Fontos

Trumpnak bankszámlája van Kínában

2020-10-21

A New York Times, amely szívből utálja az USA jelenlegi elnökét mai számában rántotta le a leplet az elnök viselt dolgairól méghozzá az elnökválasztás hajrájában. Azért ennek voltak előzményei is.

Trump 2016-ban kemény kampányt folytatott Kína ellen mondván, hogy a kínaiak elveszik az amerikaiak munkahelyeit. A Fehér Házba kerülve viszont kezdetben Kína barát politikát folytatott. Meghívta a kínai elnököt, aki vendégeskedett is nála. Ő maga pedig a Tiltott város vendége volt – még nem is oly rég. Trump unokája kínaiul tanul, és rendszeresen kínai nyelven üdvözli Hszi Csinpinget és nejét.

Ámde jött a választási kampány, és tanácsadói szerint ezt csakis úgy nyerheti meg ha megint mindenért Kínát okolja. Trump ezért megindította a kereskedelmi háborút miközben biztosította arról Hszi Csinping elnököt, hogy csak átmeneti szigorításról van szó. Ha ő marad a Fehér Házban, akkor újra javulhatnak a két nagyhatalom kapcsolatai.

Miért csak most derült fény a kínai bankszámlára?

A bankszámla tulajdonosa a Trump International Hotels Management vagyis az elnök egyik cége. Trump ezért nem tüntette fel a számlát saját pénzügyi jelentésében. Még üzletember korában próbálkozott Kínában, ahol éppúgy Trump tornyot kívánt építeni mint New Yorkban. A dologból semmi sem lett, de a számla megmaradt. Semmiféle üzletet nem folytattunk 2015 óta Kínával – sietett tudatni Trump cége a New York Times-szal. Az elnökkel kapcsolatban már sokszor felmerül, hogy nem siet különbséget tenni saját üzleti érdekeltségei és az Egyesült Államok érdekei között. Pekingben például vígan üzletelt veje családjának cége akkor is amikor Jared Kushner Trump főtanácsadója lett. A sajtó bírálatára a Kushner cég felszámolta kínai kapcsolatait.

Trump most azzal vádolja Bident, hogy nem képviselné elég határozottan Amerika érdekeit Kínával szemben.

A Kína ellenesség jelen pillanatban mindkét elnökjelölt programjának része, de csak a választások után derül majd ki, hogy valójában mit is akar Biden vagy Trump Pekinggel hiszen a világ második legerősebb nagyhatalmáról van szó. Ráadásul az egyetlen nagyhatalomról, mely leküzdötte a Covid-19 vírus válságot, és idén pozitív gazdasági növekedést érhet el miközben mind Amerika mind Európa nyakig merül a válságba.

Milyen lesz Biden diplomáciája?

Polonius

2020-10-21

Ha a demokrata elnökjelölt győz, akkor Washington új prioritásokat jelölhet ki – állapítja meg a londoni Financial Times. Sokan mégiscsak csalódhatnak, mert akárki is lesz az USA elnöke, az első számú szempont Amerika érdeke marad. Ez pedig jelenleg azt jelenti, hogy a diplomácia háttérbe szorul, mert az Egyesült Államok 1945 óta a legnagyobb gazdasági válsággal néz szembe.

3D lehet Biden programja

Az első D, a Domestic vagyis a hazai, amely minden mást felülír.

Ez nemcsak azt jelenti, hogy erre koncentrál az új vezetés hanem azt is, hogy mindent ennek rendel alá! A kérdés csak az, hogy mit tekint Amerika érdekének Trump és mit Biden? Egyiküknek sincs stratégiai válságkezelő programja, de az új elnöknek feltétlenül erre kell koncentrálnia, mert ezt várja el tőle a választópolgárok döntő többsége.

Ez azt is jelenti, hogy a gazdasági érdekek felülírnak minden mást hiszen

Amerika gazdaságának újraindulása döntő fontosságú az egész világ számára.

Ebben a kontextusban következik a második D, a Deterrence, az elrettentés.

Ez az USA katonai világhatalmi szerepének fenntartását jelenti. Trump ezt csökkenteni akarja arra hivatkozva, hogy az USA-nak nincs erre pénze. Biden visszatérne a hagyományos amerikai politikához: katonai erőt felmutatni a stratégiai ellenfelekkel szemben. Csakhogy ezek kicsit sokan vannak: Kína, Oroszország, Irán, Észak Korea stb. Egy újabb fegyverkezési verseny kikészítené Amerikát miközben a kínaiak egyre jobban megközelítik az USA gazdasági összteljesítményét.

Kínában a gazdaság 4,9%-al növekedett a harmadik negyedévben miközben a világon mindenütt másutt visszaesés van!

Biden diplomáciájának ezt is figyelembe kell vennie.

A harmadik D, a demokrácia. Ez azt jelenti, hogy visszatérnek a korábbi morális szempontok az amerikai diplomáciában. Emiatt aggódik a magyar miniszterelnök, akivel kapcsolatban Biden a bandita kifejezést használta – nem épp diplomatikusan. Obama elnök idejében a budapesti nagykövetség megpróbálta destabilizálni Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét – sikertelenül. Egy demokrácia program keretében erre tehetnek újra kísérletet, de az USA korábbi akcióinak kudarca elgondolkodtathatja a döntéshozókat Washingtonban. Obama elnök meghirdette az arab világ demokratizálását, amely szinte tökéletesen kudarcba fulladt. Kizárólag Tunéziában volt sikeres demokratikus fordulat, de az új rendszer képtelen stabilizálódni jól működő gazdasági alapok nélkül.

Ukrajnában is igen szerény eredményeket tud felmutatni a demokrácia program, mely amerikai támogatással indult Kijevben. Még pénzügyminiszter is érkezett az USA-ból, de neki sem sikerült jól működő piacgazdaságot teremtenie a poszt szovjet korrupciós mocsárban.

Ilyen körülmények között csodát várni Biden diplomáciájától naivitás lenne, de Magyarországon az amerikai elnökváltás olyan következménnyel járhatna, hogy a nemzeti együttműködés rendszere a jövőben nem számíthatna az amerikai nagykövetség támogatására. Ez pedig komoly kihívás a magyar miniszterelnöknek, aki maga is az elmúlt évtizedek legnagyobb gazdasági válságával kényszerül szembenézni nem sokkal a következő választások előtt.

NotPetya – orosz hírszerző hackerek ellen emeltek vádat Amerikában

Polonius

2020-10-20

NotPetya – orosz hírszerző hackerek ellen emeltek vádat Amerikában

Az orosz hírszerzés hat tisztje rendszeresen nemzetközi hacker akciókat szervezett és hajtott végre 2015 és 2019 között – állitja az USA igazságügyi miniszterének nemzetbiztonsági helyettese.

John Demers ellenőrzi a kémelhárítást az Egyesült Államokban. Az amerikai sajtó már régóta ír arról, hogy az oroszok – és hozzájuk hasonlóan a kínaiak is – különleges hacker alakulatokat tartanak fenn a hírszerzés kötelékében.

Kezdetben ez az orosz hacker csapat Ukrajnában szervezett akciókat a hibrid háború keretében. Megbénították ideiglenesen Ukrajna elektromos rendszerét és leállt a fűtés is abban az országban, ahol a keleti tartományok nyíltan elutasítják Kijev irányítását és Putyinnal működnek együtt.

NotPetya néven világméretű hacker akció folyt, amely számos országban okozott komoly problémát. Elsősorban az infrastruktúrát támadták: Indiában Mumbai volt a célpont, az ország gazdasági központja. Hollandiában Amszterdam kikötőjét vették célba, amely a legforgalmasabb egész Európában.

Franciaországban Emmanuel Macron került a célkeresztbe, mert Putyin ellenfelét, a szélsőjobboldali Marine Le Pent támogatta az elnökválasztáson.

USA elnökválasztás

A nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó államtitkár-helyettes elmondta, hogy Pennsylvania államban az egészségügyi rendszert támadták és több gyógyszergyár informatikai rendszerét is leállították.

2016-ban az elnökválasztás idején aktívan beavatkoztak a kampányba – elősegítve ezzel Trump győzelmét. Hillary Clinton, a vesztes, jelentős részben ennek tulajdonította vereségét.

Az amerikai sajtóban rendszeresen írnak arról, hogy Putyin ezúttal is Trumpot támogatja. A Joe Biden elleni támadások jelentős része az orosz hírszerzés információin alapul. Különösen azok, melyek az ifjabb Biden ukrajnai ténykedésével kapcsolatosak.

Putyin megpróbálja destabilizálni a nyugati nagyhatalmakat, és ehhez nyújtanak nagy segítséget a hírszerzés hackerei, akik megmutatják a vetélytársak rendszereinek sebezhetőségét szerte a világon.

Amerikai ajánlat az Airbus vita rendezésére

FüHü

2020-10-20

Amerikai ajánlat az Airbus vita rendezésére

Az USA megszünteti az európai borok és whiskyk büntető vámjait, ha az Airbus visszafizeti az európai államoknak a korábbi több milliárd eurós támogatási pénzeket.

A Reuters értesülései szerint a javaslatot Robert Lightizer kereskedelmi főképviselő még azt megelőzően elküldte az EU-nak, hogy a WTO felhatalmazta volna Brüsszelt egy 4 milliárd dolláros válasz lépésre. A Világkereskedelmi Szervezet szerint ugyanis nemcsak az Airbus kapott szabálytalanul állami támogatásokat, de az amerikai Boeing is. Az USA a maga részéről alkalmazza is a 7,5 milliárd dolláros büntető csomagot az európai borokkal és whiskykkel szemben.

Trump szokás szerint hepciáskodva fogadta a WTO döntését: „ha az európaiak ezt kihasználják, akkor mi keményebben fogunk visszavágni! Remélem, hogy ezt nem akarják!” Mindez persze része a választási kampánynak Amerikában, ahol Trump újra az America First-Amerika mindenekelőtt – jelszóval próbálja meg ledolgozni hátrányát Biden-nel szemben.

Brüsszelben óvatosan fogadták az amerikai kezdeményezést:

„Ez az első eset, hogy ebben az ügyben valamiféle visszajelzés érkezik. Mi már érvekkel szolgáltunk, készek vagyunk a tárgyalásokra”

– mondta egy uniós szóvivő.

WTO döntés

A Világkereskedelmi Szervezet azzal a döntéssel zárta le az Airbus-Boeing vitát, hogy mindkét repülőgépgyártó óriás jogtalanul élvezett állami támogatást. Az európai kormányok alacsony kamatokkal támogatták az Airbust míg Washington adókedvezményeket adott a Boeingnek. Ez még a boldog béke időkben volt, a Covid-19 pandémia mindkét repülőgépgyártó céget a padlóra küldte.

Az Airbus-nak 10 milliárd dolláros plusz veszteséget okozna, ha a kedvezményes alacsony kamatokkal most felszoroznák az árakat – állapítja meg a Reuters. Ezt az európai államok nyilvánvalóan nem fogadhatják el. Egy magát megnevezni nemkívánó uniós tisztviselő ezért az amerikaiak javaslatát „sértőnek” nevezte, és azt mondta: ez csak fokozná a büntetővámok háborúját az USA és az EU között.

Európai szakértők elmondták a Reuters tudósítójának, hogy ezen az alapon a Boeingnek is dollár milliárdokat kellene visszafizetnie az amerikai államnak. Az Európai Bizottságnak az az álláspontja, hogy a WTO döntése a jövőre vonatkozik vagyis visszamenőlegesen nem érvényes.

Miért fejezte le a tanárt?

Polonius

2020-10-19

Az üzenet Macron elnöknek célba ért, de kérdéses a levágott fejjel ki üzent. Abdullah A. csak postás lehetett a csecsen Kadirov közbenjárásával Putyin üzent?

„A könyörületes Allah nevében kivégeztem egyet a pokol kutyái közül, hogy így üzenjek a hitetlenek vezérének, Macron elnöknek!”

A 18 éves Abdullah A. írta ezt a levágott fej alá Twitteren. A csecsen fiú 12 éve élt Párizs mellett, a francia tanár nem tanította őt. Mi volt a „bűne”? „Merészelte lealacsonyítani Mohamed prófétát!” – írta a csecsen gyilkos. Vagyis utalt az osztályban arra a merénylet sorozatra, amelyre azt követően került sor, hogy a Charlie Hebdo karikatúrákat közölt Mohamed prófétáról. Az iszlamista merénylet sorozatban több mint százan meghaltak és sokan megsebesültek. Franciaországban most folyik a Charlie Hebdo terroristák pere. Már akkor felmerült: egyszerre nyolc helyszínen fegyveres támadást végrehajtani Párizsban olyan komoly hátteret sejtet, mely nem lehet meg titkosszolgálatok támogatása nélkül. A törökök és az oroszok titkosszolgálata került szóba a sajtóban.

Franciaországban jelentős csecsen kolónia él. A francia terrorelhárítás a 18 éves fiún kívül még még kilenc csecsent letartóztatott az ugyanebben az ügyben.

Lehet, hogy Putyin így üzent?

Kadirov, az orosz elnök kedvenc csecsene, aki vaskézzel kormányozza szülőföldjének lázadásra mindig kész népét, kétértelmű üzenetet fogalmazott meg a merénylettel kapcsolatban.

Kadirov hosszas üzenetében leszögezi : „Mohamed próféta karikatúráinak bemutatása az osztályban provokáció a muzulmánok ellen. Franciaország demokráciának nevezi magát, de viselkedése elfogadhatatlan a muzulmánok számára! A fiatal csecsen azért cselekedett így, mert azt vette észre, hogy a francia állam nem hallgatja meg a muzulmánokat!”

Az üzenet végén Kadirov elítéli ugyan a tanár lefejezését, de hangsúlyozza, hogy mindezért Franciaország a felelős.

Putyin régóta támogatja a szélsőjobboldalt Franciaországban: a legutóbbi elnökválasztás idején a Kremlben fogadta Marine Le Pen asszonyt, Macron ellenfelét. A francia elnök most nincsen könnyű helyzetben, mert a Covid-19 járvány súlyos gazdasági válsággal is jár. Ebben a helyzetben egy ilyen látványos iszlamista merénylet nyilvánvalóan a szélsőjobboldalnak kedvez. Az orosz titkosszolgálat alaposan beépült az emigrációba Franciaországban.

A terrorelhárítás figyelmét viszont elkerülték az orosz emigránsok, mert nem gondolták, hogy közöttük iszlamista fanatikusok lehetnek jelentős számban.

Valószínűleg sohasem fog kiderülni, hogy a 18 éves csecsen fiú miért is vállalkozott szörnyű tettére hiszen nyugodtan élhetett volna Franciaországban, mely őt befogadta. A rendőrök lelőtték, így vallomást nem tehet.

Hasonló fanatikusokat korábban is felhasznált az orosz titkosszolgálat: gondoljunk csak II. János Pál török merénylőjére. Ali Agcsa, a szélsőjobboldali szürke farkasok mester gyilkosa volt, akit a török titkosszolgálat manipulált, és aki végül is a Kreml utasítását hajtotta végre – szerencsére sikertelenül …

Lemondott a pedofília eltussolásával vádolt püspök

FüHü

2020-10-18

Lemondott a pedofília eltussolásával vádolt püspök

Edward Janiak Kalisz püspöke volt, de egy dokumentum film szerint elnézte azt, hogy pedofíliával alaposan gyanúsított papok továbbra is az egyházmegyében dolgozzanak. A dokumentum filmet több mint egymillióan nézték meg Lengyelországban.

Bár a katolikus egyház összezárt a püspök védelmében, de a Vatikán tiltakozására Polak prímás lépett, és végül felfüggesztést javasolt, melyet Róma azonnal elfogadott. Egyúttal utasította Janiak püspököt, hogy a vizsgálat lezárulásáig ne tegye be a lábát egyházmegyébe.

Edward Janiak püspök lemondása után a Vatikán azonnal üresnek nyilvánította az egyházmegye vezetőjének posztját. Ideiglenesen Rys érsek irányítja közvetlenül ezt az egyházmegyét is.

Ez az első alkalom Európa keleti felében, hogy lemond tisztségéről egy püspök a pedofil papok ügyeinek eltussolása miatt. Az Egyesült Államokban számtalan ilyen per folyt és bíboros érsekek is mondtak le emiatt. Ausztráliában Pell bíboros rövid időre még börtönbe is került. Chilében az egész püspöki kar lemondásra kényszerült pedofil ügyek miatt.

Ferenc pápa kérlelhetetlen harcot hirdetett meg az egyházon belüli pedofíliával szemben, de Európa keleti felében csak most először került sor egy püspök lemondására azért, mert eltussolta pedofil papjai ügyeit Lengyelországban.

Tömeges védőoltási kampány a tesztelés után

Polonius

2020-10-18

Tömeges védőoltási kampány a tesztelés után

A kínai kikötővárosban öt nap alatt teszteltek csaknem 9 millió embert. Csingtao lakossága 11 millió, de ebbe a környező falvak is beleszámítanak, ahol nem teszteltek.

12 új fertőzést jelentettek egy hete a kikötővárosból, ezért a hatóságok elrendelték, hogy mindenki kötelezően vegyen részt ingyenes Covid-19 teszten. Most értékelik a vizsgálatok eredményeit – számol be a Global Times című angol nyelvű pekingi portál.

A 8,8 millió tesztből eddig 5,4 milliót értékeltek ki. Nem találtak újabb Covid-19 fertőzést – jelentették Csingtaoból. Korábban Kínán belül keringtek olyan hírek, hogy sokan megfertőződtek Csingtaoban, ahol a híres sör ünnep sok százezer embert vonz az egész országból. A hivatalos Global Times viszont azt hangsúlyozza, hogy nem találtak eddig egyetlen új esetet sem!

Ennek ellenére tömeges oltási kampány indult el a városban, hogy megakadályozzák az esetleges járvány kialakulását. Kína az elsők között fejlesztett ki új oltóanyagot a Covid-19 vírus ellen, de ezt külföldön nem ismerik – számol be az emergency-life.com portál. A tömeges oltás mindenesetre nagy figyelmet kelt tudományos körökben hiszen ilyen nagyságrendben még nem hajtottak végre hasonlót sehol a világon.

Pekingi sajtóértekezlet

Bár a Csingtaoból érkező hírek megnyugtatóak, de a kínai fővárosban sajtóértekezleten jelezték a hatóságok, hogy tartanak újabb fertőzésektől: elsősorban külföldről – írja a Global Times. Csingtao kikötőváros, de azt nem közölték, hogy a 12 vírus fertőzött mikor és milyen körülmények között kapta el a fertőzést. Annyit lehet tudni, hogy az első fertőzött egy 58 éves tüdőbeteg helyi férfi volt.

„Trump olyan banditákat is keblére ölelt mint a magyar miniszterelnök”

Polonius

2020-10-17

„Trump olyan banditákat is keblére ölelt mint a magyar miniszterelnök”

Egyre hevesebb a vita az elnökjelöltek között az Egyesült Államokban. A külpolitikai nem játszik túl nagy szerepet, de néha rákérdeznek.

Biden demokrata jelölt, aki Obama elnök idejében alelnök volt, sokkal jobban tájékozott e téren mint Trump, aki négy év után is PR események sorának tekinti a diplomáciát. Az USA jelenlegi elnöke ezért is kedveli Lengyelországot és Magyarországot, mert ez az a két uniós állam, ahol a vezetők nyíltan mellé álltak. Joe Biden viszont bírálta Trump Oroszországgal kapcsolatos politikáját, majd azt mondta, hogy

„az elnök olyan totalitárius banditákkal is jó kapcsolatot ápol mint Belarusz, Lengyelország és Magyarország vezetői!”

A totalitárius jelző nyilvánvalóan túlzás legalábbis Magyarország és Lengyelország esetében, de jól mutatja, hogy a demokraták miképp ítélik meg e két állam jelenlegi vezetőit.

Tisztában van ezzel Orbán Viktor is, akit Cronstein nagykövet búcsú ajándékként felvilágosított: a magyar Alkotmányvédelmi hivatal vezetője kiváló kapcsolatot ápol a CIA-vel! Ennek következtében Kiss Zoltán tábornokot azonnali hatállyal leváltották – bár érdemeit elismerték. A CIA a mindenkori elnök irányvonalát követi. Ha Biden hatalomra kerül, akkor dönthet úgy, hogy Orbán Viktor politikája ellentétes az USA érdekeivel épp, mert túlságosan jó kapcsolatokat ápol Putyin Oroszországával, amely Amerika stratégiai ellenfele.

Biden jelenleg esélyes a győzelemre, de 2016-ban Hillary Clinton is az volt, mégiscsak Donald Trump költözött be a Fehér Házba.

G20: adósság moratórium hosszabbítás a legszegényebbeknek

FüHü

2020-10-17

G20: adósság moratórium hosszabbítás a legszegényebbeknek

A fejlett államok pénzügyi vezetői hangsúlyozták „mindent meg kell tenni a legszegényebb államokért!” A Covid-19 világjárvány különösen súlyosan érinti azokat az országokat, ahol a legalacsonyabb az egy főre jutó GDP. Ezért a G20 pénzügyminiszterei és nemzeti bank elnökei egységesen maximális támogatásra szólítanak fel mindenkit – beleértve a magán hitelezőket is.

Hat hónappal meghosszabbították a hitel moratóriumot a legszegényebb államoknak, melyek gyakorlatilag fizetésképtelenné váltak a Covid-19 vírusválság miatt. A kínaiak szerepe itt különösen érdekes – mutat rá a Reuters szakértője – mert ők hatalmas adósságállományt tartanak kézben, de eddig nemigen mutattak hajlandóságot annak leírására. Ehelyett inkább a nagy adósság egy részének az elengedése címén felvásároltak értékes területeket: olajmezőket, kikötőket, hogy ezzel fokozzák befolyásukat ezekben az országokban.

Történelmi fordulat

A világ nagyhatalmai most egységesen döntöttek egy nagyon fontos kérdésben annak ellenére, hogy számtalan ellentét áll fenn köztük: „a nemzetközi adósság rendezés ügyében a közös keret történelmi jelentőségű áttörésnek számít” – hangsúlyozta a G20 tanácskozás soros elnöke, Szaúd Arábia pénzügyminisztere. Mohammed al Dzsadaan kiemelte: nemcsak az államok, de a magán hitelezők is elvben egyetértenek ezzel!

Mit jelent ez a gyakorlatban?

„Ha szükséges, akkor leírják az adósságokat, segítik a szegény államokat abban, hogy menedzseljék az államadósságot és támogassák a reform politikát” – mondta Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter.

Mnuchin a fejlett államokat is figyelmeztette: nehogy idő előtt visszavonják azokat a támogatási programokat, amelyekkel az állam illetve a jegybank sietett a gazdaság segítségére a Covid-19 járvány idején.

A pandémia kiélezi a szegény – gazdag kontrasztot

A legfrissebb előrejelzések szerint a fejlett államok jobban megúszhatják a világjárványt mint a közepesen fejlett és szegény országok. Az utóbbiak közül sokan adósságcsapdába kerülhetnek. Ezért a G20 pénzügyminiszterek és jegybank elnökök rohamtempóban dolgozzák ki az új globális adósság menedzselési rendszert. A G20 a jövő hónapban virtuális csúcstalálkozót tart, és ezen már szeretnék bemutatni az új konstrukciót. Erre annál is nagyobb szükség lehet, mert a gyakorlatban a magán hitelezők egyelőre nemigen mutatnak hajlandóságot arra, hogy a szegény államoknak elfogadható módon rendezzék az adósság válságot – mutatott rá Krisztalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója.

Magyarországon is találkozgatott tartótisztjével az oroszoknak kémkedő osztrák ezredes

FüHü

2020-10-16

Magyarországon is találkozgatott tartótisztjével az oroszoknak kémkedő osztrák ezredes

Redl ezredes új kiadásban: Martin Möller ezredes évtizedekig szolgáltatott információkat az oroszoknak, és csak 2018-ban bukott le. A 71 éves főtisztet rövid szabadságvesztésre ítélték, ahonnan már ki is szabadult.

Miről informálhatta először a Szovjetuniót majd Oroszországot? Szlovákiában N Dennik című portál nézett utána az ügynek, mert Möller ezredes nemcsak Magyarországon, de szlovák földön is találkozgatott tartótisztjével, Igor Zajcevvel.

Az osztrák ezredest a NATO államok afganisztáni műveleteiről kérdezték kezdetben orosz felettesei. Ausztria ugyan nem tagja a NATO-nak, de benne van az úgynevezett Berni klubban, amely semleges országokat is informál a NATO ügyeiről. Möller ezredes lebukása után Ausztriát ki akarták paterolni ebből a jeles hírszerző klubból, de Kurz kancellár elintézte, hogy ez mégsem történjen meg. Ausztria ugyanis remek kapcsolatokat ápol Moszkvával: Putyin elnök még táncra is perdült egy korábbi osztrák külügyminiszter lagziján.

