Kezdőlap Világ Oldal 145

Világ

Afganisztán: a vérontásnak még közel sincs vége

Legkevesebb 60 ember – köztük 13 amerikai katona – halt meg amikor öngyilkos merénylők felrobbantották magukat a repülőtéren illetve egy szálloda előtt Kabulban.

A terrorakcióért az Iszlám állam Afganisztánban működő frakciója vállalta a felelősséget. Ők fanatikusabbak mint a tálibok, akik valamiféle megegyezésre törekszenek az amerikaikkal. A merénylet épp ezt a kísérletet akarta meghiúsítani. A CIA főnöke nemrég Kabulban tárgyalt Abdul Ghani Baradarral, akit a tálibok vezérének tekintenek.

Kompromisszum a tálibokkal?

Kabuli hírek szerint a tálibok olyan Kormányzó Tanácsot akartak összehozni, amelybe a régi rendszer tekintélyes emberei is helyet kapnak. Például Hamid Karzai egykori köztársasági elnök , aki az amerikaiak támogatásával vált Afganisztán urává vagy Abdullah Abdullah, aki korábban miniszterelnök is volt. Hasonló tisztséget töltött be Gulbuddin Hikmatjar is, aki szintén a Kormányzó Tanács tagja lenne. Közben kiderült, hogy Karzai és Abdullah háziőrizetben van. Ettől még részt vállalhatnának a Kormányzó Tanácsban, de kérdés, hogy milyen szerepük lenne.

Ezerszámra áradnak be az iszlamista terroristák Afganisztánba

A hírszerző szolgálatok arra hívják fel a figyelmet, hogy miközben a világ elsősorban az afgán menekültekkel foglalkozik, aközben tódulnak be a dzsihád harcosok Afganisztánba. Érkeznek Irakból és Szíriából – ők alkotják a bombamerényleteket elkövető Iszlám állam frakció magját , de jönnek Észak Afrikából, az egykori Szovjetunió muzulmán államaiból és Kína nyugati határtartományából, a Hszincsiang-Ujgur autonóm tartományból. Pekinget az nyugtalanítja, hogy a közös határon érkezik e iszlamista terrorista brigád Kínába.

Tiencsinben júliusban a kínai külügyminiszter találkozott a tálib vezetőkkel, akik állítólag letették a nagyesküt: nem indítanak dzsihádot Kína nyugati határtartományában. Csakhogy a náluk is fanatikusabb Iszlám Állam megteheti ezt. Az Iszlám Állam frakció, mely a bombamerényleteket elkövette Kabulban, azzal vádolja a tálibokat, hogy Amerika után Kínával paktáltak le.

Az IS hivatalos Amaq hírügynöksége a Telegram csatornáján közölte, hogy egy Abdul Rahman al-Logari nevű harcosuk hajtotta végre a robbantást és halt „mártírhalált a Kabuli repülőtér közelében”. A név arra utal, hogy legalább 13 amerikai katona és több mint 60 civil gyilkosa afgán volt.

Vasárnap az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, Jake Sullivan kijelentette, hogy „akut” és „tartós” fenyegetés várható az afganisztáni fővárosban az ISKP-tól.

A figyelmeztetést, amely egy olyan csoportra összpontosította a figyelmet, amely eddig kevés figyelmet keltett, a héten visszhangozták a brit és a nyugat-európai tisztviselők.

Sokakat aggasztott az ISKP-hez kapcsolódó támadások fokozódása az elmúlt hónapokban.

„Az ISKP pályája a 2019-es és 2020 első felének nehéz időszaka utáni újjáéledés volt… de a tálib hatalomátvétel óta hirtelen elhallgattak, és ennek egyik lehetséges oka az volt, hogy a csoport új kampányra készül.” – mondta Charlie Winter, a Londoni Egyetem Nemzetközi Radikalizálódási Központjának (ICSR) vezető kutatója.

A repülőtér tömegei, repülőgépei és infrastruktúrája nyilvánvaló helyszínt biztosít az IS-nek ismert tömegtámadásoknak. Winter szerint a helyzet Afganisztánban is „tökéletes célpontoknak”: az amerikai hadsereg, az afgánok, akik segítették a nyugati erőket, és ezért együttműködőnek tekintik őket, valamint

a tálibok, amelyeket az ISKP „hitehagyottaknak” tekint.

Az ISKP valószínűleg „nagy győzelemnek” fogja tekinteni a repülőtér elleni támadást – mondta Tore Hamming, az ISSR szakértője is az ICSR -ben.

„Több dolgot is elérnek: jelzést adnak arról, hogy továbbra is számítani kell az erővel, és kihívják a tálibok állami projektjét, kiemelve, hogy a csoport nem tudja biztosítani Kabult.”

Az ISKP alig hat évvel ezelőtt alakult, miután az IS képviselői útnak indultak Pakisztán délnyugati részébe, hogy találkozzanak az elégedetlen tálib parancsnokokkal és más szélsőségesekkel, akik a régió dzsihadista mozgalmában marginalizálódtak.

youtube.com

Az elmúlt hónapokban az ISKP halálos műveletek sorozatát hajtotta végre. Védjegye, hogy  brutalitásuk minden egyéb csoportét felülmúlja.  Ráadásul a korábbiaknál szélesebb célpontokat céloztak meg: síita muszlimokat, újságírókat és külföldieket, valamint a polgári infrastruktúrát és a katonai személyzetet. (Egyes szakértők szerint vannak közvetett bizonyítékok arra, hogy az ISKP valamilyen kapcsolatban áll a pakisztáni katonai hírszerző szolgálatokkal.)

A függetlenségre oly büszke afgánok számára ez súlyos vád, amely alaposan megnehezítheti a tálibok dolgát. Azzal viszont a tálib vezetők tisztában vannak, hogy működőképessé a 39 milliós Afganisztán csakis úgy válhat, ha talál valamilyen modus vivendit a külvilággal. Peking máris bejelentkezett: hajlandó részt vállalni Afganisztán újjáépítésében.

Több mint negyven éves háborúskodás után ez nem kis feladatnak ígérkezik.

Bandák háborúja Marseille-ben

Öt halottja van eddig a háborúnak, amelyet az váltott ki, hogy Franciaország belügyminisztere le akar számolni a kábítószer kereskedelemmel a kikötővárosban. A szűkülő piacon egymást ölik a mind fiatalabb dealerek – írja a párizsi Le Figaro.

Több mint 8000 kábítószer kereskedőt tartóztattunk le január elseje óta – büszkélkedett Franciaország belügyminisztere. 57 tonna marihuánát foglaltak le. Ez 37%-os emelkedést jelent a múlt évhez képest. A kokain ennél is dinamikusabban növekedett: 9 tonnát sikerült megszerezni a rendőrségnek, ez 91%-al több mint tavaly. 52 millió eurót foglaltak le a kábítószer kereskedőknél. Ez 53%-os növekedés egyetlen év alatt.

Mindenki harca mindenki ellen avagy lacipecsenye marseille-i módra

A miniszter bejelentését követően a kikötőváros északi negyedében lelőttek egy 14 éves dealert, két másik megsebesült. Életkoruk 14 és 8 év!

A legutóbbi hétvégén három kábítószerkereskedőt öltek meg Marseilleben. Kettőt autóból lelőttek. A harmadikat betuszkolták a kocsiba. A szénné égett autót benne a hullával nem sokkal később találták meg a rendőrök. A gengszterek ezt nevezik „lacipecsenyének”.

Hol vagyunk? A Vadnyugaton?

A jövőt illetően a rendőr szakszervezet titkára egyáltalán nem optimista: régebben az egyik negyed dealerei harcoltak a másik ellen, de ez most mindenki harca mindenki ellen! Nincsenek már igazi nagy gengszter vezérek mint például Farid Berahma volt, akit elneveztek Mesterszakácsnak, mert szénné égett áldozatait általában felismerhetlen állapotban lelték meg a rendőrök. Most tinédzserek gyilkolják egymást azért, hogy főnökök legyenek egy városrészben. Ehhez legalább egy jólirányzott késszúrás kell, amely hidegre teszi az elődöt.

Általában csak a hullákról beszélnek, de rengeteg a sebesült – nyilatkozta a rendőr szakszervezet titkára Marseilleben a Le Figaro tudósítójának.

A rendőrök szerint a bíróság nem elég szigorú. Az ügyészek elszántan képviselik a vádat, de a gengsztereknek méregdrága ügyvédeik vannak, remek kapcsolatokkal. Egyikük még igazságügyi miniszter is lett!

A latin-amerikai modell

Marseille egykori rendőr prefektusa korábban a kábítószer elhárításnak dolgozott, most pedig biztonsági konzultáns. A tapasztalt rendőr elmondta, hogy Marseilleben a latin-amerikai modellt követik: Kolumbiában és Braziliában gyerek gengszterek gyilkolják egymást a kábítószer piacon! Az átlagos életkor 10-12 év!

Tisztában van ezzel a francia kormány is. Az igazságügyi miniszter kedden hirdeti meg az új irányvonalat épp Marseilleben a fiatalkorú illetve gyerekkorú bűnözéssel szemben. Kérdés, hogy ez megállíthatja-e a fiatalkorú bandák harcát Marseille kábítószer piacán?

A tálibok a régi rendszer vezetőivel együtt kormányoznának?

Kabulból kiszivárgott hírek szerint egy 12 tagú kormányzó tanácsot állítanának a tálibok Afganisztán élére. Ebbe olyan tekintélyes politikusokat is bevennének, akikbe a Nyugat is megbízott.

Tagja lesz a tálibok által létrehozandó kormányzótanácsnak Abdulla Abdulla, az afgán Nemzeti Megbékélési Tanács volt elnöke, aki  az északi törzseket képviseli, Hamid Karzai ex államfő, aki az amerikai csapatok bevonulása után került Afganisztán élére és Gulbuddin Hekmatjar volt kormányfő is, aki már a szovjet csapatok ellen is vitézkedett, és a miniszterelnök szerepét is betöltötte egy időre – közölte az Ariana News televízió szerdán.

Maszud sejk, aki északon a fegyveres ellenállást szervezi úgy nyilatkozott a francia közszolgálati RFI-nek, hogy kész tárgyalni a tálibokkal, de hogyha ők nem hajlandók erre, akkor fegyverrel áll ellen.

Ha igaz ez a hír, akkor ebből az derül ki, hogy az amerikaiak korábbi emberei a kivonulás hírére vígan megállapodtak a tálibokkal, akik addíg húzták halasztották a tárgyalásokat az Egyesült Államok képviselőivel Katarban amíg végül az ölükbe esett az egész ország.

A CIA főnöke, William Burns az utolsó pillanatban Kabulba érkezett, hogy mentse a menthetőt, de elutasításra talált. A tálibok ragaszkodnak az augusztus 31-i határidőhöz pedig mindenki számára nyilvánvaló, hogy addig nem lehet végrehajtani a kimenekítést.

Biden „hülye döntése”

Tony Blair egykori brit miniszterelnök nevezte így az USA elnökének elhatározását, hogy augusztus 31-ig az utolsó amerikai katona is elhagyja Afganisztán területét. A helyzet azért különösen kínos Biden számára, mert ő a választási kampány során úgy szerepelt mint „külpolitikai  profi” szemben a külügyek terén amatőr Trumppal. Joe Biden a szenátus külügyi bizottságának elnöke volt sokáig, később pedig nyolc évig alelnök Obama mellett. Washingtonban akkoriban köztudott volt, hogy a nemzetközi ügyeket Obama szívesen passzolja át Bidennek, a ” külpolitikai profinak”.

Miért lett Biden első fontos külpolitikai döntése ilyen látványos kudarc?

A republikánus ellenfelek egy része az elnök idős korával és koncentráló képességének hiányával magyarázza a kudarcot.

Mások szerint a Pentagon és a CIA konzervatív vezetői megvezették a demokrata elnököt, aki messze túlbecsülte az USA súlyát és befolyását Afganisztánban. Miért tettek volna így? Mert Biden érdeklődött azokról a milliárdokról, amelyek Afganisztánba érkeztek, és aztán eltűntek. Afganisztán hírhedten korrupt ország, de nem kizárólag a helyi vezetők és hadurak részesültek az amerikai mannából hanem az azt osztogató USA tisztségviselők is.

Valószínűbb azonban, hogy az afgán vezetők verték át az amerikaikat: szépen felvették tőlük a pénzeket, majd pedig a távozás hírére összeborultak a tálibokkal.

Kérdés persze, hogy miképp lesz ebből sikeres kormányzás?

A kínaiak mindenesetre máris bejelentkeztek: Kína van a legjobb helyzetben, hogy újjáépítse Afganisztánt – írta a Global Times, amely általában hűen tükrözi az országot vaskézzel kormányzó kommunista párt véleményét.

Mennyibe kerül az orosz földgáz?

Szijjártó Péter és Szergej Lavrov erről nem tudott megállapodni az orosz gáz áráról Budapesten az orosz külügyminiszterrel folytatott tegnapi megbeszélésein, ezért a magyar külügyminiszter Szentpétervárra utazik, hogy ott tisztázza az új hosszútávú földgáz szerződés feltételeit. Magyarország szempontjából az időzítés nem kedvező, mert a világon emelkedik a földgáz ára.

Ha hideg lesz a tél kevés lehet a földgáz, emelkedhetnek az árak

Mélyponton a gáztárolók feltöltöttsége, és ha októberben is így lesz, akkor az uniós országok úgy mennek neki a télnek, hogy elég lesz egy gixer ahhoz, hogy komoly gondok legyenek az energia szolgáltatásban – írja a brüsszeli Politico.

Az Európai Unió brüsszeli központjában is aggódnak

117 milliárd köbmétert képesek a gáztárolókban tartani az uniós államok, ez az éves fogyasztás egyötöde. Egy évvel ezelőtt a gáztárolók tele voltak, és ez tette lehetővé, hogy az uniós államok átvészeljék a hideg telet, amely óriási gázár emelést eredményezett januárban.

Jelenleg a gáztárolókban a telítettség 60%-os, ezt jelentősen emelni kellene októberig, hogy az uniós államok magabiztosan vághassanak neki a télnek, amely idén is hidegnek ígérkezik.

A pandémia megváltoztatta a játékszabályokat

2020-ban a gáztárolók tele voltak, a gazdaság viszont jelentős részben leállt. Az otthoni fűtés viszont fontosabb lett, mert a távmunka és a távoktatás ezt szükségessé tette. Olyan túlkínálat alakult ki a piacon, hogy a gázár lecsökkent 3 dollárra! (millió British Thermal Unit – BTU). Ezért az uniós államok lemondtak az USA-ból érkező cseppfolyósított földgázról, amely ennél drágább volt.

Csakhogy manapság már a gazdaság újraindult, és a piacon 15 dollár az azonnali szállítás árfolyama. Nemcsak a gazdaság újraindulása növelte meg a gázárat hanem a természeti katasztrófák is, és a hálózati hibák, melyek fennakadást okoztak.

Mit jelentett ez a gyakorlatban?

Például azt, hogy Brazíliában a hőség miatt a vízierőművek kapacitása jelentősen csökkent, ezért rákényszerültek arra, hogy több cseppfolyósított földgázt importáljanak az Egyesült Államokból.

Európa legnagyobb földgáz kitermelő helye, a norvég Troll júliusban leállt, mert nemvárt karbantartási munkálatokra volt szükség.

Augusztus hatodikán a Gazprom is radikálisan csökkentette a földgáz szállítást arra hivatkozva, hogy tűz ütött ki Szibériában egy telephelyen.

Az árak is megugrottak, mert a Gazprom az ukrajnai kapacitásoknak csak egy kis részét kötötte le. Erről is tárgyalt Merkel kancellár Moszkvában és Kijevben. A Gazprom abban bízik, hogy Németországban még az idén engedélyezik az Északi Áramlat 2 földgázvezetéket, amely a Balti tenger alatt szállít földgázt Oroszországból közvetlenül a német partra.

Mindennek következtében nagy a bizonytalanság a gázpiacon

„Van egy kis félelelem attól, hogy bejönnek a felárak (premium prices) a tél közeledtével, és ez olyan mozgásokat indíthat el a piacon, amelyek aránytalanul nagyok lehetnek a valóságos problémához képest” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak a Gazprom árpolitikájáról Jack Sharples az oxfordi Energia kutató intézet szakértője.

Az USA megvédi a kormánykritikus televíziót Lengyelországban?

A TVN24 hírcsatorna, mely Lengyelország legnézettebb ellenzéki televíziója, sugárzási engedélyt kapott Hollandiában, ahol az amerikai Discovery európai leányvállalata van bejegyezve. Ezzel akarják kivédeni a varsói parlamentnek azt a döntését, amely előírja, hogy csakis uniós állam cégei birtokolhatnak média céget Lengyelországban.

A legerősebb kormánypárt, a PiS vezére még a parlamenti többséget is kockára tette azért, hogy elhallgattassa a kritikus média zászlóshajóját.

Sem Brüsszel sem Washington nem fogadja el a varsói döntést

Az Európai Unió központjában bírálják a varsói kormány médiapolitikáját, mely Orbán Viktor módszereit alkalmazva, jogi és pénzügyi eszközökkel igyekszik megsemmisíteni a kritikus orgánumokat a médiában.

A varsói amerikai nagykövetség már évek óta harcol a hírtelevízióért. Jelenleg Duda köztársasági elnökre gyakorolnak nyomást azért, hogy ne írja alá a törvényt.

Az államfő hajlani látszik arra, hogy megfogadja a brüsszeli és washingtoni bírálatokat.

Nyilatkozataiban azt fejtegeti, hogy a piaci viszonyokba nem szerencsés törvényekkel belenyúlni. Egyébként pedig a magántulajdon szent a piacgazdaságban, ennek megkérdőjelezése politikai alapon nem engedhető meg.

Morawiecki miniszterelnök azzal indokolta meg a médiatörvényt, hogy az orosz és a kínai befolyás ellen akarnak küzdeni vele.

Itt azonban az Egyesült Államokról van szó, amely Lengyelország legfőbb katonai szövetségese. Míg a magyar közvélemény eléggé megosztott az Egyesült Államok megítélésében addig Lengyelországban mindenki egyetért abban, hogy életfontosságú az USA támogatása Oroszországgal szemben.

Trump elnöksége idején ezt ki is használta a jobboldali lengyel kormány, de Biden esetében más a helyzet. Varsóban immár tartanak Washingtontól, amely Trumppal ellentétben támogatja az Európai Uniót és annak liberális normáit. Bidennek persze meg kell fontolnia azt is, hogy az USA-ban igen jelentős lengyel közösség él, amelynek többsége inkább jobboldali szavazó: Trumpot illetve a jobboldali lengyel kormányt támogatja.

A holland döntés nem írja felül a varsói parlament határozatát, de kinyit egy kiskaput, amellyel meg lehet fúrni a jobboldali kormány polonizációs kampányát. Lengyelországban így hívják a hatalom nyomulását az ellenzéki média elhallgattatására.

Az amerikai hírtelevízió sorsa Lengyelországban ezért teszt lesz: vajon mennyire gondolja komolyan a Biden kormányzat a liberális normák betartását a NATO tagállamokban?!

Harc a cseh titkosszolgálat ellenőrzéséért

Függetlenül attól, hogy melyik politikus kinek az emlőjén nőtt föl a vezető politikusok elkötelezettsége a politika érdek és a gazdasági szükségszerűség kötelén táncol. A két pólus között általában a titkosszolgálat a döntnök. Így van ez Csehországban is.

CIA ügynök a kémelhárítás vezetője Csehországban – írja az ellenzéki sajtó, amelynek egy része készségesen átveszi az orosz titkosszolgálat híreit és álhíreit.

A közelgő választások szembeállítják egymással a köztársasági elnököt és a kormányfőt is. Mindketten Moszkva nagy barátai, de tisztában vannak azzal, hogy Washingtonban nagyon nem örülnek ennek. Biden elnök júniusban azért jött Európába, hogy összefogásra szólítsa fel NATO szövetségeseit Oroszországgal és Kínával szemben. Persze azóta a NATO és személyesen Biden elnök nagyot bukott Afganisztánban.

Michal Koudelka, a BIS titkosszolgálat főnöke egyelőre marad a posztján, mert Andrej Babis miniszterelnök meghosszabbította megbízatását. Zeman elnök, Putyin nagy barátja pedig követelte a titkosszolgálat főnökének menesztését.

Mi áll a háttérben?

Jólértesült prágai források szerint az, hogy az államfő erősíteni akarja Moszkva és Peking befolyását míg az óvatos miniszterelnök egyelőre húzódozik ettől, mert tart az Egyesült Államok neheztelésétől.

Babis nem követi a magyar utat

A magyar anyától Pozsonyban született politikus, aki Moszkvában tanult igencsak közelállt a szovjet titkosszolgálathoz. Egyes források szerint összekötő szerepet játszott a szovjet és a csehszlovák titkosszolgálat között. Jutalmul kapta azután az Agrofert vállalkozást még a szocialista Csehszlovákiában. Innen nőtt ki vállalat birodalma, amelyből dollár milliárdos lett.

Üzletemberként tisztában van azzal, hogy Csehország számára az USA és az Európai Unió sokkal fontosabb mint Kína vagy Oroszország.

Zeman cseh államfő hiába lobbizott a keleti nyitás mellett, az ország maradt a nyugati úton. Nem vezette be a Huawei 5G rendszerét és nem vásárolt Szputnyik V vakcinát.

Michal Koudelka titkosszolgálata pedig példásan együttműködik az amerikai és az európai szolgálatokkal, melyek fő feladatuknak tekintik az orosz és a kínai hatás mérséklését Európa keleti felén.

Fordulópontot jelentett, hogy a cseh titkosszolgálat „felfedezte”, hogy az orosz katonai hírszerzés robbantotta fel azt a lőszerraktárat, melyben Ukrajnának szánt fegyverek voltak.

Az eset még 2014-ben történt, de a cseh titkosszolgálat csak idén érezte szükségét a leleplezésnek amikor Biden meghirdette politikáját Oroszország elszigetelésére.

Zeman elnök mindent megtett Michal Koudelka titkosszolgálati főnök elmozdítása érdekében, de eddig hiába. Pedig még azzal is megvádolta, hogy őt magát, Csehország államfőjét is lehallgatják. Babis miniszterelnök megvédte a titkosszolgálat főnökét.

A jelenlegi miniszterelnök a csehszlovák titkosszolgálat ásza fedezi az új cseh szolgálat vezetőjét, akit már Nyugaton képeztek ki.

Csaknem harminc éve van a pályán, és kezdettől fogva a keleti befolyás elleni harc volt a fő célja. Munkájának eredményeképp számtalan orosz ügynököt utasítottak ki Csehországból. A legnagyobb kiutasítási hullám épp a 2014-es orosz robbantási akció miatt következett be: Csehország 18 orosz diplomatát utasított ki! Moszkva 20 cseh diplomata kiutasításával válaszolt. Washingtonban és Brüsszelben szolidaritási akciót indítottak Prága mellett. Babis miniszterelnök eddig hatszor javasolta Zeman elnöknek, hogy léptesse elő Michal Koudelkát tábornokká, de az államfő ezt minden alkalommal megtagadta.

Zeman mindenek ellenére közölte, hogy a választások után újra Babist bízza majd meg kormányalakítással. A kötélhúzás tehát folytatódik, de Csehország sokkal inkább Nyugatra tekint mint Magyarország, mert Babis kormányfő tapasztalt üzletemberként jól ismeri a globális gazdaság realitásait.

VAKCINAHÁBORÚ A KATOLIKUS EGYHÁZBAN

A műveltség és tudás létrájának magas fokán is létezhet a sötétségnek olyan mélysége amely emberek millióit sodorhatja veszélybe és áldozhatná fel őket a bigott vakhit oltárán. A katolikus egyházon belül is napi harcban állnak egymással a sötétség és felvilágosult felelős gondolkodás hívei.

Ferenc pápa határozottan kiállt a védőoltás mellett, és erre buzdította a püspököket is. Latin Amerikában meg is hallották Buenos Aires egykori érsekének felhívását, és felszólították a hívőket, hogy tegyék félre oltás szkeptikus előítéleteiket, hogy oltassák be magukat a Covid 19 járvány ellen. Az Egyesült Államok és India mellett Braziliában van a legtöbb halálos áldozata a járványnak, de Argentínában, a pápa szülőföldjén is meghaladja a 100 ezret.

Az ima megvéd?

A katolikus egyház sok konzervatív főpapja ezen a véleményen van, és nemcsak, hogy ellenzi az oltást, de erre buzdítja a hívőket is! Raymond Burke bíboros, akit a pápa korábban menesztett a Vatikán egyik fontos tisztségéből nyíltan képviselte az oltás ellenes irányzatot. Aztán maga is megkapta a Covid 19 vírust. Lélegeztető gépre került. Már túl van az életveszélyen, de a szövődményeket még vizsgálják az orvosok.

A bíboros a járvány csúcspontján volt Olaszországban és azt állította:

„el kell utasítani az oltást, mert az olyan mintha microchipet ültetnének be az emberbe! Egyedül Jézus Krisztus segíthet!”

Kaczynski politikai problémája

Lengyelországban a PiS vezér tábora jelentős része olyan katolikus hívőkből áll, akik éppúgy mint Burke bíboros, áltudományos híresztelések miatt elvből utasítják vissza a védőoltást. Ez életveszélyes lehet, mert Lengyelországban is közeledik a járvány negyedik hulláma, amely különösen fertőző. Nagyon veszélyes azok számára, akik nincsenek beoltva. A konzervatív plébánosok szavára hallgatva sok lengyel faluban egyáltalán nem oltatják be magukat az emberek.

Kaczynski pártja jelentős részben a katolikus egyház támogatásának köszönheti a népszerűségét.

A lengyel püspöki kar sok tekintetben szembeáll Ferenc pápa megújulást kereső irányvonalával. A védőoltás azonban olyan gyakorlati probléma, amely elől nem lehet kitérni.

Ferenc pápa felhívásának ezért a visegrádi államok számára is komoly üzenete van hiszen az ott élő konzervatív hívők jelentős része Burke bíboros oltás ellenes nézeteit vallja.

Ferenc pápa szeptemberben Budapestre látogat, hogy misét pontifikáljon az eucharisztikus kongresszuson. Egyáltalán nem kizárt, hogy budapesti látogatása során is megismétli felhívását a védőoltás mellett már csak azért is, mert ebben legalább egyetért a magyar kormánnyal.

Szputnyik V gyár Magyarországon?

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden Budapesten tárgyal, a többi között arról, hogy építsenek-e Szputnyik V vakcina gyárat Magyarországon. Egyelőre az Európai Unión belül csakis Magyarországon oltanak a Szputnyik vakcinával, melyet az uniós gyógyszerellenőrzési hatóság még nem engedélyezett.

Oroszországban immár meghaladja a 100 ezret is a Covid 19 járvány halottjainak a száma. Ennek ellenére óriási a szkepszis a védőoltással szemben Oroszországban, amelynek gondjai vannak a Szputnyik V tömeg gyártásával.

Fordulat a gázpiacon

2020-ban nagyon lement a földgáz ára, mert a járvány miatt jórészt leállt a világgazdaság. Most viszont hiány mutatkozik energia hordozókból hiszen újraindult a világgazdaság. Az Európai Unió központjában aggódnak, mert a gáztárolók csak 60%-ban vannak feltöltve. Míg a mélyponton 3 dollár volt a földgáz árfolyama, jelenleg 15 dollár az azonnali szállitás árfolyama.

A Gazprom legutóbb jelezte, hogy csak minimális mértékben kívánja kihasználni az ukrajnai gázszállítás lehetőségeit, mert arra számít, hogy a jövőben az Északi Áramlat II. vezetéken tud földgázt szállítani Németországba. Erről is tárgyalt Merkel kancellár nemrég Moszkvában és Kijevben.

Minden bizonnyal erről is szó lesz Lavrov külügyminiszter budapesti tárgyalásain is.

Változik-e az USA orosz politikája Afganisztán után?

Biden elnök júniusban azért jött Európába, hogy szövetségeseit összefogja Oroszországgal és Kínával szemben. Kedden viszont Bidennek a G7 csúcson kínos kérdésekre kell válaszolnia az afgán fiaskó miatt. Minden szakértő egyetért abban, hogy Afganisztán ügyében Oroszország és Kína nélkül nincs megoldás.

Vajon felülvizsgálja-e Biden külpolitikáját? Korábban a magyar kormányt bírálat érte, mert jó kapcsolatokat ápol Moszkvával és Pekinggel. Washingtonban ezek után talán másképp ítélik meg Oroszországot és Kínát. A magyar kormány pedig kevesebb kritikára számíthat azért, mert Budapesten fogadja Lavrov orosz külügyminisztert.

Áder: kiállunk Ukrajna területi szuverenitása mellett

Trianonra emlékezve a magyar államfő állást foglalt amellett, hogy a Krím félsziget továbbra is Ukrajna része annak ellenére, hogy Oroszország azt már bekebelezte. Áder János egy olyan tanácskozáson vett részt Kijevben, melyen Zelenszkij ukrán kormányfő megerősítette: Ukrajna célja a Krím felszabadítása.

A magyar államfő természetesen emlékeztetett arra is Kijevben, hogy a nyelvtörvény ellentétes a magyar és más nemzeti kisebbségek érdekeivel.

Lavrov Budapesten

A sors iróniája, hogy keddre várják Budapestre Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, akinek épp az az egyik legfőbb diplomáciai feladata, hogy a külvilággal elismertesse a jelenlegi helyzetet vagyis azt, hogy a Krím félsziget Oroszország és nem Ukrajna része.

Bár Áder János a trianoni békét emlegette a Krím félsziget kapcsán, de az analógia távolról sem pontos. Az egykori tatár kánságot a cár csapatai foglalták el, és így lett Oroszország része. Ahol azután berendezkedett az orosz flotta, melynek parancsnoksága Szevasztopolban volt. A szovjet időkben sokáig fennmaradt ez az állapot, de Nyikita Szergejevics Hruscsov odaajándékozta a Krímet Ukrajnának egy jeles évfordulón amikor Oroszország és Ukrajna egyesülését ünnepelték. Ez nem pusztán gesztus volt, a Szovjetunió akkori első embere így akarta biztosítani az ukrajnai kommunisták támogatását, mert az volt akkor a legerősebb csoportosulás a birodalmat kormányzó pártban.

Miután amerikai támogatással Kijevben megbuktatták Putyin emberét, Oroszország elfoglalta a Krím félszigetet, ahol egy népszavazás szentesítette az aktust.

A Krím félszigeten viszonylag kevés ukrán lakik. A lakosság többsége orosz, és a legnagyobb kisebbség sem ukrán hanem tatár.

Lavrov orosz külügyminiszter nyilván nem erről tárgyal majd Budapesten hanem a földgázról, a Szputnyik V vakcináról, és arról, hogy az afganisztáni összeomlás után újfajta világrend van kibontakozóban, mert az USA immár nem negligálhatja Oroszországot és Kínát oly könnyedén ahogy ezt Biden amerikai elnök szövetségeseinek javasolta még júniusban.

Kínai-orosz-iráni-pakisztáni együttműködés Afganisztánban

Irán kész együttműködni Pekinggel”a béke érdekében Afganisztánban” – ezt közölte az ország nemrég beiktatott új kemény vonalas államfője Hszi Csinping kínai elnökkel, aki telefonon érdeklődött Teherán álláspontja iránt. Ebraham Raisi iráni elnök ugyanezt mondta Vlagyimir Putyinnak is.

„Az afgán társadalom különböző erőinek össze kell fogniuk, hogy kihasználják az USA kivonulását arra, hogy megteremtsék a békét és a stabilitást az országban” – közölte Irán elnöke. Ennek azért van nagy jelentősége, mert Afganisztán népességének jelentős része a perzsához közelálló nyelven beszél, és a lakosság egy része siita vallású, melyet a szunnita tálibok eddig nem nagyon toleráltak. Emiatt Iránnak kifejezetten rosszak voltak a kapcsolatai a tálib rendszerrel, melyet sohasem ismert el. Az utóbbi időben viszont az iráni diplomácia már azt hangsúlyozta, hogy „a tálibok a megoldás részét képezik Afganisztánban”. Iránban abban bíznak, hogy a közös Amerika ellenesség egyesíti őket a tálibokkal, akik most mérsékeltebb politikát folytatnak majd a nemzeti és vallási kisebbségekkel szemben. A tálibok ezt meg is ígérték, de sokan nem hisznek nekik, mert korábbi uralmuk idején a pastu szunnita többségre hivatkozva a tálibok teljhatalmat gyakoroltak. Csakhogy ez a többség minimális, ezért mostanában a tálibok új politikát ígérnek.

A Keresztapa mérsékletre int

A tálib szervezetet a pakisztáni titkosszolgálat hozta létre az USA kifejezett kérésére azokban az időkben amikor a szovjet hadsereg ellen az amerikaiak felfegyverezték az iszlamista erőket. Akkoriban még szoros volt az együttműködés Pakisztán és az USA között. Ám időközben Washington Pakisztán ősellenségével, Indiával kötött paktumot Kína ellen. Ezért Pakisztán Amerika ellen fordult, és még szorosabbá tette az együttműködést Kínával.

A tálib tisztikart a pakisztáni titkosszolgálat képezte ki vagyis az együttműködés személyi alapja garantált. Pakisztán titkosszolgálata tisztában van azzal, hogy a tálibok nem zárkózhatnak el a világtól mint első uralmuk idején tették. Akkor csak három állammal álltak kapcsolatban: Pakisztánnal, Szaúd Arábiával és az Egyesült Arab Emirátussal. Most mind Kína mind Oroszország jelezte: kész az együttműködésre a tálib rendszerrel. Sőt az oroszok közvetítő szerepet is vállaltak a tálibok és a nemzeti kisebbségek fegyveres csoportjai között.

Mi lesz az afgán diplomatákkal?

Döntő többségük nyugati egyetemeken nevelkedett, és rendszeresen bírálta a tálibokat. A moszkvai nagykövet, aki korábban Nagy Britanniában és az USA-ban képviselte a hazáját, Twitteren most is bírálja a tálibokat. A Moscow Times értesülése szerint Szaid Javid hamarosan menedékjogot kérhet valamilyen nyugati államban.

Tadzsikisztánban az ottani afgán nagykövet már nyíltan szakított az Afganisztánban uralomra jutott tálibokkal: „nem hiszem, hogy meg lehetne bízni bennük!” – nyilatkozta az Eurasianetnek.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!