Krétán töltötte a hosszú ünnepi hétvégét Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, miközben a Facebookon arról posztolt, hogy a Kossuth téri állami ünnepségen vesz részt – derítette ki a Népszava.
Mészáros Lőrinc és az ATV
A Mészáros csoport átvette az Atmedia irányítását márpedig ez osztja el az állami reklámokat Orbán Viktor média birodalmában.
Innen kapja hirdetéseit az ATV is, melyet Németh Sándor, a Hit gyülekezetének vezetője saját tulajdonába vett. A lelkész izgalmas pályafutást tudhat maga mögött: pedofil botrányba keveredett, majd a kommunista állambiztonság megzsarolta, és így a hatalom emberévé vált még a rendszerváltás előtt. A kommunista hatalom hírszerzése küldte ki az Egyesült Államokba, ahol megfelelő kapcsolatokra tett szert ahhoz, hogy itthon döntő befolyást szerezhessen a Hit gyülekezetében. Az ATV-t egy cég közbeiktatásával szerezte meg Liechtensteinben – Alexandra lánya közreműködésével. Németh Sándor kezdetben az SZDSZ-szel működött együtt, Hack Péter ma is oszlopos tagja a Hit gyülekezetének, a liberális párt megszűnése után felfedezte a Fideszt, amelynek ugyancsak kommunista állambiztonsági múltja van.
A közös múlt is összeköti a két szervezetet, de még inkább az amerikai hatékonyság, mely a biznisz feltétlen elsőbbségét jelenti.
Orbán Viktor média birodalmát az a Rogán Antal irányítja, aki megkapta a titkosszolgálatok felügyeletét is. A média mindig is a titkosszolgálat vadászterülete volt Magyarországon, ezért az ATV hatalom által pénzelt ellenzékisége nem számít újdonságnak. A baloldali sajtó zászlóshajója, a Népszava ugyanezeken a vizeken hajózik. Az ellenzéki pártok sok politikusa nemkülönben.
Magyarország nem Lengyelország
Orbán Viktor jobban ismeri a hazáját mint Jaroslaw Kaczynski a magáét. Ez derült ki a legutóbbi választáson Lengyelországban. Kaczynski veszített, mert a nyugati orientációjú ellenzéket nem sikerült becsatornáznia a nemzeti együttműködés rendszerébe. Orbánnak ez sikerült, ezt jelképezi az ATV is, amely kulturáltan képviseli a nyugatbarát ellenzéket anélkül, hogy megzavarná Orbán Viktor nyugodt álmát.
Mégsem alhat nyugodtan a magyar miniszterelnök, mert Lengyelországban Kaczynski nemcsak azért veszített, mert gyengébben működtette a nemzeti együttműködés rendszerét mint Orbán Viktor hanem, mert az USA és az Európai Unió számára sokkal fontosabb Lengyelország mint Magyarország.
Washington és Brüsszel mindent megtett Tusk támogatásának érdekében, ezzel is magyarázható a győzelem. Ha Tusk lesz a miniszterelnök Varsóban, akkor megindulhatnak az eurómilliárdok Brüsszelből. Orbán viszont egyedül marad, immár nem működők a lengyel-magyar véd és dacszövetség. Ha kiderül, hogy Lengyelország megkapja az európai pénzeket Magyarország viszont nem, akkor ország – világ előtt világossá válik: Orbán miatt nem jön a pénz, amely nélkül a magyar gazdaság csak bukdácsol.
Orbán dilemmája: ha nem változtat a politikáján, akkor Magyarország nem kapja meg az uniós eurómilliárdok jórészét, és enélkül lesántul a nemzeti együttműködés rendszere. Ha Orbán változtat, és békülni próbál Washingtonnal és Brüsszellel, akkor elveszíti a kényelmes bűnbakokat. Kit fog átkozni az Orbán Viktor által jósolt hét szűk esztendőben, amikor nem nő az életszínvonal csak a hatalom házatáján, a kormányzati propaganda?
Andy Landy mosolyalbuma –
Az orosz vezetés látványosan megalázta Orbán Viktort – írta Rácz András Oroszország-szakértő a keddi Orbán-Putyin-találkozóról Facebook-oldalán. A Kreml nyilvánosságra hozott egy videót, amin a szakértő szerint a magyar miniszterelnök láthatóan idegesen viselkedik Putyin társaságában. „Semmi sem kényszerítette az orosz vezetést, hogy pont ezt a felvételt közöljék. Mégis ezt választották, látványosan megalázva ezzel a magyar miniszterelnököt.”
Andy Landy mosolyalbuma – Szilárdságtan
Szerdán volt hír, hogy Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter pályázatot írt ki a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatói posztjára. Demeter Szilárd, aki 2018 óta vezeti a PIM-et, „széleskörű konzultáció” után úgy döntött, ismét pályázik a pozícióra.
Sophie Marceau: Depardieu tipikus szexuális ragadozó
A francia színésznő, aki fiatal korában többször is közös filmet forgatott Gérard Depardieuvel, most úgy érezte, hogy kitálalhat a 74 éves sztár szexuális zaklatásáról. A Le Monde című lapban elmesélte, hogy a fiatal és csinos színésznővel milyen megalázóan bánt Gérard Depardieu, aki a forgatáson résztvevő minden nővel szemben úgy viselkedett mint egy szultán a háremben.
“A csók jelenetünk előtt szándékosan fokhagymás csigát evett, mert előtte elmondtam neki, hogy undorodom ettől. Amikor pedig az ágy jelentre került a sor, akkor a keze ott járt mindenütt, ahol nem kellett volna. Világos volt, hogy minden nőt szexuális zsákmánynak tekint” – mesélte Sophie Marceau erről az időszakról amikor Gérard Depardieu viselkedése egyáltalán nem volt kivétel hanem sokkal inkább szabály.
A metoo kampány azóta elérte Franciaországot is, Gérard Depardieunek számtalan többé vagy kevésbé megalapozott váddal kellett szembenéznie.
A legsúlyosabb vádat egy akkor 22 éves színésznő fogalmazta meg amikor azt állította, hogy a hetven körül járó sztár megerőszakolta. Depardieu természetesen tagad, ítélet még nincsen Franciaországban.
Depardieu orosz állampolgárságot kapott Putyintól
A francia színész igencsak jó kapcsolatban állt az orosz elnökkel, aki szép pénzért vásárolta meg a “barátságát”. A metoo kampány által üldözött Depardieu azonban érezte, hogy még egy támadási felületet nem engedhet meg magának, ezért az ukrajnai háború miatt hevesen bírálta Putyint.
“Őrült és elfogadhatatlan vállalkozásnak” – bélyegezte az orosz agressziót Ukrajna ellen.
Ukrajna 2015-ben öt évre kitiltotta az országból a francia színészt miután támogatta a Krím félsziget orosz megszállását. Akkoriban Depardieu nagyszerű demokráciának nevezte Putyin birodalmát, ahol megkapta az állampolgárságot. Miért volt fontos Depardieunek az orosz állampolgárság? Mert évek óta háborúban állt az adóhivatallal Franciaországban, és az adócsalásra akkor remek megoldásnak látszott az orosz állampolgárság, mely Putyin 2022-es agressziója után tehertétel lett.
A párizsi Le Monde felsorolja azoknak a diktátoroknak a listáját, akik mind jóba voltak Gérard Depardieuvel Fidel Castrotól Vlagyimir Putyinig. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a diktátorok PR szolgálata néhány ezer vagy épp millió dollárért megvásárolta a francia színész “barátságát”. Üzbegisztánban Gérard Depardieu egymillió dollárt kapott egyetlen dalért, melyet a diktátor lányával együtt adott elő. A párizsi lap mindezt azzal a sokatmondó címmel adja elő, hogy: Gérard Depardieu, a francia film szent szörnyetegének hanyatlása.
Salzburgban kitüntették Schiff Andrást
Az egyik legnagyobb élő magyar zongoraművész, aki nem látogat haza amíg Orbán Viktor van kormányon, a fesztivál rubinokkal ékesített kitüntetését kapta meg olyan világhírű művészek után mint Christa Ludwig, Riccardo Muti vagy Daniel Barenboim.
“Schiff András olyan jelentős művész, aki fesztivál történelmet írt“
– hangsúlyozta a salzburgi fesztivál igazgatója.
Schiff András 1953-ban született Budapesten és 1968-ban megnyerte a Ki mit tud-ot.
A világ sok koncerttermében lépett fel, és elsősorban Bach, Beethoven, Mozart és Schubert műveinek előadásával aratott nagy sikert. 1996-ban Kossuth díjat kapott. 2014-ben Erzsébet királynő lovaggá ütötte Schiff Andrást. A jeles magyar zongoraművész még a Kádár Magyarországról emigrált 1979-ben, és azóta elsősorban Nagy Britanniában és Firenzében él. 2020- ban adta ki önéletrajzát, de ez magyarul még nem érhető el.
“Engem ürüléknek neveztek Magyarországon”
Schiff András nemrégiben interjút adott a brit jobboldali Daily Telegraph-nek, melyben hangsúlyozta:
“a mai helyzet aggasztóan hasonlít a negyvenes évekhez.”
A magyar zsidóság jelentős részét 1944-ben deportálták a náci haláltáborokba, ahol több mint 600 ezren meg is haltak.
Schiff András felidézte, hogy egyik utolsó budapesti látogatása során a taxisofőr azt fejtegette, hogy
“minden rossznak a zsidók az okai, mindenről ők tehetnek.“
Szélsőjobboldali publicisták Schiff Andrást és más prominens magyar zsidókat “emberi ürüléknek” neveztek.
Schiff András hangsúlyozta, hogy a fajgyűlölet igazi áldozatai a cigányok Magyarországon, mert ők nem tudják megvédeni magukat. A jeles magyar zongoraművész úgy véli, hogy Orbán rendszere még sokáig megmarad, mert az alkotmány gyakori módosítása számukra kedvező helyzetet teremt, és ezenkívül a migráns veszély túlhangsúlyozása is komoly támogatást eredményez.
Ezért a hetven éves művész nemcsak, hogy nem ad koncertet Magyarországon, de civilként sem jár haza, ahonnan 1979-ben emigrált.
„….népünk szeretett vezérének hatvanadik születésnapjára”
Üdvözli Őt hálás népe,
sok barátja, ellensége,
újságíró, migránshorda.
Szalonnából van a torta!
Ma mindenki reá hallgat.
Ebből lesz az új kétharmad!
(444)
„…… ……. hatvan éves –
nem kell keresnem szavakat
ha így egyszerűen leírom,
tudom már, mit jelent e nap.
…… …….. hatvan éves.
Így szól a hír. S a felelet:
kilép medréből: a szívekből
árad feléje a szeretet.
A szeretet.
Ha róla szólnak,
ahogy kimondják a nevét,
színültig telik szeretettel,
fénylő mosollyal a beszéd.
Róla szól a munkás a gyárban
és este, otthon a család
elmúlt napot, jövőnket mérni
előveszik egy-egy szavát.
Falvak mélyén, kemencefénynél,
ha ül a szomszéd s szóba kezd:
„…… ……. megígérte…”
„…… ……. mondta ezt…”
Neve a bizonyság pecsétje
megfontolt okos szavakon,
fölépült már, fölépült várad,
falai ronthatatlan állnak
szívünkben, Bizalom!”
76. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál díjazottjai – 2023
Justine Triet francia rendezőnő Anatomie d’une chute (Egy zuhanás anatómiája) című filmjének ítélte az Arany Pálmát szombat este a 76. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon a Ruben Östlund svéd rendező által vezetett nemzetközi zsűri.
A 44 éves rendezőnő a harmadik nő az új-zélandi Jane Campion (Zongoralecke, 1993) és a francia Julia Ducournau (Titán, 2021) után, aki átvehette a fődíjat a világ egyik legjelentősebb filmes seregszemléjén. Az Arany Pálmát Jane Fonda amerikai színésznő adta át a francia rendezőnőnek.
A fődíjas film a francia Alpokban játszódik, ahol holtan találnak egy francia írót. Bár német felesége (Sandra Hüller) állítja, hogy a férje öngyilkos lett, a nőt vád alá helyezik a férje meggyilkolásának gyanújával. A film kétharmadát kitevő per a művészházaspáron belüli dinamikát és a független nőket érintő társadalmi előítéleteket vizsgálja.
A zsűri a második legjelentősebb díjat, a Nagydíjat az auschwitzi haláltábor parancsnokának, Rudolf Hössnek és családjának mindennapjairól szóló The Zone of Interest (Érdekvédelmi terület) című filmnek, a brit Jonathan Glazer rendezésének ítélte. A radikális kétórás dráma – amelyet több külföldi kritika is Nemes Jeles Lászlónak a 2015-ben forgatott, cannes-i nagydíjas és Oscar-díjas Saul fia című filmjével állít párhuzamba – Martin Amis brit író azonos című, 2014-ben megjelent regénye alapján készült. Míg a Saul fia szubjektív szemszögből, a gázkamrákban dolgozó egyik sonderkommandós szemszögéből láttatja a koncentrációs tábort, addig Jonathan Glazer a haláltábort körülzáró fal túloldalán élő nácikat filmezi, mégpedig saját szavai szerint „nem szörnyekként, hanem átlagos emberekként”.
A legjobb rendezés díját a francia-vietnámi Tran Anh Hung vehette át a La passion de Dodin Bouffant (Dodin Bouffant szenvedélye) című kosztümös filmjéért, amelyet Marcel Rouff A szenvedélyes ínyenc, Dodin Bouffant élete és szenvedélye című könyve alapján készült, Juliette Binoche-sal és Benoit Magimellel a főszerepben.
A zsűri díját a Hulló levelek című melankolikus finn alkotás, Aki Kaurismäki rendezése érdemelte ki. A Kikötői történet, A múlt nélküli ember, A remény másik oldala vagy a Leningrad Cowboys menni Amerika című filmek alkotójának legújabb tragikomédiája két magányos emberről szól, akik véletlenül találkoznak a helsinki éjszakában, és megpróbálják megtalálni első, utolsó és egyetlen szerelmüket. Az egyszerű és pozitív kicsengésű alkotás egyes jeleneteiben olyan filmrendezők előtt tiszteleg, mint Bresson vagy Chaplin.
A legjobb forgatókönyvnek járó elismerést a Bolti tolvajok című filmjével 2018-ban Arany Pálmát nyerő japán Koreeda Hirokazu Szörny című filmjének története kapta, amely egy iskolai zaklatási esetet dolgoz fel több síkon, külön-külön minden érintett szemszögéből.
A legjobb női alakítás díját Merve Dizdar török színésznő vehette át Nuri Bilge Ceylan Anatóliában játszódó alkotásának (Kuru Otlar Üstüne) főszerepéért, míg a legjobb férfi alakításért a japán Jakuso Kódzsit díjazta a zsűri, aki a német Wim Wenders Japánban játszódó Perfect days (Tökéletes napok) című filmjének főszerepét alakítja. Az egyszerű történet főhőse egy egyedül élő és hallgatag, ötvenes évei végén járó férfi, akinek munkája Tokió nyilvános illemhelyeinek takarítása.
A fesztivál hivatalos és párhuzamos szekcióiba beválogatott elsőfilmek közül a legjobbnak járó Arany Kamera-díjat Thien An Pham vietnámi rendező Aranylepkés fa című filmje kapta, amelyet a Rendezők kéthete elnevezésű programban mutattak be.
A cannes-i fesztiválpalota Lumiere termében rendezett díjátadó első elismeréseként vette át a rövidfilmes Arany Pálmát Buda Flóra Anna a francia-magyar koprodukcióban készült 27 című animációs filmjéért. Az elismerést Enyedi Ildikó, a válogatás zsűrijének elnök adta át a rendezőnőnek.
MTI
Célegyenesben a Cannes-i filmfesztivál
A 76.Cannes-i Filmfesztivál hivatalos válogatásán huszonegy film szerepelt az Arany Pálmáért. A legfőbb díjon kívül a Ruben Östlund svéd filmrendező vezette zsűrinek a másik hat díjról is dönteniük kell május 27-én.
Amíg a hivatalos díjlistára várunk, itt vannak a Le Monde kritikusai – akik követték a versenyt a következő filmeket és szereplőket díjaznák:
Fődíj: A kiméra , Alice Rohrwacher
A zsűri díja: Ifjúság (Le Printemps) , Wang Bing
A legjobb színész díja: Koji Yakusho, a Perfect Days című filmben, Wim Wenders
A legjobb női alakítás díja: Sandra Hüller , Az esés anatómiája , Justine Triet
A legjobb rendező díja: Dead Leaves , Aki Kaurismäki
Forgatókönyvi díj: La Chimère , Alice Rohrwacher
Éjjel minden kiderül, addig lehet tippelni bejön e a Le Monde kritikusainak tippje.
Celine Dion lemondja a 2024 áprilisára tervezett koncertjeit
A ritka neurológiai betegségtől szenvedő quebeci sztár már decemberben bejelentette, hogy elhalasztja a 2023 februárja és júliusa között tervezett európai koncerteket.
Celine Dion egészségügyi okokból mintegy negyven, 2024 áprilisáig tervezett európai koncertet mond le – jelentették be turnéjának szervezői május 26-án.
Ritka neurológiai betegségben szenvedő díva „folytatja a kezelést”, de az énekesnő már decemberben bejelentette, hogy lemondja vagy elhalasztja a 2023 februárja és júliusa között tervezett európai koncerteket.
„Nagyon sajnálom, hogy ismét csalódást okoztam. Nagyon keményen dolgozom, hogy visszanyerjem az erőmet, de a túrák megerőltetőek és nehézkesek lehetnek (…). Bár megszakad a szívem, jobb most mindent lemondani, amíg valóban készen nem állok arra, hogy visszatérjek a színpadra” – mondta a sajtóközleményben az 55 éves sztár. Celine Dion hozzáteszi, hogy „méltánytalan lenne [a nézőkkel] szemben , ha ismét elhalasztják a koncerteket” .
Celine Dion utolsó koncertje 2020 márciusában volt Newarkban (USA). A Courage World Tour világkörüli turnéját megszakította a Covid-19 világjárvány. Ez a turné soha nem folytatódhatott, az énekes akkor azt magyarázta, hogy izomgörcsöktől szenved.
Celine Dion merev személy szindrómában (SPR) szenved, egy olyan állapot, amelynek pontos oka nem ismert, de valószínűleg autoimmun eredetű. Ez a szindróma millió emberből körülbelül egyet érint, súlyos fájdalmat és mozgási nehézségeket okoz, meggátolva bizonyos fizikai tevékenységeket.
„A Céline-t kísérő orvosi csapat nyomon követi a betegség és kezelésének alakulását ” – mondták a körülötte lévők. Kevés információ kering a mindennapi életéről és pontos egészségi állapotáról, teret engedve a találgatásoknak.
