A mai napon Dr. Cseh Katalint, a Momentum európai parlamenti képviselőjét a harmadik legnagyobb, a májusi EP-választáson legnagyobb növekedést elért EP-frakció, a Megújuló Európa (Renew Europe) alelnökének választották.
Ez hatalmas siker a Momentumnak és hatalmas siker Magyarországnak is: Dr. Cseh Katalin egyedüli magyarként ül majd egy európai frakció vezetésében, folyamatosan bemutatva, hogy Magyarország nem egyenlő Orbán Viktorral és a Fidesszel. Hogy van egy másik, szabadságszerető, nyitott, fiatal Magyarország is.
A kinevezés egyben azt is jelzi: a Renew Europe frakciónak fontos Magyarország; sem a Néppártban, sem a szociáldemokratáknál nincs magyar képviselő a frakcióvezetésben.
Dr. Cseh Katalin frakcióvezető-helyettessé választása elismerés annak a több százezer embernek, aki májusban a Momentumot választotta – és annak a több milliónak, aki egy szabadabb, sikeresebb, európaibb Magyarországot szeretne. A Momentum politikusa velük és értük dolgozik majd.
A Momentum már EP-választási kampányában is világossá tette: nem a jelenlegi állapotokat akarja konzerválni, hanem megújítani Magyarországot és Európát. Dinamikusabb, a fiatalok érdekeire jobban figyelő, megújuló Európára van szükség, Magyarországon pedig átláthatóbban és hatékonyabban kell elkölteni az EU forrásokat. Minden elérhető eszközzel küzdeni kell a jogállamiság és a demokrácia helyreállításáért és fel kell számolni a korrupciót. Cseh Katalin alelnökké választása azt jelzi: ezekről a célokról végre nem csak beszélni lehet majd, hanem ténylegesen tenni is.
A magyar embereket általában egyáltalán nem izgatja, hogy mi történik a távoli Brazíliában, erről az országról csak a foci, a kávé és a tangában szambázó csinos lányok szoktak eszükbe jutni. A valóság azonban az, hogy ami ott zajlik, az hatással van az egész világra, így Magyarországra is.
Brazília ugyanis – bármilyen meglepő – világhatalom. Azt talán könnyű belátni, hogy egy egész kontinens – Dél-Amerika – vezető gazdasági és politikai hatalma, de az sem lehet kérdéses, hogy az egész bolygóra hatással van. Ez ugyanis az ötödik legnépesebb ország a maga 208 millió lakosával, és része a világ gazdasági elitjének is, mivel hosszú ideje ott van a 10 legnagyobb gazdaság között, most éppen a 8. vagy a 9. a GDP, vagyis a bruttó hazai termék adatok szerint. (Magyarország a GDP szerint az 58., pont Kazahsztán mögött, a 2016-os adatok szerint…)
Ráadásul a brazil politikai helyzet drasztikus változása része egy az egész világon érzékelhető tendenciának, a szélsőjobboldal és a populizmus erősödésének, aminek Donald Trump a jelképe. Az új brazil elnököt, Jair Bolsonarót éppen ezért szokták a „Trópusi Trump”-nak „becézni”. Ez azonban szerintem tévedés. Trump ugyanis csak egy demagóg populista, akit azért az amerikai szélsőjobb is támogat, míg
Bolsonaro egy igazi fasiszta.
Ez egy kemény jelző, de ha megnézzük, miket mond, teljesen indokoltnak érezhetjük. Kezdjük azzal, hogy az új brazil elnök dicsőíti a 1964 és 1985 közötti katonai diktatúrát, a legszívesebben visszaállítaná az akkori rendszert. Ennek érdekében politikai tisztogatást is ígért és a mostani – demokratikus – rendszer átalakításáról szokott szónokolni. A brazil katonai diktatúra persze nem volt olyan kemény, mint a chilei, de azért ott is bőven voltak gyilkosságok, letartóztatások, miközben nem működtek a demokratikus intézmények. Bolsonaro ezért elégedetlen is az egykori katonai katonai diktatúrával, szerinte azt jól tette, hogy megkínozta és megölte az ellenfelei egy részét, de legalább 30 ezerrel több embert kellett volna akkor megölni.
Bolsonaro a választási kampányban konkrétan azt ígérte, hogy támogatja az emberek kínzását, az pedig szerinte nem is igazi rendőr, aki nem öl. Azt is mondta már, hogy a vörös semmirekellőket el fogja takarítani az országból, olyan tisztogatás lesz, amilyet még nem látott Brazília. A diktatúra dicsőítésére nem mentség, csak részbeni magyarázat, hogy annak idején Bolsonaro katonai vezető volt…
Azt is megígérte, hogy elnöki rendelettel fogja megkönnyíteni a fegyverek vásárlását és a fegyvertartást a büntetlen előéletű állampolgároknak. Ennek hatására a Taurus Armas brazil fegyvergyár részvényeinek árfolyama 88 százalékkal nőtt egy év alatt.
Persze utálja a melegeket is,
azt mondja, jól el kellene verni őket. Sőt, inkább látná holtan a gyerekét, mint hogy az meleg legyen. A 63 éves Bolsonaro régóta, 27 éve parlamenti képviselő, és először akkor vált széles körben ismertté, amikor megakadályozta azoknak a tankönyveknek a terjesztését az iskolákban, amelyek a homofób előítéletek ellen is nevelni akarták a fiatalokat. Na és persze házasság is csak egy férfi és egy nő között lehetséges.
Egyébként a nőkkel is baja van, hiszen „beismerte” egyszer, hogy van egy gyengesége is, négy fia mellett ugyanis egy lányt is nemzett. Egy képviselőnőről pedig négy éve azt mondta, hogy még ahhoz is ronda, hogy megerőszakolják.
Na és ha már „Trópusi Trump”,
akkor természetesen kiléptetné Brazíliát a párizsi klímaegyezményből, a világ legnagyobb és legfontosabb zöld övezetét, az Amazonas-medencét pedig tönkretenné bányászattal, erdőirtással és az őslakosok elűzésével. A kampányban egy bárányhimlős gyerekhez hasonlította az Amazonas-medencét, amin a himlőfoltok az őslakosok felszámolandó rezervátumai. Az őserdő tönkretételének katasztrofális klimatikus következményei lesznek az egész Földön. Nálunk is.
Latin-Amerikában még soha nem választottak meg elnöknek ilyen szélsőséges politikust, a hozzá hasonlók eddig csak puccsal kerülhettek hatalomba.
Hogyan győzhetett egy fasiszta abban az országban, ahol régóta baloldali kormány volt?
Ráadásul a legnépszerűbb politikus talán még ma is Lula, a korábbi baloldali elnök. Csakhogy a bíróság nem engedte, hogy Luiz Inácio Lula da Silva – akit a nép csak Lulaként emleget – induljon a választáson, mert korrupció miatt éppen börtönbüntetését tölti. Hiába volt 2003 és 2011 között elnök, hiába befolyásos és népszerű politikus, a kormányzat sok más tagjával együtt őt is elítélték, amiért kenőpénzt fogadott el a megemelt áron megbízásokat kapó cégektől. Brazília – még – nem illiberális állam, ott még börtönbe lehet jutni az ilyen – nekünk igazán ismerős – „alkotmányos költség” miatt.
Lula szakszervezeti vezető volt mielőtt politikus lett, ő és a pártja, a Munkáspárt azért lett igazán népszerű, mert a gazdaság szárnyalt és ezt egyebek között arra használták fel, hogy jelentősen csökkentsék a társadalmi feszültségeket, milliókat vezessenek ki a nyomorból. Csak aztán később, amikor már Lula két elnöki periódus után nem indulhatott újra és párttársai lettek az utódai, összeomlott a brazil gazdaság, amiben a nagyon ráfizetéses riói olimpiának is szerepe volt. A korábban a nyomorból kimentettek közül milliók csúsztak vissza a szegénységbe, már csaknem 13 millió brazilnak nincs is munkája.
A visszatérő nyomor és a korrupció miatt pedig zuhant a baloldal népszerűsége
Ezt használta ki Bolsonaro, aki a Trump és más a populista politikusok által is használt demagógiával harcot hirdetett az elit és az establishment ellen – „megfeledkezve” arról, hogy 27 éve ő maga is része volt ennek az elitnek.
Azt is kihasználta, hogy a gazdasági válság miatt drasztikusan megnőtt a bűncselekmények – köztük a gyilkosságok – száma. Azt harsogta, hogy majd ő keményen elbánik a bűnözőkkel, a rendőrségnek megengedné, hogy szinte bármikor fegyvert emelhessen a bűnözőkre, a büntethetőség korhatárát pedig leszállítaná 16 évre.
A szavazóknak (főleg a képzetleneknek, a fiataloknak meg a fehér férfiaknak – ez is olyan „Trumpos”) szimpatikus volt a durva kampány, a keménykedés és az elit pocskondiázása. Bolsonaro népszerűségét még az is növelte, hogy szeptemberben egy kampányrendezvényen megkéselte egy elmeháborodott, aki azt hitte, ezzel Isten parancsát teljesíti. Sokan ezt úgy fogták fel, hogy Isten valójában Bolsonarót segítette, hiszen életben maradt.
Orbánnak tetszik a fasiszta Bolsonaro, el is megy a beiktatására
Orbán Viktor egyike annak a mindössze tizenkét állam- és kormányfőnek, aki jelen lesz Jair Bolsonaro beiktatásán. Latin-Amerikán kívülről Orbán Viktor mellett csak Benjámin Netanjáhu izraeli miniszterelnök és Marcelo Souza portugál elnök vesz részt az eseményen.
Feltűnően kevés vezető lesz tehát személyesen jelen, de ez nem annyira Bolsonaro nézeteinek szól, hanem inkább a január elsejei dátum következménye. A magyar kormányfő amúgy már megválasztásakor lelkesen gratulált az új brazil elnöknek.
Frissítés: Orbán megérkezett Brazíliába
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsõdi Balázs
Orbán Brazíliavárosból üzent a Facebookon: Itt három óra híján 2019. Boldog új évet, Magyarország.
Az új brazil elnök bizonyára örül Orbán látogatásának, hiszen Trump és Pinochet (!) mellett Orbán Viktort is a példaképei közzé sorolja, Bolsonaro is sokat kampányolt a migráció megfékezésével.
Gyors változások jönnek majd rendeleti úton
Az Estadão brazil portál szerint Bolsonaro, miután hivatalba lép Brazília elnökeként, rendeletekkel akar gyors változásokat keresztül vinni. Ezek közé tartozik a fegyvertartás új szabályozása és az Erdő törvény módosítása is. Hamilton Mourão alelnök pedig azt mondta, ki kell használni az első hat hónapot. Persze azért a szövetségi parlament két háza ellenállhat és lassíthatja az ország átalakítását, a kongresszusban nincs is többsége az elnöknek.
A brazil elnök szobája (elég gyatra Orbán várbeli szobájához képest…):
Az Egyesült Államok számára egyre kevésbé fontos Európa – nyilatkozta a londoni Financial Timesnak Angela Merkel. Németország kancellárja szerint nem a személyes viszonya számít Trump elnökhöz hanem az, hogy már Obama megmondta: a XXI-ik század a csendes óceáni térség kora.
Európa már nem képzelheti magát a világ közepének – érvelt józanul a német kancellár. Az uniós biztos Washingtonban tárgyal, hogy elhárítsa a kereskedelmi háborút
Phil Hogan szeretné megakadályozni, hogy Trump elnök offenzívát indítson az Európai Unió ellen azt követően, hogy az amerikaiak megállapodtak a kereskedelmi háború lezárásáról Kínával. Európa ugyanis éppúgy kereskedelmi többletet mutathat fel az Egyesült Államokkal szemben mint Kína. Márpedig ez csípi Trump szemét, aki az America First (Amerika az első) programmal nyert négy éve, és most is hasonlóval készül előállni, hogy nyolc évig maradhasson a Fehér Házban.
A 41 éves Volodimir Zelensky az esélyes az elnökválasztáson Ukrajnában, ahol az antiszemita pogromok évszázadokon át jellemezték az ország viharos történelmét. A zsidó színész Ukrajna elnökét alakítja a televízióban, ahol rendkívül népszerű lett a korrupt hatalom bírálatával. Volodimir Zelensky azt ígéri a választóknak: szétzúzza a korrupt rendszert, mely a függetlenség kikiáltása óta akadályozza az ország fejlődését.
Ezt persze könnyebb kijelenteni mint végrehajtani, hiszen Ukrajna korrupt oligarchák kezében van – mint amilyen Petro Porosenko ukrán elnök.
A zsidó kérdés immár nem kérdés Ukrajnában
Ezt állapítja meg a Haaretz című baloldali portál amikor Volodimir Zelensky elnöki esélyeit méltatja. A helyzet ugyanis az, hogy már alig élnek zsidók Ukrajnában, ahol évszázadokon keresztül jelentős kisebbséget alkottak. Odessza, mely a cári birodalom zsidó kultúrájának egyik központja volt, szinte teljesen elveszítette zsidó lakosságát. Csak az öregek maradtak otthon. Aki tehette az kivándorolt Izraelbe, az Egyesült Államokba vagy Európába. Persze nemcsak a zsidók vándorolnak ki Ukrajnából hanem szinte mindenki: havonta százezer fővel csökken az ország lakossága. A helyzet kilátástalan …
Putyin a nagy nyertes
Ezt állapítja meg a Politico című portál amikor Ukrajna választási helyzetét elemzi. Az oroszok, akik annektálták a Krím félszigetet és befolyásuk alatt tartják Ukrajna keleti, orosz többségű részét, arra törekszenek, hogy Kijevben ne legyen komoly határozatképes vezetés. Egy, a politikában járatlan zsidó színész megválasztása az elnöki posztra, sebezhetővé teszi Ukrajnát, mely amúgyis az orosz hibrid hadviselés kisérleti terepe. Történelme során először választhat zsidó elnököt Ukrajna, de a korrupt elit mindenképp megmarad és vele a csendes reménytelenség: akárki lesz is az államfő – a nép életszínvonala stagnál vagy esetleg még csökkenhet is …
A belga lapok szerint a hétvégén razziázott a rendőrség egy „nem konvencionális” szex partin Brüsszelben, ahol diplomaták és egy magyar Európa parlamenti képviselő is részt vett. Időközben a szóban forgó parlamenti képviselő, aki az ereszcsatornán próbált menekülni a razzia elől, lemondott tisztségéről. Ez minden bizonnyal Szájer József lehetett.
Bécsi incidens
A Fidesz alapító tagjának, magyar alkotmány szerzőjének a kilencvenes években volt hasonló élménye: akkor az osztrák rendőrség fogta el hasonló szex partin, melyen kábítószert is fogyasztottak. Pataky Etelka magyar nagykövet akkor elsimította a botrányt. Ezt később a Fidesz vezérkara meghálálta neki.
Szájer József ezt követően került ki Brüsszelbe, ahol nemcsak a Fidesz frakció meghatározó személyisége volt, de az Európai Néppártban is fontos szerepet játszott Brüsszelben.
Erkölcs botrány a legrosszabbkor
A magyar és a lengyel kormány vétóját azzal is indokolta, hogy Brüsszel rá akarja kényszeríteni a maga nemi erkölcsökkel kapcsolatos liberális elveit az olyan konzervatív keresztény tagállamokra mint Magyarország és Lengyelország. Szájer József lemondó nyilatkozatában is hangsúlyozta, hogy egyetért a magyar kormány politikájával. Saját életvitele mindenesetre furcsán mutatja a kontrasztot a politikusok képmutatása és a valóság között.
Nem kapta meg a kétharmados támogatást Várhelyi Olivér az EP külügyi bizottságában. Ezután pótlólagos írásbeli kérdéseket fog kapni. A délelőtti meghallgatáson rendre kikerülte a magyar jogállamiságra vonatkozó kérdéseket.
Pótvizsgára küldte az Európai Parlament külügyi bizottsága Várhelyi Olivért, a magyar kormány által jelölt európai bizottsági tagot. Várhelyi a bővítési és szomszédságpolitikai biztosa lenne.
A Népszava Brüsszelben úgy értesült, hogy a 48 bizottsági tagból kétharmad helyett csak 30 támogatását (62,5 százalék) sikerült megszereznie, valamennyien a néppárti, euroszkeptikus és széljobb sorokból. A szocialista, liberális, zöld és szélbal frakció keresztbe feküdt.
Ezután a bizottság tagjai pótlólagos írásbeli kérdéseket tehetnek fel, a válaszok után újabb szavazás következik, esetleg még egy meghallgatást kezdeményeznek.
Donáth Anna (Momentum, liberális frakció) szerint indokolt vesszőfutás újabb állomásához ért a Fidesz, mert a bizottság továbbra sincs meggyőződve arról, hogy képes lenne az őt delegáló párttól függetlenül, a nevében előre „türk üzleteket” bonyolító Orbán Viktor befolyása nélkül dolgozni. Bármi lesz a vége, két következmény teljesen biztos: a Fidesz kettős beszéde lelepleződött, elbukott, pontosan tudják már Európában is, hogy mit kell tőlük kérdezni. Másfelől pedig az idén májusban vállalt feladatunkat az Európai Parlamentben eddig következetesen végrehajtottuk: a szabad, tisztességes és demokratikus Európát, benne Magyarország esélyét védjük az önkényuralmi befolyástól. Erdogantól, Putyintól, és igen, míg előbbiek szolgája, addig Orbán Viktortól is – írta a politikus.
Várhelyi meghallgatása délelőtt zajlott, a diplomata felkészültnek tűnt, pontosan felmondta a bővítéssel járó összes feladatot. Fellépése idejének nagy részében azonban arról faggatták, hogyan vélekedik a hazai jogállamisági helyzetről, Orbán Viktor illiberális felfogásáról, a különösen szoros Putyin-szövetségről, képes lesz-e ellátni a biztosi feledatokat azután, hogy Orbán lényegében felajánlotta (az uniós joggal ellentétesen) a bővítési biztost a kazah, azeri és török közeledéshez. A néppártiak csak a biztosi feladatkörről kérdezték Várhelyit.
A diplomata kisiklott a kényes kérdések elől. Rendre azt hangsúlyozta, hogy a firtatott kijelentések a miniszterelnöktől származnak, azokért ő felelős. Ő azonban biztosként nem fogad el utasítást senkitől, még saját kormányától se, a jogállamiság nem az ő területe, azokra van két más biztos a bizottságban.
Azt azért elismerte egy kérdésre válaszul, hogy ha „lenne olyan jelölt ország”, amelyben ilyen állapotok vannak a bíróságok, a sajtószabadság és mások terén, mint nálunk, azt nem engedhetné be az EU.
Óriási, feszült vita után nagy többséggel felfüggesztette az Európai Néppárt a Fidesz tagságát. Az információk szerint az EPP és a Fidesz közös javaslataként került sor erre. Orbán azzal fenyegetőzött, hogy távozik és új frakciót alkot, ha felfüggesztik őket.
Joseph Daul néppárti elnök a Twitteren jelentette be, hogy azonnali hatállyal határozatlan időre felfüggesztik a Fidesz tagságát. Mellette 190-en, ellene 3-an szavaztak.
Pária-sors
A felfüggesztés alapján a Fidesz nem vehet részt az EPP ülésein, nem szavazhat és jelölteket sem állíthat tisztségekre.
Az ülés előtt Gulyás Gergely bejelentette, hogy
ha felfüggesztés lesz a verdikt, akkor ők azonnal kilépnek az EPP-ből.
A szavazást megelőzően heves, indulatos vita zajlott az Európai Parlament Antall József szárnyában lévő ülésteremben.
Puhítás és gyámság
Később kiderült, hogy Orbán Viktor azt szerette volna elérni, hogy ne az EPP függessze fel a Fidesz tagságát, hanem a párt a maga feltételei szerint tehesse meg ezt. Ezt az EPP elnöksége elutasította.
Ezt Manfred Weber, az EPP európai parlamenti frakciójának vezetője azzal utasította el, hogy az elnökség javaslatának része egy amolyan „felügyelő bizottság” létrehozása, amely a felfüggesztés idején vizsgálja a magyarországi jogállami folyamatok alakulását, és jelentése alapján döntenek a tagság visszaállításáról.
A testület vezetője Herman Van Rompuy, az Európai Tanács korábbi elnöke lenne, tagja az egykori osztrák kancellár, Wolfgang Schüssel és Hans-Gert Pöttering, valamikori európai parlamenti elnök.
Az ülésen
Orbán fake newsnak minősítette a velük szemben felhozott vádakat.
Egy finn képviselő szerint Orbán azt mondta, a Fidesz konzervatív párt, amelynek csak azokkal a pártokkal van vitája, amelyek kizárását követelik.
Az is kiszivárgott, hogy
Orbán azzal fenyegetőzött, a Fidesz távozik az EPP-ből és új frakciót alakít, ha felfüggesztik őket.
Az ülésen a Fidesz segítségére sietett több párt. A Euronews tudósítása szerint a szlovén SDS után a szlovákiai magyar MKP, és a romániai RMDSZ jelentette be, hogy kilépnek az EPP-ből, ha kizárják a Fideszt.
A választmányi ülés vége felé arról érkeztek hírek, hogy változtatnának az eredeti javaslattervezeten. Eszerint ezt úgy írnák át, hogy az Európai Néppárt és a Fidesz egyetért a Fidesz tagságának felfüggesztésével, amíg az ellenőrző bizottság elkészül jelentésével.
2016 és 2018 tavaszi mozgalmai után teljesen váratlanul Párizsban, sőt egész Franciaországban ismét harcol a nép a kormány politikája ellen.
A Champs Elysée-n felgyújtott, lángoló gépkocsik, páncélba öltözött, pajzzsal felszerelt rendőrök, halálos sebesültek, letartóztatott sárga mellényesek képével és számával van tele a világsajtó. A szálloda-tulajdonosoknak és alkalmazottaiknak, a turista iparnak rosszul jönnek ezek a november közepe óta nem lankadó szombati erőszakos összetűzések a rendőrség és a sárga mellényesek között.
Az öt hónapja lecsillapodott sztrájkmozgalom és tüntetések után mindenkinek meglepetést okozott a sárga mellényesek haragja a benzin és dízel árának januárra ígért felemelése miatt. Ez a Facebook-on és a Tweet-en napok alatt vezetők, szóvívők nélkül összeverbuválódott tömeg Franciaországban elszórtan de egyemberként követelte, hogy a kormány azonnal vonja vissza ezt az új anyagi megterhelést, ellenkező esetben a következő szombaton, november 17-ikén, blokád alá veszik az autópályákat. A kormánynak hideg zuhany volt ez a semmiből felbukkant apolitikus, haragos tömeg. Úgy vélte, hogy a tavasz-nyár elejei mozgalom nem teljes de lényegi sikertelensége után nincs mitől tartania, folytathatja az anyagilag amúgy is nehéz körülmények között élők további megsarcolását
Forrás: YouTube
A pártok nehezen értelmezik a helyzetet
A baloldali ellenzék, a szakszervezetek óvakodva nézték ezt a nehezen behatárolható mozgalmat. A jobboldalon a három számításba jövő párt közül csak a Rassemblement national, Le Pen újra keresztelt pártja karolta fel azonnal a megmozdulást, a másik kettő nem túl aktívan, de a kormány mellett állt. A Zöldpárt pedig határozottan ellenségesen fogadta a sárga mellényesek követelését, mert a kormányintézkedéstől a környezetre káros benzin- és főleg dízelfogyasztás, a CO2-kibocsátás csökkenését remélték.
A baloldali France Insoumise-on belül egyedül Francois Ruffin képviselő jelentette be az első megmozdulás előtt, hogy észak-franciaországi körzetében magánemberként ő részt fog venni a sárga mellényesek blokád-akciójában. Ezt egy az interneten november 14-ike óta óriási számban keringő 10 perces videón meg is indokolta. A videó elején rövid, mindössze kétperces parlamenti felszólalását halljuk-látjuk, amely vádbeszéd a kormány ellen. Emlékeztet Macron első intézkedésére, a választási kampányát anyagilag finanszírozó milliomosok, milliárdosok szolidaritási vagyonadójának (francia rövidítése: ISF) eltörlésére, majd részletezi, hogy ez az új intézkedés hogyan csökkenti tovább a munkájukhoz autójukat használni kényszerülő bérből élő dolgozók, munkások, kisiparosok, kiskereskedők, kamionosok, mezőgazdák jövedelmét. A rövid beszéd végén követeli, amiből azóta jelmondat lett a tüntetéseken: „Rendez-nous l’ISF d’abord!”, magyarul „Előbb adjátok vissza nekünk az ISF-et!”.
A kormány kezdettől fogva tehetetlen a sárga mellényesekkel szemben
A mainstream sajtó szokásához híven a vidéki baleseteket, gyújtogatásokat, a rendőrökkel való összetűzéseket ecsetelte, de meglepő módon ezúttal a várt hatás elmaradt, a mozgalmat támogatók magas aránya nem csökkent. A támogatottsági arány november közepén társadalmi kategóriáktól függően átlagosan 65 % volt, ma 63 %. Az államfő, mint a nyári Benalla-botrány idején, az eseményeket látva megnémult. A miniszterelnök reagált, de a sárga mellényesek őt statisztának tekintik, azt követelték, hogy az elnök nézzen a szemükbe. Ezért a második szombaton már Párizsban, a Concorde téren, az Elysée palotához közel követeltek találkozót. Ezt a prefektus nem engedélyezte, így a tüntetők a Champs Elysée-n és környékén fejezték ki haragjukat. Az elnök továbbra is hallgatásba burkolózott. Némaságát az elemzők előbb azzal indokolták, hogy hajlandó lenne, de nem tud tárgyalni egy olyan mozgalommal, amelynek nincs vezetője, szóvivője, márpedig ez az, ami valóban (egyenlőre) a sárga mellényesek leglényegesebb jellemzője. Majd miután ez a magyarázat elkopott, csak az általános értetlenség maradt. Népszerűsége ennek megfelelően tovább zuhant.
Forrás: YouTube
Kéthetes hallgatás után megszólalt Macron
Végül, a tanácsadók és a sajtó sürgetésére, kéthetes hallgatás után, november 27-ikén nyilatkozott az elnök. Tudatában van, mondta, hogy oda kell figyelni a társadalmi tiltakozásra, de ugyanakkor (ez még mindig egyik kedvenc szavajárása) nem adhatja fel a mával és holnappal szembeni felelősségét. Kötelességének érzi, hogy válaszoljon a környezeti vészcsengő hangjára. (A környezetvédők különösen pikánsnak érzik Macron hirtelen támadt elkötelezettségét a környezeti vészcsengővel szemben. November 27-ikég inkább súlyosan nagyothallónak mutatkozott, amikor a környezetvédő egyesületek, írók, újságírók, filmesek és nem utolsó sorban a nyáron lemondott ökológia-minisztere nyomták neki a vészcsengőt.)
A latolgató baloldali ellenzéket Ruffin állásfoglalása mozdította ki holtpontjáról. November 28-ikán egy a Köztársaság-téren tartott nagygyűlésen ő és mások, párizsiak, üzemi szakszervetek, migránsok, bevándorlók, munkanélküliek, hajléktalanok jogait védő szervezetek, környezetvédő egyesületek képviselői, magánemberek, köztük sok nő mondták el, hogy miért érdekük nekik és az országnak a sárga mellényesek mozgalmának,követeléseinek támogatása.Ekkorra már hosszú listát tett ki a követelések száma, amelyben a benzin- és dízelár felemelésének visszavonása csak egy volt a sok közül. December 6-kán a Cnews France internet újság egy 41 követelésből álló listát tett közzé.
A 41 követelésből csak az első ötöt idézem:
nulla-számú hajléktalan
progreszivebb jövedelem-adókulcs
a minimálbér nettó 1300 euróra emelése
a kiskereskedelem fejlesztése szemben a bevásárló-központokéval
országos program beindítása a lakások hőszigetelésére, a környezetvédelem összekapcsolása a háztartások jövedelmének növekedésével
A december 1-ei nagyon kemény incidensek hatására végül válaszolt a kormány. 4-ikén a miniszterelnök bejelentette: az áremelést januárról márciusra halasztotta el a kormány. A várt fellélegzés helyett a közlemény mindenkit, a tüntetőket és támogatóikat még jobban felbőszítette. Másnap maga az elnök vette kezébe a mikrofont, hogy közölje a hírt, a kormány lemondott az áremelésről. Ezt sem fogadták kedvezően az érintettek. Mindenki érzékelte a káoszt az ország vezetésében, de ami fontosabb, Párizsban és az országban számosan hangsúlyozták, ezt az engedményt november 17-én várták, a kormány le van maradva egy brossúrával. December 5-ikén már
azt követelik, hogy Macron mondjon le.
A mai, december 8-ikai tüntetésnek ez a meghirdetett célja.
A kormány válasza: „kivételes” biztonsági rendszert léptet életbe. Tegnap, december 7-ikén 94 ezer rendőr bevetését rendelte el az országban, megerősítve őket katonai erőkkel. A kormányszóvivő és a miniszterek kánonban meleg hangon kérik, szigorúan figyelmeztetik az embereket, hogy maradjanak otthon. A politikai pártok is – változó intenzitással – csatlakoztak a felhíváshoz. Az interneten a tüntetés fontosságában, fent említett céljában hívők gyakorlati tanácsokkal látják el nézőiket, hogy hogyan öltözzenek fel, milyen biztonsági kellékeket vigyenek magukkal szombaton a tüntetésre.
Forrás: YouTube
A gimnazisták sztrájkolnak
A Ouest-France regionális napilap az AFP-re hivatkozva december 6-ikai számában jelzi, hogy a „kormány fél a növekvő erőszak perspektívájától”. A sárga mellényesek mellett más okai is vannak az aggodalomra. A gimnáziumok is, mint tavasszal, hetek óta megint fel vannak bolydulva, a diákok sztrájkolnak, barikádokkal védik magukat a rendőri erőszak ellen. Az utolsó epizód a rendőrség Mikulás-napi brutális fellépése a Mantes-la-Jolie Jean Rostand gimnáziumát blokád alatt tartó diákok ellen. A rendőr-akciót és a 151 gimnazista letartóztatását dokumentáló videó péntekre bejárta az országot, és azon nyomban 280 gimnázium diákjai léptek sztrájkba. Ezekben sem ritkák az erőszakos összetűzések a gimnazisták és a rendőrök között. Több gimnázium bejelentette, hogy szombaton a sárga mellényesekkel karöltve tüntetni fognak.
Forrás: YouTube
A rendőrök is elégedetlenek
Egy másik figyelemre méltó oka a kormány aggodalmának: a rendőrségen belüli nyilvánossá vált elégedetlenség. A héten két különböző sajtó fórumon két különböző rendőrosztag képviselője nyilatkozott a sárga mellényesekkel való érdekazonosságukról. Az egyik interjút a MédiaTV készítette december 6-ikán a rendőrség Technikai Osztagának szakszervezeti titkárával, aki elmondta, hogy a szakszervezet szombatra sztrájkot hirdetett meg – a rendőrségen belül egyedül ennek az osztagnak van sztrájkjoga. Az ok: az osztag személyzete, adminisztratívok, technikusok és tudományos munkatársak egyetértenek a tüntetőkkel, támogatják őket, hozzájuk hasonló követeléseik vannak, ezért nem akarnak résztvenni a nagyon sok erőszakcselekményt ígérő december 8-ika logisztikájában. Ő maga, mondta, Bretagne-ba utazik, ott fog részt venni a sárga mellényesek helyi akciójában. A többi hozzá hasonlóan érző, sztrájkjoggal nem rendelkező rendőrtársának pedig azt ajánlotta, hogy orvostól kérjenek betegszabadságot a hétvégére.
A másik interjú az Ile-de-France autonóm kollektívájának egyik tagjával készült a La bas si j’y suis nevű internet-rádió. A megszólaltatott rendőr elmondta, hogy osztaga a mozgalom elejétől tüntetően viselte a rendőrségi sárga mellényt addig, amíg meg nem tiltották nekik feletteseik, és azóta kabátjuk alá rejtik. Elégedetlenségük oka a nehéz munkakörülmények: a 15-20 órás munkanapok,a hónapok óta ki nem fizetett túlórák. Országos szinten 25 ezer túlóra (!) bérével tartozik a belügyminisztérium a rendőröknek. Különösen megalázónak tartják az elnök alamizsnáját: a szombati tüntetés előkészítésére 100 euros prémiumot ígért a rendőröknek. „Ha mi, rendőrök leállnánk, mondta, a kormány egyből megbukna.” Az interjúban „lázadás”» szóval jelölte meg azt, ami most Franciaországban zajlik.
Lehet, hogy ez már forradalom
A december 1-i tüntetésen egy sárga mellényes 40 év körüli nő a Champs Elysée-n könnygázbombák füstjében, lángoló autókkal a háttérben mondta egy újságírónő mikrofonjába: „Ez itt most nem lázadás, ez forradalom. Követeléseinket ez a kormány nem fogja, nem tudja kielégíteni. Vagy mi győzünk, vagy Macron”.
Ez olyan, mint egy invázió! – hangsúlyozta az Egyesült Államok elnöke. Ha köveket dobálnak a határon, akkor a katonák fegyverrel válaszolnak – jelentette ki Donald Trump, aki 15 ezer katonát vezényelt ki az Egyesült Államok és Mexikó határára, hogy megállítsák a „migránskaravánokat”.
Három migránskaraván tart Mexikón keresztül az Egyesült Államok felé. Hondurasból indultak el, összesen 7 ezren. Mexikó és Guatemala határán köveket dobáltak, hogy átengedjék őket. A karavánok lassan haladnak, a létszámuk egyre fogyatkozik és valószínűleg csak november végén vagy december elején érik el az amerikai-mexikói határt. Az Egyesült Államokban viszont választásokat tartanak november elején, ezért fontos Trumpnak megmutatnia az elszántságát a migránsokkal szemben.
Az Egyesült Államok területén több millió illegális bevándorló él, Trump ki akarja utasítani őket. Azt is tervezi, hogy megszünteti a születési jogot, vagyis azt, hogy az USA területén megszületett gyerek automatikusan amerikai állampolgár lehet – függetlenül szülei jogi státuszától. Ehhez az új törvényhez viszont módosítani kellene az Egyesült Államok alkotmányát, ami nagyon komoly politikai támogatást igényel a kongresszusban. Ahol a képviselőházban hatalomra juthat az ellenzéki demokrata párt, ha a választások Trump számára kedvezőtlenül alakulnak.
Alig kapott többséget az Európai Parlamentben Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnökségére. Mindössze kilenc szavazattal kapott többet a minimális többségnél. Valószínű, hogy az elvileg őt támogató három frakcióból legalább kettőben szétszavaztak.
Ahogyan az sejthető volt, szoros eredménnyel választották meg az Európai Bizottság elnöki posztjára Ursula von der Leyent. A német kereszténydemokrata (CDU) politikus a 733 leadott szavazatból azonban a vártnál is kevesebb, 383 igent kapott, 327-en ellene szavaztak, 23-an tartózkodtak és egy érvénytelen volt.
Forrás: Európai Parlament
Vagyis von der Leyen mindössze kilenc szavazattal kapott többet a szükséges 374-nél. A szavazás titkos volt, ezért a szavazatok megoszlását nem tudjuk. A melléje elvileg felsorakozó három frakciónak (a jelölő néppárt, a szocialista és a liberális csoport) 444 képviselője van. Az EPP jelezte egyedül, hogy egységesen kiállnak von der Leyen mellett, a centrumtól jobbra lévő frakciók elutasításukat jelentették be.
Vagyis
a második és harmadik legnagyobb képviselőcsoportban alighanem rendkívül sokan nemmel szavaztak.
Ennek elsődleges oka az, hogy a csúcsjelölti rendszert a kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban felrúgták, és hirtelenjében a csúcsjelölti megméretésben nem részt vevő von der Leyent jelölték. Öt éve Jean-Claude Junckert 422 szavazattal választották a bizottság élére.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
