Kezdőlap Világ Oldal 157

Világ

Moszad főnök: Trump miattunk lépett ki az iráni atomalkuból

Az izraeli titkosszolgálat nagyszabású akciót hajtott végre Iránban, amellyel korábban hat nagy hatalom kötött nukleáris egyezményt. Eszerint Irán felhagy az atombomba kifejlesztésével, és cserébe a nagyhatalmak megszüntetik a szankciókat, melyek fojtogatták Irán gazdaságát. Erről Joszi Cohen, a Moszad távozó főnöke beszélt, aki részletekkel is szolgált.

Izrael kormányfője, Benjamin Netanjahu kezdettől fogva ellenezte az iráni atomalkut. Miután Donald Trumpot megválasztották az USA elnökének, kiadta az utasítást a Moszadnak: hozzanak bizonyítékokat arra, hogy Irán átveri a külvilágot, és valójában tovább folytatja nukleáris programját.

20 Moszad ügynök hajtotta végre az életveszélyes feladatot abban az országban, mely Izraelnek még a létét is tagadja. A megszerzett információkat Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök továbbította Donald Trumpnak, aki fel is mondta az egyezményt Iránnal.

A Moszad végzett Irán vezető atomtudósával

Fahrizadeh irányította Irán nukleáris programját, amely gyors ütemben újrakezdődött miután az USA felrúgta az atomalkut. A tudóst, aki az iszlamista forradalmi gárda altábornagya volt, az izraeli hírszerzés likvidálta Teherán közelében.

A Moszad információi alapján végeztek az amerikaiak Szulejmáni tábornokkal, aki a forradalmi gárda külföldi akcióit irányította. Az izraeli hírszerzés tudatta az amerikaiakkal, hogy Szulejmáni tábornok mikor érkezik Bagdadba. Amint beszállt autójába a repülőtéren egy amerikai drón telibe találta!

Netanjahu távozása előtt kinevezte a Moszad új főnökét

Az izraeli miniszterelnök politikai helyzete megrendült, de utolsó pillanatban még végrehajtotta kulcsfontosságú kinevezést. Az új Moszad főnök eddig műveleti helyettes volt. Első nyilatkozatában az Irán elleni hírszerzést nevezte meg a Moszad fő feladatának. Ez annál is inkább aktuális, mert a legutóbbi palesztin lázongások mögött is Irán állt. Iráni rakétákkal lőtték Izraelt, ahol több polgári áldozat is volt.

Az új amerikai elnök nem támogatja Netanjahu izraeli kormányfő kemény vonalát, ehelyett új atomalkut szeretne Iránnal. Bécsben folynak a tárgyalások az irániak és a hat nagyhatalom képviselői között. Netanjahu arra szerette volna rávenni Donald Trumpot, hogy támadja meg Iránt, de az amerikai tábornokok lebeszélték erről. Biden elnöknek esze ágában sincsen hadakozni Iránnal.

Bajban az Orbán kormány

Döntött az Európai Bíróság elnöke, gyorsított eljárás keretében már ősszel tárgyalják a jogállamisági feltételrendszerrel kapcsolatos magyar-lengyel közös beadványt.

A Bíróság döntése értelmében október 11-12-én tárgyalást tartanak, ahol a keresetet benyújtó magyar és lengyel kormánynak, és az ellenkeresetet beadó Európai Parlamentnek valamint az Európai Tanácsnak lesz lehetősége az álláspontjaik kifejtésére. Nagy valószínűséggel ősszel ítéletet is hirdet a bíróság.

Magyarország és Lengyelország vitatja, hogy az uniós források jogállamisági feltételekhez kötése összeegyeztethető-e az uniós joggal.

A brüsszeli testület elnöke, Ursula von der Leyen megerősítette, hogy egyetlen ügy sem vész el és már tanulmányozzák a gyanús eseteket. Johannes Hahn, költségvetési biztos beszélt arról is, hogy ősz elején elküldik az első leveleket azoknak a tagállamoknak, amelyeknél feltételezik, hogy a jogállamisági problémák veszélyt jelentenek az uniós pénzek átlátható, célnak megfelelő elköltésére. Magyarország az első körben számíthat a levélre.

A gyorsított eljárás lehetővé teszi, hogy az első ügyek a korábban várt időpontnál előbb kezdődhetnek. Ez csalódást okozhat a magyar kormány számára, mert abban bíztak, hogy az első eljárásokra csak a 2022-es magyarországi választások után indulhatnak.

Európa: dead man walking?

Európa mind jobban elmarad a globális gazdasági versenyben az USA és Kelet Ázsia mögött – állapítja meg a londoni Economist, amely szerint a jövőben is folytatódni fognak a kedvezőtlen tendenciák.

Fele annyi az európai cégek száma a világ legnagyobb ezer vállalata között mint 20 évvel ezelőtt miközben a kínaiak immár 160 céggel vannak jelen, és ez azt jelenti, hogy négyszer annyian vannak mint húsz éve.

Miért?

A fő ok az, hogy az európaiak a hagyományos iparágakban erősek, de ezek nem dinamikus ágazatok. Ilyen például az autóipar, ahol az európai cégek erős pozíciókat építettek ki a benzin és dízel autózásban, de az elektromos autók terén az amerikai Tesla és a kelet-ázsiaiak megelőzték őket.

Az olyan gyorsan növekedő ágazatokban mint az informatika vagy az internetes kereskedelem Európa nem tud labdába rúgni. Az Amazon vagy az Alibaba sikere mutatja, hogy mind az USA-ban mind Kínában jóval gyorsabban reagáltak az új trendekre, melyeket felerősített a COVID-19 járvány.

Vakcina válság

Az Európai Unió vakcina problémáit elsősorban az okozta, hogy az európai gyógyszergyártókat akarták helyzetbe hozni. Csakhogy azok képtelenek voltak gyorsan hatékony vakcinát előállítani a COVID-19 vírus ellen. A BioNtech látszólag kivétel, de a német cégnek nem volt saját gyártó kapacitása. Ezt utólag kellett kiépíteni. Ezért a Pfizer gyártotta a BioNtech által kifejlesztett vakcinát, mely learatta a világpiacot.

A francia Sanofi, amely mellett elszántan érvelt Macron elnök csak idén ősszel áll elő a maga vakcinájával, addig Pfizert gyárt.

Az Astra Zeneca maradt az egyetlen vakcina – ezzel is oltották be Merkel kancellárt. A vakcinát azonban sok bírálat érte, ráadásul nem teljesítette szállítási ígéreteit, és emiatt az Európai Unió be is perelte.

Közben nyomultak a kínaiak és az oroszok. Az Európai Unió polgárainak nagyrészét Európán kívüli cégek vakcináival oltották be.

Matolcsy szerint felbomolhat az EU

A nemzeti bank elnöke az Economisthoz hasonlóan borúlátóan ítéli meg az európai integráció jövőjét. Nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a brexit nyomán mások is távozzanak az Európai Unióból mondván nem találják meg ott a számításukat.

Persze Nagy Britannia jelenleg történetének legnagyobb gazdasági válságával küzd – elsősorban a pandémia, de másodsorban a kilépés miatt. A szuverén Nagy Britannia, amelyet Boris Johnson miniszterelnök reklámoz, semmivel sem versenyképesebb a globális piacon mint a korábbi brit gazdaság, mely az EU tagja volt. A különbség csak annyi, hogy eddig Németország volt Nagy Britannia legfontosabb kereskedelmi partnere, most viszont Kína lett az. Az első negyedévben 66%-al nőtt a kínai export az Egyesült Királyságba.

Biden: együtt Kína ellen

Az USA elnök elsősorban azért jött Európába, hogy meghirdesse: az EU-val együtt szállnak szembe Kína nyomulásával. Washingtonban a szenátus nagy pénzt szavazott meg arra, hogy megállítsák a kínaiak előretörését az informatikában és különösen a mesterséges intelligencia terén. Ebből profitálhatnak az amerikai cégek, de az európaiak aligha. Európa junior partner lehetne Biden szerint a Kína megállítását célzó hadjáratban.

Mindez nem sok jót ígér az európai vállalkozásoknak, melyek az elmúlt évtizedekben fokozatosan veszítik el piacaikat, és szorulnak háttérbe a világkereskedelemben.

Orbán meghátrált Fudan ügyben

Orbán meghátrálásaként értékeli a hétvégi tüntetés után kialakult politikai helyzetet Magyarországon a londoni Financial Times. A befolyásos pénzügyi lap ugyanakkor nem hiszi el a magyar kormányfőnek, hogy még nem született szerződés a sanghaji egyetem budapesti kampuszáról.

A Financial Times idézi a Direkt36 információit a titokban megkötött magyar-kínai szerződésről. Eszerint egy konferencia központ is épülne az egyetemi komplexumban, nem beszélve a sport pályákról.

1,5 milliárd euróról van szó

Ez hatalmas összeg, melyet a kínaiak meghiteleznek, de nem lehet tudni, hogy milyen feltételekkel. Sokszor tartalmaznak az ilyen kínai szerződések egy úgynevezett politikai stabilitási záradékot, mely kiköti, hogy Pekingnek joga van a teljes összeg követésére idő előtt, ha az országban olyan káosz bontakozik ki, mely kétségessé teheti a hitel visszafizetést. Ez nagyon nehéz helyzetbe hozhatja az adós államokat.

Kína pedig ezt kihasználva megszerezhet a szóban forgó országban számára fontos ingatlanokat.

Montenegróban épp emiatt áll a bál, a kis balkáni állam nem tud fizetni. A kínaiak pedig értékes tengerparti területeket szereznének meg ily módon.

Budapesten a tiltakozó tüntetésen hangsúlyozták: nem Kína, nem is a Fudan egyetem hanem Orbán Viktor kétes kínai üzletei ellen tiltakoznak!

Ki jár jól?

Miközben a Budapest-Belgrád vasútvonal vagy a Fudan egyetem budapesti kampusza nagy terheket ró a magyar államra néhányan nagyonis jól járhatnak Orbán Viktor környezetében.

Mészáros Lőrinc épp így lett Magyarország leggazdagabb embere, megelőzve az OTP vezérét, Csányi Sándort.

Pekingben nagyon is jól ismerik a magyar elitet. Azt is világosan látják, hogy az egyéni meggazdagodás a magyar elit számára sokkal fontosabb mint az ország érdeke!

Épp ezt a gyengeséget kihasználva nyomulnak előre a kínaiak, trójai falóként kihasználva Orbán Viktor diplomáciáját az Európai Unióban.

Matolcsy Györgyöt, a Fudan projekt keresztapját egyenesen kínai ügynöknek tekintik az Egyesült Államokban. Nem véletlen, hogy a washingtoni IMF közgyűléseken a Nemzeti Bankot az egyik alelnök, Patai Mihály képviseli és nem az első számú vezető.

A Huawei Magyarországon működteti legnagyobb külföldi kutató központját – írja a londoni Financial Times.

Pontosan akkor amikor Biden elnök Európába érkezett, hogy az USA és az EU között erős szövetséget hozzon létre Kínával szemben.

Orbán rémálma

Az  USA Európa keleti felén próbálja ki a korrupt rendszerek megbuktatásának technikáját. A szankciók korrupt oligarchákat és titkosszolgákat érintik elsőként Bulgáriában.

Hét oligarcha és titkosszolgálati vezető valamint 64 cég szerepel a washingtoni feketelistán. Az USA határozottan fellépett a korrupció ellen Bulgáriában, mközben mélyen Brüsszel hallgat. Vajon miért? – tudakolja a Politico.

A Transparency International szerint Bulgária az Európai Unió legkorruptabb állama. Az oligarchák a titkosszolgálatokon keresztül befolyásolják a politikai rendszert. Maga a miniszterelnök is a titkosszolgálatoknál kezdte pályafutását: Todor Zsivkovnak, az utolsó kommunista diktátornak a testőre volt! Boriszov miniszterelnök viszont remek kapcsolatot épített ki Merkel kancellárral, és Brüsszelben mindig mindent megszavaz. A brüsszeli Politico szerint ez magyarázza, hogy az Európai Unió oly elnéző a bolgár korrupcióval szemben.

Az amerikaiakat viszont rendkívüli mértékben zavarja, hogy a bolgár elit kiváló kapcsolatot ápol Oroszországgal. Nemrégiben több orosz kém hálózat is lebukott Bulgáriában, de egyiket sem a hazai elhárítás fedezte fel hanem az amerikaiak illetve a britek.

Az orosz kapcsolat

Az egyik kulcsember egy oligarcha, Vaszil Bojkov, aki 2020 óta az Egyesült Arab Emirátusokban él. Ott ugyanis nincsen kiadatási egyezmény. Pénzével viszont Bojkov továbbra is befolyásolja a bolgár politikai életet. Az általa támogatott párt ugyan alig több mint 3%-ot szerzett az áprilisi választásokon, de a zűrzavaros patthelyzetben játszhat némi szerepet az orosz érdekek képviseletében Bulgáriában.

Média és titkosszolgálat

Még jobban zavarja az amerikaiakat egy másik oligarcha, aki a bolgár FBI főnöke is volt. Deljan Pejevszkij fordulatos pályafutásáról a francia közszolgálati RFI írt röviden. Eszerint az oligarcha, aki a médián keresztül befolyásolja a közvéleményt Bulgáriában, 2013-ban a bolgár FBI főnöke lett! Szófiában már sokmindent láttak, de ez még ott is kicsapta a biztosítékot: többen lemondtak a kormányból. Még kínosabb, hogy az oligarcha jobbkeze ma is a titkosszolgálat egyik vezetője. Ilko Dimitrov Zseljazkov korábban a lehallgatásokat irányította Bulgáriában, most pedig azt a hivatalt vezeti, mely a titkosszolgálatok anyagi ellátását felügyeli. Gazdája, a média oligarcha rajta keresztül minden dossziéhoz hozzájuthat. Ily módon zsarolhatja a közélet illetve az üzleti világ fontos embereit. Most mindketten szerepelnek az amerikaiak fekete listáján. Deljan Pejevszkij természetesen dühösen cáfol mindent.

“Semmi sem igaz abból, amit az amerikaiak mondanak”

– idézi a lebukott bolgár média mágnást a brüsszeli Politico.

Bukarest és Szófia után Budapest következik?

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször is kifejtette azt a washingtoni véleményt, hogy az autokrata rendszereket leginkább a korrupció leleplezésével lehet megfogni vagy épp megbuktatni.

Június 14-én a NATO csúcson mondja el Biden európai szövetségeseinek, hogy milyen szép új világot képzel el az amerikai diplomácia. Utána június 16-án találkozik Putyin orosz elnökkel. Elrettentés és dialógus – ez Washington és a NATO politikája Oroszországgal szemben. Kérdés, hogy illeszkedik ebbe Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin kiváló kapcsolata.

Kína nem ellenség, de – nyilatkozta Jens Stoltenberg NATO főtitkár, aki hangsúlyozta: semmiképp sem szerencsés, ha a kínaiak kulcsfontosságú beruházásokat hajtanak végre az infrastruktúrában Európában. Ez nyílt utalás a Huawei 5G rendszerére, amelyet Magyarország bevezet, de ezért az USA-ban végképp nem lelkesednek.

Szóval ez lehet Orbán Viktor rémálma!

Miért fogyott le a duci diktátor?

140 kilót nyomott Észak Korea fura ura a dél-koreai hírszerzés szerint, de most karcsúbban jelent meg a nyilvánosság előtt. Miután Észak Koreában minden államtitok, és különösen az, ami Kim Dzsong unt érinti, ezért mindenki csak találgat, hogy mi lehet a szemmel látható fogyás oka?

A most 37 éves diktátor, akinek pontos életkora is államtitok, tíz éve van hatalmon, és minden évben jó pár kilót felszedett. Eddig.

Szöulban két dologgal magyarázzák a fogyást: az egyik az, hogy orvosai vették rá fogyókúrára a duci diktátort, akinek apja és nagyapja is keringési betegségben hunyt el. Kim Dzsong un – meg nem erősített hírek szerint – cukorbeteg is. Ez pedig a túlsúllyal kombinálva végzetes is lehet.

Személyi változások a csúcson

Észak Koreában létrehoztak egy új tisztséget az országot vaskézzel kormányzó pártban. Ez az ügyvezető titkári poszt egyértelműen a második embert jelenti Észak Korea hatalmi piramisában. Phenjanban egyelőre nem közölték, hogy ki tölti be ezt a kulcs pozíciót, melynek létrehozása azt jelzi: súlyos gondok vannak Észak Koreában. Ahol az akkor még duci diktátor sírva jelentette be, hogy éppoly tömeges éhségre kell felkészülni mint a kilencvenes években amikor százezrek haltak éhen, mert leállt a szovjet segély miközben a méregdrága fegyverkezési program folytatódott.

Dél Koreában úgy vélik: lehet, hogy Kim Dzsong un azért fogyott le, hogy ne ingerelje honfitársait mázsás pocakjával!

Válság kiút nélkül

Az ifjú diktátor arra alapozta számításait, hogy Trump elnökkel meg tud állapodni. Többször találkoztak is, alá is írtak szigorúan titkos egyezményeket, de azután kiderült: mindez csak PR mindkét részről. Maradtak az Észak Koreát fojtogató szankciók, és tovább folytatódnak a méregdrága fegyverkezési programok. Biden elnöknek pedig kisebb gondja is nagyobb annál minthogy szóba álljon Kim Dzsong un-nal, akivel Trump egészen szívélyes viszonyt alakított ki.

A tömeges éhezés viszont alááshatja a brutális elnyomó rendszert hiszen a hírek szerint a katonák és a rendőrök fejadagját is csökkentették Észak Koreában.

Orbán kontra német külügyminiszter

“Meg kell fékeznünk az európai baloldal diplomáciai ámokfutását” – írta Orbán Szamizdat 9  című bejegyzésében válaszul Heiko Maas német külügyminiszternek.

A szociáldemokrata politikus név nélkül bírálta a magyar diplomáciát, mert az ismét megakadályozott egy közös uniós kiállást Kínával szemben. Orbán Viktor szerint az ilyen uniós bírálatok nem vezetnek sehova, és nevetség tárgyává teszik az Európai Unió diplomáciáját.

Heiko Maas német külügyminiszter azt javasolta, hogy szüntessék meg az egyhangúság követelményét az Európai Unióban vagyis a magyar diplomáciának ne legyen módja a vétózásra.

Hidegháború?

Magyarországnak és egész Közép Kelet Európának nem érdeke egy új hidegháború – fejtegette Orbán Viktor, aki ily módon a visegrádi négyek nevében is nyilatkozott.

Itt két koncepció ütközik egymással, de nem az európai jobb és baloldalé hanem Biden amerikai elnöké és Trump megmaradt európai híveié.

Trump ugyan elnökválasztási kampányában hevesen bírálta Kínát és Oroszországot, de gyakran és szívesen tárgyalt Putyin elnökkel illetve Kína első emberével, Hszi Csinpinggel. Trump ugyanakkor bírálta az Európai Uniót és lelkesen támogatta Nagy Britannia kilépését. Trump fogadta a Fehér Házban Orbán Viktor miniszterelnököt, aki gyakran hozzá hasonló húrokat pengetett az Európai Unióval szemben.

Mit akar Biden?

Az új amerikai elnök diplomáciája markánsan eltér elődjétől, és visszatérést jelent a korábbi vezető szerephez a nyugati világban. Eszerint az USA-nak és szövetségeseinek össze kell fogniuk Oroszországgal és Kínával szemben. Ezt nevezi új hidegháborúnak Orbán Viktor miniszterelnök. Valójában azonban ő is sejti, hogy nem erről van szó.

Biden is tárgyalni akar az orosz és a kínai vezetőkkel, de másképp mint Trump. Putyin elnökkel találkozik is Biden mostani európai útján, hogy megvitassák a két állam kapcsolatait. Csakhogy ebben már egyáltalán nincs szó partneri viszonyról! Washington szerint Moszkvának végképp tudomásul kell vennie: nem világhatalom! Csakis regionális jelentősége van, de nem egyenlő partner az Egyesült Államok számára. Ugyanezt akarja elfogadtatni Biden elnök Kínával is, de itt sokkal nehezebb a dolga. Oroszország ugyanis agyaglábú óriás, amelynek jelentős katonai erejét nem támasztja alá versenyképes gazdasági rendszer. Kína viszont épp arra törekszik, hogy az USA-val egyenlő gazdasági erővé váljon a világban, és erre minden lehetősége meg is van.

Mire gondolhat Orbán?

Az USA latin-amerikai jövőt szán régiónknak, amely így hosszú távon is marginális maradna a világban. Ezzel szemben mind Kína mind pedig Oroszország érdekelt abban, hogy ebben a köztes régióban befolyást szerezzen – minimális erőfeszítéssel és maximális haszonnal.

Oroszország és Kína érdekeinek képviselete a NATO-ban és az Európai Unióban hasznot hozhat, ha Magyarországnak nem is, de Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerének.

Biden európai útja során kiderülhet, hogy az USA és szövetségesei – Németország vagy Franciaország – mennyire tolerálják ezt a különutas magyar diplomáciát. Orbán kockáztat, és előre menekül, mert úgy véli Washingtonból és Brüsszelből immár semmi jóra sem számíthat.

Gyilkosság a Fudan Egyetemen Sanghajban

Egy matematika professzor azért szúrta le az egyetem párttitkárát, mert az ki akarta őt rúgni Kína egyik legnevesebb egyeteméről. Csinal Venhua matematika professzor állítólag nem jól végezte munkáját, ezért akarta őt eltávolítani a Fudan egyetem vezetősége. Vang Jongcsen párttitkárt gyanúsította a professzor azzal, hogy ő áll a döntés mögött, mert már régóta üldözi őt. A professzor beismerte tettét – tudatta a kínai sajtó.

Minden állami intézményt a kommunista párt irányít

Kínában alapszabály a kommunista párt vezető szerepe. Ennek megfelelően minden intézményben a fontos döntéseket a kommunista párt helyi végrehajtó bizottsága hozza meg. Ennek élén áll a párttitkár, aki egyértelműen az intézmény első számú döntéshozója.

Sanghajban alakult meg a kommunista párt – épp száz évvel ezelőtt. Ebből az alkalomból Hszi Csinping pártfőtitkár újra határozottan kijelentette: senki sem kérdőjelezheti meg a kommunista párt vezető szerepét Kínában!

A budapesti Fudan egyetemről is a párttitkár tárgyalt

2017-ben érkezett meg a Fudan egyetem küldöttsége, melyet fogadott Matolcsy György, a nemzeti bank elnöke, aki szívesen tetszeleg Budapesten a Kína első számú magyar barátja szerepben. Még amikor a Fidesz ellenzékben volt, akkor kísérte el Matolcsy György Kínába, ahol hosszas utazást tettek. Pekingben magas szinten fogadták Orbán Viktort, mert a kiválóan értesült kínai vezetők tudták, hogy övé a jövő Magyarországon. Egyáltalán nem zavarták őket Orbán Viktor antikommunista kijelentései, és állásfoglalásai az elnyomott tibeti kisebbség mellett. Orbán Viktor 2010 után gyorsan változtatott Kína politikáján, és jó kapcsolatokat épített ki Pekingben. Nemrég büszkén közölte: Hszi Csinping elnök személyesen hívta meg Kínába!

Ez a pekingi protokoll szerint nagy megtiszteltetés egy kis ország vezetőjének.

“Nem leszünk kínai gyarmat!”

Ezt mondta Dobrev Klára, a DK miniszterelnök-jelöltje. Korábban Magyarország egykori washingtoni nagykövete szintén azzal vádolta Orbán Viktort, hogy kínai gyarmattá változtatta Magyarországot. Miután az ex nagykövet egy zenekarban muzsikált Tony Blinken amerikai külügyminiszterrel, így valószínű, hogy álláspontja nem áll túlságosan távol a jelenlegi washingtoni hivatalos állásponttól.

Matolcsy Györgyöt már korábban is azzal gyanúsította a CIA, hogy túlságosan is jó kapcsolatba került Pekinggel. A nemzeti bankban kínai tanácsadókat alkalmaz. Erre a szovjet tanácsadók kivonulása óta nem volt példa.

Arról, hogy valójában hogy is állnak a magyar-kínai kapcsolatok csak nagyon kevés embernek lehet információja miután minden egyezmény titkos. Ehhez – állítólag – a kínaiak ragaszkodnak elsősorban, de egyáltalán nincsen ellenére Orbán Viktor miniszterelnöknek, aki nem véletlenül hívta fel bírálói figyelmét arra, hogy“ ne azt figyeljék amit mondok hanem azt, amit csinálok!”

Biden-Zelenszkij, avagy cui prodest?

  • Biden-Putyin találkozó, Zelenszkijnek telefonbeszélgetés jutott

  • Szövetségesi engedmény Németországnak

  • Ukrajna és a NATO a vörös vonal

  • USA: fuck the EU

Az amerikai elnök telefonon tárgyalt az ukrán államfővel, akit meghívott Washingtonba. Ezt Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó jelentette be, aki korábban azt tudatta a világgal, hogy Biden és Putyin Svájcban találkoznak egymással az USA elnökének európai túrájának végén. Zelenszkij ukrán elnök azt szerette volna, ha még az amerikai-orosz csúcs előtt találkozhatott volna Biden elnökkel, mert attól tart, hogy az amerikaiak a feje fölött egyezkednek Putyinnal. Erre utalhat az is, hogy az amerikaiak végülis elfogadták az Északi Áramlat kettő földgáz vezetéket, amelyet korábban elleneztek, mert közvetlenül szállít orosz földgázt Németországba. Csökkentve ezzel Ukrajna stratégiai jelentőségét és zsarolási potenciálját. Biden feltehetően nem Putyin miatt döntött így, hanem német szövetségesének próbált a kedvébe járni európai útja előtt.

Mennyire fontos Ukrajna Amerikának?

Ha Ukrajna belépne a NATO-ba, akkor az a vörös vonal átlépését jelentené – mondta az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke a legutóbbi ukrajnai válság idején. Zelenszkij elnök mindenképp szeretné Ukrajnát belül tudni a NATO-n, mert ez azt jelentené, hogy határait az Amerikai Egyesült Államok garantálja. Ezt Moszkva márcsak azért sem fogadná el, mert időközben megszerezte a Krím félszigetet, melyet Ukrajna továbbra is saját területének tekint.

Biden és Putyin svájci tárgyalásán mindenképp szó esik majd Ukrajnáról, de Zelenszkij ukrán elnöknek csak később lesz módja interveniálnia amikor a Fehér Házban találkozik Joe Bidennel.

A magyar diplomácia fellép Ukrajnával szemben

A NATO csúcson a magyar diplomácia határozottan kívánja képviselni korábbi álláspontját: addig nem járul hozzá Ukrajna belépéséhez amíg Kijev vissza nem vonja a nyelv törvényt, amely hátrányos a magyar kisebbség számára Kárpátalján. Sokan gyanítják, hogy ezzel Orbán Viktor épp Putyin elnök érdekeit képviseli hiszen az oroszok mindenképp meg kívánják akadályozni Ukrajna NATO tagságát.

Orbán Viktor ellenkezése másoknak is jól jön:

sem Németország, sem Franciaország nem lelkesedne azért, ha Ukrajna a NATO tagja lenne, és ily módon hidegháborús helyzet alakulhatna ki Európában.

A különutas magyar diplomácia így másoknak is kapóra jöhet, de tovább gyengíti Orbán Viktor renoméját Washingtonban, ahol az orosz-amerikai kapcsolatok függvényében kívánnak dönteni Ukrajnáról, és nemigen érdeklődnek az uniós vélemények felől.

Victoria Nuland asszony, aki újra vezető szerepet játszik az amerikai diplomáciában épp Kijevben mondta el híres mondatát:

fuck the EU!

Ferenc pápa nem akar Orbánnal találkozni

A katolikus egyház feje mindössze három órát tölt Magyarországon, ahol részt vesz az Eucharisztikus világkongresszuson. Ferenc pápa misét pontifikál, majd Pozsonyba utazik. Nem kíván sem Áder János államfővel sem pedig Orbán Viktor miniszterelnökkel találkozni. A magyar vezetés számára nagyon fontos lenne, hogy a választások előtt közös fénykép készüljön Ferenc pápával. Aki viszont pontosan ezt akarja elkerülni.

Orbán Viktor Rómába küldte Erdő Péter bíborost és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, hogy kieszközölje a budapesti találkozást Ferenc pápával, de a hírek szerint a magyar miniszterelnök megbízottai lógó orral távoztak a Vatikánból.

A migránsok ügye szakítópróba a pápa számára

Ferenc pápa első útja a Vatikánból Lampedusa szigetére vezetett, ahol a legnagyobb migráns tábort tartotta fenn Olaszország. A katolikus egyház nevében a pápa a befogadás mellett foglalt állást, még a Vatikán is befogadott néhány migránst. Orbán Viktor épp ellenkezőleg a kerítés építés mellett döntött, és politikájának középpontjába állította a zéró migráns elvet. Ebben a magyar katolikus püspöki kar – egy-két kivételtől eltekintve – Orbán Viktor álláspontját támogatta és nem Ferenc pápáét. Mindkét fél továbbra is kitart álláspontja mellett, ezért a pápa nem tartja célszerűnek a találkozást a magyar vezetőkkel.

A Vatikán felfogása szerint a pápa nem állami látogatást tesz Magyarországon hanem részt vesz az Eucharisztikus világkongresszuson. Szlovákiában viszont állami látogatást tesz, ott találkozik is Ferenc pápa a szlovák vezetőkkel.

Ez nagy pofon a magyar kormánynak és személyesen Orbán Viktornak – állítják a Vatikánban magukat megnevezni nem kívánó magasrangú tisztségviselők.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!