Kezdőlap Itthon Oldal 395

Itthon

Déltől már látogatható a Dagály

0

Hosszas várakozás után pénteken adják majd át ünnepélyesen a felújított budapesti Dagály Fürdőt, a tesztüzem azonban már ma elkezdődik.

Az ünnepélyes megnyitóra látványos programmal készülnek a fürdőben, a tesztüzem alatt pedig kedvezményes jegyárakkal lehet látogatni a Dagályt: a felnőttjegy 1800, a gyerekjegy 1000, a nyugdíjas jegy 1500 forint lesz, a kétféle családi jegy (egy felnőtt, két gyerek, illetve két felnőtt, két gyerek) pedig 3500 és 5000.

A megnyitó után a Dagályban ugyanazok az árak lesznek érvényesek, mint a Paskál strandon: ott a felnőtteknek 2500 (hétvégén 2700), a gyerekeknek és a nyugdíjasoknak 2100 (hétvégén 2300) forintot kell fizetniük, a kétfajta családi jegy pedig 4600 illetve 7100 forint (hétvégén 5000 és 7700).

Ez egyébként Budapesten középkategóriásnak számít.

Az egyik legolcsóbb strand, a csillaghegyi jegye ugyan mindössze 1000 (hétvégén 1200) forintba kerül, de például a Dagályhoz közeli Palatinus drágább. Ott a felnőttjegy 3100 (hétvégén 3500), a gyerek- és nyugdíjas jegy 2400 (hétvégén 2600), a családi jegyek pedig 5500 és 8600 (hétvégén 6100 és 9600) forintba kerülnek.

A Dagály felújításáról itt írtunk korábban.

Pörög a kultúrharc Magyarországon

0

A pozsonyi Új Szó szerkesztőségi összefoglalóban ír arról, hogy egymásnak ugrottak a kormányoldalon a kultúra irányítói, vagy azok, akik most kérnek maguknak helyet az irányításban. Valószínűleg a háttérben itt is a pénz áll, szeptemberben új fordulatot vehetnek az ügyek.

A Fidesz-kormány már a 2010-es első kétharmados választási győzelme után támadást indított a magyar tudományos és kulturális élet ellen, úgy tűnik, nyolc év elteltével újabb kultúrharc következik – állapítja meg a pozsonyi napilap.

Akkor filozófusokat támadtak, idén elsősorban irodalmárok kerültek célkeresztbe.

Saját embereiket sem kímélik, ha „liberális elhajlással” gyanúsíthatók.

A támadást ezúttal is a kormánypárti sajtóban hirdették meg.

A harci kürtöt – ki más – a kormány félhivatalos lapja, a Magyar Idők fújta meg, még a választások előtt. Az azóta már cikksorozattá terebélyesedett kampány során a szerző, Szakács Árpád „Kinek a kulturális diktatúrája?” címmel kezdetben még „csak” arról írt, a „balliberálisok” számos területen, elsősorban a filmipar, a színház, a Magyar Tudományos Akadémia társadalomtudományi részlegein, az irodalomban és természetesen a médiában is „kulturális diktatúrát” valósítanak meg, csak azok a szerzők, művészek, tudósok érvényesülhetnek, akik a nekik megfelelő módon láttatják a világot, bezzeg például a magyar történelemről alig születnek jó filmek, könyvek. Szakács természetesen személyében is megtámadott egy sor ismert embert, a Magyar Narancs alapítójától, Vágvölgyi Andrástól kezdve Heller Ágnesen át a lapunkban is rendszeresen publikáló Kiss Tibor Noéig – lajstromozza az előzményeket az Új Szó.

„Egy darabig úgy tűnt, a jelenség megmarad a szokásos kormánypárti sorosozás szintjén, de a választások után és különösen az elmúlt egy-két hétben némileg váratlanul komolyabbra fordult az ügy, ugyanis

Szakács Árpádnál sokkal fajsúlyosabb szereplők is ringbe szálltak.”

Mindenekelőtt Orbán János Dénes, aki előbb az Erdélyi Magyar Írók Ligáját alapította meg, majd Kolozsváron a helyi irodalmi élet egyik fontos fórumaként szolgáló Bulgakovról elnevezett kultúrkocsmát üzemeltette – sikerrel. Később Magyarországra költözött és az induló Magyar Idők kulturális rovatának vezetője lett, de ennél is fontosabb talán, hogy a hatalom közvetlen kegyeltje, vezetője ugyanis az Előretolt Helyőrség nevű „Íróakadémiának”, amit a kormány közvetlenül is támogat, és amely bevallottan egy új típusú kortárs irodalmat próbál megteremteni. Mint azt Szabó Tibor Benjámin, az Atheneum kiadó igazgatója írta a Facebookon megjelent bejegyzésében, Szakács Árpádéval szemben Orbán János Dénes szavainak súlya van: miután leírta, hogy Karafiáth Orsolyát is egy tehetségtelen, nemzetietlen valakinek tartja, a költőnő megbízását rögtön visszavonta egy fideszes önkormányzat egy vetélkedő zsűrijéből.

Orbán János Dénes ráadásul nem is csinál titkot abból – folytatódik az Új Szó összefoglalója –, hogy

hatalmi úton, adminisztratív eszközökkel nyúlna a kultúrához és a szellemtudományokhoz.

A Heti Válasz utolsó digitális számában megjelent interjújában arról beszélt, teljesen át kellene alakítani az ELTE magyar szakának képzési programját, mert szerinte ott csak „elidegenítik az irodalomtól” az olvasókat. Orbán János Dénes és a hozzá hasonló kultúrharcosok gondolkodásmódját a legjobban az a Tusnádfürdőn lezajlott beszélgetés adja vissza, aminek során az Előretolt Helyőrség vezetője többek között azt mondta: „Ha már egyszer megszavaztak minket, akkor a kultúrpolitikánkat is megszavazták. Ez a valami, ami ellen mi küzdünk, távolabb mutat. Amikor verspályázatot írtunk ki, a versek nagy része arról szólt, hogy mekkora tragédia, ha nincs wifi!”.

Majd hozzátette, „fel kellene függeszteni” a szinhaz.hu állami támogatását, mert az online lap főszerkesztője azt mondta, nem ad teret az Előretolt Helyőrség tagjainak. Erre válaszolta indulatosan L. Simon László volt kulturális államtitkár, hogy: „Nem tudom, hogy miben szocializálódtatok Erdélyben, de ne menjünk ebbe az irányba könyörgöm, az anyaországban!”

Az uborkaszezon ellenére tehát a kultúrpolitikában továbbra is pörögnek az események Magyarországon – írja az Új Szó. Bár valószínűleg igaza lehet a már idézett Szabó Tibor Benjáminnak, amikor azt írta: a történtek nem egy központi forgatókönyv szerint zajlanak, hanem a lehetőséget megérezve a kormánypárti oldalon is egymásnak ugrottak a felek a potenciális források fölötti ellenőrzésért. Ezt támasztják alá egy fideszes képviselő szavai is, aki arról beszélt az Új Szónak: nincs „központi irányítás” az események mögött, hozzátéve, hogy

„a Fidesz frakcióban még mindig többen olvasnak Magyar Narancsot, mint Magyar Időket”.

Ebben a helyzetben egyelőre csak találgatni lehet, mire gondolt Orbán Viktor Tusnádfürdőn, amikor arról beszélt: szeptembertől itt is „nagy változások” jönnek majd.

Dömsödi: reszkessetek Fideszesek!

Jövőre ismét elindul Pásztó polgármesteri posztjáért a független Dömsödi Gábor, aki a hétvégén alulmaradt az időközi választáson Fideszes ellenfelével, Farkas Attilával szemben. Dömsödi azt nyilatkozta a Független Hírügynökségnek, hogy feltehetően a szavazatok újraszámlálását is kérni fogja, mert mindössze 106 szavazattal szorult a második helyre. A független jelölt hiányolta, hogy az ellenzéki pártok nem álltak mögé egy megnyerhető választáson sem. Egyébként a Fidesz nyertes polgármestere 49 millió forintért kampányolt, ezzel szemben Dömsödi pedig 100 ezer forintot költött.

 

Érzeted előre, hogy ha csak néhány tucat szavazattal is, de elveszíted a polgármesteri széket?

A szavazás előtt még azt gondoltam, hogy vagy nagyon megnyerem, vagy nagyon elvesztem ezt a választást. Ugyanis a kormánypárt által beindított durva rágalomkampány annyira nemtelen volt, hogy a helyieknek dönteniük kellett, vagy én maradok, vagy a Fidesz embere jön. Végül egy barátomnak lett igaza, aki azt jósolta, hogy döntetlen körüli eredmény lesz, mert van, aki megtéveszthető, és van, aki viszont átlát a szitán.

A barátodnak lett igaza, hiszen csak 106 szavazattal maradtál le. Fel sem merült benned, hogy ez olyan kis különbség, hogy érdemes lenne a szavazatokat újraszámlálni?

Eddig ez eszembe sem jutott, de jó ötletnek tartom. Az biztos, hogy beavatkoztak a tisztességes választás menetébe, de nem azon a ponton, ahol a számlálást végezték. Ráadásul az egyik szavazókörben reggel 6-ig számolták a szavazatokat, és nem akarok kitolni a kollégáimmal, hogy ezt a munkát újra elvégezzék. Egyébként pedig úgy látom, hogy 106 szavazat nem kis különbség, ha csak 6 lenne, akkor kötelességemnek érezném, hogy újraszámolják.

Harmadik jelöltként indult Plecskó Péter, aki 122 szavazatot szerzett és esélytelennek számított, de ennyi szavazat megszerzésével téged pont megbuktatott.

Ez a politika! Kampányolt ellenem, majd mellettem. Kineveztem, majd a városgazdálkodás élén zűröket csinált, leváltottam. De szerintem nem ezért vesztettem.

Említetted, hogy komoly rágalomhadjárat indult ellened, amiről korábban nem beszéltél. Te ismerted ezeket a szövegeket?

Nem foglalkoztam velük, csak az utóbbi napokban láttam, hogy mennyire primitív módon rasszistáztak le, korábban a Fidesz honlapján szemkilövetőnek tituláltak, illetve részegesnek. Borzasztó aljas szövegek jelentek meg. Gondoskodom róla, hogy mindennek legyen jogi következménye.

Ha jól tudom, te igazából nem szálltál be a választási kampányba, még csak plakátokat, vagy röplapokat sem raktál ki, amelyeken a programodról tájékoztattad volna a szavazókat. Ez nem volt hiba?

Három és fél éve vagyok Pásztó polgármestere, ami hazai viszonylatban nem alacsony fizetés, de nem is olyan magas, hogy választási kampányt lehetne rá alapozni. Amikor polgármester lettem, akkor a saját, korábban megszerzett vagyonom feléléséből tudtam kampányolni; 2014-ben a legszebb veteránautómat adtam el, hogy kifizessem a nyomdaszámlát, meg a plakátragasztást. Ma már nincsenek ilyen tartalékaim, a fizetésemből pedig nem tudok erre a célra félretenni. Azt pedig nem akartam, hogy valaki támogasson.

Pedig a jelek azt mutatják, hogy esélyed volt a győzelemre. Más jelölt híján az ellenzéki pártok nem akartak felsorakozni mögéd?

A pártok támogatásának akkor lett volna értelme, ha mindenki egységesen beáll mögém. De a pártok nem tolongtak, még az LMP sem, amelynek színeiben tavasszal az országgyűlési választáson indultam. Viszont ha csak egy-két párt áll ki mellettem, az inkább ártott volna, mint használ.

Ezért aztán úgy nézett ki a választási hadjárat, hogy ellenem tankokkal, gépfegyverrel felvonult egy hadsereg, az én zsebemben pedig csak egy bugylibicska volt. Így álltam ki velük szemben.

Az egykori politikus Raskó György ezt úgy összegezte a Facebookon, hogy százezer forint állt szemben a tízmillióval. Az alacsonyabb összeget te, a rengeteget pedig a Fidesz költötte kampányra. Igaz?

Az első összeg stimmel, én valóban ennyit költöttem választási kampányra – a fele meg is maradt – de a második szám ponttalan, mert a Fidesz nevében a győztes Farkas Attila, illetve a Pásztói Polgárok Alapítványa 49 millió 999 ezer forintot kampányolt el. Erről egyébként sehol egy büdös szót nem írtak, csak véletlenül derült ki.

Mindenesetre a helyiek úgy értékelték, hogy Farkas Attila jobb polgármester lesz, mint te. A programok versenye volt ez, vagy a személyiségek versenyfutása, esetleg kizárólag a pártoké?

Farkas Attila alkalmatlan erre a feladatra, ezt bátran ki merem jelenteni. Se gyakorlata, se képessége nincs meg a város vezetéséhez. Ezt azért is tudom, mert lemondásáig ő volt a Fidesz által delegált pásztói alpolgármester. Hiába nem akartam, őt kellett kinevezni, mert a Fidesz rám erőltette.  Ezért a testvérvárosi kapcsolatok ápolását bíztam rá. Bár a kampányban nem hangsúlyoztam, de Farkas az angol és német nyelvvizsga után úgy kapott fizetés-kiegészítést, egyik nyelven sem tud elfogadhatóan.

A történethez hozzátartozik, hogy Farkas Attila a tavaszi választás után azért távozott, mert az addig független Dömsödi Gábor LMP színekben indult a választásokon.  Nem volt hiba a függetlenség feladása, ami neked a polgármesteri címedbe került?

Semmiképp nem volt ez hiba. Csak pártok segítségével lehet beszállni a nagypolitikába, márpedig nem lehet hagyni azt, amit a Fidesz művel az országgal. Csak együttműködéssel lehet a Fidesz kétharmadát megakadályozni, vagy a kormányt legyőzni.

Igen ám, de pont az LMP tiltotta meg az együttműködést, s emiatt nem sikerült megakadályozni a Fidesz újbóli kétharmados többségét.

De nekem az LMP-nél azt ígérték, hogy lesz együttműködés. Sajnos nem tartották be a szavukat.

Nem azért igyekeztél a nagypolitikába, mert nem bíztál abban, hogy polgármesterként már nem nyerhetsz Pásztón?

Győzni akartam az LMP színeiben. Az LMP Nógrád megyei elnöke azt ígérte, hogy ha ez mégsem sikerül, akkor a párt gondoskodik rólam. De pár nap múlva ez a hölgy kilépett a pártból.

Akkor nem is kérdezem, hogy a polgármesteri cím elvesztése után hívtak-e már…

Köszönöm, ha nem kérdezed, mert akkor nem kell válaszolnom rá.

Amikor az LMP-s indulásoddal kockáztattad a polgármesteri címed, akkor konzultáltál a pásztói szavazókkal?

Igen, és a pásztóiak most is megválasztottak, csak két kisebb település, tehát Mátrakeresztes és Hasznos polgárai szavaztak ellenem. Ott a Fidesz nagyon megerősödött. A helyi hatalom emberei épp olyan arrogánsak, mint az ország vezetői, csak a sameszok nem annyira jó képességűek, mint a főnökeik.

Meddig vagy hivatalban?

Vasárnap estig voltam. Persze dolgom még van, csak fizetést nem kapok érte.

A választás előtt azt nyilatkoztad, hogy nincs „B” terved, de a vereség után mégiscsak szükség lesz rá. Újságíró voltál, de ez a pálya manapság elég rögös. Van más ötleted?

Állásajánlataim akadnak, de a tervek is alakulnak. Mielőbb szeretnék dolgozni, hogy a csekkeket tudjam fizetni. De bízom magamban, ha egy veszteséges városból, Pásztóból nyereségest tudtam csinálni, akkor nem vagyok annyira hülye gyerek.

Lehet, hogy a következő pásztói önkormányzati választáson újra elindulsz a polgármesteri székért?

Három napja talán még azt mondtam volna, hogy ez még véletlenül sem fordulhat elő. Két napja még a lábam sem igen akartam újra betenni a városba. Ma viszont azt mondom, hogy mindenképp újraindulok, mert nem bírnám nézni, hogy lerohasztják Pásztót. Figyelni fogok, bő kétmilliárd forint van a számlánkon, nem engedem elherdálni a település vagyonát. Legrosszabb esetben bő egy év múlva újra választás, legjobb esetben már fél év múlva ismét nyerhetek. Úgyhogy reszkessetek Fideszesek!

Zágrábban lebilincselő fogadtatás várja Hernádit

Egy luxemburgi bíróság döntését sokféleképpen magyarázzák, a horvát fővárosban például úgy, hogy a MOL-vezért a magyaroknak ki kell adniuk. Addig is az Interpol tegye fel ismét a körözöttek listájára. Szeptemberben pedig meg találkozhat régi cimborájával, Ivo Sanader volt horvát miniszterelnökkel, akinek pere (a MOL-INA vesztegetési ügyben is) akkor újra kezdődik.

2011: Egy Marcellino nevű zágrábi fogadó csendes zugában egy miniszterelnök és egy nagyvállalat vezére cserélt nemcsak eszmét, hanem – a titkos videófelvétel alapján – valami mást is. Mondjuk egy gyufásdobozt, amire valamiket ráírtak. Ez volt az egyik bizonyítéka annak, hogy Ivo Sanader akkori kormányfő 10 millió eurós megvesztegetési pénzt vett át Hernádi Zsolttól, a MOL akkor és mostani vezetőjétől. Ez volt állítólag az ára, hogy a magyar olajvállalat megszerezze az irányítást Horvátország egyik nemzeti büszkesége a szintén olajban és földgázban utazó INA felett.

Azóta Sanader már ült, majd elég nagy meglepetésre szabadon engedték és pereit újra tárgyalják, méghozzá szeptembertől. A gyanú a MOL-vezér ellen továbbra is fennáll.

A horvátok kérésére Hernádi felkerült az Interpol körözési listájára is, majd onnan lekerült. Közben a horvát kormányok egyre elégedetlenebbül nézték a

„MOL karjaiban vergődő INA-t”:

Enis Zebić a Szabad Európa Rádió zágrábi veterán tudósítója azt mondta a Független Hírügynökségnek, hogy Horvátországban általános az a meggyőződés, hogy a MOL irányítása alatt a horvát vállalat visszafejlődött. Például a magyarok nem fektettek be a fejlesztésbe és a kutatásba; habár erre szerződésbeli kötelezettségük lett volna nem modernizálták a két olajfinomítót, a rijekait és a sisakit. Sőt a Sisak városában levő finomító bezárását is kilátásba helyezték és az ottani munkavállalókat a kereskedelmi részlegekbe helyezték volna át. Horvát szakemberek és a média többször annak a véleményüknek adtak hangot, hogy

a MOL tulajdonképpen fel akarja számolni az INA termelését

és a horvát piacot a MOL magyarországi és szlovákiai finomítóinak a termékeivel lepné el.

Volt olyan szándék is, hogy a Plenković-kormány kivásárolná az INA-t a MOL-tól. Csakhogy erre nincs elegendő pénze. Egyik ötlet az volt, hogy privatizálják (magyarul: eladják) a Horvát Villanygazdaságot, csakhogy ez akkor felháborodást keltett, hogy gyorsan elálltak tőle.

Súlyosbítja Zágráb anyagi helyzetét, hogy a régió legnagyobb vállalata, az Agrokor több tízezer alkalmazottal közvetlenül a csőd előtt állt és kénytelenek voltak túladni rajta, főleg orosz bankok (Sberbank) javára.

Ilyen előzmények után került sor a luxemburgi székhelyű európai bíróság döntésére, amit Horvátországban úgy olvastak, hogy Magyarország kénytelen az illetékes horvát bíróságnak kiadni Hernádi Zsoltot, mert „az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták”. Ergo:

a horvát rendőrség ismét azt kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott elfogatóparancsot.

Ivan Turudić, horvát jogszakértő szerint Horvátország a luxemburgi döntéssel szakmai és erkölcsi elégtételt kapott; Magyarországnak alá kell vetnie magát a bíróság döntésének, különben az unióval kerül szembetűzésbe. A szakember hozzátette: a Hernádi elleni ügy csak 2020-ban évül el, tehát van jócskán idő, hogy ezt sikeresen befejezzék.

Fotó: Youtube (ATV)

Teljesen egyetért Hernádi Zsolt horvát ügyvédjének értelmezésével Zamecsnik Péter, hangsúlyozva: szó nincs arról az Európai Unió bíróságának az ítéletében, hogy Magyarországnak ki kell adnia Hernádi. A  Független Hírügynökségnek leszögezte: az ítélet, amelyet ő is olvasott azt tartalmazza:

 

a magyar bíróságnak, ez esetben a Fővárosi Törvényszéknek arról kell döntenie, hogy kiadja-e Hernádit.

Úgy gondolja – információja ugyan erről nincs –, hogy a horvát hivatalos szervek a magyar hivatalos szervek útján intézik majd a dolgot, tette hozzá.

Felvetésünkre, hogy eddig mindig Hernádinak adtak igazat a magyar bíróságok, amikor eléjük került az ügy, Zamecsnik aláhúzta: kétfajta eljárásról van szó. Amit most a horvátok kommunikálnak az a kiadatással kapcsolatos, s nem magával az üggyel.

Az MTI jelentése szerint Laura Valkovic, Hernádi horvát ügyvédje a horvát hírügynökségnek azt mondta: az Európai Unió Bírósága nem azt mondta ki, hogy Magyarországnak ki kell szolgáltatnia Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját, hanem hogy Horvátország kiadatási kéréséről egy magyar bíróságnak kell döntenie.

Orbán Viktor születésnapi üzenete a 88 éves Soros Györgynek

Tisztelt Soros úr, kedves Gyuri bácsi!

Engedd meg, hogy szívem teljes melegével.

Remélem, soha nem felejted el, amit értem tettél! Amíg csak élek, hálás leszek neked. Nélküled nem lennék ott, ahol most vagyok.

Először 1989-ben segítettél, amikor ösztöndíjat adtál nekem, hogy tanulhassak. Akkor még én, mint arra bizonyára jól emlékszel, liberális voltam. Kedveltem a nyílt társadalmakat, megértő voltam mások nézeteivel szemben és toleráns. Egyedül a vallást nem szerettem, meg Trianont, felállt a hátamon a szőr, ha valaki erről beszélt.

De most nem rólam van szó, Gyuri bácsi, hanem rólad, neked volt két nappal ezelőtt a születésnapod. A te pénzeden tanulhattam külföldön, gyakorolhattam az angol nyelvet és szélesedhetett a látóköröm. Hálás voltam neked, drága Gyuri bácsi. És most, megint hálás vagyok. Ha lehet, még annál is hálásabb, mint 1989-ben.

Ha te nem lennél, másik ellenségképet kellett volna keresnem a magyaroknak. Nem lett volna könnyű Gyuri bácsi, nekem elhiheted. Ez egy finnyás nép, nem fogadnak el bárkit ellenségnek. Szeretnek gyűlölni, de igényesek, ki kell érdemelni, hogy valakit utáljanak. Téged szívesen utálnak, és ezt külön köszönöm neked: nálad alkalmasabbat erre a szerepre keresve sem találtam volna. Te vagy az ideális választás, Gyuri bácsi, ha ezer évig castingolok, akkor sem találtam volna jobbat.

Egy olyan embert, mint amilyen te vagy, álmukból felébresztve is tudnak gyűlölni a magyarok. Gazdag vagy, sikeres és amerikai. És persze, nem utolsósorban zsidó. Igaz, ez utóbbi nem a fő csapásirány, ez csak, hogy is mondjam, amolyan mellékes hozadéka ennek a történetnek.

Már csak azt kellett kitalálni, hogy miért gyűlöljenek téged a magyar emberek. Nem volt nehéz, éceszgébereim fejéből nagyon hamar kipattant. Azt terjesztettük rólad, és terjesztjük ma is, hogy rosszat akarsz nekünk. Van egy gonosz terved, hogy Európát és benne Magyarországot, ellepjék a migránsok.  A bevándorlók. Ez a te gonosz terved, Gyuri bácsi, ezen munkálkodsz éjjel és nappal, ez az, amire nem sajnálsz se pénzt, se paripát se fegyvert.

Szükségem volt rád megint Gyuri bácsi, és örülök, hogy megtaláltalak. Amióta kitaláltuk, hogy te legyél az elsőszámú közellenség, a magyar emberek nem azzal foglalkoznak, hogy szétloptuk az országot. Hogy a csókosainkat hoztuk helyzetbe, miközben leromboltuk az oktatást, a földdel tettük egyenlővé az egészségügyet. A jogállamról, a sajtó szabadságáról most nem beszélek, a magyarokat ezek nem különösebben érdeklik. Bebeszéltem nekik, hogy ők egy szabadságszerető nép, miközben a vak is látja, hogy nem a szabadságot szeretik, hanem a szabadságharcot.

Ezért küldöm őket csatába minden nap Gyuri bácsi, hogy ne a saját bajaikkal foglalkozzanak, és főleg ne a bajaik okozóival, azaz, velünk.

Vigyázz magadra, Gyuri bácsi, nem szeretném, ha bajod esnék. Még sokáig szükségem lehet rád. Figyelj oda az egészségedre, s ha bármi gondod van, csak szólj nekem, biztosan tudok segíteni. Én nem felejtem el azokat, akik valamikor jók voltak velem – mindig emlékszem rájuk, és vagy támogatom, vagy eltaposom őket.

Remélem, nem szívtad mellre azokat a plakátokat, amelyekkel hónapokon át telerondítottuk az országot. Nem neked szóltak Gyuri bácsi, hanem azoknak a szerencsétlen hülyéknek, akiket az orruknál fogva vezetek. Röhögök rajtuk, mert bármit mondok nekik, elhiszik.

Gyuri bácsi, Isten éltessen még sokáig, jó egészségben!

A nap kérdése: Mit tükröznek az időközik?

0

Négy helyen tartottak a hétvégén időközi önkormányzati választásokat. Felcsúton tarolt, Pásztón nagy győzelmet aratott a Fidesz-KDNP, Balmazújvárosban az ellenzék által támogatott független, míg Sorkikápolnán egy tényleges független nyert.

Szavazzon!

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint pontosan tükrözik a lakosság tényleges véleményét a vasárnapi időközi választások eredményei?

Bréking nyúz, augusztus 13. – Tudósítás a másik valóságból

0

Meglepő dolgokra bukkanhat a mai napon az alternatív médiát bogarászó olvasó. Itt van mindjárt az a Ripost-cikk, amelyet a hasonló beállítottságú 888.hu szemléz … csak éppen cenzúrázva. Vagy ott van a Pesti Srácok, amelynek felületén a nem éppen a liberalizmusáról ismert Stefka István a liberalizmusáról ismert Bródy János dalszövegét adta  – s nem ironikusan! – a szintén nem a liberalizmusáról ismert Kerényi Imréről megemlékező írása címének. És persze a kötelező penzum: sorosozás, migráncsozás, s amikor lehet, e kettő együtt.

888.hu/Ripost: Egymás mellett virágzik Horn Gyula és Orbán Viktor. 

„A Füvészkertbe kerül az Orbán Viktorról elnevezett orchidea” – címmel számol be a Ripost egy anyagáról a 888.hu, amely azt vette át laptársa hosszabb írásából, hogy hosszú utat tett meg a növény, hogy a fővárosban elfoglalhassa méltó helyét. Egyenesen Szingapúrból, a világ leghíresebb botanikus kertjéből szállították Budapestre azt a különleges növényt, melyet a magyar miniszterelnökről neveztek el, írja a 888.hu, amely – cenzúrázva a Ripostot – arról már nem számol be, hogy az Orbánról elnevezett orchidea mellett nő a Horn Gyuláról szintén a világ egyetlen világörökségi rangot elnyert botanikus kertjéből, a szingapúriból érkezett másik orchideafajta is.

„Tehát még egyszer. Egymás mellett virágzik Horn Gyula és Orbán Viktor. Jól érzik magukat, bőven teremnek virágot Budapesten a VIII. kerületben.

Messziről érkeztek, de úgy tűnik, végleges otthonra leltek ott, ahol valaha A Pál utcai fiúk című regényben Nemecsek Ernőt belekényszerítették abba a bizonyos tóba…

Pesti srácok: Élünk és meghalunk, hát kívánj szép álmokat…

„Még mindig fülemben cseng Illés Lajos és Bródy János dala. Egy nyári balatonfüredi koncerten hallottam először vagy ötven éve. Ugyanitt csendült fel Az ész a fontos nem a haj. A rendőrök közben igazoltatták a hosszú hajúakat, a „gombafejűeket”, köztük bennünket is barátaimmal. Civil ruhások kivittek néhány fiatalt további kezelésre. Így éltünk akkoriban, a kádári gulyáskommunizmusban. Egy rossz pillantás a rendőrre és máris igazoltatott, az ellenforradalmárt kereste mindenütt. De tettünk rá, a koncert után mentünk a lányokkal egy kis éjszakai fürdőzésre a Balatonba.

Ha valaki persze nosztalgiázik a régmúltról, az 1 forintos lángosról, az 5 forintos sörről, azért ne feledkezzen meg az egyenruhásokról sem, akik a kikapcsolódni vágyók között is, úton-útfélen kérték a „személyazonosságit”

– írja a rendszerváltás előtt persze nem a nagy ellenállásáról ismertté vált Stefka. Mindez Lovas István és Kerényi Imre halála kapcsán jutott az eszébe.

Élünk és meghalunk, hát kívánj szép álmokat…

Figyelő: Soros Görgyhöz köthető szervezet hergelt a rendőrök ellen

Tüntetést tartottak tegnap Washingtonban, a charlottesville-i borzalmak első évfordulója kapcsán. Az ellentüntetők – mert így nevezik meg őket – gerincét a hírhedt szervezet, az Antifa adta. A Soros Györgyhöz több szállal is köthető agresszív csoport pedig nem hazudtolta meg önmagát. Fokozott rendőri jelenlét mellett zajlott le az egész felvonulás, de a sajtó egyes munkatársainak még így is félelmetes pillanatokat kellett átélniük miattuk.

Az alapvetően békés tüntetést az Antifa megjelenése borította fel. Miután felhergelték a tömeget, már a lakosoknak és a szemlélődőknek is feltűnt: ez csupán polgárpukkasztás.

Az Antifa vezérletével vonuló ellentüntető tömeg folyamatosan provokatív szövegeket kántált. Úgy mint: „minden rendőr rasszista”, vagy „a rendőrség és a Ku-Klux-Klan kéz a kézben jár”.

„Az tehát már nem ütötte meg az a haladó újságírók ingerküszöbét, hogy egy magát civil szervezetnek hazudó militáns csoport hergelt ezreket a rendőrök és a média ellen.”

Origo: Szétrobbantja Spanyolországot az illegális bevándorlás

Szakadatlanul folyik az illegális bevándorlók beözönlése Spanyolországba, ahol a Soros György által is támogatott kisebbségi szocialista kormány teljes mellszélességgel kiáll a bevándorlók befogadása mellett. Persze nagy kérdés meddig lehet ezt a politikát folytatni, mivel a szocialisták népszerűsége folyamatosan csökken, és megjelent már olyan kutatás, amiben újra az ellenzéki Néppárt állt az első helyen. A spanyol kormány politikája Európában is nagy vihart kavar, Matteo Salvini olasz belügyminiszter is kemény üzenetet küldött Madridnak.

Ahol migráció van, ott Soros is feltűnik

– olvasható a cikk egy alcímében, a szerző szerint ugyanis Borrell spanyol külügyminiszter szavai kísértetiesen emlékeztetnek Soros György kijelentéseire, aki régóta a migráció hasznosságát hajtogatja, és több millió ember Európába telepítéséről beszél.

A kétfarkúak már a Különös Pártok frakciójára készülnek

A választási részvétel a szokásosnál magasabb volt Felcsúton, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 11 százaléka pedig egyértelmű siker – mondta jelöltjük. A párt az Európai Parlamentbe készül a vele egyívású más alakulatokkal közös frakcióba.

Nagy ünneplést csaptak a szentendrei eredményváróban vasárnap este – mondta az MKKP felcsúti polgármester-jelöltje. Mészáros László János szerint a szokásos időközi önkormányzati választások 30 százalékához képest regisztrált 40 százalékos részvételt (1509 választóból 615 ment el) egyértelmű sikernek tartja, amiként azt is, hogy a 66 szavazattal 11 százalékot értek el, ami eddigi legjobb eredményük.

De nincs megállás, a párt főpróbának tekinti Felcsútot a jövő évi általános önkormányzati választásra, de főleg előtte a májusi európai parlamenti megméretésre.

Szeretnének bejutni az EP-be,

és a cseh Kalózpárttal meg a német Die Parteijel (A Párttal) együtt megalakítanák a Különös Pártok frakcióját. (Ami ebben a felállásban nem lesz lehetséges, mert legalább 25 fő kell hozzá, és ráadásul a tagállamok minimum egynegyedét kell képviselniük; a britek kilépése után ez változatlanul hét országot feltételez.)

Főpróba volt abban az értelemben is, hogy

tesztelhették politikai stílusuk fogadtatását egy emblematikus fideszes helyen

– mondta az alulmaradt jelölt. Szerinte egyértelműen kedvező volt a pozitív és cselekvésre ösztönző kampány, a Fidesz lényegében nem-kampányával szemben. A legnagyobb kormánypárt voltaképpen semmilyen mozgósítást se csinált a plakátokon és a szórólapokon kívül.

Mészáros László János is arról számolt be, amiről vasárnapi riportunkban írtunk: általános a félelem légköre a községben, ahol utcai kamera van, ott a helyiek senkivel se állnak szóba, idegennel másutt se nagyon. De még így is rengeteg szimpatizánsuk volt, persze legtöbbjük csak egy-egy mozdulattal vagy pillantással merte jelezni ezt – mondta a MKKP-s botcsinálta politikus, aki mérnöki munkáját hagyta ott időlegesen, és jelentkezett be Felcsútra jelöltként.

A párt számára nem ért véget a politika, Mészáros László János számára viszont igen. Visszatér a szürke hétköznapokba.

De hát a másikak is loptak!

Vitatkozunk a régi ismerőssel, aki csöppet sem bánja, hogy az van, ami lett. Ő is látja, hogy – így fogalmaz – vannak visszásságok, neki sem tetszik, hogy kettészakadt és gyűlölködővé vált az ország, de azt mondja, hogy ennél jelenleg nem lát jobbat. Az ellenzék béna és töketlen, megérdemlik, hogy így alázzák őket. És különben is teszi hozzá, amíg tehették, ők is loptak.

Ezen nincs mit vitatkozni. Ellenzéki szimpatizánsok egyre többet és egyre többen beszélnek arról, hogy a parlamentben ülő ellenzék a Fidesz rendszerének a része. A Fidesz akaratából létezhet, csak a túlélésre hajtanak, addig vannak, ameddig Orbánnak ez érdekében áll.

Árnyalnám a diagnózist. Szerintem ugyanis egy dolog az, hogy milyen az ellenzék. Hogy tényleg a Fidesz tartja őket kirakatnak, hogy lehessen mutogatni a világ felé: nálunk demokrácia van. Nézzétek, ott ül az ellenzék a parlamentben, elmondhatja a véleményét, szidhatja a kormányt és a miniszterelnököt. Még újságja is van, tévéje és rádiója. Nem sok, de a semminél látszólag több.

Lehetne tényleg jobb ellenzékünk. Valódi, teszem azt. (Ha van olyan ellenzéki párt, politikus, akinek nem inge, ne vegye magára).

De akármilyen az ellenzék, lopni, a másét elvenni, akkor sem szabad. Nemcsak anyagi javakról beszélek, hanem a megfoghatatlan, és ezért sokak számára értéktelen dolgokról. A szólás szabadságáról például, a független bíróságról. Vagyis egy olyan jogállamról. ahol az állam nem szól bele abba, amihez semmi köze. Nem akarja megmondani, hogy ki a jó író, sem azt, hogy milyen szakokat tanítsanak az egyetemen.

Akkor sem, ha nincs számottevő ellenzék, ami meg mégis, az is olyan, amilyen.  Ha én egy felelőtlen fickó vagyok, és a lakásom ajtaját elfelejtem kulcsra zárni, akkor sincs joga senkinek bemenni és elvinni onnan mindent, ami mozgatható. Ha nem veszek riasztót az autómba, az nyilván meggondolatlanság a részemről, de ez nem jogosít fel senkit arra, hogy ellopja az autómat. Akár van benne riasztó, akár nincs, az én autóm nem a másé.

Példabeszéd. Hogy az ellenzék alkalmatlansága és gyengesége, senkit sem jogosít fel arra, hogy diktatúrát vezessen be az országba. Felszámolja a jogállam intézményeit, lerombolja az oktatást és az egészségügyet, hazugsággyárrá alakítsa a tájékoztatást. Kormányzásra kaptak felhatalmazást az urak annak idején. Arra, hogy jobbá, szebbé tegyék az országot, és nem arra, hogy a saját érdekeiknek rendeljék alá.

Azért, mert jelenleg nincs aki az útjába álljon, még nem muszáj buldózernek lenni.

Eljött a vasárnap, elkotródunk Felcsútról

Több poénja is volt a vasárnapi felcsúti választásnak, a legnagyobb persze akkor, amikor Mészáros Lőrinc váratlanul (?) lemondott a polgármesteri címről. A kérdőjel csak azért került oda – szigorúan zárójelben – , mert a döntés, feltehetően, csak bennünket ért meglepetésként, a lépésről nyilván sokkal korábban állapodott meg Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc.

Az okokat azóta is csak találgatják, mi sem tehetünk egyebet, totózunk, miért is lehetett fontos ez a lépés mindkettőjük számára. Okoskodásunk azonban nem jelent biztos tudást, így csak annyit írhatunk ide, hogy egy év múlva – most nincs is egészen egy év – Mészáros Lőrinc kilép a közszereplők sorából, így hivatalosan vajmi keveset lehet majd róla tudni.

A másik poént a Kétfarkú Kutyapárt szolgáltatta, amikor benevezte a választásra, az amúgy nem felcsúti lakos Mészáros Lászlót, vagyis egy olyan „versenyzőt”, akinek teljesen megegyezik a neve a Mészáros Lőrinc által kijelölt utóddal, aki különben eddig is alpolgármesterként – igaz társadalmi funkcióban – működött a községházán. (Amúgy pedig a Puskás Akadémián dolgozott.)

Ez a nyári vasárnapra kitűzött szavazás nem sok meglepetést ígért; a helyiek a névazonosság dacára is pontosan tudták kire kellett szavazniuk. Ezt persze tőlük nem nagyon lehetett megtudni; nyugodtan nevezhetjük Felcsútot a néma városnak: hiába kérdeztük az utcán, vagy éppen a szavazókörből kilépő embereket, nem akartak megszólalni.

Érdekes hely ez – mondta a Független Hírügynökségnek nyilatkozva a „kutyás” Mészáros -, ha olyan helyen találkoztunk emberekkel, ahol nem volt térfigyelő kamera, vagy meg tudták őrizni inkognitójukat, akkor szívesen beszéltek, sőt nagyon sokan még azt is megígérték, hogy eljönnek és rám szavaznak. Ezzel együtt az is lehet, hogy a végén nulla szavazatom lesz, ugyanis elfelejtettünk jelölni számlálóbiztost, így bármi megtörténhet.

Mészáros ezzel együtt, azt mondja, pozitív benyomásokkal hagyja el Felcsútot, azt mondja tipikusnak mondható magyar falu. Olyan értelemben tipikus, hogy az ilyen helyeken, ahol nem élnek túl sokan, legfeljebb valamivel többen, mint kétezren az emberek majd’ hetven százaléka Orbánra szavaz.

Legfeljebb annyiban tér el az átlagtól – mondja Mészáros, aki megcáfolva saját és a pártja prominenseinek eddigi nyilatkozatait, ezúttal komolyan beszél -,  hogy tapasztalható egyfajta félelem a felcsútiakon. Nem nagyon mernek beszélni akkor, ha láthatóak.

Mészáros, néhány órával a választás előtt még reménykedett, no nem a győzelemben, hanem abban, hogy a neki adott ígértetek alapján akár öt százalékos eredményt is elérhet.

Számunkra, mármint a pártom számára Felcsút egyfajta fokmérő; hogyan működnek azok a kampányelemek, amelyeket ebben a faluban bevetettünk. Vagyis a kátyúzás, meg a buszmegálló építés, miként hat a helybéliekre.

Szerettünk volna természetesen a másik Mészárossal, Lőrinc utódával is beszélni, erre azonban nem nyílt lehetőségünk. Egy kollégával, aki dolgozik a felcsúti Mészárosoknak, beszélgetve azt a hírt hallottuk, hogy már túl van a szavazáson, de ő maga az esti „bulira” készül. A bulit egyébként azért tettem idézőjelbe, mert megerősítést ugyan nem kaptam, de azt több helyen is rebesgették, hogy valahol össze fognak jönni a választások eredményhirdetése után. Kerestük Mészáros Lőrincet is, még sms-t is írtunk neki, de csak addig jutottunk, hogy kurta válaszában jelezze: szabadságon van, egészen szeptemberig. De már az is nagy dolog manapság, ha az ország leggazdagabb ember válaszra méltatja az embert, ezt komolyan magasra értékelem. A szabadságból egyébként először – balga módon – arra következtettem, hogy nincs is Magyarországon, de mint megtudtam már a délelőtt folyamán leadta voksát; az olvasóra bízom kire.

A néma város lakói – nyilván az újságíró előtt némák a helyiek – miközben szorgalmasan köszönnek az idegennek, beszélgetni már nem hajlandóak vele. Az 1-es számú szavazókör előtt álldogálva – ezt az Endresz György Általános Iskolában rendezték be – igyekeztünk szóra bírna egy-két szavazót, kevés sikerrel. Végül egy szakmáját napbarnította felsőjével megerősítő kőműves állt velünk szóba; jelezte előre, hogy neki a Mészáros-csapat, a helyi tökéletesen megfelel, mert bár ő innen 180 kilométerre dolgozik, de ettől a falu épül, szépül, sokat jelent, hogy Orbán Viktor idevalósi. Szemérmes büszkeséggel mondja, hogy ő is ebbe az iskolába járt, csakúgy, mint Orbán Viktor, akinek a tablóképét, 1977-ből, meg is találjuk az iskola folyosóján. Ha valaki netán azt hinné, hogy külön helyet kapott az Orbán-féle tabló, akkor téved; szépen és szerényen húzódik meg a falon, a több tabló sorában. Na most azt nem tudom eldönteni, hogy ennek az iskolának a vezetése a bátor, vagy maga a miniszterelnök ilyen szerény. (Félreértés ne essék; én, iskolaigazgatóként, bizonyosan nagyobb felületet szentelnék, ha egyszer az én iskolámban járta ki az általánost az ország immár négyszeres miniszterelnöke.)

De menjünk vissza az iskola bejárta elé; hátha újra olyan szerencsénk lesz, mint a kőművessel. De nem lett. A házaspár – a feleség nagyjából a hetedik hónapban lehetett – felvetett fejjel ment el mellettünk, a férj, csak annyit vetett oda nekünk: minden polgármester választásra odamennek? – Ha tehetjük, igen, mondtam, de újabb mondat már nem érkezett. Néhány méterrel odébb a feleség szólalt meg, azt hívén, hogy mi már nem halljuk: „mondtam neked, augusztus 12-ig kell kibírni, utána úgyis elkotródnak innen.

És így igaz. Miután bent a szavazókör hivatalos tagjai sem voltak hajlandóak lényegélben egy szót se szólni. mit tehettünk egyebet: szépen elkotródtunk Felcsútról. A falu holnaptól éli megszokott életét. A Felcsúton megszokott életet, amely azért mégiscsak gazdagabb, mint az átlag magyar falué. Mészáros László, a helyi, átveszi az irányítást. De hogy lesz-e olyan karrierje, lesz-e ő is az ország leggazdagabb embere azt nem tudhatjuk. A falu híres szülöttjén múlik. Akinek felcsúti házának ablakai, legalább is, amelyek láthatóak, nyitva állnak. Szellőztetnek.

A szavazás végeredménye:

Mészáros László Istvánt, a Fidesz-KDNP jelöltjét, választották polgármesterré a Fejér megyei Felcsúton vasárnap tartott időközi polgármester-választáson – közölte a település jegyzője az MTI-vel.
Az 1509 szavazásra jogosult választópolgárból 615-en vettek részt a voksoláson, és a jelöltekre 601 érvényes és 14 érvénytelen szavazat érkezett.
Mészáros László István 535 szavazatot kapott, a független Mészáros László Jánosra 66-an adták le szavazatukat.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!