A gótikus székesegyházban, a francia főváros egyik jelképében a kora esti órákban keletkezett a tűz, a lángok a világhírű épület felső részében pusztítottak. A tűz következtében összeomlott a felújítás alatt álló katedrális kúp alakú tornya, a huszártorony, és a teljes tetőszerkezet odaveszett. Az egyik harangtornyot is elérte a tűz.
A tűzoltóknak az éjszakai órákra sikerült megfékezniük a lángokat, egy tűzoltó súlyosan megsérült a mentés közben. Párizs tűzoltóságának szóvivője szerint egyértelmű volt az első perctől kezdve hogy a tetőszerkezetnek az a része, ahol a tűz kitört, menthetetlen. Innentől kezdve a feladat világos volt: védeni kellett a két harangtornyot, és minden értéket kimenteni.
A templomban őrzött Szent Lajos ereklyéket, a műkincsek és a vallási kegytárgyak jelentős részét megmentették. Az esti nyilatkozatok szerint székesegyház váza és a két harangtorony megmaradhatott.
A párizsi papok megkongat(hat)ják ma este a harangokat, hogy imára hívják a híveket.
A hatóságok nyomozást indítanak, hogy kiderüljön, valóban gondatlanság okozta-e a tüzet.
Macron: újjáépítjük a Notre-Dame-ot
Újjáépítjük a Notre Dame székesegyházat – ígérte röviddel éjfél előtt a francia elnök.
„A legrosszabbat elkerültük, még ha csatát még nem is sikerült teljesen megnyerni. A következő órák nehezek lesznek”- tette hozzá Emmanuel Macron. Szólt arról is, hogy az újjáépítéshez nemzetközi adománygyűjtést kezdeményeznek.
Leemelték és felújításra elszállították a huszártornyot díszítő szobrokat
Látványos akció keretében leemelték és elszállították restaurálni a párizsi Notre Dame katedrális huszártornyát díszítő bronzszobrokat.
„Kivételes, csodás esemény. Ez az első alkalom, hogy közelről is láthatjuk azt a 16 szobrot, amelyet az 1860-as években helyeztek a katedrálisra” – mondta a francia hírügynökségnek az elszállításkor Marie-Hélene Didier, a huszártorony felújítását vezető örökségvédelmi szakember.
A 3 méter magas és mintegy 250 kilogramm súlyú szürkés-zöld szint öltött szobrokat – amelyek a 12 apostolt és a négy evangélistát ábrázolják – Périgueux városába szállították, ahol először megvizsgálják, majd teljesen felújítják őket, mielőtt a tervek szeriont 2022-ben visszakerülnek az eredeti helyükre.
„Kettesével újítjuk fel őket, miközben a többi szobrot 19 hónapon át a székesegyház főhajójában őrzik. A felújítás során a szobrok színe várhatóan megváltozik, barnássá válik, és így visszanyerik eredeti bronzszínüket” – mondta az AFP-nek Jean-Michel Guilment kulturális szakember.
Párizs legismertebb gótikus temploma 1163 és 1345 között épült, évente mintegy 13 millió látogató keresi fel.
A bronzszobrok nem a középkorban, hanem a katedrális huszártornyának újjáépítésekor, 1859-1860-ban Eugene Viollet-le-Duc építész invenciózus, de stílushű elképzelései szerint épültek. A katedrális eredeti huszártornya 1250-ben készült el, de a francia forradalmat követő időszakban lebontották.
A szobrok felújítása mintegy 800 ezer euróba kerül. A huszártorony teljes restaurációja, amelyet teljes egészében a francia állam finanszíroz, mintegy 11 millióra rúg.
Hősként ünneplik Fournier atyát, aki bement a lángoló Notre-Dame-ba, hogy megmentse a töviskoronát
A párizsi tűzoltók káplánja, Fournier atya hozta ki az épületből Krisztus töviskoronáját, a keresztény világ egyik legbecsesebb emlékét. A székesegyházban a műkincseket egy külön tűzoltó alakulat mentette az éjjel, egy részük pedig egy felújítás miatt szerencsére már nem volt a helyén.
A töviskoronát a hagyomány szerint IX. Szent Lajos gyűjtötte be a Szentföldről és vitte Párizsba 1238-ban.
Az NBC élő videója a helyszínről:
Erdő Péter szolidaritását fejezte ki a párizsi érseknek
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szolidaritásáról biztosította a párizsi érseket és a francia katolikus közösséget a Notre Dame székesegyházban kitört tűzvész miatt hétfő este.
A levélben, amelyet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtószolgálata az MTI-hez eljuttatott, a bíboros azt írta: megrendülten értesült arról, hogy a nagyszerű párizsi Saint-Sulpice-templomot ért tűzeset után most, a nagyhét kezdetén a város főtemploma, a Boldogságos Szűz Máriának szentelt Notre-Dame áll lángokban.
„Szolidáris szeretetünkről biztosítjuk Michel Aupetit párizsi érseket és a francia katolikus közösséget” – fogalmazott.
„Hitet teszünk Krisztus irgalmas szeretete mellett, és megvalljuk reményünket, hogy a Mindenható Isten, aki a halálból feltámasztotta Krisztust, a mi közösségeinket is új életre, hitre és szeretetre támasztja” – olvasható a bíboros levelében.
Szeged tízezer eurót ajánl föl az újjáépítésre
A szegedi önkormányzat tízezer eurót (mintegy hárommillió forintot) ajánl föl az Európa egyik szimbólumának számító, a tűz által súlyosan megrongált párizsi Notre-Dame székesegyház újjáépítésére – közölte az önkormányzat.
A közlemény szerint száznegyven éve Párizs segítséget nyújtott a nagy árvíz után Szeged újjáépítéséhez, most az európai szolidaritás jegyében Szeged segít Párizsnak.
A város a felajánlott támogatás mellett adománygyűjtést is indít, a párizsi Notre-Dame székesegyház újjáépítéséhez nyújtott hozzájárulásokat a Szeged Város Közösségéért Közalapítvány számlájára várják.
Székesfehérvár is tízezer eurót ajánl föl
Székesfehérvár önkormányzata, csatlakozva Szeged városához 10 ezer eurót ajánl föl a párizsi Notre-Dame-székesegyház újjáépítésére – jelentette be Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester kedden a közösségi oldalán.
A városvezető minden olyan önkormányzatot hasonló felajánlásra buzdít, amelynek lehetősége van erre.
„Ha van város, amely átérzi egy katedrális elvesztésének tragédiáját, az Székesfehérvár” – utalt Cser-Palkovics András az egykori székesfehérvári koronázó templomra, amely ma romként látogatható.
Nemcsak egy gyönyörű épület, fantasztikus műtárgyak otthona és rengeteg turista kedvenc helye került veszélybe, hanem egy templom, az egyetemes keresztény hit és kultúra egy fontos darabja, egy kiemelt európai zarándokhely is – írta.
Budapest is hozzájárul az újjáépítéshez
Tarlós István főpolgármester levelet írt Anne Hidalgo párizsi főpolgármesternek. Ebben a budapesti polgárok és a fővárosi önkormányzat nevében együttérzését fejezte ki a székesegyházban pusztított tűzvész miatt.
„A Notre-Dame mindannyiunknak fontos szimbólum, az egyetemes keresztény hit és kultúra egy fontos darabja. Az egyik legszentebb keresztény ünnep, a Húsvét, a Feltámadás ünnepének közeledtével még fontosabb üzenete van az összefogásnak és összetartásnak.” Ezért Budapest mindent megtesz annak érdekében, hogy lehetőségeihez mérten támogassa a Notre-Dame felújítását – írta Tarlós István.
Hozzátette: „hiszünk abban”, hogy összefogással és elkötelezettséggel Párizs városa és a polgárok együtt, erkölcsi erővel felülemelkednek a katasztrófán és újjáépítik a székesegyházat.
Az MTI megkeresésére, hogy mekkora összeggel támogatja Budapest az újjáépítést, a főpolgármester azt mondta: a pénzösszeg nagyságáról azért nem kíván nagy nyilvánosság előtt beszélni, mert a templomban a misén sem lobogtatja meg, hogy mennyit dob a perselybe. Ez nem politikai reklám, nem politikai akció, ez sokkal inkább „spirituális és azt is meghaladó” kérdés számára – közölte.
Rámutatott: a főpolgármesternek joga van rendkívüli esetekben bizonyos határig pénzösszegekről dönteni. Ez „egy értelmezhető összeg”, de nem kíván reklámot csinálni belőle – mondta Tarlós István.
