Hasznos

Nem jó helyre megy a támogatási pénz

Az erőteljes kormányzati szándék ellenére a feldolgozóipar a gazdaságon belül változatlanul egyötödnyi súlyú, ennél nagyobb baj, hogy óriási rés tátong a kisebb és a nagy cégek között – írja a GKI. Háromszorosára nőtt az egy munkahelyre jutó közpénz, de ez se a jövőt szolgálja.

A magyar ipar – ezen belül is főként a feldolgozóipar – a rendszerváltás utáni gazdasági átalakulás első évtizedének egyik sikertörténete. Az ezredfordulóra a nemzetgazdasági ág maga mögött hagyta az átalakulás idejének válságát és – elsősorban a külföldi működőtőke betelepülésének köszönhetően – a gazdaság motorjává vált. A lendület azonban a következő évtizedben elveszett, az ekkor megszerzett előnyös pozíció a következő időszakban erodálódott – olvasható a GKI Zrt. elemzésében.

A feldolgozóipar 2002-ben már a bruttó nemzeti termék 18,5 százalékát állította elő Magyarországon. A válság következtében ez az arány 2010-ben némileg mérséklődött, majd a kormányzati újraiparosítási kampány – elsősorban az ennek keretében folyósított támogatások – nyomán 2016-ban 19,9 százalékra emelkedett. A GKI

várakozásai szerint egyelőre így is marad.

2002-ben már a járműiparnak volt a legnagyobb szerepe a feldolgozóipari bruttó termelési érték előállításában (17,2 százalék), majd ez tovább növekedett 2010-ben 19,1 százalékra. Időközben azonban az elektronikai ipar dinamikája még magasabb volt, és 2010-re átvette a legnagyobb ipari alág rangját 22 százalékos súllyal. Az ekkor már folyamatban lévő, de csak ezután működébe lépő nagy autógyári beruházások nyomán 2016-ban ismét a járműgyártás volt a legnagyobb alág 30 százalékkal, az elektronikai ipar súlya pedig – a gyártás egy részének leépítése miatt is – csak 11,9 százalék lett.

Az autógyárak emisszió-hamisítási botránya viszont ekkor a járműipart rengette meg és felgyorsította a korábbi magas olajárak miatt beindult kutatás-fejlesztési tevékenységet az alternatív hajtások irányába.

A GKI kutatói úgy vélik, hogy az utóbbi két évben

a járműipar elvesztette húzóágazat jellegét

és alapvető átalakuláson megy át, aminek kimenete még nem látható. A magyarországi autógyárak és járműipari beszállítók most komoly alkalmazkodási kihívás elé néznek. Egyelőre a különféle bejelentésekből úgy tűnik, hogy az ágazat szereplőiben megvan a szándék és a képesség megfelelni az új kihívásoknak.

Közben a magyar iparban ismét lendületbe jött az elektronikai ipar, de a 2017-2018-as években az ipari növekedés szélesebb alapokon nyugszik (több ágazat vesz részt benne) és kiegyensúlyozottabb lesz, mint az előző hat évben.

Komoly gondot okoz azonban, hogy az iparvállalatok szférájában – más üzleti szektorokhoz hasonlóan – hasadék tátong a nagyvállalati szféra és a kisebb cégek világa között. A nagy cégek gyakran külföldi tulajdonban vannak, de az igazi különbség az a vállalatok között, hogy bekapcsolódtak-e a nemzetközi értékláncokba, vagy sem. Ez pedig méretgazdaságossági okok miatt elsősorban a nagyvállalatok előtt nyitva álló lehetőség.

A kisebb cégeknek lehetne fontos szerepük a hazai piac kiszolgálásában, de hatékonysági problémáik miatt gyakran nem képesek hely- és vevőismereteikből, méretükből adódó rugalmasságukból, gyors innováció-abszorpciós képességükből adódó versenyelőnyeiket kihasználni.

Ezek a cégek támogatásokra szorulnak (ez részben fejlesztéspolitikai eszközökkel, részben célzott piacvédelemmel valósul meg) és így persze a politika foglyaivá válnak, ami tovább rontja hatékonyságukat és versenyképességüket.

Forrás: GKI

A GKI számításai szerint háromszorosára nőtt az egy új munkahelyre jutó költségvetési támogatás: 2006 és 2010 között négymillió, 2015-16-ban már 12 millió forint volt. Sőt, a támogatások részaránya megnégyszereződött a vállalati beruházásokon belül. Ráadásul e téren is a járműipar áll az élen, míg az egyre nagyobb szerepet betöltő infokommunikáció a sor végén kullog pár százalék részesedéssel.

A GKI ebből azt a következtetést vonta le, hogy nem járt jó úton a 8+8 év iparpolitikája, amikor a nagyvállalatok munkahelyteremtését és a kisvállalatok exportját támogatta. Alapvető piaci szerepek, technológiai adottságokból fakadó üzleti modellek keveredtek össze bizonyos voluntarista elképzelésekkel. Ahhoz, hogy a magyar ipar kevésbé függjön néhány nemzetközi nagyvállalat helyzetétől és terveitől, elsősorban mozgási szabadságot, információs és képzési támogatást kell nyújtani a hazai cégeknek, nem pedig bizonyos tevékenységek és piacok felé terelni őket.

Különösen igaz ez a beköszöntő negyedik ipari forradalomnak nevezett átalakulás idején, ami lényegében az infokommunikációs technológiák értékláncokat és üzleti modelleket átformáló hatását hozza magával.

Az Orbán féle einstand

„Orbán meg akarja szerezni a budapesti repülőteret” – ezzel a címmel közölt terjedelmes cikket a Frankfurter Allgemeine Zeitung nevű konzervatív német lap. A szerző rámutat: a magyar kormány meg akarja vásárolni a repülőteret, és kevéssé érdekli, hogy a külföldi tulajdonosok nem akarják azt eladni.
Jellinek Dániel a repülőtér tulajdonosainak írt levelében nemigen pazarol idő és helyet az udvariassági formulákra, hanem mindjárt az első mondatban közli, hogy érdekelt a repülőtér megvásárlásában egy „kompetens és tapasztalt konzorcium keretében”, amelyben a magyar állam, a MOL, és a saját Indotek ingatlancsoportja részes, és amerikai résztulajdon is van.

Jellineket nem zavarja, hogy a tulajdonosok a Palkovics László miniszterrel folytatott első beszélgetésen visszautasították az ajánlatot.

Az Orbán Viktor vezette magyar kormány már régen vissza akarja szerezni a budapesti Liszt Ferenc Repülőteret. A magyar sajtóban erről sok minden olvasható azokról a politikusokról, akik vissza akarják csinálni a 2005-ben bekövetkezett privatizálást. Orbán Viktortól például azt idézik, hogy „ha csak egyetlen százalékos esély van, élni fogunk vele”.
A három tulajdonos – az Avi-Alliance többségi tulajdonos, valamint szingapúri és kanadai pénzügyi befektetők – meg akarják tartani a repülőteret, legjobb esetben 2080-ig, ameddig a két lépésben, 2007-ben és 2011-ben átvett üzemeltetési licenc érvényes. Az eladás nem került szóba, és nem is mérlegelték – állt abban a levélben, amelyet a kéretlen ajánlattevőknek írtak válaszként, és amely a szerkesztőség rendelkezésére áll. A levelet Patrick Charbonneau, az Avi-Alliance mögött álló kanadai PSP nyugdíjalap menedzsere írta alá. Az üzemeltető társaságnak tulajdonrészei vannak repülőterekben: Athénban, Budapesten, Düsseldorfban, Hamburgban és Saint Juanban.
A légi közlekedési szektorban és az európai befektetési környezetben egészen egyedülálló folyamat lenne, ha Orbán embereinek sikerülne rátenni a kezüket. „Egy repülőtér minden ország számára fontos arculati tényező. Amennyiben a kormány kisajátítási törekvése sikerrel jár, az fatális jelzés lenne a külföldi befektetőknek, akik egészen bizonyosan újra át fogják gondolni a magyarországi befektetéseiket” – idézett a cikk egy, a légiforgalomban tevékenykedő, tapasztalt befektetőt. Hozzátette:

az utóbbi időben csak a harmadik világban váltak ismertté olyan projektek, amelyek a helyi kormány törekvései miatt fulladtak kudarcba, de azokban az esetekben is három számjegyű milliárdos kártérítéseket fizettek.

Az Avi-Alliance semmiképpen nem akar ilyen példákat követni, mert hosszú távú stratégiát követ – mondta el a cég szóvivője. Hozzátette: 2008 óta 500 millió eurót fektettek a repülőtér korszerűsítésbe, kiépítésébe és fejlesztésébe, és a Liszt Ferenc Repülőteret 2020-ban sorban hetedik alkalommal választották Kelet-Európa legjobb repülőterévé.

A szerző feltette a kérdést: vajon meddig lehet egy országban gazdaságilag sikeresen működni, ha a vállalatnak a kormány az ellenfele? Az Avi-Alliance és a magyar kormány közötti kapcsolat már korábban megromlott.

Orbán pártjának emberei rendszeresen vádolták az üzemeltető vállalatot azzal, hogy nem elég gyors a fejlesztés, a szerviz gyatra, a vezetést le kellene cserélni. Ugyanakkor a magyar hatóságok kevés együttműködési készséget mutattak: például

már az építkezés megkezdése után visszavontak egy parkolóház építésére vonatkozó engedélyt.

Varga Mihály pénzügyminiszter júniusban közölte az üzemeltetővel, hogy elutasítja az EBRD koronavírus-alapjából 500 millió euró likviditási injekcióra vonatkozó kérelmet. Októberben hivatalosan bejelentették az egymilliárd eurós új, harmadik terminál építését. A pandémia kirobbanásáig a budapesti Kelet-Európa leggyorsabban fejlődő, közepes méretű repülőterei között volt – írta a szerző, és ismertette a repülőtér gazdasági adatait. Korábban is voltak már kísérletek a repülőtér átvételére, de ezek kudarcba fulladtak. Idén azonban a helyzet egészen megváltozott: Budapesten is sok repülőgép áll, az üzemeltetők az utasok számának 90 százalékos csökkenésére számítanak. Befektetők ebben lehetőséget láthatnak a repülőtér olcsón történő megszerzésére, amire Jellinek utalt is levelében. Emellett sürgető hangot ütött meg: két hetet adott a tulajdonosoknak, hogy az érdeklődőkkel megvitassák a felkínált árat. Amennyiben nem tudnak megállapodni, a két fél által közösen kiválasztott tanácsadó cégre bízzák az ár megállapítását, és a tanácsadó bevonásának költségeit az ajánlattevő konzorcium viseli – áll a levélben. Korábban a kormány hárommilliárd euróban jelölte meg a repülőtér árát, és ez persze a koronavírus miatt ma már kevesebb lenne.
Az üzemeltetők köreiben azonban a gazdasági adatok alapján mintegy 5-6 milliárdra teszik az árat, de ebben nem szerepelnek az esetleges adósságok. Charbonneau kitartóan hangoztatja, hogy a jelenlegi tulajdonosok továbbra is érdekeltek az üzemeltetésben, és

„amennyiben egyáltalán tárgyalások kezdődnek, akkor csakis gondos, nyitott és átlátható formában”, és ez esetben a konzorcium először tárja fel pénzügyi lehetőségeit, és a repülőterek, vagy más infrastruktúra-projektekben szerzett tapasztalatait és sikerességét.

Jellinek – aki a javasolt árról nem kíván nyilatkozni –, az elutasítást nem veszi egészen komolyan, és a lapnak elmondta, hogy a jelen részvényesek már meg is bíztak egy tanácsadó céget az eladási folyamattal, „ami világosan jelzi, hogy szándékukban áll lépni”.
Azzal kapcsolatban, hogy a magyar sajtó Orbán Viktorhoz való közelségéről ír, Jellinek kifejtette: „a konzorcium kizárólag profi szereplőkből áll, pártok nélkül, és az egyiknek van tapasztalata a repülőterek üzemeltetése terén”.

A szerző megállapította: köztudott, hogy az abszolút többséggel kormányzó miniszterelnök bátorítja ismerőseit részt venni az állami megrendelésekben, és nem csak az útépítésben, valamint a médiában. A kormány – céljainak elérése érdekében – csatasorba állított más tanácsadókat is, köztük az orosz kapcsolatairól elhíresült és zavaros ügyleteiről ismert Klaus Mangoldot, a Daimler igazgatósági tanácsi tagját, a Német Gazdaság Keleti Bizottságának volt elnökét.

Ford.: Ara-Kovács Attila

Tizenhárommillió minden munkahelyért

Tovább nyomja az alacsony értéket termő beruházásokat a kormány. Szijjártó Péter szavaiból kiszámolható, hogy hosszú éveken át mi álljuk az „idecsábított” cégek alkalmazottainak bérét.

Beruházási rekordról számolt be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés gazdasági bizottságában. Elmondta, hogy október végéig 62 nagy beruházásról kötöttek megállapodást, ami 9682 új munkahelyet jelent, ehhez a kormány 129 milliárd forint készpénztámogatást biztosított.

A siker ára

Ez azt jelenti, hogy

átlagosan 13,3 millió forint minden egyes munkahelyre.

Kiderült az is, hogy a beruházás-ösztönzési rendszeren keresztül létrejött új munkahelyeken a bruttó fizetés tavaly átlagosan 420 ezer, idén az első tíz hónapban 458 ezer forint volt.

Ha a teljes munkaerőköltséget (bér, járulékok, béren kívüli juttatások, képzés) nézzük, akkor is elmondható, hogy ezen cégeknek

legalább öt-hat évig nem kell költeniük fizetésekre, a pénzt a magyar költségvetés állja.

És ebben még nincs benne a szintén „járó” több éves társaságiadó-mentesség.

Összeszerelő-ország

Az első tíz hónapban Koreából érkezett tíz nagyberuházás, négy pedig Japánból,  összesen mintegy 3 milliárd euró összértékben, ezek az elektromosautó-iparhoz kapcsolódnak. Az  első tíz hónap beruházásaiban Komárom-Esztergom megye áll az első helyen 11 nagyberuházással, Pest megyébe 9, Budapestre 6 érkezett.

Tehát folytatódik a tendencia, amelyben javarészt az autógyártásba, és általában is az összeszerelő jellegű termelésbe „csábít” ide tőkét a kormány. Alacsony hozzáadott értékű gyártást, amellyel

képtelenség a magyar gazdaság felzárkózása a fejlett országokhoz.

„Normál” körülmények között az ilyen vállalkozások már elmenőben vannak, a magasabb béreket csak az efféle közpénztámogatással tudják-hajlandók kifizetni, és egyre szaporodnak a 10-20 milliós fejenkénti támogatások. A jászberényi Electrolux kapcsán részletesebben írtunk erről a súlyos problémáról. (Ez a példa is ékes cáfolata Szijjártó azon szavainak, hogy az új technológiák alkalmazása a siker feltételévé vált az  új világgazdasági korszakban, és le kell számolni azzal a régi dogmával, hogy a tőke nyugatról keletre vándorol, ahol olcsó munkaerőt keres.)

Felpumpált kivitel

Így aztán nem meglepő, hogy az ezekből a szalag-összeszerelő üzemekből dől az export. Szijjártó elmondta, hogy a tavalyi 104,8 milliárd euró exporttal a világ azon 35 gazdasága közé került Magyarország, amelynek éves exportja meghaladja a 100 milliárd eurót. Megjegyezte: 2010-hez képest 47 százalékkal nőtt a magyar export teljesítménye, ami szerinte Magyarország növekvő versenyképességét mutatja. Az mértékadó elemzői vélemények vitatják utóbbi megállapítást.

És nincs megállás. Szijjártó szerint az első nyolc hónapban a magyar export 72,2 milliárd euró volt, 4 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, ezért jó esély van arra, hogy az év végén minden idők legjobb exportteljesítményét érje el Magyarország.

Nem biztos, hogy jó jel a GDP-hez viszonyított export-arány. Ez tavaly 84,9 százalékvolt. (Az EU-ban ez átlagban 46,7 százalék. Magyarország ezzel a 6. helyen áll az EU-ban – tette hozzá.) Ez a hányad jelentősen magasabb a tíz évvel ezelőttinél, ami rendkívüli módon függővé teszi az országot a külső kereslettől. Komolyabb világgazdasági, ezen belül uniós és német visszaesés súlyosan visszavetheti a hazai teljesítményt.

Belül is vitatják

A kormány környékén is vitatják ezt a gyakorlatot. A kilenc éve folyamatosan versenyképességi fordulatot sürgető Matolcsy György és a Magyar Nemzeti Bank pár napja kibocsátott Versenyképességi tükör című kiadványa például azt állapítja meg (többedszer), hogy

az­ elmúlt ­évek ­gazdasági­ bővülése ­főként ­a­ mennyiségi tényezők ­növelésén­ alapult,­ amelynek­ határai ­végesek.­

De Palkovics László innovációs miniszter is nekiment a „leányvállalat-ország arculatnak” szűk egy éve.

Ezt látva új szlogen jelent meg a kormányzati kommunikációban pár hónapja. Ez megjelent a Szijjártó előadásában is. Eszerint az új világgazdasági korszakkal párhuzamosan a magyar gazdaság is „dimenziót vált”, termelésorientált gazdaságból egyre inkább fejlesztésorientált gazdasággá alakul át – mondta Szijjártó.

Magyarország jobban teljesít: az élelmiszer infláció 53,7% volt januárban

Kissé kényelmetlenül érintheti a kormányt, hogy szerintük a szankciók miatt drágult minden, de valahogy az ugyanezen szankciók terhét igazán viselő uniós országokban látványosan csökken az élelmiszerek ára, míg nálunk a legfrissebb KSH adatok szerint meghaladja  50%-ot. El is vonult a kormány (szégyenében?) háromnapos kihelyezett kormányülést tartani Sopronba.

A G7 portál élelmiszer árindexe októberben tetőzött, és lassú apadás volt tapasztalható novemberben és decemberben. Januárban viszont majdnem újra elérte  az októberi rekordot. Miért? Korábban a tej termékek és a tojás vitték a prímet a drágulásban, januárban viszont a pékáru és a zöldség. A félbarna kenyér egy hónap alatt 25%-ot drágult míg a kifli és a zsömle 15%-kal. A kígyó uborka 32%-kal lett drágább mint decemberben, az alma 19%-kal, a tv paprika 14%-kal, a sárgarépa 12%-kal.

A G7 bevásárló kosarának összege tavaly 18.262,- forint volt, idén 28.058,- forint lett januárban.

Németországban a vaj fele annyiba kerül mint nálunk

Az infláció csökkenésnek indult a gazdagabb uniós tagállamokban az élelmiszerek terén míg Magyarországon januárban 53,7% volt vagyis elképesztően magas. Tegyük hozzá, hogy ez a nagyon magas infláció úgy alakult ki, hogy a kormány árstoppot vezetett be több élelmiszerre. A termelők és a kereskedők ennek eltörlését követelik. Ha ez megtörténne, akkor további áremelkedés következne be ahelyett – hogy mint az Európai Unió fejlettebb tagállamaiban – csökkenésnek indulna az élelmiszerek inflációja.

Jön a jövő telekkönyve

0

Fél évszázada nem látott méretű megújuláson eshet át néhány éven belül a magyar ingatlan-nyilvántartási rendszer. 2020-ban jöhet a háromdimenziós „telekkönyv”.

Fél évszázada nem látott méretű megújuláson eshet át néhány éven belül a magyar ingatlan-nyilvántartási rendszer. A föld alatti és földfelszín feletti létesítmények – parkolóházak, közlekedési csomópontok, telekommunikációs infrastruktúra – azonosítása iránti igény növekedése ugyanis szükségszerűvé teszi a kétdimenziós rendszer háromdimenziósra cserélését – írják Boncok Bettina és Kui Szilárd ügyvédek az Advocatuson, a Horváth és Társai DLA Piper Ügyvédi Iroda szakmai blogján.

Nem árt erre felkészülni, hiszen – mint olvasható –, erre nem is olyan sokára sor kerül, ugyanis várhatóan 2020. január 1-jétől bevezetik.

Mi van ma?

Szükség is van rá, mivel

a jelenlegi magyar ingatlan-nyilvántartási rendszer nem alkalmas

az ugyanazon a telken egymást gyakran fedő és keresztező létesítmények tulajdon- és egyéb jogának, illetőleg teherterjedelmének az egyértelmű feltüntetésére. A háromdimenziós objektumok felett fennálló egyértelműen beazonosítható és elkülönülő tulajdonjog elismerése a gazdasági forgalomban hitelbiztosítékul szolgálhatnának, ami ösztönzőleg hatna a hitelnyújtásra és gazdasági növekedést eredményezne – vélik a szerzők.

A jelenlegi magyar ingatlan-nyilvántartást 1972-ben egységesített ingatlan-nyilvántartási rendszerként vezették be. Ez integrált formában ötvözi a kataszteri térképi adatbázist és az ingatlan-nyilvántartást és 1997 óta az egész ország területén elektronikusan elérhető.

A magyar ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis kétdimenziós, néhány kivételtől eltekintve.

A tervezett bevezetés

Az ingatlanfejlesztők és az egész országot behálózó infrastruktúrával rendelkező közműtársaságok erősödő nyomásának a hatására 2012 májusában új földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényt fogadtak el, amely már előrevetíti a 3D ingatlan-nyilvántartás koncepcióját,  azzal az elsődleges céllal, hogy meghatározza az állam alapfeladatait egy háromdimenziós ingatlan-nyilvántartási rendszer jövőbeni bevezetéséhez és működtetéséhez szükséges jogi és műszaki követelmények kidolgozásában. Ennek a 3D ingatlan-nyilvántartás bevezetését a jelenlegi szabályozás 2020. január 1-jére teszi.

 

Nem szabadulunk a készpénztől

Minden törekvés ellenére nem csillapul a forgalomban lévő készpénz mennyisége, júliusban 6233 milliárd forint volt. Ami persze érthető a tranzakciós adó megszüntetésének visszavonása láttán. Ezen a szuperállampapír se segít a jelek szerint.

Bármi történhet, az ország ragaszkodik a készpénzhez, a vásárlások számának több, mint 80, értékének kétharmada változatlanul készpénzben bonyolódik (a kártyát használók is vegyesen fizetnek). Ezért nem is csoda, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma nyilvánosságra hozott statisztikája szerint júliusban 6233 milliárd forint készpénz volt forgalomban, ami egy hónap alatt 20 milliárd növekedés. Két évvel ezelőtt még 4800 milliárd alatt volt a kápé mennyisége. Jelenleg nagyjából 4500 milliárdra rúghat a lakosság kezében lévő pénz mondta a múlt héten Gion Nándor PM-államtitkár.

Vagyis annak dacára is jó harminc százalékkal nőtt a készpénzforgalom, hogy időközben folyamatosan nő a kártyaelfogadó helyek száma.

Utóbbiaké már 145 ezer, három éve még csak 102 ezer volt. Ami azonban azt jelenti, hogy a nagy áruházak összes pénztárában van leolvasókészülék, a kis boltok igen nagy részében viszont egy sincs.

Ezen a helyzeten nem segít, hogy a parlament tavasszal megpuccsolta a Pénzügyminisztériumot, amely alacsony összegű átalánnyal váltotta volna fel a tranzakciós adót, de ez végül maradt úgy, ahogyan volt, továbbra is lehetővő téve a havi kétszeri ingyenes pénzfelvételt. A Magyar Bankszövetség osztja azt a véleményt, hogy az adóból származó bevételnél több lenne az állami haszon, ha a fizetések mind nagyobb része kerülne elektronikus útra. Például a növekvő készpénz nyomtatása, szállítása, őrzése, kezelése évente 450 milliárdba kerül.

Az se változott, hogy a bankok láthatatlan kamatot fizetnek, mostanra viszont az infláció is eszi a pénz értékét. Az otthon tartott bankókkal legalább a kezelési költség megspórolható.

A (főként a lakosság) kezében lévő kápé mennyisége annak tükrében is sokat mondó, hogy éppen e hatalmas összeg megcsapolását tűzte ki célul az Államadósság-kezelő Központ, amikor június elején bevezette a Magyar Állampapír (MÁP) Pluszt, amelynek attraktív, 5 év alatt 27 százalékot meghaladó, éves átlagban csaknem 5 százalékos kamata verhetetlen.

Ebből augusztus elejéig csaknem 1500 milliárdot vásárolt a lakosság, igaz, ennek nagyjából fele más állampapírokból származik, de sokat áramoltatnak át például befektetési alapokból is.

Gyenge forint – Mikor lép a kiskereskedelem?

Habár a forint gyengülése az elmúlt hét második felében megállt, sőt, némi visszaerősödés is elkezdődött, szakértők egyetértenek abban, hogy búcsút mondhatunk a 220 alatti euróárfolyamnak. Ez óhatatlanul az importárak emelkedését, s az idén az eleve 3 százalék körülire tervezett infláció növekedését eredményezi majd.

A magyar jövedelmének jelentős hányadát költi élelmiszerre: a háztartások egy főre jutó havi kiadása – a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai alapján – 82 900 forint volt 2017-ben. Ezen belül a legtöbbet, fejenként havonta 22 500 ezer forintot élelmiszerekre és alkohol-mentes italokra költöttünk.

Forrás: KSH

Ez az összeg, amelynek egy részét a nagy – hazai és külföldi tulajdonú – bolthálózatokban költjük el. Megkérdeztük tehát, ők hogyan látják a helyzetet, s mit lépnek, ha lépnek?

„Amennyiben a forint mostani gyengülése tartós marad, az óhatatlanul begyűrűzik majd az élelmiszerek árába”

– válaszolta megkeresésünkre Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója hozzátéve: egyelőre még túl rövid idő telt el ahhoz, hogy érződjenek a negatív hatások, pár napon belül a piac még nem reagálja le a változást. Már csak azért sem, mert a beszállítókkal kötött szerződések túlnyomó többsége az árváltozásoknak hosszabb határidőt szab; bár – természetesen – vannak termékek, amelyeknél sűrűbben módosulnak az árak.

Ugyanakkor abban biztos, hogy ha hetekig-hónapokig ilyen árfolyamszinten marad a forint, akkor annak már lesznek hatásai. Ebben az esetben arra lehet számítani, hogy

első körben az importtermékek, majd utána a hazai termékek árai is emelkedhetnek.

Ezen belül először az alapvető termékek drágulhatnak, mondta, hozzátéve: ezek ára akár nagyobb mértékben is emelkedhet. A magasabb feldolgozottságúak ára azért kevésbé, mert azok alapanyag igénye kisebb.

Elvben a határmenti üzletek forgalma erősödhet az olcsóbb forint hatására,

ám az elmúlt időszakok tapasztalatából kiindulva ő úgy látja, hogy a forgalomnövekedés ilyen esetekben a határmenti egységekben ugyan jelen van, de a kereslet megtöbbszöröződésére nem lehet számítani.

„A Spar pont nem az a kereskedelmi lánc, amelynek kínálatában túlnyomó többségében import termékek vannak, nálunk a kínálat 85 százalékát is meghaladja a magyarországi beszerzés részaránya” – mondta Maczelka Márk kommunikációs vezető.

A rendszerben amúgy is van egy puffer, egy-két hónapig kitart a „toleranciája”,

s így a jelenlegi helyzetben még nem áll úgy a helyzet, hogy valamilyen forgatókönyvet kellene készíteniük – magyarázta.

Emlékeztetett arra, hogy a forint gyengülésének hatásai többfélék. Egyrészt idővel, ha tartós marad, valóban eredményezheti az árak emelkedését, ugyanakkor van egy vásárlói oldal is, nevezetesen, hogy

megnő a bevásárlóturizmus azokon a szakaszokon (osztrák, szlovák), amelyeken az árfolyamingadozásoknak korábban is volt már érzékelhető – forgalomnövelő – hatása.

De egyelőre túl rövid az idő berminemű következtetés levonására –  tette hozzá.

Itt az új minimális bérek

Január elsejétől a minimálbér bruttó összege 161 000 forintra, a garantált bérminimum pedig 210 600 forintra emelkedik. A mérték mindkét esetben 8-8 százalék.

A bejelentésen Varga Mihály pénzügyminiszter közölte: a magyar gazdaság idén kimagasló mértékű növekedést produkált, a GDP várhatóan közel 5 százalékkal emelkedett 2019-ben: a Pénzügyminisztérium számításai szerint éves átlagban 4,9 százalékkal. Ezt a növekedést a kétszámjegyű béremelkedés is nagyban támogatja a fogyasztás erősödésén keresztül – tette hozzá a tárcavezető.

Varga elmondta, hogy a keresetek növekedésére érdemi hatással van a minimálbér és a garantált bérminimum emelése is. Ennek is köszönhetően az idei első háromnegyed-évi bérnövekedés 2017 és a tavalyi év után újra kétszámjegyű volt. Idén

az első háromnegyed-évben közel 11 százalékkal emelkedtek a bruttó bérek

– fűzte hozzá a miniszter. (Ez csak az öt főnél nagyobb cégek esetében igaz, ezek figyelembe vételével a számok becslések szerint 25-27 százalékkal alacsonyabbak lennének.)

A miniszter kifejtette: az idei bértárgyalások a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán folytatódhattak a kiváló makrogazdasági adatoknak köszönhetően, mely feltétele volt a tárgyalások újraindításának. A munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletek között az egyeztetések azonban nem vezettek eredményre. (A szakszervezetek kétszámjegyű növekedést akartak. Sőt, a legnagyobb, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, egyedüliként, már az idei 8 százalékot se írta alá egy éve.) A miniszter közölte: a kötelező legkisebb bérek a 2018. végén – a hatéves bérmegállapodás keretén belül – kötött két évre szóló egyezségnek megfelelően növekednek.

Varga Mihály jelezte: a kormány célja továbbra is az, hogy a jövőben tovább emelkedjenek a bérek Magyarországon. 2020-ban várakozásaik szerint 8-9 százalékot meghaladó átlagkereset-emelkedés várható Magyarországon.

Hogyan növelhető meg az állami nyugdíj

A nyugdíj téma nem véletlenül érdekli az embereket nagy mértékben, legalábbis egy bizonyos kor felett: ez valakinél 30 felett, másoknál a 40-es éveikben, de szinte mindenkinél az 5. X után, hogy hogyan is lesz tovább.

A jelenlegi születéskor várható élettartam Magyarországon 79,33 év nőknél és 72,86 év férfiaknál. Jelenleg mindkét nemnél a nyugdíjkorhatár ideje 65 év, a legtöbb kedvezményt az utóbbi 11 évben eltörölték, kivéve azt, hogy 40 év munkaviszony után a nők nyugdíjba vonulhatnak akkor is, ha nem töltötték be a 65. életévüket. Ebbe nem számítanak bele a tanulmányok, az egyetemi tanulmányok sem, így ez azoknak a nőknek jelent könnyebbséget, akik egyetem elvégzése nélkül kezdtek dolgozni és (hosszabb) megszakítások nélkül dolgozták végig az életüket. A következő időszakban azonban várható a várható élettartam további növekedése (az egészségügy, étrendek, közlekedésig biztonság stb. fejlődésével) és a nyugdíjkorhatár növekedése is, még úgy is, hogy rengeteg nagy kérdőjel árnyéke vetül a jövőnkre (többek között a klímaváltozás és az elképesztő sebességű tudományos fejlődés és ezen belül is a mesterséges intelligencia előretörése).

Néhány tévhit és alapvető tudnivaló a nyugdíjaskorról és a nyugdíjrendszerről

Ha egy általános iskolás matematikai feladatról lenne szó, akkor könnyen ki lehetne jelenteni, hogy a nők valamivel több mint 14 évet töltenek nyugdíjasként, míg a férfiak közel 8-at, amely átlagban igaz is, azonban ez nem azt jelenti, hogy valóban csak ennyi ideig nyugdíjas valaki, hanem azt, hogy sokan a nyugdíj előtt elhunynak (a gyermekhalandóság nagyon alacsony hazánkban, de ez is létezik), így a statisztikát lejjebb viszik. Tehát ne számítsunk arra, hogy csak rövid nyugdíjas időszakunk lesz: bár minden elképzelhető, a valószínű az, hogy 1-2, de akár több évtizedig is nyugdíjasak leszünk.

És erre, csakúgy, mint bármi másra, lehet legyinteni, de mi ezt semmiképp sem ajánljuk. Azért, mert az ember idős, nem fognak elsuhanni a napok, hanem épphogy az idő bizonyos szempontból, szubjektíven legalábbis, meg is fog hosszabbodni, hiszen a hetünket kitöltő átlagosan 40 órás munkaidő (plusz a home office időszakán kívül az oda-vissza utazás) egyik napról a másikra el fog tűnni az életünkből, így ezt is ki kell majd tölteni valamivel.

A gyorsan eltelő idő mellett gyakori tévhit a pénzzel kapcsolatban az, hogy a nyugdíjas kor sokkal olcsóbb, mint a fiatal vagy középkorú évek. Hiszen az idő eltöltése a legtöbb esetben nincs (teljesen) ingyen, sokan háziállatot tartanak idős korukra és nem szabad elfeledkezni a növekvő gyógyszer és egészségügyi költségekről.

Míg a legtöbb szakértő azt valószínűsíti, hogy az állami nyugdíjrendszer nem fog eltűnni, de az állami nyugdíjak egyre kevésbé lesznek alkalmasak rá, hogy 100%-ban lefedjék az idősek szükségleteit. Ez a folyamat elindult már az utóbbi években is: az idén nyugdíjba menők a szolgálati idejük alapján számított fizetésük alacsonyabb százalékát kapják meg, mint néhány évvel ezelőtt.

Milyen módokon lehet megnövelni az állami nyugdíjat?

Az állami nyugdíjat közvetlenül a jól ismert módszerekkel lehet megnövelni:

  • ha magasabb adóalap után kapunk jövedelmet (azaz megnövelik a fizetésünket, vagy ha nem vagyunk teljesen hivatalosan bejelentve, akkor a hivatalos fizetésünket), és / vagy
  • ha hosszabb ideig dolgozunk.

Mint köztudott, a 40 éves szolgálati idő a „szokásos”, amely után a nyugdíjakat számítják, de ez lehet ennél alacsonyabb is: 20 év után jár öregségi nyugdíj, ennek meg kell felelnie a minimum nyugdíj összegének (28.500 Ft, ez nem elírás!), míg az öregségi résznyugdíj ennél alacsonyabb is lehet (ha a szolgálati idő nem éri el a 20 évet).

Fontos tudni azonban, hogy a szolgálati idő a minimálbér adó- és járulékalapja után számolódik, így ha alacsonyabb fizetésű részmunkaidős állást vállalunk, akkor könnyen lehet, hogy egy évnyi munka kevesebb mint egy évnyi szolgálati időnek felel majd meg.

Az egyik rendkívül népszerű adózási forma, a KATA egyéni vállalkozás szintén rejt magában ilyen csapdát: ha havi 50.000 Ft-ot fizetünk adóból, akkor egy évnyi munka 7,3 hónap munkaidőnek felel meg. A teljes adóalap pedig 102.000 Ft-nak felel meg, így elviekben 40 évnyi KATA vállalkozás után (az idei számokkal) mindössze havi 41.376 Ft-os nyugdíjat eredményezne. Sajnos itt sincs elírás. Akik havi 75.000 Ft KATA adót fizetnek (ők vannak kisebbségben), kb. 90.500 Ft nyugdíjra számíthatnak 40 év ilyen munkaviszony után (ha ez egyáltalán lehetséges lesz, hiszen a KATA adózás nincs még 10 éves sem). De szerencsére léteznek más pénzszerzési módszerek is, mint az alkalmazotti lét önmagában.

Mik az alternatívák?

Minden befektetés és megtakarítás lehetőség, ha a nyugdíjas éveinket szeretnénk anyagilag jobbá tenni. Lehet szó párna alatt vagy éppen folyószámlán tárolt pénzről, állampapírról (például az inflációkövető verzióról), devizáról és valutáról vagy éppen kriptovalutáról, nemesfémekről (arany, ezüst stb.) és minden másról, amely a befektetés és / vagy megtakarítás kategóriákba tartozik.

Azonban létezik olyan nyugdíjcélú megtakarítás, amelyet a magyar állam is támogat. Ezeket nyugdíj előtakarékosságoknak hívjuk (és nemcsak mi, hanem a 2014-es SZJA (személyi jövedelemadó) törvény is. A három nyugdíj előtakarékossági termékcsoport az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), a nyugdíjbiztosítás és a nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ). Ezek közül a termékcsaládok közül az egyes (jövendő) nyugdíjasoknak érdemes a számukra leginkább megfelelőt kiválasztani, természetesen. Ezt meg lehet tudni hosszas egy személyes keresgélés, esetleg az összes biztosító- és ilyen termékeket ajánló pénzintézetek felkeresésével, vagy -mi ezt ajánljuk- egy független (nyugdíj)biztosítási szakember segítségével. Az ilyen konzultációk az ügyfelek részére díjmentesek.

Mennyi nyugdíjam lesz és hogyan kerülhetem el, hogy csökkenjen a bevételem?

Bármilyen magas is a fizetésünk és az adóalapunk, a nyugdíj mindig az aktív kereset alatt fog maradni. Azonban tévhit, hogy a nyugdíjas korszak alatt a kiadások is csökkennek. Még ha ez igaz is rövidebb távon, hosszabb távon az egészségügyi problémák és a család támogatása legalább ugyanannyi pénzt emészt fel, mint az aktív dolgozó korban.

A jövendő nyugdíjunkat kiszámolhatjuk a hivatalos nyugdíj kalkulátorral vagy egyes honlapoknak (pl. a nyugdíjbiztositas.com-nak) vannak saját nyugdíjkalkulátoraik is, és létezik nyugdíjbiztosítás kalkulátor is, amely a megtakarítások mértékében és milyenségében segít.

Itt 20 pénzintézet 32 nyugdíj ajánlatát találjuk, és ezekről megtudjuk, hogy:

  • mekkora teljes költségmutatóval rendelkeznek (TKM),
  • milyenek az ügyfelek értékelései, akik az adott cégen keresztül kötöttek ilyen biztosítást,
  • látjuk a választható portfóliók számát (hány különböző helyre tudunk befektetni),
  • a termékcsoportot (nyugdíjbiztosítás / garantált nyugdíjbiztosítás / önkéntes nyugdíjpénztár),
  • az adott terméket forgalmazó pénzintézetet (biztosítók és bankok), és
  • azt is látjuk, hogy jelenleg (a cikk megírásakor) az összes termék megfelel a Magyar Nemzeti Bank ajánlásának.

Ahhoz azonban, hogy valóban a számunkra leginkább megfelelő termékcsaládból a legjobb terméket ki tudjuk választani, a mi véleményünk szerint mindenképp érdemes egy független tanácsadóval személyesen is elbeszélgetni. Bár ez ingyenes, hosszabb távon akár szó szerint milliókat is nyerhetünk vele: akár egy új autó ára is lehet a különbség a legjobb és legkevésbé jó nyugdíj előtakarékosságok végeredményei között.

Így rendezné a problémát a Jobbik

0

A devizahiteleket a felvételkor érvényes árfolyamon kellene forintosítani, ezt egy új forintszerződésbe átvezetni, majd ezen az alapon újraszámolni a tartozások összegét. Lennének meglepetések: amikor már nem a devizahiteles tartozik a banknak, hanem a bank a devizahitelesnek – legalábbis Vona Gábor Jobbik-elnök szerint.

 

Vona a vállalássorozatának újabb, 13. elemét jelentette ma be mai budapesti sajtótájékoztatóján: ez pedig a devizahitelek problémájának a fent vázolt megoldása. Mint mondta, a Fidesz megoldási kísérletei rendszeresen a társadalomra és a devizahitelesekre terhelték a károkat. A végtörlesztés csak egy szűk rétegnek segített; az árfolyamgát csupán elodázta a problémát, a csődvédelem és eszközkezelő pusztán egy szűk rétegnek okozott kimenetelt, miközben a piaci árfolyamon történő forintosítának egyetlen nyertese volt, az egyik felelős, az MNB.

A Jobbik megoldása az új devizahiteles elszámolásra igazságos – állítja Vona, aki szerint ez valódi megoldást jelentene, s segítene helyreállítani a lakosság és a bankok közt megromlott viszonyt is. Nem példa nélküli, hiszen Romániában már sikerrel alkalmazták – tette hozzá a pártelnök.

 

Vona szerint a devizahitelesek problémájának rendezése mellett azért is tenni kell, hogy ne fordulhasson elő még egyszer hasonló tragédia Magyarországon. Három dolgot lát szükségesnek ennek érdekében: a bérek felzárkóztatását a nyugat-európai átlagbérekhez; a gazdasági és pénzügyi ismeretek erősítését, már a közoktatástól kezdve; s végül egy valódi otthonteremtési terv megvalósítását.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK