A közmeghallgatáson, melyen a CATL kínai vállalat óriási beruházását vitatták meg Felcsútot ajánlották a beruházás helyszínéül. Ez Magyarország jelenleg legnagyobb beruházása, mely akkumulátorokat gyárt majd elektromos autókba.
“Akkumulátor nagyhatalom leszünk” – dicsekedett Szijjártó Péter külügyminiszter. Kétségtelen, hogy a magyar gazdaság jelentős mértékben profitál majd a kínai óriás beruházásból, amely javítja a külkereskedelmi mérleget, melyet az energiaválság alaposan leront. Munkahelyeket biztosít olyan időkben amikor recesszió fenyeget. A kérdés csak az, hogy milyen áron? A szintén Debrecenben építkező BMW már együttműködési megállapodást is kötött a kínaiakkal.
A debreceniek isszák meg a levét az óriási akkumulátor gyár telepítésének
Rendkívüli mértékben károsíthatja a környezetet az akkumulátor gyár, melyet nyilván azért is hoztak Magyarországra a kínaiak, mert tudják: az Európai Unióban itt a leglazább a környezetvédelmi szabályozás. Ha pedig mégiscsak baj lenne, akkor ott van Orbán Viktor kormányzata, amely jó kapcsolatot ápol Pekinggel. Pénzügyi válság esetére pedig számít Peking támogatására. Ennek megfelelően Papp László fideszes polgármester elszántan védelmezte a kínai beruházást, de közben a jelenlevő polgárok kínos kérdéseket tettek fel: mi lesz az ivó vízzel? Milyen zöldség és gyümölcs terem majd e tájon, ha az óriási akkumulátor gyár megkezdi működését? Ezt kiáltotta egy debreceni polgár
Kínában hagyományosan elhanyagolják a környezetvédelmet, mert mindennél fontosabbnak tartják a gazdaság növekedését. A CATL már így is a világpiac legfontosabb szereplője, de a kínaiak az elektromos autózásban be akarnak törni Európába. Megvan hozzá a műszaki hátterük, villamos autóik digitális rendszere igen versenyképes. Ráadásul Kína munkaereje még mindig viszonylag olcsó a teljesítményhez képest. Egyébként ugyanez a helyzet Magyarországon is.
Az Orbán kormányt azért sem izgatja különösebben a forint leértékelése, mert így a magyar munkaerő olcsó marad a külföldiek számára, akik euróban és dollárban számolnak.
A lakosság elégedetlensége teljes mértékben érthető, de a hatalom abban bízhat, hogy Hajdú Bihar megye sziklaszilárdan szavaz Orbán Viktorra. A többség számára eddig a nemzeti együttműködés rendszere szerény életszínvonal emelkedést hozott. Ezt most megeszi az infláció, de ez már egy másik történet.
Nem kis szaktekintélyekkel erősítették a magyar eurócsatlakozást népszavazással nyomatékosítani szándékozók a mozgalmukat: hat volt miniszter, jegybankelnök, szociológus és közgazdász állt ki a Polgári Világ Párt kezdeményezése mellett. Indokaik egy irányba mutatnak. A magyaroknak sincs ellenére az euró bevezetése – ahogy azt egy európai felmérés megmutatta. A fuhu.hu-nak Surányi György és Bod Péter Ákos is elmondta, miért támogatja a kezdeményezést.
Surányi György. MTI Fotó: Marjai János
„A szakmai fenntartásaim ellenére, indokoltnak tartom az ERM II-be lépéssel a Monetáris Unióhoz való csatlakozás előkészítését Magyarország számára” – szögezte le Surányi György volt jegybankelnök. A FüHü által megkeresett nemzetközi hírű bankszakemberről köztudott, hogy soha nem volt lelkes híve a korai, erőltetett ütemű csatlakozásnak az euróövezethez, amit szakmai indokokkal és azzal magyarázott, hogy nincsenek illúziói a monetáris unióval kapcsolatban.
Kiderült, hogy most is vannak fenntartásai, ám úgy látja, hogy kevesebb kockázat van a csatlakozásban, mint a kívül maradásban,
ugyanis, ha kimaradunk az új, formálódó, magasabb szintű európai együttműködésből, akkor könnyen a perifériára, de akár az EU-n kívülre is szorulunk, ami beláthatatlan lenne az ország számára.
A szorosabb együttműködésre a nemzetközi fejlemények sora kényszeríti az EU-t – véli.
A pénzügyi (gazdasági) euróválság mellett a menekültválság, a Brexit és Donald Trump amerikai elnök megválasztása is ennek szükségességét erősíti.
Surányi György határozott meggyőződése, hogy
Magyarországnak az érdeke, hogy részese legyen az uniós integráció elmélyítésének,
és tagja legyen a belső körnek, ami ahhoz is hozzásegítené, hogy maga is formáló erőként játszhasson szerepet. Ennek fényében az euró későbbi bevezetése érdekében a csatlakozás megfontolt előkészítése, az előszobába (az ERM II-be) történő belépés szerinte megnyithatja az utat az EU-integráció első vagy belső köre felé.
A kezdeményezés
Surányi György egyike annak a hat „névnek”, akik a népszavazási kezdeményezés mellé álltak. A lista:
Balázs Péter, közgazdász, Magyarország által delegált európai bizottsági biztos, magyar külügyminiszter;
Bod Péter Ákos, közgazdász, politikus, egyetemi tanár, az MTA doktora, ipari miniszter, jegybankelnök;
Jeszenszky Géza, történész, egyetemi tanár, politikus, diplomata, külügyminiszter;
Kolosi Tamás, szociológus, a szociológiai tudományok doktora, a Tárki alapítója és elnöke, több miniszterelnök tanácsadója:
Mizsei Kálmán, közgazdász, volt ENSZ főtitkár-helyettes, EU különmegbízott;
Surányi György, közgazdász, a közgazdaságtudomány kandidátusa, egyetemi tanár, jegybankelnök, volt miniszterelnöki tanácsadó.
A nemrég alakult új párt, a Polgári Világ közleménye leszögezi: a neves szakemberek az augusztus közepén kiadott Hitvallás Európa mellett című kiáltványt aláírva hitet tettek amellett,
„hogy Magyarország számára sorsfordító jelentőségű az euró bevezetésével a mag-Európához való tartozás deklarálása.”
A Polgári Világ Pártja augusztus 14-én kezdeményezett országos népszavazást az ERM II rendszerbe való belépésről (ami gyakorlatilag az euró bevezetését jelenti). A kiáltvánnyal társadalmi mozgalmat szeretnének elindítani, hogy Magyarország megragadja az utolsó esélyt arra, hogy visszatérjen a még szorosabban egységesülő Európai Unióhoz. Várják a további csatlakozókat is. A párt sorsdöntő jelentőségűnek tartja az európai fősodorhoz való visszatérést, aminek ma az euró mielőbbi bevezetése az eszköze és a szimbóluma.
Bod Péter Ákos: Korán, később vagy még később?
„A mozgalmat nem ismerem különösebben, a vezetőivel nem találkoztam, és nem is vagyok meggyőződve arról, hogy a népszavazás lenne a legjobb eszköz ebben a kérdésben. Nem elemeztem a politikai, taktikai részét, viszont alaposan górcső alá vettem a mögöttes kérdést” – fejtette ki Bod Péter Ákos volt jegybankelnök a FüHünek a népszavazási kezdeményezés támogatásáról.
„A kérdés nem úgy merül fel, hogy akarunk-e, mivel nincs ebben választási lehetőségünk. A kérdés az, hogy mikor: korán, később vagy még később csatlakozunk?”
Ám korán már nem tudunk, mert a hozzánk hasonló helyzetben lévők már beléptek, pedig, ha mi is megtettük volna, igen sok gondot megelőztünk volna magunknak. A feltételek tiszták: ne legyen magas a költségvetési hiány, az államadósság, az infláció és a kamatláb, s ha mindezt betartottuk volna, nem itt tartanánk, ahol – mondta.
Fotó: Wikipedia
Hozzátette: hiába illethető akár jogos bírálatokkal is az euróövezet-beli tagság, nincs alternatívája egy olyan támadható, spekulációnak kitett, ingatag és kockázatot viselő fizetőeszköznek, mint a mi nemzeti valutánk.
„Ma már a feltételek is adottak, tehát innen kezdve már csak politikai döntés kérdése a csatlakozás.”
Bod Péter Ákos azt mondta: „Mi, az aláírók, abban kívánunk segíteni a döntéshozóknak és a lakosságnak, hogy vegyék fontolóra a csatlakozást, fogalmazzák meg a szándékot és hozzák meg a döntést. Lehet, hogy három hét múlva az élet már drámai erővel teszi fel ezt a kérdést. Mert, ha elindul egy olyan vonat…”
Népszerű az euró Magyarországon
Ha lenne népszavazás, az akár sikeres is lehetne, legalábbis kiindulva az Eurobarometer 2017. tavaszi felmérésének az eredményeiből.
A magyarok 57 százaléka ugyanis teljes mellszélességgel támogatja a közös valuta bevezetését, miközben csak 39 százaléka ellenzi,
és 4 százalék nem tud véleményt formálni a kérdésben. Megjegyzendő, hogy az EU egészében a támogatók aránya 10 százalékponttal alacsonyabb, mint nálunk.
Arra a kérdésre, hogy az ország számára előnnyel járna-e a csatlakozás, már kevesebben, de még mindig a megkérdezettek viszonylagos többsége válaszolt igennel (48, 44, illetve 8 százalék volt az igen, nem, nem tudom válaszok megoszlása).
Ezzel együtt is a megkérdezettek 22 százaléka szeretné, ha minél előbb fizethetne euróval Magyarországon, 40 százalék óvatosabb, és bizonyos idő elteltével látná ezt megfelelőnek, míg 22 százalék minél később, 13 százalék pedig soha.
Készen állunk
De a magyarok itt is pesszimisták: a válaszadóknak ugyanis csak a 22 százaléka véli úgy, hogy az ország készen áll a közös valuta bevezetésére, elsöprő többség (74 százalék) szerint nem.
Fotó: Youtube
Pedig szakemberek sora állítja, hogy igenis készen állunk. Köztük Békesi László volt pénzügyminiszter, aki a FüHü-nek adott interjújában leszögezte:
„A feltételeket már most teljesíteni tudnánk,
akár most beléphetnénk az ERM II-be, a csatlakozás előszobájába, a kérdés inkább úgy merül fel, hogy mikor lenne előnyös számunkra a csatlakozás.” A válasz: csakis megfelelő gazdaságpolitika esetén.
De Orbánék bezárkózó, diszkriminatív, a belső tőkeelosztásra támaszkodó gazdaságpolitikája közepette semmi értelme nem lenne, hiszen csakis a teljesítőképességet akadályozná, nem csökkenne a leszakadásunk, nem tudnának nálunk hatni az euróövezet előnyei. Aki nem csatlakozik a többséghez, az marginalizálódni fog, hiszen vége az Orbánék által hirdetett „nemzetek Európájának” – mondta.
Kedvező jelek
A pesszimizmus azért is érdekes, mert a megkérdezettek négyötöde igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy személy szerint képes lesz-e igazodni a nemzeti fizetőeszköz euróval való felváltásához.
Az Eurobarometer felmérése azt is egyértelművé tette, hogy a magyaroknak csak egy részére hatnak a nacionalizmust, sovinizmust, túlzó magyar nemzeti büszkeséget sulykoló szlogenek, frázispuffogtatások:
a válaszadóknak csak a 38 százaléka véli úgy, hogy az euró bevezetésével a hazája elveszíti identitásának egy részét.
Büszkék lehetünk erre az arányra, ugyanis az EU-28-ban 49 százalék válaszolt igennel a kérdésre.
Eurókilátások a régióban
A térség eurót még nem használó országai közül Romániában a legnagyobb az euró bevezetésének támogatása, a kapott 64 százalékos eredmény 7 százalékponttal magasabb, mint a magyar. Horvátországban a lakosok 52, Bulgáriában 50, Lengyelországban pedig 43 százalék szeretne közös európai valutát használni hazájában is. A cseheknél a legalacsonyabb a támogatók aránya, mindösszesen 29 százalékos.
Ennek fényében nem csoda, hogy a románok jelezték, hogy már most készen állnak, s öt éven belül szeretnének is csatlakozni az euróövezethez.
Ám, hogy mennyire bonyolult „lelki” kérdés is a gazdasági mellett a nemzeti valuta elvesztése: a csehek lehetnének a legkiválóbb példa arra, amikor egy ország politikai érdeke felülírja a lakosság álláspontját. Az Emmanuel Macron francia elnök színre lépése óta történtek eredményeként a legfrissebb fejlemények szerint Csehország is hajlik az euró bevezetésére. Igaz, politikai szinten, nem a lakosság nyilvánított ki ilyen véleményt.
Miként Magyarországon sem a lakosság ragaszkodik a forinthoz, hanem a kormány.
Nem jó ötlet az Európai Uniónak az az elképzelése, hogy ársapkát kell húzni az orosz földgáz szállításokra, mert ez elvezethet ahhoz, hogy Moszkva elzárja a földgázt – írja Nagy Márton fejlesztési miniszter a Magyar Nemzetben.
Orbán Viktor gazdasági csodadoktora szerint a jegybankokra, és mindenekelőtt az Európai Központi Bankra vár az a feladat, hogy megoldják az energiakrízist, amely egész Európát fenyegeti. Nagy Márton, aki korábban a Magyar Nemzeti Bank alelnöke volt, úgy véli, hogy energiaválság idején a monetáris és kamatpolitika hatékonysága alacsony. Az energiaárak csökkentésével viszont mérséklődhet az infláció és növekedhet a gazdaság. Emiatt a jegybankokat fel kell hatalmazni arra, hogy beavatkozzanak az energiapiacokon.
“Az Európai Központi Bank így beléphetne az energiapiacra azzal a szándékkal, hogy javítsa a likviditást és interveniáljon. Az energiapiaci beavatkozást egy olyan pénzügyi alap is végezhetné, amelyet a jegybankok finanszíroznának”
– javasolja Nagy Márton, akinek Orbán Viktor kulcsszerepet szán a válság megoldásában.
A háborús gazdaság európai szinten alakult ki, de nekünk lokális szinten kell megoldani
– írja a gazdaság fejlesztési miniszter, aki mintha megfeledkezne arról, hogy az energiaválság jóval az Ukrajna elleni háború előtt megkezdődött!
Kiderült, hogy Európának versengenie kell a fizetőképesebb ázsiai gazdaságokkal az energiaimportért. Vagyis a magyar rezsicsökkentés felett már tavaly ilyenkor megkondult a vészharang, de a választások miatt az Orbán kormány úgy tett mintha nem hallaná meg azt.
Orbán Viktor a Nemzeti Bankkal finanszírozta meg választási kampányát, ezért kellett azután az alapkamatot 11,75%-ra, rekord magasra emelnie a Nemzeti Banknak.
Amely egyáltalán nem lenne képes interveniálni az energiapiacon. Ezért javasolja Nagy Márton, aki közben lelkesen hirdeti a magyar utat, hogy az Európai Központi Bank lépjen a színre. Vagyis Frankfurt segítsen az energiaárak leszorításában. Ezzel az akcióval a magyar kormány semmit sem kockáztatna viszont a nyereségből ő is részesülne miközben tovább hirdeti “a magyar utat”. Félő, hogy az Európai Központi Bank nem csap le Nagy Márton javaslatára, akkor viszont hamarosan kiderül, hogy hova is vezet a magyar út az energia válság idején?!…
Általános szakemberhiány és bérrobbanás közepette az autós szakma partnerséget vár a biztosítóktól. A nettó javítói óradíjak és a költségek közt 50 százalék rés tátong, és még nem látni a végét – mondta a fuhu.hu-nak Gablini Gábor, a Gémosz elnöke. Egy biztosítási alkusz szerint 10-15 százalékkal drágulhat a kgfb a javítói fizetések emelkedése miatt.
Ilyen még nem volt – mondta a fuhu.hu-nak a Gépjármű-márkakereskedők Országos Szövetségének (Gémosz) elnöke, az ismert autókereskedői csoport tulajdonosa, Gablini Gábor arra a jelenségre, hogy mára országos a szerelőhiány. Az elmúlt három évben
a szerviz-létszám 40 százaléka eltűnt.
Keletről nyugatra, onnan a határon kívülre tartanak a szakemberek.
A CLB biztosítási alkusz közölte néhány napja, hogy a kötelező felelősségbiztosításban (kgfb) idén 10-15 százalék tarifaemelkedés várható, amelyben immáron tényező lesz a jelentősen megemelkedett autószerelői fizetések okozta rezsinövekedés.
A biztosítóknak november 2-án kell közzétenniük 2018-as kgfb-díjaikat. S noha a 4,1 milliós gépjármű-állományon belül már csupán 31 százalék kgfb-jének szerződése tartozik a január elsejei évfordulós körbe, a meghirdetett árak kötik őket egész évben.
Ezt elismerve Gablini Gábor arról beszélt, hogy a javítóiparral viszont januárban kezdődnek a tárgyalások a szervízdíjak alakulásáról és ezek beszámításáról a tarifákba. Vagyis most még nem tudható, mekkora javítói drágulással számolnak a biztosítók. Ha nem lesznek mértéktartók, az a fekete-szervizek további térnyerését eredményezheti – derült ki Gablini szavaiból.
Az említett 10-15 százalékos drágulást a legális műhelyek biztosan nem tudják kigazdálkodni – szögezte le Gablini Gábor. Mint mondta, csak idén 25-30 százalékkal növekedtek a bérek. (Jövőre újabb 12 százalékos szakmunkás bérminimum-emelkedés következik.)
A szolgáltatóiparban ugyan hagyományosan sok az élőmunka, ezért magas ennek aránya az összes költségen belül, a legális autójavítóknál ez a ráta 60 százalék fölé növekedett, ami Gablini szerint brutális.
A jelenlegi átlagos rezsióradíj nettó 9-10 ezer forint,
a tényleges költségek 14-16 ezer forint körül alakulnak
– számolt a Gémosz elnöke. Mint mondja, egyre több ügyfél veszi tudomásul, hogy a tisztességes szakmunkát meg kell fizetni, de a jelenlegi bér- és költségrobbanásnak egyelőre nem látják a végét, akár három-négy évig eltarthat. Az autós szakma ezért bízik abban, hogy a biztosítók partnerek lesznek a tarifák alakításakor.
Rekord rekord hátán. Kétszer is új szintet lépett át a forint, áttörve a 337-et az euróval szemben. Ismét előkerült a jegybanki alacsony kamat problémája.
Reggel mindjárt negatív rekordra ébredt a forint. Először 336,3-ra gyengült az euróval szemben, aztán új történelmi mélypontot ért el 337,24-gyel. Most 336,7 körül mozog a kurzus. A dollár 306 forint.
Legutóbb, ha jól követtük a gyarapodó szintlépéseket, szeptemberben érte el az addigi negatív csúcsot, a 335,85-öt.
Az ok ugyanaz, mint az elmúlt hónapokban mindig. Bizonytalanság a világgazdaságban, a lassulás látható jelei, bár ennek megítélésében eltérnek a szakértői vélemények. Vannak, akik szerint látni a fényt az alagút végén. Ennek következtében a jegybankok kamatpolitikája körül is viták vannak. Akörül, hogy a gazdaságok lassulása – Németországban már recessziója – további kamatcsökkentést igényel-e.
A neves hazai befektetési szakember, Zsiday Viktor már szeptemberben kikelt a kamatvágások ellen. Szerinte a valóságban semmi jele olyan átfogó világgazdasági válságnak, aminek láttán ilyen komoly beavatkozásra lenne szükség a gazdaságok serkentése érdekében. Karcolásra adnak morfiumot – érvel. A reálgazdaságra ezek az intézkedések nem nagyon hatnak, talán egy egészen kicsit segítenek, de még jobban belehajszolják a világ megtakarítóit az egyre drágább ingatlanokba és részvényekbe, mivel annak egyszerűen nem marad alternatívája: elrohad a pénzed a bankban, vagy beszállsz valami kockázatos eszközbe – fogalmazott. Például ingatlanba – olcsó a kamat is ehhez -, aminek következtében csak még magasabbra hágnak az árak, ez pedig tovább növeli a vagyoni egyenlőtlenségeket, ami az ökológiai katasztrófa mellett ma a legnagyobb probléma.
Az MNB következetesen kitart a laza, alacsony kamat politikája mellett. Ez azonban beavatkozást követelhet ki.
Hétfőn ismét 320 közelében járt a forint euróárfolyama, a múlt héten többször át is lépte. Sokan kérdezhetik: kell-e félniük a felvett kölcsönök, elsősorban a lakáshitelek miatt? A rövid válasz: bizonyos esetben most nem, de hosszabb időre szólóan nem tudjuk.
Elsősorban a török és az olasz események miatt a múlt héten alapos gyengülést szenvedett el a forint, az euróval szemben pár nap alatt jelentős mértékben 319-320-ig ugrott a ráta, több alkalommal át is lépte a vonalat. Erre két éve nem volt példa.
A háttérről pár napja írtunk: a lényeg az, hogy a forint az úgynevezett feltörekvő országok devizáival van egy csomagban, például a zlotyval, cseh koronával, török lírával, dél-afrikai randdal. Mostanában a török gazdaság mélyrepülése, és az olasz kormány lehetséges összetétele, súlyosan unióellenes irányvonala váltott ki kisebb árfolyamválságot. Az olasz „sztori” ma folytatódik a korábban miniszterelnöknek jelölt politikus visszalépésével.
A forintra azonban erősen hat az is, hogy a tengeren túl javában zajlik az alapkamat emelése több lépcsőben, a hosszabb lejáratú államkötvények hozama viszont máris átlépte a három százalékot, amely komoly vonzerőnek bizonyul a pénzügyi befektetők számára. Különösen olyan országok kárára, amelyekben alacsony, nulla közeli kamat hozamot lehet elérni, és amelyek erősen ki vannak téve a pénzpiaci viharoknak. Ilyen Magyarország is.
Egyes szakértők szerint a piac tesztelte a forintot, az hogyan reagál azután, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden nem csak hogy kiállt a 0,9 százalékos alapkamat mellett, hanem jelét se adja az esetleges felülvizsgálatnak (emelésnek).
Márpedig egyre többen osztják azt a véleményt, hogy három-négy éves távlatban nem tartható ez a ráta anélkül, hogy jelentős tőkevesztés érné az országot (és a forint végzetesen megbillenne). A hazai bankrendszerből a devizahitelek évekkel ezelőtt lényegében kikerültek, ezzel a kockázati tényezővel tehát már nem kell számolni.
Maradt azonban rizikónak az infláció és (részben ezzel is összefüggésben) a kamat.
Az áremelkedés mértéke 2,5 százalék körül ingadozik, de vannak elemzők, amelyek már erre az évre három százalékot várnak.
A kérdés az, hogy mire számítsanak a hosszú évekre nagy összegű tartozást vállalók (az MNB kimutatása szerint a hitelintézetektől felvett ingatlankölcsönök állománya március végén 3068 milliárd forint volt, folyamatos növekedést mutatva)? Mit tegyenek, hogy védjék magukat, amennyire lehet?
A devizahiteleket annak idején három hónaponként változó kamatú (úgynevezett kamatperiódusú) forintkölcsönre váltották át. Magyarországon nem annyira az MNB alapkamata, sokkal inkább a bankok közti kamat, szakszóval a Bubor határozza meg a kölcsönök árazását. Ez a ráta pedig évek alatt lényegében nullára süllyedt, s mivel az államkötvényeket is csökkenő hozammal sikerült kibocsátani, az egy éven belüli kamatperiódusú kölcsönökkel
eddig egyre jobban jártak az emberek.
Csakhogy ebben az évben nálunk is felfelé indult el a hosszú lejáratú állampapírok hozama: januártól az öt és a tíz éveseké is egyaránt nagyjából egy százalékponttal emelkedett. Ha ez fennmarad, előbb-utóbb az MNB-nek be kell avatkoznia. Akkor pedig nőni fog a Bubor, nyomában a banki kamatok is. (A Bubor január óta például a 3-12 havi időszakra már két-háromszorosára nőtt, persze még így is csak 0,2 százalék körül van.)
Igen ám, de minden egy százalékpontnyi kamatemelkedés
a törlesztőrészletek körülbelül nyolc százalékos drágulását
vonja maga után. Könnyű kiszámolni, mit jelent ez egy akár csak 60-70 ezres havi teherre nézve.
A rövid kamatperiódusú (mondjuk hathavi) kölcsönök esetében a kamat – és egyéb indokolt költség – növekedése ilyen gyakorisággal épül be a következő cikluséba. Ezért, érthetően, ezek a legolcsóbb kölcsönök. Minél hosszabb a rögzített időszak, annál nagyobb biztonságot nyújt, hogy nem emelkedhet a törlesztés, de természetesen ez a legdrágább, például tíz évre szólóan körülbelül két százalék a kamatfelár, így az éves kamat most mondjuk 5,5 százalék. (Az MNB hitelszámlálója itt érhető el.)
Az aggódó kérdésre tehát a válasz: minél hosszabb kamatperiódusú hitelt érdemes felvenni sokmilliós kölcsönre. De azt természetesen senki se tudja megmondani, hogy a közeli és középtávú időben esetleg borúsra forduló gazdasági környezet következményei mekkora arányban épülnek be egy csapásra a 3 vagy 5 évenkénti kamatperiódusok letelte után.
Ebben a helyzetben (is) mindenesetre elgondolkodtató, hogy az MNB terve és – ismerve Matolcsy György befolyását Orbán Viktorra – alighanem a kormány programjának is része lehet, hogy minden eddiginél több hitelt szeretnének a gazdaságba önteni. Közte lakásvásárlásra is évente kétszámjegyűen növekvő mennyiséget.
Nem véletlenül nevezik sokan az adóhatóság nehézfegyverzetének az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszert (ekáer). Működésének két és fél éve alatt 65 ezer regisztrált vállalkozás mintegy 29 millió szállítmányának adatait elemezte a hatóság a rendszeren keresztül bonyolított adatszolgáltatáson keresztül.
Az informatikai rendszernek köszönhetően, megfelelő algoritmusok alapján rengeteg féle adatot lehet kiszűrni. Most másfél hónapos országos akcióval erősít a hatóság.
„Mi a magunk részéről örülünk azoknak az intézkedéseknek, amelyek átláthatóbbá teszik a piacot”
– nyilatkozta a FüHünek a durván másfél hónaposra tervezett országos ekáer-ellenőrzés kapcsán Székely Zsolt, a Révész Csoport vezérigazgatója.
Már javában tart – augusztus 1-jén kezdődött és szeptember 20-ig lesz – a fokozott ellenőrzés-sorozat, amelynek keretében a pénzügyőrök az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer) szabályainak betartását vizsgálják, igyekezvén megálljt parancsolni a fiktív és adózatlan áruk kereskedelmének.
Jótékony hatások
Az ekáer-rendszer közvetett előnyei – mondta Székely Zsolt – elsősorban az államháztartási bevételek növekedésében jelentkeznek. Való igaz, az ekáer a gazdaságfehérítés mellett az adóbeszedés hatékonyságát is növeli, amit igazol a költségvetés bevételi adatsora is – írta a minap az MTI.
Csak idén június 30-ig több mint 5,7 milliárd forintnyi tartozást egyenlítettek ki az ekáer szűrőjén fennakadt végrehajtható adótartozást felhalmozó vállalkozások.
Közvetetten a tisztességes piaci szereplők számára is vannak jótékony hatásai a rendszernek, amely segít kiszűrni a nem tisztességes piaci szereplőket – véli Székely Zsolt. Ezt annak ellenére is pozitívnak tartja, hogy a Révész Csoport nem azokkal a vállalkozásokkal akar versenyezni és nem is azokkal versenyez, amelyek – elsősorban áfa-ügyletekkel – az exporttal és/vagy az importtal, például az országból ki sem vitt vagy ide be sem hozott, a piacon meg sem jelenő cukor-, étolaj- vagy gabonaszállítmányokkal machinálnak. Az EKÁER kicsit olyan, mint az elektronikus pénztárgépek bekötése a NAV-hoz – fejtette ki: az adóhatóságnál egy óriási adatbázisba futnak össze az adatok, információk, s bizonyos algoritmusok alapján leszűrnek dolgokat – ez ösztökéli a vendéglátóipari helyeket a forgalom bevitelére a pénztárgépbe.
Ennek analógiája alapján az EKÁER rendszer minimalizálja az egyszerűbb módszerekkel elkövethető bűncselekmények számát. Az EKÁER sok mindenre alkalmas, s kiegészítve egyéb ellenőrzési szisztémákkal – például a Véda kapukkal vagy a HUGO-val – olyan adatok állnak rendelkezésre, amely esetenként a piaci szereplők számára is kifejezetten hasznosak.
Például ha bérbe vesz valaki egy kamiont, s nem fizeti a bérleti díjat, nem tud eltűnni, mint korábban, ma már ugyanis gyorsan a nyomára lehet bukkanni.
Az eredmények számokban
Az ekáer eddigi eredményei alátámasztják a szakember szavait. A rendszer két és fél éve alatt 65 ezer regisztrált vállalkozás mintegy 29 millió szállítmányának adatait elemezték a hivatal szakemberei – ismertette a közelmúltban az MTI-vel a legaktuálisabb számokat Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára.
Csak az idén, az első félévében a NAV munkatársai a közúti ellenőrzések során több mint 10 ezer törvénysértést jegyzőkönyveztek.
A jogszabályokat megszegő vállalkozások összességében előreláthatóan 616 millió forint mulasztási bírsággal számolhatnak. A járőrök több mint 70 esetben bűncselekmény alapos gyanúja miatt kezdeményezték a büntetőeljárást megindítását. Az összességében 1,5 milliárd forintos elkövetési érték jól jelzi a bűntettek súlyosságát. Az ekáer alkalmas arra is, hogy az egészségre káros élelmiszereket kiszűrje. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 33 esetben semmisítette meg a közúti ellenőrzések során kiszúrt, jellemzően igazolatlan eredetű és még állati takarmánynak is alkalmatlan szállítmányokat – említett egy további érdekes adatot az államtitkár.
A kezdetek
Az elején – mint minden új intézkedés – az EKÁER bevezetése sem volt zökkenőmentes, az első három hónapban csak próbaüzemben működött a rendszer, majd több módosítás is történt a szabályozásban. Ugyanakkor Székely Zsolt szerint a rendszer nagyon gyorsan kinőtte a gyerekbetegségeket. A vezérigazgató szerint habár az EKÁER-re kötelezettekre a kezdetekben plusz adminisztratív feladatokat rótt a az új követelményeknek való megfelelés, s ma már ilyen szempontból nem okoz többletterhet, többek közt azért sem, mert bárki választhatja azt az opciót, hogy a megbízójával végeztesse el az ezzel kapcsolatos adminisztrációt.
A példa ragadós
Április 17-én lépett hatályba, Lengyelországban a magyar ekáer alapján kidolgozott lengyel SENT-rendszer, az előírások megszegéséért kiszabott büntetésekre vonatkozó rendelkezések pedig május 1-je óta élnek – számolt be korábban a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete, a NiT Hungary. A SENT-előírások egyes speciális termékkörökre érvényesek, a magyar ekáer-rel ellentétben a tranzit szállításokra is vonatkoznak, és feladatokat rónak a külföldi, így a magyar szállítmányozó cégekre is.
De nem csak a lengyeleknek tetszett meg a magyar szisztéma. Az MTI egy jelentése szerint a szlovák adóhivatal is tervezi alkalmazni az online közúti ellenőrzés új rendszerét.
Az eddig becsültnél később, 2019 közepén éri el az áremelkedés a 3 százalékot. A magyar gazdaságban idén nagy beruházás-növekedés zajlik, de ennek motorja változatlanul a járműipar. Nagy rizikó, hogy uniós támogatások alig érkeznek, a pénzt előlegként a költségvetés fizeti.
Három hónappal későbbre tolta ki a Magyar Nemzeti Bank az úgynevezett inflációs cél elérését. Az árstabilitás mérőszámának tartott 3 százalékos áremelkedési ütem a most nyilvánosságra hozott jelentés szerint 2019 közepére várható.
Az áremelkedés tavaly rekordmélységbe süllyedt, a magas(abb) inflációhoz szokott közvélemény számára szinte értelmezhetetlen 0,4 százalék volt. Idén aztán jelentősen meglódult, először elérte, majd átugrotta a 2 százalékot, az év közepén már 2,6 százalék volt; az év egészére az MNB 2,4 százalékkal számol (a következő két évben 2,5 és 2,9 százalékkal). A tavalyihoz képest jelentősebb áremelkedés elsődleges oka a feldolgozott
élelmiszerek (például a tejtermékek) jól érezhető drágulása és a dohányáruk jövedéki adójának többszöri emelkedése.
Forrás: MNB
A magyar gazdaság tavaly – az uniós támogatások alig csörgedezése következtében – 2 százalékra esett tempóban bővült, az MNB erre az évre 3,6 százalékos ütemmel számol, a rákövetkező években pedig 3,7, majd 3,2 százalékot prognosztizál.
A gazdaság növekedésének elsődleges hajtóereje a belső kereslet magas szintje, aminek egyik tényezője a fogyasztás. A lakosság az átlagosan 10 százalékkal több pénzzel a zsebében lényegesen többet vásárol, mint korábban. Az MNB számaiból is kiderül azonban, hogy a fogyasztás átlagos gyarapodása változatlanul 4-5 százalék, vagyis feleakkora, mint a jövedelmek vásárlóerejének ugrása. Sőt, a jegybank a 2018-ban esedékes újabb minimálbér-emelés ellenére csökkenő mértékű bővülést vár a háztartások fogyasztási kiadásaiban. A magyarázat alighanem a tartós fogyasztási cikkek eladásának nagy mértékű, idén 8 százalék körüli bővülése. Ami pedig a jövedelem csökkenésével párhuzamosan mind kisebb szerepet játszik a lakossági vásárlásokban,
a legszegényebbeknek szinte semmi se jut erre a célra.
A növekedés másik forrása a beruházás. Ez idén jelentős, csaknem 27 százalékkal növekedhet, bár a tavalyi, kétszámjegyű zuhanás után ez várható volt. A befektetések (szó szerinti) motorja az újabb járműipari beruházások-bővítések. Az MNB nem teszi szóvá, amit sok szakértő kifogásol: a magyar gazdaság mindinkább szinte foglyává válik az alapvetően összeszerelő jellegű autóipari gyártásnak, aminek hozzáadott értéke a hazai gazdaság számára nem túlzottan magas.
Az MNB számok nélkül említi meg, hogy az idei (és a jövő évi) költségvetésben igen nagy bizonytalansági tényező az uniós támogatások tényleges felhasználása és kifizetése. A közgazdász tolvajnyelvbe rejtett jelentés azt takarja, hogy az unióból idén eddig alig érkezett pénz, a pályázatok nyerteseit a költségvetésből előlegként fizetik ki. Az MNB a bruttó hazai termék fél százalékára becsüli a lehetséges többletkiadást. Ez nagyjából 1600 milliárd forint. Ha komolyabb viták elhúzódnak, az komoly problémát okozhat.
A veszteségessé vált Mátrai Erőművet eladja a Mészáros-birodalom, de az energetikában őt év múlva a három legnagyobb egyike lenne. Más érdekeltségeiket átalakítják, részben eladják.
A bő egy hónapja megkötött szándéknyilatkozatnak megfelelően a Mészáros Lőrinc birodalmának központi cége, az Opus Global bejelentette, hogy eladják az állami MVM-nek a Mátrai Erőmű Zrt. 72,66 százalékát. Ezzel a többi rész mellé állami kézbe kerül (vissza) az utóbbi időben veszteségessé vált – az ország második legnagyobb – erőműve. A 2017-es megvétel után mostanra kiderült, hogy mégse akkora buli az energiatermelő vállalat. Így a várhatóan 200-300 milliárdos felújítást már közpénzből fogja elvégezni az MVM. A vételár üzleti titok.
A tranzakció bejelentése után több interjú jelent meg Gál Miklóssal, az Opus vezérigazgatójával. Ezekből kiderül, hogy a Mészáros-birodalom nagy arányú átalakítást tervez befektetéseik körében. Ezen belül az energetikai ágban a legnagyobbat. Itt
az energiatermelés helyett a szolgáltatás és az energiakereskedelem a cél.
(Az energiatermelésben elsősorban a napenergia marad. Ennek megfelelően a Mátrai Erőműről leválasztották a meglévő naperőparkokat. Tehát az MVM-es csomag része a Geosol is, amely biomasszát állít elő az erőműnek.)
A hálózatüzemeltetésre akarnak koncentrálni itthon, de a térségben mindenütt.
Gáz- és villamosenergia-szolgáltató társaságokat vennének akár külföldön is.
Az erőműért kapott pénzt erre költenék. Itthon már megszerezték a tiszántúli gázszolgáltatót, a Tigázt, és jövő év végére lezárul a Titász megvételének lezárása. Energiakereskedő társaságuk felépítésében a második negyedévben gyorsulhatnak fel látványosabban az események – mondta Gál. A megújuló energiában elsősorban hazai terveik vannak.
Bár felröppent a hír korábban, hogy az MVM-ügylet keretében megveszik az Émászt, a vezérigazgató most azt mondta, egyelőre nincs fókuszban az áramszolgáltató.
Ambícióik nem szerények. Azt szeretnék, ha
öt év múlva az E.ON és az MVM az Opus lenne a három legjelentősebb energetikai szereplő egyike az országban.
A meglévő teljes vagyonelemeket is érinti az átalakítás. További értékesítéséek is lehetnek, egyfajta ésszerűsítésre törekszenek. Ez már zajlik, az ingatlanos Appeninnt eladták, s megy a CIG Pannónia biztosítóban lévő részesedés leszorítása is 10 százalék alá. Megszüntetnék a kereszttulajdonlásokat, és megszabadulnának minden olyan részedéstől, amelyek eredményére lényegében nincs hatásuk.
A kínai kapcsolat és a kínai kölcsön. No, meg a kínai jelzálog. Az Új Selyemút sem vezet kormánynak nyújtott kölcsönhöz, Matolcsy ugyan barát, de nem annyira.
A magyar miniszterelnök a Karmelita kolostorban az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank főnökével tárgyalt. A Csin Licsün elnökkel folytatott megbeszélésről szokás szerint ezúttal sem derült ki semmi. Havasi Bertalan csakis annyit közölt, hogy a tanácskozáson részt vett Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is. Aki nem is oly rég még a Nemzeti Bankban Matolcsy György alelnöke és jobbkeze volt. Aztán Orbán Viktortól kérte Matolcsy helyét, és ezért repült a Nemzeti Bankból. Orbán Viktor gazdaságpolitikai tanácsadója lett, majd a választások után megalakult kormányban megkapta a gazdaságfejlesztési miniszter posztját. Ez szépen hangzik, de Nagy Márton tulajdonképp válság menedzser: működtetnie kell a nemzeti együttműködés rendszerét uniós euró milliárdok nélkül!
Orbán Viktor azt szokta mondani, ha nem kapunk pénzt az Európai Uniótól, akkor majd adnak a kínaiak. Csakugyan?
Mit kapott Matolcsy Pekingben?
A Nemzeti Bank jelenlegi elnöke még az ellenzéki időszakban elvitte Orbán Viktort Kínába, ahol úgy fogadták az addig Kína ellenes húrokat pengető magyar politikust mint a jövő emberét. Orbán Viktor bizonyított is: a Kína ellenesség ma már a múlt, Peking immár a nagy testvér, akihez támogatásért lehet fordulni. Orbán Viktor már realizálta, amit Johannes Hahn uniós biztos így fogalmazott meg:
”Ez a brüsszeli bizottság nem ad pénzt a magyar kormánynak, mert nem lát őszinte változtatási szándékot.”
20 milliárd euró a tét. Ezért Orbán Viktor Pekingbe küldte Matolcsy Györgyöt, hogy érdeklődjön a kínai pénzek iránt. Hidegzuhany. A kínaiak udvarias mosollyal közölték, hogy kormányokat nem támogatnak csak egyedi beruházásokat. Az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankot épp e célból hozta létre Kína 2016-ban 100 milliárd dolláros alaptőkével.
Mindez az Új Selyemút program finanszírozásához kell. Ide tartozik például a Budapest- Belgrád vasút. A probléma az, hogy a kínaiak a beruházási hitelekhez gyakran jelzálogot kérnek. Ha az adós nem fizet, akkor az infrastruktúra egy része kínai kézre jut. Pireusz kikötője Görögországban jó példa erre. Ma a kikötő nagy része kínai kézen van, és a kiindulópontja az Új Selyemútnak Európában. Washington óva inti valamennyi NATO szövetségesét az Új Selyemút programtól. Legutóbb Giorgia Meloni olasz miniszterelnök asszony jelezte a kilépését ebből a kínai tervből. Giorgia Meloni lett volna Orbán Viktor nagy európai szövetségese az Európai Unió tervezett átalakításához. Minthogy Olaszország több mint 200 milliárd eurót kapott az Európai Uniótól, Meloni kétszer is meggondolja, hogy úgy járjon mint Orbán Viktor. Ehelyett Meloni miniszterelnök asszony szépen beállt a sorba, fő gazdasági tanácsadója, az elődje, Mario Draghi, aki az atlanti együttműködés elszánt híve.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
