Kezdőlap Itthon Oldal 70

Itthon

Napelem családi házra 2022-ben

0

Az elmúlt évtizedben a napelemek népszerűsége a lakosság körében is egyre nő. A számos előny mellett az állami támogatások is kedvezővé tették a lehetőséget. Lássuk, miért éri meg ilyen rendszert telepíteni 2022-ben, s milyen feltételekkel valósulhat meg a beruházás.

A napelem előnyei

Az alternatív energia nagyobb kezdeti befektetést igényel, s körülbelül 10 év kell ahhoz, hogy megtérüljön. Hosszú távon viszont a következő előnyökkel bír:

  • csendes
  • környezetbarát
  • anyagilag is biztonságos (üzemeltetését nem befolyásolják a piaci árak)
  • akár 25 évig is működhet egy berendezés

Mennyibe kerül a berendezés?

A költségek sok tényezőtől függnek, például a kivitelező cégtől, a ház méreteitől, energiafelhasználásától, valamint a további igénybe vett szolgáltatásoktól (pl. szerviz). Így csak nagyságrendileg láthatunk rá a kérdésre.

Egy kétfős háztartásba, melynek tagjai napközben nem tartózkodnak otthon, elegendő egy 2-3 kW-os berendezés. 2022-ben ennek az ára 1.500.000-2.000.000 Ft között alakul.

Egy nagyobb házba, 4-5 személyből álló háztartásba legalább 5 kw-os berendezés kell, mely idén körülbelül 2.000.000-2.800.000 Ft-ért kapható.

Ezekhez az árakhoz további járulékos költségek társulnak, a kivitelezőtől függően. Ezért, ha pontosabb információt szeretne, egy szimpatikus cégnél válassza az ajánlatkérés napelem rendszerre online opciót, s máris tisztában lesz az anyagi feltételekkel.

Támogatások 2022-ben

Családi házra többféle támogatás is igényelhető ebben az évben, ha alternatív energiaforrást szeretnénk üzembe helyezni. Lássuk a lehetőségeket!

CSOK

Az év végéig még el a lehetőség, melyet az 5000 főnél kisebb létszámú falvakban található ingatlanok vásárlására és felújítására vehetünk fel. Ennek felét lehet korszerűsítésre költeni, s ebbe tartozhat a megújuló energia is.

Zöldhitel

Akár 70 milliós összeget is felvehetünk maximum 2,5 %-os kamatra a program keretében. A cél zöld otthonok vásárlása, kialakítása, így például alternatív energiaforrás beszerelése. Érdemes figyelni a programmal kapcsolatos híreket, mert hivatalosan június végéig él, de születtek tervek a hosszabbítására, feltételeinek megváltoztatására.

HET-pályázat

A lehetőség teljes neve „Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva”, s kifejezetten a családi házak energetikai korszerűsítésére irányul. A következőket támogatja:

  • nyílászáró csere
  • fűtés korszerűsítése
  • megújuló energiát előállító berendezések telepítése

Ez a vissza nem térítendő összeg egy kiváló lehetőség a felújítóknak, építkezőknek, s 2022 októberéig pályázható. Feltétele, hogy az országos átlag alatt legyen a magánszemély jövedelme.

Összefoglalva: Bár az építkezés és felújítás árai folyamatosan emelkednek, a napelem továbbra is kifizetődő beruházás. Különösen, mert többféle támogatáshoz is hozzájuthatunk a folyamat során.

ORBÁN NEM ALKUSZIK

Azt hallom szakértőktől, újságíróktól, hogy az olajembargó ügyében az Európai Bizottságnak is igaza van, hiszen közös fellépést szeretne elérni Oroszországgal szemben, annak van ereje, de Orbánnak is igaza van, hiszen Magyarország energiaellátásában nem nélkülözhető az orosz olaj.

Más elemző meg nem érti, hogy miért keménykedik Orbán, miért nem elég neki olyan haladék, mint amilyet Szlovákia, Bulgária és Csehország elfogad.

Ha Orbán korábbi államtitkára elmondja nekünk, hogy a probléma természetesen megoldható, más eredetű kőolajokból is kikeverhető az az anyag, amit Százhalombattán finomítani lehet, akkor ezt ugyanígy tudja Orbán jelenlegi államtitkára is. Igaz, más forrásból alighanem többe kerülne az olaj, mint oroszországi forrásból a Barátság olajvezetéken, de Orbánnál nyilvánvalóan a politikai szempont a döntő.

Amikor február 24-én megindult az orosz támadás Ukrajna ellen, és amikor az Orbán-kormány csatlakozni kényszerült az első szankciós csomagokhoz, sokan úgy gondolták, hogy Orbán külpolitikája megbukott, a Putyin-barátságnak vége. Nem mindenki gondolta ezt így, legalább ketten nem: Orbán és Putyin. És még ketten: Lavrov és Szijjártó.

Orbán hosszú távúpolitikai stratégiájának egyik központi eleme, hogy kis országként a nyugati demokráciáktól való függőség mérséklésére meghitt kapcsolatokat kell üzemeltetnie a putyini Oroszországgal.

Az Ukrajna előtti támadás előtti moszkvai látogatása alkalmával Orbán büszkén „magyar modellként” jellemezte ezt a gyakorlatot.

Ezért kell nemcsak atomerőművet építtetni a Roszatommal, az oroszokkal szövetkezni a vasúti járműgyártásban, de még a hármas metró szerelvényeit is Oroszországban felújíttatni a korszerűbb francia szerelvények vásárlása helyett, bármit szeretett volna a városvezetés. Ezt a stratégiát a háború sem befolyásolja.

Jó, Brüsszelben megteszi a kötelező köröket a szankciók elfogadásával, olykor-olykor még egy-egy hivatalos szövegben meg is említi, hogy Oroszország az agresszor, de mindig ügyel arra, hogy ne veszélyeztesse a Putyinhoz illetve Lavrovhoz fűződő kapcsolatot.

Szijjártó ragaszkodik a Lavrovtól átvett, de Putyintól kapott kitüntetéséhez. Nem lehet őket megbántani. Egyedül a hasonló helyzetű országok között Magyarország nem vesz részt az Ukrajnát segítő fegyverszállításokban. Lássuk be, Putyin számára ez a legfontosabb kérdés, hiszen a háború kimenetele szempontjából Ukrajna fegyverellátása a döntő. Az orosz állam működőképessége szempontjából pedig az olajbevételek, tehát az olajembargóban nem szabad részt venni, még olyan haladékkal sem, amilyet Ursula von der Leyen felajánl, és a többi érintett ország elfogad. És akkor Putyin lesz az első, aki megválasztásakor gratulál Novák Katalinnak, majd a választási győzelemhez Orbán Viktornak, és Dmitrij Medvegyev is megdicséri Orbánt a bátorságáért

Ha a másik huszonhat ország egyezik meg – az uniós intézményeken kívül – az embargóban, az orbáni Magyarország pedig kimarad, az a „magyar modell” szempontjából kifejezetten kedvező. Mellesleg a MOL sem jár vele rosszul.

Tóni, az erős ember

0

Isten után az első – ebben a szerepben tetszeleghet Rogán Antal, aki a jövőben az összes polgári titkosszolgálatot ellenőrzi. Míg korábban a belügy illetve a külügy felügyelte ezeket, mostantól mind Rogán Antalhoz tartoznak! Ez óriási hatalmat jelent, egyben pedig szinte totális kontrollt a nemzeti együttműködés rendszere fölött.

Vajon milyen viszonyban lesznek a magyar titkosszolgálatok a NATO államok szolgálataival? Az oroszokkal vagy a kínaiakkal? Ezek békeidőben sem mellékes kérdések, de a hidegháborúban rendkívül fontosakká válhatnak. Lényegében persze már eddig is Orbán Viktornak jelentettek a titkosszolgálatok vezetői, de most ez egyértelművé vált. Semmiféle jogi kontroll sincs, csakis a hatalom érdekei számítanak.

Eddig Pintér Sándor akadályozta az ellenzék szisztematikus megfigyelését.

Az USA fontos nagykövetet küld

Magyarország felértékelődését mutatja, hogy olyan diplomata érkezik Washingtonból, aki korábban az ENSZ-ben képviselte hazáját különleges politikai ügyekben. Vagyis komoly diplomáciai tapasztalatokkal rendelkezik. David Pressman kinevezése azt mutatja, hogy az USA szakított azzal a régi gyakorlatával, hogy az épp aktuális elnök üzleti támogatói közül jelöl nagykövetet. Orbán Viktor már az Egyesült Államokban is tényező. Jól mutatja ezt, hogy nálunk rendeznek meg egy fontos republikánus tanácskozást. A republikánusok pedig revansra készülnek az Egyesült Államokban, nem paktálnak Joe Bidennel. Akinek nemzetbiztonsági tanácsadója többször is nyíltan célzott az USA autokrata ellenfeleinek megbuktatására. Jake Sullivan listáján szépen gyülekeznek az USA bukott ellenfelei: Boriszov ex miniszterelnök Bulgáriában, Babis ex kormányfő Csehországban. Fico egykori miniszterelnök Szlovákiában. A szlovákiai NER fura ura egyenesen arról beszél , hogy „Szlovákia amerikai tartomány lett”. Ázsiában eltűnt a Kína barát miniszterelnök Pakisztánban. A Fülöp szigeteken újra egy Marcos uralkodik, ez pedig az USA barátság növekedését idézi elő.

Magyarország szürke zóna

Az USA stratégiai megítélése szerint Lengyelország, a Baltikum és Románia fontos állam az ukrajnai háború miatt. Magyarország hasonlóan Csehországhoz, Szlovákiához, Szlovéniához, Bulgáriánoz  a szürke zóna része. Ez azt jelenti, hogy stratégiai szempontból nem igazán fontos az USA számára. Ezért Washington Berlinre bízta a szürke zóna felügyeletét. Ebben a helyzetben kell megtalálnia a maga útját az új Orbán kormánynak, amely szeretné megőrizni sokoldalú kapcsolatait akkor is amikor az USA hosszútávra el akarja vágni Oroszországot Európától.

„ELVETTÉK TŐLÜNK”

Orbán Viktor az olajembargó körüli, az Európai Bizottsággal folytatott vitában csak úgy odavetette a megjegyzést: valaha Magyarországnak is volt tengerpartja (ahol feltehetően lehetne olajszállító hajókról kifejteni az importált kőolajat), de „elvették tőlünk”, ezért vagyunk más szárazföldi országokhoz hasonlóan nehezebb helyzetben az olajügyben.

Ez persze önmagában is hamis állítás, hiszen Németországnak, Lengyelországnak, Bulgáriának van tengerpartja, de ezek az országok is vezetéken importálják az orosz kőolajat, és annak kiváltása számukra is többletköltséggel jár. Ez az érdemi kérdés, de Orbánnak ez az odavetett megjegyzése természetesen felbosszantotta a horvátokat, akik be is kérették külügyminisztériumukba a zágrábi magyar nagykövetet.

Mondott hasonlókat Orbán máskor is. Egyszer például azt jegyezte meg, hogy a nyersanyagainkat is „elvették tőlünk”. Érdemes átgondolni, van-e igazság Orbánnak ezekben a megjegyzéseiben.

Amikor Bolgár György, aki a maga klubrádiós műsorában elsőként figyelt fel Orbán e megjegyzésére, történész szakembert kérdezett arról, a történész a trianoni békeszerződésről kezdett beszélni. Magyarországon általában az 1920-as békeszerződést teszik felelőssé. Ez így szerintem nem helytálló, legalábbis nem pontos.

Az első világháborús vereség történelmi pillanatában, 1918 őszén néhány héten belül a korabeli magyar állam nemzetiségeinek, a szlovákoknak, románoknak, szerbeknek és horvátoknak politikai képviseletei egymás után mondták ki elszakadásukat a magyar államtól.

A gyulafehérvári gyűlésről mindenki tud, aki kicsit is tájékozott a magyar történelemben – s amelyet az erdélyi szászok és bánsági svábok hasonló állásfoglalása követett Romániához való csatlakozás támogatásáról –, de a szlovákok is állást foglaltak Csehszlovákia mellett, a Szerb Nemzeti Tanács illetve a Horvátországban 1868 óta elismerten működő saját országgyűlés a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság mellett. Több mint másfél évvel később a békeszerződés a nemzetiségek politikai képviseleteinek ezeket a döntéseit már csak tudomásul vette, meghúzta a pontos határokat az általuk birtokolt terület és a Magyarországnál maradó terület között (és e tekintetben volt igazságtalan, amikor összefüggő, magyarok lakta területeket helyezett a másik állam fennhatósága alá), továbbá Ausztriának ítélte a német nyelvűek lakta Nyugat-Magyarországot, amiből Burgenland lett, illetve Csehszlovákiának adta Kárpátalját.

Hogyan ítéljük meg akkor az „elvették tőlünk” szófordulatot?

Az első kérdés: kit fed a „tőlünk” szóban használt többes szám első személy, ki az alanya ennek a többes számnak? Az ezt kimondó személy a Budapest székhelyű jelenlegi magyar állam miniszterelnökeként csak a mai Magyarország lakosait sorolhatja ide. Ami a történelmi Magyarország nyersanyagkincseit illeti, azok nagyrészt Szlovákia szlovákok lakta, illetve a Kárpátokon inneni Románia románok lakta (jobbára dél-erdélyi) területein bányászhatók, tehát azok a szlovákokat illetve románokat illetik meg, így senki sem „vehette el tőlünk”, magyarországi magyaroktól és nem magyaroktól. A történelmi Magyarország csipetnyi tengerpartját pedig többszáz kilométer választotta el a magyarok lakta területektől, azt a partszakaszt nem „elvették tőlünk”, hanem Horvátországnak a magyar államtól való elszakadása nyomán került el „tőlünk”, és lett, a trianoni békeszerződés nyomán a második világháború végéig az olasz Adria-part, majd a jugoszláv tengerpart, mára a horvát tengerpart része. A „miénk” sohasem volt.

Az „elvették tőlünk” szófordulat valamilyen, erőszakos cselekedet nyomán kialakult rendellenes, méltánytalan helyzetet érzékeltet, amely korrekcióra szorul. Ezért kifogásolja azt érthető módon az adott esetben Horvátország, más esetekben más szomszédos állam. Igazuk van. Ezek bajkeverő szófordulatok, amelyektől minden, közhatalmi tisztséget betöltő személynek tartózkodnia kellene.

Mai kérdés – Ön szerint lenne kétharmada a Fidesznek, ha Karácsony Gergelyt „nem üti el egy villamos”?

Karácsony: „Legfeljebb akkor lépek vissza, ha elüt egy villamos.

Aztán Karácsonyt elütötte egy villamos.

Rögvest be is jelentette, befejezte miniszterelnök-jelölti kampányát, visszalépett és támogatóit  arra kérte, a második fordulóban Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármesterre szavazzanak. Az eredmény ismert.

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint lenne kétharmada a Fidesznek, ha Karácsony Gergelyt "nem üti el a 6-os villamos"?

UJHELYI, A BÁTOR

Ujhelyi István, az MSZP (egyetlen) európai parlamenti képviselője büszkén jelentette be a héten: mer egyetérteni az Orbán-kormánnyal, az Európai Bizottság javaslata az Oroszországgal szembeni olajembargóra Magyarország számára elfogadhatatlan. Ezt a véleményét a Bizottsággal is tudatta.

Mint ismeretes, a Bizottság a tárgyalások jelenlegi állása szerint az orosz olajszállításoktól különösen függő három volt szocialista országnak, Csehországnak, Szlovákiának és   Magyarországnak egy-két év haladékot adna az embargó érvényesítésére. Ez alatt az idő alatt át lehetne állítani a finomítókat a más forrásból származó kőolaj feldolgozására. (Mellesleg Németországnak az egykori NDK Schwedtben levő finomítójában, illetve Ausztriának a schwechati finomítóban ugyanezt kell tennie, azok is orosz kőolajat dolgoznak fel, és ők még sem kérnek haladékot.)

Az Oroszországgal szembeni szankciók azon európai országok számára, amelyek intenzív kereskedelmet folytatnak Oroszországgal, áldozatvállalást jelentenek, nem is kicsit.

Mégis vállalják, mert abból indulnak ki: Ukrajna az orosz támadással szembeszállva nemcsak önmagát védi, hanem bennünket is, a nyugati demokráciák összességét, és ezért erkölcsi kötelességünk gazdasági szankciókkal és fegyverszállításokkal támogatni ebben. Ausztria és Olaszország sokáig húzódozott, de ma már belátják ezt.

Orbán álláspontja gyökeresen eltér ettől. Szerinte az orosz-ukrán háború

„nem a mi háborúnk”, nekünk ahhoz semmi közünk.

Hogy ebben az álláspontban mi a szerepe konkrétan annak, hogy meghitt kapcsolatok fűzik Vlagyimir Putyinhoz, – és mi általában annak, hogy nem tesz különbséget demokratikus országok és önkényuralmi rendszerek között (ha csak annyiban nem, hogy az utóbbiakban „inkább otthon érzi magát”), tulajdonképpen mindegy. A lényeg, hogy számára semmi alapja annak, hogy Magyarország bármilyen értelemben szolidáris legyen a harcoló Ukrajnával. Ebből viszont logikusan következik az, hogy nem hajlandó fegyvert szállítani Ukrajnának, illetve átengedni fegyverszállításokat a magyar-ukrán határon. Ugyanígy következik belőle az, hogy nem hajlandó olyan szankcióra, olyan olajembargóra, amely Magyarország számára kétségtelenül áldozatvállalást, az orosz olajimporthoz képest veszteséget jelentene. Orbántól az igazat megvallva nem is várhatunk mást. Az sem kérdéses, hogy ennek az álláspontjának van Magyarországon támogatottsága:

ki akarna többet fizetni a fűtésért, az áramért, az üzemanyagért?

A kérdés mármost az, hogy ha Ujhelyi egyetért Orbánnal abban, hogy az olajembargó Magyarország számára elfogadhatatlan, akkor egyetért-e Orbán két megelőző állításával: azzal, hogy az orosz-ukrán háború „nem a mi háborúnk”, semmi közünk hozzá, abban semlegesnek kell maradnunk, és azzal, hogy el kell utasítani Ukrajna támogatását fegyverszállításokkal. Ezekben a kérdésekben nem hallottam Ujhelyit nyilatkozni, bár némi támpontot ad, hogy az Országgyűlésben az ellenzéki képviselők nagy többsége, köztük Ujhelyi pártjának, az MSZP-nek valamennyi jelen levő képviselője igennel szavazott arra a politikai nyilatkozatra, amelyben elutasították az Ukrajnába irányuló fegyverszállítást. A kérdés tehát az, hogy mi mindenre terjed ki Ujhelyi bátor egyetértése Orbánnal?

Elegáns kastélyszállók Magyarországon

0

Elegancia, tágas terek, s a régmúlt korok magával ragadó stílusa jellemzi a magyarországi kastélyszállókat. Általában festői környezetben helyezkednek el, csodás túraútvonalak, természetes vizek vagy más látványosságok közelében. Igazi testi-lelki kikapcsolódást nyújt az itt töltött néhány nap. Cikkünkben 3 elegáns szállót mutatunk be, az ország 3 különböző tájáról.

Budapest közelében: Teleki-Degenfeld kastély

Ez az elegáns és varázslatos belföldi kastélyszálló 75 km-re található a fővárostól, Nógrád megyében. A legtöbb lakosztályát korhű berendezéssel kínálja. Egyik különlegessége, hogy a szobákat történelmi személyekről nevezték el, például Teleki Lászlóról vagy Madách Imréről.

Céges rendezvényeknek és esküvőknek is helyet biztosít a szállás, de természetesen családdal vagy egymagunkban is érkezhetünk. Ízelítő a szolgáltatásokból:

  • wellness és szépség
  • borkóstoló
  • vadászat
  • játszószoba
  • játékterem
  • lengőteke

Kicsik és nagyok egyaránt megtalálják itt a nekik való kikapcsolódást. A közelben pedig rengeteg természeti látványosság és múzeum érhető el.

Zala megye: Batthyány Kastélyszálló

Ha messzebb utaznánk a fővárostól, Zalacsányban vár minket ez a csodálatos hely. Több különféle típusú szobából választhatunk, standard, superior, családi és lakosztály kategóriákban.

A hely wellness szállásként is hirdeti magát, s számtalan testrituálét, rönkszaunát, masszázs szolgáltatást és aromafürdőt vehetnek igénybe az idelátogatók. További népszerű szolgáltatásaik a következők:

  • kerékpár bérlés
  • fitnesz
  • golf
  • gasztronómiai élmények

Szervezhetők itt céges rendezvények és esküvők is.

Szilvásvárad: La Contessa

Az elegáns szilvásváradi létesítmény 45 exkluzív szobával várja a pihenni vágyókat. Egy 7 hektáros ősparkban fekszik a neobarokk épület, így valóban varázslatos helyszín a pihenésre. Olasz bútorok és elegáns textíliák szolgáltatják az igazi nemesi élményt a szobákban, melyek nem nélkülözik a mai ember számára szükséges modern technikát sem. Lássunk néhány példát a számos programlehetőségből:

  • bowling
  • squash
  • gasztronómiai kalandok
  • főúri teadélután
  • wellness

A környék látnivalói közül kiemelkedik a Szalajka-völgy, a Fátyol-vízesés, valamint a Lipicai Ménes.

Összegezve: A kastélyszállók töretlen népszerűsége a pihentető környezetnek, eleganciának, magasszintű gasztronómiának és wellness szolgáltatásoknak köszönhető. Cikkünkben 3 olyan lehetőséget mutattunk be, melyek családi nyaralásra, céges rendezvényre, de lakodalom szervezésére is tökéletesen megfelelnek.

Vétó vég az Európai Unióban?

Mario Draghi miniszterelnök pragmatikus és egyre föderalisabb Európai Uniót szeretne. Strasbourgban ezért azt mondta, hogy hozzá kell nyúlni az európai alap szerződéshez is, melyben benne van az, hogy fontos ügyekben a tagállamok vezetői csakis konszenzus alapján dönthetnek.

Jelenleg mindegyik tagállamnak vétójoga van. Ettől játszik béna kacsa szerepet az Unió. Ez Orbán Viktor egyik legerősebb fegyvere is. Mario Draghi viszont azzal érvel, hogy enélkül sokkal hatékonyabb lenne az uniós döntéshozatal.

Ez ilyenkor háborús időkben különösen jól látszik.

Mit javasol Draghi? Minősített többséget. Ez az uniós gyakorlatban 15 kedvező szavazatot jelentene a 27 tagállam közül oly módon, hogy a döntést támogató államoknak el kell érniük az Európai Unió lakosságának a 65%-át.

„Egy ilyen Európa hitelesebb lenne a saját polgárai és a világ felé is”

– érvel Mario Draghi olasz miniszterelnök.

Itt jegyezzük meg, hogy a magyar kormány ellen inditott jogállamisági eljáráshoz is csak minősített többség kell. Vagyis nem vétózhatnák azt meg Orbán barátai. Igaz, hogy a magyar miniszterelnöknek nem is nagyon maradtak barátai a tagállamok vezetői között.

Orbán és az EU

A tagállamok többsége olajembargót követel Oroszországgal szemben. Orbán Viktor ezzel szembenáll. Érvei logikusak: Magyarországnak ez túlságosan is sokba kerülne. Fiala cseh miniszterelnök is pedzegette, hogy nem szabad megengedni azt, hogy „az Oroszország elleni olajszankció jobban fájjon Csehország polgárainak mint Moszkvának”.

Orbán kedvenc publicistája is tollat ragadott az ügyben a Magyar Nemzetben, ahol legutóbb Kaczynskivel és Morawieckivel közölte, hogy „kinyalhatják a seggét”. Most hasonló stílusban üzent az Európai Uniónak az orosz olajembargó ügyében.

„Az Európai Uniót ma idióták, gazemberek, hazaárulók és idegen ügynökök irányítják”

– írja a Fidesz alapító tagja.

Aki így folytatja: „a lengyel kormány, amely lélektanilag érthető, ám józan ésszel fel nem fogható orosz gyűlölettől vezérelve beállt az önsorsrontó hülyék közé, jól számolt. Talán önök is észrevették, hogy ezen árulás következtében Lengyelországban kitört a jogállam… Bayer Zsolt ezek után levonja a tanulságot:

„szarunk az Európai Unióra a maga összeségében…”

Tartalmas program Orbán következő brüsszeli tanácskozásaira.

Paks 2 megy tovább, de miért?

Bár a magyar kormánypártok is megszavazták az Európai Parlamentben a szankciót a Roszatom ellen, de minthogy ez nem kötelező érvényű, ezért továbbra is fennáll: az oroszok építik Paks 2-őt. Ez akkor derült ki amikor Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Isztanbulban találkozott a Roszatom főnökével Alekszej Lihacsovval.

„A XXI-ik században elképesztő kihívásokkal kerülnek szembe az energiaimportőrök – köztük Magyarország. Minél inkább önállónak szeretné a kormány Magyarországot, és ennek az a legjobb lehetősége, ha saját atomerőművünk van.”

Arról nem tett említést Szijjártó Péter, hogy a finnek lemondták a hasonló atomerőmű építést a Roszatommal.

„Magyarországnak nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági érdeke a paksi erőmű két új blokkjának megépítése, a Roszatom pedig képes a beruházás végrehajtására” – mondta Szijjártó Péter az MTI-nek.

Azt nem fejtette ki, hogy ez mennyiben erősíti Magyarország szuverenitását hiszen olajban és földgázban már akkor függés alakult ki, amelyet a nukleáris elkötelezettség tovább fokozna.

Orbán Viktor miniszterelnök nem sokkal a háború előtt írta alá a hosszútávú földgáz szállítási szerződést. Melyhez még plusz egymilliárd köbmétert ígért Putyin „kedvező áron”. A magyar kormány a rezsicsökkentés védelmével indokolja az elkötelezettséget az orosz energia mellett. Az oroszok is piaci áron szállítják a földgázt, de ez csak két hónapos csúszással derül ki.

Magyarország jelenleg hatszor annyit fizet az orosz földgázért mint amennyit a magyar fogyasztók. A különbözet kigazdálkodása az új Orbán kormány egyik nagy próbatétele lesz.

„Nem jó az alacsony rezsi”

Csányi Sándor fogalmazta meg így a véleményét. A leggazdagabb magyar, az OTP elnök – vezérigazgatója azzal érvelt, hogy az alacsony ár nem ösztönöz spórolásra. Ez mellébeszélés.

Csányi Sándort az aggasztja, hogy Orbán Viktor esetleg újra bevezeti a bankadót, hogy abból finanszírozza az alacsony rezsi és a magas orosz földgáz ár közötti különbséget.

Csányi Sándor lelkesedése ebben az irányban ugyancsak mérsékelt. Ez már csak azért is érthető, mert az OTP számára súlyos veszteséget jelent a háború Ukrajnában.

A számlát azonban végül valakinek ki kell fizetnie. Csinos összegről: 1200 milliárd forintról van szó.

Fémcsomagolásra kéne váltanunk az ételeknél, hogy megóvjuk a bolygót és magunkat is

0

Még mindig sok műanyag szemét termelődik. A csomagolások újrahasználata óriási környezeti terheléstől mentesítené a bolygót – írja a Zöld magazin.

Az elmúlt években rekordmennyiségű szemetet generált az étel-házhozszállítás, az e-kereskedelem és a háztartási tisztítószerek is.

Ezzel a legnagyobb gond, hogy a fenti iparágak az egyszer használatos csomagolásokra építenek. Pedig csak egy kis odafigyelésre lenne szükség, hogy kiiktassuk a műanyagot.

A nagyvállalatok az újrahasznosítással kampányolnak, ám a szakértők szerint ma már nincs olyan hulladékgazdálkodási rendszer, ami ezt megfelelően kezelni tudná.

Rengeteget jelentene ugyanakkor, ha az online rendelt ruhák és a kiszállított élelmiszer egyötödét újrahasználható anyagba csomagolnánk a következő 5 évben.

Ha ez bekövetkezne, több mint egymilliárd tonna szén-dioxid kibocsátását előznénk meg, sőt 3 és félmilliárd köbméter vizet és több mint 1,2 millió teherautónyi nyersanyagot takarítanánk meg.

A világcégek számára az olcsó műanyagot nem prioritás lecserélni. Pedig ha például a tisztítószereknél újratölthető flakonokra váltanánk, alig egytizenkettedére redukálnánk a csomagolás környezeti hatását.

A vendéglátóiparban alkalmazott műanyag eközben még az egészségünket is károsítja. Ami tehát az ételesdobozokat illeti, egészségügyi és környezetvédelmi szempontból is az a legjobb, ha fémcsomagolásra váltunk.

Cikkünk a Jurij.hu, a Hot24, a Linkek.hu, a Linkcenter és a Pole Position közreműködésével készült.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!