Hasznos

34% fölött az élelmiszer infláció

Miközben Orbán Viktor siker propagandát folytat az Egyesült Államokban, a G7 portál kínos meglepetéssel szolgál: az élelmiszerek árai teljes mértékben elszabadultak.

Meghaladják a 34%-ot a tavalyihoz viszonyítvaaz élelmiszeker árai, ráadásul még koránt sincsen vége az áremelkedésnek, hiszen az aszály súlyosan károsítja a termést. Ennek következtében a kenyér ára felrobbanhat éppúgy, mint a hús árak, melyeket megdob a takarmány egyre magasabb költsége. És akkor még nem beszéltünk az energia és szállítási költségek begyűrűző hatásáról.

Minden hónapban 5%-os vagy nagyobb áremelkedést mérünk – számolnak be az inflációs jelentés készítői. Ráadásul nem a méregdrága piacokon kutakodtak hanem a nagy áruházláncok polcain.

Az Aldi, a Lidl, a Penny Market és a Tesco élelmiszer árainak emelkedését figyelték meg az elmúlt hónapokban. Minek emelkedett az ára a kétszeresére vagy még jobban? Az első helyen a kenyér áll, aztán jön a zsemle, a kifli és a spagetti tészta. 42 féle élelmiszert vizsgáltak, és ebből csak négy lett olcsóbb a tavalyi árhoz képest: alma, sárga és fehér répa valamint a vörös hagyma.

A tej és a tejtermékek ára reálisan 50-60%-al nőtt. A reális jelző azt jelenti, hogy figyelembe veszik az ársapkát. A húsoknál 30%, de itt is figyelembe kell venni az ársapkát.

Árstop és hiánycikk

A boltok csakis a kötelező minimumot tartják azokból az élelmiszerekből, melyeket a kormány ársapkával látott el. Ily módon villámgyorsan hiánycikké válnak az olcsóbb élelmiszerek, de a kormányzat is megnyugodhat: mindent megtett szeretett választópolgáraiért.  Csakhogy a családok ezzel nincsenek kisegítve hiszen miközben az élelmiszer áremelkedés fenyegeti őket, itt a rezsiköltség növekedés. A számlák csak ősszel jönnek, de a számolgatás már megkezdődött : mit bír el a családi költségvetés?

Pártunk és kormányunk elvárja hűséges kitüntetett művészeitől, hogy járjanak elől jó példával. Így megtudhattuk Nagy Ferótól, hogy a mellékhelyiség elhagyása után rögtön le kell kapcsolni a villanyt. Kérdés, hogy ez elég lesz-e a magyar családok rezsiharcában. Orbán Viktor azt ajánlotta boldog és dolgos népünknek, hogy akinek nincs pénze, az ne fogyasszon! Ez veszélyes mondat hiszen meg lehet kérdezni ezután a miniszterelnöktől és a nemzeti együttműködési rendszer más milliárdosaitól, hogy nektek miből van olyan sok pénzetek?

Segített a BKK-nak, lecsukták

0

Bevitték a rendőrök azt a 18 éves fiút, aki súlyos hibát fedezett fel a BKK elektronikus jegyrendszerében, majd jelezte ezt a cégnek.

A 24.hu értesülése szerint éjjel lakásából vitték el a rendőrök azt a 18 éves fiút, aki

50 forintért vett e-bérletet a BKK új elektronikus jegyértékesítési rendszerében általa talált biztonsági rést felfedezve.

A rendőrség megerősítette a 24.hu-nak, hogy gyanúsítottként hallgatták ki a fiút információs rendszer vagy adat megsértése vétsége elkövetésének gyanúja miatt. A 18 éves fiatalember – aki szabadlábon védekezhet – a nemrégiben útjára bocsátott online jegyértékesítési rendszerben talált biztonsági rést, amelynek kihasználásával 50 forintért vásárolt bérletet. Ezután

a hibát azonnal jelezte a Budapesti Közlekedési Központnak.

A BKK nem köszönte meg neki, hanem internetes támadásnak minősítette a történteket. A 24.hu úgy tudja, hogy éjjel lakásáról állították elő a fiút.

Facebook-bejegyzésében a srác azt írta a „bérletvásárlás” után, hogy nem Budapesten él,

soha nem használta a BKV járműveit, és a bérlettel se kezdett semmit.

Mint írta, csupán fel akarta hívni a BKK figyelmét egy amatőr hibára az e-jegyes applikációban. Szerinte komolytalan azt feltételezni, hogy úgy követ el ilyen bűncselekményt, hogy azonnal szól az illetékeseknek.

A Felhő számítástechnika alapjai

A Felhő, vagy hosszabb kifejezéssel „felhőalapú számítástechnika” az elmúlt években robbanásszerű növekedésen ment át. Ma már ott tartunk, hogy nem csak a szakmabeliek beszélnek Felhőről, de azok az átlagos felhasználók is, akiknek az IT tudása kimerül abban, hogyan telepítsenek egy alkalmazást az app-boltból.

A Felhő számítástechnika fejlődése számokban

Nagyon úgy néz ki, hogy a Felhő eddigi fejlődése szinte még semmi: 2019-re a globális ipari cloud computing a becslések szerint körülbelül 320,14 milliárd dollárt tett ki, és az előrejelzések szerint 2030-ra eléri az 1992 milliárd dollárt.

Emellett a kis- és középvállalatok világszerte integrálni kezdte a felhőalapú számítástechnikát az informatikai stratégiájába, követve a legnagyobb cégek példáját, mint amilyen az Instagram, az Etsy, a Netflix, a Xerox, az Apple és az Amazon.

Ráadásul a Felhő a civil szférában is hódít, hiszen egyre több kutatóintézmény, egyetem kezdi használni. A következőkben ezért bemutatjuk, miért is annyira jelentős a felhőalapú számítástechnika és miért érdemes a magyar cégeknek is minél hamarabb integrálniuk a saját rendszerükbe.

Mi az a felhő alapú számítástechnika?

A felhőalapú számítástechnika, vagy röviden Felhő az angol Cloud Computing tükörfordítása. Emellett találó a név, mert nem fogható meg kézzel úgy, mint a hagyományos szerverek vagy számítógépek.

Az igény szerint alakított számítástechnikai szolgáltatások – beleértve a tárolást, a szervereket, a hálózatépítést, az elemzést, az intelligenciát, az adatbázisokat és a kiszolgálókat – interneten (azaz a „Felhőn”) keresztül történő elérését és használatát jelenti.

Másként megfogalmazva, a Felhő olyan szolgáltatáscsomag, ami egy egységes felületen keresztül, a ténylegesen kiszolgáló számítógépektől távolról érhető el. Aki például egy alkalmazást telepít az okostelefonjára, máris Felhőt használ.

Miért gazdaságos megoldás a Felhő?

Egyszerűen mondva, a felhőalapú számítástechnika megtakarítja a vállalatok számára a saját adatközpontok és a szükséges számítástechnikai infrastruktúra beszerzését, üzemeltetését, beleértve a szakemberek bérköltségét is, mivel a Felhő szolgáltatók hozzáférést biztosítanak minden szükséges rendszerhez és szoftverhez, méghozzá sokkal kedvezőbb áron.

A felhő számítástechnika összehasonlítható a házbérléssel. Tény, hogy egy megvásárolt ház saját ingatlannak minősül, ám nem mindenki tudja teljesen kihasználni, ráadásul még kevesebbeknek áll rendelkezésre a szükséges összeg.

Ezért ahelyett, hogy előre hatalmas összeget fektetne egy cég a saját IT rendszerbe, a Servergardennél is bérelhető Felhő lehetővé teszi a vállalatok, intézmények, alapítványok, stb. számára, hogy csak az általuk felhasznált szolgáltatásokért fizessenek, és ezzel jelentős erőforrásokat takarítanak meg.

A felhő alapú számítástechnika típusai

Akár a természetben, az IT világában is különböző típusú Felhők vannak, amelyek az egyes felhasználók igényeihez igazodnak. Egyszerűen fogalmazva: nem minden felhőalapú számítástechnika válik be mindenki számára.

A felhőalapú számítástechnikát elsősorban a felhő elérésének módja alapján osztályozzák, és három fő típus ismert:

  1. nyilvános felhő,
  2. magán felhő és
  3. hibrid felhő.

A nyilvános felhőt egy harmadik fél felhő-szolgáltatója irányítja, amely szolgáltatásait az interneten keresztül nyújtja.

A privát felhőket kizárólag üzleti vállalkozások vagy szervezetek használják és különleges hozzáférési engedély szükséges hozzájuk, míg a hibrid felhő hídként szolgál a közösségi szféra és a céges világ között. Itt az adatok és az alkalmazások szabadon mozognak mindkét felhő között.

A felhőalapú számítástechnika előnyei

Röviden szólva három fő előnnyel bír a felhő:

  1. költséghatékonyság,
  2. biztonság,
  3. fokozott termelékenység.

A felhőalapú számítástechnika jelentős elmozdulás a hagyományos informatikai módszertől. Segít kiküszöbölni az üzleti vállalkozások esetében az egyéni adatközpontok felállításának szükségességét, valamint a speciális informatikai szakemberek, a jelentősen megnövekedett áramfogyasztás és a fizikai szerverek beszerzésének költségei sem lépnek fel – mindezt ráadásul úgy, hogy a legszélesebb körű szolgáltatások válnak elérhetővé.

A Felhő biztonságos és hatékony

A vállalkozások adatainak, infrastruktúrájának és alkalmazásainak a potenciális fenyegetésektől való védelme érdekében a felhőalapú számítástechnikai szolgáltatások robusztusabb szabályozást, technológiákat és vezérlőelemeket kínálnak, amelyek elősegítik az adatbiztonságot.

Másként megfogalmazva, a Felhő szolgáltatók világszínvonalú védelmet kínálnak a legjobb szakemberekkel, úgy, hogy ez általában már benne van a szolgáltatás árában.

Ahogy az üzleti vállalkozások megszabadulnak mindattól a költségektől, amik a saját, hasonló kaliberű számítástechnikai infrastruktúra fenntartásával járnak, az erőforrásaikat a saját termelékenységük növelésére tudják fordítani.

Energiában is élre tör Mészáros

A veszteségessé vált Mátrai Erőművet eladja a Mészáros-birodalom, de az energetikában őt év múlva a három legnagyobb egyike lenne. Más érdekeltségeiket átalakítják, részben eladják.

A bő egy hónapja megkötött szándéknyilatkozatnak megfelelően a Mészáros Lőrinc birodalmának központi cége, az Opus Global bejelentette, hogy eladják az állami MVM-nek a Mátrai Erőmű Zrt. 72,66 százalékát. Ezzel a többi rész mellé állami kézbe kerül (vissza) az utóbbi időben veszteségessé vált – az ország második legnagyobb – erőműve. A 2017-es megvétel után mostanra kiderült, hogy mégse akkora buli az energiatermelő vállalat. Így a várhatóan 200-300 milliárdos felújítást már közpénzből fogja elvégezni az MVM. A vételár üzleti titok.

A tranzakció bejelentése után több interjú jelent meg Gál Miklóssal, az Opus vezérigazgatójával. Ezekből kiderül, hogy a Mészáros-birodalom nagy arányú átalakítást tervez befektetéseik körében. Ezen belül az energetikai ágban a legnagyobbat. Itt

az energiatermelés helyett a szolgáltatás és az energiakereskedelem a cél.

(Az energiatermelésben elsősorban a napenergia marad. Ennek megfelelően a Mátrai Erőműről leválasztották a meglévő naperőparkokat. Tehát az MVM-es csomag része a Geosol is, amely biomasszát állít elő az erőműnek.)

A hálózatüzemeltetésre akarnak koncentrálni itthon, de a térségben mindenütt.

Gáz- és villamosenergia-szolgáltató társaságokat vennének akár külföldön is.

Az erőműért kapott pénzt erre költenék. Itthon már megszerezték a tiszántúli gázszolgáltatót, a Tigázt, és jövő év végére lezárul a Titász megvételének lezárása. Energiakereskedő társaságuk felépítésében a második negyedévben gyorsulhatnak fel látványosabban az események – mondta Gál. A megújuló energiában elsősorban hazai terveik vannak.

Bár felröppent a hír korábban, hogy az MVM-ügylet keretében megveszik az Émászt, a vezérigazgató most azt mondta, egyelőre nincs fókuszban az áramszolgáltató.

Ambícióik nem szerények. Azt szeretnék, ha

öt év múlva az E.ON és az MVM az Opus lenne a három legjelentősebb energetikai szereplő egyike az országban.

A meglévő teljes vagyonelemeket is érinti az átalakítás. További értékesítéséek is lehetnek, egyfajta ésszerűsítésre törekszenek. Ez már zajlik, az ingatlanos Appeninnt eladták, s megy a CIG Pannónia biztosítóban lévő részesedés leszorítása is 10 százalék alá. Megszüntetnék a kereszttulajdonlásokat, és megszabadulnának minden olyan részedéstől, amelyek eredményére lényegében nincs hatásuk.

Miben más egy bankfüggetlen POS terminál? 

0

Ki ne érzékelné vásárlásai során, hogy drasztikusan nőtt a bankkártyás fizetések aránya. Egy bankfüggetlen POS terminál ma már elengedhetetlen bármilyen vállalkozás működtetésénél.

A történet ott kezdődött (váltott komolyabban sebességet), amikor módosították a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényt és minden online pénztárgéppel rendelkező vállalkozásnak 2021-től már biztosítania kell az elektronikus fizetés lehetőségét.

MNB pénzforgalmi adatai

A változást jól mutatják az MNB adatai is, hiszen a bankkártyás forgalom 2020 vége óta dinamikusan növekszik, sőt megtörtént a komoly váltás is: többet költünk bankkártyával, mint amennyi készpénzt felveszünk az ATM berendezésekből.

Az MNB statisztikái szerint 2022 második negyedévében a fizikai kereskedői elfogadóhelyek száma 147 ezer volt, az elfogadóhelyeken üzemelő POS-termináloké pedig 230 ezer felett alakult. Ha kimész a budapesti piacra, már a zöldségesnél is tudsz bankkártyával fizetni.

De impozáns fejlődést láthatsz a bankkártyás fizetésre lehetőséget biztosító weboldalak számánál is. Míg 2019. decemberében közel 13 ezer weboldalon lehetett bankkártyával fizetni, 2022 második negyedévére már közel 40 ezer internetes elfogadóhely volt.

Ha már statisztika, akkor nem maradhat ki a – főleg a fiatalok körében népszerű – mobilos fizetés sem. A mobiltárcába regisztrált kártyák száma meghaladta az 1,7 milliót. Az ilyen módon lebonyolított vásárlási tranzakciók darabszáma 77, értéke pedig 101 százalékkal nőtt egy év alatt. Ez a kör érezhetően többet is költ.

Miért jobb a bankfüggetlen POS terminál?

Ma már számtalan bank ajánlata közül választhatsz, ha bankkártya terminált állítanál munkába. Azonban a választásnál tudnod kell, hogy azt csak ugyan annál a banknál vezetett számláddal együtt tudod majd használni. Emellett a bankok gyakran azt is megszabják, hogy mekkora minimum forgalommal kell rendelkezned, különben nem is kötnek veled szerződést. Azért persze a választás során a költségekkel is érdemes foglalkoznod.

De léteznek bankfüggetlen POS terminálok is, így már a meglévő bankszámládat minden gond nélkül használhatod és megkeresheted a céged számára leginkább megfelelő ajánlatot. A bankfüggetlen POS terminálok is képesek kezelni az összes népszerű bankkártya típust (MasterCard, Maestro, Visa, Visa Electron) és ugyanúgy használhatók velük a SZÉP Kártyák és az Egészségpénztári kártyák is. Tehát nem kell kompromisszumokat kötnöd, teljes körű elektronikus fizetési megoldást tudsz biztosítani a vevőidnek. Ezért is elsődleges szempont sok vállalkozó számára a bankfüggetlen POS terminál.

Európa legnagyobb fizetési szolgáltatóival dolgoznak együtt, de nem gond olyan vevő kiszolgálása sem, aki ApplePay vagy GooglePay rendszert használ. A Novopayment kártyaelfogadó POS terminálok igénylésével és használatával az ügyfélelégedettségi mutatóidat is növelheted. Rendkívül könnyen beüzemelhetők, hiszen a készülék áram alá helyezését követően máris fogadhatod az ügyfeleid által használt kártyás fizetéseket.

Statisztika forrás:
https://statisztika.mnb.hu/sw/static/file/Penzforgalmi_tablakeszlet_tajekoztato_20230316.pdf
https://fintechzone.hu/5-elektronikus-fizetesi-javaslat-kereskedoknek-2023-ra/

Tesco-sztrájk – egyelőre nyugalom van

0

A pénteki és szombati sztrájk után hétfőn délelőtt ültek le egymással ismét tárgyalni a szakszervezetek és a multi áruházlánc. Egyelőre nyugalom van.

A hétvégi Tesco-sztrájkot menedzselő két szakszervezet kompromisszumot ajánlott az áruházláncnak: szeptember 25-ig újabb határidőt adtak, s abban maradtak, hogy a Tesco ekkorra elkészíti azt a programot, ami alapján mérni lehet az áruházak működését. Ebből kiderülhet az is, hol van létszámhiány – írja a 24.hu.

A szakszervezetek továbbra is ragaszkodnak a 15 százalékos létszámemeléshez, de az áruházlánc jelentése alapján meg fogják vizsgálni, hogy az egyes áruházakban mekkora pluszlétszámra lehet szükség.  A szakszervezetek továbbra is fenntartják a 25 százalékos béremelési igényt, erre a követelésükre legkésőbb október 2-ig kell választ adnia az áruházláncnak.

Részsikereket is elértek, s mindezért cserébe a szakszervezetek egyelőre nem hirdetnek újabb sztrájkot. A sztrájkbizottságok azonban maradnak, működnek, és a munkabeszüntetés jogi lehetősége továbbra is fennáll.

 

 

Hitelbesorolás: A felminősítés jele

0

A felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította az eddigi stabilról a magyar államadósság osztályzatának kilátását pénteken éjjel a Standard & Poor’s. Egyidejűleg megerősítette Magyarország befektetési ajánlású, BBB- hosszú- és rövid távú államadós-besorolását. Ez – mint ahogy korábban megírtuk – a befektetők számára iránymutató. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint ez is mutatja, hogy a magyar gazdaságpolitika jó válaszokat adott a kihívásokra.

A nemzetközi hitelminősítő globális minősítési részlegének (S&P Global Ratings) a lépését mindenekelőtt az a várakozása támasztja alá, hogy a magyar reálgazdasági és külső mérőszámok javulása elősegítheti a pénzügyi szektorban zajló javulási folyamat folytatódását.

„Mód nyílhat a magyar szuverén besorolás felminősítésére, ha e javulás tartósnak bizonyul”

– idézte az MTI az indoklásból

Az S&P Global Ratings közölte: ötévi „hitel nélküli” gazdasági növekedési időszak után arra számít, hogy újraindul a hitelkihelyezés növekedése a magyar gazdaságban, de ezzel egyidejűleg 10 százalék körüli – a történelmi visszatekintésben mért csúcsoknál sokkal alacsonyabb – szinten stabilizálódik a nem teljesítő követelésállomány rátája. Tegyük hozzá, ami az előbbit illeti: a lakossági szférában erről már egy friss jegybanki jelentés is beszámol.

Növekedés és kockázatok

A magyar szuverén adósbesorolás kilátásának javításához fűzött londoni elemzése szerint az idei év egészében 3,5 százalékhoz közelítő reálnövekedésre számít a hitelminősítő Magyarországon, s hangsúlyozza, hogy

az erőteljes első negyedévi teljesítmény növelte az ennél gyorsabb idei és jövő évi növekedés valószínűségét.

Ám a szerkezeti növekedési kihívások –köztük a rossz demográfiai folyamatok – 2018-2020 közötti időszakban már inkább 2,5 százaléktól valamelyest elmaradó éves átlagos növekedéseket tesznek majd lehetővé.

Az Orbán-kormány egyes nem konvencionális szakpolitikai intézkedései – a kedvező külső környezettel együtt – fontos tényezői voltak a külső sérülékenység csökkentésének és a makrogazdasági stabilitás megteremtésének. Elismerik a kormány ambiciózus reformprogramját is, amely a versenyképesség és a termelékenység javítását célozza.

A cég elemzői mindemellett úgy vélekednek, hogy

„a 2010-es évek eleje óta végrehajtott egyes intézményi változtatások gyengítették a fékek és ellensúlyok rendszerét,”

az EU által Magyarországgal szemben elindított kötelezettségszegési eljárások pedig azzal a kockázattal járnak, hogy destabilizálódhatnak az unió és Magyarország kapcsolatai.

 

A cég szerint ez potenciálisan kisiklathatja az uniós beruházási programokat.

Így lát a többi hitelminősítő

Mint tegnap megírtuk, a hosszúlejáratú magyar szuverén (azaz állami) devizaadósságot jelenleg már mind a három nagy hitelminősítő – a Standard & Poor’s, a Moody’s és a Fitch – befektetői kategóriában, igaz, annak legalsó sávjában tartja nyilván. Ez annyit jelent, hogy úgy látják: a pénzügyi kötelezettségek teljesítését a kedvezőtlen gazdasági feltételek vagy változó körülmények gyengíthetik, azaz van kockázat, de még ajánlott a befektetés.

Mind a három hitelminősítőnél jelenleg stabil kilátásokkal volt megcímkézve a magyar államadósság besorolása,

azaz gyors besorolásváltozást – sem felfelé sem pedig lefelé – nem várnak. Ez egészen ma éjjelig, a Standard & Poor’s döntéséig volt érvényes.

Magyar reakció

Fotó: Wikimedia Commons

A Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő intézet döntése is mutatja, hogy a magyar gazdaságpolitika jó válaszokat adott a kihívásokra, ami segíti a pénzügyi stabilitást és Magyarország gazdasági növekedését – jelentette ki Varga Mihály az MTI-nek azt követően, hogy a nemzetközi hitelminősítő stabilról pozitívra javította a befektetésre ajánlott magyar államadós-besorolásra adott kilátását.

„A Standard & Poor’s mostani döntése az újabb felminősítés előszobáját jelenti”

A nemzetközi gyakorlatban nem szokás közvetlenül az országgyűlési választások előtt a hitelminősítési besorolás javítása – állította, de ennek ellenére azt várja, hogy a másik két hitelminősítő is hamarosan követheti a Standard & Poor’s-t és pozitív kilátással látják el a besorolásunkat.

Szerinte egyébként a piaci befektetők jóval a hitelminősítők előtt járnak, jól mutatja ezt az is, hogy a kötvényhozamaink egy ideje hasonlóak több magasabb besorolású ország hozamszintjéhez.

Adóemelés is jöhet – változhat a kata

„Van még két-három hetünk arra, hogy elvégezzük a modellszámításokat és feltérképezzük a vállalkozások véleményét a kata esetleges módosításáról” – mondta a Független Hírügynökségnek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Parragh László négy lehetséges forgatókönyvet vázolt fel a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) lehetséges jövőjéről. Adóemelés is benne van a pakliban. Az idén katából közel 113 milliárd forint költségvetési bevételt terveznek.

Levegőben lóg a 2013-ban bevezetett, a kisvállalkozók adminisztrációs kötelezettségeit jelentősen mérséklő, az adófizetést egyszerűsítő és az adó mértékét megfizethető szintre hozó Kata – legalábbis erre utal annak ténye, hogy az elmúlt években több, utóbb a kormány által elfogadott koncepcióval (például a szakképzés területén), illetve a vállalkozások életét befolyásoló ötlettel (például a nyugdíjasszövetkezetek megszűnését előrevetítő adózási- és járulékfizetési változás kérdlsében) előálló MKIK ezúttal ennek az adónemnek a vizsgálatába kezdett bele.

„A kihívás ott van, hogy a Kata az egy olyan adónem, amely a korábbi bérszinthez van igazítva. Ahogy emelkedik a minimálbér, úgy értéktelenedik el a Kata után járó juttatás” –

vázolta a Független Hírügynökségnek a változás szükségességét igazolandó Parragh. Az idén az 50 ezer forintos adó megfizetésével a kisadózók ellátási alapja 94 400 forint, ha a magasabb összegű 75 ezer forintos adót fizetik, akkor az ellátások számításának az alapja 158 400 forint.

Hozzátette: kockázatot hordoz magában, hogy a jövő évre vonatkozó adótörvények pár héten belül megszületnek, miközben a 2019-re szóló bérmegállapodás majd csak késő ősszel kerül terítékre.

S a bérszínvonalat illetően a trendek és a béremeléseket övező optimizmus azt vetíti előre, hogy emelkedni fog a minimálbér.

Bonyolítja a helyzetet az is, hogy a katások döntő többsége az alacsonyabb – havi 50 ezer forintos – befizetést választja, s nem a 75 ezer forintosat, aminek több, érthető  oka lehet (akár, mert kevésbé gondolnak az öngondoskodásra, akár mert spórolni akarnak vagy egyszerűen hiányoznának a megélhetéséhez a kettő közötti különbözet, a 25 ezer forint), ám ők ezzel később kerülnek majd nehéz helyzetbe.

Sokféle szempontot kell tehát mérlegelni akkor, amikor javaslatot tesz majd a kamara a kormánynak a Kata ügyében. Közte persze azt is, hogy jelenleg durván negyedmillióra tehető a katában érintettek száma – nem kevés ember megélhetéséről van tehát szó.

Az MKIK-nál már folyik a vállalkozók szondázása, véleményük kikérése, s ezzel párhuzamosan az adatgyűjtés és a modellezés, számítgatás – tudtuk meg Parragh Lászlótól, aki arra a felvetésünkre, hogy hiszen a napokban a kormány már benyújtotta az adótörvényeket a Parlamentben úgy reagált, hogy

„van még két-három hetünk a munkára”.

Négy változatot vizsgálnak. Az első  a Kata befizetési kötelezettség emelése, amit – tette hozzá – a vállalkozók óhatatlanul adóemelésként élnének meg. A második lehetőség a befizetés szinten tartása, ám szerinte ezzel az a gond, hogy sokan csak később szembesülnek majd azzal, hogy alacsony juttatás jár utána. Harmadikként azt vizsgálják, hogy milyen hatással járna, ha a minimálbérhez igazítanák a befizetés mértékét – ezzel az a gond, hogy ezzel egy olyan algoritmust kellene alkalmazni, amellyel elveszne a Kata egyik legfőbb értéke, az egyszerűsítés, hiszen évente változna a mértéke. S végül a negyedik lehetséges változás (erre hajlik az MKIK, ám azért meg akarja várni a vállalkozók véleményét, mielőtt állást foglalna):

a Kata befizetések emelése, ám ezzel párhuzamosan a jelenlegi 12 milliós éves bevételi korlát magasabbra tolása.

Parragh szerint nincs igazán ideális megoldás, óhatatlan, hogy „valamelyik ujjunkat meg kell harapni” – mondta, hozzáfűzve: a kamara kettős szerepben van. Egyrészt felelősséggel viseltetik a vállalkozók iránt, másrészt azonban, ha az MKIK kezdeményezi a katával kapcsolatos változtatást, akkor a tagjai rá fognak haragudni.

Szerinte olyan változat mellett kell letenni a voksukat, amellyel megmarad a kata egyszerűsége, ám közben emeli az utána járó juttatások szintjét is, hogy a mai katások később se lehetetlenüljenek el.  

Az alkalmazott algoritmus a szolgálati időt a minimálbérhez köti: a jelenlegi miniálbérre jár ugye 365 nap szolgálati idő évente, a Kata után csak 275. Azaz a minimálbéres nyugdíjas egynegyedével többet kap, mint a katás nyugdíjas. És az olló folyamatosan tágul. Persze az érintettek zömét ez ma még nem igen nyomasztja; hacsak nem állnak a nyugdíj küszöbén, kevésbé foglalkoznak azzal, mennyit kapnak majd. Ám a kormánynak foglalkoznia kell a kérdéssel, a nyugdíjak fenntarthatósága és persze szociális megfontolások miatt is.

Nem kis tételről van egyébként szó, ráadásul dinamikusan növekvő költségvetési bevételt jelent a kata.

A központi költségvetés kisadózók tételes adójából 2018. évi tervezett bevétele 113 milliárd forint, ami 49,7%-kal haladja meg a 2017. költségvetési évre előirányzott 75,5 milliárdot.

A bevételnövekedés hátterében az adónem bevételi értékhatárát megemelő jogszabályváltozás áll, amelyre a 2017. évi költségvetési előirányzat kialakítása után került sor.

A KATA. 2013-ban vezette be a kormány a kisadózó vállalkozások tételes adóját, amelynek a célja a vállalkozások adminisztrációjának az egyszerűsítése volt. A kis költségvetéssel működő, alanyi adómentes kisadózók számára találták ki ezt a formát, amely a kezdetekben évi hat-, ma már 12 millió forintos bevételi határig választható akár főállásban, akár mellékállásban, az adók és járulékok kiváltására. Az előbbi esetben havi 50 vagy 75 ezer forintnyi befizetést kell vállalnia az adózónak, az utóbbi esetben havi 25 ezret. A befizetés sok adónemet kivált, e fölött már csak az iparűzési adót és  a kötelező kamarai regisztrációs díjat kell kifizetni. Az előbbi évi 50 ezer, az utóbbi pedig ötezer forint. Előnye az egyszerűség: elég egy bevételi nyilvántartás és egy bevallás egy évben. Év közben is választható, bármikor ki lehet belőle lépni, s évente egyszer egy hónapra fel is lehet függeszteni. Sőt, értékhatár túllépése esetén is maradhatunk katások, csak éppen az a fölötti bevétele 40 százalékos plusz adót kell fizetni. Vannak a katázásnak feltételei, a legfontosabb, hogy  a bevételnek legfeljebb a fele származhat egy partnertől, más esetben felmerülhet a bújtatott foglalkoztatás gyanúja.

Fenyegeti-e a forint árfolyamát a Brüsszellel folyó vita?

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint egyelőre nem fenyegeti veszély a forintot, mert mindenki biztosra veszi, hogy Magyarország végül megkapja az uniós pénzeket. Csakhogy egyáltalán nem mindegy, hogy mikor?

A pénzpiacok a zlotyt is figyelik hiszen Varsó és Brüsszel között is folyik a kötélhúzás. A lengyeleknek azonban nem oly sürgős az uniós pénz, mert csak 2023-ban lesznek a választások. Ráadásul a zloty kockázati mutatói is jobbak mint a magyar forinté.

Matolcsy nem véletlenül emeli a kamatlábat

Nemcsak az infláció elleni harc a cél hanem a külföldi befektetők megnyugtatása is. A hatalom ellenőrzi a helyzetet a magyar gazdaságban annak ellenére, hogy egyelőre nem érkezett meg a Brüsszelből várt pénzes boríték.

Magyarország államadóssága is magasabb mint Lengyelországé, ezért magasabb a kockázati felár.

Matolcsy György ezért is bírálja a kormány gazdaságpolitikáját, mert az nagy költségvetési deficittel számol vagyis tovább növeli az államadósságot. A Nemzeti Bank elnöke szerint le kellene vinni a költségvetési hiányt 3% alá. Miért nem teszi ezt a kormány? Mert készül a választásokra , a választópolgárok megvásárlására.

Az idő pénz

A forint árfolyamát katasztrófálisan érintené, ha sokáig nem érkezne meg a pénz Brüsszelből. Azok, akik magyar államkötvényekben tartják a pénzüket, megkezdenék annak kivonását hiszen a galoppozó infláció azt ráfizetésessé tenné. Orbán fő gazdaságpolitikai tanácsadója viszont arról győzte meg a miniszterelnököt, hogy egy pénzügyi támadással szemben van elegendő muníció a magyar államkötvényekben.

Matolcsy György korántsincs erről meggyőződve: ő arról ír, hogy a közeljövőben erőteljes pénzügyi támadás érheti a forintot külföldről. Ha ez bekövetkezik, akkor borulhat a nemzeti együttműködés egész rendszere is, mert a választópolgárok szemében a stabil gazdasági rend a legfontosabb Magyarországon.

Jobban csökken a munkát terhelő adó

A tavalyi megállapodásnak megfelelően 19,5 százalékra csökken a munkáltatók és az alkalmazottak egészségbiztosítási terhe – derül ki a nemzetgazdasági miniszter parlamentnek beterjesztett törvénymódosításából.

Eredetileg 22-ről 20 százalékra csökkent volna a szociális hozzájárulás (szocho) és az egészségügyi hozzájárulás (eho), vagyis a munkaadók és az alkalmazottak közterhe jövő január 1-jétől olvasható a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által kedd késő délután benyújtott törvényjavaslatban.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma tavaly novemberében azonban abban is megegyezett, hogy ha a bruttó átlagkereset eléri a 11 százalékot, akkor további fél százalékkal mérséklődik a két ráta.

A minimálbér és a szakmunkás bérminimum 15 és 25 százalékkal emelkedett ebben az évben, a több szakmát jellemző általános munkaerőhiány szintén folyamatos bérnyomást fejtett ki, ezért a bruttó keresetek átlaga meghaladta a 11 százalékot.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK