Kezdőlap Itthon Oldal 391

Itthon

Kismama-szövetkezetek sok-sok kérdőjellel

Miként korábban a nyugdíjasok esetében, úgy ezúttal sem a munkaerőpiacra ha részlegesen is de visszatérni kívánó kismamák támogatásának a jogosságát vitatják az általunk megkérdezettek a  jövő évtől tervezett kismama-szövetkezetek esetében, csupán az eddigi tapasztalatok alapján attól tartanak, hogy a cél ismét csak a fideszhez közeli üzleti körök helyzetbe hozása és pénzhez juttatása. Hadázy Ákos első hallásra bizarrnak tartja a kismama-szövetkezetnek még az elnevezését is, Kórozs Lajos pedig a politikai marketing kategóriájába sorolja az ötletet. Mindketten szóba hozták a szociális, illetve nyugdíjas szövetkezetek negatív tapasztalatait.

Semmi értelme nincs az ilyen ötleteléseknek, kezdem azt hinni, hogy a kormánynak nincs épkézláb javaslata arra, hogy mit csináljanak az országban – megjegyzem, nem is folyik kormányzás csak politikai marketing tevékenység, s

így állhat elő a szociálpolitikától és szociológiától nagyon messze álló Novák Katalin veretes jelmondatokkal

– kommentálta a Független Hírügynökségnek a kismama-szövetkezetek létrehozására vonatkozó legújabb kormányzati ötletet Kórozs Lajos.

Azt szerettük volna megtudni az MSZP szakpolitikusától, hogyan vélekedik az Emberi Erőforrások Minisztérium család és ifjúságügyért felelős államtitkárának minapi bejelentéséről. Novák Katalin, az Echo TV-nek adott interjújában a többi között arról beszélt, hogy a jövő év elejétől a nyugdíjas- és diákszövetkezetek mintájára kismama-szövetkezetek alakulhatnak, amelyekbe férfiak is beléphetnek majd. A speciális foglalkoztatási forma előnyeit kihasználva akár heti 1-1 napra, vagy többször fél napra is lehetne munkát vállalni – közölte, hozzátéve: a szükséges adó- és egyéb jogszabályokat akár már ősszel megalkothatja a parlament.

wikipedia

Kórozs portálunknak leszögezte, hogy az elmúlt években az Orbán-kormány még a szót, „szövetkezet” is lejáratta, miközben nagy hívének tüntette fel magát, pedig – emlékeztetett –, a szövetkezet baloldali értékeket is demonstráló közösségeket jelent. De a lejáratáson túl még tönkre is tették mindazt, amibe belenyúltak; elsőként a szociális szövetkezeteket, amelyeket a fideszes feltörekvő párok üzleti vállalkozásaivá tettek, főként Dél-Magyarországon, Békés környékén. S Szolnokon is, ahol szociális szövetkezetként többezer embert foglalkoztattak fiktív módon, majd később ezeket a szövetkezeteket bedöntötték, nem fizették ki az embereket, akik ráadásul a szociális ellátás különféle formáitól is elestek, mivel egy soha nem működött szociális szövetkezet tagjai voltak. (Néhány oknyomozó írás a szociális szövetkezeti témakörben itt, itt és itt található.)

Félő – mondta Kórozs –, hogy a szociális szövetkezetekhez hasonlóan járnak majd el a kismama szövetkezetekkel:

először állami forrásokat csoportosítanak át hozzájuk, helyzetbe hozzák őket, majd a juttatott pénzek nagy részét a feltörekvő bárók lenyúlják, a szövetkezetek pedig idővel elhalnak, ám a pénzeknek akkorra már nyoma vész – fogalmazott Kórozs.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő attól nem tart, hogy „az első hallásra bizarr elnevezésű kismama-szövetkezetek a szociális szövetkezetekhez hasonlóan tömegesen elkövetett uniós pénzlenyúlást végeznek majd”, de attól igen, hogy a nyugdíjas szövetkezetekhez hasonlóan

csupán speciális munkaerőformát fognak kínálni úgy, hogy a kormányhoz közeli üzleti körök járnak ismét jól.

A Fühünek leszögezte: a szociális és a nyugdíjas szövetkezeteknél két  fő jellemző volt tetten érhető.

Az egyik, hogy jelentős uniós támogatásokat vettek fel a sokszor kimutathatóan kamu szövetkezetek, a másik, hogy a számukra nyújtott kedvezményeket a létrehozók fölözték le.

A csalássorozat gyakori volt – tette hozzá Hadházy, aki szerint a nyugdíjas szövetkezetek lehetőségét kihasználva például Kósa Lajos köre járt jól.

Az egykori fideszes, majd LMP-s, jelenleg független politikus szerint nem arról van szó, hogy a kormány ne támogassa a munkát vállaló nyugdíjasokat vagy kismamákat, de kérdés, miért kell ehhez beléptetni őket szövetkezetekbe.

„A szövetkezeti forma lényege ugyanis, hogy kis csoportok önkéntes alapon létrejövő önsegítő társasága – de a kormány által elképzelt és támogatott szövetkezeteknél nem erről van szó”

– szögezte le. Azok – tette hozzá – a munkaerőpiac egy speciális formáját képezik, egyfajta különleges munkaerő-kölcsönzők.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának (MKIK) a kormányhoz nagyon sokszor igen hasonló megoldásokat támogató elnöke korábban maga is nekiment a nyugdíjas szövetkezeteknek. A Népszavának nyilatkozva kifejtette: „felesleges még egy szervezetet közbeiktatni ahhoz, hogy az idősebb korú munkavállaló is el tudjon helyezkedni, célszerűbb lenne ezt közvetlenül lehetővé tenni. A több évtizedes tapasztalattal bíró szakemberek továbbfoglalkoztatásának eszköze lehetne, hogy a munkavállalókat – a nyugdíjkorhatárhoz közeledve, majd azt elérve – lépcsőzetesen csökkenő járulékterhek illessék meg” – szögezte le.

Kórozs ki is tért a változtatásra, úgy fogalmazva: a szociális szövetkezetekhez hasonlóan tették tönkre a nyugdíjasszövetkezeteket is, hiszen a nagy fellángolás után fél évvel máris úgy változtatták meg az adó- és munkajogi szabályokat, hogy ne érje meg nyugdíjasszövetkezeteken keresztül dolgozni, illetve azokat működtetni.

Ezzel plusz teherként hátrányos helyzetbe hozták a nyugdíj előtt állókat, akik helyett a munkáltatónak inkább megéri már nyugdíjasokat alkalmazni,

hiszen jóval kevesebbet kell utánuk fizetni, mint a még nyugdíj előtt állók után – mutatott rá a szocialista képviselő. Mint emlékezetes, a jövő évre vonatkozó adószabályok szerint kedvezményesen lehet foglalkoztatnia nyugdíjasokat, akiknek a bére után csak szja-t vonnak le.

A Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KÖZÉSZ) a FüHü megkeresésére májusi adatokat közölt (augusztus végén hozzák nyilvánosságra az első nyolc hónap összesített számokat): ezek szerint az ötödik hónap végén

összesen 138 nyugdíjas szövetkezet működött, 30 ezre regisztrált tagsággal és hétezer aktív dolgozóval.

A szövetkezetek nettó árbevétele (a kezdetektől) 1,7 milliárd forint volt, ebből 1,5 milliárd került a nyugdíjasokhoz (megjegyzendő azonban, hogy bár tavaly júliustól volt lehetőség ilyen szövetkezetek létrehozására, ám a zavartalan munka a felállítással és általában az adminisztratív feltételek kialakításával kapcsolatos teendőket követően csak az idén indult igazán be.)

Kérdés persze, hogy mennyire tudnak annyira vonzó körülményeket teremteni, hogy a kismamák vissza akarjanak térni a munkaerőpiacra szövetkezeti keretek között. A nyugdíjasok esetében ez kevéssé sikerült – legalábbis erre mutat a GKI napokban nyilvánosságra hozott felmérése, melynek eredménye lehangoló.

Mint a mellékelt grafikonok látható, a magyarországi nyugdíjasok 80%-a egyáltalán nem vállalna el semmilyen kiegészítő jövedelemszerző tevékenységet. 11%-uk részmunkaidős állásban helyezkedne el szívesen, 5%-uk kötetlen munkaidőben, 2%-uk távmunkában, s mindössze 2%-uk tudná elképzelni magát teljes munkaidőben. Más oldalról viszont mintegy félmillió nyugdíjas valamilyen formában törekszik a munkavállalásra, ebből negyedmillió részmunkaidőben, 50 ezer teljes munkaidőben.

Magyarországon egyébként jelenleg mintegy 2,5 millió nyugdíjas él.

A nap kérdése: Kifizeti Dobrev Klára a büntetést?

0

Ahogy korábban megírtuk, a Magyar Nemzeti Bank 15 millió forintra büntette az Altus Portfólió Kft.-t, mert jegybanki engedély nélkül, üzletszerűen adott kölcsönt. Dobrev Klára, az Altus Zrt. vezérigazgatója, Gyurcsány Ferenc felesége úgy válaszolt: a Matolcsy-féle jegybank nem független.

Ön szerint mi lesz a büntetéssel? Szavazzon!

This poll is no longer accepting votes

Kifizeti az Altus a jegybank által kiszabott büntetést?
×

Bréking nyúz, augusztus 14. – Tudósítás a másik valóságból

0

A „genderszakok” betiltása uralja ma a kormánypropagandát: a Magyar Idők Kunhalmi Ágnessel foglalkozik, a 888 általánosságban bizonyítja, mennyire nincs fogalma a tudományról, a Pesti Srácok főszerkesztője szerint pedig a tiltást ellenző jobboldali publicista hátba lőtte a kultúrharcosokat. Némi felüdülésként az Origo megint előszedte egyik kedvenc vízióját.

Magyar Idők: Kunhalmi és a mellbedobás

„A szocik állócsillaga, aki már számos esetben bizonyította, hogy képes nagyon furcsán viselkedni és annál is furcsábbakat nyilatkozni, ezúttal olyat mondott a témával kapcsolatban, hogy még a műsor vezetőjének is tátva maradt a szája:

„A gendertudományok azzal foglalkoznak, hogy miért van az még mindig, hogy ugyanolyan diplomát végez ön is, én is, ugyanannyi éve dolgozunk egy adott munkakörben, de énnekem, mert két cicim van és nő vagyok, kevesebb a bérem. Tetszik érteni?”

Ez igen! Ez az ellenzéki gender 100 méteren mellbedobásos győzelemnek számít. (…)

Nem a piac igényeire reagálva, nem a felvételizők tömeges kérésére, nem a tudományos igényesség okán, hanem ideológiai okokból alakult meg a szak. Mert a gender ugyanúgy ideológia, mint a marxizmus-leninizmus, és a liberálisok ugyanúgy tudománynak akarják láttatni, mint korábban a kommunisták a saját ideológiájukat” – fogalmazott az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.

Ez tiszta és világos beszéd.

Mellbedobás ide, két cica oda.”

Persze a 888 is beleáll a „harcba”

„A liberális ideológia köpenyege mögé bújtatott genderelmélet nem állja ki a tudományosság próbáját. Természetesen a munkaerőpiacnak sincs szüksége genderológusokra, így az állami egyetemek ezen képzései igazából teljesen feleslegesek. Mondhatni: ablakon kidobott pénz.

Az egész képzés, az egész „tudományterület” valójában a társadalom egy szűk, marginális csoportját érinti. Hiszen egyáltalán nem járul hozzá az emberiség kollektív tudásbázisához, nem viszi egy lépésnyit sem előre a társadalmat. Korunk komoly problémáinak a megoldására képtelen, sőt nyelvezete nem is teszi lehetővé az aktuális társadalmi, gazdasági, politikai kihívások megtárgyalását.

Az egész „tudományterület” egy nagy liberális safe space, ahol elhazudják az igazi problémákat, hogy helyette álvitákkal, álmegoldásokkal térítsék le a társadalomfejlődést az útjáról.”

A Pesti Srácok főszerkesztője hátbalövést vizionál az Echo TV-n

„Sem Huth Gergely, a PestiSrácok.hu főszerkesztője, sem Stefka István, a PestiSrácok.hu lapigazgatója, sem pedig Szentesi Zöldi László, a Magyar Demokrata főmunkatársa nem ért egyet azzal, hogy szükség van a genderszak fenntartására Magyarországon, ugyanakkor Bencsik Gábor, a Magyar Krónika főszerkesztője az ECHO TV Sajtóklub című műsorában továbbra is kiállt emellett és úgy vélte, a genderszak beszántása helyett a keresztény-konzervatív tábornak bele kell állnia a témába és le kell folytatnia a vitát a szélsőséges liberális erőkkel. Erre reagálva Szentesi Zöldi kijelentette, nincs szükség a vitára, ők sem akarnak velünk vitatkozni, hanem meg akarnak minket hódítani a saját eszméikkel, ránk akarják erőltetni az akaratukat. (…)

Nem érzed-e úgy, hogy azzal, hogy ezt a vitát megnyitottad, egy karabéllyal hátba lőttél néhány kultúrharcost a frontvonalon, mint mondjuk Szakács Árpádot? – tette fel a kérdés Huth Bencsiknek.”

Az Origo megint előszedte egyik kedvenc vízióját

„A két Soros György által támogatott álcivil szervezet, az Orvosok Határok Nélkül és az SOS Mediterranée újabb migránsokat kezdett szállítani hajóval Európa felé. Emmanuel Macron francia elnöknek nem tetszik, hogy Olaszország nem akarja befogadni a migránsokat, de a dolgot Macron sem akarja magára vállalni. (…)

A bevándorláspárti milliárdos, Soros György által finanszírozott NGO-k közleménye alapján a hajó továbbra is a líbiai partok mentén fogja folytatni migránscsempész tevékenységét.”

A Samsung-beruházáshoz ad pénzt a kormány

0

Valószínűleg a gödi Samsung-autóakkugyár bővítésére szán 3,6 milliárd forintot a kormány több határozatban. A legtöbbet a mintegy százötven telek megvételére adja kölcsön.

A legújabb Magyar Közlönyben jelent meg több kormányhatározat, amelyek Göd városban végrehajtandó beruházás végrehajtását szolgálják. Az egyik önkormányzati képviselő csak annyit tudott válaszolni a Független Hírügynökségnek, hogy a Samsung-gyárral kapcsolatos ügyletről van szó. Kerestük Simon Tamás alpolgármestert, aki az ügy felelőse, egyelőre nem értük el.

Az első kormányhatározatban mintegy százötven, több tömbben együvé tartozó földrészletet nyilvánít beruházási célterületté a kormány. Az ezek

megszerzéséhez és fejlesztéséhez szükséges kiadásokra 2,151 milliárd forintot

folyósít kölcsönként a gödi önkormányzatnak. A pénzt 2019 utolsó napjáig kell visszafizetni.

A metódus tehát ugyanaz, mint a nemrégiben bejelentett debreceni BMW-üzem esetében, csak a lépték más. Ott 44 milliárdot ad visszatérítendő támogatásként a kormány a 400 hektár föld megvásárlására.

Mindezen felül a költségvetésből adnak még Gödnek 1,333 milliárdot működési támogatási előlegként, valamint 143,5 milliót fejlesztési támogatásként.

A Samsung SDI elektromos autók akkumulátor-gyárát tavaly május végén adták át Orbán Viktor részvételével. Akkor százmilliárd forint értékű, 600 új munkahelyet eredményező fejlesztésről beszéltek a dél-koreai cég ismételt megjelenésekor (2014-ben a Samsung bezárta tv-képcső-gyárát).

Azóta az önkormányzat részéről többször elhangzott a bővítés lehetősége.

Visszaszólt a jegybanknak Dobrev Klára a büntetés miatt

2

A Magyar Nemzeti Bank 15 millió forintra büntette az Altus Portfólió Kft.-t engedély nélküli pénzkölcsönnyújtás miatt, az ügyben büntetőfeljelentést is tesz. Dobrev Klára, az Altus Zrt. vezérigazgatója, Gyurcsány Ferenc felesége szerint a Matolcsy-féle jegybank nem független.

Az MNB tájékoztatása szerint a társaság a vizsgált kétéves időszakban közel 400 millió forint összegben nyújtott pénzkölcsönt jogosulatlanul – jellemzően kamat ellenében – több magán- és jogi személynek. Lapinformációk szerint többek között a költségvetési csalással gyanúsított Czeglédy Csaba kapott kölcsönt.

Közleménye szerint a jegybank 2017. december 6-án hivatalból indított piacfelügyeleti eljárást, és megállapították, hogy a társaság

„a kamatkikötés mellett folytatott pénzkölcsönnyújtási tevékenységét üzletszerűen végezte, rendszeresen, nyereség- illetve vagyonszerzési céllal,

előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányulóan.”

Magyarországon az üzletszerű hitel- és pénzkölcsönnyújtás az MNB engedélyéhez kötött pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek minősül. Az Altus Portfólió Kft. nem szerepel a jegybanki nyilvántartásokban, így

az MNB engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenység végzésére nem jogosult.

Dobrev Klára a Facebookon reagált a büntetésre. Azt írja: „Matolcsy szerint bűn saját pénzből kölcsönt adni pár bajba jutott rokonnak, közeli ismerősnek, az Orbánnal szembenálló Demokratikus Koalíciónak. Ezzel szemben hazafias cselekedet a közpénzt alapítványokba menteni, és abból méregdrága bútorokat, szőnyegeket venni, rokonoknak hitelt adni, devizahiteleseket kisemmizni.”

Azt írja:

ő erről erkölcsileg és pénzügyjogászként is mást gondol,

és ezért igyekszik minden erejével támogatni az Orbánnal harcoló ellenzéket.

Dobrev Klára szerint „a Matolcsy-féle jegybank nem független”, és döntését is „az orbáni politika részének” tekinti, amivel szemben a jövőben még határozottabban fog küzdeni.

“Matolcsy szerint bűn saját pénzből kölcsönt adni pár bajba jutott rokonnak, közeli ismerősnek, az Orbánnal szembenálló…

Közzétette: Klára Dobrev – 2018. augusztus 14., kedd

Kiderült, ki lesz Patyi András utóda

0

Mai ülésén választja meg új elnökét a Nemzeti Választási Bizottság. Patyi Andrást Rádi Péter követheti a poszton.

A 24.hu információi szerint Rádi Péter lesz az NVB új elnöke, miután a közigazgatási felsőbíróság vezetésére készülő Patyi András lemond a posztról. Az elnök lemondásának elfogadása és az új megválasztása szerepel is az NVB ma délutáni ülésének a napirendjén.

Az új elnökről a testület tagjai szavaznak.

Az NVB-ben jelenleg a parlamenti többség által megválasztott tagok mellett a frakciók delegáltjai ülnek. A hvg.hu információi szerint Patyi András (legalábbis egyelőre) csak az elnöki posztról mond le, vagyis a bizottságnak tagja marad – azaz ő is szavazhat saját utódjáról.

Mráz Attila, a Társaság a Szabadságjogokért választási jogi szakértője szerint jogi szempontból nincs ezzel probléma. Ahogy a Független Hírügynökségnek elmondta: nemzetközi példák is vannak arra, hogy egy szervezetet valamelyik testületi tag vezet, és amikor lemond vagy megszűnik a vezetői megbízatása, akkor – a testület más tagjaival együtt – ő maga is szavaz arról, ki kövesse a posztján. Így önmagában nem látja kifogásolhatónak azt, hogy Patyi András is szavaz a saját utódjáról.

Rádi Péter ügyvédként dolgozott, 2013-ban az NVB póttagja lett, előtte a 9. kerületi választási bizottság tagja volt. 2015 szeptemberében, Csenterics Ferenc halála után lett a Nemzeti Választási Bizottság tagja. Az NVB-ben

legtöbbször a Patyi András által előterjesztett álláspontnak megfelelően szavazott,

de ellenkező esetre is volt példa: azok közé tartozott, akik elérték az elnökkel szemben, hogy Erdősi Lászlóné népszavazási kérdését hitelesítse a bizottság Nyakó Istvánéval szemben – ez volt a kopaszok hírhedtté vált akciója.

Déltől már látogatható a Dagály

0

Hosszas várakozás után pénteken adják majd át ünnepélyesen a felújított budapesti Dagály Fürdőt, a tesztüzem azonban már ma elkezdődik.

Az ünnepélyes megnyitóra látványos programmal készülnek a fürdőben, a tesztüzem alatt pedig kedvezményes jegyárakkal lehet látogatni a Dagályt: a felnőttjegy 1800, a gyerekjegy 1000, a nyugdíjas jegy 1500 forint lesz, a kétféle családi jegy (egy felnőtt, két gyerek, illetve két felnőtt, két gyerek) pedig 3500 és 5000.

A megnyitó után a Dagályban ugyanazok az árak lesznek érvényesek, mint a Paskál strandon: ott a felnőtteknek 2500 (hétvégén 2700), a gyerekeknek és a nyugdíjasoknak 2100 (hétvégén 2300) forintot kell fizetniük, a kétfajta családi jegy pedig 4600 illetve 7100 forint (hétvégén 5000 és 7700).

Ez egyébként Budapesten középkategóriásnak számít.

Az egyik legolcsóbb strand, a csillaghegyi jegye ugyan mindössze 1000 (hétvégén 1200) forintba kerül, de például a Dagályhoz közeli Palatinus drágább. Ott a felnőttjegy 3100 (hétvégén 3500), a gyerek- és nyugdíjas jegy 2400 (hétvégén 2600), a családi jegyek pedig 5500 és 8600 (hétvégén 6100 és 9600) forintba kerülnek.

A Dagály felújításáról itt írtunk korábban.

Pörög a kultúrharc Magyarországon

0

A pozsonyi Új Szó szerkesztőségi összefoglalóban ír arról, hogy egymásnak ugrottak a kormányoldalon a kultúra irányítói, vagy azok, akik most kérnek maguknak helyet az irányításban. Valószínűleg a háttérben itt is a pénz áll, szeptemberben új fordulatot vehetnek az ügyek.

A Fidesz-kormány már a 2010-es első kétharmados választási győzelme után támadást indított a magyar tudományos és kulturális élet ellen, úgy tűnik, nyolc év elteltével újabb kultúrharc következik – állapítja meg a pozsonyi napilap.

Akkor filozófusokat támadtak, idén elsősorban irodalmárok kerültek célkeresztbe.

Saját embereiket sem kímélik, ha „liberális elhajlással” gyanúsíthatók.

A támadást ezúttal is a kormánypárti sajtóban hirdették meg.

A harci kürtöt – ki más – a kormány félhivatalos lapja, a Magyar Idők fújta meg, még a választások előtt. Az azóta már cikksorozattá terebélyesedett kampány során a szerző, Szakács Árpád „Kinek a kulturális diktatúrája?” címmel kezdetben még „csak” arról írt, a „balliberálisok” számos területen, elsősorban a filmipar, a színház, a Magyar Tudományos Akadémia társadalomtudományi részlegein, az irodalomban és természetesen a médiában is „kulturális diktatúrát” valósítanak meg, csak azok a szerzők, művészek, tudósok érvényesülhetnek, akik a nekik megfelelő módon láttatják a világot, bezzeg például a magyar történelemről alig születnek jó filmek, könyvek. Szakács természetesen személyében is megtámadott egy sor ismert embert, a Magyar Narancs alapítójától, Vágvölgyi Andrástól kezdve Heller Ágnesen át a lapunkban is rendszeresen publikáló Kiss Tibor Noéig – lajstromozza az előzményeket az Új Szó.

„Egy darabig úgy tűnt, a jelenség megmarad a szokásos kormánypárti sorosozás szintjén, de a választások után és különösen az elmúlt egy-két hétben némileg váratlanul komolyabbra fordult az ügy, ugyanis

Szakács Árpádnál sokkal fajsúlyosabb szereplők is ringbe szálltak.”

Mindenekelőtt Orbán János Dénes, aki előbb az Erdélyi Magyar Írók Ligáját alapította meg, majd Kolozsváron a helyi irodalmi élet egyik fontos fórumaként szolgáló Bulgakovról elnevezett kultúrkocsmát üzemeltette – sikerrel. Később Magyarországra költözött és az induló Magyar Idők kulturális rovatának vezetője lett, de ennél is fontosabb talán, hogy a hatalom közvetlen kegyeltje, vezetője ugyanis az Előretolt Helyőrség nevű „Íróakadémiának”, amit a kormány közvetlenül is támogat, és amely bevallottan egy új típusú kortárs irodalmat próbál megteremteni. Mint azt Szabó Tibor Benjámin, az Atheneum kiadó igazgatója írta a Facebookon megjelent bejegyzésében, Szakács Árpádéval szemben Orbán János Dénes szavainak súlya van: miután leírta, hogy Karafiáth Orsolyát is egy tehetségtelen, nemzetietlen valakinek tartja, a költőnő megbízását rögtön visszavonta egy fideszes önkormányzat egy vetélkedő zsűrijéből.

Orbán János Dénes ráadásul nem is csinál titkot abból – folytatódik az Új Szó összefoglalója –, hogy

hatalmi úton, adminisztratív eszközökkel nyúlna a kultúrához és a szellemtudományokhoz.

A Heti Válasz utolsó digitális számában megjelent interjújában arról beszélt, teljesen át kellene alakítani az ELTE magyar szakának képzési programját, mert szerinte ott csak „elidegenítik az irodalomtól” az olvasókat. Orbán János Dénes és a hozzá hasonló kultúrharcosok gondolkodásmódját a legjobban az a Tusnádfürdőn lezajlott beszélgetés adja vissza, aminek során az Előretolt Helyőrség vezetője többek között azt mondta: „Ha már egyszer megszavaztak minket, akkor a kultúrpolitikánkat is megszavazták. Ez a valami, ami ellen mi küzdünk, távolabb mutat. Amikor verspályázatot írtunk ki, a versek nagy része arról szólt, hogy mekkora tragédia, ha nincs wifi!”.

Majd hozzátette, „fel kellene függeszteni” a szinhaz.hu állami támogatását, mert az online lap főszerkesztője azt mondta, nem ad teret az Előretolt Helyőrség tagjainak. Erre válaszolta indulatosan L. Simon László volt kulturális államtitkár, hogy: „Nem tudom, hogy miben szocializálódtatok Erdélyben, de ne menjünk ebbe az irányba könyörgöm, az anyaországban!”

Az uborkaszezon ellenére tehát a kultúrpolitikában továbbra is pörögnek az események Magyarországon – írja az Új Szó. Bár valószínűleg igaza lehet a már idézett Szabó Tibor Benjáminnak, amikor azt írta: a történtek nem egy központi forgatókönyv szerint zajlanak, hanem a lehetőséget megérezve a kormánypárti oldalon is egymásnak ugrottak a felek a potenciális források fölötti ellenőrzésért. Ezt támasztják alá egy fideszes képviselő szavai is, aki arról beszélt az Új Szónak: nincs „központi irányítás” az események mögött, hozzátéve, hogy

„a Fidesz frakcióban még mindig többen olvasnak Magyar Narancsot, mint Magyar Időket”.

Ebben a helyzetben egyelőre csak találgatni lehet, mire gondolt Orbán Viktor Tusnádfürdőn, amikor arról beszélt: szeptembertől itt is „nagy változások” jönnek majd.

Dömsödi: reszkessetek Fideszesek!

Jövőre ismét elindul Pásztó polgármesteri posztjáért a független Dömsödi Gábor, aki a hétvégén alulmaradt az időközi választáson Fideszes ellenfelével, Farkas Attilával szemben. Dömsödi azt nyilatkozta a Független Hírügynökségnek, hogy feltehetően a szavazatok újraszámlálását is kérni fogja, mert mindössze 106 szavazattal szorult a második helyre. A független jelölt hiányolta, hogy az ellenzéki pártok nem álltak mögé egy megnyerhető választáson sem. Egyébként a Fidesz nyertes polgármestere 49 millió forintért kampányolt, ezzel szemben Dömsödi pedig 100 ezer forintot költött.

 

Érzeted előre, hogy ha csak néhány tucat szavazattal is, de elveszíted a polgármesteri széket?

A szavazás előtt még azt gondoltam, hogy vagy nagyon megnyerem, vagy nagyon elvesztem ezt a választást. Ugyanis a kormánypárt által beindított durva rágalomkampány annyira nemtelen volt, hogy a helyieknek dönteniük kellett, vagy én maradok, vagy a Fidesz embere jön. Végül egy barátomnak lett igaza, aki azt jósolta, hogy döntetlen körüli eredmény lesz, mert van, aki megtéveszthető, és van, aki viszont átlát a szitán.

A barátodnak lett igaza, hiszen csak 106 szavazattal maradtál le. Fel sem merült benned, hogy ez olyan kis különbség, hogy érdemes lenne a szavazatokat újraszámlálni?

Eddig ez eszembe sem jutott, de jó ötletnek tartom. Az biztos, hogy beavatkoztak a tisztességes választás menetébe, de nem azon a ponton, ahol a számlálást végezték. Ráadásul az egyik szavazókörben reggel 6-ig számolták a szavazatokat, és nem akarok kitolni a kollégáimmal, hogy ezt a munkát újra elvégezzék. Egyébként pedig úgy látom, hogy 106 szavazat nem kis különbség, ha csak 6 lenne, akkor kötelességemnek érezném, hogy újraszámolják.

Harmadik jelöltként indult Plecskó Péter, aki 122 szavazatot szerzett és esélytelennek számított, de ennyi szavazat megszerzésével téged pont megbuktatott.

Ez a politika! Kampányolt ellenem, majd mellettem. Kineveztem, majd a városgazdálkodás élén zűröket csinált, leváltottam. De szerintem nem ezért vesztettem.

Említetted, hogy komoly rágalomhadjárat indult ellened, amiről korábban nem beszéltél. Te ismerted ezeket a szövegeket?

Nem foglalkoztam velük, csak az utóbbi napokban láttam, hogy mennyire primitív módon rasszistáztak le, korábban a Fidesz honlapján szemkilövetőnek tituláltak, illetve részegesnek. Borzasztó aljas szövegek jelentek meg. Gondoskodom róla, hogy mindennek legyen jogi következménye.

Ha jól tudom, te igazából nem szálltál be a választási kampányba, még csak plakátokat, vagy röplapokat sem raktál ki, amelyeken a programodról tájékoztattad volna a szavazókat. Ez nem volt hiba?

Három és fél éve vagyok Pásztó polgármestere, ami hazai viszonylatban nem alacsony fizetés, de nem is olyan magas, hogy választási kampányt lehetne rá alapozni. Amikor polgármester lettem, akkor a saját, korábban megszerzett vagyonom feléléséből tudtam kampányolni; 2014-ben a legszebb veteránautómat adtam el, hogy kifizessem a nyomdaszámlát, meg a plakátragasztást. Ma már nincsenek ilyen tartalékaim, a fizetésemből pedig nem tudok erre a célra félretenni. Azt pedig nem akartam, hogy valaki támogasson.

Pedig a jelek azt mutatják, hogy esélyed volt a győzelemre. Más jelölt híján az ellenzéki pártok nem akartak felsorakozni mögéd?

A pártok támogatásának akkor lett volna értelme, ha mindenki egységesen beáll mögém. De a pártok nem tolongtak, még az LMP sem, amelynek színeiben tavasszal az országgyűlési választáson indultam. Viszont ha csak egy-két párt áll ki mellettem, az inkább ártott volna, mint használ.

Ezért aztán úgy nézett ki a választási hadjárat, hogy ellenem tankokkal, gépfegyverrel felvonult egy hadsereg, az én zsebemben pedig csak egy bugylibicska volt. Így álltam ki velük szemben.

Az egykori politikus Raskó György ezt úgy összegezte a Facebookon, hogy százezer forint állt szemben a tízmillióval. Az alacsonyabb összeget te, a rengeteget pedig a Fidesz költötte kampányra. Igaz?

Az első összeg stimmel, én valóban ennyit költöttem választási kampányra – a fele meg is maradt – de a második szám ponttalan, mert a Fidesz nevében a győztes Farkas Attila, illetve a Pásztói Polgárok Alapítványa 49 millió 999 ezer forintot kampányolt el. Erről egyébként sehol egy büdös szót nem írtak, csak véletlenül derült ki.

Mindenesetre a helyiek úgy értékelték, hogy Farkas Attila jobb polgármester lesz, mint te. A programok versenye volt ez, vagy a személyiségek versenyfutása, esetleg kizárólag a pártoké?

Farkas Attila alkalmatlan erre a feladatra, ezt bátran ki merem jelenteni. Se gyakorlata, se képessége nincs meg a város vezetéséhez. Ezt azért is tudom, mert lemondásáig ő volt a Fidesz által delegált pásztói alpolgármester. Hiába nem akartam, őt kellett kinevezni, mert a Fidesz rám erőltette.  Ezért a testvérvárosi kapcsolatok ápolását bíztam rá. Bár a kampányban nem hangsúlyoztam, de Farkas az angol és német nyelvvizsga után úgy kapott fizetés-kiegészítést, egyik nyelven sem tud elfogadhatóan.

A történethez hozzátartozik, hogy Farkas Attila a tavaszi választás után azért távozott, mert az addig független Dömsödi Gábor LMP színekben indult a választásokon.  Nem volt hiba a függetlenség feladása, ami neked a polgármesteri címedbe került?

Semmiképp nem volt ez hiba. Csak pártok segítségével lehet beszállni a nagypolitikába, márpedig nem lehet hagyni azt, amit a Fidesz művel az országgal. Csak együttműködéssel lehet a Fidesz kétharmadát megakadályozni, vagy a kormányt legyőzni.

Igen ám, de pont az LMP tiltotta meg az együttműködést, s emiatt nem sikerült megakadályozni a Fidesz újbóli kétharmados többségét.

De nekem az LMP-nél azt ígérték, hogy lesz együttműködés. Sajnos nem tartották be a szavukat.

Nem azért igyekeztél a nagypolitikába, mert nem bíztál abban, hogy polgármesterként már nem nyerhetsz Pásztón?

Győzni akartam az LMP színeiben. Az LMP Nógrád megyei elnöke azt ígérte, hogy ha ez mégsem sikerül, akkor a párt gondoskodik rólam. De pár nap múlva ez a hölgy kilépett a pártból.

Akkor nem is kérdezem, hogy a polgármesteri cím elvesztése után hívtak-e már…

Köszönöm, ha nem kérdezed, mert akkor nem kell válaszolnom rá.

Amikor az LMP-s indulásoddal kockáztattad a polgármesteri címed, akkor konzultáltál a pásztói szavazókkal?

Igen, és a pásztóiak most is megválasztottak, csak két kisebb település, tehát Mátrakeresztes és Hasznos polgárai szavaztak ellenem. Ott a Fidesz nagyon megerősödött. A helyi hatalom emberei épp olyan arrogánsak, mint az ország vezetői, csak a sameszok nem annyira jó képességűek, mint a főnökeik.

Meddig vagy hivatalban?

Vasárnap estig voltam. Persze dolgom még van, csak fizetést nem kapok érte.

A választás előtt azt nyilatkoztad, hogy nincs „B” terved, de a vereség után mégiscsak szükség lesz rá. Újságíró voltál, de ez a pálya manapság elég rögös. Van más ötleted?

Állásajánlataim akadnak, de a tervek is alakulnak. Mielőbb szeretnék dolgozni, hogy a csekkeket tudjam fizetni. De bízom magamban, ha egy veszteséges városból, Pásztóból nyereségest tudtam csinálni, akkor nem vagyok annyira hülye gyerek.

Lehet, hogy a következő pásztói önkormányzati választáson újra elindulsz a polgármesteri székért?

Három napja talán még azt mondtam volna, hogy ez még véletlenül sem fordulhat elő. Két napja még a lábam sem igen akartam újra betenni a városba. Ma viszont azt mondom, hogy mindenképp újraindulok, mert nem bírnám nézni, hogy lerohasztják Pásztót. Figyelni fogok, bő kétmilliárd forint van a számlánkon, nem engedem elherdálni a település vagyonát. Legrosszabb esetben bő egy év múlva újra választás, legjobb esetben már fél év múlva ismét nyerhetek. Úgyhogy reszkessetek Fideszesek!

Zágrábban lebilincselő fogadtatás várja Hernádit

Egy luxemburgi bíróság döntését sokféleképpen magyarázzák, a horvát fővárosban például úgy, hogy a MOL-vezért a magyaroknak ki kell adniuk. Addig is az Interpol tegye fel ismét a körözöttek listájára. Szeptemberben pedig meg találkozhat régi cimborájával, Ivo Sanader volt horvát miniszterelnökkel, akinek pere (a MOL-INA vesztegetési ügyben is) akkor újra kezdődik.

2011: Egy Marcellino nevű zágrábi fogadó csendes zugában egy miniszterelnök és egy nagyvállalat vezére cserélt nemcsak eszmét, hanem – a titkos videófelvétel alapján – valami mást is. Mondjuk egy gyufásdobozt, amire valamiket ráírtak. Ez volt az egyik bizonyítéka annak, hogy Ivo Sanader akkori kormányfő 10 millió eurós megvesztegetési pénzt vett át Hernádi Zsolttól, a MOL akkor és mostani vezetőjétől. Ez volt állítólag az ára, hogy a magyar olajvállalat megszerezze az irányítást Horvátország egyik nemzeti büszkesége a szintén olajban és földgázban utazó INA felett.

Azóta Sanader már ült, majd elég nagy meglepetésre szabadon engedték és pereit újra tárgyalják, méghozzá szeptembertől. A gyanú a MOL-vezér ellen továbbra is fennáll.

A horvátok kérésére Hernádi felkerült az Interpol körözési listájára is, majd onnan lekerült. Közben a horvát kormányok egyre elégedetlenebbül nézték a

„MOL karjaiban vergődő INA-t”:

Enis Zebić a Szabad Európa Rádió zágrábi veterán tudósítója azt mondta a Független Hírügynökségnek, hogy Horvátországban általános az a meggyőződés, hogy a MOL irányítása alatt a horvát vállalat visszafejlődött. Például a magyarok nem fektettek be a fejlesztésbe és a kutatásba; habár erre szerződésbeli kötelezettségük lett volna nem modernizálták a két olajfinomítót, a rijekait és a sisakit. Sőt a Sisak városában levő finomító bezárását is kilátásba helyezték és az ottani munkavállalókat a kereskedelmi részlegekbe helyezték volna át. Horvát szakemberek és a média többször annak a véleményüknek adtak hangot, hogy

a MOL tulajdonképpen fel akarja számolni az INA termelését

és a horvát piacot a MOL magyarországi és szlovákiai finomítóinak a termékeivel lepné el.

Volt olyan szándék is, hogy a Plenković-kormány kivásárolná az INA-t a MOL-tól. Csakhogy erre nincs elegendő pénze. Egyik ötlet az volt, hogy privatizálják (magyarul: eladják) a Horvát Villanygazdaságot, csakhogy ez akkor felháborodást keltett, hogy gyorsan elálltak tőle.

Súlyosbítja Zágráb anyagi helyzetét, hogy a régió legnagyobb vállalata, az Agrokor több tízezer alkalmazottal közvetlenül a csőd előtt állt és kénytelenek voltak túladni rajta, főleg orosz bankok (Sberbank) javára.

Ilyen előzmények után került sor a luxemburgi székhelyű európai bíróság döntésére, amit Horvátországban úgy olvastak, hogy Magyarország kénytelen az illetékes horvát bíróságnak kiadni Hernádi Zsoltot, mert „az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták”. Ergo:

a horvát rendőrség ismét azt kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott elfogatóparancsot.

Ivan Turudić, horvát jogszakértő szerint Horvátország a luxemburgi döntéssel szakmai és erkölcsi elégtételt kapott; Magyarországnak alá kell vetnie magát a bíróság döntésének, különben az unióval kerül szembetűzésbe. A szakember hozzátette: a Hernádi elleni ügy csak 2020-ban évül el, tehát van jócskán idő, hogy ezt sikeresen befejezzék.

Fotó: Youtube (ATV)

Teljesen egyetért Hernádi Zsolt horvát ügyvédjének értelmezésével Zamecsnik Péter, hangsúlyozva: szó nincs arról az Európai Unió bíróságának az ítéletében, hogy Magyarországnak ki kell adnia Hernádi. A  Független Hírügynökségnek leszögezte: az ítélet, amelyet ő is olvasott azt tartalmazza:

 

a magyar bíróságnak, ez esetben a Fővárosi Törvényszéknek arról kell döntenie, hogy kiadja-e Hernádit.

Úgy gondolja – információja ugyan erről nincs –, hogy a horvát hivatalos szervek a magyar hivatalos szervek útján intézik majd a dolgot, tette hozzá.

Felvetésünkre, hogy eddig mindig Hernádinak adtak igazat a magyar bíróságok, amikor eléjük került az ügy, Zamecsnik aláhúzta: kétfajta eljárásról van szó. Amit most a horvátok kommunikálnak az a kiadatással kapcsolatos, s nem magával az üggyel.

Az MTI jelentése szerint Laura Valkovic, Hernádi horvát ügyvédje a horvát hírügynökségnek azt mondta: az Európai Unió Bírósága nem azt mondta ki, hogy Magyarországnak ki kell szolgáltatnia Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját, hanem hogy Horvátország kiadatási kéréséről egy magyar bíróságnak kell döntenie.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!