Hasznos

Orbán az infláció miatt veszíthet

A növekvő infláció oda vezethet, hogy először reális az esélye annak, hogy Orbán Viktor elveszítsen egy országgyűlési választást azóta, hogy 2010-ben megszerezte a hatalmat – állapitja meg a francia baloldali Libération.

A Libération ismerteti az inflációs adatokat kiemelve az élelmiszer árakat, melyek tavaly 6%-al növekedtek. Hivatalosan. A lakosság ennél magasabb inflációt érzékel, hiszen például a főző olaj ára 27%-al nőtt.

Ami még nagyobb gond Orbán Viktor számára az az, hogy nem lassul az infláció. Decemberben 7,4% volt az áremelkedés mértéke.

Ezért is jelentett be gyorsan árstoppot a miniszterelnök, hogy jelezze a közvéleménynek: tisztában van a helyzet súlyosságával. Csakhogy az árstopp csak néhány élelmiszerre vonatkozik vagyis sokkal inkább szimbolikus intézkedésnek számít mint valóságos védelemnek az inflációval szemben.

Török jövő?

Orbán Viktor szövetségese, Erdogan török elnök kétségbeesetten küzd az inflációval, amely 36%-ra szökött fel miközben a török líra árfolyama mélyrepülésbe kezdett. Erdogan utasítására a nemzeti bank csökkenti a kamatlábat, melyet ilyenkor növelni kellene. Ezt teszi például a magyar nemzeti bank is, ahol Matolcsy György elsőként húzta be a féket Magyarországon.

Erdogan elnök azonban előre menekül: abban bízik, hogy a török gazdaság exportja rekordokat dönthet és a turizmus olcsó áraival vonzani fogja a kispénzű európaiakat.

Közben viszont a török lakosság életszínvonala elképesztő mértékben csökken. A brüsszeli Politico tudósítója ellátogatott egy városkába Törökország európai részén. Megdöbbenve tapasztalta: a boltok szinte üresek! A törököknek nincs elég pénze a vásárláshoz – mondták a boltokban, ahol csak a szomszédos Görögországból átjárók jelentenek biztos vásárlót. Nekik ugyanis hirtelen nagyonis olcsó lett Törökország.

Miért engedheti ezt Erdogan? Mert neki nem áprilisban kell a választók elé állnia mint Orbán Viktornak.

Januárban még magasabb infláció várható

A Magyar Nemzeti Bank immár azzal számol, hogy az idén az infláció mértéke 4,7-5,1% lesz. Eredetileg a Nemzeti Bank 3%-al számolt, most abban reménykedik, hogy a negyedik negyedévben esik vissza erre a szintre az infláció. Csakhogy a választást áprilisban tartják amikor a növekvő infláció egyre jobban szorongatja a családokat, amelyek nemigen látják, hogy a kormánynak lenne bármiféle elképzelése az infláció elleni küzdelemben. Azonkívül, melyet Matolcsy György máris alkalmaz: ez a jegybanki kamatláb emelése. Ez viszont az adósokat szorongathatja meg. A világon mindenütt küzdenek az inflációval: az USA-ban 7%, az eurozónában 4% fölé nőtt az infláció.

Az IMF arra hívta fel a figyelmet, hogy az erős gazdaságok válságállóak az inflációval szemben – ide tartozik az USA, az eurozóna, Japán – de a gyengébb gazdaságok számára drámaivá válhatnak az események. Vagyis Magyarország is Törökország útjára léphet, ha nincsen szerencséje…

Cukorkirály lenne Mészáros Lőrinc

Európa egyik legnagyobb izocukor-gyárában szerzett háromnegyed részt a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global. A Kall Ingredientsben októberben adták át a hatalmas beruházással készült új üzemet. Az európai cukorkvóta megszűntével az izocukor előtt megnyílt az út. Az európai termelés közel harmada ezzel Mészáros Lőrinc kezében van.

Eddigi kisebbségi részesedését megnövelve 75 százalékkal meghatározó tulajdonossá vált az Opus Global Nyrt. a Kall Ingredients Kft-ben – tudatta közleményben az Opus Global. A cég ezt követően mintegy 4 milliárd forint értékű beruházást indít az élelmiszer- és gyógyszeripari, valamint takarmány-alapanyagokat is előállító üzemben. Újabb 5 milliárd forintos beruházással a Kall Ingredients termékválasztéka módosított keményítőkkel és kristályos dextrózzal bővülhet, emellett kutatási-fejlesztési központ és akkreditált laboratórium is létrejöhet a Tiszapüspökiben működő üzemben – olvasható a közleményben.

A Kall Európa egyik legnagyobb úgynevezett izocukor-előállítója. Tavaly október végén átadott üzeme évi félmillió tonna kukoricából állít elő 250 ezer tonna izocukrot. A létesítmény átadásakor elhangzott, hogy a Tiszapüspökiben lévő üzem évi 55 milliárd forint forgalomra számít. Az akkori árfolyamon 45 milliárdos beruházáshoz

a kormány kiemelt, 9,2 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást adott.

A szintén Mészáros érdekeltségébe tartozó (a Metis tőkealap 45 százalékos birtokában lévő) MKB Bank és az állami Eximbank emellett harmincmilliárd forintos piaci hitellel is segítette a befektetést.

Az ügylet jelentőségének átérzéséhez érdemes felidézni, hogy szintén tavaly októberben megszűnt a cukorkvóta az Európai Unióban, azóta mindenki annyit termel és állít elő, amennyit akar és képes eladni. Ahogy azt ezzel foglalkozó írásunkban megemlítettük, a klímaváltozás egyre kevésbé kedvez a répacukor termesztésének, várakozások szerint a kukoricából előállított folyékony izocukoré a jövő, bár akkor is még szinte elhanyagolható volt a részaránya: a 18 millió tonnás európai cukortermelésen belül mindössze 720 ezer tonna. Ebbe lépett be a Kall új üzeme, akkor még Mészáros kisebbségi tulajdonában.

Magyarország már a Kall Ingredients gyárának megépülte előtt is izocukor-nagyhatalomnak számított: az európai gyártás bő harmada került ki a másik nagy piaci tényező, a Hungrana Kft. gyárából, amely addig a kontinens legnagyobb kukoricafeldolgozója volt. Az európai kukorica termésének 14 százaléka származik Magyarországról. A kvóta fennállásáig hazánk plafonja 250 ezer tonna izocukor volt, most már ezt egymaga képes előállítani a Kall.

Mészáros és Mészáros, avagy a buszálom vége?

0

Egyelőre politikai csődvédelem alatt vegetál a nagy magyar buszgyártási álom egyik kedvezményezettje. Mészáros Csaba Ikarus Egyedi kft.-je azonban lehet, hogy a neki hitelező, Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő MKB-hez fog kerülni. Az állami alapítású buszgyártási program egyelőre kevés eredményt mutat.

Megkapta a politikai csődvédelemnek is tekinthető stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet besorolást az Ikarus Egyedi Autóbuszgyártó Kft. (Ilyen státusz közepette nem indulhat felszámolás.) Szerda reggeli közleményében a kormány tudatja, a döntéssel lehetővé válhat a cég vagyona, a felhalmozott termelőeszközök, készletek és tudás egyben tartása. A hazai buszgyártás fejlesztésére a kormány kiemelt nemzetgazdasági érdekként tekint, de ezt továbbra is piaci és nem állami szereplők tevékenységére támaszkodva kívánja elérni. Változatlan cél, hogy Magyarországon olyan buszok készüljenek, amelyek

hazai hozzáadott értéke magas, és amelyek a nemzetközi piacokon is versenyképesek.

Az Ikarus Egyedi annak ellenére jutott a tönk szélére, hogy metrópótlásra 180 darabos megrendelése volt a Volántól (150 darab) és a BKV-tól (30 darab) – utóbbi éppen most mondta fel ezt. Csakhogy a cég tavaly nem tudta leszállítani a töredékét se, aztán pedig még jogszabály-módosítással kapott további haladékot. A mai napig alig tíz darab Modulo nevű csuklós busz érkezett meg a BKV-hoz, és ezekkel se volt minden rendben műszakilag, a vállalat először nem is akarta átvenni őket.

Pedig milyen szépen haladtak az események. Bő két éve, májusban a Nemzetgazdasági Minisztérium tudatta, hogy a kormány elfogadta

a nemzeti autóbuszgyártási cselekvési programot,

az NGM pedig bejelentette, hogy a társminisztériumok bevonásával kidolgozza a nemzeti autóbuszgyártás megerősítését szolgáló lépéseket.

Az Ikarus messze távolba került emlékét segítségül hívva a tervek megteremteni hivatottak a hazai buszgyártás megújításának feltételeit, hozzájárulnak a hazai gyártók versenyképességének növekedéséhez, elősegítik, hogy a magyar gyártók minőségben és kapacitásban képesek legyenek felvenni a versenyt a külföldi cégekkel, továbbá lendületet ad a közösségi közlekedés fejlesztésének is – derült ki az akkor kiadott közleményből.

A 2019-ig tartó három évben 3000–3500 hazai autóbusz beszerzését ígérték. Ehhez képest a mostani kormány-közleményben az áll, hogy a buszgyártás fejlesztését „továbbra is piaci és nem állami szereplők tevékenységére támaszkodva kívánja elérni”.

Az utakon pedig a mostanáig eltelt időben is főképpen használt, külföldi közlekedési vállalatoktól „levetett” szóló és csuklós buszok jelennek meg – a még öregebb régiek helyett.

Idén januárban – amikor már javában tartott a jogszabállyal megtoldott letelt átadási határidő – az Ikarus Egyedi átadott két darab buszt a BKV-nak. Lepsényi István, az NGM államtitkára egyáltalán nem beszélt arról, amit már szinte mindenki tudott a buszos szakmában, hogy az Ikarus Egyedi valószínűleg nem lesz képes legyártani a szerződött darabszámot.

Arról is hallgatott az államtitkár, hogy noha már jócskán eltelt a buszstratégia meghirdetése óta, az évi átlagosan 1000-1200 darabnak

csak töredékét, a fellelhető adatok alapján 400-450-et gyártottak hazai cégek.

Nem sokkal később Varga Mihály gazdasági miniszter pedig már azt ecsetelte egy kamarai rendezvényen, hogy 3-4 magyar buszgyárat képzelnek el Ikarus név alatt. Ha a ténylegesen működő gyártókat sorra vesszük, összesen sincs ennyi buszgyártó. Lényegében az egyetlen folyamatosan termelő üzem a Credo márkát előállító (és főképpen a Volánnak szállító) Kravtex kft. A pár éve Komáromban megjelent BYD kínai, a Széles Gábor-féle „igazi” Ikarus jó ideje nem gyárt buszt, utoljára honvédségi járművek előállításában közreműködött beszállítóként, a végszerelés a sereg Currus Zrt.-jében zajlott. Az Ikarus Egyedi pedig, mint látjuk, éppen most tart a megszűnés felé.

Pedig a cégnek volt pénze, igaz, hitelből. Mégpedig a Mészáros Lőrinc érdekeltségében kikötött (reprivatizált)

MKB Banktól származó csaknem hatmilliárdos kölcsön képében,

amelyet pont a metrópótlásra szánt buszok kifejlesztésére vehetett fel a csak névrokon Mészáros Csaba tulajdonolta cég.

Ha pedig a történet a maga logikája szerint halad tovább, a vég a tényleges csőd lesz, ami után a bank viszi a hitelezett gyárat. Hacsak a kormány nem karolja fel a céget. Iparági vélemények szerint azonban a nem túlságosan expanzív buszgyártási stratégia ekkor se fog megvalósulni, mert oly sok idő telt el a valóban „igazi” Ikarus leállása óta, hogy már szakemberek sincsenek idehaza. Akik voltak-maradtak, azok az egy Kravtexen kívüli megrendelés híján elmentek külföldre.

Végső soron Mészáros Lőrinc, akinek a Mészáros és Mészáros „ős-kft.-je” mellé mostanra agráriumi, banki, szállodai, ingatlanhasznosítási, klímaberendezés-szerelési és -javítási satöbbi érdekeltségei lettek, lehet még egy buszgyára is.

Miért adta fel Orbán a rezsicsökkentést?

Mindeddig az ellenzéket vádolta a kormány azzal, hogy fel akarja adni a rezsicsökkentés szent elvét, mely oly sok szavazatot szerzett a hatalomnak még a legutóbbi választáson is. Bokros Lajos már a választások előtt javasolta ezt, Surányi György pedig napjainkban azért bírálta Orbán Viktort, mert nem merte feladni a rezsi csökkentést. Most a miniszterelnök ezt meglépte, kockáztatva a népszerűségvesztést.

Ésszerűség kontra népszerűség

A rezsi csökkentés ellenfelei joggal hivatkozhattak arra, hogy amennyiben Magyarország jóval drágábban vásárolja meg az energia hordozókat, akkor azokat nem adhatja sokáig sokkal olcsóbban a lakosságnak. Csakhogy Orbán Viktor azzal is tisztában volt, hogy a magyar háztartások többségének a jövedelme olyan alacsony, hogy a megemelt rezsi azzal a dilemmával járna, hogy el kellene dönteni: eszünk vagy fűtünk? Orbán Viktor szavazói a szegények, a nyugdíjasok és az alsó középosztály. A gazdag választó körzetek ellene szavaztak, a szegények mellette. Minthogy Magyarország népességének 80%-a uniós mércével mérve szegénynek számít, ezért a választás eredménye borítékolható volt. Most viszont eljött az igazság pillanata. Az új szabályok – lehetőség szerint – megkímélik Orbán Viktor választóit. A nagy családosok többlet fogyasztását is figyelembe veszi az új rendszer. Igazában a városok viszonylag gazdag polgárai fáznak rá a változásra. Közülük sokan amúgyis a nemzeti együttműködés rendszere ellen szavaztak.

Miért döntött így Orbán Viktor?

A politikai veszteség mérsékelt lehet. Választások még messze vannak. A pénzbevétel viszont jelentős.

A paksi atomerőmű képes arra, hogy a lakosság teljes áram ellátását fedezze. Ez tehát nem indokolná az áramár brutális felemelését.

A mostani döntés viszont feltölti az államkasszát, amelyet a választások előtti osztogatás igencsak kimerített.

Ha a lakosság spórolni kezd az árammal, akkor azt el is lehet adni a piacon. A paksi atomerőmű jóval a piaci ár alatt termeli meg az áramot. A különbözet ezután nem a lakosság hanem az állam zsebében landol. Az MVM, amely eddig lenyelte a rezsicsökkentés horribilis többlet költségét, így lélegzethez juthat.

Más oldalról viszont sok családnál beköszönhet a megélhetési válság. Erről Nagy Márton miniszter beszélt a Matthias Corvinus Collegiumban. A pénzügyi válság megoldásáért felelős miniszter nem jelezte előre a rezsi csökkentés végét, de utalt arra, hogy a válságnak lesznek áldozatai. Aminthogy  a Bokros csomagnak is megvoltak. Igaz, hogy a következő választást a Bokros csomagot bevezető kormány elveszítette …

Orbán már a 2022 utáni nehéz időkre készül

Oszkó Péter egykori pénzügyminiszter Zentai Péternek nyilatkozott a Klubrádióban. Oszkó egyébként haszonélvezője a félelemnek, mert így tudott kedvező áron megszerezni egy szép birtokot a Balaton partján. Ez persze felveti a kérdést: a magyar eliten belül mennyire veszik komolyan a szembenállást, amelyet mindkét oldal elszántan hirdet a nyilvánosság előtt.

„A politikai erő gazdasági hátország nélkül nagyon sérülékeny” – ezt a következtetést vonta le az elveszített választásokból a Fidesz illetve személyesen Orbán Viktor. Legalábbis Oszkó Péter ezzel magyarázza, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének kedvelt oligarchái villámgyorsan gazdagodnak. Orbán számára ez nem öncél hanem a hatalom megerősítése. Jelenleg olyan gazdasági hátországa van a Fidesznek, amely elsősorban állami megrendelésekből él, és ezért szétporladhat akkor, ha jövőre elveszítik a választásokat.

Mi lesz az ingatlan birodalommal?

Mészáros Lőrinc mint Orbán alteregója sok ingatlant szerzett éppúgy mint a családtagok és

a hű oligarchák, akik addig biztos nem lépnek Simicska Lajos rögös útjára amíg azt látják, hogy megy a szekér. De mi van akkor, ha megáll?

Akkor lehet, hogy gyorsan meg kell szabadulni az ingatlanoktól, mert következhet egy kínos vizsgálat, amely ingyen veszi el azokat. De mi is történt Balatonhenyén? Egy magán tőke alapba került a hatalmas birtok, amelyet előnyös áron szerzett meg az ex pénzügyminiszter befektetési cége. Oszkó szerint azért kaphatta meg ár alatt az értékes birtokot, mert a nemzeti együttműködés rendszerének kegyeltjei tartanak a jövő évi választások eredményétől.

Ki henyél Balatonhenyén?

A birtok állítólag olyan méretű mint az egykori Habsburg nádori gazdaság, melyet az Orbán család Hatvanpusztán „újít fel.” Kezdetben az Orbán Ráhel köréhez tartozó Guller Zoltán kezébe került Balatonhenye, majd pedig vándorútra kelt. Tiborcz István közeli cég is birtokolta majd a magántőkealapban landolt. Mindezt Hadházy Ákos ellenzéki képviselő derítette ki hiszen ilyen ügyekben a hatalom különösen kerüli a nyilvánosságot.

Oszkó Péter abban bízik, hogy lesz valamiféle elszámoltatás, ha Orbán elveszíti a jövő évi választást, de ez a reménykedés nem lehet igazán őszinte. Igazán komoly elszámoltatás 2010 után sem volt, és ennek esélye most sem túlságosan nagy – már hogyha az ügyek megmaradnak hazai keretek között.

Ha viszont Magyarország belép az európai ügyészségbe, akkor vizsgálatok indulhatnak. Az Európai Uniót nagyonis érdekelheti, hogy mire is költötték el a Magyarországnak kiutalt euro milliárdokat.

Az USA is kíváncsiskodhat: a Magnyickij törvény kiválóan alkalmas a korrupt autokrata elitek destabilizálására.

Vádalkut is ajánlhatnak Orbánnak: ha eltűnik a színről, akkor megtarthatja a lopott milliárdokat!

Sok maffia főnök dönt emellett – különösen, ha az alternatíva egy hosszú börtönbüntetés vagy egy puskagolyó, mely ismeretlen ismerőstől jön …

Miért nő a magyar játékipar 2021-ben?

A játékipar Magyarországon 2021-ben, akárcsak a világ többi országában, online nőtt hihetetlen mértékben. A bolti terjesztés azonban vereséget szenvedett és próbálják az online webshopokat felállítani a lehető leghamarabb. A spontán vásárlások száma csökkent, az emberek beköltöztek az otthonaikba, így a webshopok üzemeltetése míg eddig csak ajánlott volt, most létfenntartásúvá válik. Nézzük, hogyan változik a magyar játékipar 2021-ben!

Beszéljenek a számok

A 2020-as Globális Játékpiaci Riport előrejelzése szerint a játékosok száma 2023-ra valószínűleg átlépi a 3 milliárdot, valamint 2020-ban 159.3 milliárd forintos álomhatárt, amely 2019-hez képest 9,3%-os növekedés. Ez az óriási növekedés leginkább a mobiljátékok elterjedésének köszönhető, amely csak egyedül 15%-ot emelkedett. A világ minden táján emelkedés volt, ebből Európa 7,5%-os növekedést tudhat magáénak. Megugrott a különböző előfizetések száma, mint a Playstation Now vagy Xbox Live, hiszen ezek már közösségi térként is szolgálnak a játékosoknak.

Az e-sport Magyarországon

Az online sport, másnéven e-sport a piaci szereplők közé emelkedett. Olyannyira, hogy 2018-ban Budapest rendezhette meg a V4-ek e-sport bajnokságát, amelyre Szlovákia, Csehország és Lengyelország is nevezett csapatokat. Megalakult a Magyar E-Sport Szövetség, amely akárcsak a Magyar Úszószövetség, a hivatásos sportolók érdekeit képviseli.

Az online szerencsejáték oldalak, mint feltörekvő csillag

Az online szerencsejáték vagyis online kaszinó oldalak 2013-as magyarországi legalizálásukat követően minden évben több és több felhasználót nyernek el. Ez a népszerűség köszönhető az üdvözlő bónuszoknak, az egyre gyorsabb ki-, és befizetési rendszereknek, a magyar nyelvű oldalaknak és leírásoknak. A hitelesített oldalak megbízhatóak, így nem kell attól tartanunk, hogy ellopják az adatainkat. Éppen ezért az utóbbi évek egyik legnagyobb felemelkedését produkálja a játékipari piacon. Ma már élő streaming, sportfogadások, starburst nyerőgépek, akár több száz játék, magas minőségű grafika, sok helyen magyar nyelvű ügyfélszolgálat várja az oda látogatókat. Mindez pedig 10 éve még szinte elképzelhetetlen volt, és szükség volt ahhoz, hogy a kreatív ipar fellendüljön Magyarországon. Az online szerencsejáték oldalak növekedése biztosan nem áll meg a következő években.

A kreatív ipar Magyarországon

Amellett, hogy napjainkban egyre több hazai tulajdonú játékfejlesztő cég vagy multinacionális cég képviselője jelenik meg hazánkban, szakemberből kevés van. 2015-ben azonban a Budapesti Műszaki Egyetem elsőként elindította Játéktervezői képzését, amelynek oktatói között a legelismertebb szakembereket tudhatja magáénak. A képzés során játékelméleteket, pszichológiát, digitális játéktörténetet, gyártási ismereteket, UI és UX alapozó képzéseket sajátíthat el az, aki úgy dönt, ebben szeretné látni a jövőjét. Magyarország már letette a voksát a játékipar mellett.

Mi várható a játékiparban 2021-ben?

Jelenleg Magyarországon az éves videójáték bevétel 69 millió dollár, és több, mint 3.7 millió felhasználóval rendelkezik. Becslések szerint a következő 5 évben ez a bevétel várhatóan 79 millió dollárra nő, hiszen egyre többen játszanak a mobiljukon. Az online értékesítés és a steaming oldalak sosem látott növekedést produkálnak, és manapság szó szerint mindenki játszik.

Eközben az online játék, a számítógépek és az okostelefonok vagy táblagépek ma már engedélyezettek és mindenki számára elérhetőek, és kiszoríthatják a hagyományos játékipart. Jelenleg a digitális játékiparban 85 vállalkozás és 150 alkalmazott dolgozik, de valójában jelentősen magasabb lehet ez a szám, ha az alvállalkozókat és informatikusok egy részét is ide számoljuk. Csak várnunk kell, és meglátjuk, hogy a jövőben mi vár még ránk a játékiparban.

Hétszázalékos infláció Magyarországon?

Róna Péter oxfordi közgazdász, aki a Magyar Hangnak nyilatkozott év végére hétszázalékos magyar inflációs adatra számít. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint csak szezonális jelenségről van szó, de Róna Péter a kormány hibás gazdaságpolitikáját okolja.

A kormány olyan nagy építkezésekkel fűti a gazdaságot, melyek gazdasági célszerűsége ugyancsak kérdéses: Budapest-Belgrád vasút, stadionok vagy látvány beruházások, amelyek nem hoznak pénzt. Sokkal inkább visznek, hiszen a fenntartása is igen drága egy stadionnak vagy felújított kastélynak.

A nyugdíjasok szenvedik meg leginkább az inflációt

Róna Péter állításával aligha lehet vitába szállni, mert ez a réteg képes a legkevésbé plusz pénzt találni ahhoz, hogy ellensúlyozza az áremelkedés hatását. Ehelyett inkább visszafogja a fogyasztását noha ez sokszor fontos gyógyszerek megvásárlásának elhalasztását jelentheti.

Az infláció az év végére elérheti a 7%-ot is

– jósolja Róna Péter. Ez pedig a szegények és főként a kisnyugdíjasok egzisztenciális katasztrófáját eredményezheti.

Varga Mihály pénzügyminiszter is tisztában van azzal, hogy a lakosság komoly problémával kerül szembe az infláció miatt, ezért novemberben újabb inflációs kiigazítást ígér. Nagy kérdés, hogy ez mennyiben kompenzálja a nyugdíjasok családi kasszájának veszteségeit.

Ez Orbán Viktornak is problémát jelenthet, mert jövő tavasszal választások lesznek. A nyugdíjasok a legnagyobb szavazó tábort jelentik, akik eddig többségükben a nemzeti együttműködés rendszerére szavaztak, mert attól mindig kaptak valamit a választási időszakban – például a rezsicsökkentést.

Most viszont ilyen aduja nemigen van a kormánynak, mert az európai pénzek egyelőre nem jönnek, az infláció viszont tovább gyengíti a forintot. Ez viszont negatív spirált indíthat el hiszen a gyenge forint ösztönözheti az inflációt, mert megdrágulhatnak az import termékek – hangsúlyozza Róna Péter közgazdász, aki a Magyar Hangnak nyilatkozott.

Adóalku: Orbán meghátrál az USA előtt?

17%-os globális társasági adót szeretne az Egyesült Államok és az Európai Unió , de az utóbbiban három állam ellenáll: Magyarország, Írország és Észtország.

„Nagyon optimista vagyok, hogy ennek a három országnak a csatlakozását is elérjük, mert igen keményen dolgozunk ennek érdekében” – jelentette ki Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter. Aki elmondta, hogy októberben a G20 csúcstalálkozón már alá is írhatják a globális társasági adóról szóló nemzetközi egyezményt.

Minden a háttér alkukon múlik, mert hivatalosan mind Magyarország mind pedig Írország és Észtország kitart az alacsony társasági adó mellett.

A kelta tigris

Írország épp annak köszönheti gyors GDP növekedését, hogy a helyi kormány rájött: alacsony társasági adóval magához csalogathat világcégeket is. Így is történt: az Apple és a Google európai főhadiszállása Írországban van. Ott számolják el uniós forgalmuk jórészét. Ezzel érte el azt Írország , hogy az egy főre jutó GDP dinamikusan nőtt, és a második helyre került az Európai Unióban. Az első helyen Luxemburg áll, amely szintén kedvező adózási rendszerével vonzza magához a nagy cégeket elsősorban Franciaországból és Németországból, ahol magas a társasági adó.

Franciaország és Németország ezért is támogatja lelkesen az USA kezdeményezését.

Miért kell nagyon az adóbevétel?

A pandémia miatt mindenütt óriási támogást nyújtottak és nyújtanak az államok a gyengélkedő gazdaságnak. Ez óriási költségvetési hiányt és növekvő államadósságot jelent. Ennek csökkentésére használnák fel a megnövekedett adóbevételeket hiszen a hazai cégeket vissza lehetne csábítani: adózzanak otthon!

Mivel zsarolhatják az ellenállókat? Yellen pénzügyminiszternek az az elképzelése, hogy

amennyiben Magyarország kitart a 9%-os társasági adó mellett, akkor a különbözetet mégiscsak be kellene fizetnie a szóbanforgó cégnek, de azt nem Magyarország hanem a multi hazája kapná meg. Így a cég több adót fizetne, de azt nem Magyarország kapná meg.

Ezzel ösztönöznék Orbán Viktor kormányát arra, hogy elfogadja a globális társasági adót, melyet már a világ 130 állama elfogadott.

Orbán pókert játszik a Biden adminisztrációval, és ez az egyik lap.  A magyar miniszterelnök attól tart, hogy az amerikai adminisztráció – az EU jóváhagyásával – meg akarja buktatni őt. Az ellenállás adó ügyben ennek a párharcnak része, amelynek az árát lehet, hogy Magyarország fizeti meg.

Miért kerül a Pick szalámi kétszer annyiba itthon mint Németországban?

Az RTL külföldön élő magyarokat kérdezett meg arról, hogy számukra mit jelent az élelmiszerek árának emelkedése. Infláció ugyanis mindenütt van, de Magyarország ezen a téren rekorder holott élelmiszereket exportáló ország.

A Pick szalámi Németországban is népszerű. Egy ott élő magyar, Mándity László masszőr, arról számolt be, hogy míg Németországban 2.254 forintért kapja meg a magyar Pick szalámit addig Magyarországon ugyanennek a mennyiségnek ára több mint a duplája, majdnem 5.000 forint. Tegyük hozzá, hogy Németországban a keresetek is jóval magasabbak, ez a masszőr nettó kétezer eurót keres egy hónapban.

Az USA-ban a tojás ára 49%-kal nőtt meg. Míg régebben a heti nagy bevásárlás 80-120 dollárba került addig ma ez 180 dollár – mondta egy magyar háziasszony, aki az Egyesült Államokban él.

Nálunk az élelmiszer infláció csaknem 50%-os, de miért?

Erre az egyszerű kérdésre nincs egyszerű válasz. Ehelyett kijelölt bűnbakok vannak: a külföldi kereskedelmi láncok. De vajon ezek miért adják olcsóbban a Pick szalámit Németországban mint Magyarországon? Nyilván azért, mert Németországban nem lehetne drágábban eladni. Magyarországon szabályozott piac működik, amely negligálja a vásárlók érdekeit. A nagy magyar élelmiszer előállító cégek a kereskedelmi láncokkal együttműködve vígan felverik az árakat, és akadályozzák a konkurenciát amely az árak csökkenéséhez vezetne. Mindezt a kormány közreműködésével. Az áfabevételek képezik a költségvetés legbiztosabb bevételeit. Ráadásul a boltokban és a piacokon nem a NER-t szidják a vásárlók hanem a kereskedőket. Az infláció egyik legnagyobb haszonélvezője az Orbán kormány, mely állítólag elszántan küzd az áremelkedés ellen. Orbán Viktor egyszámjegyű inflációt ígért az év végére. Ez még viccnek is rossz, ha figyelembe vesszük a rezsiköltségeket és az egyre dráguló élelmiszereket.

Az orosz dizel elleni szankciók, melyeket a magyar kormány is megszavazott, várhatólag újabb áremelkedéshez vezethetnek. Mindezt egy olyan országban , ahol az átlagbér nettó 360 ezer forint volt 2021- ben, a nyugdíj átlag pedig 146 ezer forint. 2022-es adatok még nincsenek, de a kérdés akkor is világos: ha az átlagos magyar havi kereset nem éri el az 1.000 eurót, a nyugdíj pedig a 400-at, akkor miről beszél a hatalom a NER 13-ik évében? Orbán Viktor hét szűk esztendőt jósolt vagyis erről a “csúcsról” szánkázunk alá. Már csak Bulgária és Románia van mögöttünk az Európai Unióban.

Térségünk jövője

A visegrádi államok a jövő térségévé válhatnak – jósolja Matolcsy György – múlt statisztikai elemzése alapján. A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint az egykori szocialista országok többé-kevésbé sikeresen hajtották végre az átmenetet a piacgazdaságra és az elmúlt harminc évben dinamikusabb növekedést produkáltak mint az Európai Unió többi államai, felzárkózva ezzel az uniós átlaghoz.

17 ezer dollár/fő

Ezt a GDP mutatót tekinti határnak a Nemzeti Bank elnöke, aki a Morgan Stanley elemzőjére hivatkozik. Ezt a 17 ezer dolláros határt a második világháború vége óta mindössze 18 ország lépte át, és került így be a fejlett országok csoportjába. Közülük hat az egykori szocialista állam: a három balti ország, Csehország, Szlovákia és Szlovénia.

Magyarország és Lengyelország erősen megközelítette a 17 ezer dolláros határt , és ezt hamarosan át is lépheti- jósolja Matolcsy György. Aki gyorsan hozzáteszi : egyedül nem megy! A kis országok csakis együtt érhetnek el jó eredményt – állitja Matolcsy habár elismeri , hogy Japán példája mást mutat. Szerinte a kis tigrisek felzárkózása Ázsiában csoportos: Dél Korea, Hongkong, Tajvan és Szingapúr/ holott ez egyáltalán nem így történt. Ezek az országok egyedül találták meg a helyüket a gyorsan globalizálódó világgazdaságban. A globalizációt viszont egész Európa elnézte , Kelet Európa – a Szovjetunió irányításával olyannyira, hogy bele is bukott a kommunista kísérletbe.

Európa mindinkább a perifériára sodródik , és az egykori szocialista országok ezen a periférián próbálnak meg boldogulni. Vagyis a felzárkózás – Matolcsy György állításával szemben – szinte semmit sem jelent hiszen egy jövőjét kereső és egyelőre nem találó EU átlagához zárkózunk fel.

A leendő német kancellár realizmusa

Matolcsy is írja a Magyar Nemzetben, hogy a visegrádi országok gazdasága Németországtól függ. Annak kancellár jelöltje a Der Spiegelben kifejtette: aggódik amiatt, hogy Európa lemarad a globális versenyben! Az elmúlt 3-4 évtized alapján teljes joggal. A gazdasági reform kezdetén (1978) Kína szerepe elhanyagolható volt a világgazdaságban, ma viszont az USA kihívója és az Európai Unió legnagyobb kereskedelmi partnere!

Az 5G rendszert a kínaiak vezetik be Magyarországon

Az USA még ma is a világ feldolgozó iparának a 25%-át jelenti, és ez alapozza meg vezető szerepét a világban – állítja Matolcsy, aki rámutat arra, hogy ez feltételezi a kutatás – fejlesztés magas szintjét.

Térségünk nyitott az újítások iránt – állitja Matolcsy megfeledkezve arról, hogy ezek száma elenyésző a világ más részeihez képest. Térségünkben nincsenek olyan tudás központok mint az USA-ban vagy Kínában. Jellemző, hogy világszínvonalú egyetemet Kínából akarunk importálni.

Pénz beszél

Bár Matolcsy jegybank elnök, de az USA vezető pozícióját  nem a pénzügyi hanem az ipari szerepből vezeti le. Holott Amerika épp ennek révén játszhat döntő szerepet a világgazdaságban. A kínaiak pontosan tisztában vannak ezzel. Hangcsouban a G20 értekezleten Hszi Csinping elnök ezt nyíltan meg is fogalmazta. Az amerikaiak ezt mosolyogva fogadták, de rögtön ezután megindult az offenzíva. Kína bejelentkezett a G20 világra, de Washington számára ez egyelőre elfogadhatatlan. A kereskedelmi háború és a diplomácia offenzíva épp a kínai nyomulás megállítását célozza.

Mit keresnek kínai tanácsadók a Nemzeti Bankban?

Matolcsy erről semmit sem ír, de a CIA meg van győződve arról, hogy a magyar jegybank erőteljes kínai befolyás alatt áll. Maga Matolcsy pedig ennek a kínai befolyásnak a fő képviselője Magyarországon. (A Fudan egyetemet is ő hozza Magyarországra) Washington és Brüsszel szerint Magyarországnak és a térség többi államának előbb vagy utóbb választani kell Kelet és Nyugat között. A jövőt illetően ez a térség egyik legfőbb dilemmája, de erről Matolcsy – érthető módon – semmit sem ír a Magyar Nemzetben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK