Hasznos Archives » Oldal 32 a 82-ből » Független Hírügynökség

Szlovéniát is bevette Csányi

FüHü

-

2020-01-08

Szlovénia negyedik bankját vette meg az OTP. Ezzel 12 országban lesz jelen a bankcsoport. Akár Szlovéniában, akár a térségben, de Ázsiában is vizsgálódik további vásárlásokért – mondta Csányi Sándor.

Lezárta a tavaly bejelentett felvásárlást az OTP Csoport, amellyel megveszi Szlovénia negyedik legnagyobb pénzintézetét, az SKB Bankot (egész pontosan 99,73 százalékát), valamint a hozzá tartozó SKB Leasing és SKB Leasing Select 100 százalékát. A pénzintézetnek 244 ezer ügyfele, 54 bankfiókja és 83 ATM-je van. Alkalmazottainak száma 900.

A felek nem árulnak el semmit a vételárról. Tekintettel arra, hogy egy teljes pénzügyi csoportot vett meg az OTP, szlovén sajtóforrások átszámítva

bőven százmilliárd forintnak megfelelő vételárat valószínűsítenek.

Az SKB az OTP első szlovéniai befektetése, de organikus növekedést és akár további felvásárlásokat is terveznek – hangsúlyozta a bejelentéskor Ljubljanában Csányi Sándor elnök-vezérigazgató. Jelenleg (mérlegfőösszege alapján) a negyedik legnagyobb szlovén pénzintézet részesedése mintegy 8 százalék. Csányi elmondása szerint hosszú távon 25-30 százalékos piaci részesedést szeretnének, amit további felvásárlásokkal érhetnek el. Az OTP emellett érdeklődik az ázsiai piac iránt is.

Anita Stojcevska, az SKB Bank vezérigazgatója elmondta: tavaly az első kilenc hónapban 30 százalékkal több, 45,7 millió euró nettó profitot értek el az előző év azonos időszakához képest, ezt kiemelkedően jó eredménynek nevezte. A bankfiókok számát nem tervezik növelni, inkább a digitális csatornákon erősítenek.

Az SKB Bank vezetése helyi marad, arculata azonban azonnal megváltozott: átvette az OTP zöld színű logóját és színvilágát. Erre azért is szükség volt, mert az SKB eddig a francia Societé Generale csoporthoz tartozott, amely azonban az elmúlt években kivonult a térségből. Az OTP a mostanival együtt a hatodik egységet vette át a franciáktól a dél-európai régióban.

Ezzel az OTP 12 országra terjesztette ki jelenlétét. Igaz, ez eggyel csökkenni fog, ha lesz vevője a szlovák egységnek, amelyet el kíván adni az OTP.

Szerelőhiány miatt lelépnek a Gázőrzők

FüHü

-

2017-10-10

0

Felbontja kényelmi szolgáltatása, a Gázőrzők szerződéseit a Főgáz. Az erről szóló értesítést a fűtési szezonban közölte ügyfeleivel a cég. Ezzel újabb területen érezteti hatását a munkaerőhiány: nincs elég gázszerelő, akik elvégezzék az átalánydíjas készülékkarbantartást.

Október elején arról értesítette ügyfeleit a Főgáz Zrt., hogy a hónap végén felmondják a Gázőrzők nevű szolgáltatást, és ebben a hónapban már nem is fogadnak el karbantartási megrendelést. Ezzel több ezer Főgáz-ügyfélnél nem végzik el a konvektorok éves karbantartását a fűtési szezon elején. Bár a Főgáz-tulajdonos Nemzeti Közművek Zrt. arról tájékoztatta a fuhu.hu-t, hogy előzetesen tájékoztatták az érintetteket, ennek nincs nyoma semmilyen kommunikációban és ügyfél-levelekben.

A Gázőrzők nevű kényelmi szolgáltatást 2009. elején vezette be a Főgáz: ennek keretében havi (kategóriától függő) 1000-1300 forint befizetése ellenében évente egyszer elvégezték a fűtőkészülékek karbantartását. (Átlagos esetekben az ilyen felülvizsgálat ára nagyjából megegyezett az éves 15 ezer forint körüli Gázőrzők-díjjal.) A munkát a Főgázzal szerződött szerelőknél lehetett megrendelni, előzetes időpont-egyeztetéssel.

A szerződés felbontásáról értesítő – a múlt héten kézbesített – levélben nem ad magyarázatot a szolgáltatás megszüntetésére. Az ügyfélszolgálaton annyit mondtak el, hogy kevés a gázszerelő,

képtelenek voltak a megbeszélt időpontban elvégezni

a megrendelt munkákat, vagyis a Főgáz által elvárt színvonalat nem tudták tartani.

A szerződések számát se a Főgáz, se az NKM nem árulta el. Utóbbi csak annyit közölt, hogy új szerződést 2015 óta nem kötöttek, a meglévőket mondják fel most.

A befizetett – és fel nem használt – átalánydíjakkal az év végéig számol el a Főgáz.

Álmodik a nyomor: a pénzügyminiszter 3%-os inflációt jósol

ki

-

2023-03-09

0

Álmodik a nyomor: a pénzügyminiszter 3%-os inflációt jósol

Varga Mihály szerint jövőre jelentősen mérséklődhet a jelenleg 25%-os infláció, és jövő nyárra ez lemehet 3%-ra. Az infláció fő okának a földgáz árának növekedését nevezte a pénzügyminiszter, aki épp ezért reménykedik abban, hogy az áremelkedés mértéke jelentősen csökken. Statisztikai szempontból ez úgy jöhet ki, hogy az idei nagyon magas alaphoz képest már csak 3% lesz az emelkedés. Csakhogy nem kizárólag az energiaárak okozzák az inflációt Magyarországon hanem az élelmiszer árak is!

Azt sem vehetjük biztosra, hogy a földgáz ára nem lesz magasabb 2024-ben mint az idén, mert Kína és India növekvő fogyasztása miatt verseny alakul ki a globális piacon, ahol még mindig az eladók vannak előnyösebb helyzetben. Az élelmiszerárak esetében pedig teljes a bizonytalanság: senki sem tudja, hogy mikor áll le az árak emelkedése. A 3%-os infláció 2024-re ezért sokkal inkább vágyálom mint reális előrejelzés.

Félmillió vendégmunkás jöhet

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki éppúgy a kereskedelmi kamarában beszélt mint Varga Mihály pénzügyminiszter, elmondta, hogy a gazdasági növekedéshez több energia és több munkaerő kell. Félmillió új munkavállalóra van szükség Magyarországon, jórészük vendégmunkás lehet. Nagy Márton hangsúlyozta, hogy Magyarország elérheti korábbi célját: 2030-ban az uniós átlag 90%-át produkálja. Ez válasz volt Matolcsy Györgynek, aki azt állította parlamenti beszédében, hogy a magyar gazdaság utat veszített 2021-ben, ezért a felzárkózás az Európai Unió fejlettebb államaihoz immár illúzió. Ugyanezeket a húrokat pengette Parragh László is. A kereskedelmi kamara elnöke szerint már nem Ausztria utolérése a realitás hanem az, hogy Románia is megelőz bennünket. Matolcsy György beszédére reagálva a kereskedelmi kamara elnöke kijelentette:

”lehet egyszerre nyomni a gázt és a féket, de csak akkor, ha egy ember csinálja”.

Ez nyílt utalás Orbán Viktor meghatározó szerepére. Matolcsy azt mondta, hogy

“a Nemzeti Bank a féket nyomta, a kormány a gázt. Ezért van infláció.”

A külső megfigyelő csak a zavart látja az erőben: Orbán Viktor döntésére vár mindenki, mert az alvezérek különböző elképzeléseit valahogy szinkronba kellene hozni egymással. Csakhogy ehhez csoda kellene: ezért kórusban énekelheti a nemzeti együttműködés rendszerének vezérkara Leonard Cohen dalát : waiting for the miracle to Come – a csodára várva…

Még a koronavírus sem csökkenti drasztikusan az ingatlanpiaci árakat

FüHü

-

2020-07-16

0

Még a koronavírus sem csökkenti drasztikusan az ingatlanpiaci árakat

Az ingatlanpiaci árak hosszú évek óta tartó dráguló tendenciájának ugyan egy időre vége, de a feltornázott árak továbbra is toronymagasan állnak. Már a tavalyi évben elkezdett mérséklődni az áremelkedés, mely idővel stagnálásba vagy éppen kis mértékű csökkenésbe csapott át, de árzuhanásról a mai napig nem beszélhetünk.

Eddig úgy tűnik, hogy még a koronavírus sem tudja olcsóbbá tenni a hazai ingatlanpiacot.

A családi házak piaca lelassult

Valamennyi településen országszerte idén csak stagnálást figyelhettünk meg. Így van ez a debreceni, kecskeméti és nyíregyházi házak esetében is.

Debrecenben és Kecskeméten 2020-ban végig 360 ezer Ft/m² körül, Nyíregyházán pedig 230 ezer Ft/m² körül mozogtak a családi házak átlagárai.

Az Ingatlannet.hu által vizsgált megyeszékhelyek közül Szeged, Eger és Miskolc eladói házai ugyan drágultak még az idén, de csak kis lépésekkel – átlagosan 5-10 százalékkal – haladtak előre. Ennek eredményeképpen májusban a szegedi házakat 360 ezer Ft/m²-es, az egrieket 300 ezer Ft/m²-es, a miskolciakat pedig 230 ezer Ft/m²-es átlagáron kínálták eladásra.

Hazánk megyeszékhelyeinek családi házai közül voltak olyanok is, melyek januárról májusra olcsóbbá váltak. Ilyen például Budapest és Pécs.

A fővárosban 550 ezer Ft/m²-ről 540 ezer Ft/m²-re, Pécsen pedig 280 ezer Ft/m²-ről 270 ezer Ft/m²-re csökkent a házak átlagos négyzetméter ára az elmúlt öt hónapban.

A lakáspiaci árak is csak stagnálnak

A családi házakhoz képest a téglalakások még jobban behúzták a kéziféket árváltozás szempontjából. A vizsgált megyeszékhelyek között nem volt olyan, melynek téglalakásai májusban alacsonyabb átlagáron kerültek volna eladásra mint januárban. Tehát úgy tűnik, hogy a lakáspiacra sem volt eddig nagy hatással a koronavírus.

Az elemzés alapján drágulók között is csak ketten voltak. Budapesten négyzetméterenként átlagosan 20 ezer forinttal többet, tehát 840 ezer forintot kellett fizetni a téglalakások egyetlen négyzetméteréért. A fővároshoz hasonlóan Eger eladó lakásainak téglaépítéses típusai is dráguló fázisban voltak még, négyzetméterenként 30 ezer forinttal, 530 ezer Ft/m²-re emelkedett az átlagáruk.

Azonban a legtöbb helyen idén már csak stagnáltak az lakáspiaci árak. Debrecen, Kecskemét és Nyíregyháza mellett Szeged, Pécs és Miskolc lakáspiaci árai is megragadtak egy szinten. Pontosabban: Debrecenben a téglalakások 2020-as átlagára 540 ezer Ft/m², Kecskeméten és Szegeden 480 ezer Ft/m², Pécsen 410 ezer Ft/m², Nyíregyházán és Miskolcon pedig 330-340 ezer Ft/m² körül alakult.

Ahol biztosan nem fognak csökkenni az árak

Van az ingatlanpiacnak egy szegmense, ahol idén nyáron nagy valószínűséggel nem lesznek olcsóbbak az ingatlanok. Ezek pedig nem mások, mint a nyaralók, illetve az üdülőhelyek.

A korábban nagy népszerűségnek örvendő nyaralók, hétvégi házak most újra felkapottak lettek. A koronavírus lecsengése után, a karanténból kiszabadulva az emberek számára vonzónak tűnik a zöld övezet. Ennek köszönhetően meg is nőtt a kereslet a ritkán lakott területeken, szemben a főváros belső kerületeivel. Így a vidéki településeken és az olyan nyaraló övezetekben, mint a Balaton partja vagy a Velencei-tó, nem várható drasztikus áresés a közeljövőben.

Az OECD is óvatosságra inti a kormányt

Bak Mihály

-

2018-05-30

0

A gazdaságpolitikai fordulatot sejttető Varga-nyilatkozattal összhangban óvatosságra inti a kormányt az OECD. A nemzetközi szervezet sem lát négy százalékos növekedést jövőre.

Felfelé módosította a magyar gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzését a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). A párizsi székhelyű OECD az eddigi 3,9 százalékról 4,6 százalékra emelte idei magyar GDP-növekedési előrejelzését, a 2019-as becslést pedig 2,8 százalékról 3,6 százalékra. (Az Európai Bizottság idén 4, jövőre pedig 3,2 százalékos növekedéssel számol.)

A magyar kormány legújabb, az Európai Bizottságnak átadott prognózisa szerint idén 4,3, jövőre pedig 4,1 százalékos lehet a hazai össztermék (GDP) bővülésének üteme, és a további évekre (2022-ig) is a 4 százalékos sáv feletti adattal számol konvergencia-programjában. Ebben pedig óriásberuházások, béremelések tervei találhatók.

Ezt a rendkívül optimista, a legtöbb elemző által kétségbe volt kormányzati előrejelzést látszik visszavonni a Pénzügyminisztérium. Legalábbis Varga Mihály a Bloombergnek adott nyilatkozatában – noha óvatosan fogalmazva – lényegében arról beszélt, hogy ezek az értékek nem biztos, hogy teljesülnek (a gazdasági növekedés „ingadozhat” – fogalmazott).

Az OECD szerint a gazdasági növekedés motorja továbbra is a belső kereslet marad. Ennek komoly béremelésekkel megtámogatott fenntarthatósága iránt is vannak kétségek szakemberek szerint.

Az OECD

felhívja a figyelmet a gazdaság túlfűtöttségének kockázatára,

miután a monetáris és a fiskális politika továbbra is növekedést támogató, s az Európai Bizottsághoz hasonlóan anticiklikus gazdaságpolitikát javasol. Ez magyarul azt jelenti, hogy mind a forint kamatával, mind a költségvetési eszközökkel „rátesznek egy lapáttal” az amúgy is gyarapodóban lévő gazdaságra, amely ezzel túllendül az egészséges növekedési mértéken. Ez pedig nagyobb visszaesést eredményezhet.

Az OECD éppen azt javasolja, amit most Varga bejelentett:

a hiányt és ezzel az államadósságot kellene csökkenteni.

Az infláció az OECD szerint 2019-re elérheti a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos célértékét, az alacsonyabb inflációs várakozások fenntartásához az elemzők szerint kamatok emelésére lenne szükség. Ez egyébként a magyar gazdaság sebezhetőségének ismeretében mostanában már szóba került, de az MNB kitart a nagyon alacsony kamat mellett.

Miért nincs 40 milliárd a Velencei tóra?

Kenderessy Milán

-

2021-08-11

0

Miért nincs 40 milliárd a Velencei tóra?

A tó vízszintje minden negatív rekordot megdöntött: jelenleg 53 centiméterrel alacsonyabb mint amikor vészhelyzet címen a kormányzatnak be kellene avatkoznia. Készült is egy 40 milliárd forintos előterjesztés, melyet a Szijjártó Pétert által vezetett bizottság még jóváhagyott, de a kormány nem fogadta el mondván erre most nincs pénz. Vajon miért?

Mesterterv a Velencei tó megszerzésére

Négy strandot bezártak, az ingatlanok értéke csökken. Az éttermek és más vállalkozások tulajdonosainál már megjelentek azok az öltönyös fiatalemberek, akik pártunkat és kormányunkat képviselik. Visszautasíthatatlan ajánlattal jönnek ebben a nehéz helyzetben: hajlandók fél vagy inkább negyedáron megvásárolni az éttermet vagy más vállakozást vagy ingatlant. Persze vissza lehet utasítani az ajánlatot, de akkor jöhet az adóhivatal. Közben pedig a vállakozás vagy az ingatlan értéke folyamatosan csökken hiszen ki akar ilyesmit egy fürdőhelyen, ahol nincs elég víz?!

Ha viszont pártunk és kormányunk hű oligarchái megszerzik az értékes partmenti ingatlanokat, akkor a kormány gyorsan találhat 40 milliárdot, hogy megmentse a Velencei tavat. Ha a mieink vannak a nyeregben, akkor már nemzeti értékről van szó, ezt pedig nem szabad veszni hagyni!

Akkor aztán megindulhat a tó feltöltése, és persze az építkezések a parton, melyek immár a hatalom kasszáját gyarapítják.

A nemzeti együttműködés rendszere remekül bizonyítja ezúttal is, hogy a válság helyzetet is megfelelően tudja kezelni: milliárdokat nyer ott, ahol a kisvállalkozók és ingatlantulajdonosok életük munkájának értelmét veszítik el.

Veszik a népek az állampapírt, mint a cukrot, de ennek ára lesz

Bak Mihály

-

2019-06-12

1

Veszik a népek az állampapírt, mint a cukrot, de ennek ára lesz

Soha ennyi állampapírt nem vásárolt a lakosság ennyi idő alatt, mint az új szuperkötvényből: 529 milliárdot. Ennek azonban ára van: jövőre több kamatot fizet az államkassza.

Minden idők rekordját állította be a Magyar Állampapír Plusz (MÁP): egy hét alatt – az első kibocsátás öt napján – 529 milliárd forintért vettek belőle – mondta Varga Mihály. A pénzügyminiszter szavaiból kiderül, hogy ezzel 8060 milliárdra nőtt a lakosság kezében lévő állampapírok értéke (vagyis az első hat hónap növekményét nagyjából ez a papír fedte le). A terv az, hogy négy év múlva 11 ezer milliárd összegben a lakosság finanszírozza az államadósságot.

Mindent visz

A MÁP sikere nem véletlen: ennyire kedvező és fix kamat semmilyen nem kockázatos pénzügyi termékkel se érhető el – legalábbis ameddig az infláció nem hág magasabbra. Addig az öt év alatt kapható több, mint 27 százalék hozam verhetetlennek látszik, ráadásul menet közben is kivehető a pénz semmilyen, vagy egészen minimális veszteséggel. Erről részletesen írtunk itt.

Több kamatkiadás, kevesebb adóbevétel

A pénzügyminiszter elmondta, hogy az új állampapír nemcsak a magyar emberek számára előnyös, hanem Magyarország stabilitását is erősíti. Ez valóban így van, de ennek ára van a költségvetés számára. A jövő évi büdzsé tervezete alapján a PM pár évnyi csökkenés után ismét növekvő (ezermilliárdot megint átlépő) kamatkiadással számol az államadósság finanszírozására kibocsátott állampapírok után.

Ezen belül a lakosságnak szánt termékekre 341 milliárdot szánnak, ami közel duplája a 2018-asnak. Ami azt valószínűsíti, hogy általában a kamatok növekedésével kalkulálnak a PM-ben amellett, hogy látványos felfutást várnak a magánszemélyek megtakarításainak e módon lekötésében.

S mindezek mellett a mostantól kibocsátott ilyen állampapírok, köztük mindenek előtt a MÁP esetében a 15 százalékos kamatadót se vasalja be a kormány. Vagyis ez tovább növeli ennek vonzó voltát, és még többe kerül a közös kasszának.

Orbán és a kínai pénz

ki

-

2023-06-05

0

A kínai kapcsolat és a kínai kölcsön. No, meg a kínai jelzálog. Az Új Selyemút sem vezet kormánynak nyújtott kölcsönhöz, Matolcsy ugyan barát, de nem annyira.

A magyar miniszterelnök a Karmelita kolostorban az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank főnökével tárgyalt. A Csin Licsün elnökkel folytatott megbeszélésről szokás szerint ezúttal sem derült ki semmi. Havasi Bertalan csakis annyit közölt, hogy a tanácskozáson részt vett Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is. Aki nem is oly rég még a Nemzeti Bankban Matolcsy György alelnöke és jobbkeze volt. Aztán Orbán Viktortól kérte Matolcsy helyét, és ezért repült a Nemzeti Bankból. Orbán Viktor gazdaságpolitikai tanácsadója lett, majd a választások után megalakult kormányban megkapta a gazdaságfejlesztési miniszter posztját. Ez szépen hangzik, de Nagy Márton tulajdonképp válság menedzser: működtetnie kell a nemzeti együttműködés rendszerét uniós euró milliárdok nélkül!

Orbán Viktor azt szokta mondani, ha nem kapunk pénzt az Európai Uniótól, akkor majd adnak a kínaiak. Csakugyan?

Mit kapott Matolcsy Pekingben?

A Nemzeti Bank jelenlegi elnöke még az ellenzéki időszakban elvitte Orbán Viktort Kínába, ahol úgy fogadták az addig Kína ellenes húrokat pengető magyar politikust mint a jövő emberét. Orbán Viktor bizonyított is: a Kína ellenesség ma már a múlt, Peking immár a nagy testvér, akihez támogatásért lehet fordulni. Orbán Viktor már realizálta, amit Johannes Hahn uniós biztos így fogalmazott meg:

”Ez a brüsszeli bizottság nem ad pénzt a magyar kormánynak, mert nem lát őszinte változtatási szándékot.”

20 milliárd euró a tét. Ezért Orbán Viktor Pekingbe küldte Matolcsy Györgyöt, hogy érdeklődjön a kínai pénzek iránt. Hidegzuhany. A kínaiak udvarias mosollyal közölték, hogy kormányokat nem támogatnak csak egyedi beruházásokat. Az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankot épp e célból hozta létre Kína 2016-ban 100 milliárd dolláros alaptőkével.

Mindez az Új Selyemút program finanszírozásához kell. Ide tartozik például a Budapest- Belgrád vasút. A probléma az, hogy a kínaiak a beruházási hitelekhez gyakran jelzálogot kérnek. Ha az adós nem fizet, akkor az infrastruktúra egy része kínai kézre jut. Pireusz kikötője Görögországban jó példa erre. Ma a kikötő nagy része kínai kézen van, és a kiindulópontja az Új Selyemútnak Európában. Washington óva inti valamennyi NATO szövetségesét az Új Selyemút programtól. Legutóbb Giorgia Meloni olasz miniszterelnök asszony jelezte a kilépését ebből a kínai tervből. Giorgia Meloni lett volna Orbán Viktor nagy európai szövetségese az Európai Unió tervezett átalakításához. Minthogy Olaszország több mint 200 milliárd eurót kapott az Európai Uniótól, Meloni kétszer is meggondolja, hogy úgy járjon mint Orbán Viktor. Ehelyett Meloni miniszterelnök asszony szépen beállt a sorba, fő gazdasági tanácsadója, az elődje, Mario Draghi, aki az atlanti együttműködés elszánt híve.

Orbán Viktor pedig barátok és pénz nélkül maradt…

Hat százalékkal növekszik a magyar gazdaság?

Polonius

-

2021-07-12

0

Hat százalékkal növekszik a magyar gazdaság?

Viktor Ursulára vár: a brüsszeli bizottság elnökasszonya személyesen adja át a pénzes borítékot a tagállamok vezetőinek. Már csütörtökre várták Ursula von der Leyent, de egyelőre nem jön.

Az Európai Parlamentben négy frakció is azt követelte a Brüsszeli Bizottságtól: ne adjon pénzt a magyar kormánynak amíg az vissza nem vonja a pedofil törvényt, amely a melegeket is érinti – minden alap nélkül.

Orbán nem hátrál és egyelőre nem kap pénzt.

Pénzügyminisztere, aki az Origonak nyilatkozott, igyekszik megnyugtatni a közvéleményt: ha egyetlen cent sem érkezik Brüsszelből, akkor is több mint 6%-al növekszik a magyar gazdaság idén – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter. Aki azután elismeri, hogy másfél év kell a pandémia válság leküzdésére.

Mi lesz az inflációval?

Ez a jegybank dolga – passzolja át a felelősséget a pénzügyminiszter vetélytársának, Matolcsy Györgynek. Aki már meg is kezdte a banki kamatláb emelését, de az infláció nem lanyhul. Túllépett az 5%-on. Varga Mihály szerint csak szezonális jelenségről van szó, az éves infláció Magyarországon szerinte nem haladja majd meg a 4,2%-ot. Ebben sokan kételkedhetnek különösen, mert

az infláció globális jelenség vagyis aligha valószínű, hogy megáll a magyar határnál.

Globális adó ügyben a magyar kormány szembemegy a világgal

Legutóbb a G20 államok bólintottak rá Biden elnök globális társasági adó javaslatára, amely minimum 15%-ban határozza meg a társasági adót. Magyarországon ez jelenleg 9%. Az OECD adó elképzelését 130 állam támogatja, de vannak ellenzői is – köztük Magyarország.

„Az ügy kapcsán a napokban egyeztettünk lengyel kollégámmal, de Írország, Ciprus és Észtország is szövetségesünk az EU-ban. Magyarország nem támogat semmilyen adóemelést, különösen ezt nem, amely vaskos versenyhátrányt jelent nemcsak nekünk, hanem a nálunk működő külföldi cégeknek is. A kérdésben csakis a magyar érdeket tudjuk képviselni, és ez akkoris így lesz, ha az amerikai elnök javaslatával kell szembemennünk!” – mondta Varga Mihály az Origonak.

A közszolgálati német Deutsche Welle ezzel kapcsolatban azt írta, hogy a renitens uniós államok előbb vagy utóbb elfogadják majd a globális társasági adó minimumot – különben szankciókkal kell szembenézniük.

A magyar kormány tehát szembekerülhet mind az USA-val mind Brüsszellel. Nem csoda, hogy Matolcsy György, a jegybank vezére attól tart, hogy a forintot erőteljes nemzetközi támadás érheti a közeli jövőben.

Forbes: Csányi Sándor és agrárbirodalma a csúcson

FüHü

-

2017-09-06

0

Forbes: Csányi Sándor és agrárbirodalma a csúcson

Csányi Sándor és agrárbirodalma vezeti a 25 legnagyobb magyar családi vállalkozás listáját, amelyet a Forbes magazin állított össze; a harmadik alkalommal közölt lista a lap szeptemberi számában jelent meg.

A magazin közleménye szerint a Csányi család tulajdonában lévő Bonafarm csoport, KITE Zrt. és MCS Vágóhíd Zrt. Forbes által becsült cégértéke 113,4 milliárd forint.

A lap összesítése szerint a lista második helyén végzett a Felcsuti Zsolt tulajdonában lévő MPF Holding, amelynek értéke 112,4 milliárd forint.

A tavalyi első helyezett, Bige László és családjához tartozó Nitrogénművek és NZRT-Trade a harmadik helyen áll a Forbes listáján 73,4 milliárd forint cégértékkel.

Hasznos

Szlovénia negyedik bankját vette meg az OTP. Ezzel 12 országban lesz jelen a bankcsoport. Akár Szlovéniában, akár a térségben, de Ázsiában is vizsgálódik további vásárlásokért – mondta Csányi Sándor.

bőven százmilliárd forintnak megfelelő vételárat valószínűsítenek.

képtelenek voltak a megbeszélt időpontban elvégezni

Félmillió vendégmunkás jöhet

Debrecenben és Kecskeméten 2020-ban végig 360 ezer Ft/m² körül, Nyíregyházán pedig 230 ezer Ft/m² körül mozogtak a családi házak átlagárai.

A fővárosban 550 ezer Ft/m²-ről 540 ezer Ft/m²-re, Pécsen pedig 280 ezer Ft/m²-ről 270 ezer Ft/m²-re csökkent a házak átlagos négyzetméter ára az elmúlt öt hónapban.

A gazdaságpolitikai fordulatot sejttető Varga-nyilatkozattal összhangban óvatosságra inti a kormányt az OECD. A nemzetközi szervezet sem lát négy százalékos növekedést jövőre.

felhívja a figyelmet a gazdaság túlfűtöttségének kockázatára,

a hiányt és ezzel az államadósságot kellene csökkenteni.

Mesterterv a Velencei tó megszerzésére

Soha ennyi állampapírt nem vásárolt a lakosság ennyi idő alatt, mint az új szuperkötvényből: 529 milliárdot. Ennek azonban ára van: jövőre több kamatot fizet az államkassza.

Mindent visz

Több kamatkiadás, kevesebb adóbevétel

A kínai kapcsolat és a kínai kölcsön. No, meg a kínai jelzálog. Az Új Selyemút sem vezet kormánynak nyújtott kölcsönhöz, Matolcsy ugyan barát, de nem annyira.

Mit kapott Matolcsy Pekingben?

Viktor Ursulára vár: a brüsszeli bizottság elnökasszonya személyesen adja át a pénzes borítékot a tagállamok vezetőinek. Már csütörtökre várták Ursula von der Leyent, de egyelőre nem jön.

Mi lesz az inflációval?

Globális adó ügyben a magyar kormány szembemegy a világgal

Csányi Sándor és agrárbirodalma vezeti a 25 legnagyobb magyar családi vállalkozás listáját, amelyet a Forbes magazin állított össze; a harmadik alkalommal közölt lista a lap szeptemberi számában jelent meg.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA