Világ

Ismét lecsapott a Boko Haram

0

Legalább húsz ember meghalt a Boko Haram terrorszervezet támadásában Nigéria és Kamerun területén.

Nigéria északkeleti részén, Borno szövetségi állam központjától, Maiduguritól 15 kilométerre, egy mecsetben felrobbantotta magát egy terrorista. Öt ember meghalt, sokan megsebesültek.

Egy másik helyszínen, a kameruni határ térségében, Banki településnél egy jármű aknára futott, négyen meghaltak, köztük egy nő és két gyerek. Kamerun északi részén Guderi faluban a Boko Haram meggyilkolt 11 embert.

A támadással a szervezet azt torolta meg, hogy a régióban elfogták embereiket.

A Boko Haram 2014 végén egy Belgium nagyságú területet tudhatott magáénak Nigériában, azóta viszont a hadsereg a környező államok támogatásával visszaszorította a szélsőségeseket. A frakciókra töredezett terrorcsoport ezért gerillahadviselésre tért át: Nigéria mellett Csád, Niger és Kamerun területén is falvakat rohan le, valamint a hatósági célpontok helyett polgári személyeket és intézményeket kezdett támadni. A szélsőségesek felkelésében már több mint húszezren meghaltak.

A szervezet a saría (iszlám jogrendszer) radikális értelmezésén alapuló iszlám állam létrehozásáért harcol. A „nigériai táliboknak” is nevezett terrorszervezet neve hausza nyelven azt jelenti, a nyugati tan tilos, tagjai szentségtörésnek tartják az oktatást.

Izrael lelőtt egy Szíriából berepülő drónt

0

A légvédelem Patriot rakétával lőtte le a pilóta nélküli repülőt.

Az ország északi részéből, Cfát város mellől indították a Golán-fennsík fölött repülő drónt lelövő rakétát, amely a két ország közötti demilitarizált övezetre zuhant. Avigdor Liberman védelmi miniszter azt mondta:

„Izrael súlyosnak tekinti felségterületének minden megsértését, és erővel felelünk minden provokációra.”

Azt is mondta: „A szíriai rezsimet tekintjük felelősnek minden lövésért, és nem engedjük egy síita tengely megteremtését Szíriában, amely a további akciók kiindulópontja lehetne.” Ezzel az Aszad-rezsim Iránnal való szövetségére utalt.

Korábban is voltak hasonló incidensek, legutóbb két hónapja is ezen a környéken lőttek le egy drónt, amelyet a libanoni síita terrorszervezet, a Hezbollah irányított Izrael felé.

Orbán – Frankenstein

„Dr. Frankenstein egy olyan szörnyet hozott létre, amelynek a testrészei külön-külön rendben vannak. Csak az egész az, ami problematikus!” – így jellemezte a nemzeti együttműködés rendszerét Rui Tavares, aki a brüsszeli Politiconak nyilatkozott.

A portugál politikus volt az az Európa Parlamenti képviselő, akit megbíztak azzal, hogy elkészítse a jelentést a magyar demokrácia állapotáról 2012-ben. 2010 óta a magyar demokrácia állaga folyamatosan romlik – ebben megegyeznek azok, akik elmondták a véleményüket a Politiconak. Az Európai Unió a hónap végéig terjeszti elő álláspontját a 27 tagállam belső helyzetéről, a jogállami normák betartásáról. Bár vizsgálat csak két tagállam: Magyarország és Lengyelország ellen folyik, de sokan vérszemet kaptak amikor látták, hogy Orbán Viktor meg tudja valósítani autokrata elképzeléseit annak ellenére, hogy Brüsszel ezeket határozottan ellenzi.

Miért nem tudja Brüsszel megállítani Orbánt?

A Politico összeállításában a nyilatkozók többsége ennek okát elsősorban abban látja, hogy a Fidesz még mindig tagja az Európai Néppártnak, amelynek a frakciója a legerősebb az Európai parlamentben. Barroso egykori bizottsági elnök szerint ennek nem volt jelentős szerepe, de az összes többi nyilatkozó másképp látja az ügyet. Azt is hangsúlyozzák, hogy a migráns politika megítélésében Orbán sok politikai szövetségest szerzett az Európai Unióban, és ez elősegítette az autokrata rendszer megteremtését Magyarországon.

Német támogatás

A Politico nem foglalkozik a gazdasági érdekekkel pedig ezek meghatározóak Orbán Viktor politikai pályafutásában. A magyar miniszterelnök kivételesen szoros kapcsolatot épített ki a német autógyárakkal, melyek munkahelyek ezreit teremtették meg Magyarországon. Az Audi és a Mercedes jelentős kormányzati támogatásban részesül, cserébe viszont Merkel kancellárt arra ösztönzik, hogy fogadja el Orbán politikáját. Ennek a támogatásnak meghatározó szerepe van a magyar miniszterelnök Európa politikájában, amely szemben áll Brüsszellel. A magyar miniszterelnök abban bízik, hogy a németek befolyása az Európai Unióban meghatározó. Amíg ők megtalálják a számításukat Magyarországon addig az uniós bírálatoknak nemigen lesz foganatja. A mostani gazdasági válság felboríthatja ezeket a számításokat, de amikor egész Európa 1945 óta a legnagyobb krízissel kénytelen szembenézni akkor a magyar jogállamiság kérdése aligha képez majd abszolút prioritást Brüsszelben.

Merkel ismét beleveti magát az EU-s ügyekbe

0

Angela Merkel is résztvesz az EU csúcson, mely a keleti partnerkapcsolatokkal foglalkozik, és ez is azt mutatja, hogy Németország milyen jelentőséget tulajdonít az egykori szovjet tagállamoknak – mondta Johannes Hahn bővítési biztos a Deutsche Wellének.

Angela Merkel – a kormányalakítási gondjai miatt – nem ment el a legutóbbi EU csúcstalálkozóra, melyet Göteborgban tartottak a szociális helyzetről. Most hat egykori szovjet tagállamot hívtak meg Brüsszelbe: Ukrajnát, Fehéroroszországot, Georgiát, Moldovát, Azerbajdzsánt és Örményországot.

Aljakszandr Rihoravics Lukasenka fehérorosz elnök nem vesz részt, hiába hívták, pedig az országa szerződést kíván kötni az Európai Unióval, és az EU nyitott is erre. Jelenleg az EU nincs olyan állapotban, hogy új tagokkal bővüljön, ráadásul olyanokkal, akik mindent megígérnek, hogy pénzt kaphassanak, majd nem nagyon teljesítenek semmit sem – véli Hahn. „Ezért most az ígéretek teljesítésének időszaka kell, hogy következzen”- hangsúlyozta a bővítési biztos.

„Az célunk, hogy az EU keleti határai közelében jólétben élő és sikeres államok legyenek”

– hangsúlyozta Johannes Hahn bővítési biztos, aki a keleti partner kapcsolatokkal foglalkozó brüsszeli csúcstalálkozó alkalmából nyilatkozott a Deutsche Welle közszolgálati médiának.

„Ne piszkos módszerekkel nyerjék a választásokat Európában!”

Vera Jourova uniós biztos törvény tervezetet készít elő, amely korlátozni fogja az államok befolyásolási lehetőségeit a választások során. Különösen nagy figyelmet szentelnek annak, hogy egyes nagyhatalmak mint Oroszország vagy Kína megpróbálják befolyásolni az uniós tagállamok választásait.

„Nem akarunk az Igazság Minisztériuma lenni!” – hangsúlyozta Vera Jourova, aki nemcsak uniós biztos, de egyben alelnöke is a brüsszeli bizottságnak. Korábbi bírálatai miatt a magyar kormányzat megszakította vele a kapcsolatot. Sőt Orbán Viktor miniszterelnök arra kérte Ursula von der Leyent, a brüsszeli bizottság elnökasszonyát, hogy bocsássa el Vera Jourovat. Ez természetesen nem történt meg.

A cseh biztos asszony most újságírók előtt hangsúlyozta:

„nagyon fontos, hogy fair viták legyenek a választások résztvevői között!”

Vera Jourovat az is aggasztja, hogy az informatikát sokan az álhírek (fake news) terjesztésére használják, hogy ily módon érjék el politikai céljaikat. Európa keleti felében nem ismeretlen ez a módszer, de Donald Trump bevezette Amerikában is, és ez ösztönzést adott sok politikai szervezetnek Európában is.

„Az egész világon növekszik a nyomás a demokráciára és a jogállamra”

– fogalmaz az uniós dokumentum.

Európát elárasztják az álhírek és az összeesküvés elméletek a Covid 19 pandemia idején , és ennek komoly hatása lehet minden tagállam politikai életére is. Ezt szeretné megakadályozni az EU törvénytervezete , melyet jövőre terjesztenek az Európai parlament elé.

Elítélték „Bosznia mészárosát”

0

Szerdán a hágai Nemzetközi Törvényszék emberiesség elleni bűncselekménye vádjában bűnösnek találta és életfogytiglani börtönre ítélte Ratko Mladićot, a boszniai szerb hadsereg parancsnokát.  Mladić rosszulléte miatt megszakadt az ülés,
fél órával később folytatták az ítélethirdetést. Végül az ítélet felolvasása alatt ki kellett vezetni a teremből, mert kiabálni ke
zdett. 

Ratko Mladić ellen egy 11 pontos vádiratot nyújtottak be amely, tartalmazta a kétrendeli népirtás, valamint háborús és emberiség elleni bűncselekmények – gyilkosság, deportálás és túszejtés – szerepeltek. Ezeket a cselekményeket a jugoszláv háborúk ideje alatt, 1992 és 1995 között követtek el a bosnyákok és horvátok ellen. Mivel ő volt a boszniai szerb hadseregparancsnok, ezért ő tartják felelősnek az 1995-ös srebrenicai népirtásért is, amely során a boszniai szerb erők nyolcezer bosnyák férfit és fiút mészároltak le.  Ezenfelül további hét bosnyák-szerb település ellen végrehajtott tömeggyilkosságban merült fel a parancsnok szerepe. Ő rendelte el Szarajevó 1992-es bombázását is.

Mladićot 2011. május 26-án – közel egy évtizednyi bujkálás után – fogták el, majd kiadták a  hágai Nemzetközi Törvényszéknek. A per 2012-ben kezdődött, de 2016 decemberében hangozott el a záróbeszéd.  500 tárgyalási napot tartottak, majdnem hatszáz tanút hallgattak meg, és 106 különféle bűncselekménnyel kapcsolatban közel 10 ezer bizonyítékot vizsgáltak meg.

Ratko Mladić életútjáról és a jugoszláv háborúkról készült összefoglalónkat itt olvashatják.

Bolgár nő az EU jelöltje az IMF élére

Krisztalina Georgieva jelenleg a Világbank második számú vezetője. Egy amerikai-európai megállapodás alapján a Világbanknak mindig amerikai míg a Nemzetközi Valutaalapnak európai vezetője van. A francia Christine Lagarde asszony azért mondott le a Nemzetközi Valutaalap éléről, mert az Európai Központi Bank elnöke lesz.

Mindez része annak a csomagtervnek, melyet Emmanuel Macron francia elnök dolgozott ki az európai vezetői posztok elosztására. Így lett a német Ursula von der Leyen a brüsszeli bizottság elnöke és Christine Lagarde az EKB elnöke. Az Európai Unió keleti tagállamai azért támogatták ezeket a jelölteket, hogy aztán cserébe ők is kapjanak egy fontos tisztséget: ez pedig az IMF vezetői posztja. Ezért lett az Európai Unió jelöltje a Nemzetközi Valutalap élére Krisztalina Georgieva. Akinek a megválasztása egyáltalán nem biztos. Az amerikaiaknak és az európaiaknak ugyanis már nincsen többségük az IMF-ben vagyis szükség van néhány más állam meggyőzésére. Kína, Oroszország és más államok gyakran bírálták az amerikai-európai megállapodást a vezetői posztok elosztásáról. Lehet, hogy most megpróbálkoznak egy saját jelölttel, de annak igen nehéz lesz többséget szereznie az uniós jelölttel, a bolgár Krisztalina Georgieva-val szemben.

Irán ismét lefoglalt egy olajszállító hajót

Újabb olajtankhajót foglaltak le az iráni a Forradalmi Gárda naszádjai. Körbevették a hajót, és irányváltásra kényszerítették, körülbelül 30 emberrel a fedélzetén.

Irán egy héten belül másodszor foglalt le külföldi olajszállító tartályhajót. Az Iráni Forradalmi Gárda Gárda Haditengerészetének (IRGCN) nagysebességű csónakjaiból álló flotta szerdán elfoglalta a panamai zászló alatt hajózó görög „Niovit” a Hormuzi-szorosban – közölte az amerikai hadsereg. A tartályhajó rakomány nélkül úton volt Dubaiból Fujairahba, az Egyesült Arab Emírségek másik kikötőjébe.

A világ egyik legfontosabb hajózási útvonala a Hormuzi-szoroson halad keresztül. Az olajkereskedelem jelentős részét olyan hajók bonyolítják le, amelyeknek át kell haladniuk a szoroson. A terület újra és újra a politikai összefonódások miatt kerül a címlapokra.

„Egy tucatnyi IRGCN gyorstámadó naszád hemzsegett a szoros közepén” – áll a bahreini székhelyű amerikai ötödik flotta közleményében. A Forradalmi Gárda ezután irányváltoztatásra kényszerítette a tankert, és behatolt az iráni felségvizekre.

Néhány nappal azelőtt az iráni hadsereg haditengerészeti ereje múlt csütörtökön egy másik olajszállító tartályhajót foglalt el az Ománi-öbölben, amit az 5. flotta a nemzetközi jog megsértésének és „a tengeri biztonság és a globális gazdaság fenyegetésének” minősített.

Irán ugyanakkor azt közölte, hogy a török ​​által üzemeltetett, kínai tulajdonú, Advantage Sweet nevű tankhajó, amely Houstonba tartott (Texas állam), amely Kuvaiti kőolajat szállított az amerikai Chevron Corp. energiacégnek, ütközött egy iráni hajóval, melynek következtében több legénység eltűnt és megsérült.

Irán azt is közölte, hogy az Advantage Sweet, amelynek körülbelül kéttucatnyi indiai legénysége volt, áthaladt a Hormuzi-szoroson, és többszöri figyelmeztetés ellenére elmenekült a helyszínről.

A nyugati média azonban arról számolt be, hogy a hajó lefoglalása válasz volt arra, hogy az Egyesült Államok napokkal korábban elkobzott egy olajszállító tartályhajót Teheránnal szembeni egyoldalú szankcióinak érvényre juttatása érdekében.

Helikopter olajszállító tartályhajó felett

A görög parti őrség szóvivője azt mondta az AFP-nek, hogy körülbelül 30 ember tartózkodott a hajón, köztük egy görög kapitány és a legénység tagjai a Fülöp-szigetekről és Srí Lankáról.

Hasonló események 2018 óta történtek a régióban. Csütörtökön az iráni haditengerészeti egységek helikopterekről ereszkedtek le egy Marshall-szigeteki lobogó alatt közlekedő olajszállító tartályhajó fedélzetére. A Tankertrackers.com weboldal szerint a hajót az iráni Bandar Abbász kikötőjébe vitték.

Az Ambrey tengerészeti biztonsági cég azt mondta, hogy a két hajót egy iráni olajat szállító görög tartályhajó amerikai elfogása után foglalták le. A múltban Irán megtorolta az iráni olajkészletek lefoglalását. Az Irán elleni amerikai szankciók elsősorban az ország olajeladásait célozzák.

Londoni robbantás: Elfogtak egy fiatal férfit

0

Egy 18 éves fiút fogtak el Doverben, a londoni merénylettel kapcsolatban.

A rendőrség közleménye szerint a terrorellenes törvény alapján fogták el a fiatal férfit, Dover kompkikötőjében.

A rendőrség szerint

a letartóztatás nagy jelentőségű,

de a terrorkészültség továbbra is a legmagasabb, kritikus szinten marad.

A legtartóztatott férfiről egyelőre nem mondanak többet. A BBC szerint további fejlemények is várhatók a nyomozásban.

A londoni metróban történt robbanásban 30-an sérültek meg.

Félezer embert mentettek ki a tengerből az olasz partoknál

0

A menekültek Líbia partjaitól indulva a földközi-tengeri útvonalon keresztül próbálták elérni az olasz partokat.

A mentési munkálatokban a Proactiva Open Arms nevű spanyol civil szervezet is részt vett, amely később Twitter-profilján tudatta, hogy 375 migránst, köztük 77 nőt és 52 kiskorút szállított az olasz partokhoz.

A mentésben részt vevő hajók további nyolc ember holttestére bukkantak annak a négy gumicsónaknak közelében, ahonnan az említett félezer embert korábban kimentették. Az áldozatokkal kapcsolatos további részleteket a tájékoztatás nem közölt.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai alapján

július 17-ig 110 ezer 374 menedékkérő érkezett az EU-ba

a Földközi-tengeren keresztül. Csaknem 85 százalékuk, 93 ezer 213 ember Olaszországban ért partot, 10 ezer 250 Görögországban, 6524 pedig Spanyolországban.

2360 ember a tengerbe veszett, vagy az eltűntek nyilvántartásában szerepel.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK