Érdekes

Stadionlázban Szerbia is

0

Hamarosan megvalósulhat a régen dédelgetett terv: Szerbiában a közeljövőben nemzeti stadion épülhet, tudatja az N1 televízió (a CNN nyugat-balkáni leányvállalata). Csak 80, esetleg 130 milliárd forintba kerülne. Az ebben a szakmában kezdő szerbek a befektetés megtérülését vitatják.

A nemzeti stadion építéséről szóló ötletelések még 2013-ban kezdődtek, jövő szeptemberben pedig már a munkálatok is megkezdődhetnek.

„Mondok egy hírt: ha minden rendben lesz, ha minden úgy megy, ahogyan kell az Európai Labdarúgó Szövetséggel is, meg mindenki mással is, már jövő év szeptemberében hozzákezdhetünk az építéshez.

Ha pedig elkezdjük az építést, gyorsan el is készülünk. Valódi szépség lesz.“

– mondta a minap Aleksandar Vučić szerb államfő.

Arról viszont, hogy ez a fociszépség mibe fog kerülni, mindmáig nem lehet tudni konkrétumokat. A nyilvánosság az illetékesektől többféle összeget hallott, amelyek között akár 100 millió eurós eltérések is vannak. Ez arra utal, hogy nem készültek szakmai számítások, tekintettel arra, hogy már nincsenek szakemberek, akik képesek lennének ezt a feladatot elvégezni, állítják a közgazdászok.

„Ha valaki most azt hiszi, hogy az objektum 250 millióból (80 milliárd forintból) kijön, akkor a végösszeg olyan 400 millió (130 milliárd forint) lesz. Ezek szinte elképzelhetetlen számok. Nem vagyok biztos benne, hogy bárki készített volna olyan költségelemzést, amely figyelembe vette volna a megtérülést is, márpedig nem lenne szabad olyan objektumokat építeni, amelyek nem képesek visszaforgatni a befektetési költségeiket.“ – állítja Mahmud Bušatlija közgazdász.

Slobodan Georgiev újságíró szerint a nemzeti stadion építése teljes képtelenség, amelyet kommentálni sem érdemes, hiszen semmi sem indokolja gazdaságilag a projektot, tekintettel arra, hogy

Szerbiának ezernyi más, fontosabb gondja van, ráadásul a legszegényebb európai országok közé tartozik.

„Itt nincs annyi lehetőség, hogy azt a stadiont minden héten megtöltsék az emberek, pedig valamilyen haszon belőle csak ebben az esetben lenne. Most építsünk valamit, amire egyrészt nincs pénzünk, másrészt nincs pénzünk arra sem, hogy fenntartsuk, harmadrészt nincsenek meg a feltételek, hogy hetente feltöltsük és a jegyeladásból fenntartsuk, teljes értelmetlenség, nyári szórakozás, aminek reális alapja nincs“ – mondta Georgijev.

A korábbi elképzelésekkel ellentétben pillanatnyilag úgy tűnik, hogy a nemzeti stadion Surčin mellett épülne fel, a kivitelező pedig egy spanyol cég lehet.

 

Tüntetéssel tiltakoztak a bírságolás ellen

0

Dániában megbírságoltak egy muszlim nőt, aki a hagyományos, az arcot teljesen elfedő nikábot viselt. Nem kellett sokáig várni a reakcióra. Többszáz, az arcát elfedő nő gyűlt össze Koppenhágában tiltakozásképpen az ítélet ellen.

Egy 28 éves nő azután került a rendőrség látókörébe, hogy összeakaszkodott egy másik nővel egy bevásárlóközpontban. Az intézkedő rendőr kérte, hogy távolítsa el az arcát fedő fátylat, ám anem tett ennek eleget – ezután bírságolták meg. Tették ezt annak az új törvénynek a nevében, amely tiltja az arc elfedését a nyilvános helyeken.

A  hét közepén hatályba lépett jogszabály nem nevezi néven sem a burkát, sem a nikábot, ennek ellenére emberi jogi csoportok tiltakoztak a hatályba léptetése ellen.

Hasonló teljes vagy részleges tilalom van érvényben Belgiumban, Franciaországban, Ausztriában, Bulgáriában és Bajorországban – emlékeztet a BBC.

Az erdélyi magyarok közel fele hiszi, hogy több a magyar Erdélyben, mint román

0

Pedig ez a kijelentés már 100 évvel ezelőtt se nagyon volt igaz. Szociológusok mérték fél, hogyan érezzük magunkat mi, és ehhez képest a románok.

Soha nem látott részletességű és mélységű felmérést készítettek az RMDSZ megbízásából az erdélyi magyarok általános közhangulatáról, az intézményekben való bizalmáról, jövőképéről, az etnikai párhuzamosság kérdéséről, illetve az etnikumközi viszonyokról. Az eredmények pedig nem túl szívderítők:

* egyre kevésbé beszélünk például románul

** teljesen torz az önképünk, a többségünk például még mindig hisz a 2 millió erdélyi magyar toposzában

*** az Európai Unióba vetett bizalom jelentősen csökkent

**** ami azzal is összefüggésben lehet, hogy egyre inkább csak magyarországi médiát fogyasztunk

***** és sokkal pesszimistább jövőt vizionálunk, mint a romániai átlag, és még hosszan lehetne sorolni.

(…) Az erdélyi magyarok 83 százaléka tartja kívánatosnak, hogy csökkenjen a nem európai bevándorlók száma (59 százalék a romániaiak esetében ez az arány), illetve 84 százalékuk szerint csökkennie kellene a kivándorlásnak az országból (60 százalék a romániaiak esetében ez az arány). A kutatást végzők szerint a kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy az erdélyi magyarok ugyanolyan fontosnak tartják az ország nemzetközi tekintélyének a növekedését, az ország fejlődését, mint a romániaiak (82 százalékos arányt mutat mindkét mérés). Magyarország nemzetközi tekintélyének a növekedését az erdélyi magyaroknak a 87 százaléka szeretné, a romániaiak esetében ez az arány 35 százalék, ami a szociológusok szerint egyáltalán nem elhanyagolható szám.

(…) Az erősödő etnikai párhuzamosodással függ össze a magyarok demográfiai és közösségi önképének az alakulása, tehát az, hogy mennyire látják a saját társadalmukat párhuzamosnak (kompaktnak) és kiterjedtnek Erdélyen belül, illetve (a csak részben indokolt) a demográfiai stressznek a kérdése is. Elmagyarázzuk: például a vegyes házasságokkal korántsem az a helyzet, amit az erdélyi magyarok gondolnak. Ugye a magyarok közel háromnegyede gondolja, hogy az elkövetkezendő 20 évben nőni fog a vegyes házasságok gyakorisága, holott egyre ritkábbak, mert egyre inkább tömbökben (Székelyföldön és Partiumban) élnek a magyarok. Tehát az önképnek ez az eleme nem felel meg a valóságnak. És nem csak ebben a kérdésben látják torzan a helyzetüket az erdélyi magyarok. A magyarok önképe a legkevésbé reális, évtizedekkel ezelőtti számokról beszélnek, de még románok is felülbecsülik a magyarok számát. A közösség méretét tekintve tovább is átlagosan 2 millió erdélyi magyarral számoltak a megkérdezett magyarok, holott már korántsem vagyunk annyian. Ezzel párhuzamosan a románok számát pedig jelentősen alulbecsülik, míg a romákat jelentősen felülbecsülik. A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet becslése szerint például míg 1,3 millió roma élhet az országban, addig a magyarok 2,3 millióra becsülik a számukat. (…)

(Transindex)

Nézze nálunk élőben az évszázad jelenségét

0

Egy emberöltőnyi időközönként megismétlődő égi jelenség lesz ma este felettünk. Teljes Holdfogyatkozásban gyönyörködhet, aki olyan helyen tartózkodik, ahol tiszta az ég. Erre kevés esély van az ország nagy részében, ezért este fél kilenctől itt élőben közvetítjük a 103 perces jelenséget.

A Föld a Nap és a Hold között tölt el nem is kevés időt, 103 percet. Negyed nyolckor kerül a Hold félárnyékba, 20 óra 24-kor kezdődik a részleges, majd fél tízkor a teljes Holdfogyatkozás, amelynek befejezése éjjel negyed egy után pár perccel lesz.

Jó Holdfogyatkozás-nézést kíván a FüHü csapata:

Egyéb lehetőségek élő közvetítésre:

Galileo Webcast

Virtual Telescope

Royal Museums Greenwich

Bareket Observatory

Lopják a kétfarkúak ötletét Németországban

Különleges pocsolya Németországban: Maren Dörwaldt német művész az általa aszfaltburkolat kátyújában kialakított miniatűr tónál az észak-rajna-vesztfáliai Mönchengladbachban.

A városvezetés döntése nyomán epoxigyantával öntik ki a berendezett apró üreget, hogy fennmaradjon az utókor számára.

Magyarországon a Kétfarkú Kutya Párt aktivistái (vagy ahogy ők hívják: passzivistái) ellen több eljárás indult, amiért színesre festettek egy-egy összetöredezett járdaszakaszt. Volt, ahol szabálysértés miatt el is ítélték őket. Úgy látszik, a német hivatalosságoknak több eszük van…

Fotó: MTI/EPA/Sascha Steinbach

Medvetámadással kezdődött Tusványos – a polgármester cáfol

Első hír: 27 éves fiatalra támadt a medve Tusnádfürdőn, a fiatal áldozatot a csíksomlyói fertőző osztályra szállították – közölte Facebook-oldalán Borboly Csaba megyei tanácselnök. Második hír: Tusnádfürdő polgármestere tagadja, hogy medvetámadás történt. Akkor most mi van?

Borboly Csaba bejegyzése: „Medvetámadás Tusványoson. Sajnos a félelmem beigazolódott! Pár medveveszélyre figyelmeztető plakáttal, vagy a fiatalokkal ölelkező álmedvével nem lehet megoldani a tusnádfürdői medveveszélyt! Igazából még csak most veszi hivatalosan kezdetét az idei szabadegyetem és már a nulladik napon medvetámadás történt! A 27 éves áldozatot most szállították a csíksomlyói fertőző osztályra! Kár, hogy kérésünket, hogy szállítsák el a 3 bocsos anyamedvét, – aki már emberre is támadt! – nem kezelték felelősségteljesen! Ki a felelős a 27 éves férfi sérüléseiért?”

Borboly Csaba nem akárki. Valamikor a Fidesz-hű, főleg Kövér Lászlóval kiváló kapcsolatokat ápoló Szász Jenő nagy székelyföldi politikai ellenfele volt, mára azonban csatlakozott a szekértáborhoz. Sőt a helyzetet behatóbban ismerők szerint Borboly és a többi székely elöljáró hatására kényszerült Kelemen Hunor, RMDSZ elnök a Fideszhez simulni. Ami roppantul sikerült.

„Pár medveveszélyre figyelmeztető plakáttal, vagy a fiatalokkal ölelkező álmedvével nem lehet megoldani a tusnádfürdői medveveszélyt! Igazából még csak most veszi hivatalosan kezdetét az idei szabadegyetem és már a nulladik napon medvetámadás történt!” – fogalmazott Hargita megye tanácsának elnöke.

A 29. Bálványosi nyári Szabadegyetem és Diáktábor kedden este kezdődött, a rendezvénysorozat vasárnap hajnalig tart.

Időközben a Hargita Megyei Tanács sajtóirodája újabb részletekkel rukkolt elő:

a huszonhétéves férfit éjjel egy és két óra között sebesítette meg a tömeg közé ugró medve, a karján és a combján.

A sérült sebeit a csíkszeredai megyei kórház sürgősségi osztályán látták el, majd a csíksomlyói fertőző osztályra szállították. Úgy tudjuk, hogy az áldozat egy gyimesközéploki fiatalember.

A Maszol arról is beszámolt, hogy az eset egyik szemtanúja elmondta, ijesztő, hogy a Tusványos első napján már ilyen balesetek történnek, hiszen szombatig még tragikusabb kimenetelű esetek is előfordulhatnak. Szintén a szemtanú beszámolója alapján arra lehet következtetni, hogy

ugyanarról a hárombocsos medvéről van szó, amelyik a hónap elején ugyanezen a szakaszon megsebesítette a kutyáját sétáltató férfit.

Borboly Csaba az Agerpresnek kifejtette: háromszor annyi medve él Hargita megyében, mint amennyi elfogadható lenne a a szakértők tanulmányai alapján. A rendelkezésére álló adatok alapján ugyanis több mint 1 500 medve él Hargita megyében, holott a megye ideális medvepopulációja 400 példány lenne.

Hargita Megye Tanácsának elnöke elmondta, annak ellenére, hogy a korábbi tusnádfürdői medvetámadás után felkérte a minisztériumot a hárombocsos anyamedve eltávolítására a közelgő tábor miatt, semmilyen intézkedést nem tettek a balesetek elkerülése érdekében. Ebből vont le Borboly Csaba messzemenő következtetést:

„Ezért lenne szükség autonómiára,

decentralizált döntéshozatalra, hiszen a minisztériumban szabadságoló hangulatban levő, felelősséget vállalni nem akaró bürokraták fülük botját sem mozdítják, míg a megyében egymást követik a támadáso. Vannak olyan minket érintő döntések, melyeket központi szinten vagy egyáltalán nem hoznak meg, vagy rosszul. Most, Tusványos alatt mindenki láthatja, hogy nem történnek valós lépések, Bukarestben nem akarnak ténylegesen foglalkozni az itteni emberek problémájával, hogy a román állam nem képes megvédeni állampolgárait és vendégeit”.

Ezt követően jött a hidegzuhany Tusnádfürdő polgármestere, Albert Tibor személyében, aki a tábor hivatalos megnyitóján kijelentette, hogy

nem történt medvetámadás a tábor nulladik napján,

és arra kért mindenkit, hogy ne terjesszenek álhíreket, ugyanakkor továbbra is elővigyázatosságra intette a táborozókat.

 

 

Kiderült: ennyi pénze van a brit királynőnek

0

Nyilvánosságra hozta éves jelentését a brit korona vagyonportfolióját kezelő Duchy of Lancaster. Ebből az derül ki, hogy a királynő vagyona kisebb mértékben nőtt az előző két évben, mint korábban.

II. Erzsébet királynő magánvagyonának nettó értéke 533,8 millió fontra nőtt – ez derült ki  a jelentésből. Ez átszámítva kb. 195 milliárd forint.

A jelentés szerint az 1265-ben létrejött és jelenlegi feladatait különböző formákban 1399 óta ellátó vagyonkezelő 20,2 millió font nyereségre tett szert 2017-18-ban. A 4,9 százalékos nettónyereség-növekedés azonban kisebb arányú, mint az előző két évi, amikor majdnem 8 százalékot tett ki. „Egy

újabb pozitív évet zártunk,

szinte az összes üzleti vállalkozásban jelentős volt a növekedés” – olvasható a jelentésben, amelyet a Guardian közölt.

A bevételek nagy többsége, 64 százalék kereskedelmi tevékenységből származik, 18 százalék mezőgazdaságból, 10 százalék pénzügyi befektetésekből, 8 százalék ingatlanokkal kapcsolatos bevételből.

A bevételek után társasági adót ugyan nem kell fizetni, jövedelemadót viszont igen.

Tavaly ősszel a Paradicsom-papírok (Paradise Papers) néven kiszivárgott aktákból kiderült, hogy az uralkodói vagyonkezelő 2004-ben ötmillió fontot fektetett be egy bermudai offshore alapba, 2005-ben pedig 7,5 millió dollárt egy kajmáni-szigeteki magántőkealapba.

A mostani jelentésben egyébként az is szerepel, hogy a Brexit stratégiai kockázatot jelent.

Az alternatív kezelésekkel csökken a rák túlélési esélye

0

Azok a rákos betegek, akik úgynevezett kiegészítő terápiákhoz folyamodnak, nagyobb valószínűséggel fordulnak el a hagyományos kezelésektől és teszik kockára a túlélési esélyeiket – ez derült ki egy átfogó amerikai tanulmányból.

A tudósok 1290 amerikai beteg adatainak elemzésével azt találták, hogy akik kiegészítő terápiákat – többek között speciális diétát, vitaminkúrát, akupunktúrát, jógát – használnak gyakrabban utasítják el az életmentő műtétet vagy kemoterápiát.

A JAMA Oncology című szaklap friss számában megjelent, a BBC által idézett tanulmány készítői 258 olyan beteg adatait vizsgálták, akik legalább egy hagyományos kezelés mellett kiegészítő terápiákat is igénybe vettek. Az adatokat összevetették 1032 olyan betegével, aki csak hagyományos kezelésben részesült.

Azt találták, hogy a kiegészítő kezeléseket kapó betegek kisebb aránya éri meg a terápia kezdetétől számított ötödik évet, mint a csak hagyományos módon kezelt betegek (86,6 százalékkal szemben 82,2).

Több mint kétszer akkora volt annak az esélye, hogy a kezelés elejétől számított kilenc évben meghalnak az alternatív terápiákat igénybe vevők,

mivel elutasították vagy halogatták a hagyományos kezeléseket.

A kiegészítő terápiákat használók és az azok nélkül gyógyulók adatait összehasonlítva kiderült, hogy az első csoport 34 százaléka utasította el a kemoterápiát a második csoport 3,2 százalékához képest, a sugárterápiát elutasítók aránya 53 százalék volt az első csoportban, 2,3 százalék a másodikban, a műtétet 7 százalék nem vette igénybe az első csoportból, 0,1 százalék a másodikból.

Az alternatív terápiákat nagyobb valószínűséggel vették igénybe nők, fiatalabbak, gazdagabbak és egészségesebbek.

Noha

a túlélés kisebb esélye a kutatók szerint azzal függött össze, hogy a kiegészítő kezeléseket használók elutasították vagy halogatták a hagyományos eljárásokat,

Skyler Johnson, a Yale Egyetem Orvostudományi karának munkatársa, a kutatás vezetője a BBC-nek elmondta, az is lehetséges, hogy egyes alternatív terápiák hatnak a hagyományos kezelések eredményességére.

Arról nem voltak adatai a kutatóknak, milyen kiegészítő kezeléseket vettek igénybe a vizsgálat alanyai, de valószínűnek tartják, hogy inkább vitaminkeverékekről és ásványi anyagokat tartalmazó étrend-kiegészítőkről volt szó, mint masszázsról vagy jógáról.

„Ugyan sok beteg hisz abban, hogy ezek a tudományos bizonyítékok nélküli kiegészítő kezelések javítják a túlélési esélyeket, azonban ezt semmi nem támasztja alá” – mondta Johnson.

Putyinra várva

0

A történelminek mondott hétfői helsinki Trump-Putyin találkozó számtalan vetületét fogják még elemezni hozzá értő és nem értő emberek, egymástól gyökeresen eltérő vélemények hangzanak el, de egyben egyszerűen nem lehet vita: Putyin önmagát hozva késett.

Vlagyimir Putyin nem tagadta meg önmagát: megvárakoztatta Donald Trumpot, aki azért erre fel lehetett készülve, hiszen az orosz elnöknek mondhatni ez a heppje. Eddig a legrosszabbul Angela Merkel német kancellár járt, aki több mint négy órán át volt kénytelen várni rá.

Az alábbi táblázatból kiolvasható, hogy Putyin orosz elnök mennyi ideig várakoztatta a világ vezető politikusait

https://www.statista.com/chart/7400/putin-likes-to-keep-other-world-leaders-waiting/

Izrael Moszkvával vonatná ki az iráni csapatokat Szíriából

0

Benjamin Netanjahu szerint, ha az oroszok elérik Irán kivonulását Szíriából, akkor Trump feloldja a szankciót Oroszország ellen. A Haaretz című izraeli lap szerint erről tárgyal Moszkvában Putyin elnökkel Benjamin Netanjahu.

Az izraeli kormányfő arra kívánja rávenni az orosz elnököt, hogy vesse latba befolyását Danaszkuszban és Teheránban az iráni kivonulás érdekében. Irán Izrael esküdt ellensége, a zsidó állam létét sem ismeri el. A 2011-ben kezdődött szíriai háborúban

Irán Oroszországgal együtt a szíriai államfő segítségére sietett.

Ezzel a támogatással Aszad nyerésre áll a polgárháborúban. Irán pedig katonailag berendezkedett az Izraellel határos Szíriában. Emiatt az izraeli légierő rendszeresen támadja ott az iráni támaszpontokat.

Ha Netanjahu eredményt ér el Moszkvában, akkor Trump és Putyin helsinki találkozása alkalmat adhat az amerikai elnöknek, hogy feloldja a szankciókat Oroszország ellen. Igaz, hogy a NATO csúcson épp az orosz fenyegetésre hivatkozva követelte a katonai kiadások növelését, de nem ez az egyetlen ellentmondás Trump diplomáciájában. Nála a külpolitika teljesen alá van rendelve a belpolitikának. Márpedig novemberben választások lesznek.

Trumpnak látványos diplomáciai sikereket kell felmutatnia – mint amilyen a szingapúri csúcstalálkozó volt Kim Dzsong Unnal.

Másrészt gondolnia kell az Egyesült Államokban élő nagyszámú zsidó szavazóra is, akiknek nagyrésze távolról sincs elragadtatva a politikájától, viszont lojális Izraelhez. Ha sikerül csökkenteni az Izrael elleni iráni nyomást, akkor ezzel szavazatokat szerezhet az Egyesült Államokban.

Csakhogy nem csupán Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, hanem Ali Akbar Velajati is Moszkva vendége lesz. Ő Ali Khamenei legfőbb vallási vezető külpolitikai tanácsadója Teheránban. Irán a Közel-Keleten aktívan együttműködik Oroszországgal és Törökországgal. A három állam hadseregének vezérkari főnökei rendszeresen egyeztetnek egymással. Vagyis, nem könnyű megbontani Oroszország és Irán szövetségét. Viszont Putyinnak is égetően szüksége van a nagy PR sikerre, mert otthon a népszerűsége csökken a növekvő gazdasági gondok miatt. Mindenesetre tény: az orosz diplomácia kérte és el is érte, hogy kezdetben négyszemközt tárgyaljon Putyin Trumppal Helsinkiben. Az oroszok abban bíznak, hogy a ravasz és tapasztalt Putyin lenyomja Trumpot, aki tanácsadói nélkül meglehetősen tanácstalan diplomáciai ügyekben.

Ilyen előkészületek után a csúcstalálkozó Helsinkiben sikerre van ítélve, de nagy kérdés, hogy a PR-n túl mi változik a világban Trump és Putyin eszmecseréje után.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!