

“Nagyon nem akarják Washingtonban, hogy az ukránok amerikai fegyverekkel oroszországi célpontokat támadjanak”

– hangsúlyozta a professzor. Azt is elmondta, hogy szerinte miért óvakodik a Biden kormányzat F16-osokat és rakétákat szállítani Ukrajnának: ”Washingtonban attól tartanak, hogy Putyin egész rendszere destabilizálódhat. Közben persze továbbra is azt mondják, hogy Ukrajnának joga van olyan támaszpontokat támadnia, ahonnan őt támadják.

A Biden adminisztrációnak az a fontos, hogy az orosz atomfegyverek egy kézben maradjanak. Az sem érdekli őket, hogy milyen ez a kéz. Egy terrorista keze. A vilniusi csúcstalálkozó óta az USA és Németország egyaránt fékezi Ukrajna támogatását.

Macron francia elnök teljes mértékben megváltoztatta az álláspontját: Franciaország immár szállít rakétákat Oroszországnak.

Washingtonban Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó határozza meg az Ukrajna politikát, és ő nagyon tart egy lehetséges nukleáris háborútól. Nem akar egyértelműen Oroszország ellen fordulni. 1994-ben a budapesti nyilatkozatban az USA garantálta Ukrajna szuverenitását, de erről ma már mindenki megfeledkezett.

Nemes Gábor Klubrádiós összeállításából az is kiderül, hogy John Bolton, Trump elnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadója hasonló véleményen van. Gorka Sebestyén, Orbán Viktor egykori nemzetbiztonsági tanácsadója, aki Trump csapatában folytatta amíg ki nem rúgták a Fehér Házból, azon a véleményen van, hogy Putyin sohasem indítana nukleáris háborút a NATO ellen. Oslund professzornak ugyanez a véleménye. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó a Fehér Házban ezt másképp látja, és szépen csendben valamiféle kompromisszumos megállapodást készít elő Ukrajnában. Ennek lehet része a Stoltenberg terv, amelyet a NATO főtitkára visszavont ugyan, de csak félszívvel. Valójában a területért béke elv, amelyet Sarkozy ex elnök is felvetett egyre inkább terjed. A kínai béketerv pontosan ennek lehet olyan megfelelően homályos változata, melyet mindkét fél el tudna fogadni az arcának elvesztése nélkül. Különben ugyanis tovább tart a csaknem másfél éve megkezdődött háború Ukrajnában, melynek rengeteg az áldozata emberekben és anyagiakban, az eredménye viszont nulla. Sem Oroszország sem Ukrajna nem nyerhet, de ezt sem Putyin sem pedig Zelenszkij nem ismerheti be a saját közvéleménye előtt.

Továbbiak

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség

eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan