Kezdőlap Világ Oldal 169

Világ

EU-USA forum Kínáról

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője – miután Brüsszelben találkozott Tony Blinken amerikai külügyminiszterrel -, közölte hogy hamarosan újabb EU-USA fórum lesz Kínáról.

Ezen megbeszélnek minden diplomácia, gazdasági és kulturális problémát. Megpróbálják egyeztetni Washington és Brüsszel álláspontját Kína világhatalmi terveivel kapcsolatban. Ezeket az egyeztető fórumokat még Trump elnöksége idején találták ki amikor az amerikai diplomáciai cikkcakkban haladt. Trump elnöksége elején jó kapcsolatot ápolt Hszi Csinping elnökkel, akit vendégül látott Floridában. Válaszként Trumpot Pekingben a Tiltott városban vendégelték meg. Ez kivételes diplomáciai kegy Kínában. Később, a választási kampány közeledtével, Trump Kína ellen fordult, és gazdasági szankciókat vezetett be ellene. Ezeket Biden – a kínaiak kérése ellenére – nem vonta vissza.

Európai párbeszéd Bidennel

Az EU tagállamainak vezetői kétnapos virtuális csúcstalálkozót tartanak, melybe csütörtökön bekapcsolódik Biden elnök is Washingtonból.  A fő téma a Covid járvány, de szóba kerülhet Kína is.

Joe Biden kapcsolata Hszi Csinping elnökkel különben kiváló. Még alelnök korukban találkoztak Washingtonban, ahol Joe Biden figyelmeztetette Hszi Csinpinget: ne vegye biztosra, hogy ő lesz az elnök! A CIA és a brit hírszerzés ugyanis arról értesült, hogy Csungking kommunista vezére, a Politbüro tagja, Po Hszilaj szeretne az első számú vezető lenni Pekingben. Hszi Csinping köszönte szépen az információt. Hazatérve az első dolga volt, hogy vetélytársát eltegye az útból. Korrupciós vizsgálat indult. Ennek kapcsán kiderült, hogy Po Hszilaj neje megmérgezte a brit hírszerzés tisztjét. Az asszonyt ezért halálra ítélték, de végül letöltendő életfogytiglanra enyhítették a büntetését. Magát Po Hszilajt életfogytiglanra ítélték, de idén állítólag már kiszabadult, és szerényen éldegél Pekingben.

Biztonság vagy politikai haszonszerzés

Mint manapság általánosságban Indiában, sok dologhoz hasonlóan az oltások jóváhagyásának kérdése is belefutott a nacionalizmus politikai zsákutcájába. 

Covishield , az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca Plc által kifejlesztett és a Serum Institute of India Ltd. által gyártott Covid-19 elleni vakcina engedélyezése mellett az ország illetékes hatósága vasárnap engedélyt adott egy őshonos oltóanyagra, amelynek a kritikus harmadik fázisában nincsenek kísérleti adatai közzétéve.

Az Indiai Orvostudományi Kutatási Tanács és az Országos Virológiai Intézet együttműködésével kifejlesztett Bharat Biotech International Ltd. Covaxin nevű készítménye elhamarkodottan kapott engedélyt annak ellenéred, hogy a döntésre  felvonta a szemöldökét a tudományos és az egészségügyi közösség. Egy „még nem tesztelt termék nyilvános bevezetése” annak ellenére sajnálatos, hogy India több mint 10 millió koronavírus-fertőzéssel a világ második legsúlyosabban sújtotta országa.

Újdelhi 1,3 milliárd ember beoltására irányuló stratégiája nagy jelentőséggel bír majd a globális járvány döntő legyőzése érdekében. Az ország vírusokkal sújtott gazdasága és túlterhelt egészségügyi rendszerei is vágyakoznak a haladék után.

Veszélyes lesz megengedni, hogy politikai számítások bekerüljenek az egyenletbe, és megingassák az emberek bizalmát.

Úgy tűnik, hogy éppen ez történik a Covaxin szokatlan jóváhagyásával, amely azzal a furcsa figyelmeztetéssel jár. hogy alkalmazása csak a közérdekre korlátozódik klinikai vizsgálati szakban engedélyezve anélkül például, hogy a mutáns törzsekkel szembeni reakciójáról senki nem vizsgálta. Úgy tűnik, senki sem tudja, mit jelent ez valójában. Ki kapja meg a Covishield-et, és ki kapja meg a Covaxint? Ami ennél is fontosabb, ki dönti el? Egy olyan országban, amelyet a jövedelem, a vagyon és a társadalmi helyzet jelentős egyenlőtlenségei jellemeznek, ezek nem egyszerű, magától értetődő kérdés.

Amikor az ellenzéki vezetők kétségeket ébresztettek az oltóanyag-kiválasztási folyamat kapcsán, Narendra Modi miniszterelnök kabinetjének egyik minisztere a katonáink vitézségének megkérdőjelezéséhez hasonlította kifogásaikat.

Az biztos, hogy India még az oltás nacionalizmus első sorában sem szerepel. Kína és Oroszország kétségbeesettebben veri a Nyugatot a világ megmentésében. De ahogy Clara Ferreira Marques megjegyezte, mindkét ország oltóanyagjelöltjének átláthatósági hiánya van, ami korlátozhatja globális elfogadásukat.

Ezt a kockázatot Indiának, amely a világ oltóanyagainak több mint 60%-át gyártja, minden áron kerülnie kell. Médiaértesülések szerint az indiai Hyderabadban működő Bharat Biotech 23 000 önkéntest vonultatott fel a harmadik fázisú klinikai vizsgálatokra. Ez biztató, mert egy másik, a múlt hónapban közzétett jelentés még egy nagy újdelhi kutatókórházat idézett, amely szerint nem talál elegendő jelentkezőt a tanulmányhoz. Ha a gyógyszer hatékonynak bizonyul, még későbbi bevezetése sem okozhat problémát.

A Covaxin alternatívaként történő megnevezése még a harmadik fázis adatainak hiányában is kereskedelmi taktika lehet a „jobb kedvezmények” elérése érdekében – állítja a Jefferies brókercég. Ennek ellenére

a tudomány sarokba szorítása nem éppen a legjobb stratégia a gyógyszerárak tárgyalására.

A Kreml által támogatott Sputnik V szintén együttműködik Indiában, a Dr. Reddy’s Laboratories Ltd. helyi gyártóval. Az ahmedabadi székhelyű Cadila Healthcare Ltd. szintén versenyben van egy őshonos Covid-19 vakcina kifejlesztéséért.

Nem mindegy, hogy India saját vakcinái adják e a végső megoldást. A világ legnagyobb gyártója, a Szérum Intézet már 70 millió adag Covishield-t oltóanyagot felhalmozott. A fejlődő világ nagy része az indiai gyártókra támaszkodik, hogy könnyen beadható, és megfizethető árú oltóanyagokat szállítsanak nagy mennyiségben.

A nacionalizmus csak üres jelszavakkal és irracionális célokkal zavarhatja a normális és  szakszerű munkát. Az Indiai Orvosi Kutatási Tanács arra ösztönözte a Bharat Biotech-t, hogy augusztus 15-ig , India függetlenségének napjára indítsa el a Covaxint forgalmazását. Szerencsére ez a határidő jött és ment. De a türelmetlenség, amelyet akkor láttunk, ismét felütütte a fejét, amikor az Indiának szóló üzenetnek éppen az ellenkezője kell, hogy legyen.

A megfelelően megtervezett és kivitelezett tanulmányos munka, a becsületesen bejelentett mellékhatások és az átláthatóan megosztott hatékonysági adatok növelik a világ bizalmat a Made in India termékeiben. A sarkok levágása rontja a bizalmat. Hasznos lehet a katonákat magára hagyni, és ragaszkodni a tudományhoz – és a kialakított tudományos protokollokhoz.

EU: kell-e választani Washington és Peking között?

Brüsszelben tárgyal Tony Blinken amerikai külügyminiszter, aki a NATO után az Európai Uniót próbálja meg rávenni az együttműködésre Kínával szemben. Az USA stratégiai ellenfélnek tekinti Kínát, ezért emberi jogi kampányt kezdett ellene az ujgurok elnyomására és a hongkongi beavatkozásra hivatkozva.

Washingtoni nyomásra az EU is felzárkózott az USA mögött, mire Kína szankciókkal válaszolt. Veszélybe került az EU-Kína beruházásvédelmi egyezmény uniós parlamenti ratifikálása, melyet Merkel kancellár hozott tető alá a német elnökség idején.

Angela Merkel gondosan ügyelt arra, hogy kancellársága idején minden évben legalább egyszer ellátogasson Pekingbe – a németek gazdasági érdekeit követve. Lesz-e ebben változás?

Az USA és a visegrádi négyek

A NATO külügyminiszteri értekezlet kapcsán Tony Blinken találkozott a lengyel, a cseh, a szlovák és a magyar külügyminiszterrel. A találkozót az amerikai diplomácia vezetője kérte – hangsúlyozta Szijjártó Péter magyar külügyminiszter. Aki nem rejtette véka alá, hogy Magyarország nem akar új hidegháborút, és továbbra is együtt kíván működni Pekinggel és Moszkvával.

Mindeddig ebben a magyar diplomácia élvezte Merkel kancellár csendes támogatását, de Németországban ősszel választások lesznek, és ezen a német politika veteránja már nem indul. Ez irányváltást jelezhet Brüsszelben is. Heiko Maas szociáldemokrata német külügyminiszter már meg is adta a jelet: teljes mértékben becsatlakozott  az USA Kína politikája mellé.

Brüsszelben ugyanakkor zajlik egy szeminárium, melyet az EU és a Kínai Kereskedelmi Kamara közösen szervezett.

Használjuk ki az EU-Kína beruházásvédelmi egyezmény lehetőségeit – ez a szeminárium címe. Az egyik fő szónok az EU-Kína kereskedelmi tárgyalások uniós vezetője: Maria Martin-Prat asszony.

Kína az elmúlt évben az EU legfontosabb kereskedelmi partnere lett megelőzve az USA-t, mely hosszú évekig foglalta el az első helyet.

Szájer lebukása videón

A fideszes uniós politikus pechére egy televíziós stáb is elkísérte a rendőröket, akik razziáztak Brüsszelben. Azokra vadásztak, akik megsértették a vírusszabályokat vagyis például olyan összejövetelen vettek részt, ahol több mint tíz ember jelen volt.

 

Brüsszelben tiltottnak minősült az a homoszexuális parti, melyen Szájer József is részt vett. A magyar alaptörvény szerzője az ereszcsatornán próbált meg elmenekülni, de a rendőrök elkapták.

A lebukás után Szájer József minden tisztségéről lemondott, és eltűnt a közéletből.

A lebukásáról is szóló videót csak holnap vetíti egy belga televízió, de a helyi sajtó rövid előzetest közölt belőle.

Szájer József, a Fidesz alapító tagja, sokáig frakcióvezetője volt a magyar kormánypárt uniós képviseletének.

Nagy szerepe volt abban, hogy a viták ellenére a Fideszt nem zárták ki az Európai Néppártból.

Szájer József lebukása után nem sokkal – függetlenül ettől –  ez mégiscsak megtörtént.

A Fidesz elhagyta az Európai Néppártot. Orbán Viktor új radikális jobboldali frakciót próbál meg létrehozni az Európai parlamentben.

Az EU fellép a vakcina exportja ellen

Az Európai Unió új sürgősségi szabályokat dolgozott ki, amelyek nagy valószínűséggel súlyosan csökkentik a Nagy-Britanniába és más országokba irányuló exportot az otthoni ellátási hiány enyhítése érdekében.

Az Európai Unió véglegesíti a sürgősségi jogszabályokat, amelyek széles körű hatásköröket adnak a blokkban gyártott Covid-19 vakcinák exportjának visszafogására a következő hat hétben. Hangos elégedetlenséget és politikai vihart kavart az Unióban a belső piac akadozó ellátása amikor a kontinensen tombol a járvány harmadik hulláma.

A törvénytervezetet, amelyet szerdán hoznak nyilvánosságra, a The New York Times megszerezte és  azt a tervezet kidolgozásában részt vevő két uniós tisztviselő is megerősítette. Az új szabályok megnehezítik az Európai Unióban a Covid-19 vakcinákat előállító gyógyszergyárak exportját, ami valószínűleg jelentősen befolyásolják elsősorban Nagy-Britannia ellátását.

Az Európai Unióban elsősorban az AstraZeneca-val votak termelési problémák, legalábbis arra való hivatkozással drasztikusan csökkentették a belső piac ellátását, ezért ez a vállalat az új szabályozás fő célpontja. A   jogszabály, amely blokkolhatja az adagok millióinak az EU országaiból történő kivitelét, a Pfizer és a Moderna oltásokat is érintheti.

Nagy-Britannia az EU-export messze legnagyobb haszonélvezője, és a legtöbb veszteséggel fog járni az új szabályok elfogadásával, de alkalmazhatók más országokba irányuló export visszaszorítására is. Például Kanadába, az EU-ban gyártott oltások második legnagyobb címzettjére valamint érintheti Izraelt, amely mennyiséget szerez be az Unióból, de oltási kampányában nagyon előrehaladott, ezért kevésbé rászorulónak tekintik.

Martin Weber, az EPP frakcióvezetője iménti twitjében a következőket írta:
„Sürgős magyarászat szükséges miért halmoz fel az AstraZeneca több tízmillió (29 millió) adag oltást miközben nem tartja be az unióval szemben vállalt kötelezettségeit. Ez elfogadhatatlan! Kategórikusan el kell utasítanunk az AstraZeneca Európából történő exportjat.”

Lavrov Pekingben

Kínai-orosz együttműködésre van szükség, hogy megakadályozzuk az USA törekvését a világméretű hegemóniára – ezzel a címmel kommentálta az orosz külügyminiszter pekingi látogatását a Global Times, amely általában hűen tükrözi a kínai vezetés álláspontját. Szergej Lavrov nem sokkal azután érkezett a kínai fővárosba, hogy az USA és Kína külügyi vezetői kissé viharos eszmecserét folytattak Alaszkában.

A nagy háromszögnek nevezték régebben Washington-Moszkva-Peking kapcsolatrendszerét. Kissinger mindmáig úgy tartja, hogy azért sikerült megnyerni a hidegháborút a Szovjetunióval szemben, mert 1972-ben Nixon és Mao szövetséget kötött Moszkvával szemben.

Ez már régen volt, de a hálás kínaiak minden évben meghívják a csaknem 100 éves Henry Kissingert Pekingbe. Az elmúlt év természetesen kivételt jelentett a járvány miatt.

A háromszög sem a régi már, mert Kína 1972 óta mérhetetlenül megerősödött míg Oroszország lehanyatlott. Ma már csak katonai értelemben számít nagyhatalomnak, gazdaságilag nem. Oroszország GDP-je alig nagyobb mint a 25 milliós Ausztráliáé!

A Quadra

Washingtonban is tisztában vannak az erőviszonyok megváltozásával, ezért igen erős új szövetséget hoztak létre Peking ellen. Ez a Quadra.

Az Egyesült Államokon kívül az 1,3 milliárd lakosú India vesz benne részt valamint a világ harmadik gazdasági nagyhatalma, Japán. És végül Ausztrália, amely stratégiai helyzete miatt fontos Kína bekerítése szempontjából.

A Quadra nyomasztja Pekinget is, ezért üdvözlik örömmel Lavrov külügyminisztert. Oroszország ugyanis katonai téren továbbra is világhatalom.

Hszi Csinping elnök nemrég Észak Koreát is megemlítette mint fontos szövetségest. Vagyis visszaállni látszik az a szövetség , melyet Sztálin hozott létre az USA-val és Japánnal szemben 1950-ben. Akkor tört ki a koreai háború, melynek megnyerésére McArthur tábornok az atombomba bevetését kérte Truman elnöktől. Aki azt szerencsére megtagadta…

Most távolról sem ilyen drámai a helyzet, de mindkét fél új hidegháború lehetőségére utal.

Ez pedig feladja a leckét a magyar diplomáciának, amely úgy akar Washington szövetségese maradni, hogy közben kiváló kapcsolatokat ápol Pekinggel és Moszkvával egyaránt.

Orbán álma: olasz-lengyel-magyar szövetség

Teljesülhet a magyar miniszterelnök elképzelése egy szélsőjobboldali frakció létrehozására az Európai parlamentben. Az olasz sajtó szerint Matteo Salvini és Giorgia Meloni megegyezett egymással abban, hogy együttműködnek az Európai parlamentben bár jelenleg két különböző frakcióban ülnek.

Orbán Viktor mindkét vezetővel jó kapcsolatot ápol, és velük együtt szeretne új frakciót létrehozni Brüsszelben. Ez azért érdekes változás, mert Matteo Salvini pártja, a Liga tagja a kormánykoalíciónak Rómában míg Giorgia Meloni mozgalma ellenzékben van.

A magyar-olasz szövetség harmadik fontos tagja Lengyelország legnagyobb kormánypártja, a PiS. Jaroslaw Kaczynski régi szövetségese a magyar miniszterelnöknek noha sok minden elválasztja őket egymástól. Mindenekelőtt a Moszkvához fűződő kapcsolat. Míg Orbán – Matteo Salvinihoz hasonlóan – kiváló kapcsolatokat ápol Putyin elnökkel, addiog Jaroslaw Kaczynski személyes ellenfelének tekinti az orosz államfőt, akit ikertestvérének, Lech Kaczynskinek a meggyilkolásával vádol – minden bizonnyal alaptalanul.

750 milliárd eurós uniós pénz

A válságkezelő alapra nagyonis számít mindegyik résztvevő. Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski ugyan megvétózta taktikai okból, de a vírusválság miatt nagyonis érzik annak szükségét, hogy a hatalmas összeget megkapják – csökkenő népszerűségük ellensúlyozására.

Matteo Salvini ugyanígy a pénzeső reményében lépett be a kormányba Rómában bár Mario Draghi miniszterelnök hangsúlyozta: a pénzek elosztását személyesen felügyeli, és gondja lesz rá, hogy csakis szakmai szempontok játszanak szerepet. Sajnos Olaszországban ezt már sokszor elmondták…

Ki lesz a vezér?

A több mint 60 milliós Olaszországhoz és a csaknem 40 milliós Lengyelországhoz képest, a nem egészen 10 milliós Magyarország nem épp jelentős szereplő Európában. Orbán Viktor viszont olyan presztízst szerzett a centrumtól erősen jobbra, hogy magának vindikálja a vezéri szerepet. Arra hivatkozhat, hogy az olaszok nincsenek döntéshozó pozícióban Rómában. Jaroslaw Kaczynskit pedig, aki valóságos remeteként él Varsóban alig ismerik külföldön.

Azért érdekes a vezér szerepe, mert dönteni kell: hogyan tovább? Trump bukása után az USA támogatására nem lehet számítani sőt ellenlépések várhatóak. A visegrádi államok, amelyek szerencsések voltak a vírusjárvány első hulláma idején, rém rosszul állnak a második-harmadik hullámmal, amely elsodorhatja a kormányzó eliteket is.

A válságmenedzselés érdekli igazán a választókat – ez kiderült az USA-ban éppúgy mint Hollandiában.

A politikai siker az Európai parlamentben aligha érdekli a választópolgárokat amikor a halálozási listákon egymással versengenek a visegrádi államok …

Miért oltja be Chile minden más országnál gyorsabban?

Naponta másfél adag vakcina jut száz lakosra: Chile jelenleg gyorsított ütemben végzi a lakosság beoltását. Soledad Martínez közegészségügyi szakértő elmagyarázza, hogyan működik ez, és szerinte milyen hibákat követtek el az európai országok.

Chile oltási programja nemzetközi mércével mérve nagyon sikeres. A lakosság egynegyede már megkapta a koronavédő oltás első adagját, tizedét pedig teljesen immunizálták. Egyetlen másik ország sem oltotta be a közelmúltban ilyen gyorsan polgárait, nevezetesen napi 1,5 adag 100 lakosra; még Izrael sem vetekedhet ezzel az intenzitással. Hogyan csinálják?

Három meghatározó oka van:

Először is elegendő oltóanyag áll rendelkezésükre. Másodszor, megvan az infrastruktúra a gyors oltásra, harmadszor pedig alig vannak problémák az oltási szkeptikusokkal, mert

a pandémiából nem csináltak politikai haszonszerzés miatt feszültséget, mint más latin-amerikai országokban.

A járvány nem Chilébe vetett hit kérdése – mint Brazíliában. A politika és az egészség külön szféra.

Chilében csaknem 19 millió ember él. Annyi oltást rendeltek, amennyi az összes felnőtt kétszeres beoltásához szükséges. Ezenkívül nagyon korán, még tanulmányok megkötése előtt, minden lehetséges gyártóval, azaz a BioNtech/Pfizer, az AstraZeneca, a Johnson&Johnson céggel kötöttek szerződéseket. Szputnyikot Oroszországból és Sinovacot Kínából rendeltek. A geopolitikai szempontok nem számítottak.

Jelenleg abból profitálnak, hogy idejekorán mindenkitől vásároltak vakcinát. Valójában így nincs kockázat az oltóanyag szállítások elakadása miatt. Ha egy napon túl sok van, akkor továbbadhatják más országoknak, felcserélhetik vagy eladhatják.

Európa megfizet arroganciája árát. Főleg a BioNtech és az AstraZeneca cégtől rendelték. A keleti termékekkel kapcsolatban fenntartásaik vannak. Ez nem racionális. Egy globális járványban nem csak az egyes vagy a hazai gyártókra kell koncentrálni, hanem inkább széles körben el kell terjeszteni őket.

Semmi sem megy a terv szerint ilyen helyzetben.

Mindig lehet valami probléma, mint már korábban is megtörtént, vagy mostanság éppen az AstraZenecánál adódott, és akkor az egész tervnek vége.

Chilében jelenleg elsősorban a Sinovac kínai oltással vakcináznak, amelyet a leggyorsabban és a legnagyobb mennyiségben szállította k. A neves brazil Butantan Intézet tesztelte és jóváhagyta. Ez pont annyit ért nekünk, mint az Amerikai Gyógyszerügynökség elismerése. Évek óta sikeresen alkalmazzuk a Sinovac influenza elleni oltásokat is.

Valóban kétségek merülnek fel a Sinovac vakcina biztonságosságával és hatékonyságával kapcsolatban. Csak az összes fertőzés valamivel több mint 50 százalékát hivatott megakadályozni. A tökéletességre való törekvés nem segít ebben a helyzetben. A Sinovac megakadályozza az összes súlyos tanfolyam csaknem 100 százalékát.

Az esetek száma jelenleg Chilében is gyorsan növekszik. Ugyanakkor

a Sinovac vakcina megakadályozza a súlyos lefolyásokat, de nem a Covid-19 fertőzéseket vagy a vírus átterjedését. Ezért további intézkedésekre van szükség a járvány kordában tartása érdekében, különösen azért, mert a gyermekek számára még mindig nincs oltás.

Chilében évtizedekkel ezelőtt létrehoztak infrastruktúrát a nagy immunizációs kampányokhoz. Évente oltunk az influenza ellen. Még a vidéki területeken is vannak egészségügyi központok, amelyek mindegyike felelős egy adott területért. Annak érdekében, hogy az embereknek ne kelljen együtt várniuk a zárt helyiségekben, a labdarúgó-stadionokban és iskolákban is beoltják őket. ebben az esetben a gyors, gördülékeny lebonyolítás a siker kulcsa.

Nincsenek oltási időpontok. Van egy nyilvános központi naptár, amely napokkal korábban jelzi melyik napon melyik meghatározott csoportot oltják be. Február 16-án, kedden az összes 65 éves kor körül – ez csak egy kitalált példa. 

Chilében azt akarják elérni, hogy az összes felnőtt 80 százaléka júniusig be legyen oltva beoltassék júniusig. 

Reális ez? De nem szabad elfelejteni, hogy mindennek ára van. Egészségügyi dolgozók erősen túlterheltek. Számos mentális egészségügyi probléma létezik, például a kiégés.

Chilében az emberek mintegy 80 százaléka biztosított az állami rendszerben, 18 százaléka van pusztán magántulajdonban, amivel elméletileg jobb ellátáshoz lehet jutni. Az oltási kampányban azonban alig van különbség. Az oltásokat az állami rendszeren keresztül szervezik. Néhány gazdagabb közösség tangóműsorokat kínál oltási szórakoztatás vagy behajtás céljából. A tehetőseket sem oltjákbe hamarabb és alapvetően nem választhatja ki, hogy melyik oltással oltják be. Például jelenleg a BioNtech-et használják olyan emberek számára, akiknek az immunrendszere különösen nehéz. A központi oltási dátumok országosan érvényesek, ami azt jelenti, hogy egy gazdagabb közösség nem tudja korábban oltatni magát vagy éppen életkorát megváltoztatni. Körülbelül egy százalék eltérés van ettől a rendtől, amely vélhetően a helyi korrupciónak tudható be. De ez egy kisebb probléma.

A Der Spiegel interjúja nyomán.

Hat orosz kémet fogtak a hadügyminisztériumban Bulgáriában

A CIA segítségével leplezte le az orosz hírszerzőket a bolgár kémelhárítás. Bulgária a NATO tagja, és emiatt igencsak érdeklődnek iránta az orosz kémek.

Bojko Boriszov miniszterelnök az eset kapcsán emlékeztetett arra, hogy hat orosz diplomatát utasítottak ki az elmúlt évben Bulgáriából – köztük a katonai attasét is. A bolgár kormányfő célzott arra, hogy kiutasítás követheti a hat bolgár letartóztatását a szófiai hadügyminisztériumban.

A moszkvai kapcsolat

A Szovjetunió bukása előtt igen szoros kapcsolat fűzte a KGB-t a bolgár titkosszolgálathoz. Miután Leonyid Brezsnyev döntött a II. János Pál pápa elleni merényletről a lengyelországi válság csúcspontján, az oroszok a bolgár titkosszolgálatot bízták meg az akció lebonyolításával.

Ali Agcat, a török szürke farkasok mester gyilkosát ők juttatták be a Szent Péter térre, ahol rá is lőtt a pápára. Szerencsére a merénylet nem sikerült, II. János Pál pápa túlélte a támadást, és egészen 2006-ig ült Szent Péter trónján Rómában.

A rendszerváltás után – más kelet-európai államokhoz hasonlóan – Bulgária is csatlakozott a NATO-hoz. Ezt Moszkvában igencsak nehezményezték.

Az amerikai és a német titkosszolgálat segítséget nyújtott Bulgáriának abban, hogy átszervezze saját szolgálatát. Most Boriszov miniszterelnök megköszönte az amerikaiknak és a németeknek, hogy segítettek az orosz kémek leleplezésében.

Szijjártó a Szputnyik reklámarca lett

A Biden adminisztráció akciót inditott Putyin európai befolyásának csökkentésére.

Ilyen szempontból érdekes, hogy az oroszok nemcsakhogy örömmel üdvözölték a magyar külügyminiszter oltakozását a Szputnyik V vakcinával, de ezt propaganda gépezetükben bőségesen fel is használták.

Oroszország segít – írta Szijjártó nyilvános oltakozásáról az Rt.com.

Ez a hivatalos orosz segély szolgálat neve, de Kelet Európába elég rosszul cseng, mert a szovjet időkben Moszkva testvéri segély nyújtásnak nevezte a katonai beavatkozást a kisebb szocialista országokban.

A védetten született kislány

A gyermekorvosok beszámoltak az első ismert esetről, amikor egy nő egy terhesség alatt kapta meg az első adag COVID-19 Moderna vakcinát, és három hét múlva új koronavírus elleni antitesttel rendelkező csecsemőt hozott a világra.

A medRxiv preprint szerveren közzétett, egyelőre a szakértők által  nem felülvizsgált tanulmány szerint az anya egyetlen dózist kapott a Moderna mRNS vakcinából a terhesség 36. hetében. Három héttel később egy erőteljes, egészséges, időben kihordott lánynak adott életet, akitől a születése után közvetlenül vett vérminta antitestek jelenlétét mutatta ki a SARS-CoV-2 vírus ellen – jegyezi meg a tanulmány.

„Itt közöljük az első ismert esetet, amikor az anya oltása után az újszülött  köldökzsinórvérében is kimutatható az antitest, tehát a kislány SARS-CoV-2 Védetten született ”

– jegyezték meg társszerzők, Paul Gilbert és Chad Rudnick az Egyesült Államok Florida Atlanti Egyeteméről.

Az a nő, aki kizárólag a csecsemőt szoptatta, megkapta a vakcina második adagját a szokásos 28 napos oltási protokoll ütemtervének megfelelően – jegyezték meg az orvosok. A korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy a COVID-19-ből felépült anyák antitestjei a placentán keresztül sokkal kevesebé juttaták át a magzatnak, mint ebben a most közölt tanulmányban olvasható.

„anya beoltásával a védekezés és fertőzéskockázat csökkentésének lehetősége áll fenn”.

Gilber és Rudnick megjegyzi azonban, hogy további hosszú távú vizsgálatokra van szükség az oltott anyáktól született csecsemők antitest-válaszának számszerűsítéséhez.

„Az újszülöttek védelmi hatékonysága és az anya oltásának ideális időzítése továbbra sem ismert” – írták a gyermekorvosok a tanulmányban. 

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!