Kezdőlap Világ Oldal 193

Világ

Van-e a zsidóknak jövője Európában?

Pinchas Goldschmidt, az Európai Rabbi Konferencia elnöke  abból az alkalomból tette fel a kérdést, hogy a világ most emlékezik meg Auschwitz felszabadulásának hetvenötödik évfordulójáról.

A rabbi visszaemlékezik arra, hogy nagyszüleit Magyarországról vitték marhavagonban Auschwitzba, ahol gázkamrába kerültek sok rokonukkal együtt. A mai európai zsidóságot alapvetően meghatározza a holokauszt élménye – hangsúlyozza a rabbi, aki a német közszolgálati Deutsche Welleben fejtette ki a nézeteit. Pinchas Goldschmidt rabbi emlékeztet arra, hogy a holokauszt után az európai zsidók nagy része úgy érezte: nincsen jövője Európában! Kivándoroltak az Egyesült Államokba vagy Palesztinába, ahol azután 1949-ben megalakult Izrael állam. Csak egy kisebbség maradt meg Európában – hangsúlyozza a rabbi.

Háromféle antiszemitizmus létezik

Pinchas Goldschmidt rabbi szerint ma Európában a szélsőjobboldali, a szélsőbaloldali és az iszlamista antiszemitizmus létezik. Egyre inkább hallatja a hangját. A zsidók közösségei több mint 1700 éven át voltak aktív részesei az európai történelemnek. Európának mindig hasznára váltak a zsidók. Ezt kérdőjelezte meg a holokauszt. „A mi célunk világos: maradni szeretnénk Európában, és abban reménykedünk, hogy ez lehetséges is lesz!” – hangsúlyozta az Európai Rabbi Konferencia elnöke, aki a Deutsche Welleben fejtette ki a nézeteit Auschwitz felszabadulásának hetvenötödik évfordulóján.

Megszólalt Angela Merkel

Angela Merkel volt német kancellár (CDU) elítélte az Ukrajna elleni orosz támadást, és támogatta az SPD utódjának, Olaf Scholznak az erőfeszítéseit Vlagyimir Putyin elnök megállítására.

„Az oroszországi agressziós háború mélyreható fordulópontot jelent Európa történelmében a hidegháború vége után” – mondta Angela Merkel pénteken Berlinben, a német hírügynökség kérésére.

„Semmi sem indokolja a nemzetközi jog nyilvánvaló megsértését, a lehető leghatározottabban elítélem.”

„Gondolataim és szolidaritásom az ukrán néppel és a Volodimir Zelenszkij elnök vezette kormánnyal ezekben a szörnyű órákban és napokban” – mondta Angela Merkel.

Teljes mértékben támogatom a német kormány, valamint az Európai Unió, az Egyesült Államok és Németország partnereinek minden erőfeszítését a vezető gazdasági nemzetek G7 csoportjában, a NATO-ban és az ENSZ-ben, hogy „a lehető leggyorsabban véget vessenek ennek az agressziós háborúnak”.

„A legnagyobb aggodalommal és együttérzéssel” követem a fejleményeket – mondta a volt kancellár. Merkel külön kitért arra, hogy Oroszország „ennek a független államnak a területi integritása és szuverenitása” elleni újabb támadása ezúttal egész Ukrajnát érinti. Oroszország már 2014-ben elfoglalta az ukrán Fekete-tengeri Krím-félszigetet.

Hivatali ideje alatt Merkel nagy jelentőséget tulajdonított a Putyinnal való kommunikációs csatornák nyitva tartásának.

Comey: Trump egy maffiafőnök

0

Donald Trump amerikai elnök tavaly leváltotta az FBI igazgatóját, aki túlságosan buzgón vizsgálta, hogy a 2016-os elnökválasztási kampányban milyen szerepet játszottak az oroszok. James Comey most egy könyvvel jelentkezett, amelyből előzetesen néhány részletet ismertetett a Washington Post.

 

A Trumpot igen mérsékelten kedvelő lap azt a részt emeli ki, amelyben az USA jelenlegi elnökét egy maffiafőnökhöz hasonlítja az FBI kirúgott igazgatója. James Comey arról ír, hogy pályája elején gyakran hallgatott ki maffiózókat, köztük főnököket is, s amikor Donald Trumppal beszélt mindig az volt az érzése, hogy egy maffiafőnök előtt áll.

Trump éppoly gátlástalanul hazudik, mint azok, mert tudja: az emberei feltétlenül hűségesek hozzá! Valamiféle hűségeskü köti őket Trumphoz, éppen úgy, mint az „omerta”, a hallgatási tilalom a maffiában.

De miről is kell hallgatniuk Trump hű embereinek?

Például arról a videóról, amelyen Donald Trump egy moszkvai szállodai lakosztályban meglehetősen egyértelmű helyzetben látható. Az FBI-nak az a gyanúja, hogy ezzel a videóval tartja sakkban az USA elnökét az orosz titkosszolgálat. Trump természetesen felháborodottan cáfol:

„Olyan embernek tart, aki prostikhoz jár?!”

– kérdezte dühösen az FBI igazgatót. Aki azonban tényleg olyan embernek tartotta, már csak azért is, mert tudott arról, hogy Trump ügyvédje 130 ezer dollárt fizetett egy pornószínésznőnek, hogy hallgasson a kínossá vált viszonyról.

Alig jelent meg az előzetes „A Higher Loyalty: Truth, Lies and Leadership” hangzatos címet viselő könyvből, Trump máris Twitteren reagált:

 

„Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy leválthattam James Comey-t, aki gyenge igazgatója volt az FBI-nak, és akinek bíróság előtt lenne a helye kiszivárogtatásért.”

James Comey eltávolítása után Robert Mueller egykori FBI igazgató vette át a vizsgálatot Trump ügyében. Az FBI nemrég lerohanta Trump magánügyvédjének irodáját és a lakását. Az USA elnöke állítólag azt fontolgatja, hogy Robert Muellert is kirúgja. Közben Trump azzal dicsekszik: egyetlen amerikai elnök sem volt még olyan kemény és határozott, mint ő Oroszországgal szemben! Tucatszámra utasított ki orosz diplomatákat és jóváhagyta a Szíria elleni légicsapást annak ellenére, hogy az ottani légvédelmet irányító oroszok azzal fenyegetőztek: lelövik az amerikai rakétákat.

James Comey azt írta Trumpról: veszélyes, mert álomvilágban él miközben öntelt és magabiztos, mint azok a maffiafőnökök, akiket korábban a kirúgott FBI igazgató juttatott rács mögé az Egyesült Államokban.

A fapadosok a nyertesei a pandémia utáni újrakezdésnek

A Covid vírus padlóra küldte az egész légiforgalmat, de a nyitás után fellendülés jött, amely még nem érte el a 2019-es szintet. Az újrakezdést leginkább a fapadosok tudták kihasználni, mert a gazdasági válságjelek miatt az utasok azt nézték: hogy lehet a legolcsóbban repülni?

A fapadosok részesedése az európai légiforgalomban utolérte a hagyományos repülő társaságokat – írja a párizsi üzleti lap, a Les Échos.

Hogy sikerült elérni ezt? Úgy ,hogy míg a hagyományos légitársaságok 2022- ben nem érték el a pandémia előtti eredményeket addig a sikeres fapadosok felül is múlták azt: Ryanair, Wizzair, Volotea. Az Eurocontrol szerint az európai légiforgalom összesen a
83%-át érte el a járvány előtti 2019-es szintnek a tavalyi évben. A fapadosok és a hagyományos légitársaságok részesedése egyharmad körül  volt 2022-ben: 32,4% jutott a régi nagy cégeknek, és 32,3% a fapadosoknak.

2019-ben 36-32-re vezettek még a hagyományos légiforgalmi társaságok. A maradék egyharmadot a belföldi járatok teszik ki 3%, illetve a charter járatok valamint a légi áruszállítás, amelynek megnőtt a jelentősége a pandémia idején.

Óriási ugrás 2022-ben

9,3 millió légijáratot regisztráltak Európában tavaly. Ez óriási ugrás a pandémia alatti állapotokhoz képest: +3,1 millió légijárat, de még nem érte el a 2019-es szintet.A fapadosok 85%-át érték el a 2019-es eredménynek, de a legsikeresebbek túlteljesítettek: Ryanair 109%, Wizzair 114%.

Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt lassúbb volt a légiforgalom helyreállása Európában mint ahogy azt a nyitáskor remélték. Minthogy a háború elhúzódni látszik Ukrajnában, ezért még az idén sem éri el várhatóan a pandémia előtti szintet a légiforgalom Európában – jósolja az Eurocontrol, amely arra számít, hogy idén a 2019-es csúcs 93%-át teljesíti majd a légiforgalom, amely csak 2025-ben lesz képes arra, hogy meghaladja a pandémia előtti szintet.

Carlsberg: Putyin lenyúlta az oroszországi cégünket

A dán sörgyár nyáron veszítette el végképp az ellenőrzést oroszországi vállalkozása fölött. Moszkva szerint “csak átmeneti állapotról van szó.”

“Kétségbevonhatatlan tény, hogy az oroszok ellopták a cégünket, mi pedig nem engedjük meg, hogy ezt a legitimitás mögé elrejtsék” – jelentette ki Jacob Aarup-Andersen a Carlsberg elnök-vezérigazgatója.

Régóta húzódó vitáról van szó hiszen a dán sör igen népszerű Oroszországban: 8 Baltika sörözőben 8400 alkalmazott szorgoskodott békeidőben. Csakhogy Putyin 2022 február 24-én megtámadta Ukrajnát, melyet Dánia – a NATO tagállamok döntő többségével együtt – azóta is támogat. A nyugati cégek megkezdték a kivonulást Oroszországból, de a sörözőket nemigen lehet áthelyezni, ezért megkezdődött a huzavona a Carlsberg és az orosz állam között. Ezt az orosz állam brutális akcióval zárta le: saját kezébe vette a sörözőket idén júliusban lecserélve az egész vezetést. Hogy jutottak el idáig? Moszkva rém rossz távozási feltételeket ajánlott: közölték, hogy a piaci érték feléért lennének hajlandók a sörözők átvételére. Ezenkívül  10%-os tranzakciós adót is kiróttak a Carlsbergre.

Orosz részről mindezt egy kormányzati albizottság intézte, melynek feladata nem más mint a háborús kassza feltöltése “az ellenséges államok vagyonának kisajátításával.”

Dánia ellenséges államnak számít Moszkvában amióta nyíltan támogatja Ukrajnát. Ha így állt a helyzet mindjárt 2022 február 24-én akkor mit keresett a Carlsberg Oroszországban, ahol szinte egyből megkezdődött a külföldi vagyon kisajátítása azokkal a szankciókkal párhuzamosan, melyeket a Nyugat alkalmaz Oroszországgal szemben?

Pénzt keresett a Carlsberg méghozzá nem is keveset. Ezért nem siettek a távozással, és reménykedtek abban, hogy találnak valamilyen kiskaput az orosz szankciókkal szemben. A Baltika – ez a Carlsberg oroszországi cégének neve – piacvezető a hatalmas országban, ahol tavaly – a háború ellenére – megkétszerezte a profitját.

Az USA közbelép

A világ egyik legtekintélyesebb egyeteme, a Yale Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően listát kezdett összeállítani azokról a külföldi cégekről, melyek 2022 február 24 után is üzletelnek az orosz diktátorral.

Yale list of Shame – a Yale szégyenlistára felkerülni nem épp dicsőség, de komoly üzleti hátránnyal is járhat hiszen az USA pénzügyminisztériuma szankciókat alkalmazhat azzal a céggel szemben, amely akarva akaratlanul támogatja Putyin háborúját Ukrajnában.

A Carlsberg miután le akart kerülni a listáról, sietve közölte, hogy júniusban, hogy talált egy jelöltet, aki megvásárolná a Baltikát. Csakhogy ez a jelölt nem nyerte el Putyin tetszését, és a hatóságok lesújtottak: júliusban átvették a Baltikát. A dánokat kiseprűzték, de ezt ügyesen csinálták, mert egy régi-új embert állítottak a Baltika élére: Tajmuraz Bollojev a Carlsberg megbízásából 1991 és 2004 között már vezette a céget Oroszországban. Hű maradt Putyinhoz, és most az ő nevében vezeti a piacvezető céget Oroszországban. Ráadásul Tajmuraz Bollojev mint a Carlsberg embere nem került fel a nyugatiak szankciós listájára. A Carlsberg így futhat a pénze után, és egyre csekélyebb esélye van arra, hogy bármiféle kárpótlást kapjon azért, mert az oroszok lenyúlták a Baltikát, melyet a dánok tettek piacvezetővé Oroszországban.

Moszkva mindent tagad

“Semmi köze sincsen a Carlsberg elnök – vezérizgató állításának a valósághoz”- deklarálta Marija Zaharova, a külügy szóvivője. Szerinte “csak átmenetileg kerültek állami kézbe a részvények.” A Moscow Times szerint többszáz nyugati cég járt hasonlóképp 2022 február 24 után. Vagy kénytelenek voltak jelentős árengedményt adni azért, hogy kilépjenek az orosz piacról vagy egész egyszerűen leírták oroszországi vállalkozásukat. Oroszországban már törvény mondja ki, hogy “nincs ingyenes távozás” az orosz piacról – állapítja meg a Carlsberg üggyel kapcsolatban a Moscow Times.

Putyin parancsára lökték ki az ablakon a Lukoil főnököt

 Mint azt már korábban megírtuk: 67 éves Ravil Maganov, aki a Lukoil igazgató tanácsának elnöke és a cég alelnöke volt, “kiesett” egy moszkvai kórház ablakán a hatodik emeletről, és szörnyethalt – legalábbis ezt jelentették a hivatalos hírügynökségek Oroszországban, de a General SZVR másképp tudja. Ez a portál hozzájut a hatalom titkaihoz, és kiszivárogtatja azokat.

Putyin parancsára jól megverték a titkosszolgálat emberei a Lukoil főnököt, majd kidobták az ablakon. Ezzel nyilvánvalóan példát akartak statuálni hiszen az “öngyilkosság“ Moszkva kellős közepén történt.

Miért ölette meg Putyin a Lukoil főnököt?

Kezdetben ezt azzal magyarázták, hogy a Lukoil vezetői ahhoz az elenyésző kisebbséghez tartoztak, akik nyíltan bírálni merészelték Putyin háborúját Ukrajnában. Itt érdemes megjegyezni, hogy már maga Putyin is háborúról beszélt Kalinyingrádban, ahol megnyitotta a tanévet, és párbeszédet folytatott Oroszország népével.

Az orosz elnök szerint Ukrajna kezdte a háborút amikor elkergették Janukovicsot, Putyin emberét Kijevből 2014-ben. Janukovics most is Minszkben várakozott, hogy az orosz villámháború visszahelyezze Ukrajna élére, de csalódnia kellett.

A General SVR szerint Putyin azért ölette meg a szerencsétlen Lukoil főnököt, mert teljesen államosítani akarja a második legnagyobb olajvállalatot, és az igazgató tanács keresztbefeküdt. Sorozat gyilkosság a General SVR korábban beszámolt arról, hogy a Gazprom vezetői közül is sokan idő előtt meghaltak – gyanús körülmények között. Az elit más tagjait is meggyilkolták olykor a családtagjaikkal együtt. Az üzenet világos: aki nem lép egyszerre Putyin birodalmában, az fasírt lesz estére.

A General SVR úgy tudja, hogy a sorozatos gyilkosságokat az elit körében Bortnyikov, az FSZB parancsnoka és Patrusev, a korábbi FSZB főnök, aki jelenleg a majd mindenható Védelmi Tanács titkára szervezi meg – Putyin parancsára.

Ez emlékeztet a sztálini időkre amikor az állambiztonság főnökei listákat terjesztettek elő, és ezeket a diktátor szignálta, és így lett belőlük halálos ítélet. Ezekben az időkben terjedt el a keserű vicc a Szovjetunióban, hogy

“Elvtárs, önt Sztálin díjra terjesztjük elő! Inkább ne! Nem szeretném, ha a nevem Sztálin elvtárs elé kerülne.”

Miért ilyen ideges Putyin?

Mert az orosz titkosszolgálatot részben a Gazprom és a nagy olaj vállalatok finanszírozzák, és ezek az energiaóriások tele vannak az FSZB tisztjeivel. A nyugati hírszerzés mindent megtesz, hogy megszerezze ennek a hálózatnak a listáit, mert a külföldön működő orosz ügynökök sőt a megvesztegetett oroszbarát politikusok is ily módon jutnak pénzhez.

Állítólag a Lukoil egyes vezetőin keresztül részben sikerült is megszerezni ezt a listát. Ezért áll látványos bosszút Putyin, aki korábban a Lukoil igazgató tanácsának egy tagját is megölette. Akkor is öngyilkosságot jelzett a rendőrség , de minthogy abban az esetben sem volt semmilyen erre mutató jel, ezért vizsgálatot indítottak. Ennek eredménye aligha lehet kétséges Putyin Oroszországában, amely egyre inkább sztálini módszereket alkalmaz a lakosság, az elit és az ellenzék megfélemlítésére.

Kína kitart a globalizáció mellett

Hszi Csinping, kínai elnök a világjárvány kapcsán hangsúlyozta, hogy az emberiségnek együtt kell megoldani a problémáit.

Kína első embere kiállt a globalizáció mellett és bírálta az USA egyoldalú politikáját. „A Covid-19 vírus világjárvány bebizonyította, hogy csak együtt győzhetünk vagy különben elbukunk” – hangsúlyozta Hszi Csinping, aki az Ázsiai Infrastruktúrális Befektetési bank közgyűlésén mondott videó beszédet. Az AIIB-nek 103 tagja van. Japán és néhány európai állam is jelezte érdeklődését – mondta a bank vezetője Pekingben.

„A nyitás és a kölcsönösen előnyös együttműködés örökké Kína politikája marad. A multilaterális együttműködés a problémák megoldásának útja” – hangsúlyozta a kínai államfő.

Hszi Csinping elnök válaszolni akart Trump Kína ellenes kampányára, de oly módon, hogy elkerülje a konfrontációt – erre hívták fel a figyelmet azok a kínai szakértők, akik a pekingi Global Times-nak nyilatkoztak.

Az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank újraválasztott vezetője arról beszélt, hogy a világjárvány miatt óriási a tét: „egy egész nemzedéket veszíthetünk el”. Csin Licsün bankelnök elmondta: eddig több mint 6 milliárd dollár értékű kölcsönt adtak olyan országoknak, amelyeket különösen sújtott a koronavírus járvány.

Kína lehet az egyetlen nagyhatalom, amely pozitív mérleggel zárja 2020-at

A pekingi szakértők arra is felhívták a figyelmet Hszi Csinping beszéde kapcsán, hogy Trump irányításával az USA rosszul kezeli a válságot és emiatt a GDP az Egyesült Államokban idén kisebb lesz mint tavaly. Eközben Kína 3,2%-os növekedést produkált a második negyedévben, és a hátralevő félévben 5%-os GDP emelkedésre számíthat. Mindezt azután, hogy az első negyedévben a GDP 6,8%-os visszaesést produkált. Mindeközben a kínaiak exportja is masszívan növekedett és újabb pozíciókat foglaltak el a globális gazdaságban. Ezért is sürgette Hszi Csinping államfő, hogy az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank „segítse a gazdasági globalizációt! Maradjunk nyitottak és készek az együttműködésre, legyen ez a bank a szimbóluma a sokoldalú nemzetközi együttműködésnek!”

Quentin Tarantino zsidó esküvője

0

Egy reform rabbi és mindössze húsz vendég volt jelen Quentin Tarantino és Daniella Pick esküvőjén Hollywoodban. Az 55 éves filmrendező Beverly Hillsben levő villája volt a helyszín. A Ponyvaregény rendezője kipaban vett részt az esküvőn, ahol a hollywoodi hírességek közül jelen volt Harvey Keitel és Tim Roth.

A menyasszony a híres izraeli pop énekes, Tzvika Pick lánya. Az izraeli sztár egészségi okból nem vehetett részt lányának esküvőjén. Quentin Tarantino akkor ismerkedett meg későbbi feleségével amikor 2009-ben Izraelben járt, hogy a filmjeit népszerűsítse. Az izraeli ynetnews szerint szándékosan nem verték nagy dobra az esküvőt. A pár ugyanis már többször is szakított meglehetősen viharos körülmények között, ezért el akartak kerülni minden feltűnést – főként pedig a bulvárlapok pletykáit. A húszéves korkülönbség miatt Quentin Tarantino az ugratások állandó célpontja volt Hollywoodban. Így most csakis azokat hívta meg az esküvőre, akinek a diszkréciójában biztos volt.

Választási siker után szakadás: kilép az AfD-ből a párt egyik társelnöke

0

Távozik pártjából az Alternatíva Németországnak (AfD) egyik társelnöke, Frauke Petry, és a párt észak-rajna-vesztfáliai vezetője – jelentették kedden német hírportálok.

A beszámolók szerint Frauke Petry Drezdában ismertette, hogy lemond a szászországi tartományi gyűlés (Landtag) AfD-frakciójának vezetői tisztségéről. Vele tart a képviselőcsoport helyettes vezetője és a frakcióigazgató is. Hozzátette, hogy a pártból is távozik majd. A kilépés pontos időpontjáról nem beszélt, és azt sem közölte, hogy tervezi-e egy új párt megalapítását.

A Rehinische Post című lap értesülése szerint

elhagyja a pártot férje, Marcus Pretzell is,

aki eddig az AfD Észak-Rajna-Vesztfália tartományi szervezetét és az ottani Landtagban működő AfD-frakciót vezette. Vele tart az egyik képviselő is, a 16 tagú frakció létszáma így két fővel csökken.

Sajtóértesülés szerint

szakad a párt Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományi frakciója is,

az Ostsee Zeitung című lap úgy tudja, hogy a schwerini Landtag 18 tagú AfD-frakciójából négyen lépnek ki.

Az AfD a 16 tartomány közül 13-ban rendelkezik helyi törvényhozási képviselettel, és a vasárnapi választáson a szövetségi parlamentbe (Bundestag) is bejutott, a szavazatok 12,6 százalékával a harmadik legnagyobb erőként debütál.

Frauke Petry a Bundestag-választáson egyéni mandátumot szerzett, a szászországi AfD pedig szövetségi összevetésben a legjobban teljesített,

a szavazatok 27 százalékát összegyűjtve valamennyi vetélytársát megelőzte.

Azonban a társelnök hétfőn bejelentette, hogy tartalmi nézeteltérések miatt nem csatlakozik pártja képviselőcsoportjához a szövetségi parlamentben. Kifejtette, hogy az AfD-nek

„konzervatív reálpolitikát”

kell folytatnia, és azon kell dolgoznia, hogy kormányképessé váljon és hatalomra kerüljön a következő Bundestag-választáson.

Mint mondta,

az AfD szavazóinak kétharmada csupán a többi párttal szembeni elégedetlenségből, tiltakozásból szavazott rájuk,

és nem az AfD programja miatt. Egyedül „protesztszavazókra” pedig nem lehet felépíteni a „konzervatív újrakezdés” politikáját, amelyre Németországnak szüksége van.

Frauke Petry hónapok óta egyre inkább elszigetelődött pártjában,

ezt mutatja, hogy az áprilisi programalkotó kongresszus elutasította Frauke kezdeményezését, miszerint az AfD-nek a rendszerkritikus, „fundamentális ellenzékiség” helyett

a „reálpolitika” irányát kell követnie, hogy középtávon koalícióképessé váljék.

Az AfD-nek – a távozó társelnököt nem számítva – 93 tagú frakciója lesz a 709 fős Bundestagban. A képviselőcsoport kedden kezdte el kétnaposra tervezett alakuló ülését. Frakcióvezetőnek várhatóan a párt kampányát úgynevezett csúcsjelölti tisztségben vezető két politikust, Alice Weidelt és Alexander Gaulandot választják meg. Ők az ülés előtt azt mondták, egyelőre nem tudják, hogy bárki is követi majd Frauke Petry példáját és kilép a frakcióból, de nem számítanak erre.

MTI/FüHü

 

 

Putyin: legyen közös pénz és energia rendszere az Eurázsiai Gazdasági Tanácsnak

0

Oroszország elnöke az Európai Unióhoz szeretné hasonlatossá tenni az Eurázsiai Gazdasági Tanácsot, mely a Szovjetunió felbomlása után alakult meg Oroszországból, Kazahsztánból és Belorusziából. Később csatlakozott Örményország és Kirgizisztán is. Vietnam az első olyan állam, amely nem volt része a Szovjetuniónak, de csatlakozott az Eurázsiai Gazdasági Tanácshoz.

Putyin a szervezet vezetőinek ülésén kifejtette elképzelését, mely szerint olyan közös fizetési rendszert kellene létrehozni, mely minimális mértékűvé tenné a dollár szerepét a belső kereskedelemben. Hasonlóan egységes energia rendszert is javasolt, mely garantálná a tagállamok biztonságát és növelné a szuverenitását. Kirgizisztán elnöke bejelentette, hogy jövőben a határon nem állítják meg a tagállamok polgárait vagy az onnan érkező árukat. Kirgizisztán államfője hangsúlyozta olyan együttműködés kellene mint az Európai Unióban és olyan közös pénzzel mint az euró.

Putyin elnök ugyan nyomatékosan hangsúlyozta a tagállamok szuverenitását, de elsősorban nyilvánvalóan arra gondolt, hogy növelje Moszkva befolyását hiszen Oroszország a szövetség messze legerősebb országa. Kis problémája Putyin elnöknek, hogy nincsen pénze, mert az olaj ára lent van, és nem is nagyon valószínű, hogy a közeljövőben sokat emelkedne. Oroszország GDP -je jelenleg azzal a Dél Koreával egyenértékű, melynek lakossága alig több mint egyharmada Oroszországnak. Dél Koreával, Kínával és néhány más állammal tárgyalások folynak egy szabadkereskedelmi egyezmény megkötéséről, de a két dinamikus gazdasági nagyhatalom számára nem túlságosan vonzó jelenleg az Eurázsiai Gazdasági Tanács, mert számukra sokkal egyszerűbb egyenként megállapodni a tagállamokkal, melyek maguk is szuverenitásuk megőrzését nem elsősorban Putyin elnök irányításával kívánják elérni.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK