Kezdőlap Itthon Oldal 204

Itthon

Átlépte a 335-öt az euró

Újabb lélektani határt áttörve délelőtt 335,29-re gyengült a forint az euróval szemben. Ez egy forinttal több a pénteki, előző mélypontnál. Most Németországból érkeztek aggodalmat keltő adatok, de egész Európa rossz bőrben van.

Hétfő délelőtt áttörte a 335-ös határt a forint az euróval szemben, egészen pontosan 335,29-et adtak egy egység közös pénzért. A legutóbbi, az elmúlt hetekben immáron sokadik mélypont pénteken állott be, amikor 334,28-ra süllyedt a magyar fizetőeszköz értéke.

Jelenleg

elsősorban Németországból érkeztek igen csak borút keltő adatok,

amelyek nyomán általános esések indultak a tőzsdéken is, s ami alighanem elsődleges oka a forint újabb mélypontjának. Az úgynevezett beszerzési menedzserindex (BMI) több országban komolyan romlott, minket persze elsősorban a német gazdaság kilátásai izgatnak.

A német feldolgozóipari és szolgáltató szektorbéli várakozások mélyen alulmúlták azelemzői várakozásokat. Ezek nyomban újabb árnyat vetnek a német és a kontinens gazdasági közeljövőjére. Felerősödtek a recessziós félelmek.

A helyzet azonban ennél sokkal rosszabb. Szinte teljesen leállt az euróövezeti magánszektor növekedése szeptemberben,

a feldolgozóipar az utóbbi közel hét év leggyengébb hónapját tudhatja maga mögött

– derült ki az IHS Markit londoni székhelyű pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport BMI-jeinek előzetes adataiból.

Azóta a forint enyhén visszatáncolt, de most is csak hajszálnyira van van a 335 alatt.

Ideológiai abúzus

Hatszáz gyermek imádkozott a „nemzet vezetőiért” a Parlamentben, vagyis a magyar törvényhozás épületében.

A gyermekek missziójára szakosodott, s épp 10. évfordulóját ünneplő Pápai Missziós Művek Szent Gyermekség Műve a gyerekeket előbb a Szent István Bazilikába vitte, ahol a gyerekek misén vettek részt, majd innen egyenest – gondolom, a Szent István Bazilikát és a törvényhozást nem csupán szellemileg, hanem immár fizikailag is közvetlenül egybekapcsoló titkos (egyre kevésbé titkos) föld alatti járaton – a Parlamentbe, ahol a gyermekeknek megadatott, hogy egy bizonyos Soltész Miklós nevű egyházi államtitkárnak csúfolt szakrális cukros bácsi és télikabát-nyitogató vezetésével, irányításával és kormányhű felügyelete mellett a kis misszionáriusok Orbán Viktorért, az Orbán-rendszerért, az Orbán-kormányért, s az Orbán-éra minden haszonélvezőjéért mondhattak imát. Az ima végeztével a szekuláris cukros bácsi és télikabát-nyitogató azzal az elkötelezett XXI. századi tudás-, és információs nemzetstratégiai szándékkal indította útjára a gyermekeket, hogy a nemzet nagy dicsőségére legyenek közülük minél többen papok és szerzetesek. Az ördögűzésre (exorcizmus) történő szakosodás lehetőségével Soltész szakrális cukros bácsi és télikabát-nyitogató még nem kecsegtetett, ez a feladat kizárólag a leghűségesebbekre vár majd.

Na mármost a „La Pontificia Opera Dell’Infanzia Missionaria O Santa Infanzia” erre vonatkozó szempontjai között nem találtam olyat, amely a gyermekeknek a politikai életben való, akár közvetlen, akár közvetett szerepvállalást írna elő, s azt, hogy a gyermekekben „felébresztett egyetemes misszionáriusi lelkiismeret” a Parlamentbe szólítsa őket, s előirányozzon az ország vezetőiért (akármilyenek is legyenek azok) mondott imákat.

A dokumentumok szólnak arról, hogy a gyermekek osszák meg hitüket és anyagi eszközeiket más gyermekekkel a rászoruló régiókban; szólnak a gyermekek misszionáriusi szellemének felébresztéséről, élénkítéséről és támogatásáról; szólnak arról, hogy

a gyermekek gazdasági áldozatokkal segítsék rászoruló társaikat etc., de parlamenti jelenlétről és a hatalmon lévők nyílt, leplezetlen, transzparens és szimbolikus támogatásáról sehol nem leltem előírásokat.

Ámde mégis!

Mert az egyik elvi szempont így hangzik: „A gyermekek a gazdasági áldozatuk révén mutatják meg, hogy szeretnék a hitüket megosztani és ezáltal más gyerekeknek segíteni, hogy nagyobb barátaivá váljanak Jézusnak.” (Inoltre attraverso la loro cooperazione economica i bambini si propongono di condividere la loro fede e aiutare affinchè gli altri bambini divengano amici di Gesù.”)

Így már világos!

Hiszen a Parlamentben üldögélő és szavazgató kormánypárti „gyermekek” kifejezetten szeretik az őértük, családjaik és barátaik érdekében meghozott gazdasági áldozatokat, amúgy pedig rájuk fér, hogy végre Jézus barátaivá váljanak, mert eddig leginkább az Antikrisztussal haverkodtak, vagyis a hamis Krisztusokkal és hamis prófétákkal, elkövetve a „törvényszegés és a törvénytaposás bűnét”, megjelenve „a hazugság minden hatalmával és jelével…, valamint a gonoszság minden csalárdságával” (2Thessz 2,7-10).

Csak azt nem értem, mi a francnak kell az imához egy spirituális föld alatti járat a Bazilikától a Parlamentig, mi a francnak kell gyermekeknek mutogatni a télikabát alól kikandikáló politikai züllöttséget és ideológiai abúzust, mi a francnak kell hatszáz gyereknek imádkoznia Orbánért, Semjénért, Rogánért, Gulyásért, Rasiért, Tiborczért, Orbán Mészáros Viktor Lőrincért, Polt Péterért és a többiért, s mi a francnak kell megbecsteleníteni kisgyerekeket, akiknek java része – ha van eszük – pár év múlva úgyis lelép innen, s valahonnan kintről fog okádni azok nevének hallatán, akikért most imádkoznia kellett.

Egy lépéssel közelebb az európai családi pótlékhoz!

Az Európai Bizottság jelenleg vizsgálja egy, a gyermekekre vonatkozó uniós szintű garanciarendszer kialakításának és végrehajtásának lehetőségét – ezt Marianne Thyssen szociális ügyekért felelős biztos válaszolta az európai családi pótlék bevezetésének lehetőségét firtató írásbeli kérdésemre.

Világossá tettem az uniós biztos számára, hogy Magyarországon a családok több mint egynegyede él a létminimum alatt, Európában pedig minden negyedik gyermeket fenyegeti a jövedelmi szegénység és a társadalmi kirekesztettség. Az európai baloldal számára kiemelt cél, hogy azonnali és közös európai fellépés legyen a gyermekszegénység felszámolása érdekében, a közös irányokat pedig minden tagállami kormánynak kötelezően be kelljen tartania.

Egyértelművé tettem az Európai Bizottság illetékesének azt is, hogy az általunk szorgalmazott európai minimális családi pótlék fedezete egy, az Európában minimális adót fizető multinacionális cégekre egységesen kivetett multiadó lehetne. Marianne Thyssen válaszában többek között azt írta, hogy támogatják a tagállamok erőfeszítéseit a „felfelé irányuló szociális konvergencia”, vagyis a különböző társadalmi csoportok életszínvonalának egymáshoz történő felzárkóztatása kapcsán. A biztos azt is leszögezte, hogy folytatják a munkát, amely során a multinacionális cégeket tisztességes adófizetésre szoríthatják.

Thyssen biztos támogató válasza és az európai szocialisták által kezdeményezett gyermek-garancia rendszerre történő utalása (amelynek a későbbiekben szándékaink szerint az európai családi pótlék rendszere is része lehet) egyértelművé teszi, hogy egy lépéssel közelebb kerültünk az európai programunkban szereplő vállalásunk teljesítéséhez. Ez azért fontos, mert elveink és céljaink szerint európai szintű minimumokat kell meghatároznunk az oktatás, az egészségügy, a táplálkozás, a gyermekjólét, a lakhatás, a környezet és a biztonság területén is. Ennek egyik fontos lépése az egységes európai családi pótlék – vagy épp az európai minimálbér – meghatározása, amely arányaiban csökkentheti a szociális különbségeket és növelheti a gyermekek biztonságát. Ehhez tartozik, hogy miközben mi, európai demokraták ezen dolgozunk, addig a Fidesz-kormány csak beszél a családok és a gyermekek védelméről.

Egyetlen adalék: Magyarországon 2008-ban emelték utoljára a családi pótlék összegét, a Fidesz lassan tíz éves kormányzása alatt egyetlen fillérrel sem. Azóta a támogatás több mint húsz százalékkal ér kevesebbet az infláció miatt. Ennyit a családbarát narancsuralomról.

Újhelyi István

Mai kérdés – Hány budapesti kerületben szerez többséget az ellenzék?

 

This poll is no longer accepting votes

Hány budapesti kerületben szerez többséget az ellenzék?

Éger

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke nyilatkozott a Kamara nagygyűlése előtt. Az orvosi bérek emelését követelte megint, hozzátéve, hogy ha ez megvalósul, akkor a Kamara felléphetne a hálapénz megszüntetéséért, szankcionálásáért.

Amit Éger mond, az arra a közkeletű hiedelemre épül, hogy az emberek azért adnak hálapénzt orvosoknak, mert tudatában vannak, hogy az orvosok aránytalanul keveset keresnek. Nem hinném, hogy ez manapság így lenne. Eléggé közismert, hogy ma a paraszolvencia milliárdjai néhány szakmára koncentrálódnak, elsősorban a nőgyógyászokra és sebészekre. Az orvosi szakmák többségében ma már nem vagy alig adnak pénzt a betegek. Vajon azért van ez így, mert mondjuk a szemészek, bőrgyógyászok vagy orr-fül-gégészek hivatalos keresetei magasabbak, mint a nőgyógyászoké vagy sebészeké, és ezért kevésbé szorulnak rá a hálapénzre?
Szó sincs róla. Másról van szó: a nőgyógyászok és sebészek betegei inkább érzik azt, hogy a szülés illetve a műtét sikere erősen függ attól, hogy mennyire lelkiismeretesen, mekkora erőfeszítést téve foglalkozik velük az orvos. Másképpen: ezeknél a szakmáknál érzik leginkább a betegek, hogy ki vannak szolgáltatva az orvos figyelmének, jóindulatának. Azt igyekeznek a hálapénzzel megvásárolni.
Szemben azokkal, akik általában beszélnek a magyar egészségügy „összeomlásáról”, gyenge teljesítményéről, én azt hallom okos egészségügyi szakértőktől, hogy nem ez a helyzet,

a magyar rendelőkben, kórházakban sokszor kapnak a betegek kitűnő ellátást. Csak éppen a magyar egészségügyi ellátás kiszámíthatatlan: sokszor jó minőségű, de az esetek egy részében baj van vele.

A kiszámíthatatlanság pedig éppen azt jelenti, hogy nem lehet tudni, mikor jó a minőség és mikor nem. A beteg pedig időnként a gyógyítás, a kezelés közben is érzékeli, ha baj van, amikor nincs kötszer vagy nem jön időben a nővér, de az igazi minőségi problémák – például a fertőzések – csak utólag derülnek ki. Ha pedig az ilyesmit akarja elkerülni a beteg, megpróbálja megvásárolni az orvos és a nővérek fokozott figyelmét, lelkiismeretességét.
Ezt teszik azok is, akik a jobb minőséget, a megbízhatóbb kezelést az állami helyett a magánegészségügyben remélik megtalálni.

Ebből pedig az következik, hogy a hálapénz kiküszöböléséhez nem az orvosi bérek általános emelésére van szükség (a nővérekére bizonyára igen), hanem az egész közfinanszírozott egészségügyi rendszer teljesítményének megbízhatóságát kell javítani.

A mai módon szervezett és működtetett állami egészségügyben erre nincs esély. Ez persze sokkal bonyolultabb feladat, mint a bérek emelése. Utoljára Molnár Lajos próbálkozott vele. Bele is írta egyik törvényébe a paraszolvencia tilalmát.

Nem elég látszani, annak is kell lenni…

Hajnalban keltem. Magánügy. Harminc éve a Symphoniáért nyúltam, most a tabletért. Nem tudom melyik rosszabb szenvedély. Keresgélek idővonalamon. (Milyen hülye neve van.) Legfelül Eörsi László, utána kutyások, majd a Szombat Konrád Györgyről… sokkal lentebb Niedermüller…nézzük.

„Fontos kezdeményezéssel kerestek fel az erzsébetvárosi lakók.
Ahogy én is, ők is azt szeretnék, ha október 13-án leváltanánk Vattamány Zsoltot és a fideszes városvezetést. Ehhez természetesen az kell, hogy

csak egyetlen ellenzéki polgármesterjelölt, a legesélyesebb induljon a választáson, az esélytelenek pedig visszalépjenek a javára.”

„Nekem erzsébetvárosiként valóban a Fidesz leváltása a legfontosabb, éppen ezért vállaltam, hogy ha nem én vagyok az, akkor visszalépek a legesélyesebb ellenzéki polgármesterjelölt javára.”

Okos gondolat ez. Akkor is, ha gyaníthatóan nem a lakók, hanem valamelyik  kreatív politikai érzékkel megáldott ember keresett és talált megoldást arra a feloldhatatlannak tűnő helyzetre, ami a hetedik kerület ellenzéki oldalán kialakult. Merthogy ez a felvetés akkor is tiszta helyzetet teremt, ha a három érintett közül lesz olyan aki nem fogadja el a Fidesz legyőzésének egyetlen lehetséges útját. Ha mindhárman elfogadják  a közvélemény-kutatás csak egyiküket hozhatja ki győztesnek, de nem mondhatják a vesztesekről, hogy Fidesz bérencek, hogy saját boldogulásukat előbbre tartják, mint a célt: a Fidesz emberének mielőbbi leváltását.

Hunvald úr mondhatja, hogy ő bizony továbbra is csak a polgármesteri cím elnyerésével rehabilitáltathatja magát. Mondhatja, de hitelét veszíti, mint ahogy fiának képviselő-jelöltkénti futtatása sem erősíti pozícióját. Megsúgom: az Erzsébetvárosiakat csak annyiban érinti az ön rehabilitálása míg értük tesz s nem saját egzisztenciáját építgeti.

Moldován úr, aki saját bevallása szerint gyermekkorát focizással és olvasással töltötte, aki csak a „páártjának” (LMP) él (-t)”. Az önmagát „falnak is menő igazságkereső”-nek nevező független jelölt a harmadik polgármester aspiráns most is bőszen követi korábbi alapelvét – „pusztuljon minden és mindenki (az ellenzéki oldalon), ha én nem nyerhetek”! Ugyanezt tette a 2018-as választáson, egyik leghangosabb követelője volt annak a tézisnek, hogy akkor se lépjenek vissza másik ellenzéki párt jelöltje javára, ha ezzel megakadályozzák néhány budapesti kerületben a kormánypárt parlamenti képviselő-jelöltjének győzelmét és egyben a Fidesz harmadik  kétharmadát. Uram, ön a politikai pályájának huszonnegyedik órájához érkezett.

Nyerni csak egyetlen ellenzéki jelöltként van bármelyiküknek esélye, de a közvélemény-kutatás eredményét elfogadva a másik kettőnek is marad politikai jövője, annak temetése helyett.

Urak legyen eszük, mert az Erzsébetvárosban lakóknak van!

Változhatunk, változunk

Antall József büszkélkedett egykoron azzal, hogy egész életében azt a világképet képviselte, amit szüleitől tanult. Vannak ilyen pályák. És vannak olyanok is, hogy az ember mást gondol a világról fiatalon, mondjuk egyetemi évei alatt, és mást tíz, húsz vagy harminc év múlva.

Régi barátom, Péter most a hvg.hu-n leleplezi kevésbé régi barátomat, Ferencet, aki néhány napja egy blogbejegyzésében azzal is kifejezi tiszteletét az idén elhunyt három nagy, korábban is és ma is ellenálló liberális iránt, hogy emlékeztet rá: amikor ők már bátran szembefordultak a kommunista rendszerrel, ő maga még a szocializmus megreformálhatóságában hitt.
Péter most leleplezi Ferencet: ő nem „lázadt” a szocialista rendszer ellen, hanem kari KISZ-titkárként a nyolcvanas évek elején még saját kezűleg szedte le az egyetemi faliújságról a Dialógus Békemozgalom plakátjait.
Péter nem leplezi le Ferencet. Ferenc a Péter által megjelölt időpontban húszegynéhány éves egyetemista és KISZ-vezető volt. Magam is KISZ-vezető voltam, amikor húszegynéhány éves egyetemista voltam, ott töltöttem az időmet a Közgázon a kari KISZ-szervezetek helyiségében. Voltak kifogásaim a rendszer gyakorlatával szemben, de elfogadtam a marxizmus-leninizmust, a rendszer megreformálásában bíztam, és az egyetem elvégzése után azon is dolgoztam.
Nem kerültem olyan helyzetbe, mint a KISZ-vezető Ferenc, de nem zárom ki, hogy ha kerültem volna, hasonlóképpen reagáltam volna.

A reformkommunisták a rendszer elutasítóit akkoriban nem szövetségesnek, hanem politikai ellenfélnek tekintették.

Emlékszem magamra, ahogy húszegynéhány évesen, 1968-ban nagy reményekkel követtem a prágai tavasz eseményeit, de még bizalmatlan voltam a párttól független politikai szervezetek fellépésével szemben, amelyeket egyébként Dubčekék egyértelműen elutasítottak. Később, a nyolcvanas évek végére ez már megváltozott. (Engem addigra már kizártak az MSZMP-ből, nem reformkommunista voltam, hanem liberális, és a Beszélőbe írtam, álnéven.)
Alighanem Ferenc is mást gondolt már, mint az évtized elején, hiszen új baloldali ifjúsági szervezetet próbált létrehozni. Mindenesetre Pozsgay Imre és Tölgyessy Péter még mindig egymással szemben ültek a kerekasztal-tárgyalásokon, és nem szövetségesekként, hanem politikai ellenfelekként tekintettek egymásra.
Változtunk, sokan, sokféleképpen. Az, hogy Ferenc barátom

ma tiszteli azokat, akiknek politikai gondolatait és magatartását akkoriban még nem tartotta követendőnek, számomra teljesen hiteles.

Mint ahogy hiteles Péter barátom pályája is a Dialógustól az Alaptörvény asztalának látványos megrongálásáig és mindmáig. Mindkettejükkel voltak, vannak és lesznek vitáim, olykor kemények is, de mindkettőjükkel – azt hiszem – több dologban értünk egyet, mint amennyiben nem.

Orbán az újfasisztáknál: határt feszeget vagy már lép?

Virtigli újfasiszta párt vendégeként mond beszédet Orbán Viktor Rómában. Ezzel elébe mehet a néppárti Fidesz-tagsági döntésnek, vagy csak megnézi: még ezt a határt is átlépheti-e büntetlenül. Más szimbóluma is van Orbán útjának.

Az olasz legszélsőjobb parlamenti párt, az Olasz Testvérek (Fratelli d’Italia – FdI) elnöke, Giorgia Meloni meghívására Rómába utazik Orbán Viktor – derül ki sajtófőnöke közleményéből. A miniszterelnök szombaton az Atreju nevű jobboldali rendezvényen Rómában beszédet is mond, majd válaszol a közönség kérdéseire.

Mussolini híveihez megy

A szónoklat, amit megtartani fog, már címében – Az emberek és a népek Európája – előre jelzi, milyen gondolatmenet mentén kíván beszélni. Orbán az európai szélsőjobb „szuverenista” pártjainak ideológiáját, a „nemzetek Európáját” vallja, amely erősen visszavenne az EU „föderalista” jogaiból.

Ezt Orbánról eddig is tudták, ahogyan azt is, hogy nyíltan vállal ideológiai azonosságot az olasz kormányból magát nemrég kitaktikázó Matteo Salvinivel és pártjával, a Ligával, amit annak bukása után is megerősített. Római útja azonban ennél sokkal többet jelent. Az FdI díszvendégeként az olasz parlament legszéljobbosabb pártja felé nyit. Az FdI túlzás nélkül nevezhető újfasisztának: politikusainak megnyilvánulásai mellett nyíltan vállalják a Ducét, Benito Mussolini halálának áprilisi évfordulójáról rendszeresen megemlékeznek.

Az inkább csak érdekesség, hogy a Duce egyik unokája, Caio Giulio CesareMussolini idén az európai parlamenti választáson az FdI jelöltje volt. (A Duce egyik unkahúga, Alessandra Mussolini már korábban szerepet vállalt az olasz újfasiszta mozgalomban, a ennek féltestvére, Rachel Mussolini 2016-ban lépett az FdI színeiben jelöltté.) Az FdI-Mussolini-plakáton olvasható szlogen, A történelem Olaszország jövője, egészen hátborzongató.

Forrás: oltrelalinea.news

Mostanában mély csönd honol az Európai Néppártban (EPP) a Fidesz tagságának ügyében. A márciusi felfüggesztéskor egy három tagú „vének tanácsa” kezébe adták a Fidesz sorsát, azzal, hogy az EPP novemberi kongresszusáig elkészítik jelentésüket arról, megfelel-e a jogállami feltételeknek a magyar párt, teljesíti-e az EPP alapszabályában foglaltakat. Ennek alapján aztán az EPP dönt a tagsági viszonyról.

Mintha jegelnék a Fidesz ügyét

Az elmúlt hetekben olyan információk láttak napvilágot, hogy talán mégse tűzik napirendre ezt a döntést. Vagyis maradna a felfüggesztett tagsági viszony, amely miatt a Fidesz semmilyen vezető tisztséget se kaphat az EPP-ben.

Egy éve viszonylag visszhangtalan maradt, hogy Orbán Budapesten fogadta Melonit.

A Fidesz akkor még az EPP teljes jogú tagja volt, az EP-választásra készülve a néppárt nem akart semmilyen nyílt színi konfliktust. Ez csak idén tavasszal a junckeres-sorosos magyarországi plakátokkal változott meg.

Ami most megváltozhat

A mostani fellépéssel Orbán akár ki is kényszerítheti az EPP állásfoglalását. De az is lehet, Orbán úgy érzi, annyira visszaerősödött az európai középjobbon belül, hogy még ezt is megteheti büntetlenül. Mindenesetre Trócsányi László bővítési és szomszédsági biztossá jelölését a következő Európai Bizottságba Orbán és a Fidesz ekként tálalja a nyilvánosságban. (Holott nem kizárt, hogy csak Ursula von der Leyen új EB-elnök ravasz húzásáról van szó: a bizottsági meghallgatásokon az Európai Parlamenttel végezteti el a piszkos munkát, Trócsányi visszavonatását vagy más, súlytalan tisztségre áthelyezését.)

Már Salvini is vállalhatatlan az EPP-nek, a virtigli újfasiszta FdI egyenesen vörös posztó.

Sok jót nem ígér a leplezetlen szimpátiával Európa legszélére sodródni a Fidesznek és Orbánnak.

A himnusz és a KuK

Igazán csak a történet színesítéseképpen érdemes megemlíteni, hogy a Fratelli d’Italia az olasz himnusz kezdő sora. Csak nem egészen két éve hivatalosan is ez az olasz himnusz, amit korábban is neveztek Fratelli d’Italianak. Szövege Goffredo Mameli 1837-es költeménye. A szöveget, aminek zenéjét Michele Novaro szerezte 1847-ben, a köztársaság megalakulásakor, 1946-ban fogadták el az ország ideiglenes nemzeti himnuszának, amit azonban az olasz parlament 2017-ig nem emelt törvényerőre. Ami számunkra érdekes ebben, az az, hogy Mameli költeményét az Osztrák-Magyar Monarchiával szembeni felszabadító háború ihlette, a harcok idején az ellenállók dalaként énekelték. A himnusz az olasz egység dalaként hamar népszerű lett.

A Fidesz törvényt sért

Mint már korábban annyiszor, a Fidesz tegnap is megakadályozta az ellenzéki képviselők által kezdeményezett rendkívüli ülés megtartását, illetve a kezdeményezők által benyújtott határozati javaslat megvitatását.

Az ülésből csak a napirend előtti felszólalások hangzottak el, mivel a fideszes képviselők távollétében nem sikerült elfogadni a napirendet, így az ülést be kellett zárni. Az ellenzéki politikusok az ülésen mindenekelőtt az általuk javasolt napirend tárgyában – a klímavédelem kérdésében – és általában is élesen bírálták a fideszes többség viselkedését, de – mint évek óta rendszeresen – elmulasztották egy döntő szempont megemlítését.

Meg sem említették, hogy a fideszes képviselők viselkedése törvénysértő.

Az Orbán-rendszerben az Országgyűlés működését – szerintem helytelenül, de ez most nem ide tartozik – nemcsak a Házszabály, hanem amellett, sőt annál is inkább külön törvény, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény szabályozza. Ez kimondja, hogy az országgyűlési képviselők általában kötelesek az Országgyűlés ülésein és azon belül különösen a szavazásokon részt venni:
28. §(1) A képviselő joga és kötelessége, hogy kezdeményezően részt vegyen az Országgyűlés munkájában, elősegítse annak eredményes működését. Kötelessége részt venni az Országgyűlés ülésein, továbbá annak az országgyűlési bizottságnak az ülésein, amelynek tagja.

(2) A képviselő az Országgyűlés szavazásain köteles jelen lenni.”

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy minden képviselőnek minden ülésen folyamatosan jelen kell lenniük. Azt azonban igen, hogy az Országgyűlés munkájának egészét tekintve a képviselők számottevő részének úgy jelen kell lennie, hogy az ülésen tárgyalt témákhoz kellő számú képviselő hozzá tudjon szólni, ismerve a témához egyébként hozzászóló más képviselők elhangzott véleményét is. Hosszú távon a magyar Országgyűlésben és más országok parlamentjeiben kialakul az a jelenléti arány, amely a parlamenteket működőképessé teszi. Kiváltképp jelen kell lenniük a képviselőknek a szavazásokon, mert csak ez biztosítja, hogy a szavazási eredmények valóban megvalósítsák a választók parlamenti képviseletét.
Az Országgyűlés tevékenységét, a napirend alakítását természetszerűen a többség szabja meg. A többség bizalmából működő kormány nyújtja be általában a törvényeket, és a többség dönt arról is, hogy napirendre kerüljenek-e a nem a kormány, hanem egyes képviselők által tett törvényjavaslatok és határozati javaslatok. Ez az általános szabály, melyhez képest a demokratikus parlamentarizmus alkalmazza a kisebbség, vagyis a többséghez nem tartozó képviselők fontos jogosítványait, mint a kérdés és az interpelláció – melyek tárgyát a kérdező képviselő szabja meg –, illetve a rendkívüli ülés és a vizsgáló bizottság is, amelyek a képviselők kisebbségének – nálunk egyötödének – kezdeményezésére is kötelezően meg kell tartani illetve fel kell állítani.
Nálunk ezt is az országgyűlési törvény mondja ki, a rendkívüli ülés tekintetében a következőképpen:

35. §(1) A köztársasági elnök, a Kormány vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni. A kérelemben az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni. A házelnöknek lehetőleg a javasolt, de legkésőbb az azt követő nyolc napon belüli időpontra kell az Országgyűlést összehívnia.”

Természetesen bármely parlamenti aktus esetében elképzelhető, hogy annak sértő, például mások méltóságát sértő vagy mást igaztalanul vádló tartalma miatt az ellen egyes képviselők vagy akár a képviselők egy szélesebb köre, netán egyes képviselőcsoportok egésze távollétével tiltakozik. Ezt nevezzük a politikában bojkottnak, ami legitim politikai eszköz. Alkalmazhatja akár az ellenzék a kormánnyal, akár a kormánypárti frakció(k) az ellenzékkel szemben.
A mostani esetben azonban arról van szó, hogy a kormánytöbbség évről-évre minden alkalommal bojkottálja az ellenzék által kezdeményezett rendkívüli parlamenti üléseket, és ezzel egy, a törvényben meghatározott képviselői jogosítványt gyakorlatilag megszüntet. Ez pedig súlyos törvénysértés. (Csak azért nem beszélek alkotmánysértésről, mert Magyarországnak 2012 óta nincs alkotmánya, az ún. Alaptörvény nem az, a kormány mindenkori szándékaihoz igazított rendszeres módosításai mutatják, hogy a kormányon levők sem tekintik annak.) A Fidesz újra meg újra elmagyarázza, hogy képviselői testületileg maradnak távol, mert nem vesznek részt az ellenzék „kampányakciójában”, de hát ez nem alkotmányos érv, hiszen a rendkívüli ülés összehívásával mint képviselői joggal a képviselőknek, köztük az ellenzéki képviselőknek joguk van élni, függetlenül attól, hogy mit gondol azok tartalmáról vagy akár kampánybéli funkciójáról a fideszes többség.

„Épül-szépül” az Orbán-birtok

Nagyobb gödör, de felhúzott falak és tetőzet, készülő lift. Ezt tapasztalta két hónap elteltével Hadházy Ákos, amikor ismét felvételt készített az Orbán család alcsútdobozi titokzatos birtokáról.

Csaknem napra pontosan két hónappal első felvételei után ismét légiképeket készített Hadházy Ákos független képviselő az Orbán család Alcsútdobozon lévő birtokáról, amely sokáig egyszerű majorságként volt ismert. Ezt korábban Mészáros Lőrinc bérelte Orbán Viktor apjának cégétől, a magyarázat szerint mezőgazdasági gépek tárolására. Más jelek, például Nárcisz kutya ott tartózkodása, azt a gyanút kelti, hogy ez a birtok valójában a miniszterelnök családjának lakhelye.

Hadházy júliusban azt tapasztalta, hogy nagy kiterjedésű építkezés zajlik a birtokon. Mostani fényképei jelentős előre haladást rögzítettek a fotók.

„Épülszépül” a vidéki Magyarország, legalábbis a miniszterelnök családjának alcsútdobozi birtokán a földalatti létesítményeik – írta bejegyzésében a képviselő. Majd hozzáteszi: ha Ön hónapok óta keres építőmestert, de nem talál, vigasztalja és töltse el derűvel a tudat, hogy az Orbán-birtokon nem egészen két hónap alatt látványos változások történtek.

A képviselő felsorolja, milyen változást tapasztalt. Ha összevetjük a mostani képeket a július végi állapottal, örömmel láthatjuk: az eddig is óriási gödör (föld alatti épület: bunker?, wellnes részleg?, mélygarázs?, pince??) még nagyobb lett, a korábban alapozott bújócskás részeken pedig állnak a falak és részben bent vannak a gerendák is. Szerencsére lift is lesz, ez látszik az istálló előtti épületből. A kettes számú, egykori cselédszállásra végre felkerült a tető ácsolata és a szigetelés, elkészült a külső vakolat. József nádor (a király helytartója) puritánabb volt – jegyzi meg Hadházy, arra utalva, hogy a majorság egykoron a főrendé volt.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!