Fontos

Többsebességes Európát!

Ezt javasolja a svájci Neue Zürcher Zeitung azt követően, hogy az EU csúcson elfogadták Merkel kancellár kompromisszumos javaslatát. A svájci lap szerint a magyar és a lengyel kormány meghátrált amikor észrevették, hogy komoly pénzeket veszíthetnek.

A jogállami kritériumok alkalmazása csak késlekedik, de előbb vagy utóbb bekövetkezik. Ez pedig különösen a magyar kormányzat számára lesz kellemetlen, mert Orbán Viktor „szuverén” rendszerét az európai pénzekre építette fel.

Mind Lengyelországban mind pedig Magyarországon a hatalom korlátozni próbálja az igazságszolgáltatás függetlenségét. Ezért pedig

előbb-utóbb megindulhat a felelősségre vonás. Ugyanez a helyzet az uniós pénzekkel is.

Ezekkel Orbán Viktornak előbb vagy utóbb el kell számolnia.

Lehet, hogy ez nem a 2022-es választások előtt lesz, de elvben bármikor bekövetkezhet.

Az európai ügyészségnek Magyarország ugyan nem tagja, de az végezhet olyan vizsgálatokat, melyek a budapesti kormányt is érintik.

Néhány keleti tagállamot ma fel sem vennének az unióba

A Neue Zürcher Zeitung megállapítja, hogy Bulgária, Lengyelország, Magyarország vagy Románia mai állapotában be sem kerülhetne az Európai Unióba. Persze Brüsszelben hozzá vannak szokva ahhoz, hogy behunyják a fél szemüket, mert különben a tagállamok legkevesebb felével permanens konfliktus keletkezne.

Ezért a svájci lap ezért is látja úgy, hogy

újra előkerül majd a két vagy több sebességes Európa gondolata, melyet elsősorban a franciák képviseltek.

Már a magyar és a lengyel kormányt is azzal fenyegették meg, hogy amennyiben kitartanak a vétózás mellett, akkor megcsinálják a válságkezelő alapot nélkülük. Ez azt jelentette volna, hogy a másik 25 ország elosztotta volna egymás között a válságkezelő alapot miközben Magyarország és Lengyelország hoppon maradt volna.

A konszenzus a jövőben kevésbé lenne fontos, ha megvalósulna a több sebességes Európa. Bár Macron francia elnök korábban azt üzente a magyar és a lengyel vezetőknek, hogy az EU nem szupermarket, ahol mindenki kedve szerint válogat, de a gyakorlatban mégiscsak ez következhet. Azzal a nem is oly apró különbséggel, hogy pénzt csak az kap az uniós kasszából, aki betartja a szabályokat.

Soros elégedetlen

Rossznak tartja azt a kompromisszumot a magyar származású amerikai milliárdos, amelyet Merkel kancellár hozott össze, hogy megakadályozza a magyar és a lengyel kormány vétóját.

Soros György a Project Syndicate-ben publikált cikke szerint a jogállamiság kritérium lehetővé tenné a magyarországi korrupció vizsgálatát, de ezt csak késve alkalmazhatják hiszen minden tagállamnak joga lesz arra, hogy az Európai Bírósághoz forduljon. Így Orbán Viktor időt nyert, mert a 2022-es választások előtt aligha kerülhet sor átfogó korrupciós vizsgálatra Magyarországon. Soros György szerint Orbán és Kaczynski csak blöffölt, nekik is nagyon kell a pénz.

A magyar származású amerikai milliárdos szerint Orbán ki akarja vezetni Magyarországot az EU-ból.

A pénz felülírja a megfontolásokat

Sem Magyarország sem pedig Lengyelország nem gondolhatja komolyan az Európai Unió elhagyását hiszen a globális gazdaságban kizárólag azért játszanak szerepet, mert tagjai az uniónak. Erre Lengyelországban a nagytőke képviselői figyelmeztették is a kormányt, amely szíves – örömest lemondott a vétóról.

Merkel kancellár reálisan felmérte, hogy a jogállamiság kritériuma nemcsak Magyarország vagy Lengyelország szempontjából problematikus hanem egy sor tagállam küszködik problémákkal e téren. Románia és Bulgária még rosszabbul szerepel a Transparency International korrupciós listáján mint Magyarország. A sajtószabadság korlátozása Máltán és Szlovákiában újságírók meggyilkolásáig jutott el! Babis cseh miniszterelnök is Brüsszel célkeresztjében van, mert ő az ország egyik leggazdagabb embere és egy sajtó birodalom tulajdonosa. Vagyis, ha komolyan veszik a jogállami kritériumokat, akkor a tagállamok felében találhatnának problémákat. Görögországban például Janisz Varoufakisz ex pénzügyminiszter azt állítja, hogy a konzervatív kormányzat Orbán és Erdogan receptjét követi egy autokrata rendszer létrehozására. A jogállamiság tehát véget nem érő viták forrása lehet miközben az EU fennállásának legnagyobb válságával küzd a Covid-19 járvány miatt.

A pénz beszél

A kompromisszum a magyar és a lengyel kormánnyal újra azt bizonyítja: csakis a pénz az, amellyel komoly hatást lehet elérni – állapítja meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A magyar és lengyel vétó fenyegetés azzal gyengült meg végzetesen, hogy Brüsszelben elkezdték kidolgozni a tervet, amely csak 25 tagállamnak juttatna a válságkezelő alapból. Bár mind Varsóban mind pedig Budapesten azt állították, hogy el lesznek ők anélkül is, de ez egyáltalán nem igaz! Mindkét gazdaságnak nagy szüksége van arra, hogy újabb euró milliárdokat kapjon – méghozzá meglehetősen gyorsan.

Mind Magyarországot mind pedig Lengyelországot megviseli az a gazdasági válság, mely a Covid-19 járvány miatt alakult ki.

Lengyelországban a gazdasági érdekcsoportok nyíltan megzsarolták a legnagyobb kormánypártot, hogyha fenntartja a vétót, akkor megbuktatják a kormányt!

Magyarországon ez csak azért nem történt meg, mert ott nincs jelentős nemzeti tőke, amely független lenne a kormánytól. Ráadásul ezt a nemzeti tőkét épp az uniós pénzekből hizlalták fel.

Mindkét kormány népszerűsége az uniós pénzekre alapul

Orbán Viktor már a 2022-es választásokra készül. Addig meg kell őriznie az életszínvonalat, sőt javítani kellene rajta. Ezt csakis európai forrásból lehet megtenni.

Az uniós költségvetési vitában az a kompromisszumos javaslat, amelyről a kormányfők a csütörtök délutáni csúcstalálkozón tárgyalnak, Orbán Viktor miniszterelnök „győzelme” a magyar kormány és a hozzá közel álló hazai sajtó számára. A jogállamisági mechanizmusról szóló, egyrészről egyrészről az EU Tanácsának német elnöksége, másrészről Magyarország és Lengyelország között megtárgyalt nyilatkozatról van szó, amely az 1,8 trillió uniós költségvetési csomaggal együtt lép hatályba.

A két ország korábban elutasította a mechanizmust mint állítólag ellenük irányuló „politikai eszközt”, és a költségvetés megvétózásával fenyegetett. A nyilatkozat tisztázza, mi is szerepel már a jogállamisági mechanizmusban, hogy csak az Unió pénzügyi érdekeinek csalással, korrupcióval vagy összeférhetetlenséggel szembeni védelméről szól. Ezenkívül csak azután kellene hatályba lépnie, hogy az Európai Bíróság erről döntött. Magyarország számára ez utóbbi pont azért fontos, mert azt jelentheti, hogy ez nem így lesz a 2022 tavaszi parlamenti választások előtt.

Németország kritikája

A kormányhoz közeli magyar média átvette a „nagy győzelem” értelmezését (az Origo online portál szerint). Azonban még a Fidesz ellen kritikus médiában is érvényesül az a vélemény, hogy Orbán akarata érvényesült. Ha a kompromisszumos javaslatot elfogadják, a miniszterelnöknek szabad kezei lesznek a 2022-es választási évig – írta a Népszava című újság, amely közel áll a szocialista párthoz. A 444 baloldali portál azt is kimondta, hogy Magyarország és Lengyelország megkapta, amit akart, míg az Európai Parlament szinte mindent elveszített, amit „belefért” a jogállamisági mechanizmusba. A 24.hu online portál azt írja, hogy ismét úgy tűnik,

Németországot csak addig érdekli a jogállamiság, amíg a gazdaság veszélybe nem kerül. Orbán számára csak az volt a fontos, hogy 2022-ig egyetlen uniós pénzt se veszítsen el.

Az ellenzéki politikusok viszont Orbán kudarcát látják. A baloldali liberális DK politikusa, Dobrev Klara rámutatott, hogy Orbán kijelentette, hogy csak a jogállamiság mechanizmusával szembeni jogi garanciákban hisz, de ezeket nem kapta meg. A szocialista MSZP összehasonlítást vett Orbán kedvenc sportágától, a futballtól: a miniszterelnök csupán „kapufát rúgott”. A jobboldali Jobbik párt azt is megkérdezte, hogy Orbán becsapja-e magát: „Milyen követeléseket tudna teljesíteni, amelyeket a kormány győzelemként ítélhet meg?”

Varga igazságügyi miniszter egyrészt azzal indokolta a jogállamiság mechanizmusával szembeni magyar ellenállást – egyebek mellett az FAZ-nak adott interjúban –, hogy a többségi döntés megkötése megsértette az európai szerződéseket, amelyek egyöntetűséget igényeltek az ilyen alapvető változásokhoz. Másrészt a budapesti kormány feltételezte, hogy a mechanizmusnak arra kell szolgálnia, hogy megtörje a nagyvonalúbb bevándorlási politikával szembeni magyar ellenállást. Nincs szó a migrációról a jogállamiság mechanizmusában, sem a családpolitikáról és a homoszexuálisok jogairól, ami volt a fő ok, ami miatt a lengyel kormány igazolta ellenállását.

Lengyelországban az abortusz szigorítás miatt mélyponton a kormánypártok népszerűsége. Ezért tartanak a választásoktól, és csakis az uniós pénzek révén tudják feledtetni a kudarcos időszakot.

Németország mindkét állam szempontjából meghatározó tényező, ezért számukra az unión kívül nincsen hely.

Az Európai Uniónak pedig távolról sem Magyarország vagy Lengyelország a legnagyobb problémája hanem az, hogy folyamatosan veszít a versenyképességéből az ázsiai és észak-amerikai vetélytársakkal szemben.

Az EU is törvényt hoz az emberi jogok megsértői ellen

Megnyílt az út az Európai Unióban is szankciókat hozni az emberi jogok megsértői ellen. Minden külügyminiszter megszavazta, kérdés mit szólnak majd ahhoz, ha a szankciókat  magukra kell alkalmazni.

Az uniós külügyminiszterek döntöttek arról, hogy az Egyesült Államokhoz hasonlóan legyen olyan törvény, amely elítéli az emberi jogok megsértőit és szankciókat tesz lehetővé velük szemben.

Ezt most különösen Lukasenka belorusz elnök brutális diktatúrája teszi aktuálissá, ezért az ellenzék vezetője máris üdvözölte az uniós döntést. Belaruszban hónapok óta tüntetnek a választások meghamisítása miatt, és a diktátor – orosz támogatással – egyre durvábban lép fel a tiltakozók ellen.

Oroszországban Szergej Magnyitszkijt, aki a korrupció ellen küzdött, megölték a börtönben. Ezért az USA-ban és Kanadában olyan törvényt hoztak, amely lehetővé teszi azt, hogy ilyen esetekben a felelősöket szankciókkal sújtsák: például kitiltsák őket az országból vagy befagyasszák az ottani számláikat.

Korrupció?

Vonatkozik-e a Magnyitszkij törvény a korrupciós ügyekre? Az USA-ban és Kanadában igen, de az Európai Unióban egyelőre nem. A Transparency International ezt kifogásolja is.

Az Európai Unió egyes tagállamaiban – így Magyarországon is – attól tart a kormányzat, hogy külföldön is felfigyelnek a korrupciós ügyekre és ennek következtében egyes vezetőket kitilthatnak illetve számláikat zárolhatják. Vida Ildikó akkori adóhivatali főnök esetében ezt már ki is próbálta az USA Magyarországon is. Mi lesz, ha az EU is erre az útra lép?

A magyar kormány egyáltalán nem ragaszkodik ahhoz, hogy az uniós pénzek elköltését külföldön is ellenőrizzék.

Ezért nem lépett be Magyarország az uniós ügyészségbe, amelynek joga van a vizsgálatokra a tagállamokon belül is.

Románia, amely a Transparency International listáján megelőzi Magyarországot a korrupciós listán, tagja az európai ügyészségnek, sőt a vezetőt is ők adják. Laura Codruta-Kövesi Bukarestben volt korrupciós főügyész. A román elit számos tagját juttatta rács mögé korrupció miatt – az USA nagykövetségének dossziéi alapján. Igaz, hogy sokan felrótták Laura Codruta-Kövesinek, hogy a vizsgálatok során sokszor politikai szempontokat követett. De hát a politikai és a jogi szempontok korrupció esetén nem könnyen választhatók el egymástól …

A lengyel kormány Orbán útját követi a média felvásárlásával

Az állami olajtársaság megvásárolt egy vidéki média birodalmat, mely eddig német kézen volt Lengyelországban. A Polska Press azt a konzervatív vidéki lakosságot célozza meg, melyet a katolikus egyház irányít, és amely a leghűségesebb szavazója Kaczynski rendszerének.

A most megszerzett média birodalomhoz 20 helyi lap és 120 folyóirat tartozik. Olvasóközönsége 17 millió polgárt jelent a 38 milliós Lengyelországban.

A nagyvárosokat a jobboldali konzervatívok elveszítették. Legutóbb az elnökválasztáson Varsó főpolgármestere volt Duda elnök vetélytársa, és nem sokkal maradt alul.

Kaczynski pártjának, a PiS-nek ezért létfontosságú ennek a szavazó tábornak a média befolyásolása. Annál is inkább, mert a következő évek egyáltalán nem ígérkeznek olyan sikeresnek mint az eddigiek. Kaczynski ezért meghirdette a programot:

 „a médiát vissza kell venni nemzeti kézbe!”

Ez most különösen sürgető a lengyel kormányzat számára, mert az uniós vétózás a magyar kormánnyal együtt nem igazán népszerű Lengyelországban. Ha kiderül a lengyel közvélemény számára, hogy emiatt euró milliárdoktól eshetnek el, akkor ez ugyancsak nagy csapást mérhet a jobboldali konzervatívok népszerűségére abban a Lengyelországban, ahol a lakosság többsége támogatja az Európai Uniót.

Hősi temetésben részesült a tanárt lenyakazó terrorista

Csecsenföldön szülőfalujában temették el a 18 éves Abdullah Anzorovot, aki egy Párizs környéki iskolában meggyilkolt egy tanárt. Azért végzett vele, mert a tanár megmutatta diákjainak azokat a karikatúrákat, melyeket a Charlie Hebdo korábban közölt. A lap szerkesztőségét ezért korábban iszlamista támadás érte Párizsban, ahol a szerkesztőség több tagját meggyilkolták.

Az Iszlám oroszlánja

Így nevezték a gyászbeszédben az iszlamista gyilkost, aki lenyakazta a tanárt. A fiatal Abdullah Anzorov Csecsenföldön született, de a szüleivel együtt Franciaországba emigrált.

Ramzan Kadirov, aki Putyin nevében vaskézzel kormányozza Csecsenföldet igen megértően nyilatkozott a terrorakcióról mondván „Macron elnök a szólásszabadsággal belekényszeríti a hithű muzulmánokat a merényletekbe. Franciaország tiltakozott. Erre Putyin leintette Csecsenföld urát, akivel közölte: a külpolitika nem az ő asztala.

A francia kémelhárítás vizsgálódik, mert szeretné tudni, hogy a terrorista családját milyen kapcsolatok fűzték az orosz titkosszolgálathoz? Párizsban ugyanis élnek a gyanúperrel: az orosz titkosszolgálat ily módon kívánja destabilizálni Franciaországot, ahol Putyin nyíltan Macron elnök szélsőjobboldali ellenfelét, Marine Le Pen asszonyt támogatja.

Bekerül-e a kormányba az RMDSZ?

A romániai választások a kormányzó liberálisok visszaesését és a szélsőjobb előretörését hozták. Meglepetésre a szociáldemokraták végeztek az első helyen. Az RMDSZ 6%-ot szerzett, így biztos helye van a törvényhozásban Bukarestben.

A negatív szenzációt a szélsőjobb előretörése jelentette: az AUR, amely Nagy Romániát akar elérni Moldova és Románia egyesítésével, a magyar kisebbség legelszántabb ellenfele. Kissé meglepő módon a külföldön dolgozó románok közül sokan rájuk szavaztak míg korábban ők a kormányzó liberális pártot támogatták.

Ludovic Orban miniszterelnök, aki a választásoktól pozíciója megerősödését várta, veszített, mert csak a második helyet tudta megszerezni az ősi ellenfél, a szociáldemokraták mögött. (A szociáldemokraták a régi állampárt utódai, a liberálisok a nyugati világ támogatását élvezik. Dacian Ciolos egykori román miniszterelnök az európai parlament liberális frakciójának vezetője Brüsszelben – Macron francia elnök támogatásával).

Mindkét nagy párt megpróbálhatja a kormányalakítást az RMDSZ-szel, amelyiknek nagy gyakorlata van az ilyen típusú rugalmas együttműködésben.

Megkísérelhetik ugyanakkor a kormányalakítást a szélsőjobboldali AUR-ral is, de ez igen negatív visszhangot váltana ki külföldön.

Mindeközben Románia is a Covid-19 járvánnyal küszködik illetve a vele járó gazdasági válsággal.

Ludovic Orban, Románia miniszterelnöke az elmúlt napokban ezért többször is bírálta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt mondván: vétója akadályozza azt, hogy az uniós tagállamok mielőbb hozzájussanak a nagyon is szükséges pénzekhez a költségvetésből illetve a válságkezelő alapból.

A legolcsóbb a leghatékonyabb

A kötelező arcmaszkok csaknem 50 százalékkal segítették a német Covid-19 fertőzések csökkentését – állapítja meg egy tanulmány.

  • A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a maszkok az egyik legköltséghatékonyabb módszer a betegség leküzdésére olyan költségekkel, amelyek más intézkedésekhez képest „közel nulla
  • A tanulmány több mint 400 városi körzet adatait vizsgálta, és azt találta, hogy egyes városokban a fertőzések 20 napon belül 75 százalékkal csökkentek

A kutatók szerint a maszkok költséghatékony eszköz a koronavírus leküzdésére, mert a „gazdasági költségek közel nulla a többi közegészségügyi intézkedéshez képest”, ideértve az éttermek és iskolák bezárását, a tiltások összegyűjtését, a társadalmi elhatárolódási szabályokat és a karantént.

A tanulmány 401 német önkormányzati körzet adatait hasonlította össze, amelyek különböző időpontokban kötelezővé tették a maszkok viselését.

Macron: mi nem Magyarország vagyunk!

Rémy Buisine internetes újságírót megverték a rendőrök amikor Place de la République elfoglalására tett kísérlet után a migránsok és támogatóik Párizsban demonstráltak. Macron elnök az újságíró portálján digitális sajtókonferencián magyarázta el a kormányzat álláspontját a rendőrség akcióiról, melyeket sokan bírálnak Franciaországban.

A francia köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy Franciaország rendszere nem autokratikus:

„Mi nem vagyunk Magyarország vagy Törökország!”

Macron arra utalt, hogy ezekben az országokban szisztematikusan megfélemlítik az ellenzéket. Franciaországban szólás és tüntetési szabadság van, de ez is problémákat vet fel. A francia elnök arra célzott, hogy a vallásszabadság megítélésében kevesen követik a francia álláspontot. Macron szerint alapvető emberi jog, hogy az ember szabadon választhassa meg: hisz-e vagy sem valamilyen vallásban vagy ideológiában? Ez a laikus felfogás nem irányul egyetlen vallás ellen sem viszont maximális mértékben elveti az erőszakot.

Indul-e Macron a következő választáson?

Bár Párizsban szinte mindenki biztosra veszi, hogy igen, de az elnök kitérő választ adott.

„Ha elnökjelölt lennék, akkor nem tudnám meghozni a szükséges döntéseket a megfelelő hatékonysággal” – jelentette ki arra utalva, hogy a Covid-19 járvány és a gazdasági válság sok népszerűtlen döntést is elkerülhetetlenné tesz Franciaországban.

Görögország is követheti Magyarország illiberális útját

Hogyan veszíthetünk el egy európai országot? – tesz fel a kérdést Janisz Varoufakisz ex pénzügyminiszter, aki szerint a Covid-19 járványt a jobboldali kormányzat arra használja ki, hogy rendkívüli hatalmat szerezzen.

Európában most mindenki Magyarországra és Lengyelországra figyel, mert ez a két állam megvétózta az uniós költségvetést és a válságkezelő programot. Senki sem látja, hogy Görögországban ugyanez zajlik: parlamenti diktatúra épül ki – hangsúlyozza Varoufakisz, aki a Project Syndicate oldalon fejti ki nézeteit.

A baloldali politikus, aki jelenleg egy párt élén próbál meg szembeszállni az antidemokratikus tendenciákkal, leírja, hogy a Covid-19 járvány kezelésében a kormányzat katasztrofálisan levizsgázott. Idézi Thesszaloniki közkórházának orvosait, akik szerint teljes a fejetlenség és a szervezetlenség. Újabb Szent Bertalan éjszakán vagyunk túl – mondja egy orvos arra utalva, hogy az áldozatok száma óriási, mert annyi betegről kellene gondoskodni, amennyi meghaladja a személyzet erejét és a technikai lehetőségeket. Az egészségügyi dolgozók sok helyen sztrájkoltak, de a rendőrség most megkezdte ezeknek az akcióknak a felülvizsgálatát.

A rohamrendőrség többször is lerohanta a nagy kampuszokat, hogy megfélemlítse a diákokat. Varoufakisz pártjának tiltakozó menetét több mint ezer rendőr „biztosította”.

A média közben ezt harsogja: újra naggyá tesszük Görögországot!  Trump jelszavát Görögországban is átvette átvette a jobboldal.

Miért nem hallunk erről szinte semmit sem? Miért nem számol be minderről a sajtó?

Mert szinte mindenki az állami támogatástól függ!

Az információs minisztérium szép pénzeket osztogat a lojális médiának a pandémia idején.

Az írás a falon

Janisz Varoufakisz attól tart, hogy Erdogan Törökországához hasonlóan Görögország is szépen lassan diktatúrába süllyed – általános érdektelenség közepette. Pedig megjelent a fegyveres erők napján egy szimbolikus kép az athéni parlament falán: tankok, harci repülők és rakéták. A pandémia és a gazdasági válság így viheti a mélységbe Görögországot – állítja a baloldali politikus.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!