Fontos

Merkel ismét beleveti magát az EU-s ügyekbe

0

Angela Merkel is résztvesz az EU csúcson, mely a keleti partnerkapcsolatokkal foglalkozik, és ez is azt mutatja, hogy Németország milyen jelentőséget tulajdonít az egykori szovjet tagállamoknak – mondta Johannes Hahn bővítési biztos a Deutsche Wellének.

Angela Merkel – a kormányalakítási gondjai miatt – nem ment el a legutóbbi EU csúcstalálkozóra, melyet Göteborgban tartottak a szociális helyzetről. Most hat egykori szovjet tagállamot hívtak meg Brüsszelbe: Ukrajnát, Fehéroroszországot, Georgiát, Moldovát, Azerbajdzsánt és Örményországot.

Aljakszandr Rihoravics Lukasenka fehérorosz elnök nem vesz részt, hiába hívták, pedig az országa szerződést kíván kötni az Európai Unióval, és az EU nyitott is erre. Jelenleg az EU nincs olyan állapotban, hogy új tagokkal bővüljön, ráadásul olyanokkal, akik mindent megígérnek, hogy pénzt kaphassanak, majd nem nagyon teljesítenek semmit sem – véli Hahn. „Ezért most az ígéretek teljesítésének időszaka kell, hogy következzen”- hangsúlyozta a bővítési biztos.

„Az célunk, hogy az EU keleti határai közelében jólétben élő és sikeres államok legyenek”

– hangsúlyozta Johannes Hahn bővítési biztos, aki a keleti partner kapcsolatokkal foglalkozó brüsszeli csúcstalálkozó alkalmából nyilatkozott a Deutsche Welle közszolgálati médiának.

Áttör – e a szélsőjobb az AfD mozgalomban?

Nagy a tét az AfD hétvégi konferenciájánn, ahol megújítják a szélsőjobboldali szervezet vezetőségét. A 600 küldött 40%-a szimpatizál a Szárnnyal, ezzel a szélsőséges frakcióval, amely igen népszerű különösen az egykori NDK területén. Két tartományban is nagy sikerrel szerepeltek a helyi választáson megszorítva a CDU-t is.

Alexander Gauland, a párt 78 éves alapítója lemond társelnöki posztjáról. Az utódlásért nagy harc folyik az Alternative für Deutschland mozgalomban, mely népszerűségét tekintve Németországban második, és a legjelentősebb ellenzéki erő a Bundestagban. A hagyományos pártok egyelőre tartják magukat ahhoz, hogy nem kötnek koalíciót a szélsőjobboldali párttal, de helyi szinten megindult az egyezkedés. A CDU igencsak megosztott abban a kérdésben, hogy lehet-e koalíciót kötni tartományi szinten a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland mozgalommal.

Adóviták kereszttüzében a leendő német koalíció

0

Csökkentsük a társasági adót! Ezt javasolja a jobboldali CSU néhány nappal azelőtt, hogy újrakezdődnének a kormányalakítási tárgyalások Berlinben. A bajor keresztényszociális unió azzal indokolja meg adócsökkentési javaslatát, hogy Donald Trump ugyanezt tette az Egyesült Államokban.

Vagyis, hogyha Németország nem követi a példát, akkor Amerika könnyen adóparadicsommá válhat a német vállalkozók és befektetők számára. Ez is a célja Donald Trump adó reformjának. Erre már Wolfgang Schäuble, egykori pénzügyminiszter is felhívta a figyelmet, amikor az új kormány előtt álló feladatokat próbálta meg felvázolni. Csakhogy a CSU politikus jelenleg a parlament elnöke és Angela Merkelt támogatja abban, hogy kormányt tudjon végre alakítani Berlinben.

Csakhogy ehhez a CDU -CSU szövetség nem elég. Kellenek még a szociáldemokraták is, akik hallani sem akarnak az adóreformokról.

Ez ugyanis azt jelenti, hogy a gazdagok még gazdagabbak lesznek miközben a bérből és fizetésből élők úgy érezhetik: miközben ők szorgosan adóznak, a tőkepénzesek megint jók járnak – munka nélkül! A szociáldemokraták pedig szilárdan elhatározták az elmúlt évek kudarcai után, hogy elszántan képviselik a munkavállalók érdekeit. Nem épp könnyű feladat Angela Merkel számára koalíciót létrehozni ilyen partnerekkel.

Akiket nemcsak az adó fizetés kérdése oszt meg, de a migránsok problémája is. A CSU minden korábbinál szigorúbb ellenőrzést akar és minél kevesebb migránst addig a szociáldemokraták jóval engedékenyebbek ebben a kérdésben.

Kompromisszumkészséget senki sem mutat.

A CSU ezt azzal fejezi ki, hogy meghívták csütörtökön kezdődő csúcstalálkozójukra Orbán Viktort. A magyar miniszterelnök az elmúlt két évben gyakran bírálta Angela Merkel migránspolitikáját. Brüsszelben, többször összecsapott Martin Schulz-cal, aki akkor az Európai parlament elnöke volt, jelenleg  pedig a szociáldemokraták vezetője Németországban. Most pedig Orbán Viktor lesz a díszvendég a CSU csúcson, melyet közvetlenül a koalíciós tárgyalások újrakezdése előtt rendeznek meg egy elhagyott kolostorban, Bajorországban.

„Csórók” meg tábornokok

Már az is faramuci volt, ahogyan Anthony Scaramucci New York-i pénzügyi mágnás bevágódott a Fehér Ház sajtószobájába mint leendő (azóta sem formailag kinevezett) kommunikációs igazgató, és közzétette, hogy nem a kabinetfőnöknek fog jelenteni, hanem közvetlenül az elnöknek.

Az amerikai elnök szerteágazó tevékenységét ugyanis hagyományosan a kabinetfőnök fogja össze és irányítja – márpedig erre különösen szükség van egy olyan elnök alatt, akinek halvány gőze sincs arról, hogyan működik a politikai és kormánygépezet.

A saját magát „Csórónak” becéző (angolul, a neve végződése alapján: mooch – lopakodva lop, csór), durva beszédű leendő főkommunikátor szerda éjjel felhívta a New Yorker magazin egyik újságíróját és az amerikai kormánytörténet legbizarrabb mondatait zúdította rá, aki azokat péntekre virradóra közzé is tette:

„Reince [Priebus, a másnap menesztett kabinetfőnök] egy ki****ott paranoid szkizofrén, egy »paranomániákus«.”

Scaramucci azzal magyarázta ezt a kirohanást, hogy Priebus állítólag kiszivárogtatta az ő vagyonnyilatkozatát,

ami Scaramucci szerint bűntény, és ezért ő az FBI-hoz fordul. Az újságíró (Ryan Lizza) kérdésére, hogy most csakugyan komolyan beszél-e, „Szkaramu-Csóró” hozzátette:

„A mocsár nem fogja megdönteni [Trumpot]… Én nem vagyok Steve Bannon [az elnök fehér szuprematista és önbevallottan leninista főstratégája], én nem próbálom a saját f****mat sz***gatni. Nem próbálok saját brandet építeni az elnök ki****ott ereje alapján. Azért vagyok itt, hogy az országot szolgáljam.”

Lehet, hogy mindezt komolyan gondolta a „Csóró”, ám azt elmulasztotta megtanulni, hogy ha valaki nem kéri az újságírótól, hogy hivatkozatlanul nyilatkozhasson, akkor minden nyilvánossá válhat, amit mond. Ez még mindig a (Trumpék által oly sűrűn átkozgatott) fősodrú média egyik aranyszabálya.

A famózus telefonbeszélgetés azzal fejeződött be, hogy Scaramucci dúlva-fúlva azt mondta – még mindig Reince Priebusról:

„No hadd menjek, mert el kell kezdenem némi sz*rt csivitelni erről az őrült alakról.”

Alig pár perccel később a Twitteren megjelent Scaramucci szentenciája:

„Mivel kiszivárgott a vagyonnyilatkozatom, ami bűntény, szólok az @FBI-nak meg az @igazságügyminisztériumnak #mocsár @Reince45.”

Két óra múlva ugyan visszavonta ezt az esztelenséget (a benyújtott vagyonnyilatkozat nyilvános okmánynak számít, nem úgy, mint az adóbevallás), de addigra már mindenki tudott róla. Pénteken pedig maga Trump csivitelte közzé, hogy Priebust menesztette (hat hónap alatt ez a hatodik kirúgott vezető) és John Kelly nyugalmazott tengerészgyalogos-tábornokot, eddigi belbiztonsági minisztert teszi meg kabinetfőnökévé – de a „Csóró” továbbra is az elnöknek jelent majd.

Így aztán Trump személyesen is beismerte, hogy kabinetjében teljes a káosz

– amit a sajtó már január óta tudott, sőt Priebus menesztését is rég megjósolta. A most kirúgott kabinetfőnök korábban a Republikánus Párt főtitkára volt, és a választási kampány során csak jó későn állt Trump mellé (akárcsak Scaramucci maga), de akkor teljes mellszélességgel. Még lemondása után is kirúgójának adott igazat.

Most, hogy a jobboldal által oly fanatikusan erőltetett egészségbiztosítási jogokat eltörölni próbáló reform egyelőre megbukott, a politikailag dilettáns elnök úgy érezheti, nincs már szüksége még a konzervatív politikusokra sem. Trump ma már csak két kategóriában bízik meg: saját családtagjaiban, illetve legközelebbi üzleti partnereiben (ez a két kör szorosan összefűződött), valamint az őt kiszolgáló tábornokokban. Az előbbi csoport nyilvánvalóan azért felel meg, mert eleget tudnak a manipulációkról ahhoz, hogy ne árulják el egymást. A második típus viszont megszokta, hogy parancsokat kap és hajt végre anélkül, hogy véleménye lenne, vagy azt hagyná eluralkodni a munkája felett.

Így aztán újabb tábornok és újabb spekuláns milliomos került az elnök közvetlen közelébe – akiről az istenadta nép (kisebbsége) elhitte, hogy az ő javát szolgálja majd. A szókimondó csórók viszont remélhetőleg felnyitnak majd egy-két szemet.

Purger Tibor (Washington)

Szabad Magyar Szó

Jourova: letilthatják az uniós pénzeket

Magyarország és Lengyelország már idén sem kaphatná meg a neki járó uniós pénzek jórészét a brüsszeli bizottság alelnök asszonya szerint. Vera Jourova, aki az Európai Unió jogi biztosa a Bloomberg portálnak úgy nyilatkozott, hogy azon a címen lehetne letiltani az uniós pénzek átutalását Magyarországnak és Lengyelországnak: ez a két tagállam leépíti a jogállamot és nem teszi lehetővé a pénzek felhasználásának ellenőrzését.

Sem Magyarország sem pedig Lengyelország nem lépett be az európai ügyészségbe, amelynek joga van vizsgálatokat indítani a tagállamok területén. Jellemző, hogy a korrupció miatt gyakran bírált Románia belépett az európai ügyészségbe, sőt a vezetőt is ők adják. Laura Codruta-Kövesi korábban Románia korrupcióellenes főügyésze volt.

Magyarország 7,2 milliárd eurót veszíthet

Lengyelország pedig csaknem 24 milliárdot. Mindkét kormány az európai bírósághoz fordult, mert szerintük az Európai parlament jogállamiságról szóló döntését nem szabad az uniós pénzek kifizetéséhez kötni.

Vera Jourova szerint a brüsszeli bizottság arra hivatkozva akadályozhatná meg a hatalmas összegek átutalását, hogy képtelenség ellenőrizni a pénz útját a két tagállamban. Elvben ez a magyar és a lengyel igazságügyi hatóságok dolga lenne, de ezek olyannyira a kormány ellenőrzése alatt állnak, hogy nem gyakorolnak valóságos kontrollt.

Ha Vera Jourova elképzeléseit a brüsszeli bizottság elfogadja, akkor kínos helyzetbe kerülhet a magyar és a lengyel kormány, amely igencsak számít az uniós válságkezelő alap pénzére.

Magyarországon jövőre választásokat tartanak, és akkorra a kormánynak gazdasági eredményeket kellene produkálnia. Ugyanakkor könnyen előfordulhat, hogy a vírusválság miatt a GDP még 2022-ben sem éri el a 2019-es szintet Magyarországon.

Putyin kedvenc tábornoka Mariupol hóhéra

Mihail Mizincev vezérezredes a legmagasabb rangú orosz tiszt Ukrajnában. Nem kizárt, hogy ő irányítja az egész hadművelet legfontosabb részét: Ukrajna tengerparti részeinek elfoglalását.

Mariupol kikötője volt az ukrán gabona export bázisa. Putyintól kapta parancsba Mizincev vezérezredes, hogy bármi áron foglalja el a stratégiai fontosságú várost, melynek különben jórészt orosz anyanyelvű lakosai voltak a háború előtt. Mihail Mizincev tábornok, aki Szíriában vívta ki Putyin bizalmát, megértette a parancsot. Nem kell kímélnie a civileket sem. Ezért

személyesen adott parancsot a gyerekkórház bombázására

– állitja az ukrán hírszerzés.

Odessza következik? A legnagyobb kikötőváros meghódítása lehet Putyin következő célpontja. Csakhogy Odessza éppúgy Kijev része mint az orosz történelemnek. Ennek a városnak az elpusztítása saját népe előtt kínos helyzetbe hozhatná Putyint.

A szíriai módszerek

Aleppo városát, amely pedig még a Bibliában is szerepel, a földdel tette egyenlővé az orosz tüzérség és légierő, mielőtt közelharcban végeztek volna a szíriai elit alakulatok az iszlamista lázadókkal. A kezdet kezdetén felszólították a polgári lakosságot a menekülésre: a kétmilliós város nagyjából ki is ürült, de sok család maradt, mert nem hitték el, hogy a huszonegyedik században lehetséges ilyen brutális pusztítás.

Mizincev vezérezredes bizonyította, hogy igen. Asszad elnök mérhetetlenül hálás is az oroszoknak, akik megmentették a hatalmát. Most 15 ezer kipróbált harcost ajánlott Putyinnak. Olyan sziriai elit alakulatokról van szó, melyek brutális harci taktikájukat az iszlamista terroristák elleni közelharcban fejlesztették ki. Ők az alavita kisebbséghez tartoznak mint maga Asszad elnök. A szunnita muzulmánok őket hitetlennek, eretneknek tartják. A fanatikus iszlamista terroristák a családjuk életét fenyegetik, ezért velük szemben minden módszert megengedhetőnek tartanak. Bevetésük Odessza vagy Kijev elfoglalására azt jelentené, hogy Putyin végképp leszámolt azzal: megbékélhet még a Nyugattal.

A sziriai harcosokhoz hasonló csecseneket Putyin hátrébb vonta amíg tartottak a tűzszüneti tárgyalások. Most viszont, hogy Zelenszkij elnök elutasította az oroszok ultimátumát, és Mariupol nem adja meg magát, Putyin utasíthatja kedvenc tábornokát, Mizincev vezérezredest, hogy a Szíriában kipróbált brutális város ostromokkal foglalja el Mariupolt, Odesszát majd Kijevet.

„Ezek rosszabbak mint a nácik voltak”

– nyilatkozták öreg ukránok Mariupolban a BBC munkatársának.

Ötven rohingya gyerek veszhetett a tengerbe menekülés közben

0

Csütörtökön borult fel egy mianmari rohingya menekülteket szállító csónak, amelyben ötven gyerek is utazott. Valószínűleg több mint hatvan halálos áldozata van a tragédiának.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint eddig 23 menekült holttestét találták meg, és negyvenen eltűntek. Feltehetően több mint hatvan utas veszett oda, amikor felborult a csónakjuk a háborgó vizeken. Összesen nyolcvan mianmari menekültet szállított a csónak, a 17 ismert túlélő egész éjjel a tengeren volt élelem nélkül.

Beszámolójuk szerint többségében gyerekek utaztak a hajón.

A menekültek már nagyon közel jártak úti céljukhoz, és éppen horgonyt akartak vetni a bangladesi partok közelében, amikor a csónak felborult a viharos tengeren.

Mianmarból elmenekült rohingya nemzetiségű emberek a bangladesi Uhijában 2017. szeptember 19-én (MTI/EPA)

António Guterres ENSZ-főtitkár

humanitárius és emberi jogi rémálomnak nevezte a rohingya kisebbség tömeges menekülését Mianmarból

csütörtökön az ENSZ Közgyűlése előtt.

Guterres elmondta, hogy „vérfagyasztó” dolgok jutottak a világszervezet tudomására. A menekülők szerint a mianmari katonák válogatás nélkül tüzet nyitottak rájuk, taposóaknákat vetettek be ellenük, és számtalan szexuális támadást is elkövettek. A főtitkár szerint a probléma gyökerét a rohingya kisebbség régóta húzódó hontalansága és az azzal járó diszkrimináció jelenti.

U Thaung Tun mianmari nemzetbiztonsági tanácsadó a közgyűlésen ezzel szemben kijelentette: nincs etnikai tisztogatás, nem folyik népirtás Mianmarban. „A különböző vallású közösségek harmóniában éltek együtt a történelmünk során.

A mostani helyzet a terrorizmus miatt és nem a vallási különbségek miatt alakult ki”

– mondta U Thaung Tun.

Banglades ENSZ-nagykövete a közgyűlésen pedig jelezte, hogy tarthatatlan a rohingya menekültek befogadása. A nagykövet szorgalmazta, hogy az ENSZ hozzon létre biztonságos zónákat a még Mianmarban maradt rohingyák számára – írja az MTI.

Olcsó szteroid gyógyszerekkel a halál ellen

A szerdán közzétett nemzetközi klinikai vizsgálatok megerősítették azt a reményt, hogy az olcsó, széles körben elérhető szteroid gyógyszerek segíthetnek a súlyos betegeknél a koronavírus okozta betegség Covid-19 túlélésében.

Az új adatok közzététele után az Egészségügyi Világszervezet szerdán határozottan szteroidokat ajánlott súlyos vagy kritikus Covid-19-ben szenvedő betegek kezelésére világszerte. De az ügynökség azt javasolta, hogy ne adják a gyógyszereket enyhe betegségben szenvedő betegeknek.

Az új vizsgálatok egy elemzést tartalmaznak, amely hét randomizált klinikai vizsgálat adatait egyesítette, amelyekben három szteroidot értékeltek több mint 1700 betegen. A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a három gyógyszer mindegyike csökkentette a halál kockázatát.

Három kapcsolódó tanulmányt a JAMA folyóiratban tettek közzé,  amely a kutatást „fontos előrelépésnek tekinti a Covid-19-ben szenvedő betegek kezelésében.

A szerzők hozzátették, hogy a kortikoszteroidoknak kell most a kritikus betegek kezelésénél elsősorban alkalmazni. Az egyetlen olyan gyógyszer, amely súlyos betegekben hatékonynak bizonyult, és ebben a sorban csak szerény eredményt mutat a remdesivir.

Az orvosok gyakran olyan szteroidokat használnak, mint a dexametazon , a hidrokortizon és a metilprednizolon, hogy lecsökkentsék a szervezet immunrendszerét, enyhítve a gyulladást, a duzzanatot és a fájdalmat. Sok Covid-19 beteg nem a vírus, hanem a szervezet túlzott reakciója miatt hal meg.

Az összesített adatok elemzése azt találta, hogy a szteroidok a halálozás egyharmadának csökkenésével voltak összefüggésben a Covid-19 betegek körében. A dexametazon hozta a legerősebb eredményeket: 36 százalékos haláleset-csökkenés 1282 betegnél, akiket három külön vizsgálatban kezeltek.

Júniusban az Oxfordi Egyetem kutatói felfedezték, hogy a dexametazon látszólag javította a súlyos betegek túlélési arányát. A kutatók azt remélték, hogy más olcsó szteroidok is segíthetnek ezeknek a betegeknek.

Az új tanulmányok együttvéve megerősítik a szteroidok iránti bizalmat, és orvosolják egyes orvosok elhúzódó tétovázását – mondta Dr. Todd Rice, a Vanderbilt Egyetem Orvostudományi Karának orvostudományi docense és kritikus gondozású orvosa.

Schulz ante portas!

A német szociáldemokraták elnöke, akinek csütörtökön sikerült maga mögé állítani a párt kongresszusát, Európai Egyesült Államokat vízionál 2025-re. „Aki ez ellen van, egyszerűen távozni fog az unióból” – sommázott Martin Schulz, akinek németországi kormánycsináló szerepe egyszeriben felértékelődött. A magyar kormány őszinte sajnálatára.

Az Orbán-kormány a németországi választások eredményhirdetése után fellélegezhetett: ugyan nem az alig titkoltan favorizált szélsőjobb (AfD) vitte a prímet, habár jócskán megerősödött, hanem Angela Merkelék (CDU/CSU). És ami talán még fontosabb volt: a Martin Schulz vezette SPD fennállásának leggyengébb eredményét érte el, valószínűleg pártnak a nagykoalícióban történt megkopása következtében és éppen emiatt az egykori EU parlamenti elnök sietett szavazóit megnyugtatni, hogy márpedig nagykoalíció többé nem lesz.

A magyar kormány berkeiben nem alaptalanul nyugtázhatták, hogy az örökké jogállamisággal, demokráciával, sajtószabadsággal akadékoskodó Schulz a német ellenzék félhomályába veszik el.

Igen ám, de Merkeléknek nem jött össze az úgynevezett Jamaica-koalíció vagyis az uniópártok, a szabaddemokraták és a zöldek kormányalakítása, mert a Bundestagba most visszakerült liberálisok felálltak a tárgyalóasztalhoz. Hasonlóan több mostani magyar ellenzéki párthoz, ők is kivárnak és a következő, négy év múlva sorra kerülő választásokra koncentrálnak, jelenleg pedig megelégednek a nem túl jelentős ellenzéki szereppel és a képviselői juttatásokkal.

Ezek után három opció maradt Angela Merkel számára: új, előrehozott választások, ami a spórolós németeknél nem túl jó poén, a kisebbségi kormányzás, külső támogatással vagy ismét – nagykoalíció a szocdemekkel.

Kapkodás kizárva, hiszen a németeknél nincs határidő a kormányalakításra, az átmeneti Merkel-kabinet játszva viszi az üzletet. A kisebbségi kormányzáshoz is és a nagykoalícióhoz is Schulz és a pártja kell. A német államfő, Frank-Walter Steinmeier, aki szintén szocdem politikusként összesen nyolc évet volt külügyminiszter,

összehozta ismét Merkelt és Schulzot.

Mindent a stabilitás és a biztonság érdekében, értsd: hogy a szélsőjobb ne törjön még előbbre.

Csakhogy a hónapokkal ezelőtt karakánul nemet mondó Schulznak most egy piruettel éppen az igent kellett elfogadtatni a kongresszusi küldöttekkel. Nem volt egyszerű és még nehezebb lesz a tagsággal lenyeletni a békát (nemrégi felmérés szerint a szocdemek egy negyede támogatná csak a nagykoalíciót). De a pártelnök sikeresen vette ezt az akadályt is és megszerezte a kongresszusi jelöltek nyolcvan százalékának a bizalmát.

És meghirdette az Európai Egyesült Államokat!

Meg megüzente azoknak, akik ezt nem akarják (nem kell találgatni: Orbán és Kaczinsky), hogy fel is út, le is út.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni: Schulz olyan pozícióban van, hogy gyakorlatilag rajta múlik Angela Merkel következő mandátuma. Tehát ezért cserébe sokat kérhet, a külpolitika irányítását mindenféleképpen. Márpedig ebben a pillanatban, amikor Orbánékat szinte naponta hívják tetemre az unióban, Schulz megjelenése a színen egy valóságos rémálom.

A szocdem pártelnök konkrétan azt is mondta a kongresszuson, hogy Lengyelország szisztematikusan aláássa az európai értékeket, és az EU nem tud semmit tenni ez ellen, de Magyarország is egyre jobban eltávolodik az uniótól, részben azáltal, hogy nagy üzleteket köt Kínával.

A magyar államilag irányított sajtó erre gyorsan reagáltatta az éppen európai pávatáncot járó külügyminisztert és az olvasóik megnyugtatására megírták:

Szijjártó kellőképpen helyretette Martin Schulzot.

Mivel is? Ezzel a mondattal: Magyarország azzal, hogy a határvédelemre költött 800 millió eurót, a Németországgal legszolidárisabb európai állammá vált.

A tökéletlen mellébeszélés példája.

„A házunkat is eladjuk, hogy megmentsük az édesanyámat!”

A Covid vírus adósságválságba sodorja Latin Amerika polgárait: 22 millióan csúsztak le a szegények közé a koronavírus járvány miatt- állapította meg egy ENSZ jelentés, melynek kapcsán a Reuters nézett utána: miből fizetik a kezelést a kétségbeesett polgárok?

„Mindenemet a zaciba adtam” – mondja a Reuters tudósítójának egy 34 éves asszony Limában egy kórház előtt. Sandra Contreras édesanyját ott ápolják, mert ő is elkapta a járványt.

„Ha kell, akkor a házunkat is eladjuk, hogy megmentsük az édesanyámat!”

Peruban – sok más latin-amerikai államhoz hasonlóan – a szegények többségének nincs egészség biztosítása, ezért a saját zsebükből kénytelenek fizetni a Covid-19 vírus elleni kezelést.

Húsz éve nem volt ezekben az országokban ilyen szegénység, melyet csak tovább mélyít az, hogy a válság elhúzódik.

Paraguayban a szegények hitelt próbálnak meg felvenni, hogy ebből fedezzék a kórházi kiadásokat.

„Nálunk, ha nincs kapcsolatod vagy pénzed, akkor belehalsz a járványba” – hangsúlyozza az a 34 éves manikűrös nő, akivel a Reuters tudósítója beszélgetett Asuncionban, Paraguay fővárosában. A szerencsétlen asszony férje kórházban van koronavírus fertőzéssel. Bár vidéken élnek, de a fővárosba hozták, hogy javítsák az életbenmaradás esélyét. Mindez eddig 6,5 millió guaraniba került (ez dollárban 985-öt jelent). Az asszonynak kell megvásárolni a gyógyszert, és azzal várakoznia a kórház előtt míg szólítják. Mindezt csakis hitelből tudja megoldani. Paraguayban csak minden ötödik polgárnak van egészségbiztosítása, a többiek úgy boldogulnak ahogy tudnak.

Manausban összeomlott az egészségügy

A Covid-19 brazil mutánsa miatt olyan sokan kerültek súlyos állapotba, hogy a kórházak képtelenek voltak megbirkózni a helyzettel Manaus városában.

„Havi 3550 dollárba került az otthoni ápolás” – mondja egy középkorú asszony, akinek a 87 éves édesanyját kellett gondoznia. Az idős asszony túlélte, de továbbra is ápolásra szorul.

687 ezer Covid-19 halott

Erre senki sem készült fel, az emberek rendkívüli mértékben eladósodnak – hangsúlyozza a szakértő, aki rámutat arra, hogy Európa után Latin Amerika a második a koronavírus okozta halottak számában.

Brazília után Mexikóban van a legtöbb koronavírus okozta halott Latin Amerikában. A fiatal Paloma Granados itt halt meg 21 napos kórházi kezelés után. A számla: 7 millió peso vagyis 330 ezer dollár!

A kormányok megpróbálnak segíteni: 84 millió háztartás kapott eddig valamiféle támogatást. Ez nagyjából a lakosság fele.

Mindez nagy társadalmi feszültséget okoz – jelzi az ENSZ jelentése. A világszervezet latin-amerikai bizottságának titkára, Alicia Barcena azt sürgeti, hogy a térség országai „építsenek ki egy fenntartható jóléti államot, mert ezt már réges régen meg kellett volna tenniük.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK