Fontos

A frontállamok nem kérnek az új bevándorlási politikából

0

Az Európai Unió mindenáron el akarja kerülni, hogy megismétlődjön a 2015-ös menekült válság. Ezért Bulgária – az EU soros elnöke – Németország és Svédország támogatásával olyan javaslatot terjesztett elő, mely alaposan megnehezítené az úgynevezett frontállamok helyzetét.

A legtöbb menekült az öt déli államba érkezik: Olaszországba, Spanyolországba, Görögországba, Ciprusra és Máltára. A dublini alapelvek szerint ezek a fogadó államok hat hónapig felelősek a migránsokért, akik azután új célországot jelölhetnek ki. Az új javaslat ezt az időszakot 10 évre növelné! A brüsszeli Politico szerint az érintett öt frontállam elutasítja a bolgár javaslatot, melyet pedig a következő EU csúcstalálkozón már el is kellene fogadni.

Ez amúgy sem lenne könnyű hiszen számolni kell a négy visegrádi állam nyílt ellenállásával a kvóta ügyben. Az EU tavaly leállt a kvóta programmal, mely a menekültekkel túlterhelt államok terheit csökkentette volna, mert a fogadó készség minimális volt. Vagy annyi sem: Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország egyetlen migránst sem kíván fogadni! Az új bolgár javaslat az, hogy a kvóta rendszer ne legyen kötelező hanem szabadon választott. Azok az uniós tagállamok, melyek hajlandóak befogadni bevándolrókat, kapjanak ezért valamilyen anyagi juttatást. Az EU következő költségvetési periódusban azt tervezik Brüsszelben, hogy azok az államok, melyek nem alkalmazkodnak az EU szabályaihoz lényegesen kevesebb pénzt kapnak, azok viszont, melyek hajlandóak áldozatot hozni más tagállamok érdekében plusz pénzekhez jutnának. Mindenesetre viharos viták várhatóak a migráció ügyében az EU-ban, ahol ez a kérdés alaposan megosztja minden tagállam közvéleményét.

A Néppárt előnye tovább nő

0

A hétfő délelőtt frissített – de még nem végleges – adatok szerint is az Európai Néppárté (EPP) lesz a legnagyobb frakció az Európai Parlamentben a választások után.

Az EP közel végleges eredményeken alapuló mandátumbecslése szerint a konzervatív erőket tömörítő pártcsalád 182 képviselőt küldhet az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének halasztása miatt az újabb ciklus elején továbbra is 751 tagú testületbe.

A második helyezett szociáldemokraták (S&D) 147, a harmadik liberálisok (ALDE) pedig Emmanuel Macron francia elnök pártjával együtt 109 mandátumot szereztek.

A zöldek frakciója 69 tagú lehet, és így megelőzi a jelenlegi harmadik legnépesebb képviselőcsoportnak számító Európai Konzervatívok és Reformereket (ECR), amely a brit kormánypárttal kiegészülve 59 helyre számíthat ebben a régi-új konstellációban.

A hatodik legnagyobb frakció 58 képviselővel a Matteo Salvini olasz belügyminiszter által létrehozott, radikális jobboldali Népek és Nemzetek Európai Szövetsége, amelynek elődje a Szabadság és Nemzetek Európája (ENF) volt.

Ezt követi 54 hellyel az olasz Öt Csillag Mozgalom és a Nigel Farage vezette brit Brexit Párt szövetsége, amely eddig Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) néven működött.

A legkisebb frakciót a patkó bal szélén ülő Egyesült Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) fogja adni, előreláthatólag 38 mandátummal.

A függetlenként politizálóknak hat mandátumot jósolt az EP, az „egyéb” kategóriába pedig 29 képviselőt soroltak, róluk egyelőre nem tudni biztosan, hogy melyik frakcióba fognak beülni, ha egyáltalán beülnek valamelyikbe. Külön csoport létrehozásához minimum 25 képviselőnek kell megállapodnia legalább hét uniós tagállamból. A frakcióalakítási szándékot legkésőbb június 24-ig kell bejelenteni.

Az átlagos részvételi arány uniós szinten 50,82 százalékos volt, magasabb, mint az elmúlt húsz évben bármikor.
Az Európai Unióban nagyjából 426 millió választásra jogosult szavazhatott összesen több mint 15 ezer jelöltre.

„A győzelemig folytatjuk. semmi sem állít meg minket”

Benjámin Netanjahu miniszterelnök a háború kezdete óta most először látogatott el csapatokhoz a Gázai övezet északi részén, a Hamásszal fennálló fegyverszünet közepette.

„Minden erőfeszítést megteszünk, hogy visszakapjuk túszainkat” – mondja Netanjahu az irodája által közzétett videóban.

                 

„Három célunk van ezzel a háborúval kapcsolatban: a Hamasz felszámolása, az összes túszunk visszaszerzése, és annak biztosítása, hogy Gáza ne váljon ismét fenyegetéssé Izrael Államra”

– mondja.

„A végéig, a győzelemig folytatjuk. Semmi sem állíthat meg minket, és meg vagyunk győződve arról, hogy megvan bennünk az erő, az erő, az akarat és az elszántság, hogy elérjük a háború összes célját.”

A Miniszterelnöki Hivatal tájékoztatása szerint Netanjahu meglátogatta az izraeli csapatok által feltárt Hamasz egyik alagútját. Hozzá csatlakozott vezérkari főnöke, Tzachi Braverman, Tzachi Hanegbi nemzetbiztonsági tanácsadó.

Elnökváltás Kubában: Járt utat járatlanért…

Inkább a politikai kontinuitást, semmint egy új korszak kezdetét jelenti, hogy pár napja már nem egy Castro foglalja el az elnöki széket Kubában. Bár Miguel Díaz-Canel hozhat némi színt a karibi szigetország életébe, de sok tekintetben folytatni fogja elődje politikáját, főleg mert ugyanazokkal az égető problémákkal kénytelen szembenézni. 

 

Már évekkel Raúl Castro – a 2016-ban elhunyt Fidel Castro öccse – hatalomból való távozása előtt azt rebesgették, hogy a jelenleg 58. életévét betöltő Miguel Díaz-Canel lesz az utód. Ennek ellenére először nemcsak a nemzetközi közösséget, de még a dél-amerikai régiót is meglepetésként érte a megválasztása. Igaz, nem volt a Kubai Kommunista Párt (KKP) legismertebb „arcainak” egyike (azok Ramiro Valdés Menéndez egykori belügyminiszter és jelenlegi alelnök és Salvador Valdés Mesa alelnök), de Díaz-Canel évtizedek óta fontos állami és pártpozíciókat töltött be: az ifjúsági szervezet tagja, majd a tartományi bizottság első titkára, Kuba oktatási minisztere és a szigetország harmadik elnökhelyettes volt.

A helyi „Mátyás-király”

Miguel Díaz-Canel. Volt, hogy álruhában járt a minisztériumokba és a boltokba. A kép forrása: MTI/EPApool/Adalberto Roque.

Díaz-Canelnek sikerült az elmúlt években rendkívül pozitív képet kialakítania magáról: a kubai „emberarcú szocializmust” népszerűsítő, a néppel folyamatosan kapcsolatban álló, a problémáikat meghallgató és ezekre megoldást kereső politikus képét. Ráadásul kellő nyitottsággal állt az olyan kérdésekhez, mint az internet bevezetése vagy az LMBT-közösség jogainak biztosítása, s így nem kevés szimpátiát váltott ki a fiatalság körében. Közben pedig mindvégig kitartott a KKP elsőbbsége és a kubai szocializmus védelme mellett, és gyakran intézett támadást – nemcsak verbálisan, hanem jogi eszközökkel,a hatóságokkal közösen – a demokratikus ellenzék, az emberjogi aktivisták, valamint az Egyesült Államok ellen.

 

Miguel Díaz-Canel iránt csak akkor kezdett el nagyobb figyelmet tanúsítani a külföld, amikor a március 11-i kubai parlamenti választások előtt Raúl Castro bejelentette, hogy nem vállal újabb elnöki terminust. A választásokat követően a leendő elnök legtöbb riválisa – köztük Raúl fia, Alejandro Castro – be sem került a 605 fős kubai Nemzetgyűlésbe, így szinte minden akadály elhárult Miguel Díaz-Canel kinevezése előtt. Az április 18-án tartott alakuló ülésen államfővé választották, és egy nappal később már el is foglalhatta a hivatalát. Ugyanakkor a KKP örömét beárnyékolta, hogy

a 2018-as választásokkor a részvételi arány „mindössze” 85 százalék volt, miközben  azt megelőző években mindig 90 százalék feletti

Fiatal kubai úttörők ügyeltek a „választások tisztaságára”. A kép forrása: Link.

Pénz beszél

Ez ugyanis sok elemző és szakértő szerint annak volt a jele, hogy a lakosság egyre elégedetlenebb az ország vezetésével. Ezek az ellenérzések pedig elsődlegesen a gazdasági nehézségekből fakadnak. Kuba a hidegháború vége óta hullámzó gazdasági teljesítményt nyújtott, 2016-ban azonban mély recesszióba süllyedt. Addig képes volt eltartani magát a  Venezuelából származó energiahordozókból befolyó pénzekből, de mivel Hugo Chávez utódja, Nicolás Maduro alatt gyakorlatilag összeomlott a dél-amerikai ország, így Kuba elvesztette a legfontosabb ellátóját. Ezzel párhuzamosan a cukor, a dohány és a nikkel árának csökkenése is nehéz helyzetbe hozta a szigetországot, hiszen ezek számítanak a legfontosabb exporttermékeinek.

Ezért, ha Díaz-Canel társadalmi és politikai reformokat nem is lesz hajlandó bevezetni, a gazdasági problémákra mindképp megoldást kell találnia. A Bloomberg a kubai gazdaságról szóló cikkében több ilyen nehézséget, illetve azok megoldási lehetőségét sorolja fel: az energiahiányt a víz- és szélerőművekkel kellene megoldani, ki kellene bővíteni a központilag engedélyezett vállalatok működését, szigorítani a munkaügyi előírásokon, több külföldi tőkét kellene beengedni az országba. Ezek közül néhányat már Raúl megoldott, például azzal, hogy egymillió hektárnyi földet biztosított magánszemélyeknek, illetve átalakította az adórendszert, így Díaz-Canelnek lényegében már csak az előre kijelölt utat kellene követnie.

Árvízben álló utca Havannában 2017. szeptember 10-én, az Irma hurrikán elvonulása után. A trópusi szélvihar több kubai várost letarolt és több milliárd dolláros károkat okozott, amelyet a szigetország a mai napig nem hevert ki.  A kép forrása: MTI/EPA/Ernesto Mastrascusa.

Ugyanakkor a kubai üzleti és politikai elit számára a legtöbb fejtörést a kettős valutarendszer okozza. Létezik egy helyi és egy konvertibilis peso, ez utóbbit a dollár árfolyamához rögzítenek. Ez a rendszer ugyan lehetővé tette, hogy a kubaiak olcsón jussanak az alapvető szükségletekhez, illetve előlendítette a turizmust, ám eközben stagnálást és gyakori hiányt (hús, sajt, tej) okozott. A kettős valutarendszer lényegében

egy „22-es csapdájába” hajtotta a karibi országot.

Vagyis, ha az egyik valutát szüntetik meg, akkor a turizmus és a külföldi befektetés omlik össze, ha a másikat, akkor az elszegényedés és az áruhiány ölthet drasztikus méreteket.

Barátok nélkül mit érek én 

Díaz-Canel elnökségének második fontos kérdéskörét a külpolitika jelenti. Venezuela „elvesztése” után Havannának újra kell definiálni magát Latin-Amerikában, hiszen Bolíviát leszámítva egyetlen jelentősebb térségbeli ország sem viszonyul pozitívan a kubai vezetéshez. A 2004-ben létrehozott Bolivári Szövetség Amerika Népei Számára (ALBA) szövetségi rendszer jelenleg 11 tagállamot számlál, ám minden gazdasági integrációs törekvése mára elakadt vagy kudarccal végződött. Habár tavaly elterjedt, hogy Oroszország visszatérne Kubába, többek közt újranyitva az egykori szovjet bázisokat, azóta sincs semmi jele az egykori jó viszony visszaállásának Havanna és Moszkva között.  Ugyanúgy csalódást keltett Kína Kuba számára: ugyan Peking az évek során nagy érdeklődéssel fordult a régió iránt, de Kuba nem tartozik a legfontosabb országok közé számára. Annyira nem, hogy tavaly 30 százalékkal visszesett a két ország kereskedelmi forgalma, és a fejlesztési projektek nagy része sem valósult meg.

Nicolás Maduro venezuelai és Raúl Castro kubai elnök részt vesz a Bolivári Szövetség Amerika Népei Számára (ALBA), azaz a bolivári szövetség megalapításának 12. évfordulója alkalmából tartott találkozón Havannában 2016. december 14-én. A kép forrása: MTI/EPA/Ernesto Mastrascusa

A szigetország számára az egyik legnagyobb lehetőséget az Egyesült Államok jelentette volna. A Barack Obama elnöksége idején végrehajtott „kubai nyitás” sikeresen végződött: a politikai foglyok szabadon engedéséért és a rendszer enyhüléséért cserébe Washington levette Kubát a terrorizmust támogató országok listájáról. Eltöröltek több amerikai szankciót, a mezőgazdaságtól kezdve a turizmuson át a banki szolgáltatásokig.  A kapcsolatok rendezésének legfőbb jelképe az volt, amikor 2016-ban – 88 év után – amerikai elnök járt Kubában.

Csakhogy Donald Trump megválasztása után minden a visszájára fordult, s a nyitásból hirtelen zárás lett. Hallgatva a Havannával való kiegyezést ellenző republikánusokra és a többnyire Miamiben élő kubai közösségre, az amerikai elnök felmondta az Obama-adminisztráció által kötött egyezményt, mondván, abból csak a kommunista párt és a hadsereg profitált. Korlátozták az országba áramló dollár mennyiségét, ismét tiltólistára került néhány áru, s az amerikai turisták újra nehezebben juthattak el Kubába. Ugyan Trump a korábbi fenyegetéseivel ellentétben nem zárta be a 2015-ben újranyitott amerikai nagykövetséget Havannában, de jelentősen lecsökkentette a személyzet létszámát: szeptemberben hazarendelte az amerikai diplomaták mintegy felét, és október 3-án 15 kubai állampolgárt utasítottak ki az Egyesült Államok területéről. Ennek oka a hivatalos magyarázatok szerint az volt, hogy

a Kubában dolgozó amerikai diplomaták „akusztikus támadás” áldozatai lettek.

Diaz-Canel elnökségét sem fogadták pozitívan Washingtonban, és nem is várható lényeges változás az amerikai Kuba-politikában.

Az amerikai nagykövetség Kubában. A kép forrása: Youtube.

Kuba számára az egyetlen reményt az Európai Unió jelentheti. Brüsszelben történelmi fordulatként élték meg a Castro-éra végét, és bíznak a kereskedelmi kapcsolatok további erősödésében. Ezen a téren a szigetország ellen bevezetett uniós szankciók eltörlése óta már komoly eredményeket értek el: 2016-ban 2,4 milliárd dolláro értékű kereskedelmi forgalmat bonyolítottak, s szinte állandósultak a magas szintű találkozók. Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője tavaly év végén Kubában járt, s 50 millió euró értékű megállapodást írt alá a kubai vezetéssel a mezőgazdaság fejlesztéséről és a megújuló energiáról.

Háttérből irányítva

Miguel Díaz-Canel előtt nem kis feladatok tornyosulnak, s ezek teljesítése nem kevés erőt és energiát fognak igényelni. Azonban hiába került az elnöki székbe, ez még korántsem jelentheti azt, hogy a saját elképzelései szerint kormányozhatja a karibi szigetországot. Ugyanis fő gazdasági-politikai kérdésekben a legfontosabb döntéshozó továbbra is a párt központi bizottsága marad. Sőt, Raúl újabb három évig a KKP főtitkára, így a Castro-család még mindig meghatározó szereplő marad a szigetországban. Közben az idő szorít: a kubai vezetésnek minél előbb meg kell oldania a nehézségeket, ha nem szeretnék, hogy az ország Venezuela sorsára jusson.

Másképp kell reagálni Orbán illiberális politikájára!

A magyar miniszterelnök ma azért bírálja elsősorban a liberális demokráciát, mert az nem alkalmas az identitás megerősítésére és növekvő egyenlőtlenséget teremt, amely aláássa a társadalom stabilitását – Timothy Garton Ash politológus, aki annak idején Orbán Viktort is tanította Oxfordban, erre hívja fel a figyelmet a Der Spiegelnek adott interjújában.

A liberális demokrácia híveinek épp ezért korszerűsíteniük kell nézeteiket, hogy hatékony válaszokat találjanak Orbán és a Kaczynski bírálatára.

A német modell

A brit politológus a németek sikeres modelljének elemzését és reklámozását javasolja mondván, hogy az NSZK eredményes volt az NDK átalakításában és megteremtette Európa első számú nagyhatalmát. Németország ma stabil liberális demokrácia, melyet jóval kevésbé fenyegetnek populista tendenciák mint az Európai Unió déli és keleti tagállamait.

Pénz híján a német modell csak álom marad

Németországban a liberális demokrácia azért stabil, mert a lakosság 80%-át alkotó középosztály jólétben él. Ezért a szélsőséges Alternative für Deutschland nem képes áttörni, és nem jelent igazi politikai veszélyt. Ámde Európa keleti és déli részén a gazdasági helyzet sokkal rosszabb: a lakosság igen jelentős része él az európai szegénységi küszöb alatt – 1000 euró/fő /hónap. Ilyen körülmények között tág tere nyílik a populista pártoknak, melyek az EU-t teszik felelőssé azért, hogy a lakosság többségének életszínvonala nemcsak, hogy gyenge, de még romlik is a válság miatt. Ha tehát a liberálisok hatékonyan akarják bírálni Orbán Viktor politikáját, akkor életképes gazdasági – társadalmi alternatívát kellene kínálniuk az EU gyenge tagállamai számára, melyek egy frusztrált társadalommal néznek szembe, amely hajlamos hitelt adni a populista politikusok ígéreteinek.

Mit keres Putyin Wagner hadserege Szudánban?

Putyin zsoldos hadseregének katonái nem a demokráciát őrzik Afrika országaiban, hanem a Putyin érdekeit kiszolgolgáló rezsimek fennmaradását segítik elő minden (akár piszkos) eszközzel. Igaz, az aranybányászatból eredő haszon sem mellékes tényező a rezsim védelmére.

Prigozsin emberei nyíltan grasszálnak Khartum belvárosában. Ők őrzik az aranybányákat, amelyeknek a kitermelési adatai szigorúan titkosak. Annál is inkább, mert Szudán ezzel az arannyal fizet Oroszországnak a fegyverekért. A Le Monde információi szerint az oroszok 2017-ben érkeztek Szudánba, és hamarosan részesedést szereztek az aranybányákban. Azóta néhány bánya teljesen átment az oroszok tulajdonába. Épp akkor amikor az arany ára a csúcsra érkezett Putyin Ukrajna elleni agressziójának kezdete után.

Szudán Afrika harmadik legnagyobb arany termelője  Ghána és Dél Afrika után.

Mihail Potyemkin Putyin embere Szudánban

Putyin pártjának ifjúsági tagozatáról startolt Szentpétervárról, Putyin szülővárosából. Jelenleg az M Invest aranybányászati tröszt névleges tulajdonosa. A profit 100%-át megtarthatja holott a helyi törvények szerint annak egyharmadát be kellene fizetnie az államkincstárba. Miért? Mert az oroszok nemcsak fegyvert szállítanak, de a Wagner hadsereg biztosítja az igencsak bizonytalan szudáni hatalmi rendszer megmaradását.

Prigozsin, Putyin szakácsa a háttérben

Prigozsint azért nevezik Putyin szakácsának, mert ő kóstolta meg az orosz elnök kosztját. Ma is csak Prigozsin cége szállíthat a Kremlbe élelmiszert az elnöknek. Putyin megbízta Prigozsint, hogy továbbszolgáló katonákból toborozzon zsoldos hadsereget, amely a “gyarmati háborúkban” képviselheti az orosz elnök érdekeit. Szudánon kívül sok afrikai államban jelen vannak: Líbia, Közép Afrikai Köztársaság, Mali, Mozambik.

Igen aktívak Ukrajnában is, ahol sokszor rájuk bízzák a piszkos munkát. A Le Monde videó tanúsága szerint Szudánban ők képezték ki a különleges biztonsági erőket, amelyek pillanatok alatt teszik el láb alól a hatalom ellenfeleit. Míg a kínaiak gazdaságilag nyomulnak Afrikában, az oroszok katonailag – fogalmazta meg aggodalmait egy francia diplomata.

Megvehetik-e a kínaiak Nagy Britannia legnagyobb chip gyárát?

  • Boris Johnson megfogadja Biden elnök tanácsát

  • Peking felvásárlással védekezik a chipp hiány ellen

  • A walesi cég szerint életben maradásukat segíti, tehát jó üzlet

Boris Johnson miniszterelnök utasította nemzetbiztonsági tanácsadóját, hogy nézzen utána: a Walesben működő lapka gyártó üzem eladása veszélyezteti-e a nemzetbiztonságot?

Biden amerikai elnök amikor Európában járt, akkor arra kérte szövetségeseit: nemzetbiztonsági alapon is vizsgálják meg a kínaiak nyomulását a fontos gazdasági ágazatokban, melyeknek stratégiai jelentőségük lehet.

„El kell döntenünk, hogy az, amit a gyár előállít, milyen szellemi tulajdont jelent, és annak megszerzése mennyiben áll Kína érdekében. Vannak-e valódi biztonsági kockázatok? Ezért kértem a nemzetbiztonsági tanácsadót, hogy vizsgálja meg az ügyet”

– mondta Boris Johnson miniszterelnök. A BBC beszámolója szerint Sir Stephen Lovegrove csapata már meg is kezdte a vizsgálatot.

A kínai cég Hollandiában működik

A Nexperia Hollandiában van bejegyezve, és már van egy üzeme Nagy Britanniában, Manchesterben. Csakhogy annak megszerzése idején Nagy Britannia még uniós tagállam volt. Most új helyzet állt elő a Brexit miatt.

A Newport Wafer Fab Walesben működik, ahol 450 embert foglalkoztat. Lapkákat gyárt félvezetőkhöz. Ez a legnagyobb chip gyára Nagy Britanniának, amely ugyancsak felértékelődött az általános chip hiány idején.

A kínaiak emiatt új chip programot dolgoztak ki, melynek lényege az, hogy igyekeznek mindent maguk előállítani nehogy az amerikaiak esetleg szankciókkal akadályozzák a vásárlást. Peking megpróbál felvásárolni minél több chip gyártó céget a világban, hogy ilymódon diverzifikálják a beszerzési forrásokat, és csökkentsék az USA kontroll lehetőségét.

Biznisz kontra nemzetbiztonság

Dr. Drew Nelson a Newport Wafer Fab távozó elnöke, aki az üzletet megkötötte a kínaiakkal, úgy nyilatkozott, hogy ily módon sikerült biztosítani a cég jövőjét. A walesi kormány nem is kérte emiatt a nemzetbiztonsági vizsgálatot, de Boris Johnson miniszterelnök felülbírálta őket. Nyilván visszaemlékezett Biden amerikai elnök intelmeire, aki a NATO csúcson óvta szövetségeseit a túlságosan szoros kapcsolatoktól Kínával, melyet az USA stratégiai ellenfélnek tekint.

Hőhullám: “Nem akarok belehalni a nyaralásba”

A hőhullám Európa déli részén sok turistát elijeszt különösen miután Észak Olaszországban hőgutát kapott és meghalt egy munkás, aki a napon dolgozott a 40 fokos hőségben.

“Általában Nagy Britanniában nyaralunk, de most valami másra vágytunk, ezért befizettünk egy hajós körutazásra a Földközi tengeren. Olyan dögmeleg van, hogy állandóan a hajón kuksolunk, mert nem merünk partra szállni a hőség miatt. Jövőre csak Húsvét tájban tervezünk hasonló körutat és nem nyáron“ – nyilatkozta a londoni Guardian-nek egy 61 éves brit asszony. A lap szerint a hőhullám miatt sokan lemondták a nyaralást Európa déli részén, ahol jócskán 40 fok felett van tartósan a hőmérséklet.

“Görögországba fizettem be, de inkább Barcelonába megyek, mert ott nincs akkora hőség. Félek attól, hogy rosszul leszek az utcán a melegben”

– mondja egy másik brit turista.

Korfun nyaral egy négyszemélyes család, amely el sem mozdul a strandról: “szörnyű unalmas egész nap a strandon ülni vagy feküdni, de nem tehetünk mást. Minden városi túrát lemondtunk. Azt ígérték, hogy 31 fok lesz, ehelyett inkább 37 van vagy ennél is több”-  mondja a családanya.

Megdőlhet a 49 fokos hőség rekord Olaszországban és Görögországban

Erre figyelmezteti a turistákat a brit külügy. Szardínia szigetén 49 fok is lehet a héten. Olaszországban 16 városban hirdették ki a legmagasabb fokozatú vörös hőségriadót.

Erdőtüzeket is okoz a hőség a Földközi tenger medencéjében: Spanyolországban és Törökországban sokezer embert kellett kitelepíteni, mert a tűzoltók csak nehezen tudják megfékezni a lángokat.

Az előző anticiklont Cerberusról, az Alvilág őréről nevezték el, a mostanit pedig Kháronról, aki ladikján a túlvilágra szállítja a halottak lelkét. Nem is túlságosan finom célzás ez arra, hogy a hőség életveszélyes.

Olaszország egészségügyi minisztere arra szólította fel a turistákat, hogy készüljenek fel a nagy hőségre, mert különben kínos meglepetések érhetik őket.

“Kedves turisták! Ne látogassátok a Colosseumot Rómában, ha a hőmérő 43 fokot mutat! Inkább maradjatok otthon 11 és este 6 óra között”

– tanácsolta az olasz egészségügyi miniszter, aki az Il Messageronak nyilatkozott.

Bariban, Firenzében és Palermóban éppúgy hőség riadó van mint Rómában – írja a londoni Daily Mail. Amely hozzáteszi: Spanyolországban hétfőre 44 fokot jósolnak a Guadalquivir völgyében Sevilla közelében. A Kanári-szigeteken 4000 embert kellett kitelepíteni az erdőtüzek miatt.

Európa hőségrekordját, 48,8 fokot Szicíliában mérték két évvel ezelőtt, de ezen a héten megdőlhet ez a rekord.

A Földközi tenger keleti medencéjében sem jobb a helyzet: a hőség miatt kiszáradt izraeli miniszterelnököt kórházba kellett vinni. A 74 éves kormányfőt vasárnap már kiengedték, de mindenkit figyelmeztettek Izraelben is, hogy a szokatlanul magas hőség nagyon megviseli a szervezetet különösen az idősebbeknek kell vigyázniuk.

“Minél kevesebb időt töltsetek a napon és igyatok sok vizet, akkor jó hetünk lehet”

– intette honfitársait Benjamin Netanjahu.

A Nature Medicine szaklap közölte, hogy tavaly volt a legmelegebb nyár Európában, és ez legkevesebb 61 ezer halottal járt.

Már csak 11 adóparadicsom maradt

0

Az EU Tanácsa, a Tőkepiaci Unió a mai napon úgy határozott, hogy törli Dominikát az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékéből.

Dominika végrehajtotta a kötelezettségvállalásait, és intézkedéseket hozott az EU által kifejezett aggályok kezelésére a pénzügyi információk automatikus cseréje területén. Ez konkrétan azt jelenti, hogy Dominika megtette a szükséges lépéseket az OECD kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló többoldalú egyezményének aláírása és megerősítése érdekében. Ez lehetővé tette Dominika törlését az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékéből.

Jelenleg tehát a nem együttműködő országok és területek jegyzékén már csak a következő 11 név szerepel: Amerikai Szamoa, Belize, Fidzsi, Guam, Marshall-szigetek, Omán, Szamoa, Trinidad és Tobago, Egyesült Arab Emírségek, Amerikai Virgin-szigetek és Vanuatu.

Az említett uniós jegyzék azoknak a folyamatos törekvéseknek a részét képezi, amelyek célja az adókikerülés megelőzése és a jó kormányzás elveinek előmozdítása, ideértve például az adózási átláthatóság és a méltányos adóztatás elvét, valamint az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás elleni nemzetközi standardokat.

A jegyzék – amelyet első alkalommal 2017 decemberében állítottak össze – a Tanács által elfogadott következtetések I. mellékletében található. A Tanács 2019 márciusában – a folyamatban részt vevő harmadik országok és területek által tett kötelezettségvállalások végrehajtásának részletes vizsgálatát követően – felülvizsgálta a jegyzéket.

A nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékével kapcsolatos munka dinamikus folyamat. 2019 folyamán a Tanács továbbra is rendszeresen felül fogja vizsgálni a jegyzéket, de a tervek szerint 2020-tól már áttér az évente kétszer történő felülvizsgálatra.

Feljegyzés a nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékének módosításáról, 2019. június

A Tanács weboldala az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékéről

A Tanács weboldala a magatartási kódexszel foglalkozó csoportról

Látogasson el honlapunkra!

Ellenzékieket engedtek szabadon Venezuelában

0

Negyvennégy ellenzékit engedtek ki a börtönből az utóbbi három napban Venezuelában a legfőbb venezuelai végrehajtó hatalom, a szinte kizárólag Nicolás Maduro államfő híveiből álló alkotmányozó nemzetgyűlés javaslatára.

Alfredo Romero, a Foro nevű venezuelai emberi jogvédő szervezet vezetője ugyanakkor emlékeztetett, hogy a nagylelkűnek tűnő lépéssel a hatóságok akkor is csak a venezuelai politikai foglyok 16 százaléka nyerte vissza szabadságát, 227-en még mindig rabságban vannak.

Közölte azt is, hogy a kormány valójában azért „kegyelmezett” meg az ellenzékieknek, mert drágállja ellátásukat.

Az alkotmányozó nemzetgyűlés eredetileg 80 bebörtönzött kormányellenes aktivista szabadon bocsátására tett javaslatot. Köztük vannak olyanok, akiket 2014-óta, a 43 halálos áldozattal járó kormányellenes tüntetések nyomán tartanak fogságban, valamint olyanok is, akiket a 125 halálos áldozatot követelő 2017-es tavaszi megmozdulások során vettek őrizetbe.

Venezuela az ország történek legsúlyosabb politikai, gazdasági és társadalmi válságát éli.

A hatalmas olajkészletekkel rendelkező, de szinte semmi mást nem exportáló ország gazdasága az olaj árának esése miatt gyakorlatilag összeomlott, az ellenzék pedig elsöprő többséget szerzett a parlamentben a legutóbbi választásokon. Ennek ellenére az elnök és a hozzá hű igazságszolgáltatás fokozatosan, de szinte teljesen megvonta a népképviselet minden jogkörét, augusztusban pedig úgynevezett alkotmányozó nemzetgyűlést választottak, amelyet a nemzetközi közösség jelentős része a választás körüli visszásságok miatt nem ismer el legitim testületnek.

Az ellenzék pedig népszavazást szervezett, amelyen a 7,6 millió résztvevő 98 százaléka a nemzetgyűlést összehívása ellen foglalt állást.

Április óta folyamatosak a gyakran erőszakba torkolló utcai tüntetések a dél-amerikai országban.

Maduro állítása szerint tavaly március óta folynak megbeszélések a kormány és az ellenzék között, hogy valamely módon kiutat találjanak az országot fojtogató válságból. A Demokratikus Egység Kerekasztala (MUD) nevű ellenzéki pártszövetség azt követeli Madurótól, hogy adjon biztosítékokat a 2018 végén esedékes elnökválasztás megtartására, engedjen szabadon több, mint 500 politikai foglyot, tartsa tiszteletben a parlamentet és jogköreit, és függessze fel a népszerű ellenzékieket sújtó szankciókat, hogy azok indulhassanak a választásokon.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK