Kezdőlap Világ Oldal 193

Világ

Az amerikai high tech részvények többet érnek mint Európa összes részvényei

A Covid-19 vírusjárvány a mélybe taszította az amerikai reálgazdaságot is, de az égbe emelte a high tech szektor részvényeit, melyek értéke meghaladta a 9100 milliárd dollárt – jelezte a Bank of America.

Európa összes részvényeinek értéke (beleértve Svájcot és az Egyesült Királyságot is) „csak” 8900 milliárd dollár. Egyáltalán nem véletlen tehát, hogy a világ leggazdagabb embere, az Amazon alapító atyja, Jeff Bezos immár átlépte a 200 milliárd dolláros álomhatárt. A Federal Reserve Board által pénzzel bőségesen ellátott piac elsősorban öt óriás részvényeit díjazza: Amazon, Google (Alphabet), Apple, Microsoft és Facebook. Ez az öt cég csekély 7500 milliárd dollárt ér – állapítja meg a Business Insider.

Óriási ugrás

Az európai részvénypiac 2007-ben még négyszer annyit ért mint az amerikai high tech részvények összesen. A befektetők viszont a jövőt nézik, és ezért a pénzüket a high tech cégekbe fektetik: a Covid-19 vírus járvány drámai mértékben felgyorsította ezt a folyamatot. Az elzárás ugyanis megerősítette: az internet minden tekintetben meghatározó a globális gazdaságban. Nem véletlen, hogy az Amazon részvények futottak fel a leginkább a vírusjárvány hatására. Az internetes kereskedés fölénye mindenki számára nyilvánvaló lett, ezért nőhettek az Amazon részvények 85%-al 2020-ban miközben a tőzsdék mindenütt meginogtak a pandémia hatására. A nagy ötösből a Google szerepelt a leggyengébben: az Alphabet A kategóriás részvényei „csak” 22%-al lettek értékesebbek 2020-ban, egyedül az elmúlt hónapban 7%-al váltak  drágábbakká. Így nem csoda, ha sok amerikai high tech részvényekbe fekteti azt a pénzt, amit a válságkezelő alapokból kap, hiszen míg a reálgazdaság gyengélkedik a nagy ötös részvényei szárnyalnak a tőzsdén.

A Brexit után újra a francia-német tandem vezeti az uniót?

A párizsi Libération szerint idén nagyon felgyorsulhat az uniós integrációs folyamat, mert a britek kiválása után eltűnt a legfőbb a akadály. Újra a francia-német tandem diktálja a tempót, és ezt nem tudják megkontrázni sem a fukar tagállamok sem pedig az illiberális keleti államok.

Eddig ugyanis a britek védőernyőt jelentettek a francia-német tandem ellenfeleinek, akik ezt ki is használták. A kelet-európai populista vezetők nagyon fontos szövetségest veszítettek el Boris Johnsonnal. Ráadásul Trump is megbukott vagyis fokozódik az alkalmazkodási kötelezettség a francia-német tandemhez.

Merkel uniós végrendelete

A Libération arra hívja fel a figyelmet, hogy a távozó német kancellárt hihetetlen mértékben felgyorsította az integrációs folyamatot azzal, hogy közös adósság vállalására vette rá mindenekelőtt honfitársait majd pedig a vonakodó uniós tagállamokat. A jelentős összegű közös adósság ugyanis olyan érdek közösséget teremt, amely az integráció felgyorsítása mellett hat – függetlenül a tagállamok pillanatnyi helyzetétől vagy épp a vezetők nyilatkozataitól.

Az USA egysége épp a Hamilton hatás következtében jött létre a tizennyolcadik század vége felé amikor a brit uralom alól felszabaduló észak-amerikai gyarmatok közös adósságot vállaltak. Hamilton pénzügyminiszter ezzel érte el, hogy a gyarmati sorból felszabaduló államok létrehozzák az USA-t, amely azután a globalizált világ meghatározó gazdasága lett.

Barnier jóval realistább mint a Libération

A Brexit francia főtárgyalója, aki az uniós érdekeket hatékonyan képviselte, úgy nyilatkozott a párizsi Le Figaronak, hogy el kell felejteni azt: a francia-német tandem mindenható az Európai Unióban. Michel Barnier kiemelte: Ursula von der Leyen asszony rájött erre, és folyamatosan informálta mind a 27 tagállamot nemcsak Párizst és Berlint. Ezzel megakadályozta azt, hogy a britek megtörjék az uniós egységet, és gyengébb pozícióban lévén kénytelenek voltak engedni.

Michel Barnier, aki az EU-ból nyugdíjba megy, úgy nyilatkozott, hogy francia politikusként kívánja folytatni pályafutását. A párizsi sajtó szerint, ha Franciaország következő köztársasági elnökét Nicolas Sarkozynek hívják majd, akkor könnyen elképzelhető, hogy a miniszterelnök nem lesz más mint Michel Barnier.

Vakcina káosz az unióban és Magyarországon

300 millió Covid ellenes vakcinát kapnak az uniós tagállamok a második negyedévben – ígérte Ursula von der Leyen asszony, aki a Der Standardnak nyilatkozott. A brüsszeli bizottság elnöke elmondta: a közös vakcina program legfőbb erénye az, hogy a tagállamok nem estek egymásnak azért, hogy mindenki a maximális mennyiséget kapja a másik rovására. Elismerte ugyanakkor , hogy felmerültek problémák, és sok tagállamban nincs elég vakcina. Ezért nem kárhoztatják Magyarországot azért, hogy Oroszországtól és Kínától is beszerez vakcinákat.

Nem érti viszont Ursula von der Leyen asszony, hogy a magyar oltási program miért nem tart előrébb hiszen óriási oltóanyag mennyiség állna rendelkezésre, mert az uniós szállítmányokhoz hozzájönnek az orosz és a kínai oltóanyagok.

Jelenleg csak annyi embert oltottak be Magyarországon amennyit az uniós szállítmányok is lehetővé tettek volna!

Hol vannak a plusz vakcinák?

Digitalizáció az egészségügyben

Ursula von der Leyen asszony, aki maga is orvos, az interjúban kiemelte Izrael példáját. Ott tart legelőrébb az oltási kampány: a felnőtt lakosság több mint 90%-a kapott már vakcinát a Covid-19 vírus ellen. Persze fel kell készülni arra is, hogy az új mutációk ellen esetleg egyik vagy másik vakcina nem eléggé hatékony. Ezért az EU tartalékokat képez, hogy kisegíthesse azokat a tagállamokat, melyek hirtelen válsághelyzetbe kerülnek.

Izrael kapcsán Ursula von der Leyen azt is kiemelte, hogy azért volt ott olyan sikeres és gyors az oltási kampány, mert az ország egészségügyi rendszere teljesen digitalizálva van. Arra buzdította az EU tagállamait, hogy maguk is törekedjenek erre, mert a digitalizált rendszer nagyon megkönnyíti a pandemia elleni harcot minden országban.

A bajoroknak nagyon bejött az unió keleti bővítése

A 2004-ben csatlakozott tíz EU-tagba érkező bajor export megduplázódott, és részesedése meghaladta a tíz százalékot. A V4-ekben 12 milliárd eurót fektettek be bajor cégek. Nagy piacot kaptak ezért.

A 15 évvel ezelőtti uniós tagfelvétellel a tíz új ország (Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia, Lettország, Litvánia, Észtország, Ciprus és Málta) új piacokat nyitott a bajor vállalatok előtt – ismerte el a Bajor Gazdasági Egyesület (Vbw) vezérigazgatója, Bertram Brossardt szerdán, amikor ismertette a 2004 májusa óta elért eredményeket.

Minden tizedik exporteuró ide jön

A keleti bővítés tehát nagy siker – mondta. A közép- és kelet-európai

csatlakozás során taggá vált államok ma cégeink értékláncának pótolhatatlan részét képezik

– mondta Brossardt.

A Vbw-nek olyan cégek is tagjai, mint az Audi, a Knorr-Bremse, vagy a közeljövőben Magyarországon rekordösszegű támogatás fejében gyárat nyitó BMW.

A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy a teljes bajor export tavalyi 190,6 milliárd eurójából 22,6 milliárd euró (11,9 százalék) ebbe a tíz országba került, 2004-ben ez ennek fele, 11 milliárd euró volt. A legfontosabb országok a Cseh Köztársaság 6,7 milliárd euróval és Lengyelország 7,7 milliárd euróval.

Majd háromszoros import, zuhanó munkanélküliség

A tízekből származó bajor behozatal is nagyot nőtt 2004 és 2018 között: 283 százalékkal 11,2 milliárdról 43 milliárd euróra. (A szervezet tájékoztatása bővebb információval nem szolgált erről, de valószínű, hogy a nagy német, köztük bajor cégek jelentős része összeszerelő tevékenységet végez, a termékek szinte egésze „hazamegy”, ami statisztikailag innen származó import.)

Bajorország haszna a keleti bővítésben abban is megmutatkozott, hogy

munkanélkülisége a tartomány keleti részében a 2005-ös 8,8 százalékról tavalyra 2,9 százalékra esett.

És az amúgy is fejlett országrész gazdasági növekedése ez idő alatt meghaladta a német országos átlagét.

A bajor cégek jelentős mértékben fektettek be az új tagállamokba: a visegrádi négyekben, Lengyelországban, Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában a bajor közvetlen befektetések összege 12,3 milliárd euró volt eddig. Csak a cseheknél és a lengyeleknél közel másfél-millió munkahelyet eredményeztek a német ipar megrendelései.

Kis Visegrád – négy főváros az EU- hoz fordul

Budapest, Pozsony, Prága és Varsó élén liberális polgármesterek állnak, akik azt szeretnék, ha pénzügyileg nem a populista kormányzattól függenének hanem szeretnének közvetlenül pénzt kapni Brüsszeltől. Erről nyilatkozott Varsó polgármestere a német közszolgálati Deutsche Wellenek azt követően, hogy Berlinben találkozott Budapest, Pozsony és Prága első emberével. A négy visegrádi főváros szeretne paktumot kötni egymással.

Szabad városok egyezsége

Ez egyelőre még csak egy ötlet, de dolgozunk a közös egyezményben – mondta Rafal Trzaskowski  varsói polgármester. Aki megemlítette, hogy Karácsony Gergely megválasztása után ő volt az első külföldi, akit Budapest első embere felhívott. Rafal Trzaskowski, aki a liberális Polgári Platform politikusa tavaly nagy győzelmet aratott Varsóban: mindjárt az első fordulóban legyőzte kormánypárti ellenfelét. Lengyelországban hasonló a helyzet mint Magyarországon: a főváros és sok nagyváros az ellenzék kezén miközben a vidék támogatásával a PiS illetve a Fidesz bebetonozza hatalmát. Ez ellen akarnak tenni valamit a kis Visegrád program prominens politikusai, akik Brüsszelhez fordultak.

„A populizmus arra kényszerít bennünket, hogy együttműködjünk. A politikában ez nagyon fontos dolog. Vannak konkrét céljaink is: tárgyaltam Brüsszelben arról, hogy közvetlenül kapjunk pénzeket Brüsszeltől ne pedig a populista kormányon keresztül. Az EU politikusai biztosítottak arról, hogy ez lehetséges!”- nyilatkozta Rafal Trzaskowski, Varsó polgármestere a Deutsche Welle közszolgálati portálnak Berlinben.

Zelenszkij: nem adunk át területeket Oroszországnak!

Az ukrán elnök szerint döntő fontosságúak lehetnek a harcok Kelet Ukrajnában. Ha az oroszok győznek, akkor újra Kijev ellen fordulhatnak – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij államfő, aki a CNN hírtelevíziónak nyilatkozott.

„Én egyáltalán nem bízom sem az orosz katonai sem pedig a polgári vezetésben” – erősítette meg az elnök, akit Putyin megpróbált megöletni a hadjárat kezdetén. A szpecnaz kommandósok le is csaptak az elnöki bunkerre Kijevben, de Volodimir Zelenszkij ekkor már nem ott volt. Az amerikai hírszerzés tanácsára Lvivbe menekítette őt az ukrán testőrség.

Miután az államfő meggyilkolása nem sikerült, az oroszok megpróbálták elfoglalni Kijevet, hogy hatalomra juttassák Putyin komáját Medvescsukot. Az ukrán politikus, aki oroszbarát pártot vezetett a kijevi parlamentben, háziőrizetben várta az orosz tankokat az ukrán fővárosban. Miután az orosz tankok nem érkeztek meg, Medvescsuk lelépett. Az ukrán biztonsági szolgálat azonban megtalálta és lecsukta. Zelenszkij felajánlotta Putyinnak, hogy elengedi emberét, ha cserébe elfogott ukrán katonai és polgári vezetőket kap.

Az orosz csapatok egyelőre letettek Kijev elfoglalásáról, és a Donbasz elfoglalására koncentrálnak.

Atomfegyver?

Zelenszkij szerint Putyin annyira elszánt, hogy bevetheti az atomfegyvert is céljai elérése érdekében Ukrajnában. Nem egészen világos, hogy amennyiben Putyin beveti az atomfegyvert, akkor hogy akarja megnyerni a háborút és békét kötni Ukrajnával hiszen a várhatóan óriási polgári áldozat mindenfajta politikai megoldást lehetetlenné tesz. A Donbaszért folyó csata döntő fontosságú – hangsúlyozta Zelenszkij.

Épp ezért még több fegyvert kért az Egyesült Államoktól és a többi NATO szövetségestől. Biden elnök nemrég 800 millió dolláros újabb fegyverszállítást hagyott jóvá Ukrajnának. Zelenszkij ezt megköszönte, de hangsúlyozta: többre lesz szükség az oroszok legyőzéséhez. Az ukrán elnök meghívta Bident Kijevbe. „Az elnök emberei tanulmányozzák az ukrajnai látogatás lehetőségét” – ezt a választ kapta ajánlatára.

Biden nemrég „elszólta” magát: közölte, hogy az USA célja Putyin megbuktatása. Bár ezt Washingtonban hivatalosan visszavonták, de sokan vélik úgy, hogy az Egyesült Államoknak valóban az a célja, hogy megbuktassa Putyint, és a helyére olyan orosz vezetőt szeretne, akivel a Nyugat együtt tud működni. Putyin kezdetben ilyen volt, de 2014 után fokozatosan megváltozott. Ahelyett, hogy átalakítította volna az orosz gazdaságot, hogy az versenyképes legyen a globális piacon, birodalmi álmok megvalósításába fogott. Most megpróbálja elfoglalni Ukrajnát vagy annak legalább egy részét. A Krím félsziget 2014 óta de facto Oroszország része bár ezt csak nagyon kevesen ismerik el. Putyin ezt mindenképp szeretné elismertetni Kijevvel éppúgy mint a két keleti tartomány – Donyeck és Luhanszk „függetlenségét”, majd csatlakozását Oroszországhoz.

„Az oroszok ultimátumot adtak, ilyen körülmények között a tárgyalás nem lehetséges” – hangsúlyozta az ukrán államfő, aki kijevi irodájában adott interjút a CNN hírtelevíziónak.

14%-al nőtt a magyar kínai kereskedelem

Vang Ji, kínai külügyminiszter miután tárgyalt Szijjártó Péterrel, a magyar diplomácia vezetőjével a kínai vakcina szállításról kijelentette jelentős mértékben megnőtt a kínai-magyar kereskedelem forgalma.   

Vang külügyminiszter elmondta: a jövőben azt szeretnék, ha még több kínai vállalkozásnak nyílna lehetősége Magyarországon illetve a magyar vállakozások is fokoznák a jelenlétüket a kínai piacon. A kínai diplomácia vezetője megköszönte, hogy az Európai Unióban Magyarország következetesen képviseli a kínai nyitás politikáját.

Vakcina együttműködés a két állam között

Pekingben pozitívan értékelik, hogy Magyarországon engedélyezték a kínai vakcinát – elsőként az Európai Unió tagállamai közül. Különösen nagy jelentősége van annak, hogy a nehéz időkben a két állam segíti egymást.

A kínaiak nem oltják a hatvan felettieket

Európában sok az aggodalom a kínaiak által kifejlesztett vakcinákkal szemben. Oroszországgal ellentétben Kínának nincs nagy tapasztalata a vakcinák előállításában.

Maguk a kínaiak is úgy vélik, hogy hatvan fölött problematikus lehet az oltás, mert nem lehet kiszámítani a szervezet reagálását. Optimális esetben a szervezet kialakít egy speciális védekező rendszert a Covid-19 vírus ellen. Hatvan fölött kétségesek a vírus reakciók, mert a szervezet többféleképpen reagálhat. Ezért a kínaiak nagymennyiségű Pfizer-BioNtech vakcinát vásároltak, hogy a vezetés hatvan fölötti tagjai is biztonságban legyenek.

Kártérítés az orvosnak, aki elsőként figyelmeztetett a járványra

November közepén észlelték az első koronavírusos megbetegedéseket a 11 milliós Vuhanban, ahol kezdetben nem tulajdonítottak ennek különösebb jelentőséget. Decemberben egy fiatal szemész felhívta orvos kollégái figyelmét arra, hogy az új vírus meg is ölheti őket. Ezért védő felszerelést követelt maga és a kollégái számára.

Ehelyett behívatták a rendőrségre, ahol rémhír terjesztéssel vádolták. Megdorgálták, és közölték vele: ha folytatja felvilágosító kampányát a Weibo-n (ez a kínaiak Twittere), akkor börtönbe is kerülhet. Li Venliang doktor le is állt, de a járvány nem!

A helyi vezetők jelezték Pekingnek a bajt, de ott egy ideig nem hoztak döntést: közeledett ugyanis a Holdújév. Ez a kínaiak legnagyobb ünnepe amikor milliók kelnek útra, hogy felkeressék a szűkebb pátriájukat a Mennyei Birodalomban. A 11 milliós Vuhan városából 3 millióan mentek vidékre emiatt.

Amikor a várost lezárták, akkor a fertőzöttek jelentős része már kívül volt a karanténon.

Emiatt a helyi vezetést megbüntették. Személyesen Li Kocsiang kormányfő járt a helyszínen, aki leváltott néhány vezetőt és egy miniszterelnök-helyettest nevezett ki Vuhan élére – teljhatalommal. A kínaiak nemrég jelentették: a karantén eredményes volt , mert nincs új fertőzés.

Li doktor február elején meghalt

A 34 éves orvos hősiesen küzdött – kollégáival együtt –  a vírus fertőzöttek megmentésén miközben sokáig nem volt védőfelszerelése! Minden bizonnyal emiatt betegedett meg, és február elején meghalt. Halála hatalmas felzúdulást okozott a Weibon: nyíltan vádolták a hatalmat azzal, hogy késlekedett a járvány ellenes intézkedésekkel viszont megbüntette az orvost, aki figyelmeztetett a veszélyre.

Az orvost halála után kitüntették

A pekingi sajtó halála után hősnek nevezte az orvost. Családja kártérítést kap. A rendőrség ünnepélyesen bocsánatot kért noha nyilvánvalóan nem saját akaratából cselekedett: a városi pártbizottság utasította erre.

Kínában most hatalmas sikernek tüntetik fel a járvány elleni kampányt, melyet személyesen Hszi Csinping elnök vezetett. Kína első embere nemrég Vuhanban járt, hogy jelezze honfitársainak és a világnak: immár vége a járványnak. A propaganda pedig hőssé avatta az orvost, akit tavaly még megdorgáltak azért , mert figyelmeztetett a korona vírus járványra.

Súlyos vádak merültek fel az olajipari óriás ellen

0

Bűnügyi nyomozást követel az Amnesty International a Shell ellen arra hivatkozva, hogy az olajvállalat tettestárs volt az emberi jogok megsértésében Nigériában az 1990-es években.

A brit-holland gyökerekkel rendelkező nemzetközi cégtől származó több száz dokumentum alapján a Shell partner volt abban, hogy erőszakkal hallgattassák el az olajkitermelés ellen tiltakozókat – írja a Guardian. Az Amnesty International szerint

kínzásokban, gyilkosságokban és nemi erőszakokban volt tettestársa a hadseregnek az olajvállalat,

amely azonban tagadja a vádakat.

A dokumentumok egy részét a Shell egy polgári per kapcsán volt kénytelen nyilvánosságra hozni, és olyan bizonyítékok is vannak benne, amelyek korábban ismeretlenek voltak.

A Guardian olyan szemtanúkról számol be, akik azt állítják, hogy a Shell egy saját, inkognitóban dolgozó rendőrökből álló egységet irányított, amelyet a nigériai biztonsági erők képeztek ki. Ez az után történt, hogy Ken Saro-Wiwa vezetésével (akit 1995-ben kivégeztek) az olajkitermelés ellen, és a helyiek jogaiért küzdő aktivisták elérték, hogy a Shell visszavonuljon az ogonik lakta régióból 1993-ban.

Ennek ellenére a vállalat mégis új vezeték lefektetésébe kezdett a területen, és az ezt követő tiltakozások ellen az állam brutálisan lépett fel: több mint ezer embert megöltek, és több tízezren váltak hajléktalanná, miután

egész falvakat pusztítottak el.

Az Amnesty szerint a Shell bátorította a hadsereget a tüntetők elleni minél határozottabb fellépésre, annak ellenére is, hogy tudták, ez gyilkosságokkal, kínzásokkal és nemi erőszakkal jár együtt. Szerintük vitán felül áll, hogy a jogsértések elkövetésében a nagyvállalat kulcsszerepet játszott, és elegendő bizonyíték gyűlt össze ahhoz, hogy bűnügyi nyomozást lehessen folytatni a cég ellen.

Ezért arra kérték az érintett országokat, Nagy-Britanniát, Hollandiát és Nigériát, hogy fontolják meg egy esetleges büntetőper indítását a cég ellen (polgári perek már többször indultak a Shell ellen, és ezek meg is állapították a cég felelősségét).

Ki lesz az EU főügyésze ?

0

Brüsszelben az Európai Unió költségvetési ellenőrző bizottsága a román Laura Codruta-Kövesit javasolta a korrupciót vizsgáló főügyész posztjára. 22 uniós állam hozta létre ezt a szervezetet, melynek a fő feladata az lesz, hogy megvizsgálja: melyik tagállam hogyan költi el az európai pénzeket!

Magyarország nem vesz részt a szervezet munkájában, mert a kormányzat óvakodik bármilyen külföldi ellenőrzéstől. Románia, ahol aligha kisebb a korrupció, részt vesz a szervezet munkájában, de egyáltalán nem támogatja Laura Codruta-Kövesi jelölését.

A fiatal ügyésznő, aki Sepsiszentgyörgyön született és felvette magyar férje nevét, eredményesen küzdött a korrupció ellen Romániában, ahol magasrangú vezetőket is rács mögé juttatott korrupció miatt. Épp emiatt buktatta őt meg Bukarestben a szociáldemokrata kormányzat, melynek erős embere, Liviu Dragnea maga is több korrupciós ügy célpontja. „Önök sok rosszat hallhattak rólam”- mondta mosolyogva a brüsszeli bizottság előtt a román ügyésznő, aki arra célzott, hogy a bukaresti kormány nemcsak, hogy nem támogatja a jelölését, de lejárató kampányt folytat vele szemben.

Három jelölt fut versenyt a főügyész posztjáért: a román ügyésznőn kívül egy francia és egy német jogász. Jean-Francois Bohnert és Andres Ritter – ellentétben a román ügyésznővel – élvezi a saját kormányának a támogatását. Ez feltétlenül előnyt jelent a számukra, de az EU költségvetési ellenőrző bizottsága azért támogatta végülis a román ügyésznő jelölését, mert ő ellenséges környezetben bizonyította, hogy lehet sikerrel folytatni a korrupció elleni harcot még Európa keleti felén is.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK