Hasznos

Öntik a pénzt a jómódúakra

Nagy siker a kormány szerint a családvédelmi programban kiosztott közel félezer-milliárd forint. Csakhogy ennek nagy részét az amúgy is jómódúak veszik fel támogatott konstrukciókban. Vezet a babaváró kölcsön, amihez azonban szinte csak a legfelső jövedelműek férnek hozzá. Baba pedig nincs több.

Már közel 100 ezer család igényelte a júliusban indult úgynevezett családvédelmi akcióterv valamelyik támogatását – közölte büszkén pénteken az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Az intézkedések közül a babaváró kölcsön és a nagycsaládosok autóvásárlási programja a legnépszerűbb, de sokan élnek az otthonteremtést segítő kedvezményekkel is. Január 1-jén két új elemmel bővül az akcióterv: életbe lép a  nagyszülői GYED és a legalább négygyermekes édesanyák személyi jövedelemadó-mentessége. A kormány a családtámogatások további bővítését tervezi.

Július elsején kezdődött a családvédelmi akcióterv, amely rendkívül népszerű, már közel 100 ezer család igényelte valamelyik támogatást. A babaváró támogatásért mintegy 60 ezer házaspár folyamodott, közülük 46 ezren már szerződést is kötöttek. A

legtöbben a 10 millió forintos kölcsönt vették fel,

az összeget pedig jellemzően lakáscélokra fordítják.

A nagycsaládosok autóvásárlási támogatását mintegy 23 ezer nagycsaládos kérte,

új autójuk megvásárlását már közel 8 milliárd forinttal támogatta az állam.

Az akcióterv otthonteremtést segítő intézkedései is népszerűek, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) mellé már használt lakások után is felvehető kedvezményes kölcsön, a lakások jelzáloghiteléhez nyújtott támogatást, valamint a falusi csokot közel 15 ezer család igényelte július 1-je óta.

Mindent visz a babaváró

Sokat mondó, hogy az emberminisztérium csak a hétszemélyes autókhoz nyújtott támogatást forintosította; ez a nyolcmilliárd csak csepp a tengerben. A teljes, csaknem százezres megsegített családnak tehát fele a babaváró kölcsönt vette igénybe (nyilván lehetséges kisebb átfedés a különféle részek közt). Jellemző a babaváró elsöprő sikerére, hogy a hitelintézetek a harmadik negyedévben összesen közel 800 milliárd forint értékben nyújtottak háztartási hiteleket (éves alapon 41 százalékkal többet). A harmadik negyedéves kibocsátás legnagyobb részét (277 milliárdot) a babaváró hitelek tették ki – tudatta december elején az MNB.

A babaváróhoz nem adtak meg számot, bár némi matekozással kijön a hozzávetőlegesen pontos összeg.

Az eddigi adatok alapján 90 százalék feletti a maximális, 10 milliós kölcsönt felvevők aránya. Az MNB decemberi tájékoztatásából tudjuk, hogy addig a szegényebb rétegek alig jutottak hozzá ehhez: a legalsó jövedelmi ötödbe tartozók alig néhány százalékot tettek ki a babaváró-szerződésekből.

És nem állnak le vele

Vagyis mostanra 420-450 milliárd forint lehet ez a kiadás, ami egybevág az MNB október végéig összesített számával; akkor 352 milliárdnál állt a számláló (az első három hónapban 29 ezer szerződést kötöttek 277 milliárd értékben). Akkor a folyósítások alig 2 százaléka volt 5 millió forint alatti – ez azóta nyilván nem változott meg lényegesen.

Az MNB az év végig 400-450 milliárd forint értékű babaváró-hitelállományt becsült november végén, ami fedi a most kiszámolt állományt. A lehetőség lezárultáig, 2022 végéig

a babaváró kiadása elérheti az 1200-1400 milliárd forintot

az MNB becslése szerint.

A gazdagok bulija

Azt első pillanatban látni lehetett, hogy ez a kölcsön nem középréteg, pláne nem a szegényebbek részére készült. Az első hónapok eltelte aztán megerősítette ezt: a felvett kamattámogatott kölcsönök

több mint felét, 55 százalékát a legfelső két jövedelmi tizedbe tartozó családok igényelték,

két hónap alatt ez se változhatott érdemlegesen.

Vagyis miközben az égbe szökött lakásárak miatt a társadalom alsó felében lévők lényegében kiszorultak a támogatást igénybe vehetők köréből (a csok-ot már rég „megette” a drágulás), addig a felső egyhuszadhoz fékezetlenül ömlik a (köz-)pénz.

És a hónapról hónapra közölt népesedési statisztika mindeközben azt mutatja, hogy hiába a csok (amelynél szintén már 400 milliárd lehet a támogatási összeg) vagy a babaváró,

gyerekből valahogy nem akaródzik több születni.

A fogyás töretlen, az elhalálozások száma-aránya ingadozik, de az ország népessége töretlenül csökken. A házasságkötések rekordokat döntögetnek, ami mutatja a babaváró hitel hatását: ez ugyanis az egyik feltétel. De a kedvezmények akkorák, hogy

még gyerek nélkül is jobb megoldás, mint a „rendes” bankhitel.

Január 1-jétől két újabb támogatás lép életbe. A négygyermekes édesanyák személyi jövedelemadó-mentességének köszönhetően minden olyan anya, aki legalább négy gyermeket nevel, vagy korábban saját háztartásában felnevelt, élete végéig mentesül a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól. Szintén ekkortól vehető igénybe a nagyszülői GYED, amivel a még nem nyugdíjas nagyszülők is jogosulttá válhatnak gyermekgondozási díjra, ha vállalják, hogy részt vesznek unokájuk gondozásában, nevelésében, amíg a szülők dolgoznak. Egyszerre csak az egyik nagyszülő, de akár több unoka után is felveheti a juttatást. A nagyszülői GYED összege legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka, tehát 2020-ban 225 288 forint lehet.

Mészáros-Csányi: zárul az olló?

Mészáros Lőrinc vagyona „csak” 26 milliárddal gyarapodott tavaly óta, Csányi Sándoré viszont 50-nel a Forbes friss listáján. Az 50 leggazdagabb magyar összvagyona több, mint 4260 milliárd forint, az első 10-é ennek fele. Vajna Tímea landolt az első 50-ben.

A hatodik Forbes-lista élén nincs változás. A felcsúti zseni 407,7 milliárd forinttal a legvagyonosabb magyar, 26 milliárddal van többje tavaly óta. Csányi Sándor, az OTP-csoport vezetője, a kiterjedt élelmiszer-ipari Bonafarm-csoport tulajdonosa viszont 50 milliárddal gyarapodott, és jelenleg 368 milliárdja van. Ismét bronzérmes Gattyán György, a felnőtt-erotikus tartalmakat előállító Docler tulajdonosa 244,9 milliárddal.

Mészáros és Csányi idén is

dollárban egyaránt milliárdosnak számít.

A Forbes amerikai kiadója megerősítette a becslést, és belteszi őket a Világ milliárdosai című kiadványba.

A negyedik helyezett Szíjj László, a Fidesz-körüli oligarcha-csoport egyik kedvence, a Duna Aszfalt tulajdonosa

csaknem duplázott tavaly óta, és bekerült a 200 milliárdosok körébe.

Ennek fő forrása az MKB Bankban szerzett egyharmados részesedése (a csődbe ment NHB Bank-tulaj, Szemerey Tamástól), és az MKB tőzsdére vitelével történt értéknövekedés és a részesedés eladása.

A top 10-ben Szíjj vagyonának óriási ütemű növekedése mellett meglepetés volt még Jellinek Dániel, az ingatlanbizniszben utazó Indotek-csoport ügyvezető igazgatója és többségi tulajdonosa. Jellinek 107,5 milliárd forintos vagyonával a 10. helyet érte el a listán. Az 50-ik a Mol-vezér Hernádi Zsolt 30,4 milliárd vagyonnal.

Két nő található a top 50-ben. A 42. Schmidt Mária (aki ingatlanos céget örökölt sok évvel ezelőtt elhunyt férjétől) 35,5 milliárddal. Az egyik

új szereplő a listán Vajna Tímea, aki szintén örökléssel jutott 37 milliárdhoz,

amivel mindjárt a 40. helyen landolt. (Abban is első, hogy 40 éves életkor alatt került valaki erre a listára.)

Szintén új ember Vida József 35,9 milliárd vagyonnal. Ő is pár év alatt vált milliárdossá:

a kistulajdonosok alól törvényileg kiszervezett takarékszövetkezetekből összegyúrt Takarékbank

egyik tulajdonosa lett, majd megvette a TV2-t.

Idén fordult elő először az is, hogy

a listán első tíz mindegyikének vagyona meghaladta a százmilliárdot.

Az 50-es csoport összesen több, mint 4260 milliárd forintot tudhat magáénak, ami 15 százalékkal, 580 milliárd forinttal több, mint a tavalyi. Ezen belül az első tízé összesen közel 2200 milliárd forint, ami tehát több, mint a 11-50. helyezetté összesen.

Más örökösök is megtalálhatók az 50-ben. A közel két éve elhunyt Demján Sándor 206 milliárdos vagyonát viszik tovább, ami idén az 5. helyre jó.

Energiában is élre tör Mészáros

A veszteségessé vált Mátrai Erőművet eladja a Mészáros-birodalom, de az energetikában őt év múlva a három legnagyobb egyike lenne. Más érdekeltségeiket átalakítják, részben eladják.

A bő egy hónapja megkötött szándéknyilatkozatnak megfelelően a Mészáros Lőrinc birodalmának központi cége, az Opus Global bejelentette, hogy eladják az állami MVM-nek a Mátrai Erőmű Zrt. 72,66 százalékát. Ezzel a többi rész mellé állami kézbe kerül (vissza) az utóbbi időben veszteségessé vált – az ország második legnagyobb – erőműve. A 2017-es megvétel után mostanra kiderült, hogy mégse akkora buli az energiatermelő vállalat. Így a várhatóan 200-300 milliárdos felújítást már közpénzből fogja elvégezni az MVM. A vételár üzleti titok.

A tranzakció bejelentése után több interjú jelent meg Gál Miklóssal, az Opus vezérigazgatójával. Ezekből kiderül, hogy a Mészáros-birodalom nagy arányú átalakítást tervez befektetéseik körében. Ezen belül az energetikai ágban a legnagyobbat. Itt

az energiatermelés helyett a szolgáltatás és az energiakereskedelem a cél.

(Az energiatermelésben elsősorban a napenergia marad. Ennek megfelelően a Mátrai Erőműről leválasztották a meglévő naperőparkokat. Tehát az MVM-es csomag része a Geosol is, amely biomasszát állít elő az erőműnek.)

A hálózatüzemeltetésre akarnak koncentrálni itthon, de a térségben mindenütt.

Gáz- és villamosenergia-szolgáltató társaságokat vennének akár külföldön is.

Az erőműért kapott pénzt erre költenék. Itthon már megszerezték a tiszántúli gázszolgáltatót, a Tigázt, és jövő év végére lezárul a Titász megvételének lezárása. Energiakereskedő társaságuk felépítésében a második negyedévben gyorsulhatnak fel látványosabban az események – mondta Gál. A megújuló energiában elsősorban hazai terveik vannak.

Bár felröppent a hír korábban, hogy az MVM-ügylet keretében megveszik az Émászt, a vezérigazgató most azt mondta, egyelőre nincs fókuszban az áramszolgáltató.

Ambícióik nem szerények. Azt szeretnék, ha

öt év múlva az E.ON és az MVM az Opus lenne a három legjelentősebb energetikai szereplő egyike az országban.

A meglévő teljes vagyonelemeket is érinti az átalakítás. További értékesítéséek is lehetnek, egyfajta ésszerűsítésre törekszenek. Ez már zajlik, az ingatlanos Appeninnt eladták, s megy a CIG Pannónia biztosítóban lévő részesedés leszorítása is 10 százalék alá. Megszüntetnék a kereszttulajdonlásokat, és megszabadulnának minden olyan részedéstől, amelyek eredményére lényegében nincs hatásuk.

A nagy cégek jobban érzik a bajt

A nagy és döntően exportáló cégekben erőteljesebb a jövő miatti aggodalom, továbbá az építőiparban esett nagy mértékben a bizalom. Ez nagyjából fordított tendencia a korábban megszokott folyamatokhoz képest. Jelenleg általános a pesszimizmus.

Legújabb negyedéves felmérésében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) októberben kérdezte meg a hazai gazdaságot reprezentáló 400 cég vezetőit. A júliusival összevetve a kép meglehetősen borús. A negyedéves konjunktúramutató már korábban is süllyedt, most 33-ról 26 pontra esett vissza.

Forrás: MKIK GVI

Az ábrán látható, hogy a vállalkozások körében

öt éves felfelé tartó trend utánidén júliustól meredeken zuhan a hangulat.

A mutató értéke a kereskedelmi vállalkozások esetében a legmagasabb (+32 pont), az egyéb gazdasági szolgáltatásokat nyújtó cégek körében +31, a feldolgozóipari cégek esetében +24 pont, míg az építőipari cégek körében (+19 ponttal) a legalacsonyabb. Ez egyáltalán nem meglepő: a feldolgozóiparban már jó ideje érződik a külső kereslet fokozatos csökkenése (de legalábbis a félelem növekedése), amely

itt-ott már a létszám csökkenésében is megmutatkozik,

az építőiparban a kedvezményes lakásáfa egy részének kifutása januárban, és az egekbe szökött árak miatt várható csökkenő vásárlóerő. (Utóbbi ágazatban a legnagyobb, 30 pont csökkenést mértek július óta.) A magyar gazdaság mindinkább legerősebb húzóereje a belső kereslet, tehát a kereskedelmi vállalkozások hangulati mutatója ezért a legmagasabb.

Nagyjából-egészében megfordult a korábbi trend. A az elmúlt egy-két évi negyedéves felmérésekben a legnagyobb (250 főt meghaladó) méretű, a jellemzően exportra dolgozó cégek körében volt igazán optimista hangulat. Most viszont  a mutató a döntően exportáló vállalkozások körében a legalacsonyabb (+22 pont), a részben exportálók esetében +33 ponton áll, míg a nem exportáló cégek körében +27 pont. (A negyedéves süllyedésben nem pont ez a kép mutatkozik, de a romlás folyamatos.)

Forrás: MKIK GVI

A görbékből kiderül, hogy a nagyvállalatok milyen meredeken veszítik el optimizmusukat, noha a negyedéves változás náluk viszonylag enyhe, 7 pont, szemben az 50-99 fős cégekkel, ahol kétszer ekkora hangulatromlást mértek. Ezek

a nagy cégek a válság óta szinte mindig a legjobb értékeket produkálták mostanáig.

A mutató a 20–49 fős vállalkozások esetében +31 pont, az 50–99 fős kategóriában +25 pont, a 100–249 fős cégek körében +31 pont, míg a 250 főnél nagyobb vállalatok esetében szintén +25 ponton áll a mutató.

Sokat mondó a kutatás azon megállapítása, hogy az almutatók (például rendeléállomány, kapacitáskihasználtság, teremelsé szintje, beruházások, létszám alakulása) körében a vállalkozások vezetői

a jelenlegi jövedelmezőség kivételével rendre pesszimistábban ítélik meg az összes vizsgált szempontot

a júliusihoz viszonyítva. Az előző év azonos időszakához képest – a beruházások várható szintjével kapcsolatos várakozások kivételével – szintén minden mutató tekintetében negatívabb a vállalatok helyzetértékelése, mint 2018 októberében.

Vagyis most

a nagyvállalatok jellemzően pesszimistábban ítélik meg helyzetüket a kis-és középvállalkozásokhoz viszonyítva,

kivételt csak a jelenlegi, illetve a várható üzleti helyzet, valamint a jelenlegi jövedelmezőség értékelése képez ez alól. Jelentősebb különbség a jelenlegi jövedelmezőség, illetve az elmúlt féléves, valamint a várható termelési szint esetében tapasztalható. A termelési szint megítélése tekintetében a kis-és középvállalkozások a jelenre és a jövőre vonatkozóan egyaránt lényegesen pozitívabb helyzetértékelést adtak, mint a 250 fő feletti nagyvállalatok. Összességében júliushoz viszonyítva a kis-és középvállalkozások körében az összes vizsgált mutató értéke csökkent, a nagyvállalatok átlagpontszáma a jelenlegi jövedelmezőség esetében emelkedett, a többi mutató esetén azonban szintén csökkent.

A lakosság még optimista

Decemberben a GKI konjunktúraindexe hároméves mélypontjára esett az üzleti várakozások markáns romlásának következményeként. A fogyasztói várakozások azonban, ha csak minimálisan is, de javultak – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.

A prognózis meglehetősen hűen tükrözi a mérésekben testet öltő várható tendenciákat. A lassulás a világpiacon, elsősorban az EU-ban visszaveti a becsült termelést, az építőiparban a kedvezményes áfa részbeni kifutása az év elején csökkentheti a keresletet – ezzel számolnak az iparágakban. Ezzel szemben a lakossági fogyasztás változatlanul magas szinten áll, hovatovább ez húzza a magyar gazdaságot, s ez tükröződik az ágazati várakozásokban.

A GKI által, az Európai Unió támogatásával végzett felmérés szerint a konjuktúraindex az októberi mínusz 0,7 pontról 2,8 pontra erősödött novemberben, decemberben azonban már mínusz 1,1 pontra süllyedt. Az üzleti bizalmi index az októberi 2,5 pontról novemberben 7,0 pontra nőtt, decemberben pedig már csak 1,5 pontot ért el. A fogyasztói bizalmi index az októberben mért mínusz 9,8 pontról novemberre mínusz 9,2, decemberre pedig mínusz 8,4 pontra javult.

Az üzleti várakozásokon belül

az ipari és építőipari várakozások jelentősen estek novemberhez képest, a kereskedelmi és szolgáltatói bizalmi index viszont gyakorlatilag nem változott.

Az ipari bizalmi index két havi emelkedés után decemberi zuhanása következtében még a szeptemberi, nagyon alacsony szintjétől is kissé elmaradt, és ezzel hatéves mélypontjára esett. Romlott az elmúlt időszaki termelés és a rendelésállomány – ezen belül az exportrendeléseké is -, valamint a készletek megítélése, és kedvezőtlenebbek lettek a termelési várakozások.

Az építőipari bizalmi index decemberben számottevően esett, de továbbra is ez a legoptimistább ágazat. Az idei év utolsó hónapjában a magas- és a mélyépítő cégek is borúlátóbbá váltak. Az előző háromhavi termeléssel és a rendelésállománnyal kapcsolatos elégedettség is romlott novemberhez képest.

A kereskedelmi bizalmi index a novemberi enyhe emelkedéssel megegyező mértékben csökkent, míg a szolgáltatói bizalmi index decemberben stagnált. Az általános üzleti helyzet megítélése rosszabb lett, a forgalmi várakozások viszont javultak.

A foglalkoztatási várakozások a novemberi javulás után kissé romlottak,

ami az ipar és a kereskedelem gyengébb létszámbővítési szándékának következménye, az építőiparban és a szolgáltató szektorban ugyanis szerény erősödés történt. A lakosság munkanélküliségtől való félelme csökkent. Az áremelési szándék a kereskedelem kivételével gyengült. A fogyasztók inflációs várakozása viszont továbbra is hullámzó, decemberben éppen csökkent, igaz hibahatáron belül.

A magyar

gazdaság jövőjéről alkotott vélemény a novemberi javulás után összességében kissé romlott,

ezen belül az iparban és a kereskedelemben érezhetően, az építőiparban és a szolgáltató cégeknél javult, ahogyan a lakosság körében is. A GKI fogyasztói bizalmi index novemberhez hasonlóan decemberben is emelkedett kissé. A lakosság saját pénzügyi helyzetét és megtakarítási képességét javulónak érzékelte, a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét viszont kissé romlónak.

Bezár az egyik autóipari cég

Úgy fest, mind a 225 alkalmazottját elküldi az Eckerle Automotive Zala Kft., és leszerelik a gépeket is. A PM bízik abban, hogy Zala megyében elég üres állás van.

Két hete jelezte alkalmazottainak a német tulajdonú Eckerle Automotive Zala Kft., hogy csoportos létszámcsökkentés keretében 2020 elején elbocsátja 225 emberét – írta meg az Alfahír. A levélben „a munkáltató működésével összefüggő ok, a külföldi kereslet, megrendelésállomány lecsökkenése, abból adódóan tulajdonosi döntés értelmében a gyártási tevékenység 2020 év eleji leállítása és így a működéshez rendelkezésre álló források beszűkülése áll”.

A furmányos megfogalmazásból nem egyértelmű a tény, hogy mivel a cégnek Zalaegerszegen 225 alkalmazottja van, ez

lényegében az üzem bezárásával egyenlő. Ezt erősíti az az információ, hogy a gépek leszerelése is elkezdődött.

Vagyis mindössze kedélycsillapításnak fogható fel, amit az egyik cégvezető mondott, hogy jelen pillanatban átstrukturálások, optimalizálások zajlanak, és hogy mit fog hozni 2020 második, harmadik negyedéve, azt ma még nem tudja megmondani. Ha nem szűnik meg a gyár teljes működése, és csak egy átstrukturálás zajlik le, abban az esetben még nem tudni, hány embert érinthet az elbocsájtás, de az is reális forgatókönyv, hogy a zalaegerszegi üzemet is csődbe viszi a nyugati autóipar hazánkba is begyűrűző válsága.

Az Eckerle Industrie Kft. magas szinten automatizált gyártósorok fejlesztését és gyártását végzi, egyebek közt az autóipar számára. A cégnek három telephelye van Magyarországon: az Eckerle Automotive Kft. és az Eckerle Industrie Kft. Kiskőrösön, az Eckerle Automotive Bóly Kft. Bólyon és a zalaegerszegi Eckerle Automotive Zala Kft. Nem túl informatív honlapja (az utolsó „aktuális” bejegyzés 2015. októberi) mindenesetre nem tartalmaz üres állást.

Mai közleményében a Pénzügyminisztérium megerősíti az elbocsátást, bár arra nem tér ki, hogy a jelek alapján az egész zalai egységet bezárják. Üres álláshelyek közvetítésével, képzésekkel, munkaerő-piaci tanácsadással segítik az Eckerle Automotive Zala Kft. elbocsátás előtt álló dolgozóit, ezzel is könnyítve a létszámleépítéssel érintett munkavállalók mielőbbi elhelyezkedését – írják.

Az érintett 225 dolgozó újbóli munkába állását az is segítheti, hogy Zala megyében összesen 3500, míg a Zalaegerszegi járásban közel 2000 betöltetlen álláshely van a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által megvalósított „Létszámleépítések megelőzése és kezelése” projekt is nagy segítséget jelenthet az érintett munkavállalóknak. Az 5 milliárd forintos keretösszegű program a leépítéssel érintett személyek képzését 100 százalékban finanszírozza, emellett a munkahelyi beilleszkedés és betanítás költségeihez is hozzájárul – a PM szerint.

Rengeteg helyről jelzik elsősorban a szakszervezetek, hogy csökkentik a műszakok számát, és első helyen a kölcsönzött munkaerőt kezdik elküldeni. Az autóipar globális visszaesése itt kopogtat az ajtón.

Nyugi, a pénz azért dől

Bár egy hete meghiúsult a nagy üzlet, a NER-kedvenc 4iG-hez azért dől a megrendelés. A maival együtt csaknem 3 milliárd forint értékű közbeszerzési megrendelést nyert el. Most éppen az adóhivataltól.

A NAV számára szállíthat informatikai eszközöket (Oracle ZFS Tárolóbeszerzés és Storage TEK SL8500 Tape Library mentőeszköz bővítés) a 4iG – tudatta a cég reggel a tőzsdén. A megbízás értéke nettó 669 999 824 forint.

A NER egyik kedvence, az informatikában a piacvezetői helyre törő 4iG múlt hétfőn jelentette be, hogy mégse veszi meg a multinacionális Deutsche Telekom itteni egyik leányát, a T-Systemst. Az ügylet a fordított Dávid és Góliát üzleti esete lett volna. Ennek lehetséges hátteréről itt írtunk bővebben.

De aggodalomra semmi ok, a nyáron (mielőtt a T-Systems-ügyletet bejelentették) Mészáros Lőrinc egykori üzleti jobbkeze, Jászai Gellért felügyelete alá került 4iG (Mészárosnak maradt kevesebb, mint tíz százaléka) nem esett ki a pikszisből. Csak e pár nap alatt több, mint nettó 2,8 milliárdért nyert el közbeszerzést. Kiépíthet wi-fi-rendszert az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak az Egészséges Budapest programban részt vevő intézményekbe, tegnap a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési, Innovációs Hivatal genetikai eredmények kiértékelését támogató orvosdiagnosztikai eszköz beszerzését jelentették be nettó 829,8 millióért.

Zuhant a NER-üdvöske

Vízbe dobott kőként zuhant a 4iG árfolyama reggel, miután tegnap meghiúsult a T-Systems felvásárlása. Ezzel a NER-Dávid nem veszi meg a baráti Góliát jelentős részét. A tulajdonosok oltják a tüzet.

Tegnap a tőzsde zárása után jelentette be a 4iG, hogy közös elhatározással megszakítják a T-Systems felvásárlásáért folytatott tárgyalásokat. Az okokról semmit se lehet tudni, de pletykák, „kremlinológiai” eszmefuttatások özöne támadt.

Ma reggel a budapesti tőzsdén ennek megfelelően 20 százalék eséssel nyitotta a napot a cég árfolyama (azóta felfelé araszolt, most mínusz 15-16 százalékon mozog). Pedig a társaság reggel rendkívüli tájékoztatást tett közzé (amire normális körülmények közt aligha kerül sor pár héttel az év vége előtt), amiben tudatja, hogy a tavalyi eredménybeszámolóban közöltnél sokkal jobb számokat várnak 2019-ben. Eszerint a tavalyi 14,5 milliárdos nettó árbevétel idén meghaladja a 40 (!) milliárdot (a harmadik negyedévben már 25 milliárdnál jártak), az adózott eredmény pedig 102 millió helyett 2,5 milliárdnál is több lesz (őszig 1,7 milliárd jött össze).

Ezután pedig Jászai Gellért vezérigazgató és meghatározó tulajdonos a Portfólióban megjelent interjúban igyekezett eloszlatni azokat a véleményeket, hogy a nagytulajdonosok közti nézeteltérés volt az egyik oka a felvásárlási buktának. Mint mondta, a T-Systems megvétele miatt nem tudtak volna osztalékot fizetni jó ideig, márpedig az „idei csúcsév” után szeretnének. (Nem világos, hogy ez miért most derült ki, a felvásárlást júliusban jelentették be, s az akkor is világos volt, hogy ezt csak pótlólagos pénz bevonásával fizethetik ki, azt pedig az év elejétől tudták, hogy a NER egyik kedvenceként dőlnek a megbízások idén.)

Az a kérdés változatlanul nyitott, hogy volt-e határon átnyúló nyomás a felvásárlásra. Nevezetesen hogy a németek (a Deutsche Telekom) nem akarták közvetlenül Mészáros Lőrinc kezébe adni a T-Systems nagy részét (az üzlet a kkv-szektor informatikai üzletágára nem terjedt volna ki). Mindenesetre a nyári bejelentés előtt a Mészáros-féle Opusból kivált a 4iG, a korábbi szoros üzlettárs Jászai vezette céghez került.

Az valószínűbb ok lehet, hogy a felvásárlás eldöntése után pár héttel a Microsoft váratlanul és indoklás nélkül felmondta a szerződést a T-Systemsszel, ahogyan azt a hvg.hu augusztus elején megírta. Ennek következtében szeptembertől a cég nem forgalmazhatja közvetlenül a Microsoft termékeit. A Magyar Telekom pedig úgy döntött, hogy a Microsoft-jogosultságokat és partneri kapcsolatot megtartja magánál. Vagyis a T-Systems végleg elesett egy jelentős nagy üzlettől (állami szoftvermegrendelésektől), ami nyilván jelentősen rontott értékén a 4iG szemében.

Az azonban megállapítható, hogy a Microsoft számára egyértelműen, de sok más – magára valamit adó – nyugati cégnem is egyre kellemetlenebb a NER-közeli csodavállalkozásokkal szorosan együttműködni. Tavaly augusztusban derült ki, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium és a tőzsdefelügyelet vizsgálatot indított több országban, közte nálunk a Microsoft korrupciógyanús kormányzati ügyletei miatt. Vagyis igen közel kerültek a NER-hez ezek az ügyek.

Egy év múlva a két amerikai hatóság megállapította, hogy a cég 2013 és 2015 közötti itteni szerződéseivel legalább 14,6 millió dollárnyi (4 milliárd forintot meghaladó) nyereséghez jutott megvesztegetésekkel. Hamis indokokkal és összejátszásokkal elért árengedményeket tártak fel a MS magyar leányánál, amelyek után azonban a szoftvereket jelentősen túlárazva adták el kormányhivataloknak,

a pénzből pedig megkentek hivatalos embereket.

Ennek alapján az anyacég elfogadta a 25,3 millió dollár (nagyjából 7,3 milliárd forint) büntetést, amelynek fejében eltekintettek a személyes felelősségre vonásoktól. A büntetésből két és fél milliárdot a MS itteni cége fizetett ki. Az egyezségből kiderül, hogy akadt olyan szerződés, amelynek ügyében – az itteni MS-alkalmazott e-mailje szerint –

magától Orbán Viktortól szerezték meg a jóváhagyást.

Ezután republikánus és demokrata képviselők terjesztettek be törvényjavaslatot július 25-én a képviselőháznak külföldi tisztviselők vesztegetésének ügyében. A jogszabály lehetővé kívánja tenni, hogy

az Igazságügyi Minisztérium vád alá helyezzen külföldi tisztviselőket vesztegetés miatt.

Azon amerikaiak ellen emelhető vád, akik a tengerentúlon kenőpénzt kifizetnek – ezzel a törvényjavaslattal az amerikai ügyészek képesek lennének utána menni azon külföldi tisztviselőknek, akik a kenőpénzt kikövetelik.

Hoppá: mégse lesz „közeli” a T-Systems

Visszalép a T-Systems megvételétől a NER informatikai kedvence, amely pedig a vételár miatt 30 milliárdért bejelentkezett az MNB kötvényprogramjába. Egyelőre nem látni az okot.

Júliusban mindenki biztosra vette, hogy újabb területen jön létre megkerülhetetlen NER-cég: bejelentették, hogy előzetes megállapodást írt alá a piac óriása, a német tulajdonú T-Systems és az utóbbi években feltörekvő, újabb és újabb állami megrendeléseket elnyerő 4iG. Eszerint a tavaly 114 milliárd bevételt elért gigászt lenyeli a nyolcadannyi forgalmú cég (az adózott eredményben húszszoros volt a különbség).

Most azonban a 4iG közölte, hogy kezdeményezésére megszüntették a felvásárlási tárgyalást, és felmondták az előzetes megállapodást. De tovább vizsgálják az együttműködési lehetőségeket annak érdekében, hogy partnerségre lépjenek a nagyvállalati és az állami szektor számára értékesített szolgáltatások területén. A felek között korábban létrejött konzorciumi megállapodások változatlan feltételekkel hatályban maradnak.

A közleményben még csak utalás sincs arra, miért esett kútba (egyelőre?) a NER számára fontos ügylet. Pedig még azt is megtették, hogy

a nyáron Mészáros Lőrinc helyett korábbi üzleti jobbkeze, Jászai Gellért lett a 4iG meghatározó tulajdonosa.

Ahogyan akkor megpendítettük, ennek egyik lehetséges oka az, hogy az itteni befektetésekben a magyarországi viszonyok láttán se túl finnyás német gazdasági-politikai döntéshozók legalább kipipálhassák: egy ekkora német cég mégse Mészáros Lőrincé lesz.

Pedig a 4iG-ben még október legvégén is azzal számoltak, hogy megveszik a T-Systemst, s erre az esetre 30 milliárdos tulajdonosi tőkeemelést határoztak el. És ugyanekkora összegre jelentkeztek be korábban az MNB Növekedési Kötvényprogramjába; vagyis ennyiért vásárolhatna vállalati kötvényükből a jegybank. Ezzel egyébként válasz is lett arra a nyári kérdésre, hogy mennyiért venné (vette volna) meg a magyar csodacég a multi itteni óriását. A becsült vételár júliusban 30-60 milliárd volt. Ismételjük meg: a T-Systems tavalyi árbevétele 114 milliárd volt.

Ennek alapján csak találgatni lehet az okról. Az már eleve kérdéses volt, hogy milyen üzleti megfontolásból akar megválni a jelen és a jövő húzóágazata (információtechnológia) itteni szereplőjének zömétől a német óriás. Lehet, hogy meggondolták magukat, lehet, hogy akkora árat kértek, amennyit a tulajdonon kívül valójában közel maradt Mészáros-birodalom se tudott előteremteni.

Visszagyorsult az infláció

Ismét jelentős, 3,4 százalék volt az áremelkedés novemberben. Az októberi 2,9 után visszatért a korábbi időszakban mért bő három százalékos szintre. Az élelmiszerek változatlanul erősen drágulnak.

Novemberben a fogyasztói árak átlagosan 3,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben – közölte a KSH. Az előző hónapban 2,9 százalék volt a pénzromlás, a megelőző hónapokban viszont a mostanihoz hasonló mértéket mértek.

Az egy évvel korábbihoz képest az élelmiszerek ára 5,5 százalékkal nőtt, ezen belül

a sertéshúsé 14,8, a párizsi, kolbászé 11,9, a cukoré 10,6,

az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) pedig 8,7 százalékkal lett magasabb. A nem mindenkit érintő szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,3, ezen belül a dohányoké 12,1 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,4 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 10 százalékkal nőtt. A háztartási energia 0,7, ezen belül a tűzifa 6,4 százalékkal drágult.

Októberhez viszonyítva az átlagos infláció 0,1 százalék volt. Az élelmiszerek ára 0,4 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 2, a tojás 1,7 a péksütemény 1,3 a párizsi, kolbász pedig 1,1 százalékkal drágult. A ruházkodási cikkek 0,9 százalékkal kerültek többe. A tartós fogyasztási cikkekért 0,4, ezen belül az új személygépkocsikért 2 százalékkal kellett többet fizetni. Az üzemanyagok ára 0,7 százalékkal alacsonyabb volt. A szolgáltatásokért 0,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.

A január–novemberi drágulás (éves alapon) 3,3 százalék volt. A szezonálisan kiigazított éves maginfláció 4 százalék volt novemberben, annyi, mint az előző hónapban.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!