Hoppá ... 404 Hiba
Sajnáljuk, de az oldal amit keres, nem létezik.
Mehetsz a KEZDŐLAPRA

A LEGÚJABB CIKKEK

Mit keresett az orosz hírszerzés feje Észak Koreában?

Szergej Nariskin, aki annak ellenére megőrizte posztját, hogy nem támogatta az Ukrajna elleni orosz inváziót, három napot töltött a világtól elzárkózó nemzeti kommunista országban, amely felértékelődött Moszkva szemében, mert fegyver és lőszer utánpótlást nyújthat az elhúzódó ukrajnai háborúban, ahol mindkét fél komoly gondokkal küzd, mert gyorsabban fogynak a lőszerek mint ahogy az utánpótlás megérkezik.

Kim Dzsong Un, a duci diktátor tavaly járt Oroszországban, ahol Putyinnal megállapodtak abban, hogy Észak Korea, amely orosz fegyverzettel látta el hadseregét, nagy mennyiségű lőszert szállít Oroszországnak. Moszkvában cáfolták, hogy megállapodtak volna “észak-koreai önkéntesek” bevetéséről az ukrajnai háborúban. Észak Korea – Kínával ellentétben – teljes mértékben támogatja Oroszország agresszióját Ukrajna ellen. A kínaiak számára az amerikai kapcsolat sokkal fontosabb mint Oroszország, ezért csak visszafogottabban támogatják Putyin háborúját, mely már több mint két éve tart, és a győzelemnek még az esélye is elúszni látszik.

Putyin: “Nem akarunk megtámadni egyetlen NATO államot sem”

Az orosz elnök egy légitámaszpontot keresett föl Tverben, ahol kijelentette: “Egy NATO tagállam megtámadása nonszensz!”

Az erőviszonyok ismeretében valóban az, de Putyin már az ukrajnai agresszió előtt is cáfolta, hogy Oroszország megtámadná Ukrajnát, és mégiscsak bekövetkezett az agresszió, melynek költségei emberéletben és pénzben óriásiak, eredményei viszont annál szerényebbek.

Szergej Nariskin tábornok, a hírszerzés vezetője és Viktor Geraszimov tábornok, a vezérkar főnöke épp erre hivatkozva utasította el az Ukrajna elleni támadás gondolatát 2022-ben. Mindketten a helyükön maradtak, és ez azt bizonyítja, hogy Putyin távolról sem annyira teljhatalmú diktátor. Sokkal inkább a szilovikok csapatának frontembere. Oroszországban sziloviknak nevezik a hadsereg és a titkosszolgálatok tábornokait, akik hatalomra juttatták Vlagyimir Putyint több mint húsz évvel ezelőtt.

Az orosz titkosszolgálat háromnapos villámháborúban akart győzni Ukrajnában, de ez a kísérlet csúfos kudarcba fulladt 2022 februárjában. Utána tárgyalások kezdődtek Oroszország és Ukrajna között, de ezek megszakadtak – máig nem lehet tudni, hogy miért.

Zelenszkij elnök – a NATO támogatásával – az orosz csapatok teljes kivonulásához köti a fegyverszüneti tárgyalások újrakezdését, ám az erőviszonyok ismeretében ez teljesen irreális elképzelés. Ukrajnának sem elég katonája sem elég fegyvere és pénze sincsen ahhoz, hogy legyőzze Oroszországot.

Mire számít Putyin? Arra, hogy Donald Trump visszatér a Fehér Házba, és tárgyalások kezdődhetnek az USA és Oroszország feje fölött Ukrajnáról. Trump fogadkozik, hogy napok alatt megoldaná az ukrajnai válságot.

A koreai félszigeten a fegyverszünetet Sztálin halála után pár hónappal kötötték meg. Békeszerződés azóta sincsen, de az 1953-ban megkötött fegyverszünet tartja magát. Erre esély lehetne Ukrajnában is hiszen mindkét fél kimerült a megnyerhetetlen háborúban, amelyben fiatalok százezrei halnak hősi halált a nagy semmiért.

A nagy hajó

Amint a régi történetből ismert, valaha egyszer, még a felfedezések korában volt egy kis sziget a távoli óceánon, amelyen bennszülöttek éltek. Vadászgattak, halászgattak, hetente meghallgatták a sámánt, aki elmondta nekik, mi jó, mi rossz, béke volt a szigeten és nyugalom, mert nem tudott róluk senki.

Egyszer azonban a kis öbölbe eltévedt hajó érkezett, amelynek fogytán volt már a vízkészlete. A furán világos bőrű, bozontos arcú emberek kieveztek a partra, és addig mutogattak, amíg a bennszülöttek meg nem értették, hogy víz kell nekik. Hoztak is a patakból vizet a jövevények hordójába, amíg az meg nem telt, azok pedig gálánsan fizettek érte, adtak a helyieknek nagyon mutatós törött zsilettpengéket (a kapitányuk borotválkozott), színes üvegcserepeket, de még egy ollót is, amellyel már nem lehetett ugyan vágni, mert ki volt csorbulva, de rendkívül értékesnek tűnt a helyieknek, ezért kiváló tisztelettel helyezték el a sámán kunyhójában a szent ereklyék közé. Aztán a hajó elment.

A bennszülöttek attól kezdve már nem vadászgattak, nem is halászgattak, sőt nem csináltak semmit azon kívül, hogy kiültek a partra, és várták a nagy hajót, amelyik majd rendkívül fontos dolgokat hoz nekik, úgymint törött zsilettpengéket, színes üvegcserepeket, esetleg még egy ollót is, mert a korábbit a vásott csemeték elcsenték a sámán kunyhójából, hogy játsszanak vele, de a nagy játék közben úgy elveszett, hogy jobban se kell. Ez a parton üldögélős életmód sajnos nem használt a kis közösségnek, így aztán a következő nagy hajó már csak egy kihalt faluhoz érkezett a parton, melynek kunyhóit az enyészet rágta szét. A kutatók megtalálták a zsilettpengéket, az üvegcserepeket, sőt még a csorba ollót is, és némi gondolkodás után arra jutottak, hogy ha az emberek nem csinálnak semmit, csak várják a nagy hajót, akkor ne csodálkozzanak, ha az rosszat tesz nem csak az egyéni egészségnek, de a csapatnak is.

Na, így vagyok én a magyar, médiafelülettel bíró értelmiséggel. A nagyobbik részét jól tartják közpénzen (ők már nem is igazán értelmiségiek, jóval inkább bértollnokok), a másik, lényegesen kisebb része meg ott ül a parton.

Néhánynak maga ácsolta piedesztálja van egy nagy táblával az oldalán, amelyre azt írták, hogy ”Morál” (az értelmiség ismer idegen nyelveket). Szomorúan nézem, ahogy bámulják a vizet, és várják a nagy hajót. Néha elmondják/megírják, hogy minden rossz, és hogy jöhetnének már, mely nagyszerű elmondásokért valamint megírásokért a falulakók úgy-ahogy eltartják őket. Én ugyan csápolok meg ugrándozom, próbálok csinálni valamit, hogy a helyzet szörnyűsége érthető legyen az egyszerűbb embereknek is, és megváltozzon a gondolkodásuk, de az ordítozásom néhány társaméval együtt azonnal elhal a nagy hangzavarban. Mindig rá kell jönnöm, hogy az ellenzéki pártok, nagyobb független lapok meg egyéb ilyen közösségek, teljesen zártak, oda idegennek belépni tilos, tanács meg segítség fölösleges, mert bőven elég az az észmennyiség, amely már belül van nekik (hát hiszen az is szinte szétfeszíti őket, nem igaz?), ezért nincs szükségük magukon kívül senkire. Igaz, a „Minden rossz” meg a „Jöhetnének már” megírásához nem szükséges emeletes tudomány. Kár, hogy ennek a taktikának, sőt stratégiának az eredménye immár 14 éve nulla. Zérus. Semmise.

A helyzet érdekessége, hogy a derék parton üldögélők nem is hiába várják a nagy hajót. Az első 2009-ben érkezett, úgy hívták, hogy LMP, de sajnos törött zsilettpengéken meg színes üvegcserepeken kívül mást nemigen hozott, tekintve, hogy a 2010-es, a 2014-es és a 2018-as választásokon elért eredménye mindhárom esetben egyaránt 4%, és a 2022-es eredményhez sem járulhattak hozzá sokkal többel. Az emberek nem tolongtak, hogy rájuk szavazzanak, pedig a terv szerint annyira Orbán- és egyben Gyurcsánymentes párt, hogy azt már fokozni nem lehet.

A következő nagy hajó egy magányos ember, név szerint Márki-Zay. Ő kívülről érkezett, ugyanis a közvélekedés a közvélekedést irányító értelmiség jóvoltából az volt (még ma is az, sőt félek tőle, sokáig az lesz), hogy a meglévő ellenzéki pártokkal „úgysem lehet”, és ez a közvélekedés el is intézte, hogy MZP legyen a miniszterelnök-jelölt, aki mögé, mást nem tehettek, az Összefogás összes pártja felsorakozott. Ezzel az ideális felállással lett a bukás akkora, mint egy toronyház, illetve hát a kérdés kiemelkedő szakértője szerint olyan FIDESZ győzelem, amely még a Holdról is látszik. Nem óhajtanék ismét visszatérni az új hajó által hozottak törött zsilettpenge/színes üvegcserép hasonlatához, de nem tehetek mást, ugyanis ezúttal sem futotta többre. MZP rutintalanságát tetézte a felfokozott és túlzott önbizalom is, amennyiben egyszerre akarta mind a kormányzó pártokat, mind az ellenzéket leváltani, ami az álmoskönyv szerint nem sok jót jelent, ami a szavazati arányokon világosan látható.

Ekkora pofon után nehéz az újrakezdés az ellenzéknek, pláne, hogy nincs pénz, csak abajgatás, és ha volna, azt is elveszik. Tetézi még a bajt, hogy az ellenzék miniszterelnök jelöltje az amerikai ismerősei révén aránylag sok pénzt szerzett a kampányra, mégpedig 4 milliárd forintnyi dollárt, amely összeg persze eltörpül az MTVA 150 milliárd per év és a Rogán csapat propagandára költött 45 milliárd per év közpénz summái mellett. A 4 milliárd elköltésének eredménye nem lett, viszont fegyvert adott a FIDESZ kezébe, így most mehet a dollárbaloldalazós hazugságcunami akár fénysebességgel is, miközben a majd 200(!) milliárdnyi közpénzből(!) való FIDESZ kampányolásról iszonyúan nagy a kuss. A nép szívesen adja pénzét, hogy abból jól megfizessék azokat, akik programszerűen hülyítik őket.

És most nagy hajóból megérkezett a harmadik. A Magyar Péter nevű, uraságoktól levetett, ám alig használt bárka. Róla tudni kell, hogy semmiféle politikai teljesítménye nincs, programja sincs, csapata sincs, ami tőle reálisan várható az megint csak a törött zsilettpenge – színes üvegcserép kombó, na, talán egy csorba ollóval megfejelve. Ám ha ő jött, akkor ő jött, hajóból válogatni nem lehet. Egyelőre az érdekesség szele dagasztja a vitorláját, amely azonban csalfa tündér, csapongva fúj mindenfelé, és pár nap alatt könnyen megváltozik. Ő is rátett egy lapáttal, beígérve félelmetes bizonyítékokat, mert igaz ugyan, hogy Orbánék simliskedéseinek 98 százaléka látszik, teljesen nyíltan csinálják, az senkit nem érdekel, attól még a választó bőven rászavaz, vagy az ellenzékre nem (ami gyakorlatilag ugyanaz), arra viszont mindenki kíváncsi, mi lehet az a 2 százalék? Juj de izgi, nemde, Józsikám? Hátha kiderül a nagy titok: Orbán nem kísérte át az öreg nénit az úton. Tejézusmária! Hogy közben egy teljes országot tesz tönkre, és még nem is fejezte be, az ki a francot érdekel?

Ez van tisztelt Hölgyek és Urak. Tovább várjuk a nagy hajót.

Nem bízunk sem Orbánban, sem Gyurcsányban, amit könnyen meg lehet érteni, mert Orbánnál látjuk, hogy mit csinál, Gyurcsányról meg tudjuk.

Igaz, hogy csak hazugságokat tudunk róla, de az elég, hogy ne bízzunk benne. A leginkább érdekes, hogy még a nem a NER szolgálatában álló értelmiségiek is csak ezeket a hazugságokat ismerik. Ha valakit érdekel a történet, itt, itt és itt elolvashatja.

Szóval várunk. A nagy várakozásban sajnos a klímaváltozás okán előbb-utóbb elsüllyed a sziget, közben az Orbán kormány és a cselédség folyamatosan rugdossa éppen azokat, akik kívülről jövő nagy hajóként (neve Brüsszel, színe tarka) segíthetnének rajtunk, de mi ezt nem hagyjuk nekik.

Főleg az értelmiség tétlensége dühítő, hiszen pont ők azok, akiket az a költő, valami Petőfi, ha jól tudom, lángoszlopoknak nevezett ki. Ők lennének hivatottak elintézni, hogy a szellem napvilága ragyogjon minden ház ablakán, ám a szellem napvilága helyett a FIDESZ rezsicsökkentés ragyogja be a házakat, de főleg a házakban lakó választók arcát, mert nem világosítja föl őket senki. Hacsak nem arról, hogy az ellenzék is ócska. Ez a Gyurcsányról „tudottakkal” együtt elég is a permanensen ismétlődő Orbán kétharmadokhoz.

Sic itur ad olympia Budapest. Orbán mennybemenetele. Nem kéne mégis tenni valamit?

A mesterséges intelligencia a sörfőzést is forradalmasíthatja

Igen változatos aroma jellemezte mindig is a belga söröket hiszen az apátságok évszázadokon keresztül tökéletesítették a népszerű italt, de a mesterséges intelligencia még dúsabb kínálatot ígér. Legalábbis erről van meggyőződve kutatók egy csapata Leuvenben.

“A sörök éppúgy mint minden más élelmiszer vagy ital többszáz különböző aroma molekulát tartalmaznak. Ezeket az orrunk és a nyelvünk érzékeli, majd pedig az agy egységes képet alkot róluk. Csakhogy a különböző ízek és illatok egymás között állandóan változó kapcsolatban állnak. Ezért aztán az emberi érzékelés attól függ, hogy milyen aroma mekkora arányban kerül bele a sörökbe. Ezt a komplex rendszert segíti elemezni és tovább fejleszteni a mesterséges intelligencia” – nyilatkozta a londoni Guardian tudósítójának a kutató csoport vezetője. Kevin Verstepen, a Leuveni Egyetem professzora és munkatársai nemrég egy tanulmányt tettek közzé erről a Nature Communications nevű tudományos szaklapban. 250 belga sör kémiai összetételét elemezték a mesterséges intelligencia segítségével. 22 féle sörfőzést  vizsgáltak a lágertől a gyümölcsös sörökön át egészen az alkoholmentesekig. Több mint 200 aromát elemeztek alaposan, hogy pontosan meghatározhassák az egyes összetevők koncentrációjának mértékét. Három évig tartott a 250 belga sör alapos vizsgálata.

A szorgos kutatók nemcsak a sörfőzés vizsgálták meg hanem kíváncsiak voltak arra, hogy a törzsvendégek hogyan értékelik az egyes söröket, mit tartanak a legfontosabbnak az ízükkel és az illatukkal kapcsolatban?

A Rate Beer – értékeld a sört – portál 180 ezer véleményét vizsgálták meg: mit éreznek a fogyasztók az egyes sörök megízlelése közben? Az eredmény az lett, hogy a fogyasztói vélemények eléggé egybevágtak a profik megállapításaival az egyes sörfajták édességét vagy épp keserűségét illetően.

Mini változtatás maxi hatás

A kutatók arra jöttek rá, hogy az összetevők koncentrációját alig kell megváltoztatni ahhoz, hogy az íz és illat hatás egészen más legyen.

“Ha csak kicsit is megváltoztatjuk a vegyi anyagok koncentrációját a sörökben, akkor nagy változást tudunk elérni különösen akkor, ha az összetevőket közben változtatjuk”

– mondja a kutatás vezetője aki egy meglepő felfedezésről is beszámolt:

“Olyan vegyi anyagokat, melyeket eddig igyekeztek kiszűrni, mert a fogyasztók nem kedvelték az ízt vagy az illatot, sikerrel lehetett alkalmazni a sörfőzés során kisebb mennyiségben az aroma megváltoztatására, melyet már jónak talált mindenki.”

Hol volt mindebben a mesterséges intelligencia? A rengeteg adatot ennek segítségével elemezték, és létrehoztak egy olyan szoftvert, mely előre megjósolja az íz- és illatélményt a sörfőzés elemeinek ismeretében.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A profi sör ízlelők és a fogyasztók is megállapították a tejsav és glicerin kedvező hatását a belga sörök íz és illat élményére. Így a kutatók vettek egy átlagos belga sört, feljavították tejsavval és glicerollal, és mind a profik mind a fogyasztók lelkesen visszaigazolták a változást.

A siker arra ösztönözte a kutatókat, hogy tovább folytassák a sörfőzés kémiai vizsgálatát a mesterséges intelligencia segítségével.

Mi a kitűzött cél? Finommá varázsolni az alkoholmentes söröket!

A szoftver pótolja a sörfőzés mestereit? Korántsem – válaszolja a kutatás vezetője:

”a mesterséges intelligencia meg tudja mondani, hogy miképp kell optimális söröket előállítani a vegyi anyagok megfelelő alkalmazásával, de végülis a mesteren múlik minden. Mi a receptet adjuk, de a söröket a mester állítja elő” – nyilatkozta a leuveni egyetem professzora a sörfőzés forradalmáról a londoni Guardianben.

A bevándorlás 7000 milliárd dollárral növelheti a GDP-t az USA-ban

Jerome Powell, a Federal Reserve Board elnöke említette CBS interjújában, amelyben a riporter elsősorban arra volt kíváncsi: miképp kerülte el a megjósolt visszaesést az amerikai gazdaság?

Az egyik ok a bevándorlás volt, és ha ez folytatódik a következő tíz évben, akkor 7000 milliárd dollárral produkálhat többet az amerikai gazdaság!

“Több munkás, nagyobb termelés, magasabb adóbevétel” – így összegezte a bevándorlási mutatókat a kongresszusi költségvetési hivatal elnöke. Phillipe Swagel, akinek hivatala jelentést tett közzé a bevándorlás gazdasági hatásairól, természetesen elismerte, hogy nem minden bevándorló növeli a munkaerő piacot hiszen vannak közöttük gyerekek, öregek és munkaképtelenek is, de a döntő többség amint teheti munkát vállal az Egyesült Államokban. Ahol a választási kampányban óriási vita folyik az illegális bevándorlásról: a hatalmon levő demokraták és az ellenzéki republikánusok álláspontja homlokegyenest ellenkező:

Biden elnök azt szeretné, hogy az illegális bevándorlók mielőbb amerikai polgárrá váljanak míg Trump hívei amellett állnak, hogy határkerítéssel kell megakadályozni a migránsok beáramlását Mexikóból.

Az amerikai hatóságok szerint körülbelül 2,5 millió illegális bevándorló érkezett tavaly Mexikóból az Egyesült Államokba. Döntő többségük életkora 25 és 45 év között volt vagyis azonnal beléphettek a munkaerő piacra. A legális bevándorlókkal együtt összesen 3,3 millióan érkeztek az USA-ba 2023-ban. A tízes években ennél jóval kevesebben, évente 900 ezren vándoroltak be az Egyesült Államokba.

Mit jelent ez az amerikai munkaerő piac számára?

1,7 millióval több munkavállalót 2024-ben mint amennyivel eredetileg számoltak. 2033- ban 5,2 millió munkavállalóval lehet több mint amennyire a tavalyi hivatalos becslés alapján eddig számítottak.

7000 milliárd dollárral magasabb GDP

Ennyit jelentene a bevándorlás a következő évtizedben természetesen akkor, hogyha a jelenlegi trend folytatódik. Az amerikai állam adóbevételei 1000 milliárd dollárral lennének magasabbak, és ez egyáltalán nem elhanyagolható hiszen az államadósság rohamosan növekszik, és meghaladja az éves GDP 100%-át.

Az illegális bevándorlók nem jogosultak szociális támogatásra vagy munkanélküli segélyre, a legális bevándorlók bizonyos feltételek teljesítése alapján igen, de ők cserébe fizetik is a járulékokat, melyeket levonnak a fizetésükből.

De mi van a közoktatással? A gyerekeknek nem kell igazolniuk, hogy legálisan élnek az USA-ban, ezért ők élvezik az ingyenes szolgáltatás előnyeit.

2005 és 2019 között 37,5 milliárd dollárt fizettek be az amerikai államkasszába a menekültek és családtagjaik.

Az USA-nak illetve a tagállamoknak a menekültek és a családtagjaik 21,4 milliárd dollárba kerültek ebben az időszakban.

Nincs komoly munkanélküliség

Több mint kétmillióval magasabb a betöltetlen állások száma az USA hatalmas munkaerő piacán mint azoké, akik munkanélkülinek vallják magukat. A pandémia után munkaerőhiány alakult ki, emiatt a munkaadók emelték a béreket. Ily módon bérinfláció alakult ki az USA-ban.

“A bevándorlásnak meghatározó szerepe volt abban, hogy nem vált jelentőssé a  munkaerőhiány és a bérek inflációját sikerült megfogni”

– nyilatkozta a CNN gazdasági rovatának Tara Watson, a Brookings Institution Munkaügyi központjának igazgatója. Aki hozzátette:

“A jövőben még nagyobb szükség lesz a bevándorlásra, mert nyugdíjba megy a baby boom nemzedék, és a családok gyerekvállalási kedve csökken az Egyesült Államokban.”

Tara Watson társszerzője egy könyvnek, melynek címe: The Economics of Immigration in an Age of Fear – A belső határ: a bevándorlás gazdasági következményei a félelem korában.

A washingtoni Kongresszus költségvetési hivatalának jelentése megállapítja, hogy a bevándorlás fékezi a reálbérek növekedését a közeljövőben. Ez a trend változhat, ha a migránsok jobban fizetett munkahelyeket találnak majd, de 2034-ben mindenképp alacsonyabb lesz a bérszínvonal, ha folytatódik a bevándorlás mint hogyha azt leállítanák – írja a CNN gazdasági rovata.

Putyin és az idegen zászló hadművelet

0

Az orosz titkosszolgálat kedvenc húzása, hogy más zászló alatt hajt végre olyan akciókat, melynek célja a moszkvai hatalom megerősítése nehéz helyzetekben.

A II. János Pál pápa elleni gyilkos merénylet, melyet a már agyhalott Brezsnyev helyett Andropov rendelt el Moszkvában, és a török szürke farkasok mesterlövésze hajtott végre a Szent Péter téren Rómában a lengyelországi válság kellős közepén. A mostani idegen zászló terrorista művelet az ukrajnai háború kellős közepén történt, és bár az Iszlám Állam vállalta magára a merényletet, de Putyin joggal tehette fel a kérdést: ki a megrendelő?

Belenézett a tükörbe, majd vígan megvádolta Ukrajnát.

Holott a CIA azért figyelmeztette még időben Moszkvát a készülő merényletről, hogy hozzáfűzhesse: Ukrajnának az ég világán kívül semmi köze sincsen hozzá!

Érdemes megemlíteni, hogy Horváth József tábornok, a nemzeti együttműködés rendszerének a kommunista titkosszolgálattól örökölt hőse, a Hír Televízióban átvette Putyin meséjét, és majdnem nyíltan Budanov tábornokot, az ukrán titkosszolgálat fejét állította be megrendelőnek.

A terrorakció forgatókönyvét Moszkvában írhatták

Az Iszlám Állam terroristái öngyilkos merénylők, akik meghalni mennek a helyszínre. A szent dzsihád harcosai nem pénzért gyilkoló terroristák. Márpedig épp az orosz terrorelhárítás állapította meg, hogy a tadzsik terroristák csinos összeget kaptak ezért “a különleges műveletért.” Nem is áldozták életüket a helyszínen hanem Ukrajna felé menekültek. Miért nem állították meg őket még a helyszínen? Hol voltak a különleges terror elhárító osztagok? 90 perccel a vészjelzést követően érkeztek a helyszínre holott Moszkva környékén számtalan fegyveres alakulat biztosítja a rendet. Ennek ellenére hagyták, hogy a terroristák elmeneküljenek méghozzá Ukrajna felé.

Zelenszkij elnök azonnal közölte is:

“Putyin számára a saját népe is feláldozható a hatalom megtartása érdekében.”

Az idegen zászló hadművelet Putyin számára sem ismeretlen: 1999-ben Rjazanyban és másutt iszlamista merényleteket hajtottak végre. Ezeket az FSZB vagy maga szervezte vagy tudatosan elnézte. A cél az volt, hogy szentesítse a második csecsenföldi háborút, mely az elsőnél is brutálisabb volt. Putyin végülis célt ért, mert Csecsenföldön egy olyan iszlamista terrorista vezér az úr, aki neki esküdött hűséget.

Az iszlamista terror a nagyhatalmak szolgálatában

Az Iszlám Állam elnevezésű szunnita terrorista szervezet azt követően jött létre a CIA támogatásával Irakban, hogy az amerikai hadseregnek sikerült ugyan elfoglalnia az arab országot, de az permanens polgárháborúba zuhant a síita többség és a szunnita kisebbség között. Az Iszlám Állam tisztikarát jelentős részben Szaddám Huszein egykori titkosszolgálati embereivel töltötték föl. Ők szervezték meg katonai precizitással a párizsi merénylet sorozatot amikor egyszerre nyolc helyszínen indítottak támadást polgári célpontok ellen.

Miért került szembe Oroszországgal az Iszlám Állam?

Mert Szíriában a kisebbséget képviselő alavita Asszad rendszert támogatta a szunnita többséggel szemben. Az orosz hírszerzés ott likvidálta az Iszlám Állam tadzsik főtisztjét, aki korábban Putyin mellett harcolt mint Tadzsikisztán titkosszolgálati főnöke a polgárháborúban, mely végképp csődbe taszította az egykori Szovjetunió legszegényebb tagállamát.

Ezek után egymás után következtek az Iszlám Állam merényletei Oroszország ellen:

Az Iszlám Állam Khorasszan szárnya sem először támadt Oroszországra: 2015-ben ők robbantottak fel egy orosz utasszállító gépet Egyiptom fölött. Több mint kétszáz ember meghalt.

2017-ben ők hajtották végre a metró merényletet Szentpéterváron, 2022-ben pedig öngyilkos merényletet követtek el Oroszország kabuli nagykövetsége ellen. Az ok: Szíria. A polgárháború, melyben szembeállnak ma is, de Asszad elnök – orosz támogatással győzött. Az Iszlám Állam viszont veszített.

Putyin előszeretettel működik együtt terrorszervezetekkel a Közel Keleten. A Hamász, mely brutális terror támadást hajtott végre Izrael ellen múlt októberben, kiváló kapcsolatokat ápol Oroszországgal. Moszkvában gyakran vendégeskedik a Hamász vezérkara. Sőt legutóbb már egyeztető tárgyalást is tartottak az orosz fővárosban a különböző palesztin terrorista szervezetek. Az Iszlám Állam a palesztin szélsőségesek között is igen aktív. Jelen van a gázai övezetben, melyet az izraeli hadsereg hónapok óta próbál megtisztítani az iszlamista terroristáktól.

Putyin állítólag tudott a Hamász terrortámadásról Izrael ellen, de nem figyelmeztette Benjamin Netanjahut. A titkosszolgálat és a terror Putyin fejében rokon fogalmak lehetnek. A kérdés most az, hogy ez az idegen zászlós művelet milyen célt szolgál: mozgósítást Oroszországban?

Bár már szankciók sújtják az orosz olajat Indiában is, de a finomítók nem állnak le a vásárlással

Az Egyesült Államok ösztönzésére India olajfinomítói nem fogadják az olyan orosz olajat, mely a Sovcomflot tankhajókon érkezik az indiai kikötőkbe. Az indiai vevők leleményesek: olyan tankhajókon importálják az orosz olajat, melyek megfelelnek a G7 államok szankcióinak.

Az oroszok egyre drágábban szállítják az olajat Indiába, ahova tavaly rekord mennyiségű nyersanyag érkezett a háborúban álló Oroszországból. A több mint két éve tartó ukrajnai háború alatt még soha nem volt ilyen kicsi a diszkont, amellyel az oroszok az olajat kínálják, de mégiscsak vásárolják azt Indiában.

Miért ilyen kicsi a diszkont?

Mert az ukránok drónokkal támadják az orosz olajlétesítményeket. Oroszország olajlétesítményeinek 12%-át rongálták meg az ukrán drón támadások márciusban – írja a business-standard.com portál.

Ilyen körülmények között miért folytatják az orosz olaj vásárlását Indiában? Mert még így is nagy üzlet van benne: “rácuppantak a nagy olajfinomítók az orosz olajra, és az étvágyuk nem csökken a szankciók ellenére sem. Legalábbis júliusig ez a helyzet. Akkor jöhet az új szabályozás” – nyilatkozta egy nagy indiai olajfinomító egyik vezetője.

Mit jelent a szállítási szankció az orosz olaj indiai importjára nézve?

“Az orosz olajexportnak csak az egyharmada, napi 1,1 millió hordó érkezik olyan olajszállító hajókon, melyek a G7 által elfogadott zászlók alatt közlekednek” – közölte az S&P Global Commodities at Sea and Maritime Intelligence Risk.

Ez a 33% emelkedést jelez a januári 31%-ról. A szakértő cég szerint ez azt jelenti, hogy a G7 által elfogadott olajszállító-hajók visszatérnek az orosz kikötőkbe, ahol vállalják a szankciók miatt megnövekedett várakozást és papírmunkát, mert még így is nyereséggel szállíthatnak orosz olajat Indiába és máshova, ahol azután finomítják, és reexportálják azt olyan államokba, melyek szankciókat alkalmaznak az orosz olaj ellen, de Indiából szívesen vásárolnak.

Csak egyetlen példa a CNN gazdasági rovatából: Oroszország 37 milliárd dollár értékben adott el olajat Indiának a tavalyi évben. Indiából több mint egymilliárd dollár értékben érkezett finomított kőolaj az Egyesült Államokba 2023-ban.

Ezekután nem csoda, ha Oroszország megmaradt a világ legnagyobb olaj exportőrének a szankciók ellenére is. 17 hónapja ez a helyzet, és a szakértők nem várnak változást hiszen Oroszországnak az olajbevétel a legfőbb bevételi forrása.

India olajimportjában Oroszország részesedése 32%, tavaly májusban még 44% volt vagyis a szankcióknak van bizonyos hatása.

Nemcsak a szállítás okoz gondot, de a fizetés is

Az orosz olaj szállítást a nyugati szankciók fogják vissza, a fizetést viszont az indiai kormánynak az a jó szokása, hogy nem szívesen engedélyez dollár kifizetést, ha rúpiában is megoldható az ügylet. Márpedig a kényszerhelyzetben levő orosz fél el kell, hogy fogadja a helyzetet: nem kap dollárt az olajért!

Egyelőre egyre több olaj érkezik Oroszországból Indiába: januárban 1,2 millió hordó naponta, februárban 1,41 millió hordó. Februárban hirdették ki az új szankciót, mely szerint a Sovcomflot flotta nem szállíthat orosz olajat az indiai kikötőkbe, mert nem tartja be a G7 60 dolláros olaj ársapkáját. Ez előidézheti az orosz olajvásárlás csökkenését Indiában, de legalább ennyire jelentős tényező az orosz diszkont csökkenése hordónként 4 dollárról 3 dollárra. Emiatt India növekvő mértékben vásárol nyersolajat Szaúd Arábiából és Irakból Oroszország helyett – írja a business-standard.com.