Tavaly februárban Ferenc pápa római lakásán kereste fel Bruck Edithet, akit Magyarországról hurcoltak el a haláltáborokba 1944-ben. Most a holokauszt emléknapon Ferenc pápa saját otthonában, a Szent Márta házban látta vendégül a magyar írónőt, akit Olaszországban több neves díjjal ismertek el.
Az egyórás találkozón mindketten felbecsülhetetlen értéknek nevezték a múlt emlékeinek átadását a fiataloknak, mert a fájdalmas emlékek felidézése megakadályozhatja újabb szörnyűségek bekövetkezését.
„Az is a szabadságomhoz tartozik, hogy nem gyűlölök senkit!”
– hangsúlyozta Bruck Edith. Akinek édesanyja Auschwitzban, édesapja és bátyja pedig Dachauban halt meg a holokauszt idején.
Ferenc pápa budapesti látogatását követően Bruckh Edith nyílt levelet intézett a katolikus egyház fejéhez, melyben megköszönte annak szavait az antiszemtizmus ellen. Ezt a levelet felolvasták a pápának azon a repülőgépen, amely budapesti és pozsonyi látogatása után hazaszállította őt a Vatikánba.
A budapesti látogatás a keresztény-zsidó megbékélésről szólt
Erdő Péter bíboros szervezésében Ferenc pápa és kísérete ellátogatott Közép Európa legnagyobb zsinagógájába Budapesten. A keresztény és zsidó főpapok a megbékélést hangsúlyozták a szimbolikus helyszínen, mely a holokauszt idején a budapesti gettó része volt.
Ferenc pápa és a 90 éves Bruck Edith a találkozás végén megölelték egymást a Szent Márta házban, ahol a katolikus egyház feje fogadta a magyar holokauszt tanúságtevőjét az emléknapon.
Rendkívüli miniszteri értekezletet tartanak Brüsszelben a koronavírus terjedése miatt. Eddig mintegy ötszáz európait mentettek ki Vuhanból. A 910 áldozat két kivétellel mind kínai.
„Aggasztó” a koronavírus terjedése, ezért az EU egészségügyi miniszterei csütörtökön rendkívüli ülést tartanak Brüsszelben. Ez „segíteni fogja a tagállamok fellépésének összehangolását” – mondta Janez Lenarcic, a válságkezelésért felelős uniós biztos hétfőn. A vírus gyorsan terjed, és súlyos veszélyt jelent a közegészségügyre – hangsúlyozta. A koronavírus terjedése egyre több országot érint – köztük európaiakat is -, az Európai Uniónak a koordinációra és az együttműködésre kell helyeznie a hangsúlyt a járvány megállításának érdekében.
Alapvető fontosságú, hogy az egész nemzetközi közösség a koronavírus elleni küzdelemre való felkészültségre és a válaszadás lehetőségeire összpontosítson, a szolidaritást is szem előtt tartva – fogalmazott Lenarcic. A miniszterek a csütörtöki különtalálkozón a helyzetértékelést követően következtetéseket fognak elfogadni a teendő, összehangolt lépésekről.
Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint eddig mintegy ötszáz európai uniós állampolgárt szállítottak haza a kínai Vuhanból, az új típusú koronavírus okozta járvány gócpontjából. A hazatelepítések Franciaország és Németország felajánlásával, az Európai Unió társfinanszírozásával valósultak meg. (Legutóbb húsz németet ma szállítottak haza.) Az unió emellett január végén 10 millió eurót (mintegy 3,36 milliárd forint) különített el a légzőszervi tünetegyüttest okozó koronavírussal összefüggő kutatások támogatására. Az EU Vészhelyzeti Koordinációs Központja minden EU-tagállammal szoros kapcsolatot tart, és koordinálja a szükséges védőeszközök Kínába szállítását.
A legfrissebb adatok szerint 910-re nőtt a koronavírus okozta betegség halálos áldozatainak száma, kettő híján mind Kínában. A fertőzöttek száma 40 573 világszerte, s ezek túlnyomó része, 40 195 is Kínában regisztrált. Ezen belül is Hupej tartomány és Vuhan város számít változatlanul gócpontnak, a megbetegedések és elhalálozások zöme ide kötődik. Egy nap alatt háromezret meghaladó új fertőzést jelentettek a kínaiak. Kínán kívül 27 országban jelent meg az újfajta koronavírus.
Súlyos és küszöbönálló közegészségügyi fenyegetésnek minősítette a koronavírus okozta járványt hétfőn Matt Hancock brit egészségügyi miniszter. Az angliai tiszti főorvosi szolgálat vezetője nem sokkal később arról számolt be, hogy újabb négy brit szervezetében mutatták ki a vírust.
Több mint 13 ezer zsidót gyilkoltak meg Ias-Jászvásár városában a királyi Romániában, amely nem sokkal korábban hadbalépett a Szovjetunió ellen. A pogromot felülről irányították mondván a judeo bolsevista állam ötödik hadosztályát kell felszámolni.
Több mint 8000 ezer zsidót legyilkoltak a kétnapos pogrom idején. Körülbelül ötezret vagonokba zsúfoltak, ahol szomjan haltak a nyári forróságban. A vonatok ide-oda mentek a királyi Romániában mindaddig amíg a pogrom szervezői biztosak lehettek benne: mindenki meghalt. Nem maradt szemtanú. A pályaudvaron aztán megdöbbenést keltett a vonat, amelynek összes utasa halott volt!
Pogromok a Szovjetunió területén
A nácikkal együtt keletre nyomuló román hadsereg és csendőrség rendszeresen szervezett megsemmisitő akciókat a zsidó lakossággal szemben.
A világháború után a román elit azt állította, hogy ellentétben Magyarországgal nem szolgáltatta ki a zsidókat a nácik Németországnak. Ez ugyan igaz volt, de
a román hatóságok maguk élen jártak abban, hogy pogromokat szervezzenek a zsidók ellen.
A román hadsereget és csendőrséget többszázer zsidó halála terheli. Antonescu marsallt, aki Hitler kedvenc kelet-európai szövetségese volt, ezért is ítélték halálra a második világháború után.
A rendszerváltás után több szélsőjobb szervezet próbálkozott Antonescu marsall rehabilitáltásával, de nem jártak sikerrel.
Ceausescu eladta a zsidókat Izraelnek
Románia megmaradt zsidó népessége nagyon megcsappant a kommunista diktatúra idején, mert Ceausescu rájött arra, hogy ily módon kemény valutához juthat. Ráadásul meg is szabadulhat olyan kritikus értelmiségiektől, akikkel a nemzeti kommunista diktatúra nemigen tudott mit kezdeni.
A rendszerváltás után a megmaradt zsidó népesség jelentős része kivándorolt Amerikába vagy Izraelbe.
Így a mai Romániában már kevesen emlékeznek meg a pogromról, amely Moldva fővárosában történt nyolcvan évvel ezelőtt.
Úgy tűnik, hogy a mongol demokráciának mostanra sikerült átvészelnie egy különösen nehéz, politikai-gazdasági válságokkal teli időszakot. A demokrácia szó ebben az esetben nem holmi eufemizmust jelent: Mongólia a kelet-közép-európai államokat – különösen Magyarországot – megszégyenítő módon ért el sikereket a nyugati típusú demokráciaépítés és a külkapcsolatok kialakítása terén.
Korrupcióellenességből jeles
Hiába aratott tavaly elsöprő győzelmet a Mongol Néppárt, mintegy 65 helyet szerezve meg a 76 fős parlamentben, ez sem akadályozhatta meg a szeptemberi bukásukat. A mongol Nagy Állami Hurálban (mongol parlament) a Mongol Néppárt az ellenzékkel közösen (!) megszavazta a Dzsargaltulga Erdenebat miniszterelnök által felállított kabinet leváltását: 33 kormánypárti, 9 ellenzéki és 1 független képviselő a kormány kirúgása mellett voksolt. Habár ez a hír éppen csak elérte a nemzetközi lapok ingerküszöbét, az ország médiumai és lakossága nem kevés elégedettséggel fogadták a kabinet leváltását, és még a párt belső körében sem nagyon szólaltak fel Erdenebat védelmében.
A volt mongol vezetéssel szembeni ellenérzések hátterében egy óriási méretű korrupciós botrány állt:
a kormány három olyan helyi vállalattal kötött, összesen 85 milliárd forint értékű szerződést, amelyek valamilyen módon kormánytagokhoz voltak köthetőek. A bizalmatlansági indítvány megszavazása után kiderült, hogy a mongol igazságügyi miniszter a saját építési vállalatával írt alá egy egyezményt. Egy államtitkárhoz tartozó útépítőcéggel szerződött le a kormány, és tető alá hoztak egy megállapodást a munkaügyi miniszter klánja érdekeltségeibe tartozó bányavállalattal.
Erdenebat esetében pedig azt hozták fel, hogy elpazarolta a közpénzeket, amikor a gyerekes családoknak osztogatott pénzt, hogy a nyári elnökválasztáson Enkhboldra, a kormánypárt jelöltjére szavazzanak. Ám még így is alulmaradt a rivális, ellenzéki Kaltma Battulgával szemben.
Dzsargaltulga Erdenebat és Orbán Viktor találkozója 2017.május 13-án. Vajon az „orbáni átok” ismét közrejátszott egy külföldi állam- vagy kormányfő bukásában? A kép forrása: MTI
Megtorpant fellendülés
A mongol társadalom érzékenysége a korrupciós ügyek vagy a gazdasági kérdések iránt korántsem meglepő, hiszen a kelet-ázsiai ország látványos fejlődést tudhat maga mögött. Mongóliában az ezredforduló után nem volt ritka a 15-16 százalékos GDP növekedés. A boltok az áruk mennyisége terén már bátran felvehetik a versenyt bármelyik nyugati szupermarkettel, a mongóliai pusztákat autóutak szelik át, egymás után épülnek a lakótelepek a városokban, és a középosztály szintén megerősödött. Habár a lakosság harmada továbbra is a nomád életmódot folytatja, ebben az esetben is modern, vagyis televízióval, mobillal és internettel felszerelt jurtákban laknak, miközben nem ritka, hogy 2-3 gépkocsit használnak fel a pusztában való vándorlásaik során.
Csakhogy 2016 nyarától gazdasági krízis bontakozott ki az országban,
mivel a réz és a szén – Mongólia két fő exportterméke – iránti kereslet rendkívül megcsappant. A hivatalos statisztikák szerint a deficit elérte az ország GDP-jének majdnem 21 százalékát. A nemzeti valuta (tugrik) értéke erre az évre már a negyedére csökkent. A külföldi – leginkább kínai -befektetők a kormánnyal való vitáik miatt folyamatosan kivonultak a piacról, és így 2016 végére mindössze 15 milliárd forint értékben fektettek be az országba, miközben évekkel korábban ez az összeg legalább tízszer akkora volt.
Ezért az ország vezetésének nem volt más alternatívája mint a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordulni segítségért, akik végül úgy döntöttek, hogy 2020-ig évenként 400 milliárd forintnyi összegnek megfelelő mentőcsomagban részesítik az országot. Az IMF nem volt egyedül, mert a Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB), Japán és más kelet-ázsiai országok szintén a mongol gazdaság támogatása mellett döntöttek.
Új seprű jól seper?
Épp ezért érthető, hogy miért volt ez a korrupciós ügy annyira vörös posztó a mongol társadalom szemében. Erdenebat leváltása után 45 nap állt a Nagy Állami Hurál rendelkezésére, hogy megtalálja a megfelelő utódot. Ám a politikai vákuum nem tartott sokáig, ugyanis október 4-én a Mongol Néppárt alelnökét Ukhná Kürelszükht nevezték ki Mongólia új miniszterelnökének. Ő már egy hónapja vezeti a kelet-ázsiai országot, de még mindig zajlik a kabinet tagjainak kinevezése, és folytatja az IMF-el korábban megkezdett tárgyalásokat is.
Támogatókat elsősorban a párt fiatalabb generációjából szerzett, de sok politikai elemzés és a mongol értelmiségi szerint Kürelszükh képes lesz összefogni a mongol reformista erőket. Ráadásul a mongol hadsereget is maga mellett tudhatja, mivel komoly katonai múlttal rendelkezik. Csakhogy sokan figyelmeztetnek: a miniszterelnök Mongol Néppártban lévő ellenzéke nagy és erős, hiszen Enkhbold és a hozzá hű emberek továbbra is a pártvezetésben maradtak. Jelentős átalakulást igazán csak majd a közelgő pártkongresszus hozhat, amelynek kimenetele egészen 2020-as parlamenti választásokig meg fogja határozni majd a kelet-ázsiai ország jövőjét.
Ugyanakkor már most elindultak a találgatások, hogy a válságos időszak után az új mongol vezetés milyen külpolitikát fog majd folytatni. Ugyanis az elmúlt években Ulánbátornak több érdekes húzása volt a külpolitika terén, hiszen mind a mai napig látványosan lavírozik a Kelet és a Nyugat között. (Erről a témáról vasárnapi elemzésünkben olvashatnak majd bővebben.)
Blinken amerikai külügyminiszter az USA-orosz kapcsolatokról és az Ukrajnával kapcsolatos washingtoni álláspontról tájékoztatta a bukaresti kilenceket. Ez azokat a NATO tagállamokat jelenti, amelyek régebben a szovjet blokkhoz tartoztak. A románok és a lengyelek kezdeményezték ezt a csoportosulást mint az Egyesült Államok igazán fontos szövetségesei ebben a térségben.
Biden és Putyin évvégi tárgyalásáról tájékoztatta Blinken külügyminiszter az érdekelt kilenceket. Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter annyit mondott, hogy „Magyarországnak jobb, ha az USA és Oroszország tárgyal egymással, mert a szembenállásra mindig ráfizettünk.”
Washington és Moszkva az érintett államok feje fölött intézte a rendszerváltást 1989-90-ben. Putyin úgy érzi, hogy az amerikaiak akkor átverték Gorbacsovot. Megígérték neki, hogy az egykori szocialista államok nem lesznek a NATO tagjai, és ennek ellenére itt van ez a kilenc tagú blokk, amelyben a balti államok is benne vannak noha ők korábban a Szovjetunió tagállamai voltak. Putyin most „Oroszország jogos biztonsági érdekeire” hivatkozva arra akarja rávenni az Egyesült Államokat, hogy csökkentse katonai jelenlétét ebben a kilenc NATO tagállamban, és főként semmiképp se vegye fel Ukrajnát és Grúziát az észak-atlanti szövetségbe. Zelenszkij ukrán elnök viszont szinte naponta ismétli meg ezt a kérést az állandó orosz fenyegetésre hivatkozva.
Ukrajna és a magyar diplomácia
Jelenleg formailag Magyarország blokkolja Ukrajna NATO tagságát mondván a nyelvtörvény sérti a magyar kisebbség érdekeit. Putyin, akivel Orbán Viktor hamarosan ismét találkozni fog, minden bizonnyal hálás ezért. Szijjártó Péter külügyminiszter ezért is kaphatta meg nemrégiben a Barátság Érdemrendet Moszkvában. Mit mondott most Ukrajnáról a magyar diplomácia vezetője?
Egyrészt közölte amerikai kollégájával, hogy Magyarország hamarosan újraindítja a földgáz tranzitot Ukrajna irányába, hogy ezzel is segítse az ottani energia gondok megoldását. Másrészt pedig kifogásolt egy új ukrán törvényt, mely megakadályozza, hogy a kisebbségekhez tartozó vezetők szerepet játszanak az ukrán közigazgatásban. A törvény nyilvánvalóan nem a kárpátaljai magyarok ellen irányul elsősorban hanem a nagyszámú orosz kisebbség vezetőit akarja kizárni az ukrán közigazgatásból. Kijev nyilván attól tart, hogy az orosz kisebbség vezetői sokkal inkább lojálisak Putyinhoz mint Kijevhez. Ez különben a kárpátaljai magyar vezetők esetében is felmerülhet hiszen majdnem minden ukrajnai magyar kettős állampolgár. Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy „ha ez a jogszabály életbe lép, akkor súlyosan korlátozni fogja Magyarország lehetőségeit Ukrajna támogatásának tekintetében.”
Az EU és Ukrajna
A Normandia formula résztvevői csütörtökön tárgyalnak egymással Ukrajnáról. A Normandia formula Németországot és Franciaországot jelenti az Európai Unió részéről, rajtuk kívül pedig Oroszországot és Ukrajnát. Merkel kancellár ennek keretében érte el azt, hogy viszonylagos nyugalom alakult ki Ukrajnában és Ukrajna körül.
Az Európai Unió két vezető állama most is meg akarja mutatni, hogy az Európa jövője szempontjából fontos ukrán kérdés rendezése nem csupán Washington és Moszkva ügye. Minthogy a tárgyalások párhuzamosan folynak, ezért minden bizonnyal megnő az esélye annak, hogy elkerüljék a katonai szembenállást a NATO és Oroszország között.
Az pedig, hogy magában Ukrajnában manapság alacsonyabb az egy főre jutó GDP mint a szovjet időkben, nem érdekel senkit. Pontosabban magukat Ukrajna lakóit érdekli hiszen tömegesen távoznak szülőföldjükről…
Elsősorban az Egyesült Államok szövetségeseinek, de mindenkinek fontos figyelembe venni Tony Blinken külügyminiszter üzenetét, aki a washingtoni képviselőház külügyi bizottsága előtt vázolta fel a Biden adminisztráció elképzeléseit.
Az USA diplomáciájának vezetője kijelentette, hogy mindenütt erős demokráciákat szeretne látni, amelyek nem korruptak. Az amerikai diplomácia kész arra, hogy aktívan cselekedjen ennek érdekében. Tony Blinken beszélt arról is, hogy
a jövőben gyakrabban alkalmazzák az úgynevezett Magnyitszkij törvényt, amely bünteti azokat a rendszereket, melyek korrupció segítségével tartják fenn magukat.
Magnyitszkij a korrupció ellen küzdött Oroszországban, és emiatt a börtönben megölték.
Trump bukása után Putyin újra az amerikaiak célkeresztjébe került. Biden elnök Navalnij szabadonbocsátását követelte az orosz elnöktől, aki ehelyett súlyos börtönbüntetést varrt a nyakába az első számú ellenzékinek Oroszországban.
Navalnij elsősorban Putyin korrupciós ügyeit vizsgálja: hívei közzétették annak a sokmilliárdos luxus palotának a videóját, amely ország-világ előtt hirdeti azt a pazarlást, melyet az orosz elit megengedhet magának miközben a nép többségének az életszínvonala stagnál vagy csökken. A videó elkészítése aligha ment volna a német titkosszolgálat és a CIA nélkül – hangsúlyozták Putyin emberei.
Orbán a célkeresztben?
A korrupció a nemzeti együttműködés rendszerének is könnyen támadható pontja. Az amerikai nagykövetség eddig is rendelkezett adatokkal a magyar korrupció méreteiről, de Trump idején ezt nem használták ki nyomás gyakorlásra hiszen az Orbán kormány jó kapcsolatokat ápolt az USA elnökével és az általa kinevezett nagykövettel.
Most azonban változhat a helyzet. Annál is inkább, mert a Blinken család Soros György baráti köréhez tartozik. A külügyminiszter apja és nevelőanyja a CEU könyvtár fő védnöke. A CEU-t Orbán Viktor miniszterelnök üldözte el Magyarországról.
Most viszont az USA nagykövetségén összegyűjtött korrupciós információk támadás alapját képezhetik, mellyel megingathatják a kormányfő politikai pozícióját a 2022-es választások előtt.
Ugorjunk a folyóba, ha látjuk a gyilkos felvillanást – ezt tanácsolják a kínaiaknak az Észak Koreával határos Csilin tartományban. Ahol kitört a pánik miután a központi pártlap ismertette a kisokos jó tanácsait.
Eszerint ötféle veszély fenyeget nukleáris támadás esetén:
1/ a gyilkos felvillanás
2/ sokkoló erejű léghullámok
3/ sugárzás
4/ elektromágneses sugárzás
5/ nukleáris részecske hatás
Az első három azonnal halált okozhat- közli a megnyugtató hírt a kínaiakkal a kommunista párt helyi lapja. Amely nem hallgatja el, hogy Hirosimában a város 80 százaléka elpusztult és a halottak száma meghaladta a 70 ezret…
El innen, de hova?- kérdezte egy kétségbeesett családanya a kínai Facebookon. Peking is lőtávolban van, akkor hol lehetünk biztonságban ?- tudakolta egy másik rémült polgártárs a kínai társas oldalon. Miért kelt pánikot?- rótták meg az újságot a felelős elvtársak. Nagyon helyes, hogy felkészítik a lakosságot a nukleáris veszélyre!- védte meg a pártlapot a pekingi központ.
A Global Times című angol nyelvű újság, mely a központi vezetés nézeteit tükrözi, közölte, hogy kiéleződött a feszültség a koreai félszigeten.
Ez pedig azzal a veszéllyel járhat, hogy a konfliktusban akár nukleáris fegyvereket is bevethetnek. Mindezt akkor közlik Pekingben amikor az eddigi legnagyobb amerikai – dél-koreai hadgyakorlat zajlik a koreai félszigeten. Észak Koreában pedig kijelentik: ez már nyílt háborús fenyegetés!
Kína azt javasolta az Egyesült Államoknak, hogy ne rendezzen nagy hadgyakorlatot.
Cserébe Peking rábeszélte volna Észak Koreát arra, hogy állítsa le a nukleáris és rakéta kísérleteit. Trump nem fogadta meg a kínaiak tanácsát. Épp ez aggasztja Pekinget, ahol még emlékeznek rá, hogy a koreai háború idején /1950-1953/ az amerikai főparancsnok, Douglas MacArthur tábornok kérte az elnököt, engedélyezze az atomfegyver bevetését!
Truman elnök másként döntött: kirúgta a második világháború hősét, és nem dobtak le atombombát sem Észak Koreában sem pedig Kínában. Most viszont Donald Trump ül a Fehér Házban …
Tony Blinken amerikai külügyminiszter azt javasolta orosz kollégájának Szergej Lavrovnak, hogy Rejkjavikban legyen a két elnök csúcstalálkozója, miután tárgyalt az izlandi fővárosban orosz kollégájával. Korábban már a két államfő telefonbeszélgetésén szóba került a csúcstalálkozó lehetősége.
A mélyponton levő amerikai-orosz kapcsolatokon ez mindenképp javítana. Washington mindenesetre jelezte, hogy nem alkalmaz szankcióit az ellen a cég ellen, mely az Északi Áramlat II. földgázvezetéket épiti Oroszország és Németország között. Az amerikaiak elszántan fúrják az EU-orosz kapcsolatokat. Az európai ügyeket most az a Victoria Nuland intézi a State Departmentben, aki
az ukrajnai válság idején nőies finomsággal így fogalmazott: fuck the EU!
Magyarország kémparadicsom lesz?
A magyar kormány a NATO és EU tagállamok közül egyedül továbbra is kiváló kapcsolatot ápol Moszkvával és Pekinggel miközben Washingtonban mind Oroszországot mind pedig Kínát stratégiai ellenfélnek nyilvánították. A CIA emiatt attól tart, hogy ily módon
Magyarország a kémek paradicsomává válhat, de lehet, hogy már ma is az.
Kérdés persze, hogy ez komolyan aggasztja-e Washingtont hiszen ily módon informális módon maga is kapcsolatot tarthat a két másik nagyhatalommal miközben nem kellene tartania attól, hogy a media ebből kiszaglászik valamit.
Magyarország a kínaiak és az oroszok trójai falova a NATO-ban és az EU-ban
Ez viszont már sokkal jobban aggaszthatja az Egyesült Államokat, mert ily módon olyan információkhoz juthat hozzá Oroszország és Kína, melyeknek stratégiai jelentősége lehet. A NATO-n belül már bizonyos tárgyalásokba nem vonják be a magyar diplomatákat, mert az USA nem lehet biztos benne, hogy az ott elhangzott információk nem jutnak-e el Moszkvába és Pekingbe is. Más kérdés, hogy az orosz és a kínai hírszerzés profi vagyis tudják: olyan állam, mely nyíltan hirdeti orosz vagy Kína barátságát túlságosan is gyanús minden kémelhárítás szemében. Célszerűbb olyan államot választani mint Ausztria, Franciaország vagy Olaszország, ahol a kémkedés gyanúja kisebb.
Az orosz hírszerzést korábban Franciaország akkori hadügyminisztere Francois Léotard tájékoztatta a NATO tanácskozásokról…
A tudósok arról számolnak be, hogy egy egyszerű és olcsó vérvizsgálattal – a vérzsírok szintjéből – előre jelezhető az Alzheimer-kór – erről számol be a keddi New York Times.
A jelenleg a világon mintegy negyvenmillió beteg szenved demenciától, a kutatók előrejelzése szerint belátható időn belül számuk meg is háromszorozódhat.
Az Alzheimer-kórra újonnan kifejlesztett vérvizsgálat pontosan olyan pontossággal diagnosztizálta a betegséget, mint a sokkal drágább vagy invazív módszerek, PET CT – jelentették a tudósok kedden, a jelentős lépés a hosszú távú cél felé: a betegek, az orvosok és a demencia kutatói számára. A teszt lehetővé teszi a diagnózis egyszerűbbé, megfizethetőbbé és széles körben elérhetővé tételét.
A tudósok szerint jelentősen segíthet a felfedezés azoknak, akik veszélyeztetettek, hiszen így magát a betegség kialakulásának veszélyét lehet előre jelezni, s az orvosok időben megkezdhetik a kezelést a pácienseken.
A Georgetown Egyetem neurológusai további teszteket végeznek a módszerrel, egyben az is vizsgálják lehetséges e olyan módszert kifejleszteni amellyel még ennél is korábban kimutatható az Alzheimer kór.
A francia államfő hétfőn tárgyal Putyin orosz elnökkel, aki jelenleg Pekingben vesz részt a téli olimpia megnyitóján. Korábban Olaf Scholz német kancellár is jelezte, hogy Moszkvába megy vagyis az Európai Unió két vezető hatalma érezhetően másképp ítéli meg az Ukrajna körüli válságot mint Washington.
Macron Biden elnökkel is tárgyalt telefonon. Putyinnal hat napon belül már harmadszor beszélt telefonon mire megszületett a hivatalos közlemény Párizsban: hétfőn Moszkva, kedden Kijev – ez Macron jövő heti diplomáciai programja.
Ukrajnában sem érzik az orosz fenyegetést
Kijevben jobban tartanak a hideg téltől mint az orosz tankoktól – mondta Zelenszkij elnök egyik nemzetbiztonsági tanácsadója a Der Spiegel tudósítójának. Habozás nélkül „hírszerzési dezinformációnak” nevezte a Washington Post híres cikkét, melyben megkongatta a vészharangot: Putyin le akarja rohanni Ukrajnát!
Cui prodest?
Kinek az érdekeit szolgálja az Ukrajna körül kialakult válság? Az Európai Unióét nem! – vélekedik a francia államfő, aki jelenleg az unió soros elnöke is. Ugyanez az álláspontja Németország kancellárjának. Ezért tárgyalnak Putyinnal. Ezért nem siettek elítélni Orbán Viktort moszkvai látogatása miatt.
Az Európai Unió vezetőit sokkal jobban izgatja az energiaválság mint az Ukrajna körüli konfliktus. Azt látják viszont, hogy a mesterségesen gerjesztett válság Ukrajna körül, meghosszabbítja és elmélyíti az energia válságot. Ez jó Putyinnak és az energia exportőr Egyesült Államoknak, de egyáltalán nem jó Európának, amely magas energia árakat kénytelen kifizetni az orosz és amerikai cégeknek a földgázért.
Biden elképzelése, hogy Putyin agresszivitása egységbe kovácsolja a NATO-t, üres illúziónak bizonyult. Arra viszont jó lehet, hogy Brüsszelben felgyorsítsa az előrehaladást az Európai Egyesült Államok felé. A közös európai hadsereg terve mind nagyobb támogatást kap, és a pénzügyi integráció is előre megy, mert a tagállamok jelentős része nem tudja kezelni a saját problémáit a csillagászati államadóság miatt (Olaszország, Spanyolország, Görögország…stb.)
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Ferenc pápa budapesti látogatását követően Bruckh Edith nyílt levelet intézett a katolikus egyház fejéhez, melyben megköszönte annak szavait az antiszemtizmus ellen. Ezt a levelet felolvasták a pápának azon a repülőgépen, amely budapesti és pozsonyi látogatása után hazaszállította őt a Vatikánba.
