Érdekes

Esetem a joghurttal

Vajdaság történelmében október 5-e olyan gyászos nap, mint október 6-a az egész magyarság számára. Ezen a napon történt meg a joghurt-forradalom, amely végérvényesen pontot tett a tartomány autonómiájára. Hiába van történelmi csúcson a magyar-szerb barátság, ebbe az etnikai vonzalom keretbe nem fér bele egy többnemzetiségű entitás. Így már soha nem lesz a Vajdaságból Svájc, de még Isztria sem. Újvidék, az egykori főváros már elveszítette büszke központi jellegét és a második legnagyobb szerb várossá züllött. A háborúk okozta betelepítésekkel a lakosság nagyobbik része értetlenül bámul az autonómia kifejezésre: Itt, Szerbia közepén, miféle k….ott autonómia. Az utolsó napok következnek.

Pontosan 30 évvel ezelőtt a szerb titkos meg kevésbé titkosrendőrség fizetett megbízásából egy csoport koszovói szerb (meg montenegrói) Újvidékre érkezett, hogy tüntessen a „bürokratikus” vajdasági pártvezetés ellen, amely nem vállal szolidaritást a Koszovóban, az albánok „terrorja” által sínylődő szerbekkel. Évekkel később a Napló szerkesztőségében az egyik főkolompos részletesen és büszkén elmesélte, hogyan szervezték a zendülést.

Néhány hónappal az októberi események előtt, pontosabban július 9-én ugyanez a csapat már megpróbálta meghódítani a tartományi fővárost. Akkor is a pályaudvar előtt gyülekeztek és végig vonultak egy bögyös, a turbófolk előtti idők énekesnőjével az élükön (Olivera Katarina) az Október 23. sugárúton. A második világháború után született újvidékiek borzongással figyelték a felvonulást. A többieknek már volt ilyenben része. Ők már tudták, hogy mi lesz ebből.

A tartományi pártbizottság, a báni palota (kormány) és egy albán cukrászda behatárolta háromszögben gyülekeztek és mikrofonjukhoz áramot követeltek. Szerencsétlen albán cukrász óriási dilemma elé került: ha áramot ad, az akkori hatalom fog bosszút állni. Ha nem, akkor ez a csőcselék azonnal. A zűrzavar és a lárma azonban felülkerekedett. Mivel a hivatalos „autonomista” hatalomból senki sem volt hajlandó szóba állni velük, a tüntetők, dolgavégezetlenül lassan visszaindultak az állomás felé.

Az akkori miloševići belgrádi sajtó harsogni kezdett: még egy szendvicset sem kaptak a sínylődő koszovói nemzettársak! Szégyen és gyalázat! Így viselkednek a hazaáruló autonomista bürokraták. Tudniillik antibürokratikus forradalom is zajlott. Ma ezt populizmusnak neveznénk.

Itt jött a képbe a joghurt. A részben megriadt, de részben már a jövőjükre gondoló újvidékiek a tüntetők következő látogatására (1988. október 5.) alaposan felkészültek és bőkezűen osztogatták a „látogatók” között a szendvicseket és a joghurtos dobozokat. És nagyon sokan csatlakoztak hozzájuk. A tömeg ellepte Újvidék központját.

Abban az időben már néhány éve az Újvidéki Televízió magyar szerkesztőségének a főszerkesztője voltam, de ezekben a napokban még megbízott műsorigazgatóként is cselekedtem (volna). Kovács Laci volt ugyanis a tévé műsorokért felelős főembere, de betegszabadságon volt.

A stábok forgattak az utcákon, de műsorváltozás nem történt. Estefelé a tömeg a tartományi pártbizottság épülete elé vonult. A halálra vált pártbizottság viszont az emeleten tanácskozott. Miről ugyan? Mi, újságírók a földszinten várakoztunk. Néhányszor kiléptem az ajtón és a lelkes joghurt-hívek azonnal megdobáltak. Egy bődzseki volt rajtam, amely a sok fehér folttól már igazi tehénbőrre hasonlított.

Dragiša Stankovićtyal a szerb főszerkesztővel tanakodtunk a tennivalón és arra az elhatározásra jutottam, hogy felhívom a közvetlen felettesemet. M. Andrást, a tévé igazgatóját, akinek volt felhatalmazása a műsorváltozásra.

„Andris, itt nagy baj van, hatalmas a tömeg. Kapcsoljuk be a kamerákat és közvetítsünk.

M. egy ideig nem szólt bele a telefonba. Majd kisvártatva:

„Figyelj ide, én most nem vagyok olyan állapotban, hogy döntsek. Várjuk meg a reggelt.”

A sors iróniája, hogy talán még reggel sem lett volna késő szakmailag korrekten reagálni. De a dolog reggel sem ment.

A rendkívüli műsorbizottsági ülésen simán leszavaztak, csak Mita Boarov barátom volt mellettem. Így aztán az Újvidéki Televízió műsoraiból ítélve aligha történt valami harminc évvel ezelőtt, október 5-én. Pedig minden megtörtént. Ment a lecsóba az egész tartományi vezetőség, Major Nándorral az élén. Miloševićnek pedig megvolt a negyedik szavazata (a nyolcból) a Tito utáni kollektív államelnökségben. És ez volt Jugoszlávia széthullásának a kezdete is.

Később jöttek a megtorlások. Belgrádból érkeztek a komiszárok (három tagú büntetőbrigád) és mindenkit kihallgattak. Az első számú (nem alaptalan) vádpont az volt, hogy az Újvidéki Televízió miért nem közvetítette a „népfelkelést”. Hát azért.

Miután már a tartományi vezetőségből mindenkit menesztettek, vártuk, hogy mi mikor kapjuk meg az elbocsájtó levelet. Nem kellett sokáig várni. De közben a már említett Kovács Lacival Pestre utaztunk a Magyar Televízió vendégeként. Már évek óta egymáshoz látogattunk, hol mi vendégszerepeltünk műsorokkal az MTV-n, hol ők jöttek hozzánk. Kovács meg én pedig most éppen díszvendégként az MTV elnöki szobájából néztük a műsort. Hozzátenném, hogy volt egy valódi csemege is, hiszen az MTV először a történelem folyamán élőben átvett egy másik ország híradóját, mégpedig a mi magyar nyelvű híradónkat. Németh Árpád szerkesztette és Kovács, aki vájtfűlűbb volt politikai ügyekben mindannyiunknál a híradó előtt hozzám fordult:

„Mondd már meg az Árpádnak, hogy ha megjön a hír, hogy leváltottak bennünket, ne adja be.”

Ezt a cenzúrát bevállaltam, hiszen ez egy elég kényelmetlen fejlemény lehetett volna ott, az elnöki szobában.

De a hír csak másnap, december 13-án jött meg és akkor mi már kocsiban ültünk valahol Kecskemét környékén.

A Vatikánban bujkált Galícia náci hóhéra

0

Otto Gustav von Wächter báró Galícia kormányzója volt abban a két évben, amikor több mint félmillió zsidót öltek meg. „Gyors ütemben szállítják el a zsidókat, ezért nincs elég munkás a kertben és a teniszpálya karbantartására” – írta nejének Charlotte-nak ebben az időben.

 

Mindez a BBC új sorozatából derül ki, mely a Ratline – patkány vonal – címet viseli. A podcast jelenleg nagy siker Nagy Britanniában, mert árnyaltan mutatja be a szörnyű időket.

A műsorvezető, Philippe Sands családjának egy részét ott gyilkolták meg Galíciában. Beszélgető társa nem más, mint Galícia kormányzónak fia, az ifjabb von Wächter báró. Aki szerint az apja „jó náci” volt.

Az idősebb von Wächter báró kétszer is menekülésre kényszerült az ősi kastélyból.

Először 1934-ben amikor fiatal náci aktivistaként részt vett Engelbert Dolfuss osztrák kancellár meggyilkolásában. Németországba ment, ahol az SS-ben csinált karriert. Már elérte a tábornoki rangot, amikor a Führer és Himmler rábízta Galiciát. Ahol több mint félmillió zsidó élt. Szinte senki sem maradt életben. Londonban az emigrációban élő lengyel kormány ezért háborús bűnösnek nyilvánította von Wächter SS tábornokot. Aki a végsőkig kitartott a nácik mellett, de tudta, hogy menekülnie kell a felelősségre vonás elől. Hazatért Ausztriába, ahol neje – aki szintén kitartott náci nézetei mellett – rejtegette. Egy kunyhóban élt az Alpokban három éven keresztül, amíg zajlottak a perek Nürnbergben.

Aztán irány Róma!

A Vatikánban várta az SS tábornokot a náci szimpatizáns püspök, Alois Hudal.

Ő volt a Ratline, a patkány vonal fő szervezője. Legalábbis eddig így tudtuk. A BBC sorozatából az is kiderül, hogy nem volt szervezett mentőakció az SS tisztek számára. Mindvégig hittek a győzelemben, nem biztosítottak maguknak menekülő utat. Nem volt Ratline állítja a Ratline című BBC sorozat. Adhoc megoldások segítettek a magasrangú náciknak, mint például Otto Gustav von Wächternek eljutni a Vatikánba. Onnan sokan, így például Adolf Eichmann is Latin Amerikába szöktek. Ott jelentős német közösségek éltek- közülük igen sokan szimpatizáltak a nácikkal. Eichmannt a Moszad elfogta Argentínában, és egy per után kivégezték Izraelben.

Ezt követően azonban Izrael miniszterelnöke leállította a háborús bűnösök üldözését külföldön, mert attól tartott, hogy az antiszemita reakciót válthatott volna ki.

A koalíció merkeli ereje

Angela Merkel nincs akkora bajban, mint azt sok magyar olvasó szeretné. Kormányválság van, pontosabban a nagykoalíció került veszélybe. Szinte pont egy éve (2017. szeptember 24) volt a német parlamenti választás, mely a Német Szövetségi Köztársaság 1949-es megalapítása óta a demokratikus parlamenti pártok legrosszabb eredményét hozta. A legnagyobb meglepetést a néhány hónappal korábban párttá alakult migráns-ellenes mozgalom, az Alternatíva Németországért (AfD) bejutása a berlini parlamentbe (Bundestag) volt, méghozzá 12,6 százalékos eredménnyel. Az első reakciók: valójában nem a többi pártoktól csábították el a szavazókat, hanem olyan szavazók jelentek meg, akik eddig nem vettek részt a választásokon.
A parlamentáris pártok már a 2017-es választás előtt jelezték, hogy nem hajlandók ezzel a szélsőséges alakulattal koalícióra lépni. Épp úgy elzárkóztak az kormányzási együttműködéstől, mint a kommunista (NDK) utódpártnak tartott Baloldaltól (die Linke). Ez tavaly ősszel nehéz helyzetbe hozta a kormányzásra engedélyt kapott addigi kancellár asszonyt, Angela Merkelt (CDU). Félévig tartott, míg egyezségre tudott jutni a csúfos vereséget szenvedett szociáldemokratákkal (SPD), amiben segítségére volt addigi külügyminisztere, a jelenlegi államelnök Frank-Walter Steinmeier (SPD). A megegyezés, a nagykoalíció megalakulása borítékolható volt, mert a német választók szerint a német gazdaság nem engedhet meg egy újabb választást, hiszen az nemcsak rengeteg (felesleges) pénzkidobást jelent, de az újabb kampány vagy másfél hónappal meghosszabbítja a kilátástalan tétlenséget, azaz a cégek, vállalatok nem tudnak tervezni, hiszen nincs költségvetés, hiányoznak az adótörvények, a kedvezmények, a szigorítások, azaz a gazdasági élet mozgató elemei.
Végül, Merkelnek idén (2018) márciusra sikerült fedél alá hozni a klasszikus (CDU/CSU + SPD) nagykoalíciót. A kancellár asszony eddig nagyon ügyesen kormányzott, vagy inkább lavírozott a koalíciós partnerek között. Napjainkra azonban nem csak a baloldallal, a szociáldemokratákkal (SPD), kell megküzdenie, hanem a testvérpárttal, a keresztényszociálisokkal (CSU) is. Horst Seehofer a bajor testvérpárt elnöke, és egyben a Merkel kormány belügyminisztere. Történelmi tény: a konzervatív, katolikus bajorok mindig is külön utas politikát és gondolkodást képviseltek. Furcsa nyelvjárásuk (akcentusuk) biztosítja, hogy sohasem lesz bajor kancellárja Németországnak. Ezt megpróbálta a modern idők legnagyobb bajorja, a keresztényszociális Franz-Josef Strauss (FJS) is, akinek be kellett látnia, hogy csak Bajorországban tud érvényesülni, de ott nagyon. Az NSZK többi része (különösen az északiak) képtelen elfogadni egy „déli” vezetést. Így állami, szövetségi szinten Seehofer is esélytelen.
Merkelnek, pedig nincs alternatívája. Még nem született meg. Vagy, ha igen, még nem lépett a színre. Az első komoly esélyt a hamarosan esedékes bajor és hesseni tartományi választások hozhatják. Már rebesgetnek neveket, sőt Berlinben már azt is kérdezik, hogy „ezt (a merkeli politikát) meddig lehet még csinálni?” A válasz egyértelmű: rövidtávon senki sem tervezi a kancellár asszony megbuktatását. Viszont az „uniós pártok” (CDU/CSU) veresége új helyzetet teremtene. Olyannyira, hogy sokan kizártnak tartják Merkel újraválasztását a CDU következő kongresszusán. A kancellár asszony párton belüli ellenfelei kivárnak, ill. várják a megfelelő pillanatot, ami csak a két őszi tartományi választás utánra várható, ill. következhet be. Ergo, a nagykoalíció továbbra is fenn fog állni, maradni.
Habár a legutóbbi közvéleménykutatás szerint a megkérdezettek 58 százaléka elégedetlen a nagykoalícióval, 54 százalék pedig Angela Merkellel. A közhangulatra jellemző, hogy a megkérdezettek 56 százaléka nem bízik a jelenlegi kormányzás fennmaradásában a parlamenti ciklus végéig. Ilyen rossz eredményt csak Trump elnöknél tapasztalt eddig a Szabadvilág.  Ez azért is érdekes, mert jelenleg mindkét ország (USA, Németország) gazdasága szárnyal.
Politikai (szélső)„jobbra” tolódás Németországban szinte kizárt dolog, mivel a parlamenti pártok (legalábbis eddig) nem hajlandók a szélsőségesekkel (die Linke, AfD) koalícióra lépni. Ez a nagykoalíció igazi összetartó (merkeli) ereje.

Stephen Elekes

Mit is ad át Orbán Viktor Topolyán?

Az organikus építészet (bármit jelentsen is ez) irányelvei szerint épült, impozáns főépületet és mellette egy füves, egy kombinált és két műfüves pályát. Legalábbis így számolt be a közelgő jeles eseményről Magyar Szó napilap, amely a Fidesz vajdasági tagozatának, a Vajdasági Magyar Szövetségnek a lapja, körülbelül olyan szerkesztési irányelvekkel, mint a Magyar Idők.

A mai dzsembori érzelmi felvezetéseként a lap megállapítja, hogy a topolyai TSC Labdarúgó Akadémia korszerű épületegyüttese a magyar nemzetpolitika irányváltásának tárgyi bizonyítéka…

A Magyar Szó konkrétan nem említi, hogy mennyibe került a magyarországi adófizetőknek a nemzetpolitika eme szegmense, de hát ez egyáltalán nem titok: a magyar kormány 2016 decemberében döntött a Délvidék Sport Akadémia 3 milliárdos támogatásáról.

De nézzük csak mire költötték a pénzt.

„A modern kor követelményeinek minden szempontból megfelelő sportközpont a kollégisták első generációjának a második otthona lesz, de a helyi, illetve a közeli településeken lakó sportolók is itt edzenek majd. Zsemberi János, a TSC elnöke, egyben az Akadémia kiépítésének koordinátora elmondta, hogy a TSC Labdarúgó Akadémiája, pontosabban a hozzá tartozó hatalmas és modern épületkomplexum, a kollégiumi résszel, segédpályákkal, edzőtermekkel, étkezdével és egyéb kiegészítőkkel együtt, Magyarország Kormányának a Magyar Labdarúgó Szövetségen keresztül nyújtott támogatásából épült.”

Zsemberiről azt kell tudni, hogy a Vajdaság egyik legismertebb magyar származású oligarchája, aki a kábeltelevíziózással szedte meg magát. Orbán Viktorral egy Árok Ferenc nevű veterán sportújságíró (állandó véleményrovata van a Magyar Szóban) és fociedző (Ausztrália) közvetítésével került kapcsolatban.

A magyarországi pénzből állítólag arra is futotta, hogy a környező és távolabbi településeken Bajsán, Bácskossuthfalván, Péterrévén, Temerinben, Szenttamáson és nem utolsósorban Zentán is felújították a sportlétesítményeket.

Ez utóbbi város stadionjában a melléképületeket, a vizes csomópontot és a keleti lelátót is kibővítették, újjáépítették. Az új topolyai stadion elkészültéig a TSC első ligás csapata Zentán játssza hazai bajnoki mérkőzéseit. Az első ligás minősítés stimmel, azzal, hogy az igazi nagy csapatok a szuperligában játszanak.

A csütörtöki megnyitót követően – írja a Magyar Szó -, amikor Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke ünnepélyesen átadja rendeltetésének az akadémiai komplexumot, sor kerül egy U–14-es torna bronzmeccsére, majd a döntőjére is. A tornán a Puskás Akadémia, a Ferencváros, a Partizan, a Vojvodina, a dunaszerdahelyi DAC, a Csíkszereda, az eszéki Osijek csapata (Mészáros Lőrinc tulajdona) és természetesen a TSC korosztályos gárdája lép fel. A győztesnek járó serleget is a miniszterelnök adja majd át. A megnyitón a magyar és a szerb labdarúgó-szövetségek küldöttségei mellett jelen lesznek a montenegrói, erdélyi, romániai, horvátországi, szlovákiai és a régió más országainak küldöttségei is.

Az új létesítmény több tucat munkahelyet is teremt:

„az Akadémián pályakarbantartók, szakácsok, valamint egyéb segédszemélyzet biztosítja a zavartalan munkát, így több tíz munkahely létrejöttéről beszélhetünk”.

Topolya épül, szépül

„Az Akadémia négy segédpályája közül az egyiket úgy építették, hogy át tudják alakítani fedetté, így a téli időszakban is kényelmes körülmények között edzhetnek a fiatalok. Megkezdték a városi stadion bontását is, melynek helyére új, az UEFA szabványainak is megfelelő, korszerű objektumot építenek. A multifunkcionális objektum több sportágnak is helyet ad majd, a tervek szerint például az asztaliteniszezők is itt fogják játszani mérkőzéseiket.”

Tegyük hozzá a sok hozsannához, hogy a jobb napokat is látott, VMSZ-es vezetésű városban úgy tűnik, nem a vendéglátás a prioritás, hiszen még egy szállója sincs. Majd holnaptól.

Lefegyverezték a drogkartelleknek dolgozó rendőrséget

0

Életveszélyessé vált Acapulco, a korábban népszerű üdülőhely Mexikóban, mert a kábítószerkartellek emberei a nyílt utcán gyilkolták egymást. A rendőrség nem tett ez ellen semmit, ugyanis lefizették a vezetőiket.

Guerrero állam belügyminisztere közölte: korlátlan ideig az állami és a szövetségi rendőrök veszik át a helyi rendőrség funkcióit.

A helyi rendőröket tengerészgyalogosok fegyverezték le,

a vezetőket őrizetbe is vették.

A 800 ezres Acapulco tartja a gyilkossági rekordot Mexikóban: 100 ezer lakosra 103 emberölés jut. Mexikó pedig amúgy az egész világon az első a gyilkosságok számát tekintve: tavaly több mint 30 ezer embert öltek meg az országban.

A gyilkosságok nagy része a drogkartellekhez kötődik,

amelyek sok rendőrt is alkalmaznak.

Acapulcóban viszont most két rendőri vezető elleni is vádat emelnek.

Meglesz-e az Európai Tanácsban a 4/5-ös többség?

0

Nagy siker lenne Orbán Viktor számára, ha a hetes cikkely szerinti eljárás kudarcba fulladna azzal, hogy az Európai Tanácsban nem kapja meg a szükséges 4/5-ös többséget. Ehhez legalább hat tagállamnak kellene ellene szavazni. Egyelőre nem látható, milyenek az esélyek.

Orbán Viktor keservesen panaszkodik a hetes cikkely értelmében Magyarország ellen kezdett eljárásra, de valójában az tökéletesen illeszkedik politikai stratégiájába, és nem is jöhetett volna jobbkor neki – írta a német közszolgálati adó a honlapján. A Deutsche Welle ismerteti a Sargentini-jelentéssel kapcsolatos újabb kampányt, és felidézi azt is, hogy Schmidt Mária, „Orbán udvari történésze” azt írta: Merkel tulajdonképpen „Vilmos császár és Hitler terveit akarja megvalósítani”. A szerző úgy látja,

a kampány új, éles hangvétele azt fedi el, hogy az eljárás megindítása Orbán számára ideális időpontban érkezik.

A magyar kormányfő kinyilvánított hosszú távú célja, hogy az EU gazdasági közösség legyen, amelyben a jogi és értékbeli kérdések kizárólag a tagállamokra tartoznak. E cél érdekében Orbán jó ideje a migráció témáját használja, mintegy emelőként, ezt sikeresen alkalmazta hazájában, és úgy hiszi, hogy egész Európában még évekig meghatározó társadalmi kérdés marad, amelyből politikai hasznot húzhat. Meghirdette, hogy ez a téma áll majd az európai választás előtti kampányának középpontjában is. Ettől azt reméli, hogy „leváltják majd az Európai Parlament baloldali-liberális, bevándorláspárti” többségét.

Hivatalosan Orbán és pártja az Európai Néppárt (EPP) tagjaként folytatja kampányát. Orbán ragaszkodik is ehhez a tagsághoz, és a frakciót szeretné megnyerni migrációellenes politikájához,

az EPP-ben pedig tart a patthelyzet a kizárásával kapcsolatban.

Valójában azonban Orbán a választási kampányt a többi európai jobboldali populista és nacionalista pártokkal és szervezetekkel folytatja majd. Erről az oldalról kapott is már számos együttműködési ajánlatot. Orbán pedig nem csak hirdeti, hogy amennyiben kizárják az EPP-ből, bevándorlásellenes tömböt akar létrehozni, hanem jó személyes kapcsolatokat is ápol Geert Wildersszel, Matteo Salvinival, vagy épp Steve Bannonnal.

A Brüsszel elleni harcában kis siker, hogy a V4 államai jelezték: nem támogatják az eljárást, és hasonló állásfoglalások születhetnek Romániában vagy Horvátországban is, mert ezek az országok is joggal tarthatnak attól, hogy ellenük is hasonló eljárásokat indítanak. Orbán ugyanakkor tudja, hogy a hetes cikkely szerinti eljárás szinte kilátástalan, mert a sikerhez, vagyis a szankciókhoz konszenzusra lenne szükség az Európai Tanácsban.

Nagy siker lenne azonban a számára, ha az eljárás már most kudarcba fulladna azzal, hogy az Európai Tanácsban nem kapja meg a szavazatok szükséges 4/5-ös többségét. Ehhez legalább hat tagállamnak kellene ellene szavazni. Egyelőre nem látható, milyenek az esélyek. Ám

ha a Tanács nem indítja meg az eljárást, akkor Orbán ezzel hosszabb távra visszaveri az EU 2010 óta tartó erőfeszítéseit,

amelyeket annak érdekében tesz az unió, hogy Magyarországot visszaterelje a jogállamiság útjára. Így Orbánnak ez lenne eddigi legjelentősebb sikere a „Brüsszel” elleni harcában.

Ex-rendőr volt a bordélyok királya New Yorkban

0

Negyedóra 40 dollárba, egy óra 160-ba került. Mindent teljesen nyíltan csináltak. Ha a lakók feljelentették őket, a rendőrök lecsaptak rájuk. És nem találtak semmit! Nem véletlenül. A bordélyház-birodalom feje ugyanis az erkölcsrendészet megbecsült nyugdíjas rendőre volt, a most 51 éves Ludwig Paz! Dollár milliókat hoztak a bordélyházak – állapították meg a New York Times oknyomozó riporterei, akik a rendőrség előtt jártak.

Tíz évig működött a bordély birodalom zavartalanul – mindenki szeme láttára Queensben és Brooklynban. A haverok ugyanis bentről időben „leadták a drótot” a Paznak készülő razziáról.

De miért lett az erkölcsrendészet buzgó rendőre a bordély birodalom szervezője New Yorkban?

Keresd a nőt és a pénzt!

Ludwig Paz közrendőr, akinek családja Ecuadorból bevándorlóként érkezett az Egyesült Államokba, alaposan kitanulta a rendőri szakmát. Rájött, hogy az erkölcsrendészeten lehet a legtöbb pénzt szerezni, a legkisebb kockázattal. Tudta, hogy bár a drog jobb üzlet, túl nagy a kockázat. Miután kitanulta a szakmát, Paz közrendőr átállt a túlsó oldalra. Az egyik bordélyban megismerkedett egy lánnyal, aki miatt elhagyta a családját. Összeköltöztek Arelis Peraltaval, aki madám lett a bordély birodalomban. Előnyös lakáshitelt vettek fel, de jött a 2008-as válság és Paz közrendőr ott állt 690 ezer dolláros adóssággal miközben az éves fizetése – túlórákkal együtt – 120 ezer dollár volt! Úgy döntött, nincs más megoldás: irány a prostitúció!

A lányok a backpage.com-on hirdették magukat. A portált ugyan nemrég betiltották, de korábban a lengén öltözött fiatal nők elég nyilvánvaló ajánlattal kellették magukat: „Szexi, bevállalós csaj vagyok! Keress meg, ha egy kis szórakozásra vágysz!” Majd megadták a lakás címét, amelyet Paz közrendőr bérelt számukra. A ház előtt Security feliratú bőrkabátokban szabadnapos rendőrök vigyáztak a rendre. Az ügyfélnek, amint belépett a nyilvánosházba, le kellett tolnia a nadrágját! Paz közrendőr ugyanis így akarta elkerülni, hogy a belső elhárítás lebuktassa, vagyis „bedrótozva” küldje egyik munkatársát a helyszínre. Az erkölcsrendészet törekvő vállalkozója nem bízott semmit sem a véletlenre. Mégis, a lefizetett kollégák révén Paz közrendőr gyanúba került. Ezért inkább kilépett a rendőrségtől. Megvolt a húszéves szolgálati ideje. Megélni pedig nem a rendőr nyugdíjból akart…

Hogyant működhetett csaknem tíz éven át az illegális bordély birodalom?

Ezt vizsgálja most az ügyészség, mert a botrány nem vet jó fényt New York városának rendfenntartó szerveire. Pedig Rudy Giuliani itt hirdette meg a zéró tolerancia elvét, vagyis, hogy a legkisebb bűnre is azonnal le kell csapni. New Yorkot mintának állították más amerikai városok elé. Most pedig mi derült ki? Az egész erkölcsrendészet nyakig sáros az ügyben. A belső elhárítás sem dicsekedhet.

Öt zsarut vettek őrizetbe Paz közrendőrrel és élettársával együtt, de a New York Times meg van győződve arról, hogy többen is lesznek még! Egy őrmester, két detektív és két közrendőr van előzetesben. Vajon nem fizetett-e Paz nyugdíjas rendőr, a bordély birodalom ura védelmi pénzt valakiknek, akik magasabb beosztásban voltak és vannak? Maguk a rendőrök is meg vannak győződve erről. A letartóztatás ugyanis szigorúan titkos hadművelet volt: „Operation Zap”

Paz közrendőr nevének megfordításából képeztek kódot, hogy ne fogjanak gyanút azok, akiknek az a dolguk a testületen belül, hogy informálják a bordélyok urát. Az akció sikerrel járt: sok sikertelen razzia után, most mindent megtaláltak a rendőrök: a lányokat, a pénzt és magát Ludwig Pazt, a barátnőjével együtt.  A lefizetett kollégák ezúttal nem tudták a szokásos módon leadni a drótot, mert nem tudtak a Zap hadműveletről.

Felmerülhet-e az is, hogy az igazi fejesek benne hagyták Paz közrendőrt a bajban, miközben menetközben lenyúlták a nagy pénzeket?

A New York Times riporterei nem kockáztatnak meg ilyen állítást, mert annak komoly jogi következményei lehetnek, de sejtetik: ilyen jól, ilyen sokáig nem mehetett volna a bordély biznisz, ha felülről nem fedezik azt. Ha Hollywood filmet csinál a rendőrök által üzemeltetett bordély bizniszből – márpedig ez valószínűnek látszik – akkor talán kiderül: Paz ex-közrendőr valóban a bordély birodalom ura volt New Yorkban, vagy csak egy balek, aki ”elviszi a balhét” a nála sokkal ravaszabb, nagykutyák helyett?!…

Okulásul: 20 éve bukott meg a mečiarizmus

0

1998. szeptember 25-én és 26-án tartották a parlamenti választásokat, melyen hiába kapta a legtöbb voksot a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS), kormányt végül a Mikuláš Dzurinda vezette négypárti koalíció tudott alakítani.

Gyanús privatizációk, visszaélés az Ivan Lexa vezette titkosszolgálattal, növekvő munkanélküliség, a gazdaság összeomlásának reális veszélye, ifj. Michal Kováč elrablása, és még hosszan lehetne sorolni a bűnöket és negatívumokat, amelyeket Vladimír Mečiar háromszoros miniszterelnök szabadított Szlovákiára. Koalíciós partnereivel, a Szlovák Nemzeti Párttal és a Szlovákiai Munkáspárttal pár év alatt Európa egyik legsötétebb helyévé tették az országot.

A hatalmas tétnek megfelelően Szlovákia történetének egyik legkiélezettebb kampányát élték meg a lakosok, Mečiar oldalán külföldi celebek, Claudia Schiffer, Ornella Muti és Claudia Cardinale jelentek meg. A felfokozott hangulat nagyon magas részvételt, 84,24 százalékot eredményezett. Mečiar – aki vidéki ügyvédként indult, és a bársonyos forradalmat követően előbb a belügy élére került, majd 1991 áprilisától Szlovákia miniszterelnöke lett, 1993 januárjában pedig bejelentette az önálló Szlovákia megalakulását – kormányzása idején az ország újkori történetének legsötétebb időszakát élte.

Vladimír Mečiar kihívója, Mikuláš Dzurinda 1997 júliusában öt pártot integrálva létrehozta a Szlovák Demokratikus Koalíciót, amelyet a választási törvény megváltoztatása miatt koalícióból párttá változtatott. Ugyancsak párttá alakult a három magyar párt koalíciója, 1998. június 21-én megalakult a Magyar Koalíció Pártja, amely 15 képviselői helyet szerzett a parlamentben, és hozzájárult Szlovákia demokratizálódásához.

Dzurinda fogadást kötött, ha pártja nem győzi le a HZDS-t a választáson, akkor levágja a bajuszát. Pártja végül néhány ezer szavazattal alulmaradt, ezért megvált a jellegzetes bajusztól. A legyőzött Mečiar távozása is színpadias volt, a televízióban a „S pánom Bohom…” dalt énekelve búcsúzott a csalódott szavazóitól.

(Új Szó)

A belügyminiszter lemondását követelik Németországban

1

Több mint száz bevándorló szervezet nyílt levélben szólítja fel távozásra Horst Seehofer belügyminisztert. Tartsa tiszteletben Németország értékrendjét, vagy ha erre nem képes, akkor adja át a helyet olyannak, aki ezt megteszi. Így fogalmaz az új németek szervezeteinek nyílt levele.

Németországban új németnek nevezik azokat, akik bevándorló családban születtek. A nyílt levél szerint sokan közülük nem érzik magukat biztonságban, mert bőrszínűk vagy vallási öltözékük miatt neonáci akciók célpontjai lehetnek, ezért követelik a belügyminisztertől, hogy védje meg őket.

Horst Seehofer kezdetben úgy nyilatkozott, hogy maga is tüntetett volna Chemnitzben, ahol a szélsőjobboldal biztatására ezrek vonultak az utcára egy migráns gyilkosság miatt. Az előzmény: két migráns leszúrt egy helybeli lakost. A tiltakozó megmozdulások során neonáci rohamcsapatok is felbukkantak, akik muzulmánokat inzultáltak, illetve megtámadtak egy zsidó vendéglőt.

A neonácik hitleri karlendítéssel üdvözölték egymást.

A belső elhárítás főnöke kétértelműen nyilatkozott az eseményekről. Hans-Georg Maassen szerint a videókat manipulálták. Ezt Merkel kancellár határozottan elutasította és a Bundestagban határozott szavakkal ítélte el a neonáci akciókat. A német kormánypártok vezetői kedden találkoznak, hogy döntsenek az Alkotmányvédelmi Hivatal főnökének sorsáról.

Szombaton ülést tartott a bajor CSU vezérkara, hogy megvitassa a választási stratégiát. Októberben választásokat tartanak a tízmilliós Bajorországban, ahol időtlen idők óta a CSU kormányoz. Most viszont megszoríthatja őket az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali ellenzéki párt, amely a migráns ügyekben a teljes elutasítás alapján áll. Seehofer belügyminiszter, a CSU vezére, eddig megpróbálta szélsőséges retorikával ellensúlyozni az Alternative für Deutschland előretörését. Most azonban váltott: szombaton már mérsékelten fogalmazott a migránsok ügyében. Ami pedig az Alkotmányvédelmi Hivatal főnökét illeti, aki a belügyminiszter beosztottja, Seehofer úgy nyilatkozott, hogy a véleménye megegyezik a kancellárasszonyéval.

Angela Merkel folyamatosan egyensúlyoz a CSU és a szociáldemokraták között.

Most a szociáldemokraták is követelték az Alkotmányvédelmi Hivatal főnökének menesztését. Kedden kiderül, hogy milyen kompromisszumot kötöttek a kormánypártok Berlinben, ahol a migráns politika meghatározó fontosságúvá vált háttérbe szorítva sok fontos gazdasági és társadalmi problémát Németországban.

Magyarellenes uszítás miatt büntettek egy román tévét

0

A Realitatea TV a március 15-re feldíszített sepsiszentgyörgyi Főteret a csíkszeredai főtérrel hasonlította össze: míg Sepsiszentgyörgyön magyar zászlók díszelegtek, a másik fotó alapján a román zászlók állítólag hiányoztak a december 1-i díszletből.

A román Országos Audiovizuális Tanács (CNA) 30.000 lejes (2 millió forint) pénzbüntetésben részesítette a Realitatea TV-t a Jocuri de putere című, 2018. január 31-én, február 22-én, február 28-án, március 10-én, március 13-án, és május 5-én sugárzott műsorában elhangzott magyarellenes megnyilvánulások miatt.

A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat áltat tett panasz leszögezi, hogy a Realitatea TV Jocuri de putere című adása 2018. március 13-án hamis párhuzamba helyezte azt, ahogyan Sepsiszentgyörgyön ünnepelték a magyarok március 15-ét és ahogyan – állítólag – ünnepelték a december 1-i román nemzeti ünnepet, immár román zászlók hiányában. Amint a fotóból kiderül, a Realitatea TV a március 15-re feldíszített sepsiszentgyörgyi Főteret a csíkszeredai főtérrel hasonlította össze: míg Sepsiszentgyörgyön magyar zászlók díszelegtek, a másik fotó alapján a román zászlók állítólag hiányoztak a december 1-i díszletből.

A román audiovizuális tartalmakról szóló törvény rendelkezései szerint a médiaszolgáltatók kötelesek objektív módon informálni a közönséget, a tényeket korrekt módon kell közvetíteniük. Ez ebben az esetben sem történt meg, hiszen különböző városokat hasonlítottak össze. Ugyanakkor a panasz azt is megemlíti, hogy Sepsiszentgyörgy Főtere, és nemcsak, a román nemzeti ünnep alkalmával igenis fel volt díszítve román zászlókkal, tiszteletben tartva az állam ünnepét. Benkő Erika, a szolgálat vezetője elmondta, ez már a sokadik alkalom, amikor jogos büntetést szabtak ki a szóban forgó műsorban elhangzottak miatt, melyek a magyar közösség elleni uszításként hatottak. A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat minden olyan esetben feljelentést tesz a Országos Audiovizuális Tanácsnál, amikor a magyarokat érintő, negatív tartalmakat sugároznak a hazai televíziók és rádiók.

(Transindex)

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!