Világ

Kercs túl szoros kettőnek

0

Moszkva orosz tavat csinálna az Azovi-tengerből – írja Jarábik Balázs a pozsonyi Új Szóban: „Az elfoglalt Krím félszigetet és Oroszországot összekötő Kercsi-szorosban történt ukrán–orosz katonai incidens nem a kelet-ukrajnai konfliktus kiszélesedését fogja eredményezni, inkább vezethet az ukrán demokrácia felmorzsolásához.”

Az elemző súlyos incidensnek nevezi az orosz hadihajók támadását a lényegesen kisebb ukrán hajók ellen. A nemzetközi jog, de még az ominózus azovi szerződés is az ukránoknak ad igazat, akiknek joguk van a szabad hajózáshoz a Fekete-tenger és Azovi-tenger között, a Kercsi-szorosban. Ám a helyi realitás más, az orosz érdek és erőfölény diktál.

Jarábik szerint az ilyen jellegű incidensek kódolva voltak a kercsi híd megépítése óta, amely összeköti Oroszországot a Krímmel. Már voltak ott hasonló, kisebb incidensek, Moszkva szempontjából pedig a híd biztonsága kulcsfontosságú, hiszen Putyin orosz elnök presztízsberuházásáról van szó. Katonai szempontból viszont nagyon nehezen védhető a híd, bárminemű károsodása pedig a „nagyhatalmi” imázson ejtene csorbát, amit Kijev győzelemként ünnepelne. Emiatt is szeretné Moszkva orosz „belső” tóvá változtatni az Azovi-tengert, holott fele részt Ukrajna partjait mossa. A Kreml céljának eléréséhez pedig minimalizálni kell az azovi ukrán tengeri haderőt.

A pozsonyi Új Szó szerzője azt is megállapítja, hogy az elnökválasztásra készülő Kijevnek katonai és politikai érdeke az Azovi-tengeren valamiféle tengeri erő biztosítása. Már csak azért is, mert a kelet-ukrajnai háborútól amúgy is gazdaságilag szenvedő két ukrán kikötőt – Mariupol és Berdyanszk – rendkívül hátrányosan érinti a kereskedelmi hajók oroszok általi jogtalan vegzálása a kercsi áthajózásnál. A mostani agresszióval az oroszok egyértelműen jelezni akarják, hogy az Azovi-tengeren kívül tágasabb, még azon az áron is, hogy egyébként Oroszországgal továbbra is szimpatizáló ukrán régiókat véreztetnek ki.

A két cél, a híd védelme (ami illegitim a nemzetközi jog szempontjából) és az ukránok legitim erőfeszítése, hogy jelen legyenek az Azovi-tengeren, egész egyszerűen nem egyeztethető össze.

Míg az orosz azovi flotta 120 hajóból áll, addig az ukránok 11, a Krím félsziget elcsatolásakor megszökött hajóval vannak jelen. Szeptemberben az ukránoknak még sikerült két hajóval erősíteni az azovi flottájukat, akkor áthajózhattak a híd alatt, és Kijev további hajókat épít az úgynevezett „moszkitó stratégia” jegyében. A kis, páncélozott hajókkal a sekély part menti vizeken fölényben is lennének a jobbára öreg, nagy, lomha orosz flottával szemben. Szeptemberben az oroszokat meglephette az ukrán katonai áthajózás, de nagy erőkkel kísérve átengedték a hajókat. A további erősítésnek azonban most drasztikus módon megálljt parancsoltak. Tették ezt a tőlük immár megszokott, agresszív módon, hogy aztán az ukránokat vádolják meg provokációval.

Mindennek ukrán belpolitikai jelentősége is van, Jarábik szerint: a választásokra készülő, vesztésre álló jelenlegi ukrán vezetés (az incidenst) próbálja belpolitikailag kihasználni, mint látjuk, akár hadiállapot bevezetésével. Az eredeti javaslat még tartalmazta a márciusi elnökválasztás elhalasztását is, ami jól jönne Porosenko jelenlegi elnöknek. Az eredeti két hónapos hadiállapotot aztán egyelőre egyre mérsékelte, az egész ország területe helyett pedig „csak” tíz megyében vezette be a kijevi parlament, az ellenzéki és kormánypárti képviselők verekedése kíséretében. Porosenko egyrészt nyugati nyomásra, másrészt a hazai tiltakozás miatt volt kénytelen erre a kompromisszumra. Mivel az elnök négy hónappal a választások előtt egyre nagyobb hátrányban van a legnagyobb riválisa, Julija Tyimosenkóval szemben, gyanítható, hogy a tíz megyében végül nem is tartják meg a választásokat, a hadiállapotra hivatkozva.

A szerző mindezekből levonja a következtetést: Bár érthető, hogy Kijevnek reagálni kellett az incidensre, de a választások is túl közel vannak, ezért a válasz drámaira sikeredett. Porosenko túl rossz helyzetben van ahhoz, hogy ne lássuk az összefüggést a két dolog között. Bár a Nyugat továbbra is Ukrajnát támogatja az orosz agresszióval szemben, Kijev egyre több okot szolgáltat az aggodalomra, és végső soron éppen az ukrán nyugati integrációs törekvéseket ássa alá. Ha egészen a választásokig marad a részleges hadiállapot, az alaposan lenyes az egyetlen hiteles ukrán deviza, a demokrácia értékéből.

A Fidesz nélkül is meglesz a fősodor többsége az EPP-ben

Elmaradt a szélsőjobb áttörése az EP-választáson. A teret vesztett két nagy pártcsoport az amúgy is szükséges harmadik partnerrel a Fidesz nélkül is összehozhatja az abszolút többséget.

Jelentősen vesztett súlyából az EP két legnagyobb pártcsoportja, az Európai Néppárt (EPP) és a Szocialisták és Demokraták (S&D), az EP nem végleges számítása szerint közel 40-et, illetve mintegy 35-öt.

 

Forrás: Európai Parlament

Az a korábbi becslésekből világossá vált, hogy az új ciklusban kevés lesz kettejük koalíciója. Az volt a kérdés, hogy a szélsőjobb mekkora teret nyer, illetve a lehetséges partnerek, a liberális ALDE és a Zöldek hogyan szerepelnek. A Salvini-Le Pen-alkotta

szélsőségesek nem törtek át, sőt,

az ALDE pedig a Macron-párttal kiegészülve jelentősen növelte mandátumait, ahogyan a Zöldek is.

A 751 tagú EP-ben 376 kell a többséghez. Az EPP és az S&D együtt 332 helyre számíthat. A Zöldekkel (67) kiegészülve 399, az ALDE+R-rel (105) már 437-re.

Mindkettő esetében elmondható, hogy nem szorulnak rá a Fidesz 13 emberére.

A kérdés ezután már az, hogy visszafogadják-e a Fideszt, amelynek igénye megmutatkozott Orbán Viktor legutóbbi nyilatkozataiban (például amikor nem támadólag beszélt Angela Merkelről), vagy az eredmények láttán lezárják az együttműködést. Orbán eredményértékelő beszédében mindenestre visszatért a kemény hangütéshez. Arról beszélt, hogy „meg akarjuk változtatni” Európát, és a „nemzetek Európájának” megvédését nevezte meg választói megbízásként.

Kudarc a Trump-Kim csúcstalálkozón. Elmaradt a munkaebéd és a közös nyilatkozat

Úgy tűnik, nézeteltérések támadtak az amerikai elnök és az észak-koreai vezető vietnámi találkozóján: váratlanul lefújták a magyar idő szerint reggelre tervezett munkaebédet, és elmarad az aláírási ceremónia, illetve a tervezett közös sajtónyilatkozat is.

Az amerikai elnök sajtótitkára az első tárgyalások után közölte az eseményen várakozó újságírókkal, hogy nem tartják meg a tervezett munkaebédet, Trump hamarosan visszatér a szállodába. Az amerikai elnök később egyedül tartott sajtótájékoztatót.

A találkozó előtt Trump a Twitteren ígéretet tett rá: Kimmel együtt keményen fognak dolgozni azon, hogy eredményt mutathassanak fel az atommentesítés ügyében.

Szakértők szerint a hanoi csúcs másik központi témája az 1950-53-as koreai háború lezárása lehetett, amely békeegyezmény helyett fegyverszünettel ért véget. Ha ez megtörténne, az a Dél-Koreában állomásozó amerikai katonák létszámának csökkentéséhez vagy az amerikai szankciók részleges feloldásához vezethet. Utóbbi esetben Észak-Korea elindíthatná a Dél-Koreával tervezett gazdasági projekteket. A kételkedők azonban felhívták a figyelmet, hogy az ilyen típusú megállapodások gyengítenék Washington tárgyalási pozícióját, az észak-koreai atommentesítés pedig elmaradna.

Megfigyelők szerint a tavalyi szingapúri csúcson Kim valamelyest megvezette Trumpot az atommentesítésről szóló ígéretével, valójában az amerikai szankciók feloldását akarta kiédesgetni tőle. Több magas rangú amerikai tisztviselő is arra az álláspontra jutott az utóbbi időben, hogy Phenjannak esze ágában sincs megválni az atomfegyverektől, mert az az egyetlen aduja a nemzetközi közösséggel, így az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásain. A szingapúri találkozón nem esett szó az atomfegyver-mentesítés részleteiről, az ellenőrzés módjáról és a menetrendjéről sem.

Kim korábban azt válaszolta újságíróknak Hanoiban, hogy ha nem akarna nukleáris leszerelést, nem lenne ma itt. Már az is meglepetés volt, hogy hajlandó volt válaszolni a külföldi újságírók kérdéseire, mivel eddig még soha, a történelmi jelentőségű szingapúri találkozón sem tette meg ezt. (Euronews)

A Fehér Ház szerint „jó és konstruktív tárgyalások voltak”, de nem sikerült megállapodniuk a második csúcson. Trump és Kim azonban kész esetleges további találkozóra a jövőben.

Trump: néha el kell menni

Az amerikai elnök szerint „igazán hasznos időt” töltött az észak-koreai vezetővel folytatott tárgyalásokon, de ma „nem volt semmi, amit alá kellett volna írni”.

Trump azt mondta Kimről, hogy „igazi karakter”. „Voltak bizonyos lehetőségek, de most úgy döntöttünk, hogy ezek közül egyiket sem hajtjuk végre. Néha el kell menni. Ez most egy ilyen időpont volt.”

Az amerikai elnök azt is elmondta, hogy nem kötelezte el magát egy harmadik csúcstalálkozóra Kimmel. „Majd meglátjuk, ha megtörténik, megtörténik.”

A sajtótájékoztatón Trump hangsúlyozta, hogy a szerda esti vacsorán Kim Dzsong Un ismét elkötelezte magát a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetése mellett. „Megbízok benne … remélem, ez igaz.”

Pompeo: Kim nem készült fel az amerikai követelésekre

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szerint Kim Dzsong Un nem készült fel az amerikai követelésekre. „Nem értünk el semmit, aminek értelme lett volna az Amerikai Egyesült Államok számára. Azt gondolom Kim abban bízott, hogy elérnénk. Mi azt kértük, tegyen többet érte. Nem volt felkészülve arra, hogy ezt tegye. Mégis, még optimista vagyok” – mondta Pompeo.

A külügyminiszter szerint az egyeztetések időt követelnek. „Úgy gondolom a következő napokban és hetekben folytathatjuk a munkát és haladást érhetünk el – elérhetjük, amit a világ akar, vagyis Észak-Korea atommentesítését és ezzel az Amerika és a világ lakosságát fenyegető veszély csökkentését.”

Egy volt amerikai diplomata szerint ami Hanoiban történt azt bizonyítja, hogy a csúcstalálkozó nem volt rendesen előkészítve. (CNN)

Nyert, de mégis vesztett a svéd szélsőjobb

0

A szavazatok 28,4%-ával a legerősebb maradt a baloldali Svéd Szociáldemokrata Párt a vasárnapi választásokon, de előretörtek a szélsőjobb Svéd Demokraták, 17,6%-ot vittek. 

Rossz hír azonban a demokraták és a szélsőjobb előretörése miatt Európa-szerte aggódók számára, hogy a jelek szerint ismét kisebbségi kormánya lesz Svédországnak. Ugyanis sem a jobboldali sem a baloldali koalíció nem ért el a többséget. Jó hír, hogy a választások előtt minden párt előre elzrkózott attól, hogy koalícióra lépjenek a szélsőjobbal.

A szociáldemokraták, a Zöldek és Baloldali Párt együttesen szereztek 40,6 százalékot, az ellenzéki középjobb Szövetség pedig 40,3%-ot. Ez utóbbi vezető ereje a második legerősebb erő, a Mérsékeltek, amely 19,8%-kot vitt.

Stefan Lofven, a szociáldemokraták elnöke máris kormányalakítási tárgyalásokra hívta a „decens” ellenzéket.

A Euronews tudósítása a pártok első kommentjeiről itt nézhető meg.

Kipöckölték Salvinit, nélküle alakul olasz kormány

Balközép-szésőbalféle koalíció alakulhat Olaszországban: megállapodott a Demokrata Párt és az 6 Csillag Mozgalom. Ezzel Matteo Salvini két pad között a földre huppan. A miniszterelnök marad Conte.

Egyelőre új választás nélkül alakulhat kormány Olaszországban: este megállapodott a balközép Demokrata Párt (PD) és az inkább szélsőbalos, elitellenes populista Öt Csillag Mozgalom (M5S). A miniszterelnök marad a régi, Giuseppe Conte (párton kívüli).

Salvini elszámolta magát

Holnap már sor is kerülhet a kormányalakítási megbízás átvételére Sergio Mattarella államfőtől. Mattarella arra törekedett, hogy

a jelenlegi parlamentben osszák újra a lapokat, így kerülve el az előre hozott választást.

Ezen ugyanis szinte bizonyosan a Matteo Salvini vezette szélsőjobbos Liga nyerne (nagyjából 38 százalékkal), amely a tőlük is szélebbre álló Olasz Testvériséggel kísérelhetett volna meg koalíciót tető alá hozni.

A szinte tűz és jég kormány tavaly júniusban alakult meg, de a két pártot a korábbi pártrendszer elutasításán és euroszkepszisen kívül szinte semmi se kötötte össze. Időközben az M5S EU-ellenessége enyhült, a Ligáé viszont erősödött. A májusi EP-választáson aztán a két párt támogatottsága megfordult, a Liga most kétszer annyi szavazót tudhat maga mögött, mint az 5 Csillag.

Ezután Salvini augusztus elején

úgy érezte, itt a lehetőség „bankot robbantani”,

és bizalmatlansági indítványt nyújtott be Conte ellen. Utóbbi azonban nyolc napja inkább lemondott. Ezután kezdődtek meg a tárgyalások a csillagosok és a PD között.

Ezzel Salvini két pad között a földre huppant. Nemhogy kormányzati tisztségét, (belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes) veszti el, a Liga kikerül a kormányból.

Európaszerte is elkalkulálták

Salvini terve a tavasszal az volt, hogy a májusi EP-választáson áttörést érnek el az EU-ellenes, a jobb szélen lévő „szuverenisták”, új centrumot hozva létre. Nem ez történt, bár a „szuperpárt” terve már ezelőtt kútba esett, mert az orosz befolyás e körben kettémetszette az ideológiailag sok hasonlóságot mutató pártokat. Ezután a Liga mások mellett a francia szélsőjobbos Nemzeti Gyűléssel és a német neonáci AfD-vel hozott tető alá új frakciót az EP-ben.

Sokáig úgy nézett ki, hogy Orbán Viktor – miután a Fidesz tagságát márciusban felfüggesztette az Európai Néppárt – társul Salvinivel és például az Osztrák Szabadságpárttal. Még május elején Budapesten is erről beszélt, kijelentve: „Keresni fogjuk az együttműködést Salvinivel. Látványosan, bevallottan és nyíltan”. De aztán kifarolt ebből, látva az európai erőviszonyok alakulását.

A neheze most jön. Nem csak a tárcák elosztásával, hanem a nehezen összeilleszthető programelemekkel. Miközben a stagnáló olasz gazdaság óriási adóssághegyet szeretne csökkenteni, az M5S népszerű terveket dédelget, például egyféle garantált alapjövedelmet, aminek nincs fedezete.

A Brexit a fő téma a ma kezdődő uniós csúcson Brüsszelben

Érkeznek az uniós csúcsra a tagállamok vezetői, és bár több témát is megtárgyalnak a kétnapos brüsszeli csúcs alatt, a mindenkit érdeklő kérdés az, hogy engednek-e Theresa May kérésének, és adnak-e haladékot a Brexitre.

Az esemény nyilvános részleteiről élőben tudósít az Euronews:

Theresa May brit miniszterelnök az elsők között érkezett, és nyilatkozott az újságíróknak. Mint mondta, „őszintén reméli”, hogy Nagy-Britannia rendezett módon hagyja el az EU-t. A brit parlament alsóházának komolyan kell vennie a brit uniós tagság megállapodás nélküli megszűnésének veszélyeit és el kell fogadnia a brit kormány és az Európai Unió megállapodását a Brexit feltételeiről.

Rövid nyilatkozatában a miniszterelnök aláhúzta: a határidő június végéig való meghosszabbításához szükséges az unióban maradó 27 tagország jóváhagyása, de ezáltal elkerülhető lenne a megállapodás nélküli brit kiválás. Fontos elfogadni, hogy Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnése (Brexit) a brit emberek döntése. Immáron három éve a szavazásnak, eljött az ideje, hogy a brit parlament ezt szentesítse – húzta alá.

A brit kormányfő hozzátette, az Egyesült Királyság uniós kiválása esetén továbbra is kiveszi részét az Európát fenyegető kihívások megoldásában a béke, a biztonság és a jólét megőrzése érdekében.

Uniós vezetők a Brexit határidejének meghosszabbításának lehetősége mellett foglaltak állást

Az Európai Tanács kétnapos ülésére érkező uniós tagországi vezetők Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnése (Brexit) március 29-én esedékes határidejének meghosszabbításának lehetősége mellett foglaltak állást Brüsszelben.

Merkel újságíróknak nyilatkozva aláhúzta, az unióban maradó tagországok vezetőinek az unió jövőjére kell gondolniuk, ezért az utolsó pillanatig azon fognak dolgozni, hogy egy rendezett kiválást érjenek el. Fel kell készülni azonban arra is, hogy a megállapodást továbbra sem fogadja el a brit parlament alsóháza, a határidő ugyanis nagyon rövid – tette hozzá.

Emmanuel Macron francia államfő kijelentette, nyitott a Brexit határidejének technikai meghosszabbítására, ugyanakkor nem lehet a végtelenségig nyújtani a fennálló helyzetet.
Aláhúzta, egyértelművé kell tenni London számára, hogy a Brexit a brit nép döntésének eredménye. Azt is, hogy a megállapodás kétéves, alapos munka eredménye, amely a lehető legjobb egyezség úgy Nagy-Britannia, mint az unió számára. Azt újratárgyalni nem lehet. Elutasítása esetén megállapodás nélkül lép ki az unióból Nagy-Britannia, az unió erre is fel van készülve – közölte.

„Nem tehetünk úgy három év leforgása után, minthogyha a brit emberek nem a kilépés mellett foglaltak volna állást” – tette hozzá a francia államfő.

Sebastian Kurz osztrák kancellár nyilatkozatában abszurdnak nevezte, ha az Egyesült Királyság rész venne a májusi európai parlamenti választáson. Rövid sajtótájékoztatóján elmondta, hogy támogatja a brit európai uniós kiválás elhalasztását, amennyiben „sikerül választ adni bizonyos fontos kérdésekre”.

„Fontos, hogy az Egyesült Királyság ne vegyen részt a választáson. Érthetetlen lenne egy olyan országnak a részvétele, amely el akarja hagyni az Európai Uniót” – tette hozzá.
A kilépés jövő heti határidejének meghosszabbításával kapcsolatban ugyanakkor leszögezte, az még mindig jobb, mint az úgynevezett kemény, megállapodás nélküli Brexit.

Leo Varadkar ír kormányfő szerint rugalmasságot kell mutatni az Egyesült Királysággal szemben a brit belpolitikai káosz miatt, és megfelelő indoklás esetén lehetővé kell tenni az európai uniós kiválás határidejének rövid kiterjesztését. Azt hangsúlyozta, hogy a bennmaradó tagállamok egyike sem szeretné, ha a szigetország megállapodás nélkül, rendezetlen módon kényszerülne kilépni az EU-ból, ezért nyitottak a hosszabbításra. Ehhez azonban az kell, hogy London indokolni tudja a kérelmét, mivel el kellene kerülni egy olyan helyzetet, amelyben pár havonta újra és újra el kell halasztani a döntéseket és a határidőket – mondta.

„A Brexit néhány rendkívül nehéz döntést követel az Egyesült Királyság részéről” – fogalmazott.

Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök Samuel Beckett abszurd drámájára utalva úgy fogalmazott, „néha olyan érzés, mint ha Godot-ra várnánk az Egyesült Királyság európai uniós kiválási folyamatának ügyében, aki azonban ez esetben remélhetőleg végül meg fog érkezni”.

Véleménye szerint kizárólag akkor hosszabbíthatják meg a szigetország kilépésének határidejét a május 26-ai európai parlamenti választáson túlra, amennyiben azon részt vesznek a britek is, de London ettől egyelőre elzárkózik. Jelenleg úgy tűnik, minden lehetőséget kizártak, márpedig így nehéz előrelépni a folyamatban – mondta. (Euronews, MTI)

Soros: Európa, kérlek, ébredj fel! – 2019. február

Európa alszik, alvajáróként a semmi felé halad. Az európai népeknek fel kell ébredniük, mielőtt túl késő lenne – írja Soros György. Ha nem, az Európai Unió úgy jár, mint a Szovjetunió 1991-ben. Sem a vezetők, sem a polgárok nem ismerték fel, hogy a lehetőségek köre igen széles, és a különböző utak eredményessége bizonytalan.

Európa, kérlek, ébredj fel! címmel írt cikket a Project Syndicate-en Soros György. Az írást a hazai olvasók számára apróbb rövidítésekkel közöljük.

Legtöbben azt feltételezik, hogy a jövő többé-kevésbé hasonlít a jelenre, de ez nem feltétlenül így van. Hosszú és változatos életemben sok olyan időszak tanúja voltam, amit radikális egyensúlynak nevezek. Ma ilyen időszakban élünk.

A következő értékvesztő pont az Európai Parlament 2019. májusi választása lesz. Sajnos az európai ellenséges erők versenyelőnyt élveznek a szavazás során. Ennek számos oka van, köztük a legtöbb európai országban fennálló elavult tagállami pártrendszer, ami akadályozza a megújulás, alkalmazkodás lehetőségét, valamint

az Európai Unió alapját képező elveket megsértő tagállamok fegyelmezésére szolgáló jogi eszközök teljes hiánya.

Az EU a közösségi vívmányokat (az uniós jog testület) alkalmazhatja a tagjelölt országokra, de nem rendelkezik elegendő kapacitással a tagállamok megfelelésének érvényesítéséhez.

Az elavult pártrendszer akadályozza azokat, akik meg akarják őrizni azokat az értékeket, amelyekre az EU-t alapították, de segít azoknak, akik szeretnék helyettesíteni ezeket az értékeket valamilyen radikálisan eltérő módon. Ez igaz az egyes országokra és még inkább a transzeurópai szövetségekre.

Az egyes államok pártrendszere tükrözi a tizenkilencedik és a huszadik században fennálló felosztásokat, mint például a tőke és a munkaerő közötti konfliktus. De a leginkább lényeges törés a pro- és anti-európai erők között van.

Az EU domináns országa Németország, de a németországi domináns politikai szövetség – a kereszténydemokrata unió (CDU) és a bajor keresztény szociális unió (CSU) között – fenntarthatatlanná vált. A szövetség addig működött, amíg Bajorországban nem volt jelentős párt a CSU jobb oldalán. Ez megváltozott a szélsőséges Alternativ für Deutschland (AfD) felemelkedésével. A tavalyi szeptemberi tartományi választásokon a CSU a legrosszabb eredményt hozta hat évtized alatt, és az AfD először jutott be a bajor parlamentbe.

Az AfD felemelkedése megszüntette a CDU-CSU-szövetség létjogosultságát.

De ez a szövetség nem bontható fel anélkül, hogy új választásokhoz vezessen, amit azonban sem Németország, sem Európa nem engedheti meg magának. A jelenlegi kormányzó koalíció nem lehet olyan erősen Európa-párti, mintha az AfD nem fenyegetné a jobb oldalát.

A helyzet azért messze nem reménytelen.

A német zöldek az országban az egyetlen következetesen Európa-barát pártnak számítanak, és a közvélemény-kutatások során továbbra is emelkednek, míg az AfD, úgy tűnik, elérte csúcspontját (kivéve a volt Kelet-Németországot). Most azonban a CDU/CSU-szavazókat olyan pártszövetség képviseli, amelynek elkötelezettsége az európai értékek iránt ambivalens.

Az Egyesült Királyságban is elavult pártstruktúra akadályozza a népakarat kifejeződését. Mind a Munkáspárt, mind a konzervatívok belsőleg megosztottak, de vezetőik,

Jeremy Corbyn és Theresa May annyira elszántak, hogy a Brexitet végigviszik,

és együttműködnek ennek elérése érdekében. A helyzet annyira bonyolult, hogy – bár a legtöbb brit nem látja át – ez lesz az ország számára meghatározó esemény az elkövetkező évtizedekben.

A Corbyn és May közötti egyezség azonban mindkét pártban ellenkezést váltott ki, ami a Munkáspárt esetében a lázadással határos. A nyilvánosság is tudatában van a Brexit szörnyű voltának. Annak esélye, hogy May tervezetét február 14-én elutasítják, napról napra növekszik. Ez az ismételt népszavazást vagy még inkább a brit 50. cikk szerinti döntés (a kilépésről – a szerk.) visszavonását hozhatja.

Olaszország hasonló helyzetben van. Az EU 2017-ben végzetes hibát követett el a dublini megállapodás szigorú betartatásával (a menekültügyben – a szerk.), amely tisztességtelen terheket ró az olyan országokra, mint Olaszország, ahol a bevándorlók először belépnek az EU-ba.

Ez lökte Olaszország túlnyomórészt Európát támogató és bevándorló választóit az anti-európai Liga és Öt Csillag Mozgalom karjába 2018-ban.

A korábban domináns Demokrata Párt szétesett. Ennek eredményeképpen a választópolgárok jelentős részének, akik továbbra is Európa-pártiak, nincs kire szavazniuk.

Van kísérlet arra, hogy egységes európai kezdeményezést szervezzünk. Néhány országban megtörténik a pártrendszerek átalakítása, például Franciaországban, Lengyelországban, Svédországban és valószínűleg máshol is.

A transzeurópai szövetségek esetében a helyzet még rosszabb.

A nemzeti pártoknak legalább a gyökerei megvannak a múltban, de a transzeurópai szövetségeket a pártvezetők saját érdeke határozza meg. Az Európai Néppárt (EPP) a legrosszabb elkövető. Az EPP szinte teljesen elvesztette alapelveit, amint azt a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor vezette Fidesz tagságának folyamatos fenntartása is bizonyítja, annak érdekében, hogy megőrizze többségét és ellenőrizze a munkahelyek legjobb elosztását az EU-ban.

Az Európa-ellenes erők jónak tűnhetnek az összehasonlításban: legalábbis vannak bizonyos elveik, még akkor is, ha szörnyűek.

Nehéz elhinni, hogy a májusban megtartandó európai parlamenti választásokon az Európa-párti pártok győzedelmeskedjenek, kivéve, ha képesek Európa érdekeit saját érdekeik elé helyezni.

Az EU megőrzését még mindig el lehet érni,

ha ennek érdekében radikálisan meg tud újulni. Ezt a rendszer szívénél kell kezdenie a jelenlegi vezetésnek és emlékezni kell arra, hogy olyan helyzetbe lavírozta magát, mint amikor a Szovjetunió összeomlott.

Az első lépés, hogy megvédjük Európát ellenségeitől, mind a belső, mind a külső ellenfelektől, az, hogy felismerje a fenyegetés mértékét. A második az, hogy felébressze az alvó pro-európai többséget, és mozgósítsa azt az értékek védelme érdekében, amelyeken az EU-t alapították. Ellenkező esetben az egyesült Európa álma válhat a 21. század rémálmává.

CDU főnökasszony: ha Orbán tagja az Európai Néppártnak, akkor vitatkozhatunk vele

0

Ha kizárnánk, akkor erre nem lenne lehetőség – mondta Annegret Kramp-Karrenbauer, aki első látogatását tette Brüsszelben azóta, hogy decemberben a német kereszténydemokraták megválasztották őt Angela Merkel utódának a CDU élére. A brüsszeli Politico interjút kért a német politikustól, akinek fontos szerep jut a májusi európai választások során. A CDU ugyanis az Európai Néppárt vezető ereje, jelöltje az uniós bizottsági elnöki posztra Jean-Claude Juncker utóda lehet ezen a fontos poszton.

Az egész EU kihívásnak van kitéve

Ne az USA és Kína határozza meg a globális gazdaság fejlődésének az irányát hanem legyen ebbe beleszólása Európának is! – ez a legfőbb üzenete a CDU főnök asszonyának. Aki tisztában van vele: sokan nincsenek tisztában a kihívással és másképp ítélik meg a helyzetet. Így fordulhatott elő, hogy Brüsszel blokkolta a tervezett Alstom-Siemens egyesülést holott olyan európai cég jöhetett volna létre, mely versenyképes az egész globális gazdaságban. Annegret Kramp-Karrenbauernek az a véleménye, hogy minél több ilyen nagy európai cégre lenne szükség, mely versenyképes az egész világon. Az EU brüsszeli központjának politikai támogatottságra van szüksége. Mire számít májusban a CDU főnökasszonya?

Széles pártkoalíció kell az európai parlamentben

A Néppárt, a szocialisták, Macron mozgalma, a liberálisok és talán a Zöldek

Ők irányíthatnák együtt az Európai Uniót a következő öt évben. Semmiféle populista szélsőséges erő nem csatlakozhat! Sem jobbról sem balról! Mi lesz Orbán Viktorral, aki gyakran úgy beszél mint a szélsőjobb populisták?

Orbán súlyos problémát jelent a Néppártnak

A szociális piacgazdaság fejlesztésében egyetértünk a Fidesz-szel. A jogállamiság tiszteletben tartását fontosnak tartjuk. Az EU ebben az ügyben nem véletlenül indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. Nem értünk egyet az egyetemi szabadság korlátozásával sem. Ha Orbán Viktor bentmarad az Európai Néppártban, akkor ott vitatkozhatunk vele. Ha kizárjuk, akkor ez a lehetőség elesik – mondta a CDU elnökasszonya a brüsszeli Politico-nak.

AKK, ahogy a német sajtó rövidíti, nem beszélt arról, hogy az Európai Néppártnak szüksége van a Fidesz támogatására. A felmérések szerint a centrum pártok gyengülni fognak mindenütt Európában míg a Fidesz még erősödhet is. Így az RMDSZ támogatásával egy csökkenő párt növekvő ereje lehet – ez pedig nem elhanyagolható az európai parlamenti erőviszonyok szempontjából. Erre számít a magyar miniszterelnök, aki nem véletlenül mondta azt Angela Merkel kancellárnak Pozsonyban a visegrádi csúcstalálkozón, hogy minden döntést halasszunk el a májusi választások utánra!…

Beiktatták Jair Bolsonarót, Brazília szélsőjobboldali elnökét

Miután hivatalosan átvette a megbízatást elődjétől, az új brazil elnök azt mondta rövid beszédében, hogy „a nép ma elkezd megszabadulni a szocializmustól és a politikai korrektségtől”. Hozzátette, hogy a brazil zászló „soha nem lesz vörös”.

A Brazíliavárosban, a Planalto palotában Jair Bolsonaro átvette a jelképes elnöki szalagot elődjétől, Michel Temertől és ezzel formálisan is ő lett Brazília 38. elnöke. Ezt követően tartott beszédében bejelentette, összehívja a parlamenti képviselőket, hogy „strukturális reformokat” hagyjanak jóvá.

Hozzátette, hogy végrehajtja a szavazó urnákban kért változtatásokat és azon fog dolgozni, hogy Brazíliát a megérdemelt kiemelt pozícióba juttassa a világban. Megígérte, hogy harcot folytat majd a politikai alkuk és egyeztetések kormányzati modellje ellen és megszabadítja a nemzetet „az értékek kifordításától, az óriási államtól és a politikai korrektségtől”.

Szakít azzal az ideológiával, amely szerinte „védelmezi a banditákat és kriminalizálja a rendőröket”.

A gazdaságról Bolsonaro azt mondta, hogy szembeszáll a világválság hatásaival, javasolni fogja és bevezeti a „szükséges reformokat”. Más gazdag nemzetek mintájára az alapképzést helyezi majd előtérbe.

Beszéde végén Jair Bolsonaro utalt az ellene elkövetett szeptemberi merényletre és megismételte kampányának egyik szlogenjét: „A mi zászlónk soha nem lesz vörös. Csak akkor, ha szükség lesz a vérünkre ahhoz, hogy megtartsuk zöldnek és sárgának”.

Orbán Viktor gratulált

A magyar kormányfő, aki egyike volt a kevés megjelent külföldi vezetőnek, gratulált Jair Bolsonarónak. Valószínűleg tetszett neki a beszéd is – bár erről nem nyilatkozott facebook oldalán.

Forrás: Facebook

Orbán Benjamin Netanjahuval is tárgyalt

A 2019 elején Jeruzsálemben tartandó V4-Izrael csúcstalálkozóról is tárgyalt Orbán Viktor és Benjámin Netanjahu Brazíliavárosban.

A két miniszterelnök áttekintette a magyar-izraeli kapcsolatok aktuális kérdéseit. Egyetértettek abban, hogy a következő időszakban szorosabbra fűzik a magyar-izraeli biztonságpolitikai és védelmi együttműködést.

MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Trump gratulált a brazil elnöknek beiktatási beszédéhez

Az amerikai elnök gratulált Jair Bolsonarónak a beiktatási ünnepségén elmondott beszédéhez. „Gratulálok Jair Bolsonaro elnöknek, aki nagyszerű beiktatási beszédet mondott. Az Egyesült Államok önökkel van” – írta Twitter-bejegyzésében Donald Trump.

Bolsonaro szintén Twitter-bejegyzésben köszönte meg az amerikai elnöknek „a bátorító szavakat”. „Együttes erővel, Isten segedelmével, felvirágzást és haladást teremtünk népeinknek” – hangoztatta.

A fasiszta Jair Bolsonaro nézeteiről, a győzelmét lehetővé tevő válságról itt olvashat részleteket >>>

Két év a Mol-vezérnek – Horvátországban

Első fokon 6 év börtönbüntetésre ítélte hétfőn a Zágráb megyei bíróság Ivo Sanader volt horvát kormányfőt, az ő megvesztegetésével vádolt Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója távollétében 2 év börtönbüntetést kapott – közölte a horvát köztévé. Újra felerősödhet a Mol kiszállása az INA-ból.

A bíróság az egy év és két hónapja kezdődött egyesített perben a két vádlottat bűnösnek mondta ki vesztegetés elfogadásában, illetve vesztegetés elkövetésében. Maja Stampar Stipic bírónő indoklása szerint Sanader megegyezett Hernádi Zsolttal, hogy

tízmillió euró fejében a magyar társaság irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari cég felett,

és arról, hogy az INA-ból kivonják a veszteséges gázágazatot. Sanader a kormányülésen azt kérte, hogy fogadják el azt a jelentést, amelyben átengedik a Molnak az INA irányítását, ezt a kabinet megtette – mondta a bírónő.

Az ítélethirdetésen egészségi okok miatt nem vett részt Sanader. A volt kormányfő egy másik ítélet miatt börtönben van, miután az ország legfelsőbb bírósága jogerősen 6 évre felemelte büntetését a Planinska néven ismert korrupciós ügyben.

A bíróság Sanadert ötmillió euró értékű vagyonelkobzásra is ítélete.

Sanadernek és Hernádinak mintegy 60 ezer kuna (nagyjából 2,6 millió forint) perköltséget is ki kell fizetnie.

Robert Jezic, a Sanader-per koronatanúja korábban azt állította, hogy a 10 millió euró felét a Mol az ő tulajdonában lévő svájci vállalat számlájára utalta. Jezic kijelentette, hogy a pénzt a legrövidebb időn belül átutalja a bíróság számlájára, de ezt évek óta nem tette meg. Az ítélet szerint Jezicnek ezt a pénzt most át kell utalnia.

Sanader ügyvédei a sajtónak elmondták, fellebbeznek az ítélet ellen. Jadranka Slokovic ügyvéd elmondta: nem lepte meg őket az ítélet.

A perben szisztematikusan megsértették a vádlott és a védőügyvédek jogait is

– hangsúlyozta.

Sanadert ebben az ügyben korábban már jogerősen elítélték.

A Hypo Bank- és a Mol-INA-ügyek egyesített perében a Zágráb megyei bíróság 2012 novemberében nem jogerősen tíz év börtönbüntetésre ítélte háborús nyerészkedés, hivatali visszaélés és vesztegetés miatt. A legfelsőbb bíróság a büntetést 2014-ben jogerősen nyolc és fél évre enyhítette. A volt horvát miniszterelnök ezt követően eljárási hibák miatt az alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért, a testület pedig

2015 júliusában hatályon kívül helyezte az ítéletet és újratárgyalást rendelt el.

A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek. A Mol és Hernádi  visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért.

A magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette.

A magyar bíróság 2013-ban megtagadta a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását Hernádi ellen,

mert álláspontja szerint a parancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette.

A Mol elnök-vezérigazgatója 2016 októberében lekerült az Interpol körözési listájáról, mert a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg az ellene kiadott elfogatóparancsot. Horvátország a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz (UNCITRAL) fordult. A szervezet 2016. deceemberében a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó

valamennyi horvát kérelmet elutasította.

Horvátország ennek ellenére úgy döntött, folytatja a horvátországi büntetőeljárást, és közvetlenül a magyarországi igazságügyi szerveknek küldte el a Hernádi ellen kiadott európai elfogatóparancsot, valamint 2018 augusztusában újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést. A horvát rendőrség a kérelmet azzal indokolta, hogy az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták.

A magyar

Fővárosi Törvényszék tavaly augusztusban ismét megtagadta az európai elfogatóparancsot.

A törvényszék a döntést azzal indokolta, hogy „fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása”.

A zágrábi bíróság 2015 decemberében egyesítette a két pert azzal az indokkal, hogy az INA-Mol-ügyben indított két eljárás kapcsolatban van egymással, és ugyanazon bizonyítékokra alapszik, továbbá mindkét ügy azonos fázisban van, ezzel pedig megteremtődtek a feltételek a peregyesítéshez.

A Mol-csoport csalódottan értesült az ítéletről

a Sanader-perben, hiszen a korábbi határozatok, mind a magyar hatóságok, mind pedig a horvát kormány által kezdeményezett nemzetközi választottbíróság (UNCITRAL) részéről azt állapították meg, hogy a Mol nem követett el bűncselekményt – közölte a cég. Azt is megjegyezték, a Mol ragaszkodik korábbi érveihez, határozottan visszautasítja a nem megfelelő üzleti magatartásra vonatkozó állításokat, és továbbra is minden eszközzel védekezik a bűncselekménnyel kapcsolatos alaptalan vádak ellen. Csalódás van bennünk, de meglepetés nincs:

ez már nem az első tisztességtelen eljárás volt, amit Horvátországban folytattak le

– írták.

Leszögezték, az elnök-vezérigazgató továbbra is teljes mértékben élvezi a Mol-csoport Igazgatóságának bizalmát és támogatását. A Mol INA-val kapcsolatos stratégiája pedig változatlan, ahogyan azt néhány hete is bebizonyítottuk a rijekai maradékfeldolgozási projekttel kapcsolatos beruházási döntés jóváhagyásával” – áll a közleményben.

Az ügy hátterében a Mol fokozatos tulajdonszerzése áll a horvát olajcégben. Hosszú évek után a magyar vállalat 49,08 százalékot szerzett, 44,84 százaléka pedig a horvát államé maradt. Vagyis csupán relatív többséget élvez a Mol, amely azonban az idők során eurómilliárdokat költött a korábban lerobbant állapotú INA korszerűsítésére. Miután a legnagyobb részvényes lett (akkor 47 százalékkal), a horvát kormánnyal kötött megállapodás nyomán megkapta az irányítói jogokat is az INA-ban.

Az abszolút többség megszerzése nem sikerült,

mert időközben feltámadt a nacionalista közhangulat Horvátországban, amelynek korábbi kormánya megakadályozta a különféle kisebb befektetők részesedésének megvételét. Ebben a hullámban a horvátok többször kinyilvánították szándékukat, hogy visszaveszik a Mol részét az INA-ban. A vita az elmúlt tíz évben elérte a kormányok szintjét (már csak azért is, mert a magyar államnak negyedrésznyi tulajdona van a Molban), és Orbán Viktor is úgy nyilatkozott: a békesség érdekében megfontolandó a visszavásárlás. A Mol vezetése nem zárkózik el ettől, de

Horvátországnak nincs annyi pénze, amennyi kellene a visszavételhez.

Lehetséges, hogy a Mol rövidre zárhatta volna a vitát már évekkel ezelőtt. Ha a privatizációs szerződés – amelyet még Medgyessy Péter magyar miniszterelnök jelenlétében írtak alá bő másfél évtizede – tartalmazna valamit arra a helyzetre, ha a Mol az eredeti szándékkal szemben nem tudna abszolút többséget szerezni az INA-ban; az irányítási jog egyértelmű tisztázása vállalati érdek.

Különösen azért lenne ez jó, mert

a vád Hernádival és Sanaderrel szemben meglehetősen gyenge lábakon áll.

Az első számú bizonyíték egy éttermi belső felvétel, amelyen – hang nélkül – annyi látható, hogy kettejük beszélgetése közben Hernádi egy cédulára felír valamit (ez nem olvasható el a felvételen) és átadja Sanadernek. Fontos, hogy az irányítás engedélyezése ekkorra megtörtént, és Sanader addigra elvesztette a választást, tehát

már nem volt miniszterelnök.

Ráadásul a per koronatanúja, Robert Jezic, korábban üzletelt az INA-val (sőt, baráti viszony fűzte Sanaderhez), és nagy összegű tartozása lett a horvát céggel szemben. Ezt pedig csak úgy tudta volna megúszni, ha a Mol nem veszi át a cég feletti irányítást.

A Mol kiszállása a mostani ítélettel újra napirendre kerülhet. A cég változatlanul nyitottságát hangoztatja. Kérdés újra csak az ár.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK