Kezdőlap Világ Oldal 159

Világ

A biztonsági főnökök megállapodtak a Biden-Putyin csúcsról

Bár az USA és Oroszország külügyminiszterei nemrég tárgyaltak egymással Rejkjavikban, de csúcstalálkozó bejelentése mégiscsak Jake Sullivan és Nyikolaj Patrusev nemzetbiztonsági tanácsadókra maradt.

A pünkösd hétfői megbeszélést Fehéroroszország terror akciója váltotta ki. Lukasenka elnök utasítására a fehérorosz légierő földre kényszerített egy Ryanair gépet, melyen egy ellenzéki újságíró utazott Athénból Vilniusba. Az ellenzéki újságírót a gép fedélzetén utazó fehérorosz KGB tisztek letartóztatták. Akár halálbüntetést is kaphat, mert Fehéroroszországban az ellenzéki tevékenységet terrorizmusként bírálják el.

Mind az USA mind az EU tiltakozott Fehéroroszország akciója ellen, és az ellenzéki újságíró szabadon engedését követelték. Moszkva megértéséről biztosította Lukasenka elnököt annál is inkább, mert az akció előtt Minszk nyilvánvalóan egyeztetett az oroszokkal.

Washingtonban is tudják, hogy ilyen ügyekben célszerűbb Moszkvával tárgyalni mint Fehéroroszországgal.

Csúcs, de mikor és hol?

Erről még nincs megállapodás – írta a Kommerszant című moszkvai lap. Persze az is lehet, hogy már van, de még nem jelentették be. Putyinnak sürgősebb a találkozás, mert ősszel választások lesznek, és a népszerűsége nincs a csúcson. Az amerikai szankciók nem javítanak az orosz gazdaság amúgy is gyenge helyzetén.

Az orosz elnök ugyanakkor sikereket is elkönyvelhet: szép csendben megállapodást köthetett Zelenszkij ukrán elnökkel. Emiatt a kijevi Naftogaz stratégiai fontosságú cégtől kisöpörték a nyugatbarát menedzsereket, és helyüket Putyin számára sokkal elfogadhatóbb emberek foglalták el Kijevben. Így Putyin az erő pozíciójából tárgyalhat Zelenszkij ukrán elnökkel, aki az USA támogatásában bízott. A jelek szerint hiába …

Washingtonban is látják, hogy az erőteljes kampány Oroszország és Kína ellen visszafelé is elsülhet. Peking és Moszkva mind jobban egymásra talál.

Orbán kitart a keleti nyitás mellett

Litvánia kilépett abból a szervezetből, amelyik Kínát a kelet-európai törpékkel egyesitette az Új Selyemúton. Washingtonból másokat is erre buzdítanak. Orbán Viktor viszont nyugodtan folytatja a keleti nyitás politikáját, amelynek most a szimbolikus gesztusa a sanghaji Fudan egyetem budapesti telepítése. Bár a magyar fővárosban ennek komoly ellenzéke van, és Washingtonban sem lelkesednek érte, de a magyar miniszterelnök nyilvánvalóan évekkel korábban megegyezett erről a kínaiakkal. Szimbolikusan kínai vakcinával oltatta be magát.

A magyar diplomácia nem szavazta meg a Kínát elítélő uniós szankciót. Orbán Viktort személyesen Hszi Csinping elnök hívta meg Pekingbe, ahol az utolsó amerikai vendég Donald Trump volt.

Az indiai variáns ellen csak a második oltás után lehetünk védettek

A koronavírus új és potenciálisan fertőzőbb változata kezdte felülmúlni a vírus egyéb verzióit Nagy-Britanniában, ami nyomást gyakorolt ​​a kormányra, hogy lerövidítse az emberek várakozását a második oltóanyag-dózisra, és szemlélteti a globális immunizálódás kockázatát – írja a New York Times.

Az új változat, amely Indiában dominánssá vált, részben felelős lehet az újabb vírushullámért Délkelet-Ázsiában, beleértve Nepált is.

A variáns megismerésére nagy energiákat vetnek be, miután elterjedt Nagy-Britanniában, és legalább másik 49 ország is jelezte, hogy náluk is jelen van.

Nagy-Britanniából a változat néhány ezer esetéből származó előzetes kutatási eredményei jó és rossz híreket egyaránt tartalmaznak.

Az evolúciós biológusok által B.1.617.2 néven ismert változat „nagy valószínűséggel” átterjedtebb, mint a Nagy-Britanniában  télen pusztító járványhullámot kiváltó változat.

Nagy-Britannia és más gazdag nemzetek számára a változat a pandémia kevésbé súlyos pillanatában jelent meg. 65 éves kor felett Angliában minden öt emberből több mint négy megkapta a koronavírus-vakcina mindkét adagját.

Az angol Public Health új tanulmánya pedig megnyugtató eredményeket közölt arra vonatkozóan, hogy a teljesen beoltott emberek jól védettek a változat ellen.

A Pfizer-BioNTech vakcina 88 százalékos védelmet nyújtott az Indiában először vett mintával szemben, ami csak csekély csökkenést jelent a Nagy-Britanniából származó változat ellen biztosított 93 százalékos védettségtől – közölte a Public Health England. Az AstraZeneca-Oxford vakcina 60 százalékos hatékonysággal védett az indiai változat ellen, szemben a korábban mért 66 százalékkal melyet korábban mértek Nagy-Britanniában.

Mivel Nagy-Britanniában az emberek később kezdték el kapni az AstraZeneca oltását, mint a Pfizerét, rövidebb ideig követték őket, ami azt jelenti, hogy az adott oltás hatékonysági adatai alábecsülhetik a valódi számokat – mondták a tudósok. Más angliai tanulmányok alig vagy egyáltalán nem mutattak különbséget a Pfizer és az AstraZeneca vakcinák hatékonysága között.

Egyelőre az Indiából származó variánsok számának növekedése nem okozta a vírusfertőzöttség általános növekedését Nagy-Britanniában.

Nem minden tudós van meggyőződve arról, hogy a változat annyira fertőző, mint attól tartanak. Az igazi teszt az lesz, hogy fellendül-e más országokban, különösen azokban – Nagy-Britanniával ellentétben -, amelyek más változatok nagy esetszámával küzdenek – írta a Twitteren Andrew Rambaut, a skóciai Edinburgh-i Egyetem molekuláris evolúció professzora.

Nagy-Britanniában a gyors növekedés egy része az  indiai vírussal elsőként fertőzött helyekhez kapcsolódhat. A tudósok szerint az északnyugat-angliai Bolton, ahol az új változat a legelterjedtebb, szociálisan erős segítségre szoruló terület, ráadásul a szorosan egymásba épülő házakkal, amelyek gyorsíthatják terjedését.

„Nem tudjuk, hogy az átvihetőség növekedése konkrét keverési mintázatok vagy szuper terjedési események eredménye-e”

– jelentette egy kutatócsoport, amelyet Robert Challen vezetett az Exeteri Egyetem vezetésével május 11-én.

Tanulmányukat egy befolyásos kormányzati tanácsadó csoport elé terjesztették. Ez a kormányzati tanácsadó testület néhány nap múlva kijelentette, hogy „meggyőződése” az Indiában először látott változat valóban fertőzőbb, ezért figyelmeztetnek arra, hogy

„a kórházi ápolások szükségessége jelentős mértékben növekedhet”.

Egyelőre sok a bizonytalanság, nincsen egyértelmű válasz arra, hogy az indiai vírus veszélyessége meghaladja-e a korábbi  változatokét, vagy sem.

Miért van oly sok szövődménye a Covid-19 vírusnak?

Ezt a mesterséges vírust a kínaiak állították elő Vuhanban, és egyáltalán nem véletlenül szabadult ki onnan! Ezt állitja Thierry Schmitz francia doktor, aki szerint egy hagyományos vírusnak nincsen ilyen sok egymástól gyökeresen eltérő hatása! Ilyet csakis tudatosan állíthatnak elő méghozzá igen jól képzett szakemberek, akik a biológia hadviselés szakértői.

Vuhanban, ahol a laboratórium működik katonai irányítás alatt, a franciák építették ki a rendszer alapjait, majd sietve megtagadták azt. Thierry Schmitz doktor idézi a párizsi Le Figarot, mely szerint a kínaiak egyáltalán nem tartották be azt a szigorú protokollt, amelyet a hasonló laboratóriumok számára előírnak a világon mindenütt. A francia szakértők megdöbbenve tapasztalták Vuhanban, hogy a gyengén fizetett víruskutatók eladták a kisérleti állatokat a szomszédos piacon, hogy egy kis mellékesre tegyenek szert!

Az USA miért támogatta a vuhani laboratóriumot?

Bill és Melinda Gates alapítványa is finanszírozott ott víruskutatásokat, de rajtuk kívül a washingtoni egészségügyi minisztérium is adott pénzt a Vuhan 4 laboratóriumnak. Hivatalosan azért, hogy a járványok terjedését kutassák!

Vuhanban a híressé vált laboratóriumban több mint 1800 fajta vírust tenyésztenek és tárolnak – írja Thierry Schmitz francia doktor.

Talán nem véletlen, hogy épp Vuhanban tört ki a világméretű Covid-19 járvány…

Cui prodest?

Végül a francia orvos harmadik érve az, hogy megkérdezi: Kinek az érdekeit szolgálta a Covid-19 világméretű vírus válság? Kínáét, amely az egyetlen nagyhatalom volt, amely megúszta a visszaesést, és most minden esélye megvan, hogy az élre vágjon: hamarabb előzze meg az USA-t mint ahogy azt korábban gondolták! Állítja a francia orvos harmadik érvként.

Hasonló érvelést ad elő az amerikai hírszerzés is, de a kínaiak nemcsak cáfolnak hanem támadnak is: az USA-ban is van olyan biológiai laboratórium, amely Vuhanhoz hasonlóan a szigorúan tiltott biológiai hadviselést kutatja.

Peking szerint az USA azért fejlesztette ki a Covid-19 vírust, hogy végzetesen meggyengítse a tálibokat Afganisztánban. Épp ezért Afganisztánba telepítették a vírust. Onnan vihették be az amerikai katona sportolók Vuhanba, ahol világbajnokságot rendeztek múlt ősszel.

Miközben Biden elnök nemrég bejelentette: végképp kivonulnak Afganisztánból, a kínaiak gyorsan felajánlották az USA hadügyminiszterének, hogy találkozzanak egymással. Az USA egyelőre nemet mondott – szomorkodik a pekingi Global Times.

USA-Kína vírus vita

Már 2019 novemberében kórházban ápoltak három kínai vírus kutatót, akik a katonai laboratóriumban dolgoztak Vuhan városában – állítja az amerikai hírszerzés. A Wall Street Journal cikke szerint a víruskutatók tünetei hasonlóak voltak a COVID-19 betegekéhez. Ugyanakkor a kínai hatóságok csak decemberben jelezték az első COVID-19 pácienst a WHO-nak.

Az Egészségügyi Világszervezet szakértői jártak Vuhanban. Jelentésükből az derült ki, hogy továbbra sem lehet biztosan tudni: hogy kezdődött a járvány? Nagy valószínűséggel állatokról terjedt át az emberekre. A WTO szakértői nem zárták ki azt a lehetőséget sem, hogy a vírus egy laboratóriumból szökött meg. Vuhanban működik Kína egyik legnagyobb víruskutató intézete, mely a hadsereg ellenőrzése alatt áll.

Már Trump elnök is azzal vádolta meg Pekinget, hogy a COVID-19 vírus a laboratóriumból került ki az utcára, és így okozott járványt előbb Kínában majd az egész világon. Bizonyítékkal Trump nem szolgált, és az amerikai hírszerzés most sem állt elő ilyenekkel.

Kínai ellencsapás

Pekingben kezdettől fogva elvetették az amerikai verziót, sőt viszont váddal éltek. Egy kínai diplomata, aki korábban Washingtonban szolgált, most pedig Pekingben a külügy sajtó osztályán dolgozik, azt állította egy társas oldalon, hogy egy amerikai biológiai laboratóriumból szökött meg a vírus, mely azután járványt okozott Vuhanban. Hogy került az amerikai vírus Vuhanba?

A kínai diplomata szerint úgy, hogy az amerikai laboratóriumban Maryland államban olyan vírussal kísérleteztek, melyeket a tálibok ellen akartak felhasználni Afganisztánban. A vírus ott szabadulhatott el – a kínai diplomata szerint. Vuhanban rendezték meg a katona sportolók világbajnokságát. Ezen nagy küldöttséggel az amerikaiak is részt vettek. A kínai diplomata szerint azért nem találják az első vírusfertőzöttet, mert az az amerikai küldöttség egyik tagja volt, aki a verseny után távozott Vuhanból.

Washington természetesen cáfolt, így továbbra sem tudja senki: hogy kezdődött a
COVID- 19 világjárvány.

Észak Korea fura ura betiltotta a kínai vakcinákat

Kim Dzsong un azt követően döntött a betiltás mellett, hogy egy magasrangú észak-koreai vezető belehalt egy Kínából importált oltásba. A hírek szerint nem COVID-19 vakcináról van szó. A tilalom viszont arra is vonatkozik.

A kínai vakcina azért okozhatott azonnali szív leállást, mert nem megfelelően tárolták. Észak Koreában rendszeres az áram kimaradás. Még a kórházakat sem kíméli. Kim Dzsong un ettől függetlenül a kínai gyógyszerek átmeneti felfüggesztése mellett döntött, bár Peking az egyetlen valódi szövetségese Észak Koreának. A probléma csak az, hogy sem a lakosság sem pedig az elit nem bízik a hazai gyógyszerekben Észak Koreában.

A titkosszolgálat a fő gyógyszerbeszerző

A diktátor és az elit számára ők szerzik meg a szükséges dollárokat, és azután a gyógyszereket. A hírek szerint nagy adag Pfizer oltóanyagot csempésztek be Észak Koreába, hogy beolthassák az elitet a COVID-19 vírus ellen. Hivatalosan ugyan nincsen járvány, de egyes jelentések szerint maga Kim Dzsong un is átesett a COVID fertőzésen.

Észak Korea ellen szankciók vannak érvényben, mert a nemzeti kommunista rendszer rohamtempóban fejleszti nukleáris és rakétafegyvereit. Kim Dzsong un így akar az USA tárgyaló partnere lenni. Trump el is fogadta az alkut: több PR találkozót is tartott Észak Korea fura urával.

Biden elnök a hagyományos diplomácia híve. Nemrég fogadta a Fehér Házban Dél Korea elnökét, hogy megvitassa vele: mihez lehet kezdeni Kim Dzsongunnal, aki apjához és nagyapjához hasolóan feláldozza népét azért, hogy megtarthassa hatalmát.

Orbán, Babits és az uniós mezőgazdasági alapok

“Meg akarjuk fogni Orbánt és Babist!” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak az Európai Parlament mezőgazdasági alapokat ellenőrző képviselőnője. Ulrike Müller elmondta, hogy hála a modern informatikának már sokkal jobban utána lehet nézni annak, hogy az egyes tagállamokban kik is kapják a támogatásokat a 270 milliárd eurós uniós mezőgazdasági alapból (CAP).

Ulrike Müllernek és az Európai parlament sok tagjának erős a gyanúja, hogy Magyarországon és Csehországban a kormányfők cimborái kapják a pénz jórészét.

“Nem a paraszti kis gazdaságokat akarjuk ellenőrizni, hanem azokat a mezőgazdasági nagyvállalkozásokat, amelyek az uniós támogatások nagyrészét megkapják”

– mondta Ulrike Müller.

Ő is azok közé az Európa parlamenti képviselők közé tartozik, akik torkig vannak azzal, hogy a magyar miniszterelnök állandóan bírálja Brüsszelt miközben a hozzá közelálló vállalkozói körnek juttatja az uniós támogatások jórészét.

Az Európai Unió pénz alapjai közül a mezőgazdasági a legnagyobb. Ha itt sikerül fogást találni a magyar és a cseh miniszterelnökön, akkor ez kemény csapás lehet mind Orbánnak mind Babisnak annál is inkább, mert mind a ketten választások előtt állnak Magyarországon illetve Csehországban.

Orbán-Zelenszkij csúcs Kárpátalján

Már tavaly megígérték, de idén júniusban várhatóan össze is jön a két szomszédos állam vezetőjének találkozása Munkácson és Debrecenben. Együtt avatják fel a Munkácsy házat Kárpátalján.

A két állam kapcsolata meglehetősen feszült, mert a nyelv törvény Ukrajnában korlátozza a mintegy 140 ezer fős magyar kisebbség jogait. A kijevi kormányzatot az zavarja, hogy a magyarok döntő többsége kettős állampolgár lett, noha Ukrajna törvényei ezt nem teszik lehetővé.

A megosztó múlt

Kárpátalja az Osztrák-Magyar monarchia felbomlásáig Magyarország része volt. A trianoni béke után csehszlovák terület lett azon az alapon, hogy a lakosság döntő többsége valamilyen szláv nyelvet beszél. Csehszlovákia felbomlása után Kárpátalja újra Magyarország része lett.

A második világháborút lezáró párizsi béke következtében vált Ukrajna részévé vagyis szovjet területté.

A Szovjetunió bukása után Ukrajna része. Miután a Krím félszigetet Oroszország 2014-ben elcsatolta Ukrajnától, és Moszkva támogatja a kelet-ukrajnai területek elszakadási törekvéseit, Kijevben aggodalom ébredt Kárpátalja ügyében is. Ukrajna fővárosában sokan úgy gondolják, hogy Putyin és Orbán valamiféle szövetséget kötött Ukrajna ellen.

Ukrajna és a NATO

A jelenlegi ukrán vezetés csatlakozni szeretne az észak-atlanti szövetséghez, de ezt Moszkva semmiképp sem akarja elfogadni. Ezért Putyinnak előnyös, hogy a magyar diplomácia blokkolja Ukrajna csatlakozási tárgyalásait. Nyilvánvalóan erről is szó lesz Orbán és Zelenszkij találkozóján.

Az Egyesült Államok támogatja a jelenlegi vezetést Kijevben, de az egész problémát az amerikai-orosz kapcsolatok részének tekinti. Ezért is tárgyalt Rejkjavikban a két állam külügyminisztere Ukrajnáról is. Hamarosan Biden-Putyin csúcstalálkozó is lehet, melyen minden bizonnyal Ukrajna is szóba kerül majd.

Kijevben azonban nem vártak erre hanem szép csendben lepaktáltak Putyinnal. Kirúgták a stratégiai fontosságú Naftogaz éléről a nyugatbarát főnököt, és a helyére olyan csúcs menedzsert hoztak, akinek az édesanyja az egyik Putyin barát párt főnöke Ukrajnában.

A Putyin-Zelenszkij paktum mögött az a kijevi felismerés áll, hogy a nyugati támogatás nem hozott életszínvonal emelkedést Ukrajnának, ahonnan millió számra vándorolnak ki az emberek. A Kárpátalján élő magyarok ezért is vállalják a magyar állampolgárságot, mert ily módon munkát találhatnak az egész EU területén.

mRNS Kínában

A német BioNTech és a kínai Fosun Pharma által közösen kifejlesztett COVID-19 mRNS vakcina nagyon gyorsan bevezethető Kínában, miután sűrgősségi engedélyt kapott, és mivel a tömegtermelés kulcsfontosságú lépései már közel rendelkezésre is állnak – tudta meg a Global Times.

A BioNTech és a Fosun Pharma vegyes vállalkozást hoz létre a Kínában COVID-19 elleni mRNS oltóanyag gyártására és értékesítésére, amelynek gyártási kapacitása évi 1 milliárd adag előállítása – írja Fosun a hongkongi tőzsde iratanyagában ( PDF ).

A hír akkor érkezett, amikor a pár a BNT162b2 vagy a Comirnaty néven ismert oltóanyag kínai jóváhagyását várja legkésőbb júliusig – állítja Ugur Sahin, a BioNTech vezérigazgatója néhány nappal ezelőtti kommentje és a Reuters beszámolója szerint.

Az együtt kifejlesztett vakcina Kínában történő bevezetését három lépésben hajtják végre: az import és forgalmazás jóváhagyása, 100 millió adag szállítása egy korábban aláírt megrendelés alapján, és a Fosun Pharma kísérletei az oltás Kínában történő előállítására, amivel ki tudják elégíteni a helyi igényeket.

A vállalat Sanghajban, a Pudong New Area területén létesített tárolót már több mint 100 hűtőszekrénnyel látták el. A telepített a hidegláncú szállítórendszereken többször is végeztek próbákat annak előkészítésére, hogy jövőbeli folyamatos szállításra működőképes legyen.

A tavaly márciusi első megbeszélés során a BioNTech és a sanghaji székhelyű Fosun Pharma előzetes megállapodást kötött. Az együttműködés azzal a feltétellel jött létre, hogy a kínai fél a releváns kutatás elősegítése érdekében biztosítja a klinikai hatékonyságot és biztonságosságot.

„Üdvözöljük a BioNTech-t, hogy elmélyítse az együttműködést a kínai vállalatokkal az oltásokkal kapcsolatban, és pozitívan járuljon hozzá az emberek életének, biztonságának és egészségének jobb megóvásához”

– mondta egy kínai kormányzati illetékes.

Kína öt oltóanyagot használ a tömeges oltási kampány részeként – három inaktivált vakcinát a Sinopharm és a Sinovac, egylövéses vakcinát a CanSino és egy rekombináns alegység vakcinát az Anhui Zhifei Longcom Biopharmaceutical.

Április elején az ország egyik legjelentősebb betegség-ellenőrzési tisztviselője ritka őszinteséggel  azt mondta, hogy a kínai oltások alacsony szintű védelmet nyújtanak a vírussal szemben és javasolta, hogy más gyártók oltóanyagaival növeljék hatékonyságukat.

 A nyugati vakcina jóváhagyásának megszerzése jelentős mérföldkő egy olyan országban, amelynek öt megkérdőjelezhető minőségű hazai oltása van.

Kína nem először vesz részt egy nyugati céggel együtt a COVID-19 vakcinagyártás terén. Tavaly augusztusban az AstraZeneca hasonló fejlesztési, gyártási és forgalmazási megállapodást kötött egy BioKangtai céggel, amely megállapodott abban, hogy már 2020 végéig 100 millió adag oltóanyagot gyárt.

A Global Times korábban megtudta, hogy a Fosun Pharm átadta a klinikai vizsgálatok adatait és a vonatkozó anyagokat a kínai állami szabályozó hatósághoz felülvizsgálatra.

Az mRNS-technológia kutatási partnerségét és együtt fejlesztését a Fosun Pharma és a BioNTech között várhatóan kiterjesztik több országot is érintő együttműködéssé, többféle olyan orvosi projektben, mint például a rák elleni oltások – javasolta a magát megnevezni nem kívánó forrás a Global Times cikke szerint.

Rejkjavikban lesz az USA-orosz csúcs?

Tony Blinken amerikai külügyminiszter azt javasolta orosz kollégájának Szergej Lavrovnak, hogy Rejkjavikban legyen a két elnök csúcstalálkozója, miután tárgyalt az izlandi fővárosban orosz kollégájával. Korábban már a két államfő telefonbeszélgetésén szóba került a csúcstalálkozó lehetősége.

A mélyponton levő amerikai-orosz kapcsolatokon ez mindenképp javítana. Washington mindenesetre jelezte, hogy nem alkalmaz szankcióit az ellen a cég ellen, mely az Északi Áramlat II. földgázvezetéket épiti Oroszország és Németország között. Az amerikaiak elszántan fúrják az EU-orosz kapcsolatokat. Az európai ügyeket most az a Victoria Nuland intézi a State Departmentben, aki

az ukrajnai válság idején nőies finomsággal így fogalmazott: fuck the EU!

Magyarország kémparadicsom lesz?

A magyar kormány a NATO és EU tagállamok közül egyedül továbbra is kiváló kapcsolatot ápol Moszkvával és Pekinggel miközben Washingtonban mind Oroszországot mind pedig Kínát stratégiai ellenfélnek nyilvánították. A CIA emiatt attól tart, hogy ily módon

Magyarország a kémek paradicsomává válhat, de lehet, hogy már ma is az.

Kérdés persze, hogy ez komolyan aggasztja-e Washingtont hiszen ily módon informális módon maga is kapcsolatot tarthat a két másik nagyhatalommal miközben nem kellene tartania attól, hogy a media ebből kiszaglászik valamit.

Magyarország a kínaiak és az oroszok trójai falova a NATO-ban és az EU-ban

Ez viszont már sokkal jobban aggaszthatja az Egyesült Államokat, mert ily módon olyan információkhoz juthat hozzá Oroszország és Kína, melyeknek stratégiai jelentősége lehet. A NATO-n belül már bizonyos tárgyalásokba nem vonják be a magyar diplomatákat, mert az USA nem lehet biztos benne, hogy az ott elhangzott információk nem jutnak-e el Moszkvába és Pekingbe is. Más kérdés, hogy az orosz és a kínai hírszerzés profi vagyis tudják: olyan állam, mely nyíltan hirdeti orosz vagy Kína barátságát túlságosan is gyanús minden kémelhárítás szemében. Célszerűbb olyan államot választani mint Ausztria, Franciaország vagy Olaszország, ahol a kémkedés gyanúja kisebb.

Az orosz hírszerzést korábban Franciaország akkori hadügyminisztere Francois Léotard tájékoztatta a NATO tanácskozásokról…

Mindegyik jó, ha megvéd

Amikor az emberek influenzaoltásra mennek, általában nem tudják, melyik cég készítette az oltást. Manapság nehéz olyan embert találni, aki nem ismeri a Covid-19 oltások márkanevét. Valójában preferálják is, hogy melyikkel szeretnék magukat beoltatni.

A még be nem oltottak számára van néhány jó és néhány rossz hír. Rossz hír, hogy nem választhatnak. Az oltási folyamat nem annyira egyéni aktus, mint kollektív stratégia a teljes lakosság – különösen annak legkiszolgáltatottabb tagjainak – védelmére.

A jelenleg rendelkezésre álló oltások közül – nem lehet azt mondani, hogy az egyik egyértelműen jobb, mint a másik. Legalábbis ebben a pillanatban nem.

„A legjobb bevizsgált oltóanyag az, amelyikkel leghamarabb beoltanak”

A szakértők ragaszkodnak ahhoz, hogy a legésszerűbb tennivaló a személyes és a kollektív védelem érdekében, hogy mindenki a lehető leghamarabb fogadja el az általa megjelölt oltást.

Először is fontos meghatározni, hogy mit értünk „jobb” alatt. Az egyadagos oltás jobb lenne, mint a kétadagos kezelés. A szájon át bevehető vakcina jobb lenne, mint az, akinek fecskendőre van szüksége. A szobahőmérsékleten tartható adagok jobbak lennének, mint az ultrahideg körülmények között. A bármilyen típusú fertőzést megakadályozó vakcina jobb lenne, mint az, amely csak a tüneteket akadályozza meg, de mégis célszerűbb olyan vakcinát alkalmazni, amely kiküszöböli a súlyos betegség és halál lehetőségét, mint egy olyan oltóanyag, amely csak nagyon hatékony a Covid enyhe formái ellen.  A minden korosztályon tesztelt vakcina előnyösebb lenne, mint az, amelyet csak bizonyos csoportokkal próbáltak ki, bár ez utóbbiak számára ugyanolyan jó lehet.

Egyelőre nincs olyan oltóanyag, amely a legtöbb pontszámot kapná ezekben a kategóriákban.

Talán egyszer egy vakcina sokkal jobbnak bizonyul, mint az összes többi. És talán mindenkinek elegendő adag lesz. De ma nem ez a helyzet. Ezért a szakértők ragaszkodnak ahhoz, hogy a legésszerűbb tennivaló a személyes és a kollektív védelem érdekében az, hogy mindenki regisztráljon és a lehető leghamarabb vegye fel mindkét oltását.

Nincs elegendő adat annak megállapításához, hogy a rendelkezésre álló  oltóanyagok közül hatékonyságában lényegesen különbözik egymástól.

Nincs is véglegesnek tekinthető tanulmány. Az AstraZeneca vakcina egy hónappal az adatok elküldése után az Európai Gyógyszerügynökségnek az oltóanyag hatékonysága 59% -ról 70% -ra nőtt. De még az ábrákat sem olyan könnyű értelmezni.

„Ha jobban megnézzük a konfidencia intervallumokat, akkor azt látjuk, hogy a hatékonyság valóban nagyon hasonló az összes oltás esetében”

– mondják a szakértők.

Más szavakkal, a statisztikai különbségek miatt, ha a klinikai vizsgálatokat újra elvégeznék, ezek a hatékonysági arányok könnyen megegyezhetnek az összes rendelkezésre álló vakcina között.

Némelyik jobb, mint másik

Tehát lehetséges, hogy egyes oltások valóban jobbak, mint mások?

„Igen, természetesen,  de még mindig nem tudhatjuk biztosan, mert nincs elég adat.

fontos az, hogy minden jóváhagyott vakcina biztonságos és nagyon hatékonyan működjön”

– mondja a londoni King’s College fertőző betegségek osztályának kutatója.

„A helyzet az, hogy az emberek megszokták, hogy a legjobbat vegyék: például egy fél hüvelyk nagyobb képernyővel rendelkező mobiltelefont vagy egy kicsit hosszabb ideig tartó akkumulátort akarnak” – teszi hozzá. – De az oltásokkal ez nem így működik, többek között azért, mert nincs mindenki számára elegendő. Emellett bebizonyosodott, hogy az összes jóváhagyott gyógyszer biztonságos és hatékony a betegség súlyos formáinak és a halálesetek megelőzésében, ami valójában a legfontosabb.”

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!