A szélsőjobboldali Szabadságpárt vezére a videón azt ígérte Putyin vélt befolyásos oligarchájának, hogy a közbeszerzések során előnybe részesítik, ha pénzt ad Strache-nak egy olyan média birodalom felépítéséhez mint amilyen Orbán Viktornak van Magyarországon.
Az Ibiza videó Strache bukását okozta. Gyorsan kiderült , hogy az egész beugratás volt : az orosz oligarcha lányát egy bosnyák leányzó alakította – némi pénzért. A videót valószínűleg a német és az amerikai titkosszolgálat szervezte meg, mert zavarta őket az osztrák Szabadságpárt kiváló kapcsolata Putyin Oroszországával.
Putyin táncolt a külügyminiszter asszony esküvőjén
Az orosz elnök vette a fáradságot és ellátogatott Ausztriába a jeles eseményre. A Szabadságpárt által delegált miniszterasszonyt megtáncoltatta. Később amikor elveszítette miniszteri posztját, zsíros állással honorálta a tevékenységét. A Szabadságpárt kikerült a kormányból, Kurz kancellár immár a zöldekkel kormányoz együtt.
A kancellárt az amerikaiak figyelmeztették: amennyiben folytatja az együttműködést az oroszbarát Szabadságpárttal, akkor Ausztriát kizárhatják a Berni Unióból. Ez a szervezet fogja össze az USA európai barátait pontosabban azok titkosszolgálatait. Óriási előnyt jelent valamennyi résztvevő számára az óriási információs bázis, melyet elsősorban az amerikaiak biztosítanak.
Magyarország jelenlegi berni nagykövete korábban a magyar hírszerző szolgálat igazgatója volt.
Rex Tillerson amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter telefonon tárgyalt Szíriáról, ahol az oroszok az Aszad-rezsimet, míg az amerikaiak a mérsékelt lázadókat támogatják.
Az amerikai fél kezdeményezte a megbeszélést, mert kiváncsi volt arra: miben is állapodott meg Oroszország, Törökország és Irán Szíriáról. Moszkvai tájékoztatás szerint a megállapodás arról szól, hogy
olyan fegyvermentes zónákat alakítanak ki, amelyek lehetővé teszik a civil lakosság visszaköltözését és a normális élet újrakezdését.
Törökország, Oroszország és Irán rendszeresen egyezteti az elképzeléseit Szíriáról. Utóbbi kettő egyértelműen a rezsimet támogatja, a törökök viszont inkább az ellenfelekkel szimpatizáltak (leszámítva persze a kurdokat).
Erdogan elnök azonban közeledett Oroszországhoz azt követően, hogy a tavalyi sikertelen puccskísérlet során az Egyesült Államokat vádolta meg a kísérlet támogatásával. Azóta
Törökország, Oroszország és Irán haderőinek vezérkari főnökei rendszeresen egyeztetik az elképzeléseiket Szíriáról.
A Hezbollah síita milícia (amely sok országban rajta van a terrorszervezetek listáján, és amelyet szintén Irán támogat) vezetője nemrégiben találkozott Aszaddal Damaszkuszban és utána kijelentette: „megnyertük a háborút”.
Aszad hadserege valóban nyerésre áll a hatodik éve tartó háborúban, amely épp azért robbant ki, hogy megbuktassák a diktátort.
Egy fiatal felügyelő járt az élen, aki leérettségizett, de továbbra is a kollégiumban lakott és élvezte a pápai líceum igazgatójának, egy püspöknek a teljes támogatását. Ez a fiatalember rendszeresen zaklatta a diákokat. Egyet közülük meg is erőszakolt a 2011-12-es tanévben. Amikor az áldozat erről jelentést tett az igazgató-püspöknek, akkor ezt az ügyet eltussolták.
Az eredendő bűn – ezt a címet viseli egy olasz újságíró könyve, mely igen kínos témát dolgoz fel: a szexuális zaklatást a Vatikán falai között. Gianluigi Nuzzi, a Corriere della Sera munkatársa és Vatikán-specialista. Már több könyvet írt a Vatikán pénzügyeiről és bürokráciájáról, amely hihetetlenül nehézkesen működik és ellenáll mindenféle reformnak.
Legújabb könyve egy különösen kellemetlen témát dolgoz fel: ez a szexuális zaklatás. Nem külföldön, hiszen közismert, hogy a Vatikán harmadik számú vezetőjét, Pell bíborost a pápa szabadságolta, mert hazájában, Ausztráliában szexuális zaklatással vádolják. Nem, ez a botrány a Vatikán falain belül megtörtént esetet mutat be.
Az áldozat egy 17-18 éves fiatalember, aki a pápai líceumba járt. Ezt X. Szent Piusz pápáról nevezték el, és a Szent Károly palotában működik.
Néhány lépésnyire a Szent Péter katedrálistól és a Szent Márta palotától, ahol a pápa lakik.
Egy lengyel diák a szerző koronatanúja, aki 2009 és 2014 között volt a pápai líceum tanulója. Kamil Tadeusz Jarzembowski szerint a szexuális zaklatás rendszeres volt a kollégiumban. Egy fiatal felügyelő járt az élen, aki előtte nem sokkal érettségizett, de továbbra is a kollégiumban lakott és élvezte a pápai líceum igazgatójának, egy püspöknek a teljes támogatását. Ez a fiatalember rendszeresen zaklatta a diákokat. Egyet közülük meg is erőszakolt a 2011-12-es tanévben. Amikor az áldozat erről jelentést tett az igazgató püspöknek, akkor az ügyet eltussolták. A püspök közölte: továbbra is teljes mértékben megbízik a fiatal felügyelőben.
Az eredendő bűn című könyv várhatóan vihart kavar majd a Vatikán körül
hiszen a szexuális zaklatás vádja már gyakran elhangzott a katolikus egyház vezetői ellen, de ennyire közel a Szent Péter templomhoz és a pápa lakhelyéhez még sohasem tapasztaltak ilyet. Vagy legalábbis nem számoltak be róla.
Ferenc pápa több ízben bocsánatot kért az áldozatoktól, és kíméletlen harcot hirdetett meg azok ellen a papok és püspökök ellen, akik hatalmukkal visszaélve szexuálisan zaklatnak fiatalkorú híveket. Véletlen egybeesés, hogy az olasz újságíró leleplező könyve pontosan akkor jelent meg amikor az egész nyugati világban végigvonul a szexuális zaklatás botránya, melyet Harvey Weinstein egykor mindenható producer bukása indított el Hollywoodban.
„Az erőszak a gyengék végső menedéke.” Isaac Asimov
21:15 – Harkov elleni támadásra készül az orasz haderő. Igor Terekhov, polgármester elmondta, hogy az orosz megszállók ejtőernyős bombákat dobtak a városra, és arra kérte az embereket, hogy ne közelítsenek ilyen bombákhoz.
20:25 – Az Egyesült Királyság 120 páncélozott járművet és hajóelhárító rakétarendszert küld Ukrajnába.
18:55 – Az Egyesült Királyság új pénzügyi és katonai segélycsomagot nyújt Ukrajnának. Boris Johnson brit miniszterelnök április 9-én egy meglepetésszerű kijevi látogatása során a csomagot az Egyesült Királyság elkötelezettségéről nevezte el Ukrajna „Oroszország barbár hadjárata elleni” harcában. A segély a korábban bejelentett 130 millió dolláros csomagon felül jár.
17:35 – Egy európai tisztviselő szerint az ukrajnai invázió során használt orosz erők körülbelül egynegyede „valójában működésképtelen” a súlyos veszteségek, a rossz logisztika és fenntartás miatt.
17:00 – Volodimir Zelenszkij elnök és Borisz Johnson miniszterelnök április 9-én tárgyalt Kijevben – közölte Zelenszkij kabinetfőnök-helyettese, Andrij Szibiha. A beszélgetés részleteiről egyelőre nem tudni. Johnson még nem jelentette be ukrajnai látogatását.
15:10 – Az orosz állami irányítású média orosz hadseregből származó forrásokra hivatkozva azt írta, hogy 674.000 ukránt költöztek Oroszországba, akik közül több mint 131.000 gyermek.
14:30 – Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint 4,44 millió ukrán menekült el az országból, miután Oroszország megkezdte invázióját. Ebből több mint 2,5 millióan Lengyelországba mentek.
13:15 – Harkiv megye kormányzója szerint a régióban ugyanazok az atrocitások voltak, mint Bucha. A kormányzó elmondta, hogy Husarivkában az orosz erők civileket kínoztak. Három embert elevenen elégettek – tette hozzá. „Martalócok, erőszakolók, nők és gyermekek gyilkosai. Nem nevezhetők seregnek” – mondta.
10:50 – Az ukrán légierő sajtószolgálata szerint április 8-án az ukrán erők egy cirkáló rakétát, egy UAV-t és egy Oroszországhoz tartozó helikoptert lőttek le.
10:00 – Február 24. óta, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, a megszálló ország több mint 19.000 katonát, 705 harckocsit, és több mint 150 repülőgépet, valamint 1.800 páncélozott harcjárművet veszített – közölte az ukrán fegyveres erők vezérkara.
09:40 – A megszállt Melitopolban az orosz katonaság ukrán férfiaknak azt ajánlják fel, hogy csatlakozzanak az orosz hadsereghez.
09:05 – Biden új szankciókat írt alá az orosz olajjal, valamint Oroszországgal és Fehéroroszországgal folytatott kereskedelemmel szemben
08:00 – A brit önkormányzati szövetség április 8-án közölte, hogy a hajléktalansággal szembesülő ukrán menekültek számának növekedésének oka az ukrán menekültek és szponzoraik közötti kapcsolat megromlása, valamint a szálláshoz jutás általános nehézségei – írja a BBC.
06:20 – Oroszországban a Szövetségi Biztonsági Szolgálat egyik vezetőjét, Szergej Besedát, akit az ukrajnai katonai kudarcok után házi őrizetbe helyeztek, átszállították a lefortovoi börtönbe és előzetes letartóztatásba helyezték.
05:30 – Az Egyesült Királyság és Németország nem mégsem küld tankokat Ukrajnába. Boris Johnson brit miniszterelnök a német kollégájával, Olaf Scholzcal tartott közös sajtókonferencián kijelentette, hogy „nem lenne helyénvaló”, ha a nyugati szövetségesek teljesítenék Ukrajna összes fegyverkezési igényeit. Ehelyett az Nagy Britannia 100 millió font értékű védelmi katonai felszerelést küld Ukrajnának, köztük több Starstreak légvédelmi rakétát és további 800 páncéltörő rakétát.
04:45 – Karl Nehammer osztrák kancellár „szolidaritási látogatást” tesz Kijevben április 9-én. Tervei szerint találkozik az ország vezetésével és Vitalij Klicsko kijevi polgármesterrel, valamint megnézi Bucha városát, ahol civilek százait ölt meg az orosz hadsereg.
03:40 – Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője, Kyrylo Budanov vezérőrnagy a CNN -nek adott interjújában arról beszélt, hogy az orosz hadsereg átcsoportosítás után ismét Harkov felé vonul.
02:55 – A Kajmán-szigetek brit szankciókat alkalmaz, és több mint 800 határozatot hozott orosz magánszemélyek és jogi személyek vagyonának befagyasztásáról. Több mint 7 milliárd dollárt fagyasztottak be az orosz média vagyonában.
01:35 – A Pentagon megerősítette, hogy a Kramatorszk pályaudvarra mért rakétacsapást Oroszország hajtotta végre. Április 8-án az orosz csapatok kazettás lövedékeket lőttek ki, ahol mintegy 4000 ember várt evakuálásra. Eddig 50 halottat találtak és számos sebesültet.
00:45 – Lvivbe érkezik az evakuációs vonat a kramatorszki orosz rakétatámadás áldozataival. A háború elől 2500 ember menekült el a vonaton.
00:01 –Ukrajna tömegsírokat tár fel, Oroszország rakétákat indít.
Leváltották a korrupcióellenes főügyészt, aki ezreket – köztük minisztereket is – börtönbe küldött Romániába. A szociáldemokrata Liviu Dragnea ezzel egyenlített. Brüsszelnek fejtörést okoz, hogy a térség populista illiberális politikusai, Liviu Dragnea, Orbán Viktor, Jaroslaw Kaczynski egymást utánozzák.
Klaus Johannis román köztársasági elnök beadta a derekát: felmentette Laura Codruta Kövesit, aki 2013 óta állt a DNA-antikorrupciós ügyészség élén Bukarestben. Ezt megelőzően – a kormánypárt nyomására – az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a köztársasági elnök nem akadályozhatja meg az ügyésznő eltávolítását.
Így tehát államfő aláírta az ügyésznő elbocsátó szép üzenetét. Tette ezt saját akarata és többszázezer tüntető tiltakozása ellenére.
Az Európai Unió éppúgy mint az Egyesült Államok az ügyésznő mögött állt, mert a román elit korrupcióját meg kívánta fékezni.
Liviu Dragnea. A kép forrása: Wikimedia Commons.
Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt vezetője, az illiberális kiskirály egyenlített az ügyésznő leváltásával.
Nemrég ugyanis három és féléves börtönbüntetésre ítélte őt a Legfelső Bíróság, amiatt, mert a kormánypárt két munkatársát a gyermekvédelmi hivatal alkalmazta, legalábbis papíron. Európában sehol sem ritkaság pártmunkások pénzelése állami fedőállásban, ám az már igen, hogy a kormánypárt vezére a büntetést elkerülendő, megkísérli bedarálni az igazságszolgáltatást. Romániában pedig pontosan ezzel kísérletezik Dragnea.
A brüsszeli Politico írása szerint Liviu Dragnea éppen úgy Brüsszel-ellenes húrokat penget, mint Orbán Viktor vagy Jaroslaw Kaczynski. Éppúgy igyekszik ellenőrzése alá vonni az igazságügyi rendszert, mint ők, de van egy nagy különbség:
a magyar és a lengyel vezető a hatalmát kívánja erősíteni ezzel, míg Liviu Dragnea csak a börtönt akarja elkerülni.
Legalábbis így összegezte a helyzetet a brüsszeli Politico-nak nyilatkozó Dan Barna, az egyik ellenzéki párt vezetője. Dragnea természetesen tiltakozik: ő csak fair tárgyalást akar a bíróságokon – mondta a Politico tudósítójának. Szerinte párhuzamos állam működik Romániában, melyet a NATO- és EU-szövetségesek egy része támogat.
Az 55 éves politikus különösen büszke arra, hogy sohasem lépett be a kommunista pártba. Pártja, a szociáldemokraták, a Ceausescu féle kommunista párt utód szervezete.
Egyes hírek szerint a közlekedésmérnöki szakon végzett Dragnea a Securitate káder-főiskolájának neveltje.
Románia rettegett titkosszolgálata átmentette magát a demokrácia rendszerébe is Romániába. Az államfő, Klaus Johannis is ennek a testületnek a tagja volt – még Ceausescu idejében.
Johannis államfő mandátuma jövőre lejár. A szociáldemokraták valószínűleg Liviu Dragneát jelölik majd, mert – a román alkotmány furcsasága miatt – miniszterelnök ugyan nem lehet, de államfő igen, már ha addig nem kerül börtönbe.
Dragnea azért nem lehet kormányfő, mert 2012-ben választási csaláson kapták, s kétéves felfüggesztett börtönbüntetést kapott. A mostani három és féléves börtönbüntetés kettétörheti a pályafutását, nem szólva arról, hogy ezenkívül van jó pár korrupciós ügye is.
Azért is akarja a befolyása alá vonni a bíróságokat, hogy ezeket ne nagyon vizsgálják. S ezért kellett mindenáron megszabadulnia a különleges korrupcióellenes ügyészség főnökétől, Laura Codruta Kövesitől. A főügyésznő ugyanis már rács mögé juttatott minisztereket sőt ex kormányfőt is.
Brüsszelnek az okoz fejtörést, hogy a populista illiberális politikusok egymást utánozzák és ösztönzik az EU keleti tagállamaiban.
Bár Orbán Viktor vagy Jaroslaw Kaczynski jobboldali párt család tagja, Liviu Dragnea pedig elvben baloldali, ennek nincs különösebb jelentősége.
Mind a választott diktátor pozíciójára törekszenek – tudatosan negligálva az Európai Unió szabályrendszerét. Mindhárman növelni kívánják az állam szerepét az emberek életében. Mindhárman különösen népszerűek vidéken és a gyengén fejlett országrészekben. Brüsszellel szemben nacionalista húrokat pengetnek, mert tudják, hogy ezzel maguk mögé képesek állítani a nem túlságosan tájékozott tömegeket. Az EU központjában attól tartanak, hogy megerősödnek a populista tendenciák a jövő évi Európa parlamenti választásokon. Akkor pedig nehéz lesz előrehaladást elérni a reformokban, melyeket Brüsszelben létfontosságúnak tekintenek, mert különben az Európai Unió lemarad a globális versenyben az USA és Kína mögött.
Mihai Tudose egy szerdai nyilatkozatát pontosította. Az így hangzott: „Ugyanaz lesz a válaszom, mint amikor, nem tudom milyen nap alkalmából, zászlót próbáltak kitűzni. Ekkor világossá tettem, hogy ha az a zászló lobogni fog a szélben, ott fognak lengeni mellette a helyi felelősök is”.
Mihai Tudose román miniszterelnök csütörtökön az egyik közösségi portálon tett bejegyzésében közölte: románként és kormányfőként elutasít bármiféle tárgyalást Románia valamely részének az autonómiájáról.
A miniszterelnök ezzel a Realitatea hírtelevíziónak szerda este adott nyilatkozatát pontosította. Úgy vélte: az autonómia sérti Románia alkotmányát, amely már az első paragrafusában biztosítja a román állam egységes és oszthatatlan voltát.
„A Székelyföld autonómiájáról szóló viták törvénytelenek, és nem kell ezeket komolyan venni.
Ezek csupán a Románia egységének a destabilizálására tett kísérletek a centenárium (Erdély és Románia egyesülése kinyilvánításának a centenáriuma) évében” – pontosította Mihai Tudose miniszterelnök.
A miniszterelnök a Realitatea hírtelevíziónak adott szerda esti telefoninterjúban többek között kijelentette: „Ugyanaz lesz a válaszom, mint amikor, nem tudom milyen nap alkalmából, zászlót próbáltak kitűzni. Ekkor világossá tettem, hogy ha az a zászló lobogni fog a szélben, ott fognak lengeni mellette a helyi felelősök is”. A kijelentést sérelmező Porcsalmi Bálint, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető elnöke kijelentette: Mihai Tudose jelezheti, hogy nem ért egyet egy nyilatkozattal vagy egy politikai projekttel, „de nem küldheti akasztófára azokat, akik nem értenek egyet vele”.
Az erdélyi magyar sajtó a miniszterelnök nyilatkozatának egy pontatlan átiratára hivatkozva úgy idézte a miniszterelnök kijelentését, hogy „ha a székely zászlót felvonják az ottani intézményekre, akkor ők is ott fognak lógni a zászló mellett”.
A Sínai-félszigeti Bír-el-Abdban egy mecsetnél történt pénteki merénylet halálos áldozatainak száma 305-re nőtt. A halottak között 27 gyermek van. További 128 ember sebesült meg.
A támadók mintegy negyvenen voltak. Az Iszlám Állam dzsihadista szervezet zászlaját emelték magasba. Robbanóeszközöket vetettek be, majd a menekülőkre lőfegyverekkel lőttek. A sebesülteken segítőkre és a mentőautókra is golyózáport zúdítottak. A támadókon katonai jellegű egyenruha, egyeseken álarc volt, akin nem, az sűrű szakállat és hosszú hajat viselt.
A merénylet elkövetőjeként eddig egyetlen szervezet sem jelentkezett.
A mecsetben szúfi hívők is voltak, akiket gyakran támadnak meg az iszlám szunnita ágához tartozó radikálisok, főként az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet harcosai, mert hitehagyottaknak, bálványimádóknak tartják őket.
Szombaton elkezdődött Egyiptomban a meghirdetett háromnapos gyász. Abdel-Azíz esz-Szíszi egyiptomi elnök ezenkívül szombaton elrendelte, hogy építsenek egy mauzóleumot a halálos áldozatok emlékére, egyelőre azonban részleteket nem közölte erről.
„Azt szeretnénk, ha a nyugdíjasok hozzánk költöznének. Gyönyörű az országunk, az éghajlatunk pedig nagyon kellemes” – magyarázta az athéni pénzügyminisztérium adó osztályának vezetője a Guardian tudósítójának.
Vannak országok ahol a vállalkozó szellemű fiatalokat célozzák meg, Görögország az uniós nyugdíjasokat. Mivel csábítja őket ? Adókedvezményekkel!
7%-os adó
„Csak” ennyit kell fizetnie annak az uniós nyugdíjasnak, aki átjelentkezik Hellász földjére. Az adóügyek főnökasszonya részletesen meg is indokolta, hogy miért oly előnyös ez Görögországnak is: az adókedvezmények tíz évre szólnak. Erre az időszakra a külföldi nyugdíjas vagy bérel magának valamit vagy pedig házat illetve lakást vásárol. Ezzel fellendíti az ingatlan piacot. Valószínűleg sok időt is eltölt Görögországban, ahol el is költi a nyugdíja nagy részét.
Athénban a parlament ezen a héten szavaz az adókedvezményekről, melyek eredményeképp Görögország olyan szerepet tölthet be az EU-ban mint Florida az USA-ban: kedvező éghajlata miatt az uniós nyugdíjasok paradicsoma lehet!
Mások is rájöttek már erre
A portugálok már megelőzték a görögöket ezen a téren. Ráadásul ők nem is adóztatták a nyugdíjakat. Meg is indult az uniós nyugdíjasok áradata Portugáliába, ahol nem mindenki örült nekik, mert felverték az ingatlan árakat. Igazán dühösek azonban az uniós államok pénzügyminiszterei lettek, akik észrevették, hogy a saját nyugdíjasaik nem ott költik a pénzüket, ahonnan a nyugdíjukat kapják! Különösen Párizsban nehezteltek emiatt Portugáliára. Végül rávették a lisszaboni kormányt: adóztassák meg ők is a külföldi nyugdíjasokat. Idén már 10% a külföldi nyugdíjasok adója Portugáliában. Ehhez képest a görögök 7%-a előnyös ajánlatnak tűnik. Athénban tiltakoznak: nem akartak aláígérni a portugáloknak! A valóságban pontosan ezt teszik: ugyanis a 7%-os adó nemcsak a nyugdíjakra vonatkozik hanem a nyugdíjasok egyéb jövedelmeire is! Tehát, ha egy uniós nyugdíjas abból él Görögországban, hogy lakásokat ad ki hazájában vagy pedig vállalkozásából osztalékot vesz ki, az is csak 7%-al adózik!
Félmillió görög emigrált
A 11 milliós országból ennyien mentek külföldre a 2008-as gazdasági válság után. Az egymást követő megszorító csomagok általános életszínvonal csökkenést eredményeztek.
A görög adóhivatal ezért új adóalanyokra vadászik: ők az uniós nyugdíjasok. Nem lesznek emiatt dühösek a görögök? „A nyugdíjasok általában nem dolgoznak vagyis a munkaerő piacon nem jelentenek problémát. Az ingatlan piacon pedig inkább örülnek a vevőknek, mert a Covid-19 vírus járvány kiszárította a piacot Görögországban is” – mondja a szakértő. Athénben nem is titkolják: nem a szegény nyugdíjasokra számítanak.
„Az egészségügyi rendszerünk jó, a repülőterek könnyen elérhetőek. A nagyszülők könnyen elrepülhetnek, hogy meglátogassák az unokáikat. Ezenkívül remek golf pályáink is vannak” – nyilatkozta a Guardian tudósítójának a pireuszi egyetem professzora.
Volodimir Zelenszkij a G7-ek japán csúcstalálkozóján vasárnap újabb diplomáciai és katonai támogatást kér Ukrajnának szövetségeseitől, de más országoktól is, amelyek eddig nem voltak hajlandók elítélni az orosz inváziót, például Indiától és Brazíliától.
Az ukrán államfő, aki szombaton érkezett a G7-ek hirosimai csúcstalálkozójára, várhatóan vasárnap beszédet mond ebben a japán városban, amely 1945-ben a történelem első atombombázásának áldozata, és azóta a béke világszimbólummá vált.
Zelenszkij szombaton már beszélt európai szövetségeseivel a G7-en: Rishi Sunak brit miniszterelnökkel; Emmanuel Macron francia elnökkel; Olaf Scholz német kancellárral; az olasz kormány fejével, Giorgia Melonival; és maradt idő az Európai Tanács elnökével, és Charles Michellel megbeszéléseket folytatni.
Találkozott Narendra Modi indiai miniszterelnökkel is, aki megígérte, hogy India „mindent megtesz” az orosz-ukrán konfliktus megoldása érdekében, valamint Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel egy kétoldalú találkozón vasárnap délelőtt.
Zelenszkij vasárnap négyszemközt is találkozhatott Lula brazil elnökkel, aki eddig nagyon vonakodott az orosz invázió elítélésétől: a múlt hónapban kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak fel kell hagynia „az [ukrajnai] háború ösztönzésével„.
Zelenszkij jelenléte Hirosimában „nagyon fontos”, különösen azért, hogy „erősítse” Ukrajna kapcsolatait a déli országokkal – mondta Scholz vasárnap egy sajtótájékoztatón.
Egy nagyobb ukrajnai békekoalíció hangsúlyozná, hogy a konfliktus rendezése nem hozható összefüggésbe a jelenlegi helyzet „befagyasztásával” a helyszínen, hanem „Oroszországnak ki kell vonnia csapatait” – tette hozzá a német kancellár.
„Oroszországnak nem szabad arra fogadnia, hogy ha elég sokáig kitart, az Ukrajna támogatásának gyengüléséhez vezet ”
– figyelmeztetett.
Zelenszkijnek vasárnap kora délután találkozója van az Egyesült Államok elnökével, Joe Bidennel is. Biden pénteken legyőzte régóta fennálló vonakodását azzal, hogy kész megengedni, hogy más országok is szállítsák Kijevnek azokat a vadászgépeket, amelyeket Zelenszkij régóta követelt, amerikai gyártmányú F-16-osokat. Biden a „történelmi” döntéssel várja az ukrán elnököt.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
