Kezdőlap Itthon Hasznos Oldal 24

Hasznos

Néhol már csökkennek az albérletárak

FüHü
-
0
Néhol már csökkennek az albérletárak

Sohasem voltak könnyű helyzetben azok, akik nem rendelkeztek saját tulajdonú ingatlannal és albérletbe kényszerültek. Az utóbbi években azonban egyre nehezebb volt asztalra tenni az albérlet összegét. Talán idén eljött az idő, amikor végre érezhetjük az árcsökkenés szelét. Főleg most, amikor megkezdődik az egyetemi oktatás.

A főváros máris sokkal olcsóbb lett

Budapest kivételével nem sokat mozgolódtak az átlagos albérleti árak hazánk régióközpontjaiban. Még az olyan egyetemi városokban, mint Pécs vagy Szeged sem sikerült a koronavírusnak felbolygatni a piacot. Bár az elmúlt egy évben Szegeden némileg csökkenés következett be, Pécsen még mindig drágulás volt tapasztalható. A napfény városában így a lakások egy négyzetméterét idén júliusban átlagosan 2000 forintért, míg a pécsiekét 2200 forintért lehetett kibérelni.

Szeged és Pécs átlagos albérletárai között Győr helyezkedik el, ahol egy négyzetméter bérleti díja átlag 2100 forint volt. Győrben egyébként olcsóbbá váltak az albérletek, Miskolchoz hasonlóan, ahol éves 11 százalékos áreséssel júliusban átlag 1800 Ft/m² volt a bérleti díj.

2019 júliusa és 2020 júliusa között viszont drágultak az albérletek Székesfehérváron és Debrecenben is, igaz négyzetméterenként csak száz forinttal. Így egy székesfehérvári albérletért négyzetméterenként átlagosan 2300 forintot, egy debreceniért pedig 2400 forintot kellett fizetni.

Ahogy az általában lenni szokott, a jelen elemzés főszereplője is kis hazánk fővárosa. Azonban a budapesti albérletpiac most nem a dráguló tendenciájával emelkedik ki a sorból, hanem éppenhogy az árzuhanásával. Az összes régióközpont közül Budapesten estek vissza a legnagyobb mértékben az albérletek átlagárai, méghozzá 4600 Ft/m²-ről 3700 Ft/m²-re. Ez a változás mintegy 24 százalékos csökkenést jelent.

Mi éri meg? Albérlet vagy saját lakás?

Amikor az albérletek kerülnek szóba, mindig felmerül a kérdés: az albérleti díj összegét miért nem fektetjük inkább be és veszünk lakást hitelre? Az ablakon kidobott pénz persze senkinek sem esik jól, de a hitelfelvétel sem mindig a legjobb választás.

A Bank360.hu elemzésében egy 35 m² alapterületű budapesti lakást vett alapul a vásárlás és bérlés közötti különbségek szemléltetésére. Ha a példában adott lakást megvásárolnánk, egy 20-30 millió forint körüli összegért kellene a zsebünkbe nyúlnunk. Bérlés esetén pedig körülbelül 110-160 ezer forintot kellene letennünk az asztalra. Az egyszerűség kedvéért azonban egy 25 millió forintos vételárral és 130 ezer/hó bérleti díjjal történt a kalkulálás. Amennyiben 10 millió forintos önrész mellé vennénk fel 15 millió forint hitelt 20 éves futamidő mellett, akkor 30%-kal kedvezőbb havi fizetési kötelezettséget jelentene a hitel felvétele, mint egy albérlet díja.

Egy saját tulajdonú ingatlannak természetesen vannak további költségei és mindemellett előnyei is. Plusz azt sem árt ilyen kérdés esetén megvizsgálni, hogy befektetési céllal milyen hosszú időtávval térülne meg a lakásvásárlásunk, és hogy milyen finanszírozási lehetőségek állnának a rendelkezésünkre. Összességében tehát minden esetben egyedileg kell mérlegelni azokat a tényezőket, melyek sokat dobnak a latba.

Amit férfiingről tudni kell

FüHü
-
0
Amit férfiingről tudni kell

Az ing a férfi ruhatár alapdarabja, amely magát az eleganciát testesíti meg. Minden, amit tudni érdemes a tökéletes férfi ingről.

Stílusos férfi ruhatár alapdarabjai

Ahhoz, hogy megtaláljuk a tökéletes férfi inget, több szempontot kell figyelembe vennünk a választás során. De milyen a tökéletes férfi ing? Egy biztos: sugárzó megjelenést kölcsönöz viselőjének. Ezt a hatást csak és kizárólag egy testalkathoz illő ruhadarab érheti el, amely kiválóan megfelel az adott alkalomhoz is. Mit érdemes tudni a férfi ruhatár alapdarabjáról, és melyek a legdivatosabb férfi ingek?

Divatos férfi ing fazonok

Ha valaki azt gondolta volna, hogy minden férfi ing egyforma, akkor most megcáfoljuk eddigi hitét és bebizonyítjuk, hogy vannak különbségek a fazonok között.

Az egyik leggyakoribb címke, amit a boltokban látni, az a slim fit felírat. Ez a fazon egy szűkített, tapadós inget rejt, amely leginkább magas, sportos testalkatú férfiaknak áll jól. A slim fit ingek nem igazán adnak mozgásteret viselőjüknek, így fontos a megfelelő méret kiválasztása, amelyben kényelmesen érezheted magad tárgyalás közben, vagy egy kiadós ebéd után is.

A második legismertebb fazon a body fit, amely egy szélesebb körben elterjedt férfi ing típus. Ez a fazon nem csak a kisportolt, vékony férfiaknak kedvez, hanem az átlagos testalkatú urak is szívesen részesítik előnyben. A body fit ing a slim fit inghez hasonlóan derékban és csípőben is szűkített, azonban jelentősen bővebb fazon.

A harmadik típus a regular fit férfi ing, amely az erősebb testalkatú férfiak kedvence. Ez a fazon bátran hagy mozgásteret, így bármely alkalomhoz tökéletes viselet.

Színes és mintás férfi ingek

A férfi ingek világa sem csupán fekete és fehér. Bár kétség kívül a fehér ing az, amelyik bárhol bármikor megállja a helyét. Ez a szín testesíti meg magát az eleganciát, így az üzleti életben, különleges alkalmak során ez a legjobb választás.

Azonban nem szabad megfeledkezni a színes és mintás férfi ingekről sem. Az egyik legnépszerűbb a favágó ing, amely kockás alapon piros, zöld vagy kék színkombinációkban kapható leggyakrabban az üzletekben. Közkedvelt még a csíkos, apró pöttyös, esetleg horgony mintás ing is. Az elegánsabb fazonok, színek és minták mellett egyre népszerűbbek a kicsit bohókás darabok, amelyek élénk színekkel, nagyobb mintákkal dobják fel a mindennapi viseletet.

Melyik alkalomra milyen férfi inget válasszak?

A legfontosabb aranyszabály, amelyet érdemes betartani, az a hosszú ujjú ing és a rövid ujjú ing viseléséhez köthető. Elegáns alkalmakon, hivatalos eseményeken hosszú ujjú ingben illik megjelenni, legyen ez egy munkahelyi megbeszélés vagy akár esküvő. A rövid ujjú ingek ezzel ellentétben kiválóan alkalmasak szórakozóhelyekre, családi és baráti összejövetelekre, vagy akár munkahelyre is, amikor nem vár minket egy-egy komolyabb tárgyalás.

Érdemes még az alábbi tanácsokat megfogadni:

  • A rohanós vagy meleg nyári hétköznapok szinte megkövetelik, hogy kicsit bővebb, body fit vagy regular fazont válasszunk, amelynek anyaga kellően lenge és nem engedi, hogy izzadságfoltok díszítsék.
  • A farmer ingek sportos eleganciát sugároznak, így bátran beépítheted a hétköznapi szettek közé, akár farmernadrággal párosítva.
  • A formális eseményeken a fehér ing mellett a halványkék és a világosabb színek még megengedettek, de a mintás, erős színek viselését érdemes elkerülni.

Összegzés

Az férfi ing vásárlása komoly feladat elé állítja a férfiakat, hiszen megannyi szempontra kell odafigyelni annak érdekében, hogy a tökéletes darabbal térjünk haza. A legfontosabb mind közül, hogy az ing megfelelően illeszkedjen testalkatunkhoz, ne válasszunk túl bő fazont, amely hanyagságot tükröz. Egy remekül kiválasztott fazon bárhol, bármikor eleganciát sugároz, így garantáltan nem okoz csalódást viselőjének.

A Felhő számítástechnika alapjai

FüHü
-
0
A Felhő számítástechnika alapjai

A Felhő, vagy hosszabb kifejezéssel „felhőalapú számítástechnika” az elmúlt években robbanásszerű növekedésen ment át. Ma már ott tartunk, hogy nem csak a szakmabeliek beszélnek Felhőről, de azok az átlagos felhasználók is, akiknek az IT tudása kimerül abban, hogyan telepítsenek egy alkalmazást az app-boltból.

A Felhő számítástechnika fejlődése számokban

Nagyon úgy néz ki, hogy a Felhő eddigi fejlődése szinte még semmi: 2019-re a globális ipari cloud computing a becslések szerint körülbelül 320,14 milliárd dollárt tett ki, és az előrejelzések szerint 2030-ra eléri az 1992 milliárd dollárt.

Emellett a kis- és középvállalatok világszerte integrálni kezdte a felhőalapú számítástechnikát az informatikai stratégiájába, követve a legnagyobb cégek példáját, mint amilyen az Instagram, az Etsy, a Netflix, a Xerox, az Apple és az Amazon.

Ráadásul a Felhő a civil szférában is hódít, hiszen egyre több kutatóintézmény, egyetem kezdi használni. A következőkben ezért bemutatjuk, miért is annyira jelentős a felhőalapú számítástechnika és miért érdemes a magyar cégeknek is minél hamarabb integrálniuk a saját rendszerükbe.

Mi az a felhő alapú számítástechnika?

A felhőalapú számítástechnika, vagy röviden Felhő az angol Cloud Computing tükörfordítása. Emellett találó a név, mert nem fogható meg kézzel úgy, mint a hagyományos szerverek vagy számítógépek.

Az igény szerint alakított számítástechnikai szolgáltatások – beleértve a tárolást, a szervereket, a hálózatépítést, az elemzést, az intelligenciát, az adatbázisokat és a kiszolgálókat – interneten (azaz a „Felhőn”) keresztül történő elérését és használatát jelenti.

Másként megfogalmazva, a Felhő olyan szolgáltatáscsomag, ami egy egységes felületen keresztül, a ténylegesen kiszolgáló számítógépektől távolról érhető el. Aki például egy alkalmazást telepít az okostelefonjára, máris Felhőt használ.

Miért gazdaságos megoldás a Felhő?

Egyszerűen mondva, a felhőalapú számítástechnika megtakarítja a vállalatok számára a saját adatközpontok és a szükséges számítástechnikai infrastruktúra beszerzését, üzemeltetését, beleértve a szakemberek bérköltségét is, mivel a Felhő szolgáltatók hozzáférést biztosítanak minden szükséges rendszerhez és szoftverhez, méghozzá sokkal kedvezőbb áron.

A felhő számítástechnika összehasonlítható a házbérléssel. Tény, hogy egy megvásárolt ház saját ingatlannak minősül, ám nem mindenki tudja teljesen kihasználni, ráadásul még kevesebbeknek áll rendelkezésre a szükséges összeg.

Ezért ahelyett, hogy előre hatalmas összeget fektetne egy cég a saját IT rendszerbe, a Servergardennél is bérelhető Felhő lehetővé teszi a vállalatok, intézmények, alapítványok, stb. számára, hogy csak az általuk felhasznált szolgáltatásokért fizessenek, és ezzel jelentős erőforrásokat takarítanak meg.

A felhő alapú számítástechnika típusai

Akár a természetben, az IT világában is különböző típusú Felhők vannak, amelyek az egyes felhasználók igényeihez igazodnak. Egyszerűen fogalmazva: nem minden felhőalapú számítástechnika válik be mindenki számára.

A felhőalapú számítástechnikát elsősorban a felhő elérésének módja alapján osztályozzák, és három fő típus ismert:

  1. nyilvános felhő,
  2. magán felhő és
  3. hibrid felhő.

A nyilvános felhőt egy harmadik fél felhő-szolgáltatója irányítja, amely szolgáltatásait az interneten keresztül nyújtja.

A privát felhőket kizárólag üzleti vállalkozások vagy szervezetek használják és különleges hozzáférési engedély szükséges hozzájuk, míg a hibrid felhő hídként szolgál a közösségi szféra és a céges világ között. Itt az adatok és az alkalmazások szabadon mozognak mindkét felhő között.

A felhőalapú számítástechnika előnyei

Röviden szólva három fő előnnyel bír a felhő:

  1. költséghatékonyság,
  2. biztonság,
  3. fokozott termelékenység.

A felhőalapú számítástechnika jelentős elmozdulás a hagyományos informatikai módszertől. Segít kiküszöbölni az üzleti vállalkozások esetében az egyéni adatközpontok felállításának szükségességét, valamint a speciális informatikai szakemberek, a jelentősen megnövekedett áramfogyasztás és a fizikai szerverek beszerzésének költségei sem lépnek fel – mindezt ráadásul úgy, hogy a legszélesebb körű szolgáltatások válnak elérhetővé.

A Felhő biztonságos és hatékony

A vállalkozások adatainak, infrastruktúrájának és alkalmazásainak a potenciális fenyegetésektől való védelme érdekében a felhőalapú számítástechnikai szolgáltatások robusztusabb szabályozást, technológiákat és vezérlőelemeket kínálnak, amelyek elősegítik az adatbiztonságot.

Másként megfogalmazva, a Felhő szolgáltatók világszínvonalú védelmet kínálnak a legjobb szakemberekkel, úgy, hogy ez általában már benne van a szolgáltatás árában.

Ahogy az üzleti vállalkozások megszabadulnak mindattól a költségektől, amik a saját, hasonló kaliberű számítástechnikai infrastruktúra fenntartásával járnak, az erőforrásaikat a saját termelékenységük növelésére tudják fordítani.

Még a koronavírus sem csökkenti drasztikusan az ingatlanpiaci árakat

FüHü
-
0
Még a koronavírus sem csökkenti drasztikusan az ingatlanpiaci árakat

Az ingatlanpiaci árak hosszú évek óta tartó dráguló tendenciájának ugyan egy időre vége, de a feltornázott árak továbbra is toronymagasan állnak. Már a tavalyi évben elkezdett mérséklődni az áremelkedés, mely idővel stagnálásba vagy éppen kis mértékű csökkenésbe csapott át, de árzuhanásról a mai napig nem beszélhetünk.

Eddig úgy tűnik, hogy még a koronavírus sem tudja olcsóbbá tenni a hazai ingatlanpiacot.

A családi házak piaca lelassult

Valamennyi településen országszerte idén csak stagnálást figyelhettünk meg. Így van ez a debreceni, kecskeméti és nyíregyházi házak esetében is.

Debrecenben és Kecskeméten 2020-ban végig 360 ezer Ft/m² körül, Nyíregyházán pedig 230 ezer Ft/m² körül mozogtak a családi házak átlagárai.

Az Ingatlannet.hu által vizsgált megyeszékhelyek közül Szeged, Eger és Miskolc eladói házai ugyan drágultak még az idén, de csak kis lépésekkel – átlagosan 5-10 százalékkal – haladtak előre. Ennek eredményeképpen májusban a szegedi házakat 360 ezer Ft/m²-es, az egrieket 300 ezer Ft/m²-es, a miskolciakat pedig 230 ezer Ft/m²-es átlagáron kínálták eladásra.

Hazánk megyeszékhelyeinek családi házai közül voltak olyanok is, melyek januárról májusra olcsóbbá váltak. Ilyen például Budapest és Pécs.

A fővárosban 550 ezer Ft/m²-ről 540 ezer Ft/m²-re, Pécsen pedig 280 ezer Ft/m²-ről 270 ezer Ft/m²-re csökkent a házak átlagos négyzetméter ára az elmúlt öt hónapban.

ingatlannet.hu

 

 

A lakáspiaci árak is csak stagnálnak

A családi házakhoz képest a téglalakások még jobban behúzták a kéziféket árváltozás szempontjából. A vizsgált megyeszékhelyek között nem volt olyan, melynek téglalakásai májusban alacsonyabb átlagáron kerültek volna eladásra mint januárban. Tehát úgy tűnik, hogy a lakáspiacra sem  volt eddig nagy hatással a koronavírus.

Az elemzés alapján drágulók között is csak ketten voltak. Budapesten négyzetméterenként átlagosan 20 ezer forinttal többet, tehát 840 ezer forintot kellett fizetni a téglalakások egyetlen négyzetméteréért. A fővároshoz hasonlóan Eger eladó lakásainak téglaépítéses típusai is dráguló fázisban voltak még, négyzetméterenként 30 ezer forinttal, 530 ezer Ft/m²-re emelkedett az átlagáruk.

Azonban a legtöbb helyen idén már csak stagnáltak az lakáspiaci árak. Debrecen, Kecskemét és Nyíregyháza mellett Szeged, Pécs és Miskolc lakáspiaci árai is megragadtak egy szinten. Pontosabban: Debrecenben a téglalakások 2020-as átlagára 540 ezer Ft/m², Kecskeméten és Szegeden 480 ezer Ft/m², Pécsen 410 ezer Ft/m², Nyíregyházán és Miskolcon pedig 330-340 ezer Ft/m² körül alakult.

ingatlannet.hu

Ahol biztosan nem fognak csökkenni az árak

Van az ingatlanpiacnak egy szegmense, ahol idén nyáron nagy valószínűséggel nem lesznek olcsóbbak az ingatlanok. Ezek pedig nem mások, mint a nyaralók, illetve az üdülőhelyek.

A korábban nagy népszerűségnek örvendő nyaralók, hétvégi házak most újra felkapottak lettek. A koronavírus lecsengése után, a karanténból kiszabadulva az emberek számára vonzónak tűnik a zöld övezet. Ennek köszönhetően meg is nőtt a kereslet a ritkán lakott területeken, szemben a főváros belső kerületeivel. Így a vidéki településeken és az olyan nyaraló övezetekben, mint a Balaton partja vagy a Velencei-tó, nem várható drasztikus áresés a közeljövőben.

Brutális visszaesés az autókereskedelemben

FüHü
-
0
Brutális visszaesés az autókereskedelemben

Március elején, a koronavírus magyarországi megjelenését követően gyakorlatilag teljesen leállt az autókereskedelem, és bár a helyzet azóta valamelyest stabilizálódott, az ágazat még most is csak alig 50 százalékon teljesít. A problémát súlyosbítja, hogy részben az euróárfolyam drasztikus emelkedése miatt 10-15 százalékkal nőttek az új autók árai, a piac visszaesését látva pedig a gyártók már vissza is vették a termelést.

Barta József, a Suzuki Barta és az AVIS autókölcsönző tulajdonosa szerint a visszapattanás elmaradt a szektorban, és bár a cégeket ideig-óráig megmenthetik a kamatmentes hitelek, sokan elvérezhetnek a következő időszakban.

A 2008-as nagy gazdasági világválsághoz képest a mostani sokkal hirtelenebb érkezett, de szerencsére kevésbé súlyos közvetlen hatásai vannak Magyarországon, mert az emberek nincsenek úgy eladósodva devizahitelekkel, mint bő tíz évvel ezelőtt. Ezzel együtt a koronavírus-járványnak több szektor is nagy vesztese, a turizmus mellett ilyen a jóval ritkábban emlegetett autóipar is.

A forint sebezhetősége miatt az elmúlt negyedévben kilőtt az euróárfolyam, ami nemcsak az élelmiszerárakban, hanem minden import termék, így a járművek esetében is érzékelhető drágulást okozott.

A még alacsonyabb árfolyamon behozott autókat már felvásárolták, az újakat pedig 10-15 százalékkal drágábban kínálják.

Erre nincs kereslet, mert az emberek kivárnak, és értelemszerűen inkább az alapvető szükségleteikre költenek a kiszámíthatatlan helyzetben.

Barta József, a Suzuki Barta és az AVIS autókölcsönző tulajdonosa arról beszélt, az autóipar jelenleg alig 50 százalékon teljesít, és mivel a gyárak azt tapasztalják, hogy nincs elég megrendelés, visszavettek a termelésből is.

„A legtöbb gazdasági szakértő gyors visszapattanást jósolt a járvány végére, de attól tartok, hogy ez nem így lesz. Egyelőre elhúzódó, de stabil folyamatokat látok, az idei év pedig biztosan rámegy a járványra. Leghamarabb tavaszra várható egy kisebb fellendülés, ugyanakkor a teljes visszarendeződés akár két-három évig is eltarthat a szektorunkban” – fogalmazott a szakértő.

Hozzátette,

az uniós szabályozás miatt a gyártók tavaly év végén kisöpörték a korábbi modelleket a kereskedőknek, akik ezt december 31-ig kénytelenek voltak üzembe helyezni, így abban a pillanatban használtautóvá váltak.

Európában ilyen nullkilométeres járművek tízezrei állnak a kereskedésekben.

Barta József felhívta arra is a figyelmet, hogy Magyarországon a használtautó-kereskedelem háromszorosa az új autóénak, és itthon leginkább az 1-2 millió forintos, Nyugatról behozott régi kocsiknak nagy a kereslete, amik a magyar piacon nem nagyon elérhetőek.

„Jelenleg a legolcsóbb új autó hárommillió forint, de a középkategóriás járművek már a 6-8 millió forintot súrolják, amire egy átlagembernek hazánkban sok-sok évig kell spórolnia. A krízishelyzet miatt ráadásul mindenkiben van egyfajta félelem azzal kapcsolatban, mit hoz a holnap, lesz-e második hullám, és inkább kivárnak” – mondta a szakember.

A leginkább a turizmusra építő autókölcsönzéssel kapcsolatban arról beszélt, a terület gyakorlatilag a 2010-es szintre zuhant vissza, és újra a nulláról kell építkeznie a vállalkozóknak. Ma már közel tízezer ember fordul meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, de még ez is csak töredéke a tavaly nyári számoknak.

Barta József végül, de nem utolsó sorban arról is szót ejtett, az autókereskedelemben elkerülhetetlen lesz majd, hogy cégek dőljenek be.

„Ideig-óráig megmentheti majd az ágazati szereplőket a kormány által kínált kamatmentes hitel, de azt idővel vissza kell majd fizetni. Így elhúzódhat a lemorzsolódás, látható eredménye akár csak évek múlva lehet majd, de a keresletcsökkenés miatt szinte biztosan megtörténik” – zárta szavait.

Orbán megint csatába indul

Bauer Tamás
-
0
Orbán megint csatába indul

Gulyás miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a kormány megint az országgyűléstől kér mandátumot a jövő héten az Európai Tanácsban folytatandó tárgyalásokra.

Az Európai Tanácsnak – az állam- és kormányfők tanácskozásának – az Unió közös, 750 milliárd eurós válságkezelő programjáról kell megegyezésre jutnia. Gulyás kifejtette, hogy az

Orbán-kormány a programmal, amelynek lényege az Unió közös hitelfelvétele a tagországok válságot követő kilábalásának megsegítésére, alapjaiban nem ért ugyan egyet, de bizonyos feltételek mellett kész azt elfogadni.

Mivel is nem ért egyet?

Azzal, hogy hitelfelvétellel, tehát eladósodással kezeljék a válságot. Merthogy szerintük válságot kezelni nem eladósodással kell, ők sem ezt tették 2010-ben.
Ez persze két értelemben sem igaz. Egyrészt azért nem, mert Orbán ugyan szerette volna növelni a hiányt 2010-ben, a második Orbán-kormány megalakulásakor, csak éppen ehhez nem kapta meg Brüsszelben a jóváhagyást, és ezért tette sajátos doktrínává az eladósodás elleni harcot.
De azért sem, mert

a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások elorozásával valójában növelte az állam implicit nyugdíjadósságát. De mindegy is, ez régen volt, az Orbán-kormányok azóta is rendre vesznek fel hiteleket a szabad piacon, és így görgetik tovább az államadósságot.

Az azonban igaz, hogy Európában ma mindenki más vállalja az átmeneti eladósodást (még az Egyesült Államok is adósságot növel), és ebből biztosítja a munkavállalók, vállalkozók, fogyasztók millióinak túlélését. Az Orbán-kormány nem ezt teszi, nem finanszírozza adósságnövelésből a háztartások millióinak talpon maradását. De tudomásul veszi, hogy mások ezt teszik, és nem akadályozza meg, hogy ehhez, illetve a gazdasági kilábalás hitelezéséhez vesz fel a piacról hitelt közösen az Unió. Csak éppen megkéri az árát a hozzájárulásnak.

Miben is? Gulyás világosan beszélt.

„Azt reméljük, hogy az Európai Unió képes a különbségeket félretéve olyan döntést hozni, ami, még ha a védekezés irányát tekintve nem is élvezi a mi támogatásunkat, mégis alkalmas lehet arra, hogy a nehezebb helyzetben levő költségvetésű déli államok számára segítséget nyújtson, de megadja a lehetőséget a közép-európaiak számára is, hogy a gazdaság fejlesztéséhez, újraindításához azokat a forrásokat, amelyeket ma az Európai Unió közösen hitelből teremt elő, jól tudják felhasználni.”
De mi is a feltétele annak, hogy a Magyarországot képviselő Orbán elfogadja ezt a neki egyébként nem tetsző csomagot? „Olyan uniós programra van szükség, amely igazságos, ahol a gazdagabbak nem kaphatnak több pénzt, mint a szegényebbek, amely a gazdasági növekedésre és a gazdaság újraindítására koncentrál, és ami politikamentes, tehát azokat az élményeinket, amelyekből szép számmal gyűjthettünk az elmúlt években, akár a bevándorlás kapcsán elfoglalt kormányzati álláspontot, akár más politikai kérdésekben elfoglalt, a magyar választópolgárok többségének támogatását élvező kormányzati álláspontot politikai kérdésekben jogállami kérdésként tüntették fel, ezt nem tudjuk elfogadni, ezért a kormánynak az az álláspontja, hogy ilyen feltételeket nem lehet a csomaghoz szabni.”
Tudjuk, hogy a „brüsszeli bürokraták”, vagyis az Unió és a legfontosabb tagországok vezetői, köztük a most kezdődött fél évben az Uniót elnöklő Németország vezetői is minduntalan arról beszélnek, hogy

az uniós támogatásokat jogállamisági feltételekhez kell kötni.

Orbán azzal készül Brüsszelbe utazni, hogy csak akkor adja hozzájárulását az uniós válságkezelő csomaghoz, ha erről a többiek lemondanak. Az Országgyűlésben pedig olyan határozatot fogadtatnak el, amely ennek megfelelő mandátumot ad a kormánynak, hogy Orbán azután erre hivatkozhasson az Európai Tanács ülésén.
Korábban is akkor fogadtatott el ehhez hasonló határozatot az Országgyűléssel, leginkább a migráció kérdésében, amikor erre volt szüksége a brüsszeli csatában. A mostani szöveget még nem ismerjük, alighanem még csak most szövegezik, de a tartalma valami ilyesmi lesz.
Az iránt nem lehet kétségünk, hogy a „százharminchárom bátor ember” megszavazza majd az elé terjesztett szöveget. A kérdés szokás szerint csak az, hogy mennyire viselkedik majd bátran az ellenzék, kik lesznek készek nemmel szavazni, és hogyan fogják ezt az Országgyűlésben megindokolni.

Az országnak igen, a Fidesznek nem érdeke

FüHü
-
0
Az országnak igen, a Fidesznek nem érdeke

A magyar kormány tudatosan gyengíti a forintot, mivel ezzel 1000 milliárd forint pluszpénzhez tudta juttatni „haveri körét, az oligarchákat” – mondta Ujhelyi István ma délelőtt tartott online sajtóértekezletén.

 Ujhelyi emlékeztetett arra, hogy 280 forint körüli euróárfolyamon adták át a kormányzást a Fidesznek, az európai közös fizetőeszköz pedig mostanában 350 forintnál is drágábbá vált.

A gyenge forint ugyanakkor ellentétes a bérből és fizetésből élők érdekeivel, akiknek jelentősen nehezedett az életük a kedvezőtlen forint-euró árfolyam, valamint és az ezt kísérő infláció miatt.

Ujhelyi István hangsúlyozta, a kormány tudatosan gyengíti a forintot, mivel ezzel 1000 milliárd forint pluszpénzhez tudta juttatni „haveri körét, az oligarchákat”.

Orbán Viktor miniszterelnök azért sem gondolja komolyan az euró bevezetését, mivel azzal bebetonozná Magyarország uniós tagságát és elvesztené azt a játékterét, amellyel egyrészt Brüsszelt zsarolja, másrészt Moszkvának és más keleti diktatúráknak udvarol.

Szerdától ismét fizetni kell a parkolásért

FüHü
-
0
Szerdától ismét fizetni kell a parkolásért

Szerdától megszűnik az ingyenes parkolás Magyarországon és visszaáll a korábbi szabályozás, valamint fizetési rendszer. Az újbudai fizetős parkolás üzemeltetését eddig külsős cég látta el, ezt a feladatot július 1-jével egy új önkormányzati társaság, az Újbuda Parkolásüzemeltető Nonprofit Kft. veszi át.

A Fővárosi Önkormányzat kezelésében álló közterületeken jelenleg összesen 43, míg a kerületi önkormányzat felügyelete alatt álló utcákban 83 parkolóautomata működik, mind a 126 berendezés a XI. kerület tulajdona. Ezek üzemeltetését folyamatában veszi át az új kerületi cég. – A fővárosi kezelésű utakon 2020. július 1-jével jár le az önkormányzattal kötött együttműködés, míg a kerületi utcákban év végéig szól a mostani cég szerződése, tehát 2021. január 1-jétől veszi át a teljes kerületet az új cég, onnantól teljes egészében saját magunk, saját alkalmazottakkal látjuk el ezt a feladatot Újbudán – fogalmazott Hintsch György, Újbuda alpolgármestere.

A cégváltásból a tervek szerint nem érzékel majd semmit a nagyközönség, az ügyintézést továbbra is az Újbuda Közterület-felügyelet végzi. Lindmayer Bence, az Újbuda Parkolásüzemeltető Nonprofit Kft. ügyvezetője úgy nyilatkozott, hogy a lakossági visszajelzések és kérések alapján napirenden van a fizetős parkolás rendszerének kiterjesztése új területekre is. A tervek szerint ebben a kérdésben már idén lesz előrelépés a zónák, díjak és idősávok esetében, hosszabb távon pedig teljesen megújulhat a ma ismert rendszer. Amennyiben ilyen döntést hoz a képviselő-testület, a parkolásüzemeltető korszerű, PayPass-fizetést is elfogadó automaták beszerzését tervezi, illetve ezzel párhuzamosan ilyenekre szeretné lecserélni a jelenlegi, mára elavult automatákat. 

A parkolási rendszer átalakítása már hónapok óta napirenden volt Újbudán. Idén februárban hagyta jóvá a képviselő-testület az új parkolási koncepcióját, majd márciusban gyakorlati tartalommal töltötte meg a döntést László Imre polgármester, amikor létrehozta az Újbuda Parkolásüzemeltető Nonprofit Kft.-t, és kinevezte Lindmayer Bencét ügyvezetőnek.

Napi hétmilliárd a mínusz

FüHü
-
0
Napi hétmilliárd a mínusz

Az év első öt hónapjában 1051,5 milliárd forintra rúgott az államháztartási hiány – áll  a Pénzügyminisztérium mai jelentésében.

Májusban az önkormányzatok nélkül számolt államháztartás, az úgynevezett  központi alrendszer 324,1 milliárd forintos hiánnyal zárt, ezzel az idei első öt hónapban 1051,5 milliárd forint lett a deficit – közölte hétfőn előzetes jelentésében a Pénzügyminisztérium.

A koronavírus gazdasági hatásainak mérséklésére elindított gazdaságvédelmi akcióterv és a járvány elleni védekezés költségei növelték a pénzforgalmi hiányt.

A központi költségvetés 910 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 154,3 milliárd forintos deficitet, az elkülönített állami pénzalapok 12,8 milliárd forintos többletet értek el.

Az öthavi hiány az eredeti 367 milliárd forintos éves előirányzat 286,4 százaléka,

de az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) májusban másodszor módosított finanszírozási tervében 1890 milliárd forintra emelt pénzforgalmi hiánynak csak 55,6 százalékát éri el.

A központi alrendszer hiánya tavaly májusban 137,4 milliárd forint, idén  176,4 milliárd forint volt.

Az idén május végéig 590 milliárd forintnyi járványügyi eszközbeszerzésről született döntés, és 450 milliárd forintot meghaladó összeget tettek ki a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések, védőmaszkok, további védőeszközök, lélegeztetőgépek költségei.

Május végéig 486,7 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe, az uniós kiadások ugyanakkor meghaladták a 967,6 milliárd forintot.

A kiemelkedő idei kiadások között a közúthálózat fenntartására és működtetésére fordított 55,8 milliárd forintot, a Falusi útalapból felhasznált 53,0 milliárd forintot, a Modern városok program terhére elköltött 29,1 milliárd forintot emelték ki. Számottevő összeget, 26,3 milliárd forintot tett még ki a közúthálózat felújítása, a Beruházásösztönzési célelőirányzatból felhasznált 24,4 milliárd forint, valamint a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatására fordított 22,6 milliárd forint is.

A koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklésére elindított gazdaságvédelmi akcióterv munkahelyvédelmi és munkahelyteremtő bértámogatással, adókönnyítésekkel és a beruházások támogatásával is segíti a vállalkozásokat – emlékeztet közleményében a Pénzügyminisztérium.

A kormány minden szükséges forrást biztosít a védekezéshez, miközben a GDP-arányos idei hiánycél továbbra is 3,8 százalékon tartható – közölte a minisztérium.

Újra próbálja

Bauer Tamás
-
0
Újra próbálja

Csütörtökön szerepelt az Országgyűlés napirendjén a kiskereskedelmi adóról szóló törvényjavaslat. Varga Judit igazságügyminiszter már megemlítette, hogy a veszélyhelyzetben rendeletileg bevezetett intézkedések egyike–másika a veszélyhelyzet elmúltával is hatályban maradhat. Nem tudni, hogy vajon már akkor a kiskereskedelmi adóra gondolt-e, melyet rendelettel vezetett be a kormány, hogy ezzel a különadóval terhelhesse a multinacionális kiskereskedelmi láncokra a járványkezelés terheinek egy részét.

A kormány mindenesetre benyújtotta a kiskereskedelmi adóról szóló törvényjavaslatot, amelynek eredetijét már 2011-ben bevezették, de az Európai Bizottság kifogása miatt két év után meg kellett szüntetni. Mivel az Európai Unió luxemburgi bírósága időközben helyet adott a lengyel és a magyar kormány ellenvéleményének, és nem találta az adót ellentétesnek az EU normáival, a kormány most újra bevezeti.
Az adót az árbevétel összege után kell fizetnie minden kereskedőnek, függetlenül attól, hogy egyáltalán elér-e nyereséget. A kicsiknek, a sarki vegyesboltot működtetőknek semmit nem kell fizetniük, hiszen évi 500 millió forint árbevételig az adókulcs nulla, és még adóbevallást sem kell készíteni. 500 millió és 30 milliárd forint árbevétel között is csak 0,1 százalék a kulcs, 30 milliárd és 100 milliárd között 0,4 százalék, viszont 100 milliárd forint árbevétel fölött már 2,5 százalék. Nyilvánvalóan a multinacionális kiskereskedelmi láncokat kívánja a kormány – akárcsak 2011-ben – megsarcolni.

Az árbevétel 2,5 százaléka már tekintélyes összeg, az adó akár a nyereség nagyobb részét is elviheti.

A magamfajta közgazdász az ilyesmit piactorzításként helyteleníti: miért kellene a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi vállalkozást diszpreferálni a hazai tulajdonúval szemben, miért ne az döntsön a piaci versenyben, hogy ki a jobb. (A hazai tulajdonú CBA-nál, Realnál vagy Coopnál az egyes boltok franchise rendszerben önálló vállalkozásnak számítanak, és akként is, tehát az alacsony vagy nulla kulcs szerint adóznak.)

Miért kell a kicsit preferálni a naggyal szemben? Nem az a döntő kérdés, hogy mi jó a fogyasztónak?

Csakhogy Orbán már uralmának elején kijelentette: fel akarja számolni a multik túlsúlyát a bankszektorban, az energiaszektorban és a kiskereskedelemben. Többször elpanaszolta azóta, hogy az energiaszektorban és a bankszektorban a célt többé-kevésbé elérte (az energia- és vízszolgáltatóknál teljesen, a bankrendszerben részben), a kiskereskedelemben viszont nem.
A multinacionális láncok annyival jobbak az áruválasztékban, az ár-értékarányban és a kereskedés kultúrájában, hogy a fogyasztók szemlátomást ragaszkodnak hozzájuk mindenütt, ahol jelen vannak. Orbán most mégis újra megpróbálja a különadóval kiszorítani őket, hivatkozva a járványra. Míg a feldolgozóipari befektetők kaptak és kapnak adókedvezményeket az államtól, a kiskereskedelemben befektetőknek csak beruházási korlátozások (az üzletek építésének korlátozása) és különadó jár. Hátha sikerül kivásárolni őket.
Mind az energetika, mind a bankok példáján láthattuk már, hogy miféle nemzeti tulajdon jön itt létre. Láttuk, hogyan vette meg, vett ki belőle többmilliárdos osztalékot és adta tovább jóval több pénzért az államnak (vagyis nekünk, adófizetőknek) az egykori Gagarin Hőerőművet Mészáros Lőrinc, hogyan játszották át a sok-sok adófizetői pénzből megvett MKB Bankot részben fideszesként ismert, részben ismeretlen vállalkozóknak, és azt is, hogy a korábban már kivonult Szuper és Profi üzletlánc boltjai az Orbán-közeli CBA-nál kötöttek ki. Valami

hasonlót akar elérni Orbán a kiskereskedelmi multik megsarcolásával. Ő és barátai majd jól járnak, mi pedig, fogyasztóként rosszul járunk.

Az lehetséges, hogy az elfogadandó törvény az uniós joggal nem ellentétes (bár nekem vannak kétségeim), a magyar fogyasztók érdekeivel azonban biztosan az.
Csak azt nem értem, hogy a törvényjavaslat vitájában felszólaló ellenzéki képviselők, akik állítólag nem hívei Orbán rendszerének, miért nem szóltak egy szót sem erről az összefüggésről. Nem itt éltek az elmúlt tíz évben?
Továbbiak

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség

eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan