Kezdőlap Világ Oldal 43

Világ

Új oltási kampány Kínában a Covid ellen, vajon miért?

Ismét kampányt indítottak Kínában a Covid elleni oltás felvételének fontosságára. Elsősorban az idős korosztályt akarják beoltani – írja a pekingi Global Times, amely ismerteti az Államtanács közleményét.

A Covid vírus Omicron XBB variánsa jelentheti jelenleg a legnagyobb  veszélyt, ezért az erre kifejlesztett speciális oltást javasolja a kínai állam a 60 év fölötti polgároknak, és a fiatalabb korosztályokból azoknak, akiknek az immunrendszere valamilyen okból leromlott. Az oltás nem kötelező, de igencsak ajánlott. Kínában márciusban engedélyezték az első hazai fejlesztésű mRNA típusú oltást, amelyet azóta alkalmaznak az 1,4 milliárd lakosú országban.

Olaf Scholz német kancellár pekingi látogatása során javasolta, hogy a BionTech mRNA gyógyszerét gyártsák Kínában is. Felmerült egy BionTech üzem építése is Kínában, de az egészből nem lett semmi, mert a hírek szerint az árban nem tudtak megegyezni a felek. Pekingben nem is nagyon akartak egy ilyen stratégiai fontosságú ágazatot átengedni külföldieknek egy olyan periódusban amikor Kína és a Nyugat egyre inkább szembekerül egymással.

A kínaiak a saját fejlesztésű oltóanyagban bíztak, és a Global Times szerint meg is találták a megoldást. A pekingi angol nyelvű portál emlékeztet arra, hogy a Westvac Biopharma és

a Szecsuáni Egyetem olyan oltóanyagot hozott létre, amely a Covid három variánsa ellen is hatékony: a jelenleg leginkább veszélyes XBB illetve Ba.5 és Delta variáns.

Ezt az oltóanyagot villámgyorsan engedélyezték júniusban tekintettel az XBB járvány veszélyre. A világon ez az első olyan oltóanyag, amely hatékony ellenszer a Covid XBB variánsára – büszkélkedik a Global Times, amely eddig nemigen sietett beszámolni arról, hogy ez a XBB variáns hány megbetegedést okozott Kínában, és hányan haltak bele ebbe a járványba. Korábban amerikai tudósítók azt jelentették Kínából, hogy az Omicron XBB vírus 40 millió megbetegedést okozott hetenként a hatalmas országban. Idézték a pekingi országos légzési betegségeket kutató intézet igazgatóját, aki szerint

a járvány csúcspontján heti 65 millióra is felmehet a Covid XBB variáns fertőzöttek száma.

Kantonban a kínai kommunista párt helyi lapja arról írt, hogy komoly járványt okoz az XBB variáns, de számokat nem közölt.

Az mindenesetre komoly járvány veszélyre utal, hogy az üggyel most az Államtanács foglalkozik, amely a kormány elnöksége, ahol a legfontosabb állami döntéseket hozzák. Persze csak azután, hogy a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt erre utasítást adott.

Mesterséges intelligencia a Covid járvány ellen

Múlt decemberben ért véget hivatalosan a pandémia Kínában, ahol a Covid járvány elkezdődött 2019 őszén. Akkor a járvány csúcspontján heti 37 millió megbetegedést regisztráltak. Hszi Csin-ping elnök meghirdette a zéró tolerancia politikáját a járvánnyal szemben , és ezért hatalmas városokat is teljesen lezártak. Ilyen volt például a 11 milliós közép kínai Vuhan ahonnan a járvány elindult. Kína legnagyobb városát, Sanghajt is részlegesen lezárták -, de itt a lakosság egy része fellázadt. Pekingben ezért is döntöttek úgy, hogy hivatalosan véget vetnek a lezárások politikájának, de ez nem zárja ki azt, hogy egyes helyeken továbbra is alkalmazzák azt.

A WHO tavasszal közölte, hogy véget ért a Covid pandémia a világon. Az Egészségügyi Világszervezetet több bírálat is érte a pandémia idején, mert etióp vezetőjét Kína erőteljes támogatásával választották meg, ezért részrehajlással vádolták.

A kínaiak most a mesterséges intelligenciát is bevetik a járvány ellen – írja a Hszinhua – Új Kína hírügynökség. Egy nemzetközi kutató csoport a Makaoi Egyetemen olyan mesterséges intelligencia programot fejlesztett ki, amely képes megállapítani, hogy a pácienst melyik Covid variáns fertőzte meg. Zsang Kang professzor, a kutatás vezetője elmondta a kínai hírügynökségnek, hogy az ő mesterséges intelligencia szoftverjük sokféle vizsgálati anyag elemzését tudja elvégezni  nemcsak egy típusét, ezért jelen pillanatban a leghatékonyabbnak számít a piacon.

Ez a mesterséges intelligencia arra is képes, hogy megjósolja: mennyire fertőző a szóban forgó variáns, kikre veszélyes igazán és milyen erős járványt okozhat – mondta a Makaoi Egyetem kutató csoportjának vezetője az Új Kína hírügynökségnek.

Wagner Afrikában

Éljen Putyin, le Franciaországgal! Ezzel a jelszóval vonultak tüntetők a francia nagykövetség épülete elé Niameyben, Niger fővárosában, ahol a hadsereg puccsot hajtott végre.

“A nép szembeszáll a gyarmatosítókkal, ez történik most Nigerben“ – kommentálta a hadsereg hatalomátvételét Prigozsin. A Wagner hadsereg nagyszájú főnöke, aki nemrég maga is pancser puccsot kísérelt meg Oroszországban, nagyon is érdekelt Afrikában. A Nigerrel szomszédos Maliban már hasonló recept szerint átvette a hatalmat, mert támogatta a katonai puccsot. A katonák Maliban azután rákényszerítették a francia hadsereget a távozásra Maliból. Nigerben még 1500 francia katona állomásozik, és van ott két amerikai légi támaszpont is. Ez döntő fontosságú, mert az amerikai légierő innen lövi ki a drónokat, melyek az egész Szahel övezetet figyelik. Az információkat azután megosztják a franciákkal.

Blinken amerikai külügyminiszter villámgyorsan elítélte a puccsot Nigerben éppúgy mint Macron francia elnök.

Mi lesz a francia atomerőművekkel Niger urán bányái nélkül?

Franciaország hosszútávú energia terveiben meghatározó szerep jut a nukleáris iparnak, és ez jelentős részben Nigerből importál urániumot. Ezért is érdeklődnek annyira az oroszok Niger iránt. Az oroszok és a kínaiak tandemben dolgoznak Afrikában: Peking csinálja a bizniszt, a Wagner hadsereg védelmezi a bányákat és a helyi elitet, amelyet lefizettek. Ezt módszert már kipróbálták Szudánban, ahol a kínaiak az aranybányák tulajdonosai, a Wagner hadsereg pedig az őrző-védő szolgálat. Prigozsin számára ez nagyon fontos hiszen ebből a pénzből fizeti a Wagner csapatok zsoldját. A gengszterből hadseregparancsnokká avanzsált Prigozsin ügyel arra, hogy a Wagner csapatok megkapják a kiemelt zsoldjukat és a koporsó pénzt is, ha valamelyikük meghal. Magában az orosz hadseregben sokkal rosszabb a helyzet. Ezért is lázadtak fel a Wagner csapatok júniusban, mert Putyin elnök közölte velük: július elsejétől ők is a hadsereg kötelékében harcolnak majd Ukrajnában.

A pancser puccs kudarca után a Wagner csapatok nem tértek vissza az ukrán frontra hanem Fehéroroszországba vonultak. Lavrov külügyminiszter sietett közölni: Afrikában továbbra is számítanak a Wagner hadseregre.

Mi lesz Nigerben?

A francia külügyminiszter cáfolta, hogy a Nigerben állomásozó francia csapatok fellépnek a puccsisták ellen. A nyugat-afrikai gazdasági szervezet, melynek Niger is tagja, bejelentette: a puccsisták egy hetet kapnak arra, hogy visszaadják a hatalmat a demokratikusan megválasztott államfőnek illetve a kormánynak. Ha nem hátrálnak meg, akkor az afrikai országok katonai erővel kényszerítik a puccsistákat erre. Addig is szigorú szankciókat rendeltek el Niger ellen, melyek gyakorlatilag működésképtelenné tehetik a világ harmadik legszegényebb országát, melynek nincs tengeri kijárata. A felhasznált elektromos áram 90%-a például a szomszédos Nigériából érkezik.

Jelenleg Csád ideiglenes elnöke tárgyal Niameyben, és megpróbál közvetíteni a letartóztatott államfő és a puccsal hatalomra került tábornok között. Személyi ellentét okozta a puccsot: az államfő le akarta váltani a testőrség parancsnokát, aki távozás helyett inkább átvette a hatalmat Nigerben.

Nagyfokú instabilitás uralkodik Száhel övezet egész régiójában. Ha nézzük az utóbbi idők  puccsait és az instabilitás terjedését, valamint az iszlamista csoportok térnyerését stb. Nigerben.

A jelenlegi instabil helyzet kialakulásában és a minapi puccsban a Wagner-csoport szerepe egyre inkább nyilvánvaló, persze a maguk destabilizáló szerepét fedve Franciaországot hibáztatják a rossz kormányzásért és az iszlamista csoportok irányításának kudarcaiért.

Fukuyama: Veszélyben a liberalizmus az egész világon

0

Az amerikai történész, aki a kaliforniai Stanford Egyetemen tanít a New York-i Bloomberg portálnak nyilatkozott megemlítve a magyar nacionalizmust is.

Fukuyama:

“Az Egyesült Államokban és Európában gyakran annak tulajdonítják a szélsőjobb megerősödését, hogy a globalizáció növeli az egyenlőtlenséget: a munkásosztály lemaradt, mert a munkahelyeket külföldre vitték

– nyilatkozta Fukujama.

Ez csak a magyarázat egy része, mert nem baloldali szélsőségek törnek előre hanem jobboldaliak. Ezek nacionalista mozgalmak, a nemzeti identitást keresik. Ellenzik a bevándorlást. A másik tényező a technológiai változás: az internet lerombolta a hierarchiát a hírek terjesztésében.

A modernizáció koherens jelenség: mindegy, hogy Észak Amerikában megy-e végbe vagy Kínában. A technológiai változás egy irányba mutat: urbanizáció, nagyobb társadalmi mozgás, magasabb oktatási színvonal stb.

Korábban úgy gondoltam, hogyha Kínában kialakul egy jelentős középosztály, akkor beköszönt ott is a demokrácia, de ez nem történt meg. Kínának különleges nemzeti történelme van, ezért van nagy presztízse a kommunista pártnak.”

Amerika Achilles sarka lehet az a politika, amely az egész világon szembeállítja a demokráciákat az autokráciákkal – írta Niall Ferguson, a Stanford egyetem professzora. Ön szerint az USA jelenti az egyik legnagyobb fenyegetést a demokráciára nézve. Miért?

“Ha Donald Trumpot megválasztják 2024-ben akkor nem egy konzervatív politikus kerül hatalomra, aki alacsonyabb adókat és kisebb bevándorlást akar, hanem támadást indít az alapvető liberális intézmények ellen. Ha valakit megválasztanak azután, hogy kérdésessé tett egy tisztességes választást, akkor kidobják a demokráciát az ablakon.

Az amerikai demokrácia nem szól semmit a bürokráciáról, melyet Trump deep state-nek nevez, de ez mégiscsak fontos gátja a végrehajtó hatalom döntéseinek. Ez azt jelenti, hogy szakértelem kell az állam ügyeinek intézéséhez, és ezt az elnöknek is figyelembe kell vennie. Kivéve, ha az elnököt Donald Trumpnak hívják.

Az Egyesült Államokban 1883-ban hoztak egy törvényt arról, hogy vizsgához kell kötni az államigazgatási munkát.

A világon sok helyen bírálják a liberális demokráciát jobbról és balról egyaránt. A jobboldaliak azt mondják, hogyha én hindu vagy magyar vagyok, akkor ez valamiféle különleges állapot. Ez a nacionalizmus. A baloldaliak pedig a szólás szabadságot és a toleranciát bírálják pedig ezek liberális értékek” – nyilatkozta Francis Fukuyama a Bloomberg hírügynökségnek.

Miért népszerű Trump és a liberális demokrácia többi ellenfele?

Fukuyama elismeri, hogy a globalizáció a munkavállalókat kínosan érintette a fejlett országokban. A nemzetiszocialista reakció ebből a szempontból érthető: a munkahely védelmezését jelenti a külföldi konkurrenciától. Az igazán fontos trend az, amelyre a francia közgazdász , Thomas Piketty mutatott rá: a tőke jövedelmek sokkal gyorsabban nőnek mint a munkabérek. The poor stay poor and the rich get richer – a szegény szegény marad, a gazdag tovább gazdagodik – énekelte  Leonard Cohen: Everybody knows – mindenki tudja című számában már évtizedekkel ezelőtt.

Azért kell ellenségnek nyilvánítani Kínát, hogy ki ne derüljön: az amerikai és más külföldi cégek döntő szerepet játszottak abban, hogy az Egyesült Államok megteremtse a saját vetélytársát a világpiacon. Óriási profitokat vágtak zsebre Kínában. Most pedig a Kína ellenes politika nem arra ösztönzi a nyugati tőkét, hogy hazatérjen, és a drága hazai munkaerőt alkalmazza, hanem arra, hogy új Kínát keressen magának: Indiában, Indonéziában, Vietnamban stb.

Ferenc pápa is kéri Putyint: állítsa vissza a gabonaegyezményt Ukrajnával

Pénzügyi és politikai problémák nehezítik az ukrán gabona exportját, melyet Putyin mindenképp akadályozni szeretne, és ezért nem hosszabbította meg a gabona egyezményt. Ferenc pápa is arra kérte az orosz elnököt, hogy gondolja meg magát, és vonja vissza a tilalmat.

“Készen állunk arra, hogy Ukrajna mezőgazdasági kivitelét új utakon oldjuk meg”

– hangsúlyozta Valdis Dombrovskis, az Európai Unió alelnöke.

Csakhogy az oroszok támadják Renit, a román határ közelében levő kikötőt , az első számú alternatív útvonal kiindulópontját. A NATO főtitkára rögtön el is ítélte az orosz akciót mondván “Oroszország fegyverként használja az éhséget. ”Elítélte a támadást Klaus Johannis, Románia elnöke is. Az ukrán mezőgazdasági export 65%-a ezen az útvonalon jut el külföldre azóta, hogy Putyin elnök felfüggesztette a gabonaegyezményt Ukrajnával. Oroszországnak ezzel kettős célja van: meggyengíteni Ukrajnát, amelynek komoly bevételt hoz a mezőgazdasági export, és párhuzamosan mesterséges hiányt kialakítani a gabona piacon, ahol az oroszok át akarják venni Ukrajna helyét.

Az Európai Unió tagállamai támogatni akarják Ukrajnát, ezért Litvánia külügyminisztere felajánlotta a balti kikötőket a mezőgazdasági export számára. A három balti állam kormány levelet írt az Európai Bizottságnak, melyben felajánlják, hogy 25 millió tonna ukrán gabonát tudnának exportálni a kikötőikből – írja a brüsszeli Politico. Ez a gyakorlatban olyan új zöld folyosó kialakítását jelentené, amely az ukrán gabona ellenőrzését megszüntetné Ukrajna és Lengyelország határán. Ukrajna mezőgazdasági minisztere támogatásáról biztosította a balti javaslatot: Mikola Solsky szerint nemcsak a balti kikötőket lehetne kihasználni ily módon hanem Hamburgot, Rotterdamot és Triesztet is. A Valdis Dombrovskis uniós biztosnak küldött levélben ezenkívül szerepel még Rijeka is Horvátországban illetve Koper Szlovéniában.

Ezek a zöld folyosók már ki vannak próbálva: 2022 májusa és 2023 júniusa között 32 millió tonna ukrán gabona jutott el ily módon a világpiacra.

Csakhogy ez jóval drágább mint a tengeri szállítás, ily módon az ukrán gabona hátrányba kerül a vetélytársaihoz mindenekelőtt az orosz exporthoz képest. Tonnánként 30-40 euró a plusz költség, amelyet valakinek fel kell vállalnia. Ukrajna és Litvánia máris kért támogatást Brüsszeltől erre a célra.

Magyarország, Lengyelország és Románia szintén támogatásra vár. Románia máris sokat költött arra, hogy megnövelje a kikötői kapacitást Constantában. Lengyelország 100 millió euróból felújította vasúthálózatát, és új határ átkelőt létesített az ukrán határon. A baj az, hogy ez csepp a tengerben. Ahhoz, hogy ezek a szolidaritási zöld folyosók hatékonyan működhessenek több milliárd eurós beruházásokra lenne szükség. Ki nyúl a zsebébe? Mindenki Brüsszeltől várja a megoldást, de ott azt válaszolják, hogy az Európai Unió infrastruktúra fejlesztő alapjában nincs pénz, mert már eddig is 250 millió eurót költöttek ezekre a szolidaritási zöld útvonalakra, és egymilliárd euró jut a közös finanszírozású programokra, melyek elősegítik az ukrán gabona exportját.

Nemcsak pénzügyi, de politikai probléma is az ukrán gabona

Öten az uniós tagállamok közül: Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Bulgária kifogásolják, hogy az olcsó ukrán gabona konkurenciát jelent számukra az Európai Unióban, ahol csökkenti az árakat. Ezek az országok azt szeretnék, ha az ukrán gabona Afrikába és a Közel Keletre jutna nem pedig az Európai Unió piacára kihasználva azt, hogy Brüsszel felfüggesztette a vámokat a háborúra hivatkozva, mert ily módon is támogatni szeretné Ukrajnát. Brüsszel úgy döntött, hogy a tiltakozó öt uniós tagállamban nem juthat piacra az ukrán gabona, de a többi tagállamban igen.

“Amióta él ez a tilalom, azóta megkétszereződött az ukrán gabona tranzit Lengyelországon keresztül“

– nyilatkozta az ország mezőgazdasági minisztere. Robert Telus hangsúlyozta, hogy a tranzitot támogatják, de ugyanakkor azt szeretnék, hogy a tilalmat, amely szeptember 15-ig érvényes, Brüsszel meghosszabbítaná egészen az év végéig.

Ukrajna másképp érzékeli a helyzetet: Kijev szerint a lengyel hatóságok szándékosan nyújtják meg az ellenőrzés idejét a határon, és ezért csak kevesebb ukrán gabona jut el rajtuk keresztül a világpiacra. Májusban ezért csak 336 ezer tonna ukrán gabona haladt át Lengyelországon, ez pedig még a felét sem éri el a múlt novemberi rekordnak.

Ferenc pápa kérte Oroszországot az embargó megszüntetésére

“Barátaimhoz fordulok, az Orosz Föderáció hatóságaihoz, és kérem őket, hogy állítsák vissza a Fekete tengeri egyezményt, mely lehetővé tette az ukrán gabona exportját”

– mondta Ferenc pápa vasárnapi Angelus üzenetében. A katolikus egyház feje felszólította az egybegyűlteket a Szent Péter téren, hogy

“imádkozzanak a mártír Ukrajnáért, ahol a háború mindent elpusztít még a gabonát is.”

Ferenc pápa arra is felhívta a figyelmet, hogy “a világban éhezők milliói várják a táplálékot.”

Zelenszkij ukrán elnök a Twitter utódján, az X-en köszönte meg a pápai kiállást Ukrajna mellett: ”a világ vallási vezetői elítélték az orosz rakétatámadásokat, melyek a gabona szállítmányokat fenyegetik.”

Putyin orosz elnök a múlt héten azt ígérte az afrikai államok vezetőinek Szentpéterváron, hogy ellátják gabonával Afrikát.

Kétségeit fejezte ki ezzel kapcsolatban az Afrikai Egységszervezet elnöke mondván “nem biztos, hogy a kieső szállítmányokat teljes mértékben pótolni tudnák.” Ezenkívül felhívta a figyelmet az árak emelkedésére is, ez pedig komoly kihívás a koldusszegény afrikai országoknak.

A Vatikán aktív diplomáciát folytat az ukrajnai háború befejezésére. A pápa megbízásából az olasz püspöki kar elnöke próbál közvetíteni Moszkva és Kijev között. Matteo Zuppi bíboros nemcsak Oroszországban és Ukrajnában járt ebben az ügyben, de Washingtonban is – írja a Reuters. A bíboros máris elért annyit, hogy az Ukrajnából Oroszországba elhurcolt gyerekek egy kis része visszatérhetett családjához. Putyin orosz elnököt épp a gyerekek elhurcolása miatt nyilvánították háborús bűnösnek, és emiatt nem vesz részt a BRICS csúcstalálkozón, melyet idén Dél Afrikában Johannesburgban rendeznek meg.

A vádak szaporodnak, a választás meg közeleg

Trumpot azzal vádolják, hogy felkérte munkatársait, hogy töröljék le a kamerák felvételeit a floridai titkosított dokumentumok ügyében.

Egy frissített vádirat szerint Trump segítséget kért a Mar-a-Lago-i birtokán lévő felvételek törléséhez, hogy megakadályozza a titkos dokumentumok birtoklásával kapcsolatos szövetségi vizsgálatot.

A július 27-én, csütörtökön lepecsételt frissített vádirat szerint Donald Trump arra kérte egy munkatársát, hogy törölje le a floridai birtokán lévő kamerafelvételeket, hogy megakadályozza a titkos dokumentumok birtoklásával kapcsolatos szövetségi vizsgálatot.

A vádemelés új akadályokat és a honvédelmi információk szándékos megőrzését is magában foglalja, ami tovább súlyosbítja Trump jogi ügyét, még akkor is, amikor újabb vádemelésre készül Washingtonban a 2020-as elnökválasztás eredményének megdöntésére tett erőfeszítései miatt. A további vádpontok alátámasztják a Trump elleni egy évig tartó nyomozás mértékét, amely a múlt hónapban emelt vádat először Trump és inasa, Walt Nauta elleni 38 rendbeli vádemelés formájában.

Trump szóvivője elutasította az új vádakat, mint „nem más, mint a Joe Biden-adminisztráció folyamatos kétségbeesett és csapnivaló kísérlete” Trump elnök és a körülötte lévők zaklatására és a 2024-es elnökválasztási verseny befolyásolására. A titkos iratokat Trump vitte el Mar-a-Lagoba, miután 2021 januárjában elhagyta a Fehér Házat.

Trumpot azzal vádolják, hogy szándékosan megőrizte a honvédelmi információkat azzal kapcsolatban, hogy a volt elnök egy 2021 júliusában, Bedminsterben, New Jersey államban található golfklubjában egy interjú során egy másik ország megtámadására irányuló amerikai katonai tervekről tárgyalt. Az interjú egy emlékirathoz készült, amelyet egykori vezérkari főnöke, Mark Meadows írt, aki későbbi könyvében Iránnak nevezte az országot.

A vád szerint Trump 2022. január 17-én visszaküldte a szövetségi kormánynak azt a szigorúan titkosként megjelölt dokumentumot.

Trump szóvivője elutasította az új vádakat, mint „nem mást, mint a Joe Biden-adminisztráció folyamatos kétségbeesett és csapnivaló kísérletét” Trump elnök és a körülötte lévők zaklatására és a 2024-es elnökválasztási verseny befolyásolására. A titkos iratokat Trump vitte el Mar-a-Lagoba, miután 2021 januárjában elhagyta a Fehér Házat.

Jelentős változást jelez az ügyészség Trump ügyéhez való hozzáállásában, mert megvádolják egy olyan dokumentum megtartásával is, amelyről azt állítják, hogy a volt elnökre nézve rendkívül kényes tartalmú volt, miután távozott hivatalából – és nem csak azért, mert nem küldte vissza azt a kormánynak, amikor arra kérték. Trump és Nauta is ártatlannak vallotta magát.

‘Nevetséges’

Csütörtökön este Trump a Fox News Digitalnak adott interjújában „nevetségesnek” minősítette az új vádakat. „Ez a legmagasabb szintű választási beavatkozás” – mondta, és potenciális kampányellenfelét, Biden elnököt és az igazságügyi minisztériumot okolta az „ügyészi kötelességszegésért”.

Egy szűkszavú nyilatkozatában pedig kampánya „megzavarásának” nevezte az ügyben kinevezett különleges jogtanácsost, Jack Smith-t, és azt mondta, „aki pontosan tudja, hogy nincs ügyük”. Korábban az amerikai média arról számolt be, hogy Trump ügyvédei találkoztak Smith-szel, és arról tájékoztatták őket, hogy vádemelés várható a január 6-i különálló ügyben is.

A mesterséges intelligencia 7 óriása 8 szabályban állapodott meg a Fehér Házzal

Felelősségteljesen fejlesztik a mesterséges intelligenciát – ígérték  az Amazon, az Anthropic, a Google, az Inflection, a Meta, a Microsoft és az Open AI vezetői. A megállapodás nem kötelező érvényű, de a cégek vezetői ígérték, hogy betartják azokat a közjó érdekében.

“Ez a megállapodás lehet a szabályozó rendszer alapja” – üdvözölte az eredményt a Szoftver Szövetség /BSA/.

A Fehér Ház szóvivője annyit mondott, hogy Biden elnöki rendeletet készül kiadni a mesterséges intelligencia fejlesztésének jogi normáiról, de azt nem közölte, hogy erre mikor kerülhet sor. A washingtoni kongresszus is foglalkozik a mesterséges intelligencia fejlesztésének jogi és társadalmi problémáival, de még ott sem tudja senki sem megmondani, hogy mikor lehet ebből törvény – írja a Politico tudósítója.

A techcrunch portál ismerteti, hogy miben is állapodott meg a hét cég a Fehér Házzal. Mindjárt a bevezetőben megemlítik, hogy az óriások nem az elsőszámú vezetőikkel voltak jelen, és a megállapodás nem kötelező érvényű, csak irányelveket jelent. Mik ezek?

  • a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégek vállalják, hogy csak alapos tesztelés után dobják piacra az új szoftvert. A tesztelést nemcsak maga a cég végzi hanem külső ellenőrzés is szükséges.
  • meg kell osztani az információkat a kockázatokról a kormányzattal és a társadalommal
  • komoly pénzeket kell fordítani a mesterséges intelligencia fejlesztésének biztonságára, figyelni kell arra is, hogy a cégen belülről is érkezhet hekker támadás
  • meg kell könnyíteni azt, hogy kívülről is bele lehessen látni a mesterséges intelligencia fejlesztésébe
  • a tartalom fejlesztést nagyon erős korláttal kell ellátni
  • állandóan jelezni kell a mesterséges intelligencia határait
  • prioritást kell adni az olyan kutatásoknak , amelyek a társadalmi hatásokkal foglalkoznak, a magánélet szentségével stb.
  • a mesterséges intelligenciát abban az irányban kell fejleszteni, amely a társadalom legfőbb kihívásait érintik: a rák gyógyítása vagy a klímaváltozás elleni küzdelem. A Fehér Ház nem szeretne úgy járni a mesterséges intelligenciával mint a Facebook-kal és a többi társas oldallal amikor meglehetősen lemaradtak a jogi szabályozással.

Mind az elnök mind pedig az alelnök asszony ezért is forszírozza a találkozást a mesterséges intelligencia fejlesztő cégekkel, hogy mielőbb megtalálják a megfelelő szabályozást hiszen a törvény a mesterséges intelligenciáról még jó messze van az Egyesült Államokban – állapítja meg a techcrunch portál.

Jelent-e fizetésemelést a mesterséges intelligencia?

Valószínűleg nem-ez derül ki a BBC összeállításából, amely azt vizsgálja, hogy milyen hatása lesz a munkahelyekre a mesterséges intelligenciának, amely villámgyorsan változtathat a munkavállalók helyzetén amint azt a színészek és forgatókönyvírók sztrájkja is mutatja Hollywoodban.

A cégek lenyelik a nyereséget, melyet a mesterséges intelligencia alkalmazása hozhat, és a munkavállalóknak csak csöpögtetnek egy keveset – jósolta Daren Acemoglu professzor, aki tanulmányt publikált erről Pascual Restrepoval a Massachusetts Institute of Technology egyetemen. “A béremelés, ha lesz is, nem áll arányban a termelékenység növekedésével, mert ennek hasznát a munkaadók lenyelhetik.” Ugyanerre a következtetésre jutott Biden elnök közgazdász tanácsadói testülete, mely az európai példákat vizsgálta. Az automatizálás komoly pénzt hozott a vállalatok részvényeseinek, de nem a dolgozóknak Németországban, Franciaországban, Hollandiában és Spanyolországban. A kék galléros munkásosztály munkahelyeit fenyegetheti az automatizálás vagyis kirúghatják őket illetve csökkenhet a munkaidejük, amely természetesen fizetés csökkentéssel is jár.

Minél gyorsabban fejlődik a mesterséges intelligencia annál nagyobb a veszély – fejtegeti Acemoglu professzor a MIT-ről. Már önmagában az is veszélyt jelent, hogy sok munkahelyen a mesterséges intelligencia ellenőrzi az embereket: nem lazítanak-e? Kidolgozzák-e a teljes munkaidőt? Sok helyen már a mesterséges intelligencia ellenőrzi a termelékenységet, és meg is határozza a teljesítmény bérezést.

Lehet, hogy a mesterséges intelligencia nem mindenben pótolja az embert, de a cégek mégiscsak ezt fogják választani, mert kevesebb vele a gond. Nincsenek HR problémák.

Veena Dubal, a University of California egyetem professzora egy tanulmányban kimutatta, hogy a mesterséges intelligencia ellenőrző funkciója miatt csökkent a munkavállalók bére. Tovább nőtt az egyenlőtlenség a munkavállalók között, mert minél feljebb állt valaki a munkahelyi piramisban annál könnyebben védhette ki a mesterséges intelligencia ellenőrzését. Aki irányítja az egész mesterséges intelligencia hálózatot az természetesen jól is járhat hiszen növelheti a fizetését mondván: munkája pótolhatatlan.

Mások viszont úgy vélik: veszélybe kerül a hagyományos elit a munkahelyeken, mert kevésbé lesz rá szükség hiszen a mesterséges intelligencia elvégzi a munkája jelentős részét.

David Autor, a MIT egy másik professzora úgy véli, hogy nem lesz szükség egyetemi végzettségre a munkahelyi piramis felső részében, mert a mesterséges intelligencia segítségével a kevésbé iskolázott munkaerő is képes lesz betölteni a feladatot.

“A mesterséges intelligencia csökkentheti a szakértők hiányát a felső szinten” – érvel a MIT professzora. Aki úgy gondolja, hogy “jelenleg hiány van az USA-ban orvosokból, informatikusokból, jogászokból, akik értenek a mesterséges intelligenciához, ezekre az állásokra eddig csak diplomások jelentkezhettek, de a jövőben – hála a mesterséges intelligenciának – növekedhet a jelöltek száma. Ha bejön ez a forgatókönyv, akkor azok a szakmák, amelyek eddig profitáltak a hiányból, megtelhetnek, és ennek következtében csökkenhetnek ott a bérek.

“Minden attól függ, hogy végül is ki hozza meg a döntést“

– hangsúlyozza Acemoglu professzor.

Duval professzor asszony azt javasolja, hogy a munkások képviseletében a szakszervezetek próbáljanak meg beleszólni a döntésekbe – ahogy az Európában sok helyen szokás.

A mesterséges intelligencia miatt minden munkahely veszélyben van: a csúcs szakértőket éppúgy érhetik kínos meglepetések mint a segédmunkásokat.

“Senki sincs biztonságban, senki sem úszhatja meg” – hangsúlyozta Mark Muro, a Brookings Institute szakértője, aki a BBC-nek nyilatkozott.

A legnagyobb befektetési buborék jöhet létre a mesterséges intelligenciában

Dől a pénz az olyan mesterséges intelligenciát fejlesztő cégekhez is, melyeknek nincs is piacképes termékük és nem is mindig rendelkeznek megfelelő szakmai csapattal és vezetéssel – írja a CNN gazdasági rovata.

105 millió eurót szedett össze  a Mistral AI, egy olyan francia startup cég, amelyiknek nem volt semmilyen piacképes terméke. A befektetők mégsem nyugtalankodnak: ”ez nagyon sok pénznek tűnik, de a cégnek globális ambíciói vannak, és ezért drága számítógépekre lesz szüksége ahhoz, hogy megvalósítsa elképzeléseit” – mondja az egyik fő szponzor, aki abban bízik, hogy a világon villámgyorsan terjedő mesterséges intelligencia neki is nagy pénzt hoz majd.

A Stability AI fiatal főnöke szerint: ”minden idők legnagyobb buborékja jöhet létre a mesterséges intelligenciában, ha minden így folytatódik“ Emad Mostaque úgy véli: “még igazában meg sem kezdődött a buborék kialakulása.”

15,2 milliárd dollár

Az első félévben ennyi jutott a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégeknek a világon a Pitchbook szerint. Ez persze becsapós hiszen ennek az összegnek a legnagyobb része – 10 milliárd dollár – az a pénz, melyet a Microsoft adott januárban a ChatGPT-t kifejlesztő Open AI-nak. Ha ezt nem vesszük figyelembe, akkor is igen dinamikus a növekedés

a múlt évhez képest: 58%-kal nőtt a beruházás a mesterséges intelligenciába.

Kevesen értik, hogy valójában miről is van szó: a bevezetőben említett mesterséges intelligencia fejlesztő startup azért tudott több mint száz millió eurót összeszedni, mert mind a három munkatársa már bizonyított a fejlesztésben: ketten a Meta a Facebooknál, a harmadik pedig a Google DeepMind programjánál. A világon jelenleg csak 80-100 olyan fejlesztő dolgozik, aki a profi a nagy nyelvi programok kidolgozásában.

A befektetők bíznak abban, hogy nagy pénz is lesz ebben:

az első félévben a a világ mesterséges intelligencia fejlesztésére szakosodott öt legnagyobb alapjának értéke 35%-kal növekedett. A NASDAQ technológiai index is szárnyal: az év eleje óta csaknem 42%-kal lett magasabb miközben az S and P index csak 19%-ot nőtt.

A Nvidia, amely a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez szükséges chipek nagy részét gyártja májusban elérte az egymilliárd dolláros értéket – hatodikként az egész világon. Részvényeinek értéke 207%-kal nőtt az év eleje óta. A dolog szépséghibája az, hogy a szakértők többsége túlértékeltnek tartja a részvényt. A Nvidia profitot hoz, de például a C3.ai mesterséges intelligenciát fejlesztő cég, amelynek a részvényei több mint 240%-kal nőttek az év eleje óta, nem nyereséges, sőt valószínűleg jövőre sem lesz az.

A Goldman Sachs szerint a startup cégek döntő többsége nagy reményekkel indul, de sohasem éri el a várt nagy forgalmat, és sohasem termel profitot.

A tapasztaltabb befektetők emlékeztetnek az internetes buborékra amikor a NASDAQ technológiai index egyetlen év alatt megduplázódott 1999-ben. 2000 márciusában volt a csúcs, majd jött a nagy pofáraesés: a mélypont 2002 szeptemberében érkezett  el amikor kipukkadt a buborék. A csúcshoz képest 81%-ot veszített a NASDAQ index.

Mike Reynolds, a Glenmede vagyonkezelő alelnöke épp erre hivatkozva óvatosságra inti a befektetőket:

”még várnunk kell arra, hogy a nagy felhajtás a mesterséges intelligencia körül valóságos pénzügyi eredményeket hozzon. Nagyon nehéz megmondani, hogy egy mesterséges intelligencia startup olyan eredményes lesz-e a jövőben mint a Google vagy az Amazon.”

A mai nagy high tech részvények közül csak a Microsoft és a Cisco volt már benne a legjobb tízben 2000-ben az előző buborék idején. Mi ebből a tanulság?

“Senki sem tudja, hogy ki lesz a hosszútávú nyertese a mesterséges intelligencia nagy újításának.”

Nagy pénz van a mesterséges intelligenciában, de nagy kérdés, hogy ki szerzi ezt meg.  Jordan Jacobs, egy torontói befektető cég, a Radical Ventures egyik alapítója és ügyvezető igazgatója, elmondta a CNN gazdasági rovatának, hogy

“több ezer milliárd dollár van a mesterséges intelligenciában, csak épp azt nehéz eltalálni, hogy melyik fejlesztő cégben.

A mesterséges intelligencia átalakítja az egész szoftver fejlesztést. A gyógyszer ipart is megváltoztatja a mesterséges intelligencia éppúgy mint a klímaváltozás elleni harcot. A Microsoft hatalmas beruházása – 10 milliárd dollár – a ChatGPT-be ébresztőt jelentett mindenkinek. Olyan volt ez mint a mágikus érintés.”

Lehet, hogy a mesterséges intelligencia válik a világ legnagyobb buborékjává, de mi lesz akkor, ha kipukkad?

Rizshiány várható a világban

India korlátozza a rizsexportot – globális hiány és áremelkedés várható, mert a világ legnagyobb rizsexportőre csaknem felére csökkenti kivitelét azzal, hogy felfüggeszti a nem  baszmati fehér rizs kiszállítását az 1,4 milliárd lakosú országból.

A világ legnépesebb országában a rossz időjárás miatt rizshiány és áremelkedés alakult ki, melyet Narendra Modi kormánya export korlátozással kíván enyhíteni.

Több mint 40%-át adja a világ rizsexportjának India, ahol a monszun heves esőzései tönkretették a termés egy részét. Emiatt egy hónap alatt 3%-kal emelkedett a rizs ára Indiában, ahol ez alap élelmiszernek számít. A szegényebb néprétegek számára ilyen áremelkedés katasztrófát jelent. Egy év alatt 11,5%-kal lett drágább a rizs Indiában – közölte az élelmezési minisztérium megindokolva a nem baszmati fehér rizs átmeneti exporttilalmát. Tavaly India 22 millió tonna rizst exportált, és ebből 10 millió tonna volt a nem baszmati fehér rizs.

Jövőre választásokat tartanak Indiában, ezért Narendra Modi kormány ügyel arra, hogy ne szaladjanak el az árak. Emiatt korlátozta a búza exportját is. Aztán amikor kiderült, hogy a cukornádat is kedvezőtlenül érintette az időjárás, akkor a cukor kivitelt is korlátozták.

Ez nagyobb csapás lehet a globális piacra mint az ukrajnai háború

Putyin elnök nem hosszabbította meg az ukrán-orosz gabona egyezményt, és ez feldúlhatja a világ búza és kukorica piacát. India kormányának döntése a rizsről még súlyosabb csapás lehet a globális piacra.

“Az indiai rizs export korlátozása sokkal gyorsabban befolyásolhatja a világpiacot mint Putyin háborúja Ukrajnában tette ezt a búzával”

– nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek az indiai rizs exportőrök szövetségének elnöke. Krisna Rao szerint “a részleges export tilalom nagyon fájdalmas lesz azoknak az országoknak, melyek máshonnan nem tudják pótolni a kieső rizs mennyiséget.”

11 éves csúcson a rizs ára

Több mint három milliárd ember számára alapvető élelmiszer a rizs, melynek 90%-át Ázsiában termesztik. India után Vietnam és Thaiföld számít a legnagyobb rizs exportőrnek, de ennek a két országnak nincs olyan nagy készlete, amely pótolni tudná a kieső indiai exportot. Különösen az afrikai országok szenvedik meg az indiai rizs exportkorlátozását: Benin, Szenegál, Elefántcsontpart, Togo, Guinea stb. Két Indiával szomszédos ázsiai ország is bajba kerülhet: Banglades és Nepál.

Az indiai kormány tisztában van azzal, hogy mennyire fontos a rizstermés növelése: felemelték a rizs felvásárlási árát 6%-kal. Csakhogy az időjárás nem kegyes a rizstermesztő gazdaságokkal: egyes indiai államokban túlságosan sok esőt hozott a monszun, és emiatt tartósan víz alá kerültek a földek. Más államokban viszont kevés esős nap volt, ezért aszály pusztít. A parasztgazdaságok idén 6%-kal kisebb földön termesztenek rizst mint tavaly.

Az El Nino hatás az egész világon rossz termést ígér, és emiatt hiány és áremelkedés várható. Vietnam 2011 óta a legmagasabb áron exportál rizst. Kína és a Fülöp szigetek, melyek általában Vietnamból és Thaiföldről vásárolnak rizst, ezentúl magasabb árat kell, hogy fizessenek – írja a Reuters, amely arra is utal: Peking és Manila meg tudja fizetni a drágább rizst, de az afrikai vevők jórésze nem, ezért az indiai exportkorlátozás rájuk méri a legnagyobb csapást.

Magyar dízel hajtja az ukrán tankokat

A MOL megkétszerezte dízel exportját az elmúlt félévben Ukrajnába, ahol komoly üzemanyag hiány van, mert az oroszok folyamatosan támadják az olajfinomítókat is.

Az ukrán tankok orosz dízellel közlekednek, melyet magyar és török olajfinomítókban állítanak elő – írja a német gazdasági lap a Handelsblatt. Az Európai Unió tiltja az orosz olaj importját, hogy így gyakoroljon nyomást Putyin elnökre az ukrajnai agresszió miatt. Magyarország felmentést kapott az orosz olaj embargó alól mondván: az országnak nincsenek tengeri kikötői vagyis a hagyományos megoldáshoz kell tartania magát: a vezetéken érkező orosz olajat Magyarországon finomítják. A MOL-nak olajfinomítója működik Szlovákiában is. Nem kizárt, hogy Brüsszel azért is oly elnéző ezzel kapcsolatban, mert tisztában van vele: a MOL szállítmányai nélkül megbénulna az ukrán hadsereg, amelynek az üzemanyag utánpótlását nem lehet a tengeren át megoldani, mert az orosz flotta elzárja a kikötőket sőt támadásokkal teszi lehetetlenné a működésüket. Odessza, amely korábban csak ritkábban szerepelt a célpontok között, az utóbbi időben kiemelt célpontja lett az orosz támadóknak. Putyin nem hosszabbította meg a gabona egyezményt sem, amely lehetővé tette az ukrán agrár termékek exportját a világpiacra a kikötőkből.

Törökország éppúgy mint Magyarország kétértelmű szerepet játszik az ukrajnai háborúban: mindkét ország NATO tagállam, de jó kapcsolatokat tart fenn Oroszországgal.

Miért nem szakít Orbán Moszkvával?

A földgázszerződés mutatja, hogy sok haszna nincs Putyin barátságának. Orbán és csapata valószínűleg személy szerint szépen pénzelhet Putyin jóindulatából, de ezt inkább csendben kellene zsebrevágnia, és nem nyíltan ugrálnia látványos gesztusokkal a NATO konszenzussal szemben.

A magyar miniszterelnök nem oroszbarát hanem Amerika ellenes, ahogy ez Csák János kulturális miniszter siralmas szónoklatából is kiderült Tusnádfürdőn.

Miért fordult szembe Orbán Viktor Washingtonnal, melynek a kedvence volt amikor Bush elnök itt járt a rendszerváltáskor? Mert az amerikaiak kiírták a szereposztásból: a térségben kizárólag Lengyelország és Románia érdekli őket. A Blinken tervben, amely az ukrajnai rendezésről szól, nincs is benne Magyarország. Orbán miatt hazánk érdektelen tényezővé vált. Orbán Viktor az ordító egér pozíciójába került, amely valljuk be tragikomikus. Más kérdés, hogy ennek Magyarország issza meg az árát…

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!