Kósa dosszié

Lali és a rejtélyes örökség

Nem tudom, én biztosan nem ezt javasolnám annak, akinek ennyi szabadon felhasználható pénze van. ( A Kósa Lajosra bízott mintegy ezerháromszáz milliárd forintról van szó, amelyről a Független hírügynökség is írt.) És szerintem egy vagyonkezelésben is bizonyára járatos ügyvéd se ezt tenné. Kósa személyétől függetlenül.

Az egész – ha tényleg így történt – orbitális (adó-)csalásgyanús voltát ehelyütt nem részletezem, megteszik ezt a megnyilatkozó politikusok. Pusztán arra próbálom rávezetni a nagyérdeműt, mennyire életszerű a sztori. Különösen az a magyarázat, amivel mindenki Lalija megtoldotta a hvg.hu-nak és az atv.hu-nak.

Nevezetesen hogy – amellett persze, hogy „ez egy igazi szélhámosság, kamutörténet, soha senkinek nem vettem semmilyen állampapírt, és soha senkitől semmilyen ilyen pénzt nem fogadtam el” -, tessenek megkapaszkodni, „egy munkatársamnak az ismerőse jelentkezett, hogy van egy hölgy, aki hihetetlen összeget örökölt Németországból, és hogy mit csináljon vele, mondta, hogy tegye magyar állampapírba, meg hozza Magyarországra és fektesse be. De semmi közöm hozzá!”

„Ez a történet úgy néz ki, hogy sokkal korábban megkeresett ez a hölgy az ügyvédjével, hogy ő egy ilyen óriási örökségnek a birtokába jutott. Én mindig mondtam, ha valóban jut, akkor tegye ezt magyar állampapírba, és valósítson meg Magyarország számára jó beruházásokat, főleg Kelet-Magyarországon.”

Tehát van valaki, aki örököl (!) Némethonban 4,3 milliárd eurót, és az illető ezzel mindjárt egy magyar ügyvédhez, illetve egy politikus munkatársának ismerőséhez rohan, mert fogalma sincs, mit tegyen ekkora gigantikus összeggel.

Nem egy privátbankba sétál be, olyan pénzintézeti részlegbe, ahol  ennek ezredrészéért személyi bankárt adnak neki, aki állandóan rendelkezésére áll, olyan befektetési portfóliót állít össze, amiből a legtöbb hozható ki (akár 15-20 százalékos éves hozam), olyan összetételben, ahogyan az ügyfélnek tetszik. És nincs egyetlen tanácsadó se a környéken, aki efelé terelné, a magyar ügyvéd se ezt ajánlja neki. Hanem hogy tegye magyar állampapírba, aminek hozama néhány százalék évente.

És ekkor abból indultunk ki, hogy az örökség (?) gazdájának semmi üzleti érzéke nincs, nem akar bajlódni akkora összeggel, amely még Németországban is fehér holló ritkaságú (t. i. nem gyárat, kereskedelmi láncot satöbbi, hanem kápét hagyott hátra az elhunyt).

Megpróbáltam röhögés nélkül leírni mindezt.

Demeter Márta: Fideszes korrupciós ügyeket leplez a magyar titkosszolgálat

Az LMP-s képviselő az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőjét kérdezte Kósa Lajosról. Azt a választ kapta, hogy semmit nem vettek észre.

Demeter Márta közleményében azt írja, írásban kérdezte az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőjét Kósa Lajos 1300 milliárdos, „súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő” ügyével kapcsolatban.

Azt kérdezte, hogy az AH „felderítette-e az eseményt, amely felveti Magyarország gazdaságbiztonságának befolyásolását, pénzmosás gyanúját vagy akár külföldi titkosszolgálati tevékenységet?” Arra is kíváncsi volt, hogy hogyan történhetett meg, hogy a nemzetbiztonsági átvilágításon átesett Kósa Lajos olyan helyzetbe került, ami

„felvetheti a külföldi befolyásolás gyanúját”.

Demeter Márta szerint a válasz „egyértelművé teszi, hogy a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok mára kizárólag egyetlen tevékenységet végeznek, a fideszesek korrupciós ügyeit fedezik”. Ugyanis azt írták neki, hogy az AH

semmit nem vett észre Kósa ügyével kapcsolatban, sem az átvilágítása, sem a védelme során.

Demeter Márta szerint mindez „nyilván rendkívül hihető”, miközben Kósa Lajos rendszeresen járt a csengeri családhoz.

Azt írja: „Akár erről van szó vagy akár arról, hogy nagyon is tudták, mi a helyzet Kósa Lajos körül, de nem léptek fel az ügyben, az mindenesetre világos, hogy a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok

képtelenek ellátni a feladatukat,

kizárólag Orbán Viktor és köreinek üzleti ügyeit intézik és fedezik.”

Lajos úr bankol

Legyünk egyszer mi is demagógok! Megérdemlik az urak. Ezerháromszázmilliárd forint ugyanis nagyon sok pénz. Akkora összeg, hogy egy átlagos magyar ember fel sem tudja fogni.

Pedig létezik, olyannyira, hogy Kósa Lajos minisztert, állítása szerint legalábbis, egy német hölgy bízta meg az összeg kezelésével.

Most, hogy az urak totálisan hülyének néznek bennünket, magyar polgárokat, mi is megengedhetjük magunknak, hogy egy kicsit – de tényleg csak egy kicsit és távolról sem annyira, amennyire ők megérdemelnék – demagógok legyünk.

Kérdezzük meg, hogy ennyi pénzből – még egyszer: ezerháromszáz milliárd forintról van szó – mi mindent lehetne vásárolni. Nem helikopterre, yachtra, budai villára  gondolunk, hanem olyan dolgokra, amelyektől a magyar embereknek jobb lehetne az életük.

Tegyük fel a kérdést: hány röntgen készüléket, CT-t, MRI-t, életmentő készüléket vásárolhatnánk ebből a pénzből?

Mennyivel emelhetnénk a legalacsonyabb nyugdíjakat, hogy akik egy életen át dolgoztak, idős korukat elviselhető körülménye között tölthessék?

Hány kiló kenyeret vásárolhatnánk a mélyszegénységben élőknek, hány mázsa tűzifa jutna minden egyes hideg háztartásba, hány gyereknek jutna egy pohár tej?

Hány tehetséges fiatal tanulhatna ennyi pénzből?

Kérdezzünk bátran, Kósa Lajos és társai bizonyára szívesen válaszolnak a kérdéseinkre.

Egy bukás anatómiája: Kósa kockázati tényező volt

Nem vállalunk túl nagy kockázatot, ha azt állítjuk: amikor tervbe vette a Fidesz az őszi parlamenti ülésszak előtti kihelyezett frakcióülés időpontját, Kósa Lajos még nem tudta, hogy nem ő lesz, aki a folytatásban vezetheti a csoportot.

Velencére azonban már miniszterként, miniszteri poszt várományosaként érkezett a hajdani polgármester, aki még búcsúzóul adott egy nagyinterjút a kormánypárti Magyar Időknek.

Rögtön bele is szaladt egy pofonba; miközben Gyurcsány egy nyilatkozatát vezette le úgy, hogy a volt miniszterelnök lényegében elismerte: kormánya, pártja, ő maga korrupt volt, azonnal kapta a viszontválaszt a DK-tól. Mr. 20 százalék, mondják rá, még a debreceni időkből, elég egyértelmű utalást téve arra, hogy az önkormányzati pénzek egyötöde kinek a zsebébe kellett, hogy vándoroljanak. A Független Hírügynökség nincs abban a helyzetben, hogy eredményt hirdessen a korrupciós versenyben, mint ahogy abban sem láthatunk tisztán, hogy milyen és mekkora mennyiségű pénzösszegek mozognak feketén.

Ennek az írásnak azonban nem témája tulajdonképpen az ilyen típusú bűncselekmények feltárása, legfeljebb azt sajnálhatjuk – és tehetjük szóvá -, hogy akiknek ez dolguk lenne, azok sem teszik.

De vissza Kósa Lajoshoz. És ahhoz a kérdéshez, hogy vajon a modern városok programért felelős leendő miniszter le-, vagy felfelé bukott? Orbán Viktor nevetségessé tette őt, vagy ellenkezőleg: megjutalmazta hűségéért?

Apropó, hűség: annak idején, amikor a Fidesz nagy szakadása történt, anno

92-93, azaz Fodor Gáborék kiválása környékén, a fáma szerint maga Kósa is kacérkodott a távozással,

állítólag a liberális gondolkodás akkortájt közelebb állt hozzá. Ám miután pénzt és karrier lehetőséget ígértek neki, nyíltan megvallotta elvbarátai előtt: nem elég bátor ahhoz, hogy a többiekkel tartson. Nem sunnyogott, nem játszott szerepeket, egyértelműen felvállalta gyávaságát, mesélte forrásunk. Azt is hozzátéve: emberinek tartották ezért a vallomásért, nem is haragudtak rá, végül is mindenki a saját sorsáért felel. A hűség, lám megfelelően kamatozott: a debreceni polgármesteri évek, majd a Fideszben betöltött különböző funkciók, a frakcióvezetés, mind-mind azt bizonyítják: Orbán megfelelő módon értékelte párttársa ragaszkodását.

Tulajdonképpen a mostani kinevezés is afféle orbáni megoldás: az őt hűen kiszolgáló embereket tényleg nem hagyja az út szélén. Büntet ugyan, de csak úgy, hogy az, legalábbis kifelé, ne nagyon fájjon. Nagyon kevés olyan Fidesz-tagot tudunk felsorolni, akit Orbán elmozdított a helyéről, aztán pedig magára hagyta. Ahhoz nagyon súlyos hibát, már-már becsapással felérő vétséget kell elkövetnie valakinek, hogy Orbán átlépje saját szabályát. Hirtelen csupán Mádi Lászlót tudnánk előkotorni az emlékezetünkből, akit jutalom-állás nélkül vetett ki a Fidesz elnöke. A nyilvánosság előtt ismert konfliktusos személyek közül Áder Jánost előbb uniós képviselővé tette – Ádernek egy Orbán-ellenes lobbi volt a bűne -, míg például a túlságosan önálló arcélt felmutató Navracsics Tiborból, uniós biztost fabrikált Orbán.

Az immár háromszoros miniszterelnök szemében ugyanis nem szerez jó pontokat, aki túlságosan önálló akar lenni, noha ennek az állításnak némiképp ellentmond Lázár János munkássága. A miniszterelnökséget vezető miniszter nagy munkabírásával különleges helyet foglal el a Fidesz palettán, ami persze nem jelenti azt, hogy Orbán ne játszadozna vele is. Közszájon forog az a történet, sőt, egyes információk szerint maga Orbán szereti elmesélni: Lázár az egyetlen ember a Fidesz, a kormány környékén, aki képes miniszteri poszthoz juttatni valakit. A fabula szerint

legendásan rossz a viszony Rogán Antal és Lázár János között,

ám a korábbi nómenklatúrában Rogán frakcióvezető volt, míg Lázár miniszter. Bizonyos célfeladatok kapcsán azonban Lázárnak, ha nem is utasításokat, de feladatokat akart adni Rogán, amit Lázár nem pusztán rossz néven vett, hanem vissza is utasított. Mondván: őt legfeljebb egy minisztertárs láthatja el munkával. Ha ez kell, hát legyen így, mondá – a legenda szerint – Orbán, és legott kinevezte Rogánt miniszterré.

Aki nem hiszi, járjon utána.

Itt a vége, fuss el véle.

De nem itt van a vége. Hiszen annak a döntésnek igyekeztünk utánajárni: miért is kellett megválnia Kósának a frakcióvezetői poszttól. Attól a pozíciótól, amelyet – az említett interjú tanúsága szerint – nagyon kedvelt, és amely pozícióról azt mondják, még ez adja a legnagyobb szabadságot, mozgásteret. Ezt persze óvatosan illik kezelni; a Fideszben a szabadság nem mérhető más pártokban tapasztalt szabadsághoz. Ráadásul Kósa amúgy is hajlamos arra, hogy kissé elengedje magát, kötetlenebbül mozogjon, szerepeljen, beszéljen. Szeret is beszélni, mint mondják, s pont ez volt vele a baj. Valamikor flottul, érthetően, szellemesen nyilatkozgatott, riposztozott, az utóbbi időben azonban épp arról híresült el, hogy szinte minden megnyilatkozásában voltak félresikerült, értelmetlen, nevetséges mondatok. Szólamai szállóigeként terjedtek tova, helyenként kabarétréfák állandó témájául szolgáltak, maga Kósa pedig az ostoba, ámde hűséges pártember szerepébe süllyedt.

Nos, ezt a bajt érzékelte Orbán. Egész egyszerűen,

hét hónappal a választások előtt, a várhatóan kemény parlamenti csatákat is figyelembe véve, kockázati tényezőként tekintett Kósa szerepeltetésére.

Egyes források szerint kifejezetten tartott attól, hogy a forró őszt Kósára bízza, olyan emberre volt szüksége, aki pontosan fogalmaz, hiteles és egy jottányit sem mozdul el a számára kijelölt útról.

Így esett a választása a fiatal, tehetséges Gulyás Gergelyre, aki eleddig a törvényalkotás előkészítésében jeleskedett, amellett, hogy helyettes frakcióvezető és Fidesz alelnök is volt. Kezdetben sokan hitték a most 36 éves jogászról, hogy a Fidesz új generációjának tagjaként nagyobb szakmai igényességgel és kevesebb megfelelni vágyással dolgozik majd, de viszonylag gyorsan kiderült róla: a rokonszenves arc mögött épp oly pártkatona áll, mint amilyet az idősebb generáció tagjainál tapasztaltunk.

Újra Kósához érve: ez a miniszteri poszt, pontosan tudjuk, semmilyen valóságos igényt nem elégít ki. A feladat nem igényelne önálló tárcát, így azt is mondhatnánk: Kósa légüres térbe került.  A volt frakcióvezetőnek azonban nem kell búslakodnia: lesz titkárnője, biztosan apparátusa is, autója nemkülönben, és marad ideje arra is, hogy maximális ellássa a Magyar Korcsolyázó Szövetség elnöke tisztét.

Ott talán még nyilatkozhat is, kockázat, vagy, hogy stílszerűek legyünk: bukás nélkül.

Kósa „ügyfele”: top 20-as német milliárdos (lenne)

A húsz leggazdagabb német sorába tartozott volna a Kósa Lajosra állítólag 4,3 milliárd eurót rábízó titokzatos németországi hölgy. Megelőzve a Tschibo-birodalom vagy az Axel Springer tulajdonosát.

A 2015-ös német topmilliárdos-mezőnyben a 18-ik helyen lenne az a hölgy, aki a Magyar Nemzet állítása szerint rábízott Kósa Lajosra 4,3 milliárd eurót, s aki egy hatalmas örökség tulajdonosa maga az érintett szerint.

Az akkoriban a listát vezető milliárdos (a Schaeffler ipari csoport tulajdonosa) 26,9 milliárd dollárnyi vagyon felett rendelkezett, utána következtek olyan cégek birtokosai, mint az Aldi (Süd és Nord), a BMW, az informatikai óriás SAP. A 4,3 milliárd euró dollárban 5,2-5,3 milliárd például több, mint a Tschibot jegyző Heinz testvérek külön-külön számolt vagyona. Négymilliárddal pedig jócskán lemaradva következett az Axel Springer médiabirodalom (egyik) tulajdonosa.

Szabóné a fogdából próbál intézkedni

Vigyáznak az egészségére, külön orvos felügyeli a tüdőbetegsége miatt a Svájcban kiadatási fogdában fogvatartott Szabó Gábornét, alias csengeri asszonyt. A hölgy, mint arról beszámoltunk, még márciusban utazott ki az alpesi országba, hogy hozzájusson mesés nagyságrendű örökségéhez. Ahhoz az örökséghez, amelynek létét sokan vitatják, ezért Szabónét egyszerű csalóként aposztrofálták. Ezt a jelzőt egyébként – legalább is a nyilvánosság előtt – Kósa Lajos, hajdani debreceni polgármester, későbbi Fidesz-frakcióvezető, a ciklus végén pedig tárca nélküli miniszter használta, mégpedig annak magyarázataként, hogy miért kapott ő megbízást a mintegy 1300 milliárd forint kezelésére.

Kósa Lajos azóta fölényes győzelmet aratott az áprilisi országgyűlési választásokon az egyéni körzetében, vagyis

a szavazókat egy cseppet sem érdekelte, hogy jelöltjük a mai napig nem szolgált megfelelő magyarázattal a furcsa kapcsolatáról,

illetve arról sem, miért járt Szabónéval, közjegyzőnél, miért akart először a feleségének, utóbb az édesanyjának – okiratok tanúsága szerint – 800 millió forint jutalmat adományoztatni a csengeri nővel.

A Független Hírügynökségnek sikerült többször is beszélnie telefonon az akkor még szabad emberként – tehát nem gyanúsítottként – Svájcban tartózkodó asszonnyal, aki az utolsó ilyen interjúban kifejtette: fél Kósa Lajostól. Fél, hiszen Magyarországon elfogatási parancsot adtak ki ellene, amelyet nem sokkal később nemzetközivé szélesítettek. Portálunk informátora szerint alig néhány órával ennek közzététele után

elfogták és le is tartóztatták Szabónét, aki azóta ül a kiadatási fogdában.

Ennek időtartama, ahogy erről Helmeczy László ügyvéd tájékoztatott bennünket, maximum hatvan nap lehet, amit valószínűleg kis is használ a csalással gyanúsított nő, vagyis aligha kerül ennél az időpontnál hamarabb Magyarországra.

A jelzett informátorunk arról is beszélt: már csak néhány nap választotta el Szabónét attól, hogy hozzájusson véglegesen az örökségnek nevezett pénzhez, amelynek összege időről-időre változott, de konkrétan sosem neveztetett meg. Az asszony egyébkén korábban maga is azt nyilatkozta, hogy a pénzhez május 2-a után jut végleg hozzá, de ez már nem történhetett meg, mert menet közben megtörtént a letartóztatás.

A svájci bank a letartóztatás hírére azonnal zárolta a számlát – tájékoztatták a Független Hírügynökséget. Majd azt is hozzátették, hogy maga a bank nagyon gyorsan intézkedett, feltehetően azért, hogy mégis csak jobb, ha ott tartózkodik a pénz, kiváltképp, ha rendőrségi ügy húzódik meg a háttérben. Informátorunk azt is elmondta: nincsenek könnyű helyzetben azok, akik segíteni igyekeznek Szabónénak, mivel

azok a dokumentumok, amelyek igazolnák ártatlanságát, nincsenek a birtokában,

és helyette mások csak korlátozott mozgástérrel rendelkezve nehezen pótolják azokat. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó férfi azt is elmondta: biztosan tudja, hogy a pénz létezik, sőt azt is, hogy valóban a célegyenesbe érkezett az örökség végső kifizetése. Az összeg nagysága, illetve az ebből fakadó több örökös megjelenése alaposan megnehezítette, hogy mindennek a végére járjanak, mostanra azonban, kilenc év után, Szabó Gáborné egyedüli örökösként várhatta a kifizetést. A névtelenséget kérő nyilatkozó azt is elmondta, hogy a rendőrségi gyanúsításban olyan összegek is szerepelnek, amelyeknek gazdái nem tettek feljelentést, mi több olyan pénzek is, amelyek – bizonyíthatóan – csak átfutottak Szabóné számláján.

„Majd az ügyvéd úr elmondja, ha akarja, ki volt annak a közel hetvenmilliónak a címzettje.”

Ezen felül a szállodavásárlásból való visszalépés miatt követelnek Szabónétól százmillió forintot, valamit szerepel a listán olyan több, mint százmillió forintos összeg is, amelynek tulajdonosa nem tett feljelentést, mert nem érzi úgy, hogy becsapták volna.

A rendőrség mindenesetre eleddig nem adott nyilvános tájékoztatást, amit – folyamatban lévő ügyről lévén szó – el lehetne fogadni, ha nem lennének olyan érzékeny szereplői a történetnek, ami kiemeli abból a körből az ügyet, ahol csak egy egyszerű, képzetlen csengeri asszony csalásáról lenne szó. Mindenképpen izgalmas volna hallani, miként vélekedik a hatóság Kósa Lajos szerepéről, hova kell sorolni a közjegyző előtt aláírt dokumentumokat, és főként hova az ajándékozási szerződéseket. Annyi persze bizonyos: amennyiben Szabónénak nem sikerül hitelt érdemlően bizonyítania a pénz létezését, illetve nem jut hozzá, hogy törlessze adósságait, akkor csalással fogják megvádolni, és neki bíróság elé kell állnia.

A kormánymédia szerint nincs Kósa-ügy

Az agyonhallgatást választotta a kormánysajtó a tegnap kirobbant Kósa gate-ben: míg tegnap megpróbálták Simicska álhíreként beállítani a miniszter és a „csengeri háztartásbeli” ügyét, a fejlemények tükrében, amelyek rácáfoltak a „hamis dokumentumok” elméletre, inkább nem foglalkoztak tovább az üggyel.

Hétfőn reggel robbantotta a sztorit a Magyar Nemzet arról, hogy Kósa Lajost 1300 milliárd forint kezelésével akarta megbízni egy titokzatos örökösnő. Erre válaszul még délelőtt megszülettek az első cikkek a kormánypárti médiában arról, hogy hamis papírokkal vádolta Kósa Lajost a Simicska Lajos tulajdonában álló Magyar Nemzet. A Pesti Srácok megírta, hogy a dokumentumot egy közismert szélhámosnő készítette, és ezt például az Origo is átvette azzal a címmel, hogy

Nagy bajban van Simicska: egy szélhámosnő álhírével hazudozik.

A kormánypárti értelmezésben egyszerűen arról van szó, hogy Simicska Lajos pénze fogytán van, és álhírekkel próbálja „a senki által sem vásárolt napilapját” eladni.

Megkérdőjelezték a lap által bemutatott közjegyzői dokumentum hitelességét: a Pesti Srácok megírta, hogy a csengeri nő közismert szélhámos, aki ellen nyomoztak is már, illetve, hogy a papírok hamisítványok, hiszen nem látható a dokumentum-töredéken Kósa Lajostól származó aláírás – közzé is tették a lap által közölt képet, hangsúlyozva, hogy nincs rajta bélyegző és aláírás.

„A Magyar Nemzet ma ledobta a Simicska-féle, ellenzéki oldalon várva-várt atombombát, ami végül egyszerű petárdának is gyengének bizonyult”

– összegezte a Pesti Srácok. Egy külön cikkben pedig azt fejtegették, hogy akkora összegről van szó, amiből már önmagában is az következik, hogy képtelenség az egész sztori, és csak le akarják járatni a minisztert:

„Forrásaink vagy nevetve, vagy hitetlenkedve, vagy a kamuproblémák miatt dühösen nyilatkoztak. Amúgy zavarkeltés az egész, mint arról nyilatkozott is a miniszter. Így is kezelendő, információink szerint egy ismert szélhámosnő kavarásáról van szó. Bár egyértelmű kamuról beszélhetünk, ennek ellenére mégis érdemes elfilozofálnunk a dolgon, olvasóink nagyobb örömére és szórakoztatására” – írták. Kósa Lajos is szélhámosságról beszélt az ügy kapcsán, viszont nem tagadta, hogy létezik ilyen dokumentum, és hogy kapcsolatba került volna az állítólag örökösnővel.

A Pesti Srácok által felvázolt narratívát aztán egy órán belül érvénytelenítette a Magyar Nemzet újabb cikke is: Íme a Kósa-iratokat hitelesítő pecsét és aláírás. Ebben arról írnak, hogy az Origo és a Pesti Srácok is beleesett a csapdába amikor azt hitték, nem tudják bizonyítani az állításukat a közjegyzői iratokról.

Erre aztán már sem a Pesti Srácok, sem az Origo nem reagált:

több mint egy nap elteltével sem születettek újabb cikkek Kósa-ügyben.

Hiába jelentkezett a Magyar Nemzet kedden újabb történetszállal, és hiába nyilatkozott azóta többször is Kósa csalás áldozataként tüntetve fel magát, ezekről a fejleményekről nem számolt be a kormánymédia.

A Magyar Idők is csak hétfő délután, és csak arról számolt be, hogy Kósa szerint mindez szélhámosság, és hogy az Origo úgy tudja, egy csaló hamisítványokkal támadja a minisztert – igaz, ennek az „információnak” a forrása, mint láttuk, valójában nem is az Origo, hanem a Pesti Srácok volt. A 888 egyáltalán nem foglalkozott a témával.

Miközben tehát a kormánykritikus sajtó kiemelt ügyként foglalkozik a Kósa-sztorival, a kormánypárti lapokban egyelőre egyetlen írást sem jelentettek meg március 14-én, Kósa Lajos születésnapján a témában. A címlapokat Ahmed H., a Békemenet, Hadházy szomszédja, Soros emberei és a „migránsok” uralják.

Az MTI a Magyar Nemzet cikkeit, illetve a máshol azóta megjelent fejleményeket nem szemlézte, csak Kósa Lajos nyilatkozatát adták ki hétfőn, kedden pedig az ellenzéki pártok közleményben kiadott reakciói vagy sajtótájékoztatón elhangzott kommentárjai kapcsán jelent meg a hírügynökségnél a téma.

Több száz milliót kapott volna Kósa Lajos édesanyja is egy okirat szerint

Hivatalos dokumentum is készült erről. A pénzt ugyanaz a nő utalta volna Kósa Lajos édesanyjának a számlájára, aki állítólag hihetetlen összeg németországi örökség kezelésével bízta meg az akkori debreceni polgármestert.

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

2 633 445 eurót, vagyis több mint 800 millió forintot ajándékozott volna Kósa Lajos édesanyjának a miniszterrel (akkori debreceni polgármesterrel) furcsa ügyletbe keveredett titokzatos megbízó. Erről hivatalos dokumentum is készült, amelyet az ügyet eredetileg is kirobbantó Magyar Nemzet szerzett meg.

Ahogy mi is megírtuk, az ügy azzal indult, hogy a lap szerint Kósát hihetetlenül nagy összeg,

4,3 milliárd euró, vagyis több mint 1300 milliárd forint

kezelésével bízta meg egy titokzatos nő, egy közjegyzői okirat alapján.

A Magyar Nemzet azt is írja: a dokumentumokban az szerepel, hogy a megbízó egy kisrepülőket üzemeltető svájci cég részvényese. Az okiratok 2013. január 28. és 2015 november 16. között keletkeztek.

Kósa Lajos elismerte, hogy 2012-ben egy csengeri háztartásbeli nő kereste meg egy ügyvéddel, hogy Németországból az édesapja halála után „nagyon nagy összegű” örökséget kap majd, és ezt egy sor hivatalosnak látszó papírral igazolták. (Először egyébként még azt mondta: egy barátja ajánlott neki egy idősebb német nőt.) Javaslata alapján a nő a segítségét kérte, hogy a pénzt állampapírba fektesse, illetve beruházásokat finanszírozzon.

Arról viszont nem beszélt, hogy hogyhogy nem tűnt fel neki, hogy brutálisan nagy összegről van szó.

Hiszen, ahogy korábban is írtuk, a hatalmas összeg azt jelentette volna, hogy birtokosa nem csak a messze leggazdagabb magyar lenne, de még Németországban is az élmezőnyben lenne.

Kósa Lajos szerint csak 2016 végén, 2017 elején tűnt fel neki, hogy a nő megtévesztette. Erről a hvg.hu-nak azt mondta: a nő „hihetővé tette” a történetet, rengeteg papírt, „hagyatéki leltárt, bankszámlakivonatot, német nyelvű közjegyzői dokumentumokat mutatott, hogy tényleg örökölt”, amik

valósnak tűntek, de „németül voltak”.

Szerinte azért őt kereste meg, mert benne megbízott.

Az erősen kormánypárti Origo azt írta, hogy a megbízó „közismert csaló”, aki legalább 30 hasonló iratot készített, most is nyomoz ellene a rendőrség. A hvg.hu elérte a fiát, aki azt mondta: anyja ügyvédjétől Kósa vele rokoni kapcsolatban álló barátjához szivárgott ki az információ a mesés örökségről, ezek után

Kósa maga kereste meg őket.

Ő továbbra is azt mondja, hogy az örökség valós, édesanyja ellen pedig nincs semmilyen eljárás.

A 168 óra pedig arról ír, hogy Kósa régóta kapcsolatban állhatott az őt átverő nővel, még egy ünnepi összejövetelükön is részt vett. A lap szerint egyébként Csengeren többen is elhitték az állítólagos örökséget, sokan emiatt hiteleztek is a nő családjának.

Az MSZP szerint a jegybank elnökének és a kormányfőnek is tudnia kellett arról az egész világon szemet szúró összegről. A Jobbik szerint Kósa Lajosnak le kell mondania, az LMP pedig vizsgálóbizottság felállítását, továbbá az Országgyűlés rendkívüli ülésnapján napirendet kezdeményez az ügy mielőbbi tisztázása érdekében, és a nemzetbiztonsági bizottságban is napirendre kérte a kérdést.

Kósa az „örökös” nyakára járt

Kósa Lajos rengeteget járt Sz.-ékhez, és igyekezett megtenni mindent annak érdekében, hogy a remélt örökségből minél több jutalék kerüljön hozzá – mondta el a 444.hu-nak a csengeri „örökös”, Szabó Gáborné egy rokona. Szerinte tőlük kerültek ki a papírok a sajtóhoz.

„Hajaj, a Kósa az járt ide szülinapozni is ezekhez. Benne volt ő is nyakig” – mondta el egy csengeri lakos a 444.hu-nak.

A Kósa-ügy kulcsszereplőjének rokona – aki Szabóné házából ment ki a riporterhez – azt mondta, hogy Kósa Lajos rengeteget járt Szabóékhoz, és igyekezett megtenni mindent annak érdekében, hogy a remélt örökségből minél több jutalék kerüljön hozzá, végül azonban nem kapott pénzt. Kósától a nő azt remélte, hogy a debreceni Fidesz vezetője latba veti politikai befolyását az örökség megszerzésének felgyorsítása érdekében, ez azonban nem történt meg.

Merthogy az örökség létezik,

a rokon arról beszélt, hogy 2011-13 körül „megérkezett az örökség első részlete”,  ötmilliárd forint, amit azonban „az örökösödési huzavona miatt” vissza kellett adni.

A rokon szerint egyébként a családból adták ki a papírokat olyan személynek, aki aztán eljuttatta azokat a sajtóhoz.

Írásaink a Kósa-ügyről itt olvashatók.

Többször látták Kósát Csengeren

Lecsúszott, nyomorgó, majd hirtelen költekező családként írták le Csengeren Szabó Gábornéékat, az „eurómilliárdos örökös” famíliáját. A helyiek sokszor látták a faluban Kósa Lajost.

Természetesen Csengeren mindenki Kósa Lajos történetéről, a 4,3 milliárd euró értékű állítólagos örökségről beszél. Névvel nem szívesen nyilatkoznak, de azt többen elmesélik, hogy a Szabó család annyira szegény volt korábban, hogy lényegében nyomorogtak. A Móricz Zsigmond utcában, ahol akkoriban laktak, a szomszédok segítettek nekik, ők adtak ételt a háromgyermekes családnak, hogy ne éhezzenek. Többször kapcsolták ki náluk a vizet és a gázt, mert nem tudták fizetni a számlát.

Az „örökös” édesanyja lecsúszott csengeri pedagógus volt, aki szerette az italt, és már ő is kölcsönökből élt, visszafizetni viszont nem tudta őket, ami miatt elítélték. Börtönbe menetele előtt „összejött” egy mátészalkai cigányprímással, Marika már a börtönben született.

A família régi háza. Forrás: fühü

A fél ország azt találgatja, hogy ki lehet a titokzatos örökhagyó. Csengeren se kerül közelebb az ember a megfejtéshez. Annyit meséltek az emberek, hogy az apa kivándorolt Németországba, ahol állítólag találkozott egy gyárossal, de a történet meglehetősen zavaros, mert

az sem tiszta, milyen üzletei voltak a férfinak,

és az sem, hogy miért csak évek múltán derült ki, hogy Németországban él egy ottani viszonyok között is megamilliárdos.

A helyiek úgy emlékeznek, hogy 5-6 éve kezdte Marika híresztelni, Németországban meghalt apja hatalmas örökséget hagyott rá. Ezután a család hirtelen elkezdett kölcsönöket kérni, állítólag valaki 60 milliót adott nekik.

Arról is beszámoltak a csengeriek, hogy Szabóék elkezdtek jótékonykodni. Milliókat adtak az óvodának, iskolának, gimnáziumnak. Az utcabeliek szerint rendszeres mulatságok zajlottak náluk. Utaztak, kirándultak, hatalmas autóval jártak, és máshová költöztek, egy nagy emeletes házba.

Ezzel együtt hatalmas vagyon azért nem látszik. A családnak van egy ruhaüzlete, kisbolt és kocsma a sportpálya környékén.

A végkifejletig vezető történetről annyit sikerült megtudni, hogy az örökség híre sokakat megmozgatott. Azt már nem tudják a helyiek, hogy Szabóné kereste meg Kósa Lajost, vagy fordítva, de azt többen ugyanazt mesélték:

a fideszes politikus többször járt a városban, és Szabónéhoz érkezett.

Tavaly év végén változott a helyzet, először rendőrségi vizsgálat indult. Úgy tudni, hogy ez vezetett el ahhoz, hogy az apa felakasztotta magát. Azt mesélték az emberek, hogy édesapja és nagyanyja is öngyilkos lett korábban.

A volt családi házban most a legidősebb fiú lakik. Hiába csengettünk, senki nem nyitott ajtót. Az utcabeliek elmondták, hogy bár otthon vannak, bujkálnak a sajtó elől.

A ház előtt egy férfi ácsorog, azt mondja, a családhoz tartozik, de bemutatkozni nem hajlandó. Azt állítja, hogy Szabóné nincs házi őrizetben. Azt is, hogy bárkinek tartozna a városban, bár a Kiskun Tender Kft.-vel szembeni 75 milliós adósságot elismeri. Ez a cég jelentette fel csalásért, ezért indult a büntetőeljárás.

A férfi leszögezi, hogy

az örökség létezik, és a Magyar Nemzetben látható közjegyzői irat is valódi.

Az állítólagos családtag fejtegetésbe kezd arról, hogy Kósa Lajosnak lett volna beszámolnivalója, amikor megpróbált részesülni az örökségből, tanácsokat ad államkötvénybe befektetésről. A Kósa édesanyja javára írt 800 milliós ajándékozásról a férfi azt mondta: ő egyébként semmi rosszat nem lát abban, ha valaki sikerdíjat kér.

„Miért ne kaphatna sikerdíjat egy családtag?”

– kérdezett vissza, hozzátéve: Kósa édesanyja nem kapott pénzt. Mert ez a történet időben pont akkor volt, amikor a mama Mátészalkán sertéstelepet vett.

Megtudjuk, hogy az örökösödési ügy már több éve tart, az Erste Bankba egyszer már megérkezett 5 milliárd forint, annak egy részét megkapta Szabóné, de aztán zárolták a számlát. Az örökség pedig több vagyonelemből áll – ez eddig nem hangzott el.

Czakó Jánosról annyit tud, hogy Kósa alkalmazottja volt, most a fővárosi önkormányzatnál dolgozik. (Czakó Kósa barátja.) A másik baráttal, Orendi Mihállyal volt közös vállalkozása Szabónénak, de semmilyen tevékenységet nem végeztek, csak létrehozták a céget – mondta a „családtag”.

„Ha ő ezt mondja… Szerintünk az örökség létezik” – ezt válaszolja arra, hogy Kósa szerint az asszony átverte őt, akit ezért feljelent. Szerinte egyébként arról van szó, hogy Kósa csalódott, amiért a több éves barátság után szerinte neki járó jutalékot nem kapta meg.

A Kósa-dosszié eddigi írásait itt találja.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK