Kezdőlap Világ Oldal 158

Világ

Ötből egy német férfi már követett el szexuális zaklatást

0

A szombaton publikált kutatást a dpa megbízásából a YouGov online piackutató cég végezte el Németországban. A reprezentatív felmérésben 2056 személy vett részt.

A megkérdetett férfiak 18 százaléka állította, hogy már viselkedett úgy egy másik személlyel, amit szexuális zaklatásként vagy szexuális bántalmazásként lehet megítélni.

A nők közül azonban csak 6 százalék mondta, hogy ilyesmit tett.

Az elmúlt hetekben számos német színésznő számolt be nyilvánosság előtt arról, hogy milyen szexuális molesztálásban volt részük a szórakoztatóiparban. A közösségi médiában pedig ezrek csatlakoztak a „me too”-kampányhoz, és osztották meg, hogy milyen szexuális bántalmazásban volt részük a verbális megalázástól az erőszakos közeledésen át a szexuális erőszakig.

Trump rájött, hogy a rasszizmus csúnya dolog

0

Az Egyesült Államok elnöke kemény szavakkal ítélte el a neonáci merényletet, mely Virginia államban történt Charlottesville városában.

Egy neonáci fiatalembert letartóztattak, mert autójával belehajtott azokba a tüntetőkbe, akik a szélsőjobboldali és fajgyűlölő megmozdulás ellen tiltakoztak Virginia államban. Ez az állam a polgárháború idején a déliek egyik bástyája volt. Ezért Charlottesville-ben még mindig állt Lee tábornok szobra. Lee tábornok a déli haderő főparancsnoka volt, aki végül letette a fegyvert az északiak előtt. A szobrot diszkréten el akarták távolítani. Ez ellen tüntettek a Ku Klux Klan és más szélsőséges csoportok hívei.

Egy fiatal tanárnő meghalt miután a neonáci fiatalember belehajtott az ellentüntetőkbe.

Virginia demokrata kormányzója határozottan elítélte a neonáci fiatalember gyilkos tettét. Washingtonban többen terroristának nevezték a neonáci fiatalembert hiszen ugyanazt a módszert alkalmazta mint az Iszlám állam dzsihád harcosai. A bíróság nem engedélyezte, hogy óvadék ellenében szabadlábra helyezzék. Trump elnök kezdetben csak általában ítélte el az erőszakot. A negatív visszhangot megérezve most váltott, és határozottan elvetette a szélsőséges gyűlölködő szervezetek akcióit. „A rasszizmus maga a gonosz!”- hangsúlyozta az Egyesült Államok elnöke. Aki korábban nem sietett ilyen kemény szavakkal elítélni a fajgyűlöletet miután tudta: szavazóinak jórésze faji előítéletekkel van tele.

Steve Bannon, aki a kampányban főtanácsadó volt és jelenleg is a Fehér Házban üldögél, igen megértőnek mutatkozott korábban azok iránt a csoportok iránt, melyek a fehérek faji felsőbbrendűségét hirdetik. Csakhogy Trumpnak is figyelembe kell vennie: az Egyesült Államokban csakis az elit soraiban őrizte meg domináns szerepét a fehér, angolszász és protestáns közösség.

A népesség többsége már régóta valamilyen faji, nemzeti vagy vallási kisebbséghez tartozik.

És az elit is ebbe az irányba mozdul: Amerika legjobb egyeteme, a Harvard nemrég büszkén közölte, hogy elsőéves diákjainak többsége immár a kisebbségekhez tartozik. Ezek a fiatalok olyan társadalomban fognak fontos szerepet betölteni, amely rendkívül sokszínű, ezért jó, ha már az egyetemen megtapasztalják ezt a multikulturális jelleget- hangsúlyozta a Harvard egyetem szóvivője.

A lengyel kormány Orbán útját követi a média felvásárlásával

Az állami olajtársaság megvásárolt egy vidéki média birodalmat, mely eddig német kézen volt Lengyelországban. A Polska Press azt a konzervatív vidéki lakosságot célozza meg, melyet a katolikus egyház irányít, és amely a leghűségesebb szavazója Kaczynski rendszerének.

A most megszerzett média birodalomhoz 20 helyi lap és 120 folyóirat tartozik. Olvasóközönsége 17 millió polgárt jelent a 38 milliós Lengyelországban.

A nagyvárosokat a jobboldali konzervatívok elveszítették. Legutóbb az elnökválasztáson Varsó főpolgármestere volt Duda elnök vetélytársa, és nem sokkal maradt alul.

Kaczynski pártjának, a PiS-nek ezért létfontosságú ennek a szavazó tábornak a média befolyásolása. Annál is inkább, mert a következő évek egyáltalán nem ígérkeznek olyan sikeresnek mint az eddigiek. Kaczynski ezért meghirdette a programot:

 „a médiát vissza kell venni nemzeti kézbe!”

Ez most különösen sürgető a lengyel kormányzat számára, mert az uniós vétózás a magyar kormánnyal együtt nem igazán népszerű Lengyelországban. Ha kiderül a lengyel közvélemény számára, hogy emiatt euró milliárdoktól eshetnek el, akkor ez ugyancsak nagy csapást mérhet a jobboldali konzervatívok népszerűségére abban a Lengyelországban, ahol a lakosság többsége támogatja az Európai Uniót.

A katolikus egyház elítélte az antiszemita nagypénteki lengyel Júdás ritust

A katolikus egyház nem tűri el egyetlen nemzet elleni támadást sem – beleértve a zsidókat is! Ezt hangsúlyozta a Júdás bábu ügyével kapcsolatban Rafal Markowski püspök, aki a katolikus egyházban a zsidókkal folytatott dialógus felelőse.

Kérdésre válaszolva elmondta: ez nemcsak az ő véleménye hanem a római katolikus egyház álláspontja Lengyelországban. Mi történt Nagypénteken, mely kiváltotta a Jewish World Congress tiltakozását ?

facebook

Egy nagyorrú Júdás bábut, mely ortodox  zsidóra hasonlított  Pruchnik városában ütlegeltek majd elégettek. Középkori szokást követve  minden hívő 30 ütést mért a bábura. Ezzel emlékeztettek a harminc ezüst pénzre, melyet Júdás kapott Jézus elárulásért. De nemcsak erre. A videón egy helybeli polgár elmondta:

azokat a zsidókat ütjük, akik vissza akarják szerezni a vagyonukat Lengyelországban.

A Júdás bábut elégették a nagypénteki szertartás végén, és ezt a szimbólumot nehéz félreérteni.

A holokauszt előtt ebben az országban élt a világ legnépesebb zsidó közössége, amely gyakorlatilag teljesen elpusztult. A túlélők egy része külföldre ment, így ma Lengyelországban csak párezer zsidó él. Az antiszemtizmus ettől függetlenül eleven: több szélsőjobboldali politikus tiltakozott amiatt, hogy az USA nagykövet asszonya nemcsak boldog húsvétot, de boldog pészachot is kívánt Lengyelország népének.

Ekspress

A Júdás bábu ütlegelése sérti-e a fajgyűlölet elleni törvényt Lengyelországban? Ezt vizsgálja most a kerületi ügyésznő miután megnézte a nagypénteki videót. A kisváros polgármestere elítélte azt, hogy a Júdás bábut ortodox zsidónak öltöztették. Megígérte: mindent megtesz azért, hogy ez a régi szokás a jövőben ne ismétlődjön meg Nagypénteken. Joachim Budzinski belügyminiszter sátáni ötletnek nevezte a Júdás bábu ütlegelését és elégetését.

Lengyelországban a nagy befolyással rendelkező katolikus egyház a holokauszt idején nem ítélte el egyértelműen a zsidók üldözését, mert őket tette felelőssé azért, hogy Jézus Krisztus a keresztfán végezte az életét. A második vatikáni zsinat változtatott ezen. Ennek alapján II. János Pál pápa bűnnek nyilvánította az antiszemitizmust.

Az igazság csak másodlagos szempont, cél a hatalom

Ha az oroszok fejpénzt fizettek a táliboknak az USA katonáinak lelövéséért miért akar Trump békülni Putyinnal, főleg ha ez a Szíriában megölt orosz katonák miatt történt?

A New York Times – titkosszolgálati forrásokra hivatkozva – azt írta, hogy az oroszok fejpénzt fizettek Afganisztánban a táliboknak minden egyes lelőtt amerikai katonáért. A New York Times szerint ez bosszú akció volt amiatt, hogy Szíriában az amerikaiak által támogatott milíciák sok orosz katonát öltek meg, akik Asszad elnök oldalán harcoltak a polgárháborúban.

Mind Moszkva mind pedig a tálibok cáfolták a New York Times állításait. „Nem igaz, hogy a GRU (orosz katonai hírszerzés) pénzt fizetett volna a táliboknak és a hozzájuk közelálló fegyveres csoportoknak amerikai katonák meggyilkolásáért.” – közölte Oroszország washingtoni nagykövetsége. A tálibok, akiket eredetileg az amerikaiak támogattak a nagy Szovjetunióval szemben, de később szembefordultak az Egyesült Államokkal, szintén tagadnak: „19 éve folytatunk dzsihádot, ezalatt az idő alatt semmilyen külföldi hatalom semmiféle szolgálatától sem kaptunk pénzt!”

Az Egyesült Államok által vezetett koalíció 2001-ben szállta meg Afganisztánt, mert Oszama bin Laden ott szervezte meg a szeptember 11-i merényletsorozatot Amerika ellen. Erre utalnak a tálibok a 19 éves szent háborúval.

Időközben az USA megegyezett a tálibokkal Afganisztán jövőjéről, mert Trump elnök végképp ki akar vonulni Afganisztánból. Az USA elnöke egyidejűleg javítani szeretné a kapcsolatot Putyin elnökkel.

A New York Times viszont arra emlékezteti Trumpot, hogy Oroszország az USA stratégiai ellenfele. Mindent bevet az USA-val szemben. Ezzel szemben a tálibok azt állítják, hogy ők nem támadják az amerikai csapatokat, mert tartják magukat a megegyezéshez. Ennek értelmében az USA fokozatosan kivonja csapatait Afganisztánból, ahol jövő tavasszal magára maradhat a nagyon bizonytalan belső támogatással rendelkező demokratikus rendszer.

De a nagyhatalmak vetélkedésében ez senkit sem érdekel …

Szijjártó konyec?

A rendszerváltás idején a Fidesz azzal kampányolt, hogy Tovariscsi konyec. Szijjártó Péter még 2008-ban is lelkesen tiltakozott a baloldali kormány moszkvai kapcsolatai ellen: Ruszkik haza! – felirattal.

2021-ben a magyar diplomácia vezetője megkapta a Barátság érdemrendet Putyin orosz elnöktől, aki közismerten kiváló kapcsolatot ápol Orbán Viktor miniszterelnökkel. Olyannyira, hogy Márki-Zay Péter Brüsszelben Putyin bábjának nevezte a magyar kormányfőt. Ez nyilvánvalóan túlzás, de jól kifejezi a mai washingtoni álláspontot, amelyhez az ellenzék miniszterelnök jelöltje igazodik.

Magyarország az egyetlen uniós tagállam, melyet Biden nem hívott meg

Demokrácia csúcsot tartanak Washingtonban, ahova az Európai Unió összes tagállamának vezetőit meghívták. A nagy kivétel Orbán Viktor. Aki a rendszerváltás idején még az USA nagy kedvence volt. Palmer amerikai nagykövet őt bízta meg, hogy a Budapestre érkező Bush elnöknek bemutassa a magyar fővárost. Kevés magyar politikusnak adatik meg, hogy ilyen amerikai hátszéllel kezdje meg a karrierjét. Az egyre inkább jobbra tolódó Orbán Viktor fokozatosan távolodott el az Egyesült Államoktól. Az Obama kormányzat idején már csaknem nyíltan ellenséges viszony alakult ki a magyar kormányzattal, amely belföldön leépítette a demokráciát külföldön pedig lelkesen javítgatta kapcsolatait Moszkvával és Pekinggel. Pompeo amerikai külügyminiszter végig turnézta az európai szövetségeseket: ne vásárolják meg a Huawei 5G technológiáját! Mindenkit sikerült Európában lebeszélnie – kivéve Orbán Viktor miniszterelnököt.

Aki viszont a maga részéről jó kapcsolatot épített ki Trump akkori amerikai elnökkel. Nyíltan szurkolt választási győzelméért. Miután Biden nyert, Orbánnak tisztában kellett lennie azzal, hogy immár nem kívánatos személy Washingtonban. Blinken külügyminiszter édesapja nagykövet volt Budapesten, és a CEU könyvtárának egyik szponzora. A család Soros György baráti köréhez tartozik. Ez is finom utalás arra, hogy az USA egyáltalán nem ragaszkodik ahhoz, hogy Magyarország miniszterelnökét a jövőben is Orbán Viktornak hívják.

Ki következik Babis és Boriszov után?

Mind a cseh mind a bolgár változásokban benne volt az amerikai nagykövetség keze.

Babis eleve rosszul volt elkönyvelve Washingtonban hiszen tanulmányait Moszkvában végezte, és fiatalabb korában összekötő tisztként szolgált a KGB és az akkori csehszlovák titkosszolgálat között.

Boriszov ifjú korában Bulgária utolsó diktátorának testőre volt, kiváló szovjet majd orosz kapcsolatokkal. Utóda Petkov viszont a Harvard egyetemen végzett. Vagyis az amerikaiak színvonalas váltásról is gondoskodtak. Vajon elgondolkodik-e ezen Orbán Viktor, és ha igen, akkor kitart-e jelenlegi diplomáciája mellett?

Ha változatni akar, akkor arra aligha Szijjártó Péter a legmegfelelőbb jelölt, aki most kapta meg a Barátság Rendet Putyin elnöktől.

Az infláció az egész visegrádi blokkot fenyegeti

Lengyelországban a Nemzeti Bank újra emelte a kamatlábat, hogy ezzel megpróbálja megakadályozni vagy legalábbis lelassítani az inflációt. A londoni Financial Times arra hívta fel a figyelmet, hogy Lengyelországban húsz éve nem volt ekkora infláció. Varsóban ennek okát külföldön keresik, nem is mindig alaptalanul, de ez nem könnyíti meg a szegényebb néprétegek gondját, akik egyre nehezebben birkóznak meg a növekvő árakkal.

A Lengyel Nemzeti Bank módosította inflációs előrejelzését: jövőre eredetileg 2,4%-ot jósolt maximum 3,5%-os plafonnal, de most már arra számít , hogy 2022-ben az áremelkedés 5,1-6,5% között alakul majd! Még ez is alulbecslésnek tűnik hiszen a múlt hónapban az idei infláció elérte a 6,8%-ot!

Kamatláb emelés

A Magyar Nemzeti Bank az elsők között kezdte meg a kamatláb emelést, ehhez csatlakozott Csehország és Románia. Az infláció Európa keleti felén jóval komolyabb gondot jelent mint Nyugaton, mert az emberek életszínvonala jóval alacsonyabb. Ezért az árnövekedés nagyon hamar elérheti azt a szintet, amelyet a kelet-európai országok szegényebb polgárai egészen egyszerűen nem tudnak megfizetni. Ráadásul olyan árak emelkednek, melyeket mindenképp meg kell fizetniük: élelmiszer, fűtés, benzin vagy gyógyszer.

Sem az amerikai Federal Reserve Board sem pedig az Európai Központi Bank nem emelt kamatlábat noha sokan számítottak erre. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnökasszonya úgy nyilatkozott, hogy jövőre sem valószínű a kamatláb emelése.

Az ok: sem Amerikában sem pedig az eurozónában nem kívánják agyoncsapni a konjunktúrát.

Magyarországon Varga Mihály pénzügyminiszter máris jelezte, hogy alacsonyabb növekedésre számít az idén.

Jön a stagfláció?

Nouriel Roubini, aki megjósolta a nagy 2008-as pénzügyi válságot, az elmúlt időben arról írogat, hogy a világgazdaságot mindinkább a stagfláció fenyegeti. Vagyis csak az árak nőnek miközben a gazdaság stagnál. Ennek nagyon súlyos társadalmi következményei lehetnek főként olyan országokban, ahol a lakosság életszínvonala alacsony. A visegrádi államok vagy Románia idetartoznak. Európai mércével mérve ezekben az országokban a lakosság többsége szegénynek számít. Számukra az áremelkedés egzisztenciális fenyegetettséget jelent. Ezzel minden kormánynak számolnia kell a régióban, ahol sok országban, ahol kaotikus politikai állapotok uralkodnak.

Financial Times: Trump elárulná Ukrajnát

A londoni lap egyik vezető újságírója, Martin Wolf arról ír, hogy Trump republikánus barátai akadályozzák Washingtonban az ukrán segélyt – 60 milliárd dollár – noha az eltörpül a koreai, a vietnami, az afganisztáni háború kiadásai mellett.

Oroszország hatalmas összeget költ az ukrajnai háborúra, a költségvetése 40%-át! Ukrajna, amely hősiesen ellenáll Putyinnak miközben csekély összegbe kerül a Nyugatnak – hangsúlyozza a Financial Times publicistája, aki azt is megírja, hogy az Európai Unió sokkal többet költ az ukrajnai háborúra mint az Egyesült Államok. Az ukrajnai háború következménye az is, hogy a NATO tagállamok egyre többet költenek katonai célokra, és mind többen teljesítik a 2%-os normát. Magyarország is ide tartozik, amely korábban csak a GDP 0,9%-át költötte katonai célokra, most viszont már túljutott a 2,4%-on annak ellenére, hogy 2023-ban a GDP csökkent.

Hosszú háborúra számíthatunk

Ebben a Nyugatnak támogatnia kell Ukrajnát – hangsúlyozza a Financial Times, amely siet hozzátenni, hogy a támogatás csak fegyverre és pénzre vonatkozik, emberekre nem. Ez azért érdekes, mert Macron francia elnök már arról beszél, hogy 10 ezer NATO katonát kell küldeni Ukrajnába különben összeomolhat a front. Lloyd Austin amerikai hadügyminiszter, aki nemrég Kijevben járt, arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg Ukrajnában mindenből hiány van: katonából, fegyverből és pénzből is.

Ha most az USA abbahagyná Ukrajna támogatását, akkor sokan arra gondolnának, hogy megkezdődött az Egyesült Államok hanyatlása – írja a Financial Times.

Donald Trump, ha hatalomra kerül, tárgyalna Putyinnal és gyorsan véget vetne az ukrajnai háborúnak. Orbán Viktor miniszterelnök, aki nemrég találkozott Trumppal Floridában, közölte: az USA ex elnöke, ha visszakerülne a Fehér Házba, akkor egy centet sem adna Ukrajnának, mely ily módon kénytelen lenne feladni a háborút. Trump pedig Kijev feje fölött tárgyalna Putyinnal.

Megér-e Ukrajna egy harmadik világháborút?

Ferenc pápa elsőként hívta fel arra a figyelmet, hogy mindenképp el kell kerülni a közvetlen konfliktust a NATO és Oroszország között. Nem szégyen a fehér zászló felmutatása – hangsúlyozta a szentatya, aki mindenképp a béke fontosságát tekinti prioritásnak. A pápa korábban arról beszélt, hogy az ukrajnai háborúból elsősorban az amerikai fegyvergyárak húznak hasznot. Jefferson elnök az alapító atyák egyike már a XIX-ik század eleji török – orosz háború idején arról írt Adamsnek:

“csak öljék egymást Európában a tehén szarváért és farkáért, mi pedig eközben fejjük a tehenet.”

A Biden kormányzat már 2021-ben stratégiai ellenfélnek jelölte meg Oroszországot amikor még szó sem volt Putyin Ukrajna elleni agressziójáról. Most viszont az orosz elnök már arról beszél Macron elnök szavai kapcsán, hogy

“A NATO katonák küldése Ukrajnába közelebb hozhatja a háborút Oroszország és a NATO között.”

Zelenszkij ukrán elnök Ferenc pápa békejavaslatát bírálva már nyíltan a harmadik világháborúról beszélt. Ki akar meghalni Európában Ukrajnáért? Jóformán senki.

Trump meg akar állapodni Putyinnal Ukrajna feje fölött, ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a fegyverszüneti vonal nagyjából a jelenlegi fronton húzódna vagyis Putyin megtarthatná Ukrajna egy részét, ahol a lakosság többsége orosz anyanyelvű.

A világháborúhoz képest egy fegyverszünet mindenképp jó megoldásnak tűnik. Különösen, hogy senki sem hiheti ezentúl, hogy Putyin hadserege egész Európát fenyegeti hiszen Ukrajnát sem tudja legyőzni.

Putyin Szíriában

Meglepetésszerű látogatást tett Damaszkuszban az orosz elnök, aki a polgárháború óta támogatja Asszad elnököt Szíriában. Jellemző, hogy a két államfő az orosz katonai parancsnokságon tárgyalt egymással.

Az oroszoknak flotta bázisa és légi támaszpontja is van Szíriában, ahol döntő szerepük volt abban, hogy Asszad elnök felülkerekedett az ellenfelein.

Szulejmani tábornok halála új helyzetet teremtett a Közel Keleten

Asszad elnök nemcsak az oroszok hanem Irán támogatását is élvezte a polgárháborúban. Az irániak katonailag is berendezkedtek Szíriában. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök többször kérte Putyin elnököt, hogy beszélje rá Iránt a távozásra Szíriából, de az orosz államfő nyíltan megmondta: ha megkérné Szulejmani tábornokot a távozásra, akkor sem tenne eleget a kérésének. Szulejmani tábornok volt a külföldön harcoló iraki csapatok főparancsnoka, akit az amerikaiak kilőttek Irakban. Emiatt az USA és Irán a háború szélére sodródott. Oroszország katonailag együttműködött Iránnal Asszad elnök támogatásában, de azt az iráni elképzelést nem támogatja, mely domináns szerepet szán a teheráni iszlamista kormányzatnak a Közel Keleten.

Az oroszok az amerikaiakkal és Izraellel is tárgyalnak

Az USA és Izrael kérésére Oroszország nem ad Sz 400-as rakétavédelmi rendszert Iránnak, amely így nem tud hatékonyan védekezni egy esetleges amerikai támadással szemben. Putyin, Trump és Netanjahu biztonságpolitikai tanácsadói Izraelben tanácskoztak, hogy egyeztessék elképzeléseiket a Közel Keletről. Putyin több vasat is tart a tűzben, hogy a döntőbíró szerepét eljátszhassa a Közel Keleten. Az orosz elnök meglepetésszerű szíriai látogatása épp ezt a meghatározó szerepet van hivatva igazolni, de az USA példája jól mutatja: senkinek sem sikerül tartósan a döntőbíró szerepet eljátszani a Közel Keleten.

Ferenc pápánál keres támogatást a francia elnök

0

A francia köztársasági elnök aggodalommal figyeli, hogy az európai elit egyre kevésbé képes kezelni a fontos problémákat. Ez derült ki Brüsszelben a mini csúcson, ahol semmiféle megállapodás sem született a migráns politikáról.

Ferenc pápa ebben az ügyben fontos morális támogatást jelenthet, hiszen a katolikus egyházfő mindíg kiállt a migránsok jogai mellett, amit azzal is jelzett, hogy első hivatalos látogatása Lampedusa szigetére vezetett, ahol akkor Itália legnagyobb migráns tábora volt.

Azóta Rómában hatalomra kerültek a populisták, akik a migráns politikát tűzték zászlajukra. Brüsszelben olyan átfogó javaslatot terjesztett elő Giuseppe Conte miniszterelnök, amely megosztaná a terheket. Ez a gyakorlatban többlet kvótákat jelentene: a többi EU tagállamnak át kellene vennie Olaszország félmillió migránsának jó részét.

Ezt senki sem akarja elfogadni az Európai Unióban.

Valahogy viszont dönteni kell Brüsszelben, ahol csütörtökön már valamennyi tagállam vezetői részt vesznek a tanácskozáson. Elvben Macron elnök javaslata a téma az eurozóna reformjáról, de ezt valószínűleg felülírja a migráns probléma. „A nacionalizmus lepraként terjed Európában!”– ez Emmanuel Macron véleménye a szélsőjobboldali populizmusról. Ahhoz, hogy ezt a veszélyt elhárítsák, valamiféle megoldást kellene találni a migráns problémára.

Ezért is látogat a Vatikánba Emmanuel Macron francia köztársasági elnök, hogy morális támogatást szerezzen elképzeléseihez, melyeket azután Brüsszelben az Európai Unió csúcstalálkozóján előterjeszthet.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK