Fontos

Visszaigazolták Vitézyt

Ismét a kormányoldalra került Vitézy Dávid, akit Karácsony Gergely szeretett volna a BKK élén. Ehelyett a Budapesti Fejlesztési Központ Zrt. vezére lesz az oldalági Orbán-rokon. A kormány ismét békét ígér.

Létrehozzák a kormányzati Budapest-politika szakmai műhelyét, a Budapest Fejlesztési Központot (BFK), a nonprofit zrt. vezérigazgatója Vitézy Dávid lesz – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Fürjes Balázs, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár. Gulyás szerint Budapest jelentősége, szerepe, lakosságszáma és lehetőségei alapján is a legfontosabb magyar város.

A kormányzati Budapest-politika szakmai műhelyeként Fürjes Balázs irányításával jön létre és működik a BFK. A

névhasználathoz megkapták Karácsony Gergely főpolgármester hozzájárulását,

ezt köszönik neki, korrekt partneri gesztus volt.

Fürjes az új BFK vezérigazgatójának Vitézy Dávidot kérte föl, aki ezt elfogadta. Vitézy személye és munkája komoly hozzáadott érték a kormányzati Budapest-munkában, a BKK korábbi sikeres vezetőjeként az egyik legtapasztaltabb, legjobb városfejlesztési szakember, remekül fognak együtt dolgozni Fürjes államtitkárral – fogalmazott Gulyás. Fürjes szerint Vitézy remek igazolás, nagy munkabírású, fiatalon is tapasztalt klasszissal gyarapodott a kormányzati Budapest-csapat. Vitézy kompetens vezető, tudását Karácsony Gergely is nagyra tartja, nem véletlenül kérte föl a BKK vezetésére – tette hozzá. Úgy látják, a fővárosiak nyernek Vitézyvel.

Mint ismeretes, Karácsony korábban többször úgy nyilatkozott, hogy ha Vitézy megpályázná a BKK vezetői tisztségét, jó pályaművel elnyerhetné azt. Vitézy elhárította a felkérést azzal, hogy szerinte személycsere nem elég a BKK-nál, teljes átalakításra van szükség. A tíz évvel ezelőtti BKK-t nem lehet visszaállítani, régiós közlekedési rendszerre van szükség. Ráadásul az elővárosi buszokat és a HÉV-eket kivették a főváros kezéből – indokolt a napokban Vitézy. (Valószínűnek látszik, hogy ekkor már megkapta a felkérést a BKF-hez.)

A fiatal közlekedési szakember – Orbán Viktor távolabbi, oldalági rokona – 2010-ben került Budapest közlekedésének élére, a BKK is az ő koncepciója volt. Együttműködése Tarlós Istvánnal finoman szólva se volt harmonikus;

az előző főpolgármester ott tett neki keresztbe, ahol tudott,

2014 végén aztán indoklás nélkül kirúgatta a közgyűléssel. Vitézy ezután a közösségi közlekedés fejlesztését felügyelő miniszteri biztos, majd a közlekedési múzeum igazgatója lett.

Egyelőre nem teljesen világos, milyen tényleges tartalmi szándékkal és célokkal hozták létre a BFK-t (pontosabban alakították át a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központját). A hivatalos közlés szerint a BFK feladata a városépítésben való közreműködés, a kormányzati budapesti közlekedéstervezési, várostervezési munka elvégzése, a fővárosi önkormányzattal való együttműködés, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa támogatása, részben döntéseinek végrehajtása. A központ emellett városkutatásokat folytat, gyűjti a nemzetközi tapasztalatokat, legjobb gyakorlatokat, valamint szakmai konferenciákat, társadalmi párbeszédet is szervez majd budapesti ügyekben.

A kormány folyamatosan együttműködési szándékát hangoztatja a fővárossal, ebben az esetben is arról beszélnek, hogy a BFK létrejöttével a kormány a budapestiek érdekében végzett fejlesztési feladatait rendezi új szervezeti keretbe.A BFK

nem vesz át önkormányzati feladatokat, hatásköri változás nem történik, ilyen kormányzati szándék nincs

– hangoztatják.

Az együttműködés eddig felemás. Az atlétikai vb megrendezésében és a csepeli stadion felépítésében megállapodtak, cserébe a főváros egészségügye kap plusz 50 milliárdot öt évre szólóan. De például „szemétügyben” változatlan a szembenállás: az állami kukaholding mindeddig nem fizette ki tízmilliárdos tartozását. A budapesti ügyekben tartandó kormányzati tájékoztatást is átalakították, amit Budapest-info néven fognak tovább vinni ugyancsak Gulyással és Fürjessel, átvéve a Tarlós-éra elnevezését. Ezt Karácsony Gergely nehezményezi, ezért Budapest.komm néven indították el saját tájékoztatásukat.

Most mindenesetre Fürjes most azt hangsúlyozza, hogy „Budapest nem csatatér, a város fejlődése mindannyiunk közös ügye, a budapestiek együttműködést várnak a kormánytól és a városvezetéstől, nem háborút”. Szerinte Vitézy, akit minden oldal elfogad, akinek szakértelmét mindenki elismeri, hasznos szereplő lesz a fővárossal közös munkában.

Orbán időt nyerhet

Elhalasztják a döntést az Európai Néppártban a Fidesz sorsáról – értesült a Bloomberg. Eszerint nincs egyetértés a „három bölcs” között, és az EPP-ben is aggódnak, mit tesz Orbán Viktor, ha elítélő jelentés készülne a Fideszről.

Az EPP elhalaszthatja a Fidesz sorsáról szóló döntést a február 3-4-i politikai közgyűlésen – írja a Bloomberg. Az amerikai hírügynökség szerint az Európai Parlament legnagyobb pártcsoportja arra készül, hogy elhalasztja a döntést a Fidesz kizárásáról (valójában mindhárom lehetőség az asztalon van: a kizárás, a felfüggesztés visszavonása és fenntartása, de a kialakult közhangulatban csak az első jöhet szóba).

A Fidesz tagságát az EPP tavaly márciusi közgyűlésén függesztette fel a jogállamisági kifogások miatt. Egyúttal a pártcsoport három idősebb, korábban magas tisztségeket betöltő tagját bízta meg jelentés elkészítésével. Ennek eredetileg a tavaly novemberi kongresszusra kellett volna elkészülnie, de elmaradt, emiatt a napirendre se került a kérdés. Az akkor Joseph Daul helyébe az EPP élésre megválasztott Donald Tusk bemutatkozó beszédében világossá tette: akik nem tartják magukat a jogállamiság, a liberális demokrácia elvéhez, kívül találják magukat az EPP-ből.

A jelentés elkészültének határidejét akkor január elejére tolták ki annak érdekében, hogy a februári brüsszeli közgyűlésen megtárgyalhassák Tusk előterjesztését. A Bloomberg azonban azt írja, hogy a trió nem jutott egyezségre, ami tükrözi az EPP-n belüli megosztottságot. Forrásai szerint aggódnak Orbán lépésétől, ha kizárnák a pártot a Néppártból. Vagyis attól, hogy – akár már kizárási javaslat utáni önkéntes távozást követően – a Fidesz más (szélső-)jobboldali pártokkal alakít új formációt.

Az EPP-n belüli széthúzás annak ellenére fennáll, hogy a múlt héten az Európai Parlamentben – igen nagy részvétel mellett – az EPP-frakció túlnyomó többsége is megszavazta azt a határozatot, amely szerint romlott a jogállamiság állapota Magyarországon és Lengyelországban. Emiatt felszólították az Európai Tanácsot, hogy folytassa a 7. cikkely szerinti eljárást, és határidőkkel együtt konkrét intézkedéseket is kezdeményezzen. Továbbá támogatja, hogy a következő költségvetési ciklusban az uniós támogatások feltételéül szabják a jogállami követelmények teljesítését.

Ezután Orbán azt nyilatkozta, hogy „egyetlen centiméterre” voltak attól, hogy benyújtsák a kilépési nyilatkozatot – amit, mint megírtuk, szabályosan nem tehetnek meg előzetes Fidesz-kongresszusi döntés nélkül. Orbán a francia, spanyol és olasz pártok támogatására hivatkozva nem tette meg ezt. Már ekkor megmutatkozott tehát a kettészakadás az EPP-ben.

Az mindenesetre sokat mondó, hogy még az EP-beli döntés előtt Orbán demonstratívan találkozott Jaroslaw Kaczynskivel, a lengyel Jog és Igazságosság vezetőjével, és Európa jövőjéről beszélgettek. És ugyanazon a napon, amikor az EPP közgyűlése lesz Brüsszelben, Orbán egy olyan rendezvényen vesz részt és tart beszédet Rómában, amelyen az európai szélsőjobb több pártja képviselteti magát: az olasz Liga és a vállaltan Mussolini-örökös újfasiszta Olasz Testvériség, a francia Nemzeti Tömörülés. Az ezen való részvétel csak annyiban jelentős súlyú, hogy egyértelmű politikai állásfoglalás Orbán részéről a politikai rokonszenvről. Az EPP közgyűlésén a Fidesz nem vehet részt, mert a felfüggesztett tagsági viszony a tisztségek viselésének tilalma mellett kiterjed a pártcsoport eseményeitől való távollétre is.

Ha így történik, akkor Orbán további időt nyer arra, hogy – akár ebből a dél-európai körből, akár kisebb északi pártok közül – megpróbáljon többeket kiszakítani az EPP-ből. Ha később mégis a kizárás támogatása kapna jelentősebb többséget az EPP-ben.

Budapest.komm kontra Budapest-info

Megkapja a neki járó pénzt a kukaholdingtól Budapest, jelentette be Karácsony Gergely az első Budapest.komm nevű tájékoztatón. Az is elhangzott, hogy az évi átlag tízmilliárdból kétmilliárdot a daganatos betegségek várólistájának megszüntetésére fordítanák.

Budapest.komm néven tartotta első hivatalos sajtótájékoztatóját Karácsony Gergely. Azért ezen a néven, mert a kormány „elhappolta” a Budapest-info nevet; ezen a kormány szeretne Budapesttel kapcsolatos politikájáról rendszeres tájékoztatókat tartani Gulyás Gergellyel és Fürjes Balázzsal mások mellett. A főpolgármester szerint helyes, ha a kormány elmondja véleményét Budapesttel kapcsolatban, de ezt

más néven tegye, mert így félreértésre adhat okot.

Karácsony először arról beszélt, hogy bár a kórházak elvesztek a főváros számára, a járóbeteg-ellátásban van szerepe Budapestnek. Ennek jegyében a kormánytól a következő öt évben megígért 50 milliárd egy részéből, évi kétmilliárdból a daganatos betegségek feltárásának vizsgálataiban szeretnék felszámolni a várólistákat. Tehát a diagnosztikai felmérések, a CT-, MR-vizsgálatok felgyorsítását szeretnék elérni. Reális esély van arra, hogy erről megállapodjanak a kormánnyal – mondta Karácsony.

Havasi Gábor (Momentum) egészségügyi tanácsadó elmondta, hogy évi 38 ezer elkerülhető haláleset történik a kormányzati egészségügyi politika átgondolatlansága miatt.

A CT- és MR-vizsgálatok 2-3 hetes várólistáját tudnák megszüntetni,

minden vizsgálatot 2 napon belül el kell tudni végezni, a leleteket pedig a következő három napon belül ki kell adni.

A különféle aktuális ügyek sorában a belvárosi parkolóhelyek kiváltásáról és rakpartlezárásról kérdezték a főpolgármestert. Karácsony szerint a Tarlós István idején kidolgozott mobilitási tervben is szó van arról, hogy megvizsgálják, a közterületi parkolás milyen problémákat okoz. Nem akarnak elvenni semmit, inkább lehetőségeket akarnak kínálni az autósoknak, valamilyen ösztönző rendszert kialakítani, hogy kiváltsák a belvárosi parkolást. Mert több az autó, mint parkolóhely, amelyek a gyalogosok elől veszik el a területeket. A kidolgozandó koncepcióról egyeztetni fognak a lakossággal.

Karácsony elmondta, hogy a választási programban is benne volt, hogy nyári hétvégéken lezárják az autók elől és átadják a gyalogosoknak.

A főpolgármester bejelentette: előző nap megjelent egy ITM-rendelet, ami lehetővé teszi, hogy a főváros hozzájusson a kukaholding által visszatartott pénzéhez, mintegy tízmilliárd forinthoz. Reméli, ezzel elkerülhető lesz, hogy február közepén elborítsa a szemét Budapestet, mert az FKF nem képes finanszírozni az elszállítást. A főpolgármester azonban a pénzhez hozzájutással együtt az egész kukaholding-rendszert rossznak tartja, mert lehetetlenné teszi a fővárosi fejlesztéseket. Szerinte

nem szégyen bevallani, ha valami nem sikerült, márpedig a kukaholding nem vált be.

A főváros vezetése változatlanul szeretné visszakapni a hulladékszállítást.

Ismét kilépéssel fenyeget Orbán – szabálytalanul

„Egy centiméterre volt” a Fidesz attól, hogy kilépjen a Néppártból – mondta Orbán Viktor a tegnapi szavazásról. Már tavaly is erről beszélt, bár szabályosan így nem léphetnek ki így az EPP-ből.

Egy centiméterre volt a Fidesz attól, hogy kilépjen az Európai Néppártból (EPP) csütörtökön, mert a pártcsalád többsége „elárult bennünket” – mondta Orbán Viktor az állami rádióba reggel. Arra utalt ezzel, hogy az Európai Parlament nagy részvétel melletti kétharmados többséggel, közte az EPP-ével is, elfogadta azt a határozatot, hogy Magyarországon és Lengyelországban romlott a jogállamiság állapota. Ezért úgy foglaltak állást, hogy folytatni kell a 7. cikkelyes eljárást, mert az eddigi eredménytelen volt.

Orbán azt mondta, csak azért nem léptek ki, mert a franciák, a spanyolok és az olaszok „egyértelműen velünk voltak”, és a néppárti vitában úgy foglaltak állást, hogy ki kell állni Magyarország mellett. Egy kormányzópárt azért tartozik egy pártcsaládhoz Európában, hogy ha a hazájának szüksége van védelemre, segítségre, akkor legyenek szövetségesei.

„De ha a szövetségeseink elárulnak bennünket – mint ahogy többségében egyébként a néppárt is elárult bennünket tegnap -, akkor ott nincs keresnivalónk”

– tette egyértelművé a helyzetet.

Az azonban, hogy három komoly ország, a franciák, a spanyolok és az olaszok azt mondják, a magyaroknak van igazuk, ad némi reményt a változásra az EPP-ben. „Fogyatkozó, de még létező reményt. Egyébként ma reggel már nem lettünk volna tagok” – fogalmazott.

A tagsággal kapcsolatban tárgyalt Sebastian Kurz osztrák kancellárral, találkozni fog a CDU vezetőjével és Angela Merkel német kancellárral, és szeretne beszélni Donald Tusk néppárti elnökkel is, majd „döntést kell hozni”. Hangsúlyozta, az biztos, hogy „ez így nem maradhat”: ha nem áll ki az EPP Magyarország mellett, akkor

„új európai, kereszténydemokrata jellegű mozgalmat kell indítani”,

amihez lesznek szövetségeseik.

Szerinte egyébként

emögött is Soros György áll,

aki „a világ első számú oligarchája”, aki maffiaszerű hálózaton keresztül irányítja a politikai tevékenységét és gyakorol befolyást az európai politikára. Abban nincs meglepetés, hogy az EP bevándorláspárti többsége – szocialisták, liberálisok, zöldek -, ahová a magyar ellenzék is tartozik, Magyarország ellen szavaznak, gyűlölik ugyanis a magyar bevándorlásellenes álláspontot.

Orbán tavaly márciusban, amikor az EPP felfüggesztette a Fidesz tagsági jogát, szintén arról beszélt, hogy kész kilépési nyilatkozat volt a kezében. Ezt csak azért nem adta át, mert sikerült elfogadtatnia, hogy a Fidesz és az EPP formailag közösen kezdeményezte a felfüggesztést. (Ebbe azért ment bele az EPP, mert a Fidesz azonnali kilépéssel és új európai parlamenti frakció alakításával fenyegetett egyoldalú kezdeményezés esetére.) Azután ezt magyarázták úgy, hogy „ők kérték” a döntést, amelynek következtében a Fidesz egyetlen tisztséget se kaphat a legnépesebb európai pártcsaládban, s ennek rendezvényeire se hívják meg őket.

Csakhogy a Fidesz alapszabálya rögzíti, hogy a párt az EPP tagja. Ezt kizárólag (rendkívüli) kongresszus módosíthatja, amit azonban legalább 30 nappal korábban össze kell hívni.

Néppárt-Fidesz: kifelé?

Nagy lépést tett a Fidesz a Néppártból távozás felé az Európai Parlament elítélő szavazása után, s a döntés mintha megszületett volna. A Néppárt nagy többsége vett részt, kétharmada a magyar és lengyel kormány ellen szavazott. A fideszesek nem mindegyike védte meg a kormányt.

„Kis kétharmados” többséggel mondta ki az Európai Parlament, hogy a lengyel és magyar kormány elleni 7. cikkelyes eljárást folytatni kell, mert az eddigi eredmények elégtelenek, a két országban romlott a jogállamiság állapota. A 751 tagú EP 665 tagja vett részt az eljárásban, 446-an támogatták az állásfoglalást, 178-an elutasították, 41-en tartózkodtak.

Vagyis az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot (az állam- és kormányfők testületét) további intézkedésekre felkérő döntést az EP 88 százalékos részvételével a jelenlévők éppen kétharmada szavazta meg.

Nem jó jel a Fidesz európai néppárti (EPP) tagságának jövőjére nézve, hogy

a jobbközép pártcsalád csaknem 85 százaléka (!) felvonult a szavazáson

és a 182 tagú frakció több, mint fele, 99 (a szavazók 63 százaléka) értett egyet a magyar és lengyel helyzet elítélésével. Az eredményt pedig hangos tapsvihar fogadta, sokan felállva ünnepelték.

A szavazási listából az is kiolvasható, hogy a szocialista frakció minden jelen lévő tagja és a Renew Europe (liberálisok), valamint a Zöldek elsöprő többsége az igen gombot nyomta meg. Érdekesség, hogy a 12 fideszes (plusz egy KDNP-s) közül ketten (Kósa Ádám és a hosszas vitába harciasan beleálló Deutsch Tamás) nem vett részt az eljárásban.

A magas részvételi aránnyal megemelt súlyú szavazás azt sejteti, hogy

a Fidesz látványosan elvesztette a Néppárt támogatását.

Ez még akkor is igaz, ha az EP mostani szavazása arról is szól, hogy a képviselők helyet kérnek maguknak az efféle eljárásokban, részt követelnek a kormányok meghallgatásán. Komoly figyelmeztetés, hogy az EP megszavazta azt a módosító indítványt is, amely azt javasolja, hogy az uniós támogatások kifizetését kössék az alapjogi kötelezettségek teljesítéséhez.

Az eredmény után az első reakció lejárt szavatosságú petárdaként puffant. Hidvéghi Balázs EP-képviselő a strasbourgi szavazás után a szokásos retorikai paneleket vonultatta fel: a bevándorláspárti erők „újabb nyomásgyakorlási akciója” Magyarországra, szoros együttműködésben a különböző Soros-szervezetek embereivel és szervezeteivel, akik sorozatban gyártják a lejárató anyagokat Magyarországgal; a jogállamiság kérdése „csak fedősztori”, valójában politikai vitában áll Magyarország a továbbra is erős bevándorláspárti erőkkel. Továbbá „gyalázatos”, hogy a magyar ellenzéki EP-képviselők folyamatosan, és szinte kizárólag azzal foglalkoznak, hogy Magyarországot támadják és besározzák az európai politika színterein.

Ennél sokkal messzebb ment Novák Katalin családügyi államtitkár, aki azonban a Fidesz alelnökeként az elmúlt egy év valóságos politikai üdvöskéje a Fideszben. Ő az atv.hu-nak Washingtonból egyenesen úgy fogalmazott, hogy

„amikor arról döntünk, hogy maradjon-e a Fidesz a Néppártban, a mai szavazás súlyos érv lesz amellett, hogy új szövetségeseket keressünk”.

Erre rövidesen sor kerülhet, attól függően, hogy a február 3-4-i politikai közgyűlésen döntenek-e a novemberben napirendre se vett „Fidesz-ügyről”. Arról, hogy mi legyen a sorsa a magyar párt tagsági jogának: fenntartják a felfüggesztést, visszaveszik vagy kizárják. (Az EPP honlapján egyelőre semmi sincs a tervezett napirendről.) A mostani EP-döntés és ennek szavazási háttere egyre inkább az utóbbi felé billenti a mérleg nyelvét.

Az ellenzék soraiban meglehetősen egyöntetű az esemény értékelése. Dobrev Klára (DK) EP-képviselő szerint „itt a vég, az EP kereszténydemokratái most már pontosan látják, hogy a Fidesz kormány se nem keresztény, se nem demokrata, se nem európai, Orbán napjai meg vannak számlálva a Néppárt családjában”. Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője szerint objektív tényeken alapuló mérőszámokkal is ki lehet mutatni: nincsen rendben a demokrácia helyzete Magyarországon, és az Európai Parlamentnek fontos, hogy a magyar emberek szabadságban és demokráciában élhessenek.

A Fidesz számára hogyan tovább egyelőre göröngyös utat kínál. Az mindenesetre egyértelmű, hogy az EPP-től jobbra álló Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), a lengyel kormánypárti többséggel, valamint az Identitás és Demokrácia (ID), benne Matteo Salvini és Marine Le Pen pártjával, valamint a lényegében neonáci német AfD-vel elsöprő többségben a határozat ellen szavazott. Orbán célja nyilván az lenne, hogy ezeket egybefésülve nagyjából másfél-száz fős nagy frakciót (akár a harmadik legnépesebbet) hozzon össze, bár ezzel annyira jobbszélre kerülnének, ahonnan már szinte lepottyannának.

Molnár Csaba: „Orbán Viktor szétlopja Magyarországot!”

Molnár Csaba, a DK EP-képviselője az EP strasbourgi ülésén kemény szavakkal igyekezett rávilágítani, hogy szerinte a magyar miniszterelnök „szétlopja az országot”, ezért tetteket vár az EP-től nem csak hasztalan vitákat.

Világossá tettem mindenkinek: Orbán Viktor szétlopja Magyarországot!

Ahogy megígértem Nektek, nem fogtam vissza ma magamat az Európai Parlamentben. Világossá tettem mindenkinek: Orbán Viktor szétlopja Magyarországot! Ezért végre tettek kellenek: a miniszterelnököt és kormányát meg kell büntetni, mert csak így lehet megvédeni a magyar embereket!Nézd meg a felszólalásomat, és oszd meg, hogy végre világos legyen mindenkinek, hogy mit művel Orbán Viktor!

Közzétette: Dr. Molnár Csaba – 2020. január 15., szerda

Összefogás? Felejtse el!

Jó buli lesz a 2020. március 1-jén tartandó időközi választáson a XIII. kerület 9. számú egyéni választókörzetében, mivel Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes lett, így a megüresedett helyre a korábbival szemben nem lesz összellenzéki jelölt. Az MSZP és a Momentum is külön-külön indít jelöltet.

A megüresedett képviselői helyre az MSZP a 28 éves Vaju Viktóriát, míg a Momentum  a szintén 28 éves Polyák Krisztinát indítja.

Vaju Viktória, aki környezetvédelmi szakember, és XIII. kerületi lakos. Számára a környezetvédelem a szívügy. Az októberi választások előtt  részt vett  a kampányban: a körzetben lakókkal tartotta a kapcsolatot. „Támogatni fogom, hogy a Tatai úton parkoló legyen, hogy a megújuló energia felhasználásához a társasházaknak az önkormányzat adjon támogatást, valamint szeretném, ha a Reitter Ferenc utcán légszennyezést mérő eszköz lenne kihelyezve folyamatosan” – nyilatkozta a jelölt, míg a kerületi MSZP-s vezetés nyíltan árulással vádolja a Momentumot.

Kerpel-Fronius helyére a Momentum Polyák Krisztinát indítja, aki az ajánlásgyűjtés első két napján megszerezte a szükséges aláírások közel dupláját. Ettől függetlenül Polyák és csapata nem állnak le, folyamatosan keresik fel a körzet lakóit és személyes beszélgetésekkel készülnek a választásra, valamint az azt követő munkára.

Nem véletlen a Momentum ellenállása, a budafok-tétényi MSZP-sek után újabb szocialisták álltak át a Fideszhez. A törökbálinti Momentum hónapokkal ezelőtt, már a kampányban jelezte az MSZP vezetőségének, hogy

a helyi MSZP együttműködik a Fidesszel, valamint bizonyítékok voltak rá, hogy Szentmiklósi-Tóth párttársa már a nyáron összellenzéki kampány dokumentumokat juttatott a helyi fideszes kampányvezetésnek. Az MSZP vezetősége akkor mégsem tett semmit,

szégyent hozva ezzel az ellenzéki együttműködésre – nem csak helyben, de országosan is.

2022-ben csak akkor lesz esélye az ellenzéknek, ha képes megtisztulni, és képes megszabadulni az olyan megélhetési ellenzékiektől, mint Szentmiklósi Tóth-Tamás. Ha ez a megtisztulás hamarosan nem történik meg akkor könnyen lehet, hogy nem “csak” egy egyszerű önkormányzati többséget veszít majd el az összefogás, hanem akár a kormánytöbbséget is, ezzel további éveket biztosítva Orbán Viktor ámokfutásának. – hangoztatják a Momentum vezetői.

Bár a tizenharmadik kerületi, egyetlen önkormányzati képviselői helyért folyó időközi küzdelem eddig az MSZP és a Momentum konfliktusától volt hangos, most az Azonnali kiderítette, hogy kit indít a Fidesz a körzetben: azt a Tempfli Józsefet, akit a Fidesz nemrég az LMP-től csábított át.

Magyarul, ha a 2019. október 13-i állapotot vesszük figyelembe, akkor egészen bizonyosan az összefogás résztvevői közül kerül ki a győztes. Már csak az a kérdés, hogy melyik párt színeiben. Mondom, jó buli lesz.

Dobrev Klára: Lesz uniós pénz Budapestnek!

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselő, az Európai Parlament alelnöke mai közleményében reagált  a Népszava információijára, mely szerint Orbán Viktor cinikus bosszúpolitikára készül Budapesttel és számos, ma már ellenzéki vezetésű magyar nagyvárossal szemben.

Állítólag következő fejlesztési ciklusban a kormány politikai alapon akarja kiosztani az uniós pénzeket, kihagyva a fejlesztésekből Budapestet és a fél országot.

„Ahogy azt az EP-kampányban is számtalanszor elmondtam, a Demokratikus Koalíció azt akarja elérni, hogy a jövőben az uniós fejlesztési pénzeket ne a kormány, hanem közvetlenül az EU ossza el az önkormányzatok között. Ha valaki az EU-ban eddig esetleg azt hitte, hogy erre nem lesz szükség, annak most maga az Orbán-kormány fújt ébresztőt.”

Dobrev Klára a demokratikusan megválasztott városvezetők és városaik elleni kormányzati gazemberség miatt ma Ursula von der Leyen-hez, az Európai Bizottság elnökéhez fordult.

„Ha Orbán Viktor politikai alapon akar pénzt osztani, akkor tegye ezt a fizetésével, ne a minden európai magyar polgárnak egyformán járó fejlesztési pénzekkel! Lesz uniós pénz Budapestnek és minden ellenzéki városnak. El fogjuk érni!”

– áll Dobrev Klára közleményében.

Orbán három órát szánt kérdésekre

Egészségügyi béremelés lesz, mégis van klímahelyzet, és kész újra miniszterelnök lenni – derült ki Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján. Az is világossá vált, hogy Soros György ellenség. A jelenlegi Európai Néppárt nem megfelelő, ha nem változik, a Fidesz lép.

Tíz év alatt (tavaly után) második olyan sajtótájékoztatóját tartotta Orbán Viktor, ahol külföldi és nem a hazai kormányzati média is kérdezhetett (kivéve akiket így se engedtek be: a 24.hu-t és a direkt36.hu-t). Ebben a környezetben Orbán – mintegy egy óra elteltével – megsajnálta magát, megállapítva, hogy a teremben ülők többsége nem szimpatizál a kormánnyal és vele. Ha a tudósítók közt rendeznék a választást, azt 80-20 arányban ő elvesztené – mondta.

A miniszterelnök először aktuális kérdésekről és kormánydöntésekről beszélt.

  • Az iraki magyar katonák biztonságban vannak a támadások ellenére. Amíg az iraki kormány nem kéri kivonásukat, addig maradnak.
  • Megnövekedett a déli határon az illegális határátlépési kísérletek száma, több, mint százra.
  • Legnagyobb probléma az egészségügyben a szakdolgozói hiány, ezért a következő 2-3 évben

több lépcsős 72 százalékos (ebből idén 30 százalék) béremelés lesz.

  • Véget kell vetni a kórházak adósságfelhalmozásának, ami nem bocsánatos bűn, hanem komoly ügy, ez fedezet nélküli kötelezettségvállalás. Ezért arra kérték az illetékes minisztert, hogy a kórházak gazdálkodásának ellenőrzéséhez és irányításához szükséges eszközökre tegyen javaslatot. Minden eszközt megadnak a kórházi adósságok felszámolására. Arra nem tért ki, hogy az ehhez szükséges pótlólagos pénzt is megadják-e. Mindenesetre az derült ki, most arra van fejlesztési pénz, hogy a három évnél régebben felújított kórházakban minden kórtermet, várótermet és szociális teret felújítanak.

Ezután következtek a tágabb területek. Fantasztikus teljesítménynek nevezte, hogy harminc év után először a foglalkoztatottak száma meghaladta a 4,5 milliót, a bérek pedig 82 hónapja folyamatosan nőnek. A bérnövekedés aránya a legalacsonyabb jövedelműek esetében volt a legnagyobb. Most a cél a szegénység felszámolása.

Mégis

van valamilyen klímahelyzet.

A kormány nemzeti energia- és klímavédelmi stratégiát fogadott el. Nem szükségszerű, hogy bármilyen összeomlás következzen be a Kárpát-medencében, fenn lehet tartani itt „a magyarok közös életét”, de ehhez az kell, hogy a klímaváltozáshoz nyugodtan és tervszerűen alkalmazkodjunk. Ezt el kell kezdeni.

Van lépésekre lebontott terv, amely szerint 2030-ra a villamosenergia-termelés 90 százalékát karbonsemlegessé teszik, így az energia nagy részét Paks adná, a második legnagyobb forrás pedig a napenergia lenne (később kiderült: a szélenergiát továbbra is tiltják). Lehetséges, hogy Magyarország azon országok közé tartozzon, amelyek 2050-re klímasemleges gazdaság elérését célozzák meg, de ehhez 50 ezer milliárd forint kell (ennek a gyakran idézett összegnek sehol se találni a megalapozó számítását).

Orbán elmondta: a kormány kidolgoz egy klíma- és környezetvédelmi akciótervet konkrét intézkedésekkel. Ezek között említette, hogy 2022-től

a városi közlekedésben csak elektromos buszokat lehessen forgalomba állítani,

minden illegális szemétlerakó helyet meg kell szüntetni, továbbá mentesíteni kell a folyókat a műanyag palackoktól, és ki akarják vonni a forgalomból a műanyag csomagolóanyagokat.

Azt mondta, a magyar energiafüggetlenség sokkal jobb állapotban van tízéves kormányzásuk után, mint bármikor korábban volt, bár minőségi javulást eredményezne, ha Romániában minél hamarabb megkezdődne a gázkitermelés, illetve ha Horvátország hozzájárulna, hogy az épülő LPG-terminálban Magyarország résztulajdonossá válhasson. Ha ez a két dolog megtörténik, a magyar energiafüggetlenség garantálva lesz.

Jó sokat kellett várni az első sorosozásra. Az állami tévé kérdésére elmondta, hogy változatlan a feszültség a bevándorláspárti és ezt ellenző országok között. Utóbbiak együttműködéséről kell gondoskodni. Majd arról beszélt – az ország elleni 7. cikkel szerinti eljárásra utalva -, hogy

szemben állnak egy olyan „csoporttal, „univerzummal”, „világgal”, „klánnal”, „háttérhatalommal”, amit Soros György vezet.

Ez befolyásolni akarja az európai döntéshozókat, minden uniós intézményben ott vannak az általuk befolyásolt politikusok.

Maga Soros „tehetséges magyar ember”. Sajnálatosan, mert

„jobb lenne barátnak, mit ellenségnek”.

Ezt egyébként azzal vezette fel, hogy „nem akarom, hogy az alakuljon ki, hogy fixált lennék az ügyben, akkor sem, ha az vagyok”.

Meglepően engedékeny hangot ütött meg az önkormányzati választási eredmény és az ennek nyomán a Fidesz környékén kialakult hangulattal kapcsolatban.

„Nem természeti csapás”, ha az ellenzék is győz,

ahol jobb jelöltjeik voltak, nekik szavaztak bizalmat a választók. Szerinte a demokrácia bizonyítéka, ha az ellenzék is porondon van.

Röviden elintézte az egyik fideszes médiumot, amely a szokásos kérdéssort tette fel: a fővárosban valójában nincs stadionstop, van viszont kórházstop. Orbán csak annyit mondott, hogy

100 nap türelmi idő jár Karácsony Gergelyéknek és a kerületi polgármestereknek is.

Többször kérdezték a dunaújvárosi időközi képviselő-választásról, ahol nem indít jelöltet a Fidesz. Orbán szerint volt két lehetséges személy, de jobbnak találták az egyik környékbeli polgármestert, aki függetlenként indul.

A Fideszen belüli kritikus hangokról azt mondta Orbán, hogy változatlanul számít Stumpf István és Navracsics Tibor munkájára.

Több körben kérdezték az Európai Néppárttal (EPP) fennálló viszonyról (amely tavaly márciusban felfüggesztette a Fidesz tagságát, és talán februárban dönt a továbbiakról). Orbán válaszainak lényege az, amit már eddig is többször elmondott: az EPP egyre inkább veszít befolyásából, eltér értékeitől, mind liberálisabb. A Fidesz „kereszténydemokrata irányt” akar, ha nem sikerül erre visszatérítenie az EPP-t, kénytelenek lesznek más utat keresni. Ez

„kereszténydemokrata valami”

lenne. De ez egyelőre nem időszerű, mert még lesz három tárgyalása a CDU elnökasszonyával, az EPP-elnök Donald Tuskkal, és az osztrák kancellárral, Sebastian Kurzcal.

Orbán Viktor igazat ad azoknak, akik szerint a Fidesz politizálása az elmúlt két évben harciasabb volt, mint korábban, de szerinte ez egy kétéves, folyamatos kampány része volt. „A kampánynak vége, vissza kell térni a korábbi politikához, újra kell például indítani a nemzeti konzultációkat” – mondta.

Túl hosszú volt a politikai kampány, küzdelmes, harci, konfrontatív időszak, ezt az emberek nem szeretik, nehezen viselik,

„én se örülök neki”. Konzultációból a miniszterelnök legalább kettőt tervez 2020-ban.

Köszöni szépen, jól van, van rendes állása és elég tisztességes fizetése – válaszolta a személyét érintő kérdések egyikére. Vagyis – noha a Fideszben még nincs döntés erről –

kész lenne folytatni a miniszterelnökösködést, ha a választók is így akarják.

A három órán át tartó sajtótájékoztatón kiderült, hogy az állam által megvett

hat meddőségi centrumban február 1-jétől lesznek ingyenesek a kezelések

– a kormányrendelet júniust jelölt meg, Novák Katalin államtitkár viszont ezután a január elsejei dátummal óriási zavart okozott.

Orbán azt szeretné, ha folytatnák a családvédelmi akciótervet, amelynek keretében

már a három gyerekes anyák is szja-mentességet kapnának.

Erről még vitája van a pénzügyminiszterrel, aki szerint most nincs erre pénz.

Orbán soha nem vezetne zöldekkel koalíciós kormányt – derült ki egy osztrák tudósítói kérdésre az ottani új kormány kapcsán. Szerinte a magyar zöld mozgalmak olyanok, mint a görögdinnye: kívül zöldek, belül pirosak.

Orbán dönthetett: kilép az EPP-ből

Orbán varsói tárgyalásának lengyel közléséből úgy tűnik, kiviszi a Fideszt az Európai Néppártból, és a lengyel Jog és Igazságosság által vezetett Európai Konzervatívok és Reformerek EP-frakciójához csatlakozik. A Putyin-barátság azért problémát okozhat.

Szűkszavú, az egykori állampárti hírügynökségi megfogalmazást idéző hírt közölt kedden este az MTI „Orbán Viktor Varsóban a kormányzó párt elnökével tárgyalt” címmel. Ebből – Havasi Bertalanra, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkárra hivatkozva – azt tudhattuk meg, hogy megbeszélést folytatott Varsóban Jarosław Kaczyńskivel, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt elnökével Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke.

Eszerint Orbán Viktor és Jarosław Kaczyński megbeszélésén aktuális európai pártpolitikai kérdésekről volt szó, valamint egyeztettek az Európa jövőjéről szóló konferencián folytatandó együttműködés lehetőségeiről is.

Havasi „tájékoztatásából” már az is kimaradt, hogy Orbán Mateusz Morawiecki miniszterelnökkel is találkozott. A PiS Facebook-oldalán megjelent szintén egy mondatos közlés emellett azt is tudatta, miről volt szó a megbeszélésen:

„pártjaink közös tevékenysége az európai politikában és az együttműködés kérdése az Európa jövőjéről szóló tanácskozás keretében”.

Vagyis a Fidesz és a PiS jövőbeni együttműködéséről esett szó európai dimenzióban. Ez tökéletesen egybevág azokkal a közlésekkel és információkkal, amelyek szerint a közeli hetekben Orbán kilépteti a Fideszt az Európai Néppártból (EPP), és az Európai Parlament egyik jobboldali frakciójához, az Európai Konzervatívok és Reformerekhez (ECR) csatlakozik.

Hangulati előkészítés

Ahogyan erről pár napja írtunk, a Fideszen belül – úgy tűnik – annak előkészítése zajlik, hogy bejelentsék: úgy döntöttek, kilépnek az EPP-ből. Ennek első számú magyarázata az lesz, hogy a néppárt „eltávolodott értékeitől”, és „bevándorláspárti lett”. Az EPP által megbízott „három bölcs” jelentése már készen van, a döntés az EPP februári kongresszusán kerülhet napirendre. Ahol az se kizárt, hogy megpróbálják fenntartani a tavaly márciusban elhatározott tagsági felfüggesztést.

Lehetséges azonban, hogy Donald Tusk, az EPP novemberben megválasztott elnöke még ezelőtt olyan feltételeket szab Orbánnak, amelyeket az nem fogadhat el. Beiktatási beszédében Tusk félreérthetetlenül a a Fideszre utalva arról beszélt, hogy aki nem fogadja el a liberális jogállami eszmét, az kívül találja magát az EPP-n.

A szélsőjobb egyik gyűjtőhelye

A 62 fős ECR EP-frakciójának legnagyobb – mintegy 40 százalékát kitevő – tagja a PiS. Második, öt fős delegátus az olasz politika legszéljobbja, a Mussolinit elődjének tekintő Olaszország Testvérei (Fratelli d’Italia), amelynek új barátjaként tavaly szeptemberben beszédet mondott Rómában. Ott vannak még a szintén széljobb spanyol Vox tagjai is.

Ennek a frakciónak összetartó pántja az orosz befolyás elutasítása. Szemben a tavaly létrejött konglomerátummal, a 73 fős Identitás és Demokráciával, amelynek legerősebbje az olasz Liga, Orbán politikai kebelbarátja, Matteo Salvini (akit még ennek bukása után is harcostársnak nevezett) pártja. Itt vannak a francia Nemzeti Tömörülés (Marine Le Pen pártja) és a német neonáci AfD képviselői. Ezek közös ismérve, hogy súlyos jelek mutatnak arra, hogy mindegyikük szoros (anyagiakban is kifejeződő) kapcsolatban állnak Oroszországgal.

Az oroszbarátság megosztó

Ez komoly próbatétellé válhat a lengyel politikus számára. Kaczyński tavaly június elején – pár nappal az EP-választás után – azt nyilatkozta: kizárt, hogy a PiS oroszbarát tömörülésekkel együtt csatlakozzon a Ligához a Nemzetek és Szabadság Európája (ENF) nevű frakcióban. Ez arra válaszul hangzott el, hogy Salvini megpróbált egy amolyan szélsőjobbos szuperpártot létrehozni az akkor még létező EP-beli ENF-frakció bázisán.

Egyértelműen oroszbarát tömörüléssel számukra elfogadhatatlan az együttműködés

– mondta Kaczyński, akkor az AfD-re és Le Pen pártjára utalva.

Akkor úgy látszott, hogy a Fidesz végül maradhat az EPP-ben, amelynek nem csak számszerűen meghatározó ereje a két német uniópárt. Ezek pedig az üzleti szempontokat mintha fontosabbnak tekintenék az elvi álláspontnál. Legalábbis erre gondolhat Orbán, akinek kormánya az elmúlt években valósággal önti a pénzt az itteni német beruházások támogatására. És amelyet mostanában fegyvervásárlásokkal is megerősít.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!