Magyarországot és Szlovákiát hátországként használja az orosz hírszerzés

Ez is kiderül a szlovák portál írásából, amely arra mutat rá, hogy Igor Zajcev egész hálózatot felügyelt a GRU, az orosz katonai hírszerzés nevében. Az imént említett Berni klub Magyarország esetében is több ízben kifogásolta, hogy az orosz hírszerzés „szabadon tevékenykedik” magyar földön. Nyilvánvalóan nem arról van szó, hogy a magyar elhárítás ne tudna az orosz hírszerzők ténykedéséről hanem arról, hogy felsőbb parancsra elnézi azokat. Részben azért, mert Németország is szívesen használja fel Ausztriát és Magyarországot orosz kapcsolatai javítására, mert az amerikaiak Berlinben nagyon is éberen figyelik a két nagyhatalom viszonyát.

Ebből a szempontból figyelemreméltó, hogy Navalnij ügyében az Európai Unió egységesen szavazott meg szankciókat, melyek elsősorban Putyin legközelebbi embereit érintik.

Különösen érdekes, hogy uniós fekete listára került Putyin „szakácsa”. Prigozsin cége élelmezi az elnököt, aki retteg a mérgezéstől. Ezért hívják őt Moszkvában Putyin szakácsának. Valójában azonban magas rangú titkosszolgálati tiszt, aki Wagner hadsereg néven komoly harci erőt képviselő alakulatot működtet. A Wagner hadseregben az orosz hadsereg veteránjai harcolnak – pénzért. Putyin olyan akcióiban vesznek részt, melyeket Moszkva hivatalosan nem akar felvállalni. Régebben jelenlétük a Közel Keletre koncentrálódott, és ellenfelük az iszlamista terrorizmus volt /Szíria, Líbia stb./ A legutóbbi időben azonban megjelentek Belaruszban is, ahol a tüntetők hetek óta követelik Putyin „barátjának”, Lukasenkanak a távozását. Az Európai Unió azért helyezte fekete listára Putyin szakácsát, hogy Moszkva tudomására hozza: ami a Közel Keleten elmegy, azt Európában nem lehet alkalmazni!

Továbbiak

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

Fontos

A New York Times, amely szívből utálja az USA jelenlegi elnökét mai számában rántotta le a leplet az elnök viselt dolgairól méghozzá az elnökválasztás hajrájában. Azért ennek voltak előzményei is.

Miért csak most derült fény a kínai bankszámlára?

Trump most azzal vádolja Bident, hogy nem képviselné elég határozottan Amerika érdekeit Kínával szemben.

3D lehet Biden programja

Az orosz hírszerzés hat tisztje rendszeresen nemzetközi hacker akciókat szervezett és hajtott végre 2015 és 2019 között – állitja az USA igazságügyi miniszterének nemzetbiztonsági helyettese.

USA elnökválasztás

Az USA megszünteti az európai borok és whiskyk büntető vámjait, ha az Airbus visszafizeti az európai államoknak a korábbi több milliárd eurós támogatási pénzeket.

WTO döntés

Az üzenet Macron elnöknek célba ért, de kérdéses a levágott fejjel ki üzent. Abdullah A. csak postás lehetett a csecsen Kadirov közbenjárásával Putyin üzent?

Lehet, hogy Putyin így üzent?

Edward Janiak Kalisz püspöke volt, de egy dokumentum film szerint elnézte azt, hogy pedofíliával alaposan gyanúsított papok továbbra is az egyházmegyében dolgozzanak. A dokumentum filmet több mint egymillióan nézték meg Lengyelországban.

A kínai kikötővárosban öt nap alatt teszteltek csaknem 9 millió embert. Csingtao lakossága 11 millió, de ebbe a környező falvak is beleszámítanak, ahol nem teszteltek.

Pekingi sajtóértekezlet

Egyre hevesebb a vita az elnökjelöltek között az Egyesült Államokban. A külpolitikai nem játszik túl nagy szerepet, de néha rákérdeznek.

„az elnök olyan totalitárius banditákkal is jó kapcsolatot ápol mint Belarusz, Lengyelország és Magyarország vezetői!”

Történelmi fordulat

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A pandémia kiélezi a szegény – gazdag kontrasztot

Redl ezredes új kiadásban: Martin Möller ezredes évtizedekig szolgáltatott információkat az oroszoknak, és csak 2018-ban bukott le. A 71 éves főtisztet rövid szabadságvesztésre ítélték, ahonnan már ki is szabadult.

Magyarországot és Szlovákiát hátországként használja az orosz hírszerzés

Ebből a szempontból figyelemreméltó, hogy Navalnij ügyében az Európai Unió egységesen szavazott meg szankciókat, melyek elsősorban Putyin legközelebbi embereit érintik.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA