Fontos

Merkel után eszkalálódhat Brüsszel és az illiberális tagállamok harca

Így vélekedik Ivan Krasztyev neves politológus, aki a közszolgálati Deutsche Welle portálon fejtette ki a véleményét. Szerinte Merkel remek érzéke volt a kompromisszumokhoz. Akkor is megállapodást tudott kicsikarni amikor az lehetetlennek tűnt. Kérdés, hogy a következő német kancellár rendelkezik-e hasonló képességekkel?

Ivan Krasztyev három szempontot ajánl az új német kancellár figyelemébe az illiberális autokrata rendszerekkel kapcsolatban:

  • Nem homogének a kelet-európai társadalmak. A nagyvárosok mint Budapest vagy Varsó közel állnak Berlinhez vagy Hamburghoz. A vidék az egészen más …

Ott van a bázisa Orbán Viktornak és Jaroslaw Kaczynskinek.

  • Ha a kereszténydemokraták kikerülnek a hatalomból Németországban , akkor olyan kelet-nyugat szembenállás alakulhat ki az Európai Unióban , hogy a liberális balodal van hatalmon nyugaton míg az autokrata populista jobboldal keleten.
  • Orbán és Kaczynski szereti a kulturális háborúskodást Brüsszellel , mert emögé el lehet rejteni a valós problémákat. Például a nyilvánvaló korrupciót a nemzeti együttműködés rendszerében Magyarországon.

A baloldal viszont azt gondolja, hogy épp a korrupció leleplezése a legjobb eszköz az autokrata populistákkal szemben.

Az új berlini kormánynak konfrontálódnia kell az autokrata populista rendszerekkel és segítenie a baloldalt ezek megbuktatásában – tanácsolja Ivan Krasztyev politológus a Deutsche Welle közszolgálati portálon.

Mi lesz az uniós polgárokkal a brit repülőtéren?

Brüsszelt aggasztja, hogy a légitársaságok esetleg nem is engedik felszállni a gépre azokat az uniós polgárokat, akiknek csak személyi igazolványa van. A brit tartózkodási engedély ugyanis csak digitálisan létezik.

Rákattintanak-e a repülőtereken a brit kormány oldalára, és megvárják-e amíg a Nagy Britanniában lakó uniós polgár az okostelefonon a kódjával igazolja magát? Ez meglehetősen időigényes folyamat, de október elsejétől ezt kellene alkalmazni  a repülőtereken, ha a Nagy Britanniába tartó uniós polgár nem tudja útlevéllel igazolni magát. Azok az uniós polgárok, akik már megszerezték a tartós tartózkodási engedélyt 2025-ig személyi igazolvánnyal igazolhatják magukat az Egyesült Királyságba tartó repülőgépeken.

A bevándorlási törvény ötéves brit tartózkodást tekint vízválasztónak. Emiatt több mint 450 ezer uniós polgár Nagy Britanniában jogilag szinte a senki földjén tartózkodik, mert a kérvénye bent fekszik a londoni belügyben elbírálásra várva. Aki már rendelkezik ideiglenes vagy végleges tartózkodási engedéllyel, de még nem érte el az ötéves tartózkodási időt az csakis digitálisan tudja igazolni magát, ezt viszont a repülőtéren lehet, hogy nem fogadják el. A repülőtársaságoknak ugyanis nincs közvetlen hozzáférésük a brit kormány oldalhoz, melyet a határőrség használ Nagy Britanniában.

Az állampolgári jogok vegyes bizottsága figyel

Ez a különleges bizottság azt vizsgálja, hogy a Brexit miképp befolyásolja a polgárok hétköznapjait. Uniós és brit diplomatákból áll, akik nemrég megvitatták azt, hogy vajon október elsejétől mi várható a repülőtereken azt követően, hogy személyi igazolványt immár nem fogadnak el uniós polgártól hacsak nem tudja bizonyítani jogi státuszát Nagy Britanniában. Ezt azonban csakis digitálisan teheti meg.

„Nagy Britanniában a szabályok világosak, de mi nem vagyunk biztosak benne, hogy a légitársaságok ismerik ezeket” – mondta egy uniós diplomata a Guardian-nek.

Brüsszel szerint a légitársaságoknak be kell tartaniuk a szabályokat, és ha törvénytelenül visszautasítják uniós polgárok felszállását a gépre, akkor azzal kell számolniuk, hogy kártérítést követelhetnek tőlük.

A Ryanair képviselője úgy nyilatkozott a Guardian-nek, hogy ők fel vannak készülve az október elsejei változásra: „azok, akiknek tartózkodási engedélyük van Nagy Britanniában személyi igazolvánnyal is felszállhatnak a gépre.”

Brüsszeli diplomaták azt is felvetették, hogyha valaki nem folyamodik időben tartós tartózkodási engedélyért, akkor elveszítheti az ideiglenes engedélyt, és így jogilag nehéz helyzetbe kerülhet.

Válaszul a brit diplomaták azt hozták fel, hogy az Európai Unióban élő brit polgárok gyakran azzal találják szembe magukat, hogy nem kapják meg azokat a szolgáltatásokat, amelyeket eddig megkaptak.

A brit kormány ragaszkodik a változáshoz október elsejétől:

„A brit választópolgárok úgy döntöttek, hogy megszüntetik a szabad határátkelést. Ezért az Európai Unió polgárai ugyanolyan szabályok szerint léphetnek be Nagy Britanniába mint a világ más állampolgárai. A személyi igazolvány bizonytalan formája az azonosításnak, ezért ezt október elsejétől megszüntetjük” – áll a londoni belügy közleményében.

Ehhez még azt is hozzáteszik Londonban, hogy csaknem egy év állt rendelkezésre ahhoz, hogy mindenki – beleértve a légitársaságokat is – felkészüléshessen arra, hogy a személyi igazolvány immár kevés a belépéshez Nagy Britanniába.

Soha ennyien nem haltak bele a vírusjárványba

852 covid halottat jelentettek hivatalosan Moszkvában, amely napi rekord. Összesen a vírusjárvány halottainak száma meghaladja a 205 ezret. Ezzel Oroszország jelenleg a negyedik helyen áll, az USA, Brazília  és India után.

Putyin karanténban

A Moscow Times megerősíti, hogy minden oroszok elnöke saját maga kezdeményezte az elzárkózást, mert a környezetében oly sokan kapták meg a Covid 19 vírusfertőzést. Putyint az orosz vakcinával oltották be, legalábbis a nyilvánossággal ez közölték. Az orosz államfő ezzel akarta honfitársait ösztönözni az oltásra, de az akció nem sikerült. Az oroszok többsége továbbra is vírus és oltás szkeptikus maradt.

Oroszországban megkezdték az Astra-Zeneca brit-svéd vakcina gyártását is, de ezt csak exportra szánják. Orosz ember csakis orosz vakcinát kaphat, és csak reménykedhet benne, hogy elkerülheti a kórházat, ahol könnyebb meghalni mint életben maradni.

A következő kancellárnak nem elegendő a minimális konszenzus

Az SDP szoros győzelme után, a következő kancellár szoros ellenőrzés alatt lesz. Ezért a nemzetközi sajtó különös figyelemmel kíséri a Bundestag-választás eredményeit. 

Az eredmények tagoltsága miatt, egy összetett koalíciós politika fogja „eldöntnei, hogy az ország melyik utat választja Angela Merkel korszaka után”.  Azonban aligha kerülhető el az a következtetés, hogy „a pártok és a választók a statikus status quo-t részesítik előnyben a világos, erőteljes átrendeződés helyett”.

A koalíciós tárgyalásokon a London Times szerint az SPD kancellárjelöltje,

Olaf Scholz számára az lesz a kihívás, hogy rávegye az „üzletbarát” FDP-t, hogy kössenek egyezséget az SPD-vel és a zöldekkel. Az FPD „magas árat” kérne ezért a zöld lámpás koalícióért, beleértve az adóemelések blokádját, amelyet az SPD és a Zöldek akartak érvényesíteni.

A konszenzus elveszettnek tűnik

De Tijd belga lap szintén hosszú koalíciós tárgyalásokra számít: Németország instabil szakaszba lépett Angela Merkel ( CDU ) kancellár megbízatásának lejárta után.

„Újraindításra van szükség, amely lehetővé teszi a stabilitás új szintjét.”

Németországban az új koalíció gyors létrehozása – „bármilyen színnel” – lenne a legjobb jele Európa biztonságának. De Németországban is úgy tűnik, hogy a konszenzus „elveszett”.

A holland De Telegraaf nehéz kezdő pozíciót lát az új kancellár számára: „A következő berlini kormányfő egy gyengébb kancellár lesz. Ez rossz hír az Európai Unió számára. Az új német kancellár valószínűleg inkább primus inter pares lesz – az első az egyenlők között, mint a holland miniszterelnök esetében.

Merkel utódja kérdésében ez a választás nem hozott egyértelmű győztest

– írja a Guardian . Az SPD és a Zöldek most közeledést mutattak, bár mindkét párt elmulasztotta tényleges céljait megvalósítani. A New York Times a szavazatok széttöredezését a gyengébb német vezetői szerep bejelentésének tekinti Európában.

Az El País című spanyol lap azt írja, hogy Németországban most véget ért azoknak a pártoknak a korszaka, amelyek a szavazatok 30 vagy 35 százalékát szerezték meg, és megengedhették maguknak, hogy egyetlen partnerrel kormányozhassanak. A szavazatok széttöredezése ezen a választáson szokatlan helyzetet teremtett, amikor két 25 százalékos párt és három másik párt mozog 10 és 15 százalék. Az FDP-vel és a zöldekkel most két „már nem olyan kis párt” a döntő a következő kormány megalakításában.

A Neue Zürcher Zeitung a közelgő koalíciós tárgyalások előtt a zöldekre összpontosít: Annalena Baerbock álma, hogy kancellár legyen, megbukott, de pártja eredménye erősebb, mint valaha.

Orosz kémfőnök: az Egyesült Államok elveszítette globális hegemóniáját

Meg vagyok győződve arról, hogy az Egyesült Államoknak minden információja megvolt Afganisztánnal kapcsolatban – egyet kivéve! az USA saját képességei immár nem teszik lehetővé, hogy a globális világhatalom szerepet játsza – mondta Szergej Nariskin, az orosz hírszerzés, az SZVR főnöke.

Az amerikaiak elmenekültek Afganisztánból, és romokat hagytak maguk után. A gazdaság összeomlott, a terroristák szabadon garázdálkodnak, egyre több a konfliktus a különböző nemzetiségek között Afganisztánban. Növekszik a fegyver és kábítószer kereskedelem. Az iszlamista erők jelentős számú amerikai fegyvert szereztek meg.

USA-orosz együttműködés a terrorizmus ellen

Moszkvát is aggasztja az afganisztáni helyzet már csak azért is, mert sokkal közelebb van Oroszországhoz mint az Egyesült Államokhoz. Ráadásul Oroszországnak jelentős számú és egyre növekvő muzulmán kisebbsége van, akikre hatással lehetnek az afganisztáni fordulatok. Csecsenföldön az iszlamista terrorizmusnak komoly hátországa alakult ki. Bár a csecsenek lázadását Putyin katonai erővel vérbefojtotta, de a jövőt illetően korántsem lehet nyugodt. Kadirov, aki Putyin megbízásából Csecsenföld korlátlan ura, már meghirdette a kíméletlen harcot az iszlamista terrorizmus ellen.

„Mi igazán sokra értékeljük az együttműködést a CIA-val a nemzetközi iszlamista terrorizmussal szemben” – hangsúlyozta az orosz hírszerzés vezetője. Szergej Nariskin hozzáfűzte: „Afganisztán jó lecke volt az USA-nak, és ezek után újra végig kell gondolnia egész stratégiáját. El kell gondolkodniuk azon, hogy ki fenyegeti valójában az Egyesült Államokat, és új prioritási sorrendet kell megállapítaniuk!” – jelentette ki az orosz hírszerzés főnöke, aki az Rt.com-nak nyilatkozott.

Vádemelési javaslat uniós pénzek lenyúlása miatt a miniszterelnök ellen

Még nem Orbán Viktorról van szó hanem cseh barátjáról, Andrei Babisról. 50 millió koronás (körülbelül 700 millió forint) uniós támogatást fordított a Gólyafészek nevű szabad idő központra, amely a saját tulajdonában állt.

A korrupciós ügy már régen húzódik, de Jaroslav Saroch ügyésznek döntenie kell: vádat emel-e a miniszterelnök ellen a választási időszak kellős közepén?

A feltételezett csalást Babis még azelőtt követte el, hogy közéleti szerepet vállalt volna. Ezzel kapcsolatban is vizsgálódnak vele szemben, mert fennáll az összeférhetetlenség problémája: vajon érdekmentesen dönthet-e az uniós euró milliárdokról az ország egyik leggazdagabb embere, aki Csehország egyik legnagyobb vállalkozója is volt. Cégét ugyan  vagyonkezelőknek átadta, de Prágában és Brüsszelben sokan úgy vélik, hogy a cseh miniszterelnöknek maga felé hajlik a keze.

Babis pártja az esélyes a választásokon

Október 8-án és 9-én tartják meg a parlamenti választást Csehországban. A legutolsó közvélemény kutatás szerint a miniszterelnök pártja, az Ano megszerezné a szavazatok csaknem egyharmadát, ha most rendeznék meg a választást. A választási matematika szerint ez fölényes győzelmet jelenthetne Andrej Babis cseh miniszterelnöknek. A jelenlegi koalíciós partnernek, a szociáldemokratáknak küzdeniük kell, hogy elérjék a bejutáshoz szükséges 5%-ot.

Mindemögött az áll, hogy Babis miniszterelnök jól menedzselte a cseh gazdaságot.

Ez feltűnt Matolcsy Györgynek is, aki a Magyar Nemzetben arra hívta fel a figyelmet, hogy Csehország sikeresebb volt a társadalmi – gazdasági problémák megoldásában mint Magyarország. A Magyar Nemzeti Bank elnöke elsősorban a demográfiai különbségre hívta fel a figyelmet: míg a két állam népessége még nem is oly rég valamivel tíz millió fölött volt, addíg Csehországnak sikerült még növelnie is a lakosság számát, amely viszont Magyarországon jelentős mértékben csökkent.

Mindez kamatos kamat hatást gyakorol a gazdaságra – hangsúlyozza Matolcsy vagyis a jobb demográfiai mutató megsokszorozza a gazdaság teljesítő képességét míg a negatív magyar mutató a lefelé irányuló tendenciát erősíti.

Matolcsy nem hangsúlyozza  de Csehországnak az is előnyös, hogy a kormányfője jó viszonyt ápol Brüsszellel míg Orbán Viktor állandóan harcban áll.

Ennek következtében a csehek már megkapták az uniós euró milliárdokat míg Magyarországnak óriási deviza kölcsönt kellett felvennie, hogy a kieső uniós pénzeket pótolja.

Felavatták Hollandia nemzeti holokauszt emlékművét

„Hazánk történetének ez egy sötét lapja. Arra késztet bennünket, hogy megkérdezzük: lehetett-e volna többet tenni azért, hogy megakadályozzuk a holokausztot?

„Az áldozatok nevének visszaadása”

Tudatában kell lennünk annak, hogy az antiszemitizmus még ma is létezik” – hangsúlyozta Mark Rutte miniszterelnök az emlékmű felavatásán, melyen résztvett Hollandia királya, Vilmos Sándor is. Az emlékmű minden tégláján a holland holokauszt zsidó és roma áldozatának neve szerepel, valamint születési dátumuk és életkoruk a halál idején.

A főként adományokból finanszírozott emlékmű Amszterdam belvárosában, a zsidó negyed közelében található.

Daniel Liebeskind lengyel-amerikai zsidó építész tervezte az emlékművet a holland Auschwitz bizottság felkérésére.

Miért csak most?

Hollandiában – éppúgy mint sok más országban – csak meglehetős késéssel állítottak emlékművet a holokausztnak. Ennek elsősorban belpolitikai okai voltak: a holland hatóságok is részt vettek a zsidók összegyűjtésében és vagonokba zsúfolásában.

Hasonló volt a helyzet Franciaországban, ahol csak 1995-ben avattak nemzeti holokauszt emlékművet Párizsban.

Jacques Chirac akkori köztársasági elnök beszédében kitért arra is, hogy a francia hatóságok is felelősek voltak a zsidók üldözésében.

Azt a rendőrkapitányt, aki ezt az országos kampányt irányította, évtizedekkel később egy zsidó áldozat hozzátartozója lelőtte Párizsban évtizedekkel a holokauszt után.

Ma Franciaországban él Európa legnépesebb zsidó közössége, és Hollandiában is újjászerveződött a zsidóság, amelynek üldöztetéséről Anna Frank naplója oly hiteles képet nyújtott a holokauszt idején.

Szakad a visegrádi front?

Csehország kérésére az Európai Bíróság elítélte Lengyelországot, mert a határ közelében nagy szénbányát üzemeltet, amely már több mint száz éve szennyezi a levegőt. Az Európai Bíróság napi félmillió eurós bírságot rótt ki Lengyelországra, amely ezért is hangsúlyozza azt, hogy a hazai jogot nem írhatja felül az európai jog. Varsóban a kormány közölte: nem állítja le a kérdéses szénbányát az Európai Bíróság döntés ellenére sem.

Érdeke-e Lengyelországnak az uniós tagság?

A PiS listájáról megválasztott Európa parlamenti képviselő, Patryk Jaki kérésére készített egy kimutatást a varsói egyetem politológia professzora arról, hogy milyen is a kapcsolat Brüsszel és Varsó között?

Eszerint Lengyelország 2004 és 2020 között 388 milliárd zlotyt veszített, mert ennyivel többet vittek ki az uniós cégek nyereség címen az országból. Lengyelország nettó 593 milliárd zlotyt kapott az Európai Uniótól míg az uniós cégek profitja, amit ki is vittek az országból, 981 milliárd zloty volt. A kettő közötti különbség a szerzők szerint Lengyelország vesztesége. Ezt a jelentést ismertették a Szejmben is.

Jaroslaw Kaczynski, a PiS vezére ugyan legutóbb úgy nyilatkozott, hogy semmiképp sem tervezik a kilépést az Európai Unióból, de a nála is jobboldalibb igazságügyi miniszter, Ziobro távolról sem cáfolja ezt. Nélküle pedig nincsen többsége Kaczynskinek a Szejmben.

Belpolitika kontra nemzeti érdek

Jaroslaw Kaczynski nem véletlenül hangsúlyozta, hogy Lengyelországnak érdeke az uniós tagság. A fő szövetségesben, az Egyesült Államokban megrendült a bizalom Varsóban miután Biden elnök afganisztáni kivonulása megmutatta, hogy mit érnek Washington garanciái. Biden leértékelte egész Európát, és egyértelműen Ázsiára, Kína bekerítésére koncentrál.

Varsónak tehát nagyobb szüksége lehet mint valaha Brüsszel támogatására. Éppúgy mint a visegrádi csoport egységére. Csakhogy Kaczynski belpolitikai céljai felülírhatják a nemzeti érdeket annál is inkább, mert azt a régi ellenfél, Donald Tusk képviseli. Ő egyertelműen élvezi Brüsszel, Berlin és Washington támogatását. Jaroslaw Kaczynskinek csak 2023-ban kell szembenéznie a választóival, de belpolitikai válság korábban is lehet. Ebbe pedig beleremeghet a nemzeti együttműködés egész rendszere Lengyelországban.

Felélénkül az iszlamista terrorizmus Afganisztánban?

Dusanbeban tartottak találkozót a sanghaji kezdeményezés vezetői, akik az afganisztáni válságot tárgyalták meg elsősorban. Irán is belépett a szervezetbe, így már a térség összes érintett állama egyeztetheti elképzeléseit Afganisztánnal kapcsolatban.

A két fő kérdés:

  • újra az iszlamista terrorizmus hátországa lesz-e Afganisztán?
  • Mi lesz a több millió menekülttel? Pekinget elsősorban azt izgatja: hova mentek az ujgur iszlamisták Afganisztánból?

A tálibok szóvivője exkluzív interjút adott a pekingi Global Timesnak, és ebben azt állította, hogy a Kelet Turkesztáni Iszlamista Mozgalom /ETIM/ embereinek megmondták: el kell hagyniuk Afganisztánt! De hol vannak most? Hányan élnek még mindig Afganisztánban?
– tudakolja a pekingi vezetés angol nyelvű portálja.

Az ujgur iszlamistákkal közöltük, hogy nem használhatják bázisként Afganisztánt külföldi hadműveletekhez – nyilatkozta a Global Timesnak Suhail Shaheen tálib szóvivő. Aki viszont nem közölte: hány ujgur iszlamista hagyta el Afganisztánt és hányan maradtak még ott? Ezt kifogásolta a pekingi külügy szóvivője.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tavaly májusban egy jelentést tett közzé arról, hogy  az ETIM-nek körülbelül 500 harcosa él Badahsan, Kunduz és Taksan tartományban Afganisztán északi részén.

Pakisztáni források szerint 200-300 ujgur iszlamista harcos maradhatott Afganisztánban.

Az amerikai katonák csapást mértek egy táborra Badahsan tartományban 2018-ban, ahol a tálibok az ujgur fegyvereseket képeztek ki.

A sanghaji Fudan egyetem professzora szerint az ETIM emberei szétszóródtak: az iszlamista szervezet legfőbb erői Pakisztánban, Szíriában és Törökországban élnek. Csang Csiatong professzor szerint ma már az iszlamista szervezetnek több tagja él Szíriában mint Afganisztánban. A táliboknak még akkor is nehéz lenne teljesíteni az ígéretüket, melyet Vang Ji külügyminiszternek tettek Tiencsinben még a hatalomátvétel előtt, ha komolyan akarnák hiszen ők maguk is megosztottak és nem ellenőrzik Afganisztán egész területét.

A tálibok Kínától, az ujgur iszlamisták az USA-tól várnak segítséget

Erre az ellentmondásra mutat rá a Global Times, amely megerősíti, hogy a támogatás legfőbb feltétele az, hogy a Kínában terroristának tekintett szervezetet számolják fel Afganisztánban.

Az ETIM azonban élvezi az Egyesült Államok támogatását – hangsúlyozzák a kínai szakértők. Azzal, hogy az USA ilyen villámgyorsan vonult ki Afganisztánból, megnőtt a szomszédos államok terrorfenyegetettsége – hangsúlyozza a Global Times.

Kínai-orosz együttműködés

Tadzsikisztán fővárosában Afganisztánról tanácskoznak a sanghaji együttműködési szervezet tagállamainak vezetői. A kínai és az orosz külügyminiszter: Vang Ji és Szergej Lavrov megerősítették az együttműködési szándékot a terrorizmus ellen. Vang Ji ezenkívül sürgette az Egyesült Államokat és az Európai Uniót, hogy járuljanak hozzá ehhez – írta a Hszinhua hírügynökség.

A tanácskozáson Dusanbeban részt vett India, Pakisztán és Irán is, melyek mind érintettek az afganisztáni válságban.

Mitt Romney: „Magyarország, Amerika modellje?”

Mitt Romney szenátor pénteken a Fox News műsorvezetőjét, 
Tucker Carlsont vette célba az amerikai alkotmány elfogadásának évfordulója alkalmából tartott beszédében. Romney a Brigham Young Egyetem Utah-i Wheatley Intézetében az Alkotmány Napja alkalmából szeptember 17-én mondott beszédet, és figyelmeztetett, hogy az alkotmányos „védőkorlátok” veszélyben vannak.

Anélkül, hogy Carlsont név szerint említette volna, Romneyt bírálta a Fox News személyiségét a közelmúltbeli magyarországi utazásáért, ahol interjút készített Orbán Viktor jobboldali miniszterelnökkel. Romney azt mondta:

„Egy prominens tévészakértő Magyarországra utazott, hogy magasztalja Orbán Viktort, hogy példakép legyen számunkra.”

„Orbán cenzúrázza hazájában a médiát, figyelmen kívül hagyja a nép akaratát a választásokon, vagyont halmoz fel magának és barátainak.

Nem véletlen, hogy Magyarországot a fejlett világ legkevésbé szabad, legkevésbé demokratikus országai közé sorolják” – mondta a szenátor.

Romney pénteki beszéde során kritizálta az amerikai alkotmány potenciális fenyegetését, és kiemelte a január 6-i halálos capitolumi lázadást, amelynek célja a 2020-as elnökválasztás ratifikációjának megakadályozása volt.

Romney azt is elmondta, hogy az USA-nak meg kell védenie a demokráciát és a szabadságot az autoriterizmus fenyegetéseivel szemben az olyan államokban, mint Oroszország és Kína.

„Az alapítók köztársaságot adtak nekünk. Ahogy Benjamin Franklin mondta, rajtunk múlik, hogy megtartjuk -e” – fejezte be Romney.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!