Kezdőlap Itthon Oldal 153

Itthon

Vujity Tvrtko államtitkárt kérdez

A sztárriporter Vujity Tvrtko keményen szokta kérdezni az ellenzéki politikusokat. Csak őket, mert az ATV reggeli műsorában csak elvétve mennek el a kormányoldal emberei, s ha olykor-olykor el is mennek, sosem Vujity Tvrtkóval ülnek szembe, így nem tudhatjuk, őket is tudja-e harcosan kérdezni. Ezért is voltam kíváncsi, amikor néhány napja kiderült, hogy Menczer Tamás külügyi államtitkárral ő fog beszélgetni.

Az elmúlt héten többször is elégedetlenkedett azzal, hogy milyen élesek a viták a kormánypárti és ellenzéki politikusok között, miközben a járvány elleni védekezésben szerinte össze kellene fogniuk. Már a Start bevezetőjében némi gúnyolódással fűszerezve vezette fel a témát, így:
Én magam végignéztem a népjóléti bizottság ülését. Ez volt az az ülés, ahol ellenzéki és kormánypárti képviselők szívélyesen barátkoztak, meg is ölelték egymást, kávéval kínálták, együtt pogácsáztak … sem, tehát ez nem történt meg, viszont elhangzott a szégyellje magát, ez felháborító, tönkretették az országot, ócska politikai hangulatkeltés. Kíváncsi voltam én, aki néztem ezt az adást, és az én adófizetői forintomból van ez az egész finanszírozva, hogy biztos jó-e ez például a járványügyi védekezésben.”

Amikor leült Menczerrel szemben, hagyta, hogy az államtitkár a szokásos módon részletesen elmesélje, hogy mennyi védőfelszerelést hoznak be, és kérdésre azt is elmondja, hogy annak csak két százalékát adjuk tovább más országokba, majd a végén rátért a beharangozott témára:

Utolsó fél percünk van. Engedje meg nekem, hogy egy személyes megjegyzést tegyek. Én néztem a népjóléti bizottság ülését. Annak a vitának Ön is részese volt. Láttam a szavakat például a Demokratikus Koalíció képviselőjétől, és az Ön válaszát is láttam. Repkedtek a szégyellje magát, felháborító, újra szégyellje magát szavak, és én adófizető állampolgárként úgy éreztem, hogy nézem, és ezt én finanszírozom.
Egy ilyen járványügyben hogy gondolja, nem lenne jobb valamilyen módon összefogni. És nyilván mindig a másik oldal a hibás, de nem lenne jobb példát mutatni a politikusoknak?”
Menczer válasza így hangzott: „Ne haragudjon, Ön rossz embernek címzi a kérdését. Ezt a kérdést a Demokratikus Koalíció képviselőjének kell föltenni, aki megtámadta azt a tiszti főorvost, aki hónapok óta irányítja a védekezést, és reggeltől estig dolgozik. Rossz helyre címzi a kérdést.”
Vujity pedig nem kérdezett vissza, hanem megnyugodva zárta le a dolgot: „Én pedig biztosíthatom Önt, hogy egyáltalán nem haragszom.

Pedig lett volna miért visszakérdeznie.

Az ATV felvételéből tudjuk, hogy mit is mondott a két szereplő. Varga Zoltántól, a népjóléti bizottság DK-s tagjától a következőt rögzítette a kamera:

Tisztelt Tiszti Főorvosnő! Én szeretném figyelmeztetni, hogy Ön egy olyan útra lépett, amikor szemmel láthatóan Ön most próbálja kiszolgálni a politikát.”

A képviselő szavaiban semmilyen durvaság vagy akár illetlenség nincs, szabatosan megfogalmaz egy olyan bírálatot, amely – ha figyelembe vesszük, ahogy a tiszti főorvos a Pesti úti idősotthon ügyében valóban részt vett egy nyilvánvalóan politikai célzatú kampányban – megalapozottnak tűnik. Semmivel sem ment túl azon, ami egy ellenzéki képviselő feladata egy többpárti parlamentben. És mit válaszolt az államtitkár? Lássuk ismét, amit a kamera rögzített:

Ön egy szégyen. Ön, ha egy napig csinálná csak azt, amit a főorvos asszony hónapok óta, végelgyengülésben térden járva könyörögne irgalomért.”

Ez bizony érdemi válasz helyett durva sértegetés. Saját elmondása szerint Vujity Tvrtko is látta a felvételt, akkor pedig vissza kellett volna erre kérdeznie, de nem tette. (Hogy nem volt idő visszakérdezni, az nem érv, hiszen ő osztja be az interjú idejét.)

Jól láthatóan kiszolgálta a kormányoldalt: az államtitkár hosszasan beszélhetett arról, amiről beszélni akart, és nem kérdezett vissza az elfogadhatatlan válaszra.

Két megjegyzés kívánkozik a végére.
Az egyik: ahogy az országgyűlési képviselők munkáját az adófizető állampolgárok fizetik, köztük Vujity Tvrtko, úgy az ő munkáját mint az ATV műsorvezetőjéét mi, tévénézők fizetjük, amikor a kábelhálózatoknak a műsorokért fizetünk.
A másik megjegyzésem az ellenzék feladatára vonatkozik. Elterjedt hiedelem, sokszor halljuk ellenzéki politikusoktól is, hogy a járvány idején mindenkinek össze kell fognia, nincs itt az ideje annak, hogy az ellenzék a kormányt bírálja. Ez félreértés. Összefogniuk azoknak kell, akik cselekvő pozícióban vannak. A kormánynak és az önkormányzatoknak, köztük az ellenzéki vezetésűeknek is valóban össze kell fogniuk, és úgy tűnik, az ellenzéki pártok által vezetett önkormányzatok erre törekednek. A kormány mintha kevésbé igyekezne összefogni az ellenzéki vezetésű önkormányzatokkal, amire éppen a Pesti úti idősotthon ügye az egyik legjobb példa.

Ami viszont a parlamenti ellenzék képviselőit, frakcióit illeti, nekik nem feladatuk valamiféle összefogás, hiszen nincsenek cselekvő helyzetben. Nekik arra van módjuk, hogy helyeseljenek, ha a kormány helyesen cselekszik, ugyanakkor kötelességük bírálni, ha helytelenül.

Nekem úgy tűnik, hogy ezt teszik.
Nekünk, választóknak jár az, hogy az ellenzéki képviselők mindig, a járvány idején is véleményt alkossanak a kormány tevékenységéről és ismertessék azt velünk, legyen az akár pozitív, akár negatív vélemény. Ha a politikai újságíró ezt kifogásolja, akkor nem érti, hogy mi az ellenzék dolga.

Reggeli vírusjelentés – 2020. május 04. hétfő

Magyarországon 3035 regisztrált megbetegedést és 11 újabb halálesetet jelentettek, így összesen 351-re nőtt az új koronavírus halálos áldozatainak a száma. A hajnali összesítés alapján az új megbetegedettek a világban 163 ezerrel növekedtek, azaz 3.348.568 igazolt megbetegedést regisztráltak. 

Budapesten regisztrálták a fertőzöttek majdnem 50%-át, összesen 1484 fertőzöttet tartanak nyilván. A főváros után Pest megye (401 fertőzött), és Fejér megye (304 fertőzött)  a legfertőzöttebb gócpont.

Az Egyesült Államokban  több mint 1.158 ezer fertőzöttet tartanak nyilván, Spanyolországban majdnem 217 ezer koronavírusos emberről tudtak, Olaszországban pedig 210 ezer, míg a franciáknál 168 ezer, a németeknél 165 ezer, Nagy Britanniában pedig 187 ezer fölé emelkedett a számuk.

  • 3035-re nőtt Magyarországon a beazonosított fertőzöttek és az elhunytak száma 351-re emelkedett 
  • A ma reggeli  járvány világhelyzet: igazoltan fertőzöttek: 3.511.146 elhunytak: 247.587  felgyógyultak: 1.128.092

Orbán Viktor számoljon el

Kétszáznegyvennegyedik alkalommal kongatja a harangokat  Ujhelyi István az Magyar Szocialista Párt  Európai Parlamenti képviselője aki a magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadta, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire.

„Az jár nekünk! – így szokott érvelni Orbán Viktor, amikor rendszerint az európai uniós forrásokról beszél. Nem véletlen ez a kisgömböc tempó, a miniszterelnök ugyanis szereti azt hinni, hogy nem csak az adófizetők pénze, de az uniós támogatások is valójában az ő tulajdonát képezik, ő rendelkezik felettük, azok nem holmi közösségi vagyon részei. „Ne mi nyerjük a legtöbbet” – ha még emlékszik valaki az ős-mondatra. Azóta persze sok minden történt, felcsúti gázszerelő-barátból gazdasági csoda lett, sógorok és komák halmoztak fel milliárdokat, kastélyokat, fél-Balatont.

A koronavírus elleni védekezés során is jól látszik, hogy az egyébként fontos és felelős döntések árnyékában kicsinyes politikai és egyszerű tolvajszándék is meghúzódik: a csata zajában még a bajtárs kezéről is leveszik az órát, ha kell a karjával együtt.

A világjárvány kezelésére az Európai Unió eddig soha nem látott mértékű pénzeket szabadított fel, ha úgy tetszik unortodox megoldásokhoz nyúlt és nyitott meg korábban elérhetetlen összegeket. Jómagam legalább tizenkét olyan eszközt mutattam be az elmúlt hetekben, amelyekkel a magyar kormány – ha akarna – élhetne a védekezés során, egyik ilyen a korábbi fejlesztési programokra szánt pénzek lehetséges átcsoportosítása.

A Fidesz dönthetne például úgy, hogy félreteszi a nemzeti kastélyprogramra szánt közel kétmilliárdos összeget és a

NER-kompatibilis kastélyok ingyen-felújítása helyett mondjuk az állás nélkül maradt dolgozók bérkiegészítésére vagy más szociális támogatásra fordítja a pénzt.

Hasonlóképp átcsoportosíthatná a kormány a Miniszterelnökségnél lévő, közel tizenhárom-milliárd forintos keretet a kommunikációs költések helyett mondjuk lélegeztető-gépek, vagy orvostechnikai eszközök, például tesztek vásárlására. Az bizonyos, hogy Orbánék hozzányúlnak a felszabadított uniós keretekhez (szükségük van forrásra, csak az Uniónak nem akarják megköszönni), de a sunyizásukból arra lehet következtetni, hogy politikai-családi-baráti alapon bizony válogatni fognak.

A Fidesz eddigi maffia-rutinját ismerve teljességgel logikus, hogy a kockás papíron esetleg már jó előre a haveri körnek ígért uniós pénzeket csak azért sem fordítják védekezésre, helyette majd inkább azokhoz nyúlnak, amelyek másoknak, elsősorban ellenzéki önkormányzatoknak, közösségeknek fáj. Amolyan nemzetiegyüttműködés jelleggel.

Az elmúlt napokban egy internetes szavazást tartottam a képviselői oldalamon, ahol az érdeklődők 5 olyan uniós projekt forrásairól dönthettek jelképesen, amelyek (például a hivatkozott kastély-program) az EU-nak köszönhetően most az eredeti céltól eltérően a védekezésre fordíthatóak.

Több mint huszonkétezer szavazat érkezett tizennégy nap alatt és alig néhány voks volt csupán, amely ne a koronavírus elleni intézkedésekre fordította volna ezeket a pénzeket. A magyar emberek tehát ezt akarják.

A magyar embereknek pedig igenis joga van beleszólni, hogy mire költik a pénzüket: ezek a források ugyanis nem Orbán Viktor vagy humánperselyeinek a személyes vagyona, hanem mindannyiunké. Jogunk van beleszólni, különösen a jelenlegi helyzetben.

Felszólítom tehát a kormányfőt és érintett minisztereit, hogy haladéktalanul számoljanak el az átcsoportosítható forrásokkal, tételesen mutassák be, hogy mely projektek forrásait hajlandóak az eredeti kiírástól eltérően a magyar emberek fizikai és szociális biztonságára költeni! Jogunk van tudni, hogy ebben a helyzetben mi a fontosabb a számukra: saját személyes továbbgazdagodásuk vagy Magyarország és a magyar emberek élete!

Egy kis történelemhamisítás

Az M1 kormánytelevízió élőben közvetítette az orbáni országgyűlés ünnepi ülését. Ennek az internetes közvetítéshez képest a kényelmi előnyön kívül volt egy másik „előnye” is: a kormánytelevízió az esemény előtt és után mint „szakértővel” kommentáltatta azt a fideszes Nézőpont Intézet vezetőjével, Mráz Ágoston Sámuel bérpolitológussal. Tanulságos volt, hiszen Mráz szolgálatkészen hamisította meg a történelmet.

Amikor a riporter azt kérdezte tőle, hogy milyen szimbolikus elemei voltak a harminc évvel ezelőtti alakuló ülésnek, a bérpolitológus egyszerűen hallgatott arról, hogy ott beszédet mondott Varga Béla, az egykori Nemzetgyűlés elnöke, illetve Vörös Vince, az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja. Mráz ezzel azt tagadta el, hogy az 1990-es alakuláskor az új demokráciát létrehozó politikai osztály konszenzussal az 1944 és 1947 közötti demokratikus, többpártrendszerű időszakkal vállalt folytonosságot.
Márpedig ez ellentétes a Fidesz mai történelemképével, amely az 1944 március 19. és 1990. május 2. közötti korszakot megkülönböztetés nélkül utasítja el, és az 1944 március 19. előtti helyzettel, tehát a Horthy-korszakkal vállal folytonosságot. A kettő nem fér össze, hiszen az 1944 és 1947 közötti demokratikus magyar kísérlet is a Horthy-rendszer elutasításából indult ki.
Figyelemre méltó elem volt Mráz kommentárjában az is, ahogy az 1990-ben létrejött magyar parlamentarizmus „antalli” elemeként beszélt az azonnali kérdések intézményéről, holott 1990-ben csak az interpelláció és a kérdés intézményét vezették be, a brit példát követő azonnali kérdés csak az 1994 őszi új házszabállyal került be a magyar parlamenti gyakorlatba.

Ez nem egyszerű pontatlanság, hanem hamisítás. 

Azért az, mert Mráz elkeni a fontos történelmi tényt, hogy 1994 őszén, az akkori MSZP–SZDSZ kétharmados többség kezdeményezésére, de az akkori ellenzékkel közösen szövegezve jött létre új házszabály. Ez az új házszabály a mindenkori, akár egyharmadot sem elérő parlamenti kisebbségnek jelentős jogosítványokat adott, mint a parlamenti vizsgálóbizottság, parlamenti vitanap és rendkívüli parlamenti ülés kezdeményezése, vagy akár az azonnali kérdés, amelyre a miniszterek és maga a miniszterelnök személyesen válaszolni kötelesek.
Az ünnepi ülés után ismét a bérpolitológus Mrázt kérdezte a riporter, aki az ellenzéki frakciók távolmaradását úgy értékelte, hogy azok a népszuverenitás eszméjét tagadták meg ezzel, hiszen a fideszes többség ezen a rendezvényen a népszuverenitás visszavételéről emlékezett meg.
Az ellenzéki frakciók világosan megindokolták a politikai nyilatkozat plenáris ülésen folyt vitájában, hogy miért maradnak távol az ünnepi ülésről. Ennek érzékeltetésére történelmi példát hozok fel. Kisgyerek voltam a Rákosi-korszakban, de már láthattam, hogy hogyan vonultatott fel az a rendszer katonai díszszemléken 1848-as egyenruhába öltöztetett huszárokat, hogy önmagát, a modern diktatúrát az 1848-as forradalom és szabadságharc örökösének tüntesse fel, nem takarékoskodva a függetlenségi hivatkozásokkal. Valami hasonló történik most az Orbán-rendszerben:

azok, akik új önkényuralmat építettek fel, magukat az 1989-90-es demokratikus újrakezdés folytatóiként állítják be, miközben a valóságban ugyanúgy felszámolták a harmadik köztársaságot, ahogy Rákosiék felszámolták az 1848-as hagyományhoz visszatérő másodikat.

Ez a nagy történelemhamisítás nemcsak a szolgálatkész bérpolitológus Mráz, de az egész fideszes vezetés műve, Áderrel, Orbánnal, Kövérrel az élen, akik ezt a rendezvényt kitalálták és végigcsinálták. Ehhez nem voltak partnerek az ellenzéki frakciók, és helyesen tették.

Reggeli vírusjelentés – 2020. május 03. vasárnap

Magyarországon 2998 regisztrált megbetegedést és 5 újabb halálesetet jelentettek, így összesen 340-re nőtt az új koronavírus halálos áldozatainak a száma. A hajnali összesítés alapján az új megbetegedettek a világban 84 ezerrel növekedtek, azaz 3.348.568 igazolt megbetegedést regisztráltak. 

Budapesten regisztrálták a fertőzöttek 50%-át, összesen 1473 fertőzöttet tartanak nyilván. A főváros után Pest megye (400 fertőzött), és Fejér megye (300 fertőzött)  a legfertőzöttebb gócpont.

Az Egyesült Államokban  több mint 1.133 ezer fertőzöttet tartanak nyilván, Spanyolországban majdnem 216 ezer koronavírusos emberről tudtak, Olaszországban pedig 209 ezer, míg a franciáknál 168 ezer, a németeknél 164 ezer, Nagy Britanniában pedig 183 ezer fölé emelkedett a számuk.

  • 2998-ra nőtt Magyarországon a beazonosított fertőzöttek és az elhunytak száma 340-re emelkedett 
  • A ma reggeli  járvány világhelyzet: igazoltan fertőzöttek: 3.342.437 elhunytak: 243.941  felgyógyultak: 1.096.000

Ki van igazán lent?

Igazi mai magyar történet következik. Kezdem az előzményekkel. A járvány kezdetén a miniszterelnök ugyan azt állította, hogy fel vagyunk készülve védőeszközökkel, a tények azonban az ellenkezőjét mutatták.

Persze, nemcsak nálunk, hiszen olyan gazdag országokban, mint Nagy-Britannia vagy az Egyesült Államok sem volt elegendő védőfelszerelés a kórházakban, Németországban háziorvosok maguk gyártottak illetve gyártattak maszkokat, védőruhákat és így tovább. De nálunk a háziorvosok heteken át nem jutnak hozzá védőfelszereléshez. A kormány ezért hozzálátott azok beszerzéséhez Kínából és máshonnan, ahonnan csak lehet, és ez rendben is volna.

Csakhogy Orbán miniszterelnök a repülőtéren filmezteti magát a szállítmányokkal, Szijjártó külügyminiszter diadaljelentéseket ad elő a parlamentben a beszerzett mennyiségről, ami már legalábbis furcsa.

Ahogy a Rákosi-korszakban a filmhíradó számolt be arról, hogy a szövetkezetekben betakarították a termést, mintha ez esemény volna, s nem magától értetődő dolog. Az orvosok – ha nem is a kórházakban, de háziorvosi és szakrendelőkben – még mindig a védőfelszerelések hiányára panaszkodnak. Mi sem természetesebb, hogy az ellenzéki parlamenti képviselő – adott esetben Szabó Tímea – ezt számon kéri a kormányon.
A tévéhíradókban nemcsak arról tudósítanak, hogy mennyi maszkot és egyebet kapunk, hanem arról is, hogy mennyit adunk. Nem mindig szállító repülőgépeket mutatnak, hanem olykor kamionokat, amelyekből hol Erdélyben, hol valahol a Nyugat-Balkánon vagy éppen Moldovában pakolják ki a magyar állam által ajándékozott védőfelszereléseket. Szijjártó ezzel is eldicsekszik a parlamentben. Abból is hírt csináltak, hogy immár a Vatikánnak is maszkokat adott a magyar állam.
Szabó Tímea képviselő azt teszi szóvá, hogy a magyar állam másoknak ajándékoz, miközben Magyarországon az orvosok nincsenek megfelelően ellátva, nem is beszélve a magánemberekről, akik nem vagy csak aránytalanul drágán jutnak hozzá. De idáig el sem jut a felszólalásában: már akkor kitapsolják a fideszes képviselők, amikor még csak ott tart, hogy Kolozs meg Kovászna megyét megemlíti. A fideszes politikusok és az egész fideszes média a legalávalóbb módon támadja őt napokon keresztül.
Előző jegyzetemben (Kitapsolva, április 21.)) azért védtem meg őt, amit ő a Párbeszéd frakcióvezetőjeként nem mondott, én viszont gondolok és írok.

Szerintem ugyanis nem dolga a magyar államnak, hogy akár Észak-Macedóniába, akár Erdélybe védőfelszerelést szállítson, a dúsgazdag Vatikánról nem is beszélve.

De ezt én gondolom és írom, nem pedig Szabó Tímea. Muszáj hozzátenni: Szijjártó azt is elmondta az Országgyűlésben, hogy a behozott védőeszközöknek a határon túli magyaroknak, nyugat-balkáni országoknak és a Vatikánnak továbbadott mennyisége a behozottnak mindössze 2 százalékát teszi ki. Ez viszont azt jelenti, hogy itt valójában szimbolikus akcióról van szó. Ez ugyanis kevés ahhoz, hogy bármely kedvezményezett ország vagy régió számára megoldja a védőeszközökkel való ellátást, ha máshonnan nem jut hozzá elegendőhöz. Nem, ez nem több annak demonstrálásánál, hogy a magyar állam magához közel állónak tekinti a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarokat, a befolyása alá vonni kívánt nyugat-balkáni országokat és a keresztény világegyházhoz.
Szabó Tímeát balszerencséjére az alávaló támadásokkal szemben Marius Gabriel Lazurca, Románia budapesti nagykövete is védelmébe vette a budapesti diplomaták közötti információcserében. Nem foglalt a nagykövet állást azzal kapcsolatban, amit a megtámadott képviselő mondott, csak a támadásokkal szemben fejezte ki vele a szolidaritását. Itt jutunk el a tulajdonképpeni történethez.

Szijjártó külügyminiszter a román nagykövet szolidaritási üzenetére reagálva Facebook-oldalán támadta meg Szabó Tímeát és az egész ellenzéket. „Ennél valószínűleg nincs lejjebb” – hangzott jegyzetének címe, és ez nem a Szabó elleni támadásokra vonatkozott, hanem arra, hogy a román nagykövet fejezi ki vele szolidaritását.

Olyasmiért támadja Szabót, amiért korrekt módon legfeljebb engem támadhatna az írásaim alapján: „Szabó Tímea szerint tehát baj, hogy az erdélyi és székelyföldi magyarok maszkokat és védőruhákat kaptak az anyaországtól. A román nagykövetnek pedig tetszik, hogy vannak pártok a magyar országgyűlésben, amelyek így gondolkodnak. Megdöbbentő a román nagykövet nyilvánvalóan hazug hisztériakeltése, de ennél sokkal szégyenteljesebb az, hogy a magyar ellenzék és a román nagykövet közös platformra kerültek a határon túli magyarokkal szemben.”
Nos, az utóbbi mondatot már velem kapcsolatban sem mondhatná, és ez a lényeg. Senki a magyar ellenzékben a határon túli magyarokat nem támadja, nem utasítja el, nem tagadja meg. Nemcsak Szabó Tímea nem, de én sem, és senki sem. Senki sem vitatja, hogy a magyar államnak támogatnia kell őket abban, hogy élhessenek kollektív kisebbségi jogaikkal, hogy legyenek magyar iskoláik, színházaik, újságjaik, rádiójuk, hogy magyarként élhessenek szülőföldjükön teljes életet.

Amit – és itt csak a magam nevében beszélek – vitatok, helytelenítek, az az Orbán-kormánynak a határon túli magyar kisebbségekkel kapcsolatos politikája.

Ismét csak a magam nevében: mint már sokszor megírtam, nem helyeslem a kedvezményes honosítást, más néven a letelepedés nélküli kettős állampolgárságot, a határon túliaknak felkínált választójogot. Csak a rend kedvéért: Szabó Tímea pártja, a Párbeszéd nem kifogásolja azt. (Az MSZP, az LMP és a Jobbik sem, és annak idején az Együtt sem.) Mellesleg – Szlovákiától és Ukrajnától eltérően – Románia sem kifogásolja, már csak azért sem, mert Románia is ugyanilyen módon kínált fel állampolgárságot és választójogot az Ukrajnában és Moldovában élő románoknak illetve moldovánoknak. Én elvi alapon ezt ugyanúgy helytelennek tartom, mint amikor az Orbán-kormány teszi. Azt is gondolom és írom továbbá, hogy

a kisebbségi közösségek magyar oktatásának, kultúrájának támogatása feladata a magyar államnak, gazdasági vállalkozásaik, lakásépítésük, futballakadémiáik támogatása viszont nem, és a járvány elleni védőeszközök is ebbe az utóbbi körbe tartoznak.

Szijjártó a következőkkel zárja jegyzetét: „Tegyük tehát világossá, hogy a magyar ellenzék – Szabó Tímeával a soraiban – és a román nagykövet is kristálytisztán értse: a határon túl élő magyarok a magyar nemzet részét képezik, ezért mi a jövőben is pontosan úgy fogjuk őket segíteni, mint ahogy tettük eddig is. Mert a határon túli magyarok számíthatnak a kormányra. A román nagykövet pedig az ellenzékre.”

Mi ebben a szörnyű?

Az, hogy Szijjártó számára az, hogy valakit esetleg a román nagykövet vesz védelmébe, az a magyar nemzettel való szembenállásnak, a magyar nemzet elárulásának tekintendő.

Mert Románia – partnerünk az Európai Unióban és szövetségesünk a NATO-ban – ellenség.

Nem véletlenül tiltotta meg Szijjártó a magyar diplomatáknak, hogy megjelenjenek a román külképviseletek által december 1-i nemzeti ünnepükön adott fogadásukon: ez durván ellenséges gesztus.

Mivel Románia mind az első, mind a második világháború végén velünk szemben a győztesek oldalára állt, és a békeszerződésekben megkapta a történelmi Magyarország területének keleti harmadát lakosságának negyedével, amely negyednek egyharmada (1,7 millió) volt az 1910-es népszámlálás szerint magyar, a magyar nacionalisták számára ellenség volt és ellenség maradt.

Igaz, az

1989-es romániai forradalom évfordulóján Temesvárt Orbán még szövetséget is ajánlott Romániának Brüsszellel szemben, de ezt sem szabad komolyan venni, Romániára az Orbán-rendszer ellenségként gondol.

Szerintem ez az, ami lent van, igazán lent. Merthogy ez az a szemlélet, amely két vesztes világháborúba vitte be Magyarországot, ennek köszönhettük az Isonzót és a Don-kanyart, a deportálásokat és a szovjetunióbeli hadifogságot.

Reggeli vírusjelentés – 2020. május 02. szombat

Magyarországon 2942 regisztrált megbetegedést és 12 újabb halálesetet jelentettek, így összesen 335-re nőtt az új koronavírus halálos áldozatainak a száma. A hajnali összesítés alapján az új megbetegedettek a világban 71 ezerrel növekedtek, azaz 3.348.568 igazolt megbetegedést regisztráltak. 

Budapesten regisztrálták a fertőzöttek 50%-át, összesen 1448 fertőzöttet tartanak nyilván. A főváros után Pest megye (394 fertőzött), és Fejér megye (298 fertőzött)  a legfertőzöttebb gócpont.

Az Egyesült Államokban  több mint 1.103 ezer fertőzöttet tartanak nyilván, Spanyolországban majdnem 213 ezer koronavírusos emberről tudtak, Olaszországban pedig 207 ezer, míg a franciáknál 167 ezer, a németeknél 164 ezer, Nagy Britanniában pedig 178 ezer fölé emelkedett a számuk.

  • 2942-re nőtt Magyarországon a beazonosított fertőzöttek és az elhunytak száma 395-re emelkedett 
  • A ma reggeli  járvány világhelyzet: igazoltan fertőzöttek: 3.348.568 elhunytak: 238.892  felgyógyultak: 1.056.265

Felajánlkozás

Mesterházy Attila, az MSZP országgyűlési képviselője, korábbi elnöke a múlt hétfőn az azonnali kérdések órájában valóságos együttműködési ajánlatot tett Orbán Viktornak.

Jól meg is lepte őt, amikor az első két percben azt hangsúlyozta, hogy

„… mindenkinek azért kell szurkolnia Magyarországon – bármennyire is mást gondolunk különböző kérdésekről a politikában –, hogy önök sikeresen kezeljék ezt a válságot.

Mindjárt hozzá is tette: „itt van az ország előtt és előttünk egy lehetőség, hogy újratervezzük a magyar gazdaságot, újratervezzük Magyarországot is, hiszen fontos az, hogy Magyarország versenyképesebben – és ez a második szempontom – kerüljön ki ebből a válságból.
Tehát magyarul, az önellátás és egy új gazdasági szerkezet lehet az, ami ezt a helyzetet segíti Magyarországon is kezelni”.
Második, egyperces „kérdésében” felvetette Orbánnak:

Nem tudom, gondolkodott-e a miniszterelnök úr azon, hogy esetleg Magyarországon létrehozzunk egy „jövő bizottságát” vagy bármi hasonlót, ami valamilyen keretet adna annak a gondolkodásnak, amiről miniszterelnök úr is beszélt, nevezetesen a tudományos élet, a politikai élet, az érdekképviseletek bevonásával egy 20-30 éves távlatban, a kockázatokat is elemezve esetleg egy ilyen bizottság keretein belül lehetne talán konszenzusra is jutni.

Mi ezzel a baj? Hát nem helyénvaló-e, hogy kormánypárti és ellenzéki politikusok, felülemelkedve szembenállásukon, az ország javát igyekezzenek szolgálni?
Mesterházy csak

azt hagyja figyelmen kívül, hogy Magyarországon nem egy demokrácia kormánypártja és ellenzéke áll szemben egymással politikai partnerként, hanem egy önkényuralmi rendszer hatalomgyakorlói és az általuk elnyomottak szembenállásáról van szó.

Orbán ennek az önkényuralmi rendszernek a feje, megszemélyesítője és első számú működtetője.
Rendszerének azonban az a sajátossága, hogy – különféle külpolitikai és legitimitási megfontolásokból – a demokratikus látszatok fenntartása mellett működteti.

Az olyan konszenzus-törekvésnek, amellyel az Országgyűlésben Mesterházy előállt, demokráciában van helye.

Ha viszont valaki az önkényuralmi rendszer parlamentjében áll ezzel elő, akkor megerősíti azt a látszatot, hogy itt még demokrácia van, s ezzel Orbán rendszerét erősíti. Mesterházy nem buta ember, neki ezt tudnia kell.
Mesterházy, aki több mint két évtizede politizál, ötödik ciklusát tölti a parlamentben, már az Orbán-kormány idején volt az MSZP frakcióvezetője, jól kell ismernie a Orbán politikáját, és tudnia kell, hogy Orbán Európa-politikája, társadalompolitikája, gazdaságpolitikája alapvető kérdésekben összeegyeztethetetlen a baloldaléval. Nem részletkérdésekben, hanem az ország jövőjére vonatkozó elképzelésekben. Miféle konszenzust képzel e kétféle politika között?

Nem Mesterházy az első az MSZP-ben, aki ilyen szándékot nyilvánosan megfogalmaz.

Sőt, Hiller István nem szándékot, hanem tényt ismertetett a nyilvánossággal tavaly decemberben az Azonnali portálon majd az ATV Egyenes beszédjében. Megtudtuk tőle, hogy a országgyűlési alelnökként rendszeresen részt vesz Orbánnal egy „fórumon”, ahol „az országunkat hosszabb távon érintő ügyekről” elmondja a véleményét. Minderről a nyilvánosság először ebből a két interjúból, Hiller odavetett megjegyzéséből értesült.
Hiller sem buta ember, neki is tudnia kell, hogy milyen viszonyok vannak Magyarországon. Egy demokratikus rendszerben egy szociáldemokrata és egy kereszténydemokrata, egy liberális és egy zöld politikus barátkozhat egymással, kicserélhetik véleményüket, lehetnek közös kezdeményezéseik, mert mindketten ugyanannak a demokratikus politikai rendszernek részvevői, még ha politikai versenytársak is, és mást gondolnak a politika kívánatos irányáról.
Orbán és Hiller, Orbán és Mesterházy helyzete azonban – legalábbis remélem – alapjaiban más. Orbán egy önkényuralmi rendszer épít és működtet Magyarországon, Hiller és Mesterházy pedig – legalábbis remélem – szemben áll ezzel az önkényuralmi rendszerrel, és akkor nem ülhetnek együtt egy, az ország jövőjéről cseverésző „fórumban” vagy „bizottságban”.
Vagy nem is állnak szemben vele?

Kövér

Egykor még képviselőként jelen voltam az Országgyűlés plenáris ülésén, amikor Orbán Viktor és Kövér László először hazaárulózta le az ellenzéket. Az 1998-2002-es ciklusban történt, az első Orbán-kormány idején.

Kövér László azt találta mondani a Demokrata című nyomtatványnak adott interjúban, hogy

„A hazai ellenzék nem a magyar nemzet része, hanem ennek a világelitnek a komprádor alakulata. Ilyen értelemben semmiben sem különböznek Rákosi Mátyástól vagy Gerő Ernőtől”,

igazában nem mondott újat. Amióta Orbán Viktor 2002-ben „a haza nem lehet ellenzékben” mondatával önmagával és híveivel azonosította a hazát, a vele szembeállókat pedig kirekesztette a nemzetből, ez végigvonul a Fidesz retorikáján.

Logikusan következik ez abból, hogy

a Fidesz nem politikai partnernek és versenytársnak tekinti az ellenzéki pártokat,

hanem elnyomandó, leküzdendő ellenségnek, akinek újbóli pozícióba kerülését minden eszközzel meg kell akadályozni.

Miután pedig mára kiteljesedett az a fideszes világkép, amely a nyugati demokráciák világát egészében tekinti a magyar nemzettel, annak (általa megfogalmazott és képviselt) törekvéseivel szemben állónak, számára veszélyesnek, az ellenzéket mint ennek a nyugati világnak ügynökét állítja be.
Amikor Gulyás Gergelynél rákérdeztek erre a mondatra, Gulyás azt volt képes állítani, hogy „a házelnök rendkívül visszafogottan beszél az ellenzékről ahhoz képest, hogy az ellenzék hogyan beszél a kormányról. Az ellenzéki pártok szerinte azzal töltötték az elmúlt heteket, hogy Brüsszelbe jártak feljelentgetni.”
Azért érdemes ezt felidézni, hogy lássuk:

Kövér a Fidesz-elit közös álláspontját mondta interjújában, miközben az ő fogalmazása nem szemrehányó volt, mint Gulyásé, hanem kirekesztő.

Gulyás úgy tett, mintha elvárná az ellenzéktől, hogy másképp viselkedjék, míg Kövér – hasonlóan Orbánhoz – az ellenzék alapvonásaként tekint erre.

De mit is gondoljunk a brüsszeli „feljelentgetésről”?

Az egykori liberális Fidesz még a többi demokratikus párthoz hasonlóan a rendszerváltás utáni Magyarországot a nyugati világ részének tekintette, amely közös értékekre épül, s e közös érték fölötte állnak az egyes államok közötti különbségeknek. Abban a felfogásban tüntetett például a Fidesz Tibet ügyében a kínai nagykövetségnél. A mai Fidesz másképp gondolkodik, elutasítja a „demokrácia exportját”. Külpolitikáját nem értékek, hanem általa megfogalmazott nemzetállami érdekek alapján alakítja, s aki a nyugati demokráciák közös értékeit számon kérve bírálja őt akár itthon, akár Brüsszelben, az a szemében ma már áruló, aki ezzel kívül kerül a magyar nemzeten.
Tegyük hozzá: Kövér nyugodtan megteheti, hogy így beszél.

Az ellenzéki politikusok morognak egy sort egy ilyen mondat után, majd hétfő délben beülnek a plenáris ülésre, az ülést vezető Kövér megjelenésekor tisztelettudóan fölállnak, ahogy azt a fideszes házszabály előírja, majd hozzákezdenek a napirend előtti felszólalásokhoz, „elnök úrnak” szólítva Kövért, aki kitagadta őket.

(Gyurcsány az egyetlen, aki parlamenti megszólalásaiban következetesen mellőzi az elnök megszólítását.)
Gondolom, ezután is ezt teszik majd, és ezzel bizony azt ismerik el, hogy amit Kövér mond, az egyfajta, legitim módon mondható vélemény.

Reggeli vírusjelentés – 2020. május 01. péntek

Magyarországon 2863 regisztrált megbetegedést és 11 újabb halálesetet jelentettek, így összesen 323-re nőtt az új koronavírus halálos áldozatainak a száma. A hajnali összesítés alapján az új megbetegedettek a világban 77 ezerrel növekedtek, azaz 3.277.500 igazolt megbetegedést regisztráltak. 

Budapesten regisztrálták a fertőzöttek 50%-át, összesen 1408 fertőzöttet tartanak nyilván. A főváros után Pest megye (380 fertőzött), és Fejér megye (296 fertőzött), Komárom-Esztergom megye (110 fertőzött), Zala megye (108 fertőzött) a legfertőzöttebb gócpontok.

Az Egyesült Államokban  több mint 1.039 ezer fertőzöttet tartanak nyilván, Spanyolországban majdnem 236 ezer koronavírusos emberről tudtak, Olaszországban pedig 203 ezer, míg a franciáknál 166 ezer, a németeknél 161 ezer, Nagy Britanniában pedig 166 ezer fölé emelkedett a számuk.

  • 2863-ra nőtt Magyarországon a beazonosított fertőzöttek és az elhunytak száma 323-ra emelkedett 
  • A ma reggeli  járvány világhelyzet: igazoltan fertőzöttek: 3.277.500 elhunytak: 233.056  felgyógyultak: 1.009.908

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!