Gyűjtést indít a Mazsihisz az újjáépítésre
Gyűjtést indít a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) a tűz által súlyosan megrongált Notre-Dame székesegyház újjáépítésére. A szövetség a gyűjtéshez ezer eurót ajánl fel a magyar zsidóság nevében.
Heisler András, a Mazsihisz elnöke a szövetség honlapján azt írta, a Zsidó Világkongresszus alelnökeként javaslatot tett Ronald S. Lauder, a kongresszus elnökének arra, hogy a világ zsidósága nyújtson segítséget a helyreállításhoz.
A közleményben együttérzését is kifejezte a katolikus közösséggel és a francia nemzettel. Szerinte „nincs olyan hívő ember a világon, akinek ne marna szívébe a pusztulás.”
Úgy fogalmazott, az egymás iránt érzett felelősség arra ösztökéli a szervezetet, hogy a szavakon túl szimbolikus adománnyal is segítsék a Notre-Dame újjáépítését.
Orbán Viktor levélben fejezte ki együttérzését és támogatását
A magyar emberek nevében együttérzését és támogatását Orbán Viktor miniszterelnök Emmanuel Macron francia köztársasági elnöknek és Éric de Moulins-Beaufort reimsi érseknek, a Francia Püspöki Kar elnökének a párizsi Notre-Dame-székesegyházat ért tragikus tűzeset kapcsán – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke.
A két vezetőhöz eljuttatott leveleiben a magyar miniszterelnök kifejtette: a Notre-Dame-székesegyház szimbólum minden keresztény ember számára, amely nem csupán Jézus Krisztus édesanyjának szentségét, de több száz éves történelmével hitünk közös menedékét is jelenti. Hálával és elismeréssel adózunk a párizsi tűzoltók hősies küzdelme előtt, mellyel sikerült megfékezniük a tomboló lángokat, megmentve az európai kereszténység egyik jelképét a teljes pusztulástól – fogalmazott Orbán Viktor. A miniszterelnök sok erőt kívánt, Isten áldását kérte a székesegyház újjáépítéséhez és régi dicsőségének helyreállításához.
Donald Tusk segítségre szólította fel az Európai Unió tagállamait
Az Európai Unió mindegyik tagországának részt kellene venni az előző napi tűzvészben súlyosan megrongálódott párizsi Notre-Dame székesegyház újjáépítésében – szólított fel Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.
„Tudom, hogy Franciaország egyedül is képes a rekonstrukcióra, de itt többről van szó, mint csupán anyagi segítségről. A katedrálisban keletkezett tűz ismételten rávilágított, hogy a szerződéseknél fontosabb és mélyebb kötelékek fűznek össze bennünket. Tisztábban látjuk, hogy mennyit veszíthetünk, és tudjuk, hogy együtt akarjuk megvédeni mindazt, ami Európát alkotja” – jelentette ki Tusk az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén.
Antonio Tajani, az EP elnöke felkérte a képviselőket, hogy szolidaritásuk jeleként adakozzanak az újjáépítésre, és arról számolt be, hogy gyűjtőládákat helyeztek ki ebből a célból az ülésterem bejáratánál.
Lengyelország segíteni akar a székesegyház újjáépítésében
Lengyelország segíteni akar a hétfői tűzvészben súlyosan megrongálódott Notre-Dame újjáépítésében – így nyilatkozott több lengyel politikai vezető, köztük Andrzej Duda elnök, aki szerint a párizsi székesegyház felújítása Európa újjászületésének jelképévé válhat.
Andrzej Duda azt írta Twitter-oldalán: a lengyelek jelentkeznek az államfői hivatalnál, és jelzik, hogy készek adományt adni a székesegyház felújítására. Duda meggyőződése szerint a felújítás „Európa újjáépítésének jelképévé válhat, ennek valódi, történelmi, zsidó-keresztény alapjain”.
Egy korábbi bejegyzésben Duda „a hívők tragédiájának, a világkultúra és művészet katasztrófájának” nevezte a tűzvészt.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az éjjel a Twitteren azt írta: a lángokban álló Notre-Dame „a katolikus egyház és az európai történelem nagy drámája”. Azt javasolta, hogy a székesegyházat „Európaiak lévén, mindnyájan összefogva újítsuk fel”.
