Hasznos

Segítségre várva

Az Európai Unióban a számítások szerint körülbelül-belül 1,2 millió autót jelent az autóipar termeléskiesése. 1,1 millió munkavállalót érint közvetlenül az autógyárak előzetesen kalkulálható termeléskiesése.

Magyarországon mintegy 30 ezer embert érintenek közvetlenül a gyárleállások, de a beszállítói hálózattal együttesen összesen mintegy 175 ezer embert foglalkoztatnak az autógyártók. A leállások a tervezettnél kb. 35 ezer járművel kevesebb legyártását eredményezi. Amennyiben a járvány kezelése, a termelés újraindítása időben elhúzódik, akkor akár lényegesen nagyobb is lehet a kiesés.

A különféle számítások egybehangzóan azt jelzik, hogy az autógyárak maximum egy-két hónapra elegendő pénzügyi tartalékkal rendelkeznek. A járvány elhúzódása – az egészségügyi kapacitások végessége miatt – szinte minden ország elsődleges érdeke ugyanakkor az autóipar túlélési esélyeit a tömeges csődök  és az ezzel járó tömeges elbocsátások elkerülését csak akkor teszik lehetővé ha sürgős állami segítséget kapnak a túléléshez.

Az autóipart is váratlanul és felkészületlenül érte a világjárvány. A hosszú beszállítói lánc, az alacsony alkatrész raktárkészlet az állami beavatkozással együtt is nehézzé teszi a termelés újraindítását.

Ha ehhez hozzávesszük a járvány elmúlta utáni helyzetet biztosan tájkép csata utáni állapotot mutat majd, azaz a gazdasági visszaesést és az ennek nyomán kialakuló munkanélküliséget a gyártás beindítása után még hosszú ideig a kereslet hiánya fogja meghatározni, nehezíteni. A gyártás és kereslet a járvány előtti egyensúlyára csak hosszú távon lehet számítani.

A gyártás beindításához az állami munkahely megőrző programok mellett fel kell mérni  a beszállítók helyzetét, hiszen a teljes lánc működése nélkül lehetetlen az újraindítás. És még emellett is csak lassan, fokozatosan lehet beindítani  a termelést míg a járvány előtti állapot elérésére  csak évek múltával számíthatunk.

Adomány?

Olvasom az MNB „hirdetését” – nem is közleményt tesznek közzé! – , hogy „az MNB 250 Md forintot ad a magyar költségvetésbe.” (?!) Ez a pénz szerintük osztalék. Továbbá: „2013 óta harmadszor adott osztalékot a költségvetésbe – az első két esetben 50-50 Md forintot.”

Nehéz higgadtan, elemi felháborodás nélkül olvasni ezeket az arcátlan mondatokat.

1./ Az MNB az állam egyszemélyes tulajdonában lévő zártkörű részvénytársaság.

Vagyona az államtól származik, jövedelme – nyeresége – az államot, mint tulajdonost illeti meg, miként esetleges veszteségeit is az állam fedezi.

2./ Az MNB nem kereskedelmi bank, feladata és célja nem profit elérése, hanem a monetáris politika irányítója, szabályozója és ellenőre. Ha e tevékenysége keretében nyereséget ér el – kamat többletek, nyílt piaci műveletek, vagy árfolyam nyereség révén –

minden nyereséget a tulajdonos államnak kell befizetnie, nem pedig annak egy részét „nagylelkűen” osztalékként , kvázi segítségként „felajánlani” a költségvetésnek.

Ha pedig monetáris funkcióinak teljesítése az MNB mérlegében veszteséget okoz, azt az állam a költségvetésen keresztül hiánytalanul pótolja.

3./ Ebben a krízis helyzetben, amikor az államnak inclusive költségvetésnek valóban minden erőforrásra szüksége van, hogy a járvány gazdasági kárait mérsékelni tudja,

az MNB kötelessége az lenne, hogy valamennyi, az elmúlt évek nyereségéből eddig felhalmozott vagyonát és likvid eszközeit – a jegybanki tartalék és a működéséhez szükséges eszközökön kívül – azonnal az állam rendelkezésére bocsássa.

Alapítványait, azok hozamát és vagyonát éppúgy, mint alaptevékenységéhez nem szükséges ingatlanait.


Az állam tulajdonosi jogait gyakoroló és képviselő pénzügyminiszter feladat is az lenne, hogy ezt a tranzakciót kikényszerítse.

Minden más megoldás bűn, gyalázatos szemforgatás!

Békesi László

Az EU segít a válság miatt kieső bérek pótlásában

Az Európai Unió eddig 2000 milliárd forintos támogatást nyújtott hazánknak a járvány és a válság kezeléséhez, most azonban egy újabb, ennél is nagyobb európai segítség körvonalazódik. – Jelentette ki a Demokratikus Koalíció képviselője Dobrev Klára, az EP alelnöke.

Az EU foglalkoztatásért felelős biztosa az Európai Munkahelyvédelmi Alap létrehozására tett javaslatot. Erre az EU 100 milliárd eurót szán, ebből lehetne megvédeni a magyarok munkahelyeit és pótolni a kieső fizetésüket.

A Demokratikus Koalíció támogatja az európai polgárok, köztük a magyarok fizetésének pótlására javasolt európai intézkedéseket. Nekünk, magyaroknak is jár, hogy járvány idején ne bocsássanak el senkit, hogy ne maradjon senki fizetés nélkül. A DK szerint ha Orbán Viktornak egy kicsit is fontos Magyarország és a magyarok élete, akkor támogatnia kell az uniós javaslatot, hogy a bajba került magyar dolgozók európai segítséggel jussanak fizetéshez. Ez lenne a minimum azok után, hogy ma az Orbán-kormány az egyetlen Európában, amely egyáltalán nem pótolta az emberek kiesett fizetéseit. Ha már Orbán és a kormánya nem segített, legalább hagyja, hogy az EU segítsen!

Gazdasági tábor??? Már ilyen is van!

Fiatalon vállalkozást indítani, egyetemen financiális szakot választani divatossá vált. Egyre több innovatív startup lát napvilágot mind a külföldi, mind a hazai piacokon, a friss diplomás elemzőket és menedzsereket pedig tárt karokkal fogadják a nagyvállalatok.

A mai gimnazisták azonban zömmel felkészületlenül, szilárd bázis nélkül debütálnak később az első kurzusaikon, majd akár a cégalapításnál is nem várt problémákkal szembesülhetnek. Az általános tantárgyak közé valószínűleg csak nyögve nyelősen lehetne bepasszírozni egy újabbat: az órarendek már most is gyomorforgatóan dugig vannak. A pénzügyi ismeretek alapjait a legtöbben otthon kezdik elsajátítani, jóllehet a felnőttek sem értenek maradéktalanul a valuta, az árfolyam vagy például a haszonmaximalizálás tematikájához. A saját és a családi költségvetésen sokan nem tekintenek túl, így tőzsdézésről vagy vállalkozásokról eszmét cserélni már komoly gondot okozhat.

A motivációd meglenne, de gőzöd sincs, ki segíthetne az első lépésekben? Ha úgy érzed, megtorpantál a fejlődésben, próbáld ki a PEOPLE TEAM nyári táborát. 10 témacsomag áll a jelentkezők rendelkezésére, amelyekből az egyik a BRÓKEREK + TŐZSDECÁPÁK nevet viseli. Bár nem tanácsos játéknak tekinteni a mindenkori pénzügyeidet, ez nem jelenti azt, hogy nem ismerkedhetsz meg játékos formában ezzel a szerteágazó kérdéskörrel. Hagyd, hogy magával sodorjon a cash flow, és nevezz be a következő nyári PT-táborba!

Miből áll egy turnus? A résztvevők kezdetnek pénzügyi személyiségtesztet töltenek ki, majd jöhet, ami a csövön kifér: a befektetések, a részvények, a vállalkozások. Megismerkedhetsz a tőkepiaccal és a tőzsdézéssel, sőt, felállíthatod a saját üzleti tervedet is. Tanulhatsz virtuális portfóliókészítést vagy elemezhetsz vállalati beszámolókat. Egy hét alatt olyan ismeretekre tehetsz szert, amelyek a suliban garantáltan nem kerülnek terítékre.

A tábor után egyedül rajtad múlik majd, mit hozol ki a frissen megszerzett tudásodból. Legyen saját vállalkozásod! Kezdd tájékozottabban a felsőbb tanulmányokat! Egy biztos: a különleges feladatok megoldása, a monetáris titkot felfedezése közben a pénzügyi tudatosság lényegét szinte magadtól fogod elsajátítani. Ez pedig egy olyan készség, amelynek életed végéig hasznát veszed majd.

Szilágyi Sára

Kapcsolódó linkek:
https://peopleteam.hu
https://www.youtube.com/user/PeopleTeamMedia
https://www.facebook.com/peopleteam/
https://www.instagram.com/peopleteamofficial
https://www.uzletnoknek.hu

A vadon érintése

A Tchibo webáruház heti ajánlata ezúttal a szavannák vadregényes világába invitál.



A lakást is új színbe öltöztethetjük néhány kisebb-nagyobb kiegészítő segítségével! A kétszemélyes, mintás renforcé ágyneművel például a hálószobába varázsolhatunk vadregényes hangulatot a nyomott mintázatnak köszönhetően. A szett egyik oldalán fehér alapon narancssárga mintás, a másik oldalán pedig a minta feketével egészül ki. A finom, sűrű szövésű pamutanyagból készült szett hőmérséklet-kiegyenlítő és nedvszívó, cipzáras kialakításának köszönhetően pedig könnyedén húzható fel és le is.

Az előszobát egy igazán kis aprósággal vonhatjuk be a szafari hangulatú helyiségek sorába, mégpedig az elefánt formájú fali akasztó szettel, amiben két darabot találunk az aranyszínű ormányosból. Akasztva tárolhatunk rajtuk ruhát, kalapot vagy épp kulcsokat. A szett részeként megkapjuk a szükséges szerelési anyagokat (csavarokat, tipliket) is, így a csomagot kibontva akár azonnal felrakhatjuk őket a kiszemelt helyükre.

Változatos és különleges megjelenést biztosít az egyik oldalán egyszínű terrakotta, másik oldalán pedig terrakotta alapon leopárdmintás diszpárnahuzat. Bőrbarát, tiszta pamutból készült, rejtett cipzárral, nagyjából 50×50 cm-es párnákhoz. A hálószobában és a nappaliban, a heverőn vagy a fotelben elhelyezve is remekül mutat, és egymagában is képes rá, hogy a szafarik hangulatát a kiválasztott helyiségbe csempéssze.

Fehér-sárga színekben pompázik a szűrővel ellátott kávésbögre, amely segítségével kézzel forrázhatjuk le a kávét, hogy az aromák optimálisabban bontakozhassanak ki. A mázas kerámiából készült szett filtertartójába 101-es típusú papírfilter való, így akárhol kiélvezhetjük a kávénk ízét. A bögre nagyjából 300 ml-es és nemcsak praktikus, hanem kellemes megjelenésű is, vagyis amellett, hogy igazán finom kávét készíthetünk benne, az asztal díszeként is megállja majd a helyét.

Egyszerű, de elegáns formájú a két darabos díszkosár szett, amiben két aranyszínűre festett acélhuzalból készült, eltérő méretű kosár található, melyek ideálisak gyümölcstálnak vagy akár kenyereskosárnak is – de üresen is szép díszei lehetnek a szobának. A kisebb kosár átmérője nagyjából   17, a nagyobbiké pedig 21 cm, magasságuk pedig 13, illetve 16 cm.

A teljes kínálatban rengeteg további ötletet találunk, amellyel feldobhatjuk akár a lakást, akár a ruhatárunkat – ne habozzunk hát, kattintsunk, és fedezzük fel az összes lehetőséget!

Ha a gazdaság köhögni kezd… III. rész

Számos elemzés, prognózis készült már arról, mi várható a gazdaságban a járvány elmúltával. Minden prognózis tele van bizonytalansággal, hisz ismeretlen méretű, idejű és hatású paramétereket kellene modellezni, sőt kvantifikálni ahhoz, hogy valószínűsíthető forgatókönyveket lehessen felvázolni.

A gazdasági visszaesés és kilábalás lehetséges változatai között már olvashattunk minden olyan modellről, ami az eddigi gazdasági válságokat követte.

Az optimista forgatókönyvek „V” alakú pályát, azaz gyors felépülést, visszapattanást preferálnak. (Igaz, hogy ezek a járvány 3-4 hónapos, gyors lefutásával kalkulálnak.)
Az óvatosabbak – és talán realisták – „U”, vagy „L” alakú pályát jósolnak, míg a legpesszimistábbak – pl. Rubini – nem látnak esélyt a rövid távú fellendülésre, gazdasági „szabadesést”, amolyan „I” alakú modellt vizionálnak. (Rubininak kétségkívül igaza van abban, hogy a járvány elmúltával a ma is jelenlévő kockázatok – pl. USA vs. Kína, USA vs. EU, Kína vs. a világ többi része közötti gazdasági, kereskedelmi háború, a fegyveres konfliktusok Szíriában és másutt, a Brexit hatásai, az EU strukturális gondjai, a klíma katasztrófa veszélye, stb. – velünk maradnak, nem enyhülnek, legfeljebb módosulnak.)

A folyamatokat vizsgálva magam arra a következtetésre jutottam, hogy a legoptimistább és legpesszimistább forgatókönyv megvalósulásának esélye csekély, mert egyrészt

a járvány átfutási ideje vélhetően hosszabb lesz 3-4 hónapnál, így gyors fellendülés nem várható, másrészt a válság olyan mélyreható változásokkal jár majd együtt, amelyek számos gazdasági terület növekedését dinamizálják, így lesz alapja a fellendülésnek.

A legvalószínűbb kilábalási modell az „U” és „L” kombinációja lehet, ahol a visszaesés gyors, a kibontakozás lassú lehet.

Minden bizonnyal felgyorsul a gazdaság szerkezetének átalakulása. A termelési, szolgáltatási és értékesítési láncok lerövidülnek, átláthatóbbá válnak, a Kínától való függést a multinacionális cégek megkísérlik csökkenteni, új beszállítókat keresnek, saját kapacitásokat fejlesztenek, tartalékokat építenek a láncokba.

Minden bizonnyal felgyorsul az élőmunkát csökkentő fejlesztések – automatizálás, robottechnika, digitalizáció – megvalósítása, hogy mérsékeljék az egészségügyi kockázatokat és pótolják a kieső munkaerőt. Ez a folyamat újabb strukturális munkanélküliséggel fenyeget.

A járvány nyomán valószínűleg robbanásszerűen megnő a tágan értelmezett egészségipar szerepe és részaránya a gazdaság kibocsátási és felhasználási oldalán egyaránt. (Hasonlóan ahhoz, ahogy a 2001 szept. 11.-ei terrortámadás után „felrobbant” a biztonságtechnika fejlődése.)

Gigantikus fejlesztések várhatók az egészségügyi infrastruktúra, a gyógyszer kutatás és gyártás, a diagnosztikai és terápiás eszközök fejlesztése, a szakemberképzés területén egyaránt. Az egészségipar részesedése rövid idő alatt megduplázódhat a GDP-ben, az államháztartásban és a családi költségvetésekben egyaránt. Régóta halogatott reformok várhatók az egészségbiztosítás és finanszírozás területén is. Ebben a konjunktúrában a vállalkozások és állami szervek egyaránt részt fognak venni.

Növekedni fog a környezetvédelem, az energetikai korszerűsítések és a számítástechnika szerepe is.

Más ágazatok jelentős veszteségeket szenvednek majd el, megsínylik az átalakuló igényeket. Nehéz időszak vár a turizmusra, a közlekedésre, a szállításra, a hagyományos energetikai ágazatokra, minden bizonnyal a gépgyártás számos területére.

Egyre többször idézem fel gondolatban Schumpeter „teremtő rombolás, vagy kreatív rombolás” koncepcióját, amely az új vívmányok, fejlesztések természetes velejárójának, „árának” tekintette más tevékenységek pusztulását. Nagy kérdés, hogy az új térhódításának és a megszűnő réginek a szaldója milyen előjelű lesz?

Különleges kihívással kell szembenéznie a világnak, az egyes nemzetgazdaságoknak, amikor a válság üzemmódról vissza kell térni a normál üzemmódra. A közgazdaság tudomány alapvető törvényeit nem lehet hosszú távon „felfüggeszteni”.

A válságkezelés a makro mérlegekben hatalmas egyensúly romlást fog okozni. Növekvő deficitek, adósságállomány, emelkedő költségek, gyorsuló infláció, szigorodó hitel és finanszírozási feltételek, elkerülhetetlen egyensúly javító és takarékossági programok jellemzik majd ezt az időszakot.

Az egyszeri támogatások, jövedelem kiegészítések megszűnnek, az olcsó, vagy ingyen pénz korszaka véget ér.

Visszatérnek a teljesítmény követelménnyel együtt járó konzekvenciák a bérezés és foglalkoztatás terén egyaránt.

Gyökeresen átalakulnak a munkaerőpiac működésének feltételei. A táv- és részmunka, a speciális foglalkoztatási formák gyorsan elterjednek, a vele járó bizonytalansággal és terhekkel együtt.

A válság kezelése rendkívüli intézkedésekkel jár együtt. A kormányok, erőszak szervezetek különleges felhatalmazást kapnak, a demokratikus vívmányok és jogok háttérbe szorulnak.

A diktatórikus és autokratikus rezsimek akár hatékonyabbak is lehetnek a krízis kezelésében, mint a demokratikus eszközökkel működő rezsimek. Nagy lesz a csábítás a hatalmi eszközök tartós kiterjesztésére, fenntartására és a velük való visszaélésre.

A válság hatalmas politikai mozgásokat válthat ki: rezsimeket, kormányokat sodorhat el, buktathat meg és diktatórikus rezsimek hatalmát tartósíthatja.

A nacionalista bezárkózás tovább erősödhet, a gyanakvás, bizalmatlanság, gyűlölködés szelleme és mérgező hatása tovább terjedhet. A válság sajnos nem kedvez a demokratikus vívmányoknak.

Mire számíthatunk tehát:

csak egy dologban lehetünk biztosak: semmi sem lesz olyan, mint 2019-ben volt.

Békesi László

Tucatnyi uniós eszköz van, amit használhatnánk

Újabb uniós forrásokról és támogatási eszközökről számolt be Ujhelyi István európai parlamenti képviselő a közösségi oldalán tartott rendhagyó sajtótájékoztatóján, amelyeket Magyarország a koronavírus elleni védekezésben használhat, de a kormány letagadja őket.

Ezzel az MSZP politikusa ismét cáfolta azokat a kormányzati állításokat, miszerint az Európai Uniótól hazánk semmilyen segítséget nem kap. „Jól érzékelhetően az ország jelentős része kételkedik Orbán Viktor és kormánya szavahihetőségében, erre az uniós támogatások kapcsán elhangzó súlyos hazugságok alapot is adnak – fogalmazott Ujhelyi, emlékeztetve arra, hogy a kormány hivatalos közlései szerint hazánk egyedül Kínától és a Türk Tanácstól kapott segítséget a koronavírus elleni felkészüléshez. Ujhelyi szerint ehhez képest tényszerűen bizonyítható, hogy az európai közösség közel kétezer-milliárd forintnyi forrás felhasználást teszi lehetővé Magyarország esetében. Ez egyébként, mutatott rá a szocialista EP-képviselő, annak a 37 milliárd eurós európai mentőcsomagnak a része, amelyről a fideszes EP-képviselők is szavaztak az Európai Parlament csütörtöki rendkívüli ülésén.

Ujhelyi korábban már bemutatta azt a levelet, amelyet Elisa Ferreira, a kohézióért és reformokért felelős biztos, valamint Nicolas Schmit munkahelyteremtésért felelős uniós biztos küldött még március elején Kásler Miklós és Palkovics László minisztereknek.

Ebben a levélben értesítették ki az Orbán-kormányt arról, hogy az első mentőcsomag részeként a magyar kormánynak nem kell visszafizetnie az európai strukturális és beruházási alapokból származó előfinanszírozások összegét, ami Magyarország esetében 861 millió euró. Sőt, a Bizottság döntése értelmében ez az összeg kiegészül a 2020-ra vonatkozó előfinanszírozási kerettel is, amely további 607 millió euró; vagyis nagyjából 520 milliárd forintnyi uniós forrás máris az Orbán-kormány rendelkezésére áll.

Ujhelyi István rámutatott arra is, hogy miközben Magyarország közel kétezer-milliárd forintnyi támogatásra (5,6 milliárd euró) számíthat a koronavírus kapcsán megnyitott európai mentőcsomagból, addig más tagországok ennél szerényebben kerettel számolhatnak. Csehország és Horvátország például „csak” 1,1 milliárd eurót kap, de nálunk kevesebb forrásra számíthat Románia (3 milliárd euró) és a súlyos krízisben lévő Olaszország (4,1 milliárd euró) is, egyedül Lengyelországnak jut a miénknél nagyobb uniós támogatási keret.

Az MSZP EP-képviselője szerint hazugság a kormány azon érvelése is, miszerint ezeket a pénzeket már előre lekötötték, ezért nem lehet átcsoportosítani. Ujhelyi az Európai Bizottság levelére hivatkozva cáfolta a Fidesz érveit, mondván egyértelmű, hogy a felszabadított összegről Magyarország még nem küldte el Brüsszelnek a számláit, vagyis ezeket a forrásokat igenis át lehet csoportosítani most a koronavírus elleni védekezésre, az Unió erre a lehetőséget megadta. „Felszólítom a kormányt, hogy számoljon el tételesen a nyilvánosság számára, hogy mire akarta elkölteni ezt az irdatlan mennyiségű pénzt!

Melyek azok a halaszthatatlan projektek, amelyek miatt a kormány nem akarja ezt az összeget a koronavírus elleni védekezésre fordítani!

Csak nem olyan pályázatokról van szó, amelyeket már a haveri körnek ígértek oda? Ha csak egy ilyen is van, akkor világossá válik, hogy a Fidesznek megint fontosabb volt Mészáros Lőrinc valamelyik cégét kitömni, mint kezelni a magyar családok helyzetét a járvány idején!” – fogalmazott közösségi oldalán Ujhelyi István.

Az MSZP európai politikusa a szombati sajtótájékoztatóján azt is közölte, hogy tizenkét különböző uniós eszköz és program áll rendelkezésre, amelyet a kormány használhatna a védekezésben, például az egészségügyi intézmények fejlesztésére vagy a munkahelyek védelmére. Ujhelyi megemlítette, hogy

a Miniszterelnökségnél például van egy olyan 13 milliárd forintos uniós keret, amelyet lakossági kommunikációra kötöttünk le, de most az EU döntése értelmében a koronavírus elleni védekezéshez is felhasználhatnánk.

Ujhelyi szerint hasonlóképp mozgósítható uniós összegek vannak például a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál (10 milliárd forint) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (64 milliárd forint) kasszájában is. A szocialista EP-képviselő hozzátette, hogy a Széchenyi2020-programban jelenleg 47 nyitott pályázat van, amelyeknek szinte mindegyikét a védekezésre is fel lehetne használni, ha erről a kormány meghozná a szükséges döntést. Ujhelyi István szerint a kormányzat ehelyett hazudik a magyar társadalomnak, hazudik az Európai Uniónak és hazudik az európai parlamenti képviselőknek is, pedig inkább a bizalmat kellene építenie az európai partnerek és a magyar emberek felé is ebben a súlyos válsághelyzetben.

Ha a gazdaság köhögni kezd… II. rész

A járvány terjedésének napi gondjai és feladatai mellett egyre több elemzés foglalkozik a járvány gazdasági, társadalmi, politikai következményeivel, lefutásának lehetséges forgatókönyveivel, kezelésének eszközeivel, a járvány utáni időszak feladataival, esélyeivel, buktatóival.

Valamennyi aspektus figyelmet érdemel, gondos, elmélyült elemzést kíván.

2./ A járvány gazdasági következményeinek menedzselése, negatív hatásainak mérséklése.

A feladat nemcsak bonyolult, hanem eddig ismeretlen eszközöket, megoldásokat követel, azok mellékhatásainak, hátrányos következményeinek tudatában, bizonytalanságaival együtt. Nagy valószínűséggel a kisebbik rossz filozófiáját kell követnünk. Hogy a ma szokásos harcászati fogalmakat használjam: új, még ki nem próbált fegyvereket kell élesben bevetni ismeretlen harci terepen és ellenséggel szemben.

Az igazi kihívást az jelenti, hogy egyszerre kellene oldani a kínálati sokkot, pótolni a tovagyűrűző keresletkiesést és kezelni a járvány humanitárius kockázatait, társadalmi, politikai következményeit.

A kínálat csökkenését részben állami beavatkozásokkal, részben vállalati alkalmazkodással lehet mérsékelni.

Az állam feladata, hogy ahol ez lehetséges, segítse megőrizni a termelési, szolgáltatási kapacitásokat, az infrastruktúra működőképességét, biztosítsa az ellátást szolgáló intézmények, szervezetek működőképességét.

A feladat monetáris, fiskális és jövedelempolitikai eszközök kombinált alkalmazását teszi szükségessé. (Kitűnő elemzések és javaslatok születtek már eddig is a gazdasági krízis kezelésére. Surányi György, Király Júlia és Ricke Werner tanulmányait mindenki figyelmébe ajánlom.)

Lényegében korlátlan hitelezési kapacitással kellene biztosítani a működőképes cégek likviditását, átmenetileg csökkenteni közterheiket, bérkiegészítő támogatásokkal segíteni a foglalkoztatottak megtartását, direkt, vagy közvetett tőkejuttatással segíteni a vállalkozások alkalmazkodását az új piaci helyzethez, technológiai követelményekhez.
Ebben a jegybankoknak és a kereskedelmi bankoknak, valamint a költségvetésnek egyaránt halaszthatatlan feladatai vannak.

A feladat nehezebb része hárul a vállalatokra. A kieső kereslet miatt bekövetkező kibocsátás csökkenéssel egyidejűleg kell alkalmazkodniuk az új körülményekhez. Új beszállítók, szolgáltatók beépítése a termelési, értékesítési láncba, a hiányzó alkatrészek, részegységek, anyagok kiváltása más technikai megoldásokkal, műszaki fejlesztéssel, innovációval úgy, hogy képesek legyenek minimalizálni a visszaesést, illetve felkészülni a krízis utáni igények kielégítésére.

A kieső kereslet pótlásának eszköztára már ma is széleskörű, kipróbált, ismert. Bátor, kombinált alkalmazásukra van szükség.

Az igazi kockázatot az jelenti, hogy átmenetileg vállalni kell a gigantikus méretű kereslet növelés összes negatív hatását: az eladósodást, az egyensúlyi mutatók romlását, a később kibontakozó inflációs nyomást, a termelékenység növekedéstől elszakított jövedelem pótlást, a teljesítmény ösztönzők átmeneti háttérbe szorítását.

A fiskális, monetáris, jövedelem- és szociálpolitikai eszközrendszert összehangoltan és kiterjesztve kell alkalmazni.

A direkt jegybanki finanszírozás tilalmát átmenetileg fel kell függeszteni akár vállalatokról, akár az államról van szó. (A növekvő deficit monetizálása is megengedhető!)

Közvetlenül, célzottan kell pénzt adni az embereknek: bérkiegészítés, munkanélküli segély, szociális segélyek, család támogatások formájában.

Fel kell függeszteni átmenetileg a köztartozások és hiteltartozások fizetését azoknál, akik ezt kérik, mert elveszítették állásukat, vagy megbetegedtek.

Az egészségügyi dolgozók bérét a járvány idejére azonnal meg kell duplázni, a veszélyeztetett munkahelyeken dolgozókét megháromszorozni!

Hasonlóan kellene eljárni a mindennapi ellátást biztosító munkakörökben is – vállalatok esetében állami támogatással. (Mire vár még a magyar kormány?!)

A tönkrement és kiszolgáltatott egészségügyi intézményhálózat azonnali, lényegében korlátlan és sok oldalú támogatásra szorul. (Berendezések, gyógyszerek, szakemberek, stb.)

Az aggregált kereslet növelésének el kellene érnie a GDP 3%-át, az ehhez tartozó deficit és államadósság növekedésével együtt.

Az államháztartás terheinek csökkentése érdekében egyszeri szolidaritási hozzájárulást kellene kiróni a magas jövedelemmel és vagyonnal rendelkező állampolgárokra. (Ez akár progresszív is lehetne!)

Az állami és politikai vezetők bérét a krízis időszakban 50%-kal kellene mérsékelni. (Ezek szolidaritási típusú, bizalom erősítő lépések lennének, gazdasági súlyuk nem jelentős.)

A felesleges, presztizs jellegű, vagy halasztható beruházásokat, kötelezettségeket – pl. sportpályák építése, nagy rendezvények lebonyolítása, vállalása, határon túli szervezetek támogatása, stb – le kell állítani, fel kell mondani.

A kereslet növelő intézkedések hátterét biztosítják a szupranacionális intézmények döntései, új szabályai és gigantikus támogatásai és forrásai. (IMF, Világbank, EKB, EIB, EU,stb.)

Az eddigi magyar intézkedések szükségesek, jó irányúak, de messze elégtelenek!

Az elmúlt évek durván prociklikus, valamennyi erőforrást felélő – nagyrészt elpazarló -, csúcsra járatott gazdaságpolitikája most kiszolgáltatottá teszi a magyar gazdaságot, csökkenti az aktív válságmenedzselés lehetőségét, illetve növeli annak jövőbeni terheit. Ennek ellenére vállalni kell a kockázatot, mert csak így csökkenthetők a még nagyobb vesztességek.

Tájékoztató… megjegyzésekkel

Orbán Viktort megnyugtató intézkedésekről számolt be a kormányfő hétfő délelőtt ahol az Operatív Törzs napi ülésén maga is részt vett.

A kormányfő elmondta, hogy az igazolt 167 betegen túl számosan lehetnek fertőzöttek, hogy hányan még matematikusokkal és, virológusokkal sem lehetett megbecsültetni. Talán a tesztelések számának korábbi növelésével ez hibahatáron belül is megmondható lett volna.

A miniszterelnök a korábbiakkal ellentétben most konkrét számokat mondott az egészségügy eszközerőforrásainak és készletének mennyiségéről. és minőségéről.

Jelenleg napi 25 ezer maszk legyártására van kapacitás, de képesek az igény szerint növelni a napi mennyiséget és 1,5 milliós készletet felhalmoztak belőle. Azt nem részletezte milyen megoszlásban vannak a maszkok védelmi kategória szerint FSP1-2-3.

Azt sem lehet tudni néhány nap alatt honnan növekedett tovább (2560 db) a lélegeztető készülékek száma és ezekből  mennyi szabadítható fel a fertőzöttek számára mert a készülékekre nem csak a vírusfertőzésben szenvedőknek van szüksége.

66900 kórházi ágy áll rendelkezésre, de arról megint csak  nem kaptunk tájékoztatást, hogy ebből mekkora kapacitást lehet a fertőzöttek elkülönítésére, ellátására felhasználni.

Ja, és van 20 millió gumikesztyű is. Hogy ez pár vagy darab azt nem tudjuk.

Keddtől minden intenzív ágy mellett dolgozó megkapja a szükséges speciális maszkot. A hír csak ott hibázik, hogy napok óta azt zengték minden kórházi dolgozó megkapta a szükséges védőeszközt. Cinikusan kijelenthetjük, hogy az az egészségügyi dolgozó aki képes volt kedd előtt megfertőződni az ágyat kap a maszk helyett. A nem intenzív ágy mellett dolgozók sebészi maszkot kapnak, ők meg magukra vessenek és imádkozzanak.

Közel húszezer orvos, rezidens és bevethető hallgató áll rendelkezésre azt azonban nem tudni ebből hány fő aki közvetlenül a vírus legyőzésére fogható hadba.

A 65 év alatti rendőri erőkből 70 ezer fő van Orbán szerint. Utánanézve sehol nem találtunk 39 ezernél magasabb rendőri létszámról szóló feljegyzést, sőt ebben a számban már benne van minden polgári ruhás nyomozó és vizsgáló is.

Az egyéb bevethető, (hál’isten) fegyvertelen ember 45 ezer fő.

De nyugodjunk meg a 23 950 hivatásos katona, 9381 tartalékos, valamint több mint tízezer olyan katona, akik öt éven belül szereltek le.

Megnyugodtunk.

Orbán az eddigieken túl újabb hat pontból álló gazdasági mentőcsomagot is felvázolt.

1. Fenntartják a veszélyhelyzet ideje alatt lejáró gyes-, gyed-jogosultságokat.
2. A veszélyhelyzet idejére mentességet biztosítanak a március 20. előtt keletkezett kata-adósságokra.
3. A taxisok után további több mint 80 ezer kisvállalkozás kap mentességet a kata-járulékfizetés alól. (A tevékenységi körök listája a hamarosan megjelenő rendeletben lesz olvasható.)
4. A magyarországi médiaszolgáltatók mentességet kapnak a kieső reklámbevételek miatti adóbefizetésre.
5. Felfüggesztik az adótartozások behajtását a veszélyhelyzet idejére.
6. Szintén felfüggesztik a kilakoltatásokat és a lefoglalásokat.

Reméljük a fentiek a borús előrejelzések ellenére is sok emberen segítenek.

Egy nem minden gyanún felül álló jelölt

A DK közleményben tiltakozik Juhász Miklós alkotmánybírói jelölése ellen, mert – mint írják – az több, mint aggályos.

Juhász Miklóst javasolta az Alkotmánybíróság új tagnak Balsai István helyére. Juhász köztudottan elkötelezett fideszes pártkatona, akinek a jelöléséről nemhogy nem voltak hajlandóak egyeztetni szélesebb körben, de a múltja sem éppen feddhetetlen.

Juhász Miklóst ugyanis, mint az kiderült, korábban már elítélték bennfentes információval való visszaélésért.

Juhász Miklós volt továbbá az, aki a Gazdasági Versenyhivatal elnökeként jogilag jóváhagyta, hogy a Fidesz egy kézbe vonja össze a különböző médiumokat, amiről később bírósági ítélet mondta ki, hogy jogellenes.

A Demokratikus Koalíció a korábbi gyakorlatának megfelelően nem hajlandó részt venni az új fideszes alkotmánybíróról való szavazáson.

Mi, európai magyarok – folytatódik a közlemény – úgy látjuk, hogy

az alkotmánybírók szerepkörébe nem fér bele sem az elvakult pártelkötelezettség, sem az, hogy korábban elítélték

egy ilyen kényes ügyben, sem pedig az, hogy végigasszisztálta, ahogyan a Fidesz bekebelezi a különböző médiafelületeket. A jelenlegi helyzetben kiemelten fontos lenne, hogy egy nagy tekintélyű, a magyar polgárok jogait védő, pártoktól független alkotmánybírónk legyen, Juhász Miklós azonban ezen feltételek egyikének sem felel meg.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!