Kezdőlap Világ Oldal 93

Világ

Soros György: Az Egyesült Államok demokráciája összehangolt támadás alatt

A Legfelsőbb Bíróság döntései világossá teszik: radikális többsége elnyomó rezsimmé akarja tenni az USA-t. Csak a republikánusok elsöprő választási veresége szabhat korlátokat ennek a Legfelsőbb Bíróságnak – mondja Soros György, a Nyílt Társadalom Alapítvány alapítója a közleményben.

Az Egyesült Államok 1776-os alapítása óta fejlődő demokrácia volt, most azonban demokráciaként való túlélése komoly veszélybe került. Számos itthon és külföldön lazán összefüggő fejlemény felelős a válságért.

Külföldről az USA-t a Hszi Csinping vezette Kínában és Vlagyimir Putyin Oroszországa által vezetett elnyomó rezsimek fenyegetik, amelyek világszerte autokratikus kormányt akarnak bevezetni.

Még nagyobb azonban az a veszély, amellyel az Egyesült Államoknak szembe kell néznie a demokrácia hazai ellenségei miatt.

Ezek közé tartozik a jelenlegi szélsőjobb uralta Legfelsőbb Bíróság és Donald Trump Republikánus Pártja, amely ezeket a szélsőségeseket nevezte ki.

Mi minősíti a bíróság többségét szélsőségesnek? Nem csupán az ő döntésük, hogy félreállítják a Roe v. Wade, a mérföldkőnek számító 1973-as bírósági döntés, amely elismerte a nők azon jogát, hogy eldöntsék, szüljenek-e. Ami őket szélsőségesnek minősíti, azok azok az érvek, amelyekre döntéseiket alapozzák, és azok a jelzések, amelyek arra utalnak, hogy meddig lehetnek hajlandók elmenni ezen érvek megvalósítása érdekében.

Hivatkozás 1868

Samuel Alito bíró, a többségi vélemény megfogalmazója arra alapozta a szavazatát, hogy a 14. módosítás csak azokat a jogokat védi, amelyeket 1868-as ratifikálásakor általánosan elismertek. Ez az érv sok más, azóta elismert jogot veszélyeztet, beleértve a fogamzásgátláshoz való jogot, az azonos neműek házasságát és az LMBTQ-jogokat. Ez az érvelés akár azt is lehetővé tenné az államok számára, hogy betiltsák a fajok közötti házasságokat, ahogy egyesek 1967-ig tették. Az is világos, hogy ez a bíróság frontális támadást kíván indítani a végrehajtó hatalom ellen. A most véget ért bírósági ülés egyik legjelentősebb döntése megfosztotta az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségét attól a hatáskörétől, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez szükséges szabályozásokat hozzon.

„A Legfelsőbb Bíróság egykor egyike volt azoknak az amerikai intézményeknek, amelyek különleges tiszteletet élveztek.”

Nem tart sokáig, hogy megtaláljuk a közös nevezőt a bíróság legutóbbi döntéseiben: Trump Republikánus Pártja által támogatott ügyek előmozdítása és a Demokrata Párt által kedvelt ügyek gyengítése vagy törvényen kívül helyezése. Gondolj a fegyvertörvényekre. A bíróság radikális szárnya teljes figyelmet szentel a fegyverlobbinak – bár a közelmúltbeli lövöldözés járvány olyan felháborodást váltott ki országszerte, hogy még néhány republikánus is támogatta az új szövetségi lőfegyvertörvényt.

A Legfelsőbb Bíróság egykor azon egyesült államokbeli intézmények közé tartozott, amelyek különleges tiszteletet élveztek. A szélsőséges többség közelmúltbeli döntései minden idők legalacsonyabb szintjére emelték a támogatottságát, és új csúcsra emelték a bíróság rosszallását. A kisebbségi vélemény a Roe v. Wade kifejezetten kijelentette, hogy a többségi döntés „aláássa a bíróság legitimitását”.

Hollowed Rights

A Legfelsőbb Bíróság korlátozásának egyetlen módja van: a republikánusok elsöprő vereséget szenvednek a választásokon. Ez lehetővé tenné a Kongresszus számára, hogy törvényt alkosson azokról a jogokról, amelyek védelmével a Legfelsőbb Bíróságot bízták meg. Most már világos, hogy ez utóbbi nagy hiba volt.

A Kongresszusnak cselekednie kell, kezdve a nők választási jogának védelmével. Ha ez megköveteli a filibuster cseréjét, akkor legyen. De vannak szinte leküzdhetetlen akadályok. A republikánusok nemcsak a Legfelsőbb Bíróságot és számos alsóbb fokú bíróságot töltötték meg szélsőséges bírókkal. Az olyan államokban, mint Florida, Georgia és Texas olyan törvényeket fogadtak el, amelyek nagyon megnehezítik a szavazást.

„Jelenleg annak vagyunk tanúi, hogy minden oldalról támadják demokratikus rendszerünket.”

Míg ezek a törvények az afroamerikaiak, más kisebbségek és a fiatal szavazók jogainak megnyirbálására összpontosítanak, végső céljuk a republikánusok választások megnyerése. Ahogy egy floridai szövetségi bíró a közelmúltban fogalmazott, az egyik törvény megsemmisítésével azt fogadták el, hogy „a floridai választási rendszert úgy alakítsák át, hogy a Republikánus Pártot részesítsék előnyben a Demokrata Párttal szemben”.

Ezek a törvények elég rosszak lennének, ha csak arra koncentrálnának, hogy ki szavazhat. A republikánusok azonban most még tovább mennek, hogy aláássák a választási eredmények összeszámlálásának és hitelesítésének folyamatát. Azt látjuk, hogy minden oldalról támadják demokratikus rendszerünket – kezdve a törvénymódosítástól a választási rendszer lebontásának megkönnyítése érdekében, egészen a Trump nagy hazugságának híveinek felhasználásáig, hogy azt mondják, kirabolták a 2020-as választásokon, egészen az eljárás felügyeletéig. A radikális Legfelsőbb Bíróság itt is kivette a részét, aláásta a szavazati jogról szóló törvényt, és lehetővé tette a választókerületek látszólagos pártos átszervezését a kisebbségi szavazati jogok gyengítése érdekében.

Felkeltette a közvéleményt

Szerencsére nem én vagyok az egyetlen, aki azt állítja, hogy a demokrácia túlélése Amerikában súlyos veszélyben van. A közvéleményt megdöbbentette a Roe v. Wade döntés. De az embereknek el kell ismerniük ezt a döntést, mivel ez: része annak a gondos tervnek, hogy az Egyesült Államokat elnyomó rezsimmel alakítsák át.

Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy ez ne forduljon elő. Ebbe a küzdelembe azoknak is be kell tartoznia, akik korábban Trumpra szavaztak. Én a Demokrata Párt híve vagyok, de ez nem pártkérdés. Egy működőképes kétpártrendszer visszaállításáról van szó, amely az amerikai demokrácia magját képezi.

(Soros György, Copyright: Project Syndicate)

A „legnagyobb” fehér nacionalista, kontra zsidók

A Roe kontra Wade ügy legfelsőbb bírósági döntése nyomán Nick Fuentes, a fehér nacionalista vezető és a Republikánus Párt jobb szélén álló befolyásos személyiség azt mondta követőinek, hogy „a zsidók útjában álltak” a katolikus legfelsőbb bíróság bíráinak, akik végül, hogy hatályon kívül helyezték az 1973-as döntést, amely garantálta az abortuszhoz való jogot az Egyesült Államokban.

Ki az a Nick Fuentes?

Fuentes, aki megalapította az Amerika Első Politikai Cselekvési Bizottságát és a „groyper hadsereget”, egy radikális peremcsoportot, a Right Wing Watch internetes oldala szerint pénteken élő közvetítésben így nyilatkozott.  

„keresztények kormányára van szükségünk”, és „a zsidók itt lehetnek, de nem hozhatják meg a törvényeinket”.

„Ha Ruth Bader Ginsburg, egy zsidó nő nem halt meg tavaly, hogy Amy Coney Barrettet, egy katolikus nőt kinevezhessenek a helyére, akkor is meglenne a Roe kontra Wade” – mondta Fuentes. „Most azt mondod nekem, hogy ez egy zsidó-keresztény ország… Azt mondod, hogy nem számít, hogy sok zsidó van a kormányban.”

Az olyan neves szervezetek, mint az Anti-Defamation League és a Southern Poverty Law Center, Fuentest régóta a gyűlölet-csoportok vezetőjének minősítették, aki a rasszista és nativista ideológiák mellett az antiszemitizmust és a holokauszt tagadását is támogatja. YouTube-csatornáját korábban gyűlöletbeszéd miatt kitiltották.

Ennek ellenére számos megválasztott republikánus tisztviselő felszólalt Fuentes AFPAC-konferenciáján februárban, akik közül  a kongresszusban ülő aktív tag is található. Például Marjorie Taylor Greene Georgiában és Paul Gosar Arizonában; Janice McGeachin idahói főkormányzó; és Wendy Rogers Arizona állam szenátora (akit még az állam republikánus pártja is bírált a konferencián való megjelenése miatt). Annak ellenére, hogy a konferencián szembesülhettek Fuentes nézeteivel egyikük sem volt hajlandó elítélni Fuentest vagy szervezetét. Gosar korábban közös adománygyűjtést is szervezett Fuentesszel.

Peremvidéki katolikus csoportok

Fuentes antiszemita megjegyzései a „hagyományos katolikus” csoportok hasonló kifejezéseit tükrözik, amelyek általában úgy vélik, hogy minden zsidó a kereszténység ellensége. A zsidó törvények legtöbb értelmezése megengedi valamilyen formában az abortuszt.

A Legfelsőbb Bíróság jelenlegi konzervatív szupertöbbségének magvait akkor ültették el, amikor Mitch McConnell, a szenátus többségének vezetője 2016-ban nem volt hajlandó szavazni Obama akkori elnök jelöltjét. Obama utódja, Donald Trump jelöltje a konzervatív Christian Neil Gorsuch lett. 

A többség aztán megszilárdult 2020 őszén, amikor Ginsburg meghalt, és új helyet nyitott Trump akkori elnöknek, hogy kormányzása végső hónapjaiban betöltethesse a megüresedett széket a katolikus Barrett-tel. A jelenlegi liberális kisebbségének két tagja zsidó; az egyik, Stephen Breyer bíró a mandátum lejártával nyugdíjba vonul.

Mikor lesz vége a káosznak az európai repülőtereken?

Jelenleg a szakszervezetek az urak a repülőtereken, ahol jobb munkakörülményeket és magasabb béreket követelnek. Sztrájkba kezdtek a SAS pilóták hétfőn, a járatok felét törölni kellett. A cég csődvédelmet kért az USA-ban.

A szakszervezetek a légiforgalomban megérezték az erejüket hiszen a kétéves Covid korszak után szinte mindenki repülni akar.

“Az elmúlt húsz év során a légitársaságok és a repülőteret üzemeltető cégek nem becsülték meg a dolgozóikat. Az egész légiforgalmi szektor fenntarthatatlanná vált, ezért számunkra nem meglepetés a sok sztrájk” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Livia Spera, az Európai Közlekedési Dolgozók szakszervezetének főtitkára. Aki emlékeztet arra, hogy egyes fapados légitársaságok még a vizet sem adták ingyen a személyzetnek.

A Covid járvány súlyos csapást mért a légiforgalomra. A nagy leállás idején nagyon sok dolgozót bocsátottak el. Most rohamtempóban folyik a toborzás, de nem tódulnak a jelöltek, mert a pénz kicsi a nehéz munkafeltételek ellenére. A felvétel azért is nagyon lassan megy, mert a biztonsági szűrés elhúzódik. A brit légitársaságokat a brexit következményei is sújtják, mert uniós állampolgárok alkalmazása ma számukra komoly problémát jelenthet. A végeredmény: óriási munkaerőhiány!

A londoni Heathrow repülőtéren 12 ezer embert akarnak felvenni. Brüsszel Zaventem repülőterén ezret. Frankfurtban ugyancsak ezer ember hiányzik “a csúcs idején”. A Lufthansa 1000 járatot törölt a júliusi főszezonban. Az ok: munkaerőhiány.

Ez nem is változik meg a közeljövőben – mondja a szakszervezeti vezető: “  – másutt is munkaerőhiány van. Miért dolgozzak egy olyan ágazatban, ahol csak kétéves munkaszerződést adnak a rész munkaidős dolgozóknak? Közben hosszú órákat kell dolgozni alacsony fizetésért. Ha elmegyek egy szupermarketbe dolgozni, akkor ugyanekkora fizetést kapok miközben kevesebbet kell dolgoznom. Ráadásul ott jobbak a munkafeltételek.”

A Politico megkérdezte Michael O’Learyt is. A Ryanair főnöke, aki nemrég vitába keveredett Nagy Márton magyar miniszterrel az extraprofit adó ügyében, cáfolta azt, hogy a légiforgalom immár nem vonzó munkahely.

Sokan bírálják a légitársaságokat az ellátási láncok hiányosságai miatt. Jelenleg az a szomorú helyzet áll fenn a repülőtereken, hogy munkaerőhiány van. Mind hajózó személyzetben, mind a biztonsági kapuknál mind pedig a csomag kezelésben. Ezeket a kritikus pontokat meg kell szüntetni. Munkaerőt toborzunk, elsősorban az Európai Unióban” – nyilatkozta a Ryanair főnöke.

Covid utóhatások

A járvány idején tömegesen bocsátottak el embereket a légitársaságok és a repülőterek. A SAS például, ahol most sztrájkolnak, 500 pilótát bocsátott el. Bár megígérték nekik, hogy visszaveszik őket, de mégsem ez a helyzet, mert a cég “új struktúrát alakít ki”. Erre hivatkozva nem akarják visszavenni a pilótákat a régi munkafeltételekkel és fizetésekkel. Sok légitársaság nem rúgta ki a pilótákat, de rávette őket az alacsonyabb fizetés elfogadására. Most a pilóták ezen akarnak változtatni vagyis vissza akarják kapni a régi magasabb fizetésüket.

Heathrow repülőterén a légiforgalom dolgozói sztrájkot határoztak el arra az esetre, ha nem kapják vissza a Covid előtti fizetésüket. A szakszervezetek az inflációra hivatkoznak, amely Nyugat Európában is magas.

A Lufthansa földi személyzete például havi 350 eurós inflációs plusz jövedelmet akar. A repülőtársaság vezetői kénytelenek voltak bocsánatot kérni a személyzettől és az utasoktól. A személyzettől azért, mert az ő pénzük csökkentésével akarták mérsékelni a Lufthansa veszteségeket a járvány idején. Az utasoktól pedig azért, mert a létszámhiány káoszhoz vezetett sok repülőtéren.

Mikor sikerülhet leküzdeni a létszámhiányt?

A Lufthansa vezetősége nem igazán optimista: talán a téli időszakban helyreállhatnak a normális körülmények.

És addig? A nyári csúcs idején marad a káosz. Amszterdam repülőterén azt javasolják az utasoknak, hogy három órával korábban érkezzenek nehogy lemaradjanak a járatukról. Azt is kérik az utazó közönségtől, hogy hozzon magával vizet, és készüljön fel hosszas várakozásra.

Pénz beszél

A légiforgalom pénzügyileg kivérzett a kétéves leállás idején. A SAS pénzügyi helyzete meglehetősen problematikus, ezért kétséges, hogy eleget tudnak-e tenni a sztrájkoló pilóták követeléseinek.

 “A Ryanair és az EasyJet sokat ígér a toborzó kampányokban, de nem világos, hogy miből?

Kérdés, hogy a pénzügyi helyzetük megengedi-e a bérek emelését” – nyilatkozta a Politiconak Gregor Gall, a glasgowi egyetem professzora.

A szakszervezetek nem tágítanak, mert tudják, hogy erős tárgyalási pozícióban vannak.

Párizsban a Charles de Gaulle repülőtéren péntektől vasárnapig sztrájkolni akarnak, hogy 300 eurós havi béremelést érjenek el minden repülőtéri dolgozónak. A múlt héten egy hasonló sztrájk miatt a járatok 10%-át törölni kellett.

Amszterdamban a szakszervezetek sztrájkja már eredményes volt: a repülőtér 15 ezer csomagkezelője, takarítója, és a biztonsági kapuknál dolgozó ellenőre órabér emelést kap: 5 euró 25 centet.

A légitársaságok csapdában vannak: ha nem teljesítik a szakszervezeti követeléseket, akkor káosz alakulhat ki a repülőtereken és sok járatot le kell mondani. Csakhogy az Európai bíróság tavaly úgy döntött: az utasoknak kártérítés jár, ha járatuk késik vagy épp törlik azt.

USA-Kína gazdasági csúcs

Virtuális megbeszélést tartott a világ két legnagyobb hatalmának legfontosabb gazdasági vezetője. Az Egyesült Államokat Janet Yellen asszony pénzügyminiszter képviselte, a kínaiakat Liu Ho miniszterelnök-helyettes, aki tagja a majd mindenható kommunista párt politikai bizottságának is.

Peking – Liu He Kína miniszterelnök-helyettese és Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter virtuális telefonbeszélgetést tartott kedden makrogazdasági kérdésekről mindkét fél hivatalos nyilatkozata szerint.

A kínai miniszterelnök-helyettes a Harvard egyetemen szerzett doktorátust. Számára tehát nem probléma az Egyesült Államok rendszerének ismerete. Fordítva ez nem áll fenn: az amerikai vezetők jóval kevésbé ismerik az 1,4 milliárd lakosú Kínát. Többségük mindmáig értetlenül áll azelőtt, hogy egy kommunista diktatúra miképp volt képes hatékony piacgazdaságot kifejleszteni – ráadásul épp az USA segítségével.

A kínai nyilatkozat a két ország makropolitikájának összehangolásáról és a globális ellátási láncok stabilitásának megőrzésének fontosságát emelték ki. A nyilatkozatban szó volt a Kínával szembeni amerikai vámokról és szankciókról is, de a geopolitikáról nem.

Más tálalásban a mostani megbeszélésen

a két fél egyetlen problémára koncentrált, ez pedig azoknak az amerikai védővámoknak a leépítése, melyet még Trump elnök vezetett be, de Biden sem vonta azokat vissza.

Az amerikai híradások általános vitát említettek a gazdasági és pénzügyi fejleményekről mindkét országban és külföldön egyaránt. A nyilatkozat azonban nem említett vámokat vagy szankciókat, ugyanakkor felhívta a figyelmet Oroszország Ukrajna elleni háborújának globális gazdasági hatásaira.

Joe Biden amerikai elnök azt mondta, hogy a Fehér Ház elengedheti a kínai árukra kivetett vámokat Donald Trump volt elnök kormányzása idején.

Mindkét országból származó értesülések „őszintének” minősítették a beszélgetést, és azt mondták, hogy a két fél egyetértett a kommunikáció fenntartásában.

Yellen javaslat

Az amerikai pénzügyminiszter asszony azt tanácsolta Biden elnöknek, hogy részben vagy teljes egészben vonja vissza elődje büntető vámjait. Miért? Azért, mert Yellen asszony ily módon kívánja csökkenteni az inflációt az Egyesült Államokban. Negyvenéves rekordokat döntöget az infláció az USA-ban is, és emiatt a Federal Reserve Board egyre csak emeli a kamatlábat. Csakhogy emiatt beköszönthet a recesszió épp a legrosszabbkor. Ősszel megújul a kongresszus Washingtonban.

Biden népszerűsége a mélyponton, a demokraták elveszíthetik a választást. Emiatt Biden elnök hajlik is Trump vámjainak a visszavonására, de republikánus ellenfelei akadályozzák ezt a kongresszusban Washingtonban. Hiába értett egyet tehát Yellen asszony és Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettes abban, hogy gazdasági szempontból célszerű lenne Trump büntető vámjainak a megszüntetése, politikailag ez jelenleg megvalósíthatatlannak látszik.

Ennek ellenére fontos a párbeszéd a két nagyhatalom gazdasági vezetői között, mert azt mutatja: mind Washington mind pedig Peking párbeszédet akar nem pedig katonai megoldást.

Pápai béke misszió Moszkvába és Kijevbe

Ferenc pápa ismét cáfolta, hogy egészségi állapota miatt lemondásra készülődne. A sajtónak elmondta, hogy hamarosan Kanadába utazik. Utána pedig el akar látogatni Moszkvába és Kijevbe, hogy megpróbáljon legalább tűzszünetet kialkudni a két harcoló féltől.

Ferenc pápa korábban találkozott Kirill pátriárkával, aki az orosz ortodox egyház vezetőjeként maximális mértékben támogatja Putyin agresszióját Ukrajnában. Válaszul az ukrán ortodox egyház megszakította a kapcsolatait Moszkvával, és a konstantinápolyi pátriárka támogatásával teljes mértékben önállóvá vált. Bertalan, konstantinápolyi pátriárka is elítélte Putyin agresszióját Ukrajna ellen.

A pápa elítéli a háborút

Pietro Parolin, a Vatikán államtitkára már felvette a kapcsolatot Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel – mondta a pápa. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy ez valamiféle békemisszió lenne, melynek során ellátogatna Kijevbe is.

Oroszországban kevés katolikus él, mert az ortodox egyház – az állam támogatásával – igyekszik vallási monopóliumot teremteni az országban. Ukrajnában azonban szép számban élnek görög katolikusok, akik elismerik a pápai felsőbbséget vagyis Rómához tartoznak. A szovjet időkben üldözték őket, de a független Ukrajnában fontos szerepet játszanak – különösen az ország nyugati részén, az egykori osztrák-magyar monarchia területén.

A világjárvány legfrissebb adatai – 2022. július 05. kedd

A SARS-CoV-2 típusú új koronavírus 2020 eleje óta már több mint 550.047.165 embert fertőzött meg és 6.340.166 életet követelt világszerte. Ma reggelig a  Föld lakosságát 11.767.693.326 COVID-19 elleni vakcinával oltották be.

 

IZRAEL

  • Az UT Southwestern tudósai sikeresen kidolgoztak egy tesztet, amellyel „sikeresen meg lehet különböztetni a koronavírus összes jelenlegi változatát”.
  • A krónikus betegségek miatt legyengült immunrendszerű betegek és azok,
    akik olyan gyógyszereket szednek, amelyek csökkentik a szervezet védekező- képességét a behatoló kórokozókkal szemben, ki vannak téve a krónikus fertőzés kockázatának, és számos erősen mutált koronavírus-változatot fejlesztenek ki.

USA

  • Egy  tanulmány megállapította, hogy a lámából származó nanotestek felhasználhatók belélegezhető spray kifejlesztésére a COVID-19 és más vírusos betegségek leküzdésére.
  • Megkezdődik a COVID-19 hatodik hulláma, súlyosabb betegekkel és több halálesettel.

Németország

  • Eddig nyáron mindig majdnem szünet szünetet tartott a koronavírus járvány, idén nem. A BA.5 omikron altípus, amely ügyesen megkerüli az immunrendszert, a hibás. Valójában közel sem olyan ártalmatlan a vele való fertőzződés, mint azt az enyhének hitt tünetek mutatják.
  • 20 százalékkal több az újonnan fertőzött, 30 százalékkal több az intenzív terápiás beteg: az új BA.5-ös változat következményei észrevehetők Németországban. Ennek jelentős következményei lesznek a koronavírus elleni védőoltási kampányra nézve. A járvány jelenlegi lefolyásának átmeneti állapota ismét nem sok jót ígér.

USA

  • Egy új kutatás szerint a nőknél 22%-kal nagyobb az esélye annak, hogy a hosszú COVID-t kifejlesszék, mint a férfiaknál. Azt is megállapították, hogy a nemek eltérő tüneteket tapasztalnak.

Kína

  • Sanghaj a közelmúltban enyhített a súlyos COVID-korlátozásokon, de  ragaszkodott a „dinamikus nulla COVID” politikához, amelynek célja az átviteli láncok mielőbbi leállítása.

Németország

  • Egy német tanulmány megállapította, hogy a magasabb nitrogén-dioxid-szintű megyékben élőknél nagyobb a kockázata annak, hogy intenzív ellátásra és gépi lélegeztetésre van szükségük, ha COVID-19-fertőzöttek.

USA

  • Megbízhatóbban tudja kimutatni kutyája a COVID-19-et, még a tünetmentes eseteket is, mint egy gyorsteszt?
  • A Pfizer Paxlovid csökkenti a COVID kockázatát időseknél, függetlenül a vakcina státuszától.
  • A New York-i Mount Sinai School of Medicine-ben lefolytatott és a Nature folyóiratban publikált, lektorált kutatás megállapította, hogy egereknél az akut stressz káros lehet a fertőzések, különösen a COVID-19 elleni küzdelemben, és növeli a halálozás valószínűségét. 

Izrael

  • Az izraeli Virusight cég eszköze 20 másodperc alatt nyálmintából észleli a COVID-19-et.

Brüsszel szimbolikus szobra, a Manneken Pis nem öltözött hongkongi viseletbe

Peking nagyon szerette volna, ha július elsején pénteken az 58 centiméter magas Manneken Pis Hongkong színeiben pompázott volna, mert 25 éve adta vissza Nagy Britannia a területet Kínának. Maga Hszi Csinping elnök is részt vett az ünnepségeken Hongkongban.

Reneszánsz ruhába bújik a szimbolikus szobrocska – döntött a városi tanács, amely annak emlékét akarja hirdetni ezzel, hogy a német-római császár, V. Károly ezen a napon érkezett Brüsszelbe 1549-ben. Ommegangnak hívják az ünnepet, és a városi tanács erre hivatkozva változtatott az eredeti menetrenden. A döntés indoklása során nem tértek ki az eredeti elképzelésre, mely szerint hongkongi kosztümben pompázott volna a Manneken Pis.

A brüsszeli Politico megkereste mind a kínai nagykövetséget mind pedig a hongkongi kereskedelmi képviseletet, hogy reagáljanak az utolsó pillanatban bekövetkezett változásra, de nem kapott választ egyik helyről sem.

Mit ünnepel Peking?

A britek még a kínai császártól szerezték meg Hongkong területét a XIX-ik század végén. A szerződés 25 éve járt le, ezért Kína visszakapta Hongkongot, de bizonyos feltételekkel. Peking a többi között vállalta a brit jogrend betartását és a sajtószabadság elismerését.
50 évig működött volna ez a rendszer, de Peking kihasználta a brexit által okozott zűrzavart, és szép csendben teljesen átvette az irányítást Hongkongban. Ezért is érkezett oda Hszi Csinping elnök, hogy ország világ előtt megmutassa: Hongkong immár teljes mértékben Kína része. A hongkongi demokratikus ellenzék, melynek vezetői vagy börtönben vannak vagy emigrációban élnek, felháborodott azon, hogy az Európai Unió központjának szimbolikus figurája is részévé vált volna a pekingi propaganda kampánynak. Tiltakoztak, és Brüsszel városi tanácsa változtatott is az utolsó pillanatban. Az Európai Uniónak Kína a legfontosabb kereskedelmi partnere, de az utóbbi időben egyre több bírálat éri a kínaiak nyomulását. A Manneken Pis ezért nem lett része a pekingi propaganda kampánynak pedig a kínaiak valószínűleg sok pénzt fizettek volna ezért.

Kié az Égei-tenger? Görög-török vita

Az Európai Unió hozzájárult ahhoz, hogy Törökország a török Égei-tenger kifejezést használja turista csalogató kampányaiban. A görögök kis késéssel észrevették ezt, és most legmagasabb szinten tiltakoznak Brüsszelben.

Az uniós döntés azonnali visszavonását követelte kemény hangú levélben Görögország uniós biztosa. Margaritis Schinas az Európai Unió illetékes biztosának, a francia Thierry Bretonnak címezte a levelet. Görögország miniszterelnöke ugyancsak tiltakozott – írta meg az athéni sajtó.

A baj csak az, hogy az uniós döntés tavaly decemberben született meg, és akkor a kutya sem tiltakozott. Most viszont amikor beindult a turista szezon mind Görögországban, mind pedig Törökországban újra előkerült a régi vita: kié az Égei tenger?!

Törökország idegenforgalmi államtitkára már tavaly novemberben azt fejtegette, hogy

“Görögország úgy tesz mintha az Égei-tenger az övé lenne. Holott nem erről van szó, mert az Égei-tenger a miénk is. Sőt ez a török turizmus egyik brandje!”

Athén és Ankara sok kérdésben folytat vitát, és ez a szimbolikus ügy most újra kiélezte a régi ellentéteket.

Az első világháború után a szultán birodalmának felosztásakor a győztes nagyhatalmak a görögöket támogatták, akik vissza akartak szerezni “ősi görög területeket” Kisázsiából. Kemal Musztafa pasa csapatai visszaverték a támadást, és kiűzték a görögöket Kisázsiából. Kemal Musztafa pasa felvette az Atatürk nevet, és a modern Törökország megalapítója lett.

Uniós tévedés?

Görögország uniós biztosa felrója az ellenőrzési rendszernek, hogy mindeddig nem vette észre ezt a problémát, amely “egy szuverén uniós tagállam és általában az Európai Unió diplomáciai kapcsolatait érinti. Nem védi meg az uniós fogyasztók érdekeit sem pedig az európai turizmusét.”

Kyriakos Mitsotakis görög kormányfő, aki Madridban részt vesz a NATO csúcstalálkozón, úgy nyilatkozott, hogy “egész jogi arzenál áll a rendelkezésünkre, hogy kijavítsuk  ezt a hibát, amely érinti a Görögországról kialakult külső képet, és a görög turizmus érdekeit sérti.”

Miért csak most félévvel később vették észre a görögök a turista csalogató kampányt, mely a hangzatos “Boldogság a török Égei-tengerpartokon” nevet viseli?

Görögország fejlesztési minisztere, akihez a turizmus is tartozik, bocsánatot kért a görög közvéleménytől mondván, hogy ő mindeddig nem tudott arról , hogy a törökök múlt decemberben uniós engedélyt kaptak a török Égei tenger jelző használatára. Azonnali vizsgálatot rendelt el a minisztériumban Athénban.

Tönkreteszi-e a Covid hatodik hulláma az idei nyarat?

Hordjunk újra maszkot, és a legveszélyeztetettebb csoportok oltassák be újra magukat – tanácsolják a francia szakértők, akik szerint így elkerülhető, hogy a Covid 19 a 22-es nyarat is elrontsa.

Azonnal vegyük fel újra a maszkot a közjárműveken! – kérte a megdöbbent francia közvéleményt a sürgősségi orvosok szervezetének elnöke az egyik televízióban. Annál is inkább elcsodálkoztak ezen a vakációra készülődők, mert alig egy hónapja szűnt meg ez a kötelezettség. Szinte mindenki úgy érezte: vége a járványnak! Nagyon gyorsan kiderült, hogy nem így van: a koronavírus két nagyon fertőző változata váltotta fel az omicront. Az egyik Portugáliából érkezett Franciaországba, a másik Dél Afrikából.

A Ba.4 háromszor olyan fertőző mint a Ba.5, amely viszont háromszor inkább fertőz mint az alfa korona vírus

– nyilatkozta a párizsi Le Figaronak egy virológus, aki hozzátette: két méteres távolságból már bekövetkezhet a vírusfertőzés! A kórházakból még nem jelentettek sok esetet, de a vírusszakértők szerint a két új variáns fertőzése tovább tart mint az omicron. Fel kell készülni arra, hogy a munkahelyeken hosszabb hiányzást jelentenek be a Covid 19 miatt.

A hatodik hullám

Portugáliában az új vírusvariáns megjelenése után két hónappal érkezett el a csúcsra a járvány. Franciaországban négy hete fedezték fel az új variánst. Ennek alapján a szakértők úgy vélik, hogy a hatodik hullám csúcsa júliusban következhet be. Tavaly a delta variáns július végén ért a csúcsra, most ugyanez várható a Ba.5 esetében is. Szerencsére vége az iskolaévnek, ez jelentősen csökkenti a fertőzés veszélyét. Más oldalról viszont a strandokon és a nyári rendezvényeken könnyen terjedhet a vírus.

Mit csinál a kormány? Július végével véget ér az egészségügyi szükségállapot Franciaországban. Az egészségügyi miniszter asszony egyelőre nem jelentett be semmit, de arra kérte a közvéleményt, hogy “mindenki viselkedjen felelősségteljesen!” Kérte, hogy a közjárműveken  mindenki viseljen maszkot, de nem tette ezt kötelezővé.

A szakértők többsége szerint ez már ajánlatos lenne. Sőt olyanok is akadnak, akik új oltási kampányt javasolnak. Elsősorban a veszélyeztetett korcsoportnak, de van, aki mindenki számára javasol egy újabb oltást a koronavírus hatodik hullámának legyőzésére. A hatvan év fölöttieknek ajánlatos a negyedik oltás – mondja a járvány ellen küzdő tudományos tanács elnöke. Jean Francois Delfraissy szerint a hatvan fölöttiek negyedik oltását azonnal meg kellene kezdeni. Ősszel az iskolaév kezdetén az egész lakosságot újra kellene oltani a korona vírussal szemben. Az egészségügyi miniszter asszony is újra szeretné indítani az oltási kampányt Franciaországban nehogy a koronavírus két újabb igen fertőző variánsa tönkretegye a nyarat Franciaországban.

Bűn lenne nem adni

Az USA-ban leállítottak egy súlyos beteg betegekkel végzett vizsgálatot. A tesztelt szer az elemzés során olyan jól megelőzte a haláleseteket, hogy a szakértők már nem akarják visszatartani a nagyközönség elől.

A Sars-CoV-2 koronavírus 2020 eleje óta terjed világszerte. A Johns Hopkins Egyetem adatai szerint  eddig körülbelül 6,2 millió Covid-19-halálozást regisztráltak világszerte. A vírus gyors terjedése csúcsteljesítményre ösztönözte az orvosbiológiai kutatásokat.

Soha azelőtt szakértők és gyógyszergyárak nem fejlesztettek ki olyan gyorsan vakcinákat és gyógyszereket, mint a koronajárvány idején. A vírust azonban még nem sikerült legyőzni: bár a kórokozó által okozott károk jelentősen csökkentek az oltások és más gyógyszerek használatának köszönhetően, a Covid-19 továbbra is potenciálisan halálos betegség.

A Veru amerikai gyógyszergyártó cég klinikai III. fázis vizsgálatának kezdeti eredményei most már reményt keltenek, hogy a súlyosan beteg Covid 19 betegeken hamarosan még hatékonyabban lehet segíteni. A vállalat azt állítja, hogy a független megfigyelőbizottság tanácsára pénteken leállította  az akut tüdőelégtelenség kockázatának kitett emberekkel végzett klinikai vizsgálatot annak nagy hatékonysága miatt.

A Sabizabulin 9 mg egy új, naponta egyszer orálisan adagolható kis molekula, amely széles körű gyulladás- és vírusellenes tulajdonságokkal rendelkezik, és amely kétirányú megközelítésként szolgálhat a COVID-19 vírusfertőzés és az azt követő gyengítő gyulladásos hatások kezelésében. ami ARDS-hez és halálhoz vezethet.

Mitchell Steiner, a Veru elnöke, elnök-vezérigazgatója a következőket mondta:

„Egyértelmű, hogy egy hatékony és biztonságos orális terápiára, amely megelőzi a közepesen súlyos vagy súlyos Covid-19 betegségben szenvedő, ARDS kockázatának kitett kórházi betegek halálát, égető szükség van.”

„Meggyőződésünk, hogy a sabizabulin gyulladáscsökkentő és vírusellenes tulajdonságaival, valamint kedvező biztonsági profiljával rendkívül szükséges orális terápia lehet.”

A hatékony gyógyszerek hosszú tesztelése etikátlan

Ha egy új gyógyszer nagyon hatásosnak bizonyul a klinikai vizsgálatok során, etikátlan lehet a placebocsoportba tartozó vagy a vizsgálaton kívüli betegektől megtagadni. Az időközi elemzés szerint a Sabizabulin gyógyszer 55 százalékkal csökkentette a halálozás kockázatát.

150 beteg adatait értékelték. Naponta kilenc milligramm hatóanyagot kaptak 21 napig. A szokásos módon kezelt és placebót is kapott 52 beteg csaknem fele (45 százaléka) 60 napon belül meghalt. Ezzel szemben a 98 Covid 19-es beteg halálozási aránya, akiket rendszeresen és a tesztelt Sabizabulin gyógyszerrel kiegészítve kezeltek, 20 százalék volt. Problémás mellékhatások nem jelentkeztek.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!