A lengyel sajtó úgy tudja: a székesegyházban több lengyel kegytárgyat is őriztek, a legrégebbi közülük Jézus Keresztfájának ereklyéje, amelyet a középkortól kezdve a lengyel királyok koronázásakor használtak. Az ereklyét a Kincstárban őrizték, amelyet értesülések szerint a tűzvész nem ért el.
Putyin orosz restaurátorok segítségét ajánlotta fel Macronnak
A legjobb orosz restaurátor szakemberek segítségét ajánlotta fel a Notre-Dame székesegyház helyreállításához Vlagyimir Putyin orosz elnök francia hivatali partnerének, Emmanuel Macronnak – közölte a Kreml sajtószolgálata.
A Macronhoz intézett táviratában Putyin egyúttal együttérzését fejezte ki a francia államfőnek és népnek a történtek miatt.
„A Notre-Dame Franciaország történelmi jelképe, az európai és a világkultúra felbecsülhetetlen kincse, az egyik legfontosabb keresztény szentély. Az ezen az éjjel Párizsban történt tragédia a fádalom visszhangját keltette az oroszok szívében” – hangzott az üzenet.
Az orosz elnök kifejezte reményét, hogy a székesegyházat sikerül majd helyreállítani, és felajánlotta, hogy ennek érdekében Franciaországba küldje a legjobb orosz szakembereket, akik gazdag tapasztalatra tettek szert a világ kulturális örökségéhez tartozó emlékművek, beleértve a középkori építészet alkotásainak helyreállításában. (Euronews, MTI, NBC)
Elmaradt a szélsőjobb áttörése az EP-választáson. A teret vesztett két nagy pártcsoport az amúgy is szükséges harmadik partnerrel a Fidesz nélkül is összehozhatja az abszolút többséget.
Jelentősen vesztett súlyából az EP két legnagyobb pártcsoportja, az Európai Néppárt (EPP) és a Szocialisták és Demokraták (S&D), az EP nem végleges számítása szerint közel 40-et, illetve mintegy 35-öt.
Az a korábbi becslésekből világossá vált, hogy az új ciklusban kevés lesz kettejük koalíciója. Az volt a kérdés, hogy a szélsőjobb mekkora teret nyer, illetve a lehetséges partnerek, a liberális ALDE és a Zöldek hogyan szerepelnek. A Salvini-Le Pen-alkotta
szélsőségesek nem törtek át, sőt,
az ALDE pedig a Macron-párttal kiegészülve jelentősen növelte mandátumait, ahogyan a Zöldek is.
A 751 tagú EP-ben 376 kell a többséghez. Az EPP és az S&D együtt 332 helyre számíthat. A Zöldekkel (67) kiegészülve 399, az ALDE+R-rel (105) már 437-re.
Mindkettő esetében elmondható, hogy nem szorulnak rá a Fidesz 13 emberére.
A kérdés ezután már az, hogy visszafogadják-e a Fideszt, amelynek igénye megmutatkozott Orbán Viktor legutóbbi nyilatkozataiban (például amikor nem támadólag beszélt Angela Merkelről), vagy az eredmények láttán lezárják az együttműködést. Orbán eredményértékelő beszédében mindenestre visszatért a kemény hangütéshez. Arról beszélt, hogy „meg akarjuk változtatni” Európát, és a „nemzetek Európájának” megvédését nevezte meg választói megbízásként.
Aggódom a szomszédban lakó hölgy biztonsága miatt – ilyen telefonokat kapott a brit rendőrség, mely a helyszínre sietett. Nem volt ok rendőri intézkedésre – ezt közölték hivatalosan a brit fővárosban.
A londoni Guardian viszont megszerzett egy hangfelvételt, melyen Boris Johnson és barátnője veszekednek. Eszerint annyi történt , hogy a konzervatív brit politikus, aki hazája miniszterelnöke szeretne lenni, kissé kapatos állapotban leöntötte vörös borral az egyik díványt. Mire barátnője, a lakás tulajdonosa, lehordta, majd kiutasította a lakásból. No comment – közölte az esettel kapcsolatban Boris Johnson sajtósa.
Rosszabbkor nem is jöhetett volna a botrány hiszen Boris Johnson késhegyig menő harcot vív Jeremy Hunt-tal a kormányfői posztért. Theresa May már lemondott a posztról. Most a konzervatívok szavazatai döntik el, hogy kettejük közül ki lesz az utód. Eddig Boris Johnson jobban állt, de ez a botrány sok mindent megváltoztathat Nagy Britanniában, ahol a brexit viták miatt az egész elit leszerepelt a közvélemény előtt.
Több százan kísérték utolsó útjára Viktorija Marinovát. Rokonok, barátok és munkatársak búcsúztatták el pénteken a különös kegyetlenséggel meggyilkolt bolgár újságírónőt,
Plamen Stoilov, Rusze város polgármestere azt mondta, a brutális gyilkosság rossz fényt vetett az egyébként békés városra. Az ügyben eljáró németországi ügyészség közölte, hogy a gyilkosság gyanúsítottja bevallotta, hogy megtámadta Marinovát, de azt tagadta, hogy az volt a szándéka, hogy megölje, mint ahogyan a nemi erőszak és rablás vádját is visszautasította.
A gyanúsított a huszonegy éves Severin Krašimirov, aki az ügyésznek azt mondta, hogy alkohol és kábítószer hatása alatt állt, amikor a parkban vitába keveredett a hölggyel, akit arcon ütött, majd belökött a bozótba, de nem állt szándékában őt megölni.
Az Észak-amerikai Légtérvédelmi Parancsnokság (NORAD) segítségével az egész világon nyomon követhetik a gyerekek az ajándékokkal érkező Mikulást (Magyarországgal és Németországgal ellentétben ugyanis a legtöbb országban ő hozza a karácsonyi meglepetéseket).
A NORAD önkéntesei „bemérték”, ahogy a Mikulás körülbelül három és fél milliárd ajándékot osztott ki idén karácsony éjszakáján. A gyerekek fel is hívhatják a légvédelmet, hogy megkérdezzék, épp merre jár a Mikulás.
Az idén 63 éves ünnepi hagyomány egy sajtóhiba miatt született meg
1955-ben egy Colorado Springs-i áruház tévesen írta fel reklámfüzetére a Mikulás telefonszámát, így mikor egy kisgyerek tárcsázta, hogy beszéljen vele, a légvédelemnél csörgött a telefon.
A szervezet akkori vezetése vette a lapot, és folyamatosan tájékoztatták a telefonáló gyerekeket arról, hogy merre tart éppen a Mikulás szánja.
Trump beszólt egy hétévesnek, aki hisz a Mikulásban
A hétéves Coleman nagyon szerette volna tudni, hogy épp merre jár a Mikulás. Hogy kiderítse ezt, az amerikai kislány felhívta a NORAD-ot. Szolgáltatásukat az amerikai kormányzati leállás sem zavarta meg, hiszen önkéntesek „követik” a Mikulás útját, és válaszolnak a gyerekeknek.
Coleman hívását azonban nagy meglepetésére nem a NORAD-hoz irányították, hanem Donald Trump amerikai elnök vette fel a telefont. A politikus pedig azt kérdezte a kislánytól, hogy „még mindig hiszel a Mikulásban?”, majd kis szünet (vagy a kislány válasza) után hozzátette, „hétévesen azért ez már elég lényegtelen, nem?”
Colemannek ennek ellenére sikerült olyat válaszolnia, amin Trump is nevetett, majd azt mondta neki, hogy érezze jól magát.
A hívás nem véletlenül futott be Trumphoz, az amerikai elnök feleségével minden évben válaszol a Mikulás tartózkodási helyére kíváncsi gyerekek telefonjára. Melania Trump a Twitteren arról írt, hogy ez az egyik kedvenc hagyománya lett.
Tényleg lényegtelen egy hétévesnek?
Idén jelent meg az első nemzetközi „Mikulás-felmérés”, eszerint a gyerekek általában nyolcéves korukig hisznek a Mikulásban. A tanulmányt a phys.org tudományos portál ismertette.
Semjén most lemaradt
Tegyük hozzá: szerencsére Semjén most lemaradt, a NORAD nem közölte vele, hogy szarvasok húznak el Budapest felett, így aztán a Mikulás csapata megúszta lövöldözés nélkül…
A Wham 1984-es slágerével köszöntötte a karácsonyt az Orosz Nemzeti Gárda 120 tagú kórusa. George Michael szerzeményét, a Last Christmas-t a moszkvai Vörös tér korcsolyapályáján énekelték el.
Soros György után Barack Obama, Hillary Clinton, majd a CNN és állítólag Donald Trump is csőbomba-küldeményt kapott. Eddig a 70-90-es években volt ilyen sorozat. Akkor a Unabomber szerkezeteinek sok áldozata volt.
Hétfőn Soros György kapott – mint utóbb megállapították – csőbombát, amelyet egyik alkalmazottja talált meg a postai küldemények között. Gyanúsnak találta, ezért a rendőrséghez fordult. Azóta hasonló küldeményt kapott előbb Barack Obama volt elnök és Hillary Clinton ex-külügyminiszter és elnökjelölt (mindketten demokrata pártiak). Aztán a CNN hírtévé és Trump elnök fehér házi hivatalába is gyanús csomag érkezett – utóbbit azóta állítólag cáfolták, de a helyzet jelenleg nehezen áttekinthető.
Szerdán délelőtt aztán kiderült: hasonló gyanús csomagokat küldtek Debbie Wasserman Schultz floridai demokrata párti és Maxine Waters kaliforniai demokrata párti képviselő, valamint Eric Holder, az Obama-kormányzat volt igazságügyi minisztere irodájába is.
A küldeményeket minden esetben időben lekapcsolták. Az FBI
terrorcselekményként kezeli
a sorozatfenyegetést. Hivatalos forrásból eddig nem erősítették meg, hogy minden utóbbi esetben bomba volt a pakkokban.
A politikai erőszaknak nincs helye az Egyesült Államokban
– jelentette ki Trump.
A történtek háttere egyelőre tisztázatlan, de szinte bizonyosan politikai indíttatásúnak tekinthető. Az elnöki hivatalba küldött csomagig széljobb, demokráciaellenes akcióról lehetne szó, de ha bebizonyosodik, hogy a Fehér Ház is fenyegetést kapott, akkor az olyan általános politikaellenes támadássorozat lenne, amire eddig egy alkalommal került sor.
Az Egyesült Államokban a Unabomberként hírhedetté vált Theodor (Ted) Kaczinsky (csak névrokona a mostani lengyel elnöknek és tragikusan elhunyt testvérének, bár neve alapján alighanem lengyel származású) 1978 és 1995 között hajtott végre eddig páratlan postai küldeményként kézbesített bombákkal merényletsorozatot.
A 16 bombával 23 sérülést okozott és 3 embert megölt
Kaczinsky 1996-os elfogásáig az FBI addig leghosszabb ideig körözött bűnözője volt.
A matekzseni, már huszonévesen egyetemi tudományos karrierbe kezdő
Kaczinsky a 60-as évek legvégén hirtelen minden címéről, munkájáról lemondott és kivonult a civilizációból. Az ipari társadalommal szembefordulva lényegében
a mainstream elleni általános politikai akcióba kezdett
a maga által készített, egyre kifinomultabb fadoboz-bombákkal, amelyeket például egyetemi oktatóknak, kutatóknak, számítógép-szaküzletnek.
Végül a zsarolás nyomán a két legelismertebb országos napilapban közzétett proklamációjának szövegére ismert rá testvére, aki feljelentette az addig teljes sötétségben tapogatódzó FBI-nál egy montanai erdő mélyén lévő sufniban élő Ted Kaczinskyt. Életfogytiglant kapott.
Több mint száz bevándorló szervezet nyílt levélben szólítja fel távozásra Horst Seehofer belügyminisztert. Tartsa tiszteletben Németország értékrendjét, vagy ha erre nem képes, akkor adja át a helyet olyannak, aki ezt megteszi. Így fogalmaz az új németek szervezeteinek nyílt levele.
Németországban új németnek nevezik azokat, akik bevándorló családban születtek. A nyílt levél szerint sokan közülük nem érzik magukat biztonságban, mert bőrszínűk vagy vallási öltözékük miatt neonáci akciók célpontjai lehetnek, ezért követelik a belügyminisztertől, hogy védje meg őket.
Horst Seehofer kezdetben úgy nyilatkozott, hogy maga is tüntetett volna Chemnitzben, ahol a szélsőjobboldal biztatására ezrek vonultak az utcára egy migráns gyilkosság miatt. Az előzmény: két migráns leszúrt egy helybeli lakost. A tiltakozó megmozdulások során neonáci rohamcsapatok is felbukkantak, akik muzulmánokat inzultáltak, illetve megtámadtak egy zsidó vendéglőt.
A neonácik hitleri karlendítéssel üdvözölték egymást.
A belső elhárítás főnöke kétértelműen nyilatkozott az eseményekről. Hans-Georg Maassen szerint a videókat manipulálták. Ezt Merkel kancellár határozottan elutasította és a Bundestagban határozott szavakkal ítélte el a neonáci akciókat. A német kormánypártok vezetői kedden találkoznak, hogy döntsenek az Alkotmányvédelmi Hivatal főnökének sorsáról.
Szombaton ülést tartott a bajor CSU vezérkara, hogy megvitassa a választási stratégiát. Októberben választásokat tartanak a tízmilliós Bajorországban, ahol időtlen idők óta a CSU kormányoz. Most viszont megszoríthatja őket az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali ellenzéki párt, amely a migráns ügyekben a teljes elutasítás alapján áll. Seehofer belügyminiszter, a CSU vezére, eddig megpróbálta szélsőséges retorikával ellensúlyozni az Alternative für Deutschland előretörését. Most azonban váltott: szombaton már mérsékelten fogalmazott a migránsok ügyében. Ami pedig az Alkotmányvédelmi Hivatal főnökét illeti, aki a belügyminiszter beosztottja, Seehofer úgy nyilatkozott, hogy a véleménye megegyezik a kancellárasszonyéval.
Angela Merkel folyamatosan egyensúlyoz a CSU és a szociáldemokraták között.
Most a szociáldemokraták is követelték az Alkotmányvédelmi Hivatal főnökének menesztését. Kedden kiderül, hogy milyen kompromisszumot kötöttek a kormánypártok Berlinben, ahol a migráns politika meghatározó fontosságúvá vált háttérbe szorítva sok fontos gazdasági és társadalmi problémát Németországban.
A népszerű fapados légitársaság pilóta hiánnyal küzd. A BBC megszerzett egy olyan belső utasítást, mely azzal számol, hogy a pilóta hiány az év végéig fennmarad.
Emiatt napi 40-50 járatot törölnek. A leginkább érintett repülőterek: London, Dublin, Barcelona, Porto.
Mikor számíthat kártérítésre az utas?
Az EU szabályai szerint akkor jár kártérítés az utasnak, ha egyértelműen a légitársaság a felelős a járat kimaradásért illetve a késésért. Ha az utolsó pillanatban mondja le a járatot a légitársaság, akkor teljes visszatérítés jár hét napon belül illetve új jegyet köteles adni ingyen. A járat lemondása miatt a repülés távolsága szerint kérhető kártérítés: rövid távolság esetén 250 euró, közép távon 440 euro, a hosszú távon pedig 600 euro jár. Ha a késés meghaladja a három órát, akkor szintén a távolságból függően 200-600 eurós kártérítés jár. Mindezt persze másképp kommunikálja maga a Ryanair:
Kevesebb repülés, de nagyobb pontosság – ezt ígéri a Ryanair a következő hat hétre
80 százalék alá esett a pontossági mutató a fapados légitársaságnál és a pórul járt utasok tömegesen tiltakoztak. Ezért a Ryanair vezetése úgy döntött, hogy a következő hat hétben mintegy 2000 légijáratot töröl. A cél az, hogy elérjék a 90 százalékos pontossági mutatót- mondta a cég kommunikációs igazgatója. Ez járatainknak kevesebb mint a 2 százalékát érinti- tette hozzá. Mivel indokolta a Ryanair azt, hogy a menetrend betartásának mutatója 80 százalék alá esett?
Mindenekelőtt a sztrájkokkal és azzal, hogy végülis ki kellett adni az agyonhajszolt személyzet szabadságát. Ezenkívül pedig ott az időjárás mint örök hivatkozási alap. A pilóták azért sztrájkoltak, mert annyira túlhajtották őket, hogy az már veszélyeztette a repülés biztonságát.
A Ryanair nem is titkolja, hogy egyetlen célja a profit szerzés.
Általában csak az utolsó pillanatban jelentették be a járatok törlését. Volt olyan utas, aki a repülőtéren értesült erről. Meg is indult a tömeges tiltakozás a Twitteren és más fórumokon. Csakhogy a Ryanair fütyül erre miután az olcsó árak miatt a fapados légitársaság rengeteg új utast vonz. Most sem az utasok miatt döntöttek a járat ritkítás mellett hanem azért, mert a repülőtereken plusz pénzeket kell fizetni, ha nem tartják be a menetrendet. A BBC szerint 20 millió eurós kártérítést kell fizetni a póruljárt utasoknak, akiknek mindenesetre azt ajánlják, hogy ne támaszkodjanak a rutinra hanem nézzenek utána: valóban indul-e Ryanair gép abba a városba, ahova el szeretnének jutni?
A legfrissebb brüsszeli hírek szerint eljött az a pillanat, amire ezért vagy azért sokan számítottak már: az Európai Néppárt rövidesen megindítja a Fidesz elleni kizárási eljárást.
Az AFP hírügynökség úgy tudja, a kizárási eljárás indítványozását mindenképpen a magyar kormány legújabb plakátkampánya váltotta ki, melyben Jean-Claude Juncker arcképével éltek vissza.
„Az Európai Néppárt 12 tagpártja kilenc országból kérte a Fidesz kizárását vagy felfüggesztését. Ezt a kérdést a párt politikai választmányának március 20-i ülésén tárgyaljuk meg” – nyilatkozta a sajtónak Joseph Daul, a párt francia elnöke. Azonban mivel a döntés meghozatala a pártcsalád összes tagjának véleményétől függ,
egyelőre megjósolhatatlan, milyen verdiktet hoznak a kétségkívül súlyos ügyben.
Orbán Viktor – talán érezvén, hogy veszélyben forog pártjának uniós pozíciója – a Welt am Sonntagnak adott, vasárnap megjelent interjújában ígéretet tett arra, hogy március 15-étől lecseréli Jean-Claude Juncker képét a plakátokon – Frans Timmermanséra, aki az Európai Bizottság első alelnöke, és a a szocialista frakció jelöltje a testület első posztjára. A jelek szerint tehát semmit sem értett abból, hogy mi a baj ezzel a falragasszal: nem, nem csak annyi, hogy egy néppárti politikus fotójával élt vissza. Maga a visszaélés a baj, ezt senkinek a képmásával sem szabad megtenni.
Az AFP nem nevezte meg, melyek a legújabb kezdeményező pártok. Első menetben kilencen álltak sorompóba, majd egy bolgár párt következett. A legelsők az EPP kisebb tagjai, feltűnően hiányoztak a legnagyobb országok (a németek, franciák, olaszok), amelyek több tagot delegálnak a döntést meghozó politikai választmányba.
A kizárási eljárás kimenetele egyelőre bizonytalan, az Európai Néppárt is komoly kockázatot vállal vele, hiszen kampány idején ritkán szokás megbontani ilyen erős eszközökkel a pártszövetségek egységét – ez sokat elmond arról, mennyire súlyosnak érzik Európában a Fidesz vétségét. Azt azonban ne feledjük, hogy a magyar kormánypárt bevallottan az Európa Parlament teljes átrendeződésére számít, és ha ez megtörténik, már tettek bizonyos célzásokat arra, hogy új frakcióban keresnék a helyüket, olyanban, ami még nem is létezik.
Egy populista frakcióban, amely a „Nemzetek Európája”-elvért küzd, a nemzetállami autonómiákat erősítené és gátolni kívánná az „Európai Egyesült Államok” létrejöttét. Ebben ülhetne például az olasz Matteo Salvini Ligája vagy a német AfD is.
Ami az esetleges kizárás következményeit illeti, leginkább azzal járna, hogy
a Fidesz veszítene politikai súlyából az Európa Parlamentben,
és amennyiben függetlenként politizálnának tovább, indítványaik valamivel kevesebbet nyomnának a latban eddigi támogatóik nélkül. De a gyakorlatban és számunkra mást nem jelentene: a Fidesz veszítene a tekintélyéből, főleg Brüsszelben, de semmit sem veszítene a hatalmából Budapesten.
Március huszadikán meglátjuk, hogyan dönt a Néppárt választmánya.
Lapunk figyelemmel kíséri az eseményeket és folyamatosan tudósít róluk.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.