Fontos

Ki(be-)tiltják a civil szervezeteket?

A nem kívánatos civil szervezetek lehetetlenné tétele látszik körvonalazódni. A kormány kutatóintézete „megmérte”, hogy a lakosság 61 százaléka kitiltaná a külföldről finanszírozott NGO-kat, most pedig ugyanez már „nemzetbiztonsági kockázatról” értekezik.

A „börtönbiznisz” és a szegregáció miatti kárpótlás „munka nélkül szerzett jövedelemmé” nyilvánításának, illetve jogvédő szervezetek ebben játszott szerepének folytatása sejlik fel a a legutóbbi napok fejleményeiből. Vagyis a kormánytól anyagilag is független civil szervezetek működésének lehetetlenné tétele. Az angol betűszóval NGO-k – különösen néhány kiemelt szerepű: például Helsinki Bizottság, TASZ, Transparency International – régóta tüske a köröm alatt, ami „megoldásért kiált”.

Először pár napja tudhattuk meg a kormánymédia egyik fontos megmondóembere, Kiszelly Zoltán blogjából, hogy a Századvég

„friss kutatása szerint a magyarok többsége (61%) betiltaná a külföldről pénzelt, politizáló ’civil’ szervezeteket”.

Ennyi. Se bővebb tudnivaló, se nagyobb publicitás. Kedden azonban már az állami hírügynökséghez juttatta el „elemzését” a Századvég Alapítvány arról, hogy

nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek

a „külföldről finanszírozott” nem kormányzati szervezetek Magyarországon.

Az írják, hogy az NGO-k – kihasználva intézményi beágyazottságukat, belső és külső kapcsolati hálózatukat – képesek nemzetbiztonsági jelentőségű tevékenységet kifejteni. Kiemelten foglalkoznak az írásban az érintett szervezetek által kezdeményezett

adatigénylési, börtönkártalanítási és rászorulókkal kapcsolatos „stratégiai” peres eljárásokkal.

Számos fejlett demokratikus jogállamhoz hasonlóan Magyarországon a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény prioritásként kezeli az ország gazdasági biztonságának és pénzügyi helyzetének veszélyeztetésére irányuló külföldi szándékok és cselekmények kiszűrését – írták.

Majd ismertetik azt az „elemzési” eredményt, hogy a globalizált világban a biztonság nem a határoknál kezdődik, a távoli biztonsági kockázatok, kihívások és veszélyforrások drámai gyorsasággal kerülhetnek a határokon belülre. A nemzetállamok elsődleges biztonsági érdeke a szuverenitás, a területi integritás és az alkotmányos rend védelme. Mindezen garanciális feltételek az elmúlt időszakban korábban nem tapasztalt támadások célpontjai lettek a világ számos pontján – áll a szövegben.

Ez a megállapítás abban nyer értelmet, hogy „egyértelmű bizonyítékok vannak” arra, hogy Izraelben 2012-ben és 2015-ben Soros György milliárdoshoz köthető szervezetek a jobboldali kormány leváltását próbálták elősegíteni, illetve belpolitikai befolyásolási tevékenységet fejtettek ki. Innen már csak egy lépés az, hogy

„a magyar jogalkotónak szintén empirikus tapasztalatai vannak abban a tekintetben, hogy a Soros György nevéhez köthető NGO-k körül belátható időn belül átláthatatlanság, káosz, az általános nemzetbiztonság fenyegetettsége áll elő”.

Ilyen nagy munkát igénylő közvéleménykutatás (illetve a kérdések pontos leírásának nem ismertetése), majd egy egész „elemzés” célirányos végkövetkeztetése, és ezek adagolt nyilvánosságra hozatala aligha lehet véletlen. Az eddigi kísérletek kudarca után tovább kell lépni. A Lex Soros besült (nem sikerült egyetlen fillér különadót se bevasalni az „illegális migrációt támogató” jogvédő szervezetektől) és ezek

az NGO-k változatlan vehemenciával perelik ki az eltitkolni kívánt közadatokat, illetve folytatják a különféle társadalmi kisebbségi csoportok érdekképviseletét.

Ráadásul az EU nyomására elállni kényszerültek attól, hogy az efféle kényes ügyeket a rendes bíróságokból kiszakított közigazgatási felsőbíróság vizsgálja felül.

A nemzetbiztonsági kockázattá nyilvánítás nem eredeti ötlet. Putyin Oroszországában csaknem nyolc éve nyilvánították „külföldi ügynöknek” azokat az NGO-kat, amelyek külföldről kapnak támogatást és „politizálóak”. A „külföldi ügynök” skarlát bélyegét pedig minden nyilvános iratukon fel kellett tüntetniük. Mindennek logikus folytatása lett a nem kívánatos külföldi szervezetek listázása, amelyek az előbbi NGO-knak nyújtanak támogatást, és amelyek ezzel „nemzetbiztonsági kockázatot” hordoznak.

Ha nem puszta erőfelméréssel van dolgunk, akkor valami készül. Orosz mintájú betiltás talán nem, de a külföldi pénzügyi hátterű NGO-k működésének de facto lehetetlenné tétele lehetséges. Ez azonban nemzetközi erőfelmérés is lenne, mert ezen civil szervezetek legjelentősebb financiális háttere nem Soros György, hanem az EU.

Érdekegyeztetés a fővárosban

Megtartotta alakuló ülését a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács (Főét). A háromoldalú fórumban öt szakszervezeti, öt munkaadói szövetség, és a fővárosi önkormányzat képviselői foglalnak helyet. Karácsony Gergely szerint legalább Budapesten másképpen kormányozzanak.

A Fővárosi Érdekegyeztető Tanács (Főét) ülésén Karácsony Gergely főpolgármester azt mondta, reményeik szerint a tanács az elkövetkező években olyan fórum lesz, amelyben a munka világát érintően a résztvevőkkel minden kérdést meg tudnak beszélni. A Főét önmagában nem tudja megoldani a hiányzó országos érdekegyeztető folyamatok hiányát, de nagyon hasznos lehet abban, hogy

„legalább a fővárosi helyi kormányzás más elvek mentén történjen”

– mondta.

A főpolgármester szerint arra kértek mandátumot a budapestiektől, hogy nyitott kormányzást indítsanak el és a város érintő ügyekben ne egyszerűen a hatalmi viaskodás legyen a meghatározó.

Ne arról szóljon a politika, hogy ki kit győz le,

hanem arról, hogyan oldják meg a város problémáit közösen. Pozitív tapasztalatuk az, hogy – a főváros és a kormány képviselőiből álló – Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában sokkal konstruktívabban tudnak beszélni a város ügyeiről, mint „talán azt sokan gondoltuk”.

A testület munkavállalói oldalának soros elnöki tisztségét betöltő Kordás László (a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke) üdvözölte a Főét megalakítását és nagyon fontos lépésnek nevezte Budapest életében, hiszen – mint mondta – a párbeszédnek nincsen alternatívája, „nem lehet erőből megoldani a problémákat”. A munkaadói oldal soros elnöke, Rolek Ferenc (a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke) alapvető érdeknek nevezte, hogy részt vehessenek a tanács munkájában és kifejthessék a véleményüket. Azt mondta, számos olyan fővárosi témakör van, amelyekben az eszmecserének helye van, és erre példaként említette a fővárosi gazdaságfejlesztést, a közlekedés, logisztika, területfejlesztés, az oktatás, szakképzés, foglalkoztatás, munkavédelem, valamint az okos város kérdését.

Az alakuló ülésen elfogadták a tanács ügyrendjét.

A Főét két oldalán ugyanazok a szervezetek vesznek részt, amelyek a rendszerváltástól 2011 közepéig működött Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) képviselték a munkavállalókat és munkaadókat.

Az OÉT-et az Orbán-kormány )pontosabban törvénymódosítással a parlament) felszámolta. A helyébe léptetett Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot felpumpálták olyan szervezetekkel (például egyházak), amelyekkel érdemleges érdekegyeztetés nem folytatható.

A Fővárosi Közgyűlés 2019. december 11-én döntött a tanács létrehozásáról. A testület feladata a munkavállalók, a munkáltatók és a fővárosi önkormányzat érdekeinek, törekvéseinek feltárása, egyeztetése, megállapodások kialakítása. Ugyancsak feladata a tanácsnak a felek között a fővárosi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő ügyekben kialakuló konfliktusok megelőzése, rendezése, valamint az információcsere, javaslatok, döntési alternatívák vizsgálata.

A testület véleményezi a munka világát, a munkaviszonyt, a foglalkoztatáspolitikát, a munkavégzés és a foglalkoztatás feltételeit érintő fővárosi közgyűlési és bizottsági, valamint – ha a főpolgármester szükségesnek tartja – a főpolgármesteri döntések tervezetét. A tanács nyomon követi és elemzi Budapest munkaerő-piaci helyzetét, a közép- és hosszú távú munkaerőpiaci fejlesztési irányokat, ezzel összefüggésben a városfejlesztés közép- és hosszú távú irányait, a fővárosi önkormányzat és az általa irányított gazdasági társaságok, költségvetési intézmények foglalkoztatási viszonyait.

A Főét megvitatja a foglalkoztatáspolitikai, munkaerőpiaci, a jövedelemelosztást és a társadalom széles körét érintő fővárosi önkormányzati stratégiákat, koncepciókat, valamint a gazdasággal, a foglalkoztatással, a jövedelmek alakulásával, a társadalompolitikával összefüggő alapvető kérdéseket is.

Elkezdődött Gyárfás Tamás pere

Háromnapos vallomással készül Gyárfás Tamás az ellene és Portik Tamás ellen zajló büntetőperben, amelyben Fenyő János meggyilkolásában felbujtóként vádolták meg. Gyárfás ártatlannak tartja magát.

Nem tudni, hogy a véletlen műve vagy valamilyen fekete humor terméke, mindenesetre éppen azon a napon kezdődött el a Fővárosi Törvényszéken a Fenyő János megölésével kapcsolatos per, amelyen 1998-ban a merénylet történt a médianagyvállalkozó ellen. Az ügyészség Gyárfás Tamást vádolta meg azzal, hogy felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberöléssel megölette Fenyőt. Gyárfás vádlott-társa Portik Tamás.

Gyárfás arra készül, hogy szinte maratoni hosszúságú, három napon át tartó vallomásban tisztázza magát. Az új büntetőjogi szabályok alapján ha beismerné a vádat, 12 év fegyházat és 10 év közügyektől eltiltást kaphatna. A novemberi előkészítő ülésen is azonban azt mondta, hogy ártatlan.

A Fővárosi Törvényszéken novemberben elhangzott vád szerint Gyárfás eltakarította az útból Fenyő Jánost, a VICO-birodalom tulajdonosát. Vitájuk a Nap TV körül zajlott: Fenyő szerette volna megszerezni Gyárfástól az akkoriban magas nézettségű reggeli műsort, a Nap-keltét gyártó céget. A nézeteltérés részben a nyilvánosság előtt zajlott, az ügyészség szerint Gyárfás ennek akart véget vetni.

Erre 1997-ben került sor, úgy, hogy megbízta az azóta elhunyt Tasnádi Pétert a gyilkossággal. A volt felesége elleni támadás miatt is elítélt férfi 12 millió forintért vállalta a gyilkosságot, de a 6 milliós előleg átvétele után nem teljesítette a megbízást. (Ezt egyébként Tasnádi maga állította.)

A vádirat szerint Gyárfás ezután Portik Tamáshoz fordult, aki az alvilágban ismerten erőszakos figura volt. Az ügyészség verziója szerint Portik az Aranykéz utca bombamerénylet miatta azóta életfogytiglani fegyházbüntetésre elítélt Josef Rohácot bízta meg a gyilkossággal. Erre 1998. február 11-én került sor a II. kerületi Margit utcában: a piros lámpánál Mercedesében a volánnál ülő Fenyőt egy gépkarabéllyal kivégezte.

Gyárfást 2018. április 17-én gyanúsította meg a rendőrség. Ennek alapja a Portik által készített hangfelvételek sora. Ezeket Portik 2002–2004 között titokban készítette a Gyárfással folytatott beszélgetések során. Gyárfás szerint ezekben a helyenként érthetetlen, rossz minőségű szövegekben semmi konkrét bizonyíték sincs a gyilkossággal megbízásra.

A Fővárosi Törvényszék bírája, Póta Péter egyesítette a Fenyő-ügy külön indult két büntetőeljárását. (Azért indult külön a két eljárás, mert ebben az ügyben Portikot korábban felmentették, aminek következtében újból nem emelhettek ellene vádat, hanem perújítást kezdeményezett az ügyészség.)

Az ismert egykori médiavállalkozó és úszószövetségi vezető megismételte korábbi álláspontját. Eszerint vitája Fenyővel a gyilkosság előtt lezárult, semmi oka se lett volna eltenni őt láb alól.

Gyárfás tehát legalább három napon át tartó védbeszédre készül. A két vádlotton kívül mintegy ötven tanú tehet vallomást a vád vagy a védelem idézésére.

A sas tárgyal Merkellel

Minden rendben van a német-magyar kapcsolatokban, legalábbis ez derül ki az Orbán Viktor és Angela Merkel közti tárgyalás előtti nyilatkozatokból. Merkel szerint közös úton jár a két ország.

„A sas leszállt” megjegyzéssel közölte a képet Orbán Viktor, amikor földet ért a honvédség nem kormánygépe Berlinben. A kétoldalú megbeszélés előtt Orbán arról beszélt, hogy, hogy biztosan találnak olyan megállapodási lehetőséget az Európai Unió következő, többéves költségvetése ügyében, amely mindenkinek jó lesz, de ehhez még idő kell, a következő uniós büdzsé is téma lesz az Angela Merkellel folytatandó tárgyaláson – közölte Orbán Viktor. Bár a magyar és a német nézőpont más, vannak olyan európai vezetők, akik nem először dolgoznak uniós költségvetésen, és biztosan találnak megállapodási lehetőséget – mondta. Hangsúlyozta: beszélni fognak kétoldalú kérdésekről, de ezeknek európai dimenziójuk is van.

Angela Merkel ragaszkodik ahhoz, hogy a márciusi EU-csúcson megvitassák az európai versenyképesség és iparpolitika kérdéseit. Ez lényeges találkozó lesz, hiszen a legfontosabb kérdés ma az, hogy miként nyerheti vissza versenyképességét Európa – mondta Orbán.

Emlékeztetett arra, hogy 2018 júliusi találkozójuk alkalmával a kancellár „pozitív agendára” tett javaslatot, amely az innovációs, digitalizációs, hadiipari és kutatás-fejlesztési együttműködést tartalmazta. Most ennek eredményeit is áttekintik. Az elmúlt években csúcsot döntött a magyar-német kereskedelmi forgalom, amelynek értéke 2019-ben az 55 milliárd eurót is meghaladhatja Orbán szerint.

Az EU bővítéséről Orbán azt mondta, hogy Magyarország szószólója a bővítésnek. Az egész nyugat-balkáni bővítés kulcsországa Szerbia, a tárgyalásokat fel kell gyorsítani az országgal, mert felvétele garancia a térség stabilitására – mondta.

Angela Merkel szerint közös úton jár Németország és Magyarország, gazdaságuk nagyon szorosan összekapcsolódott. Kiemelte, hogy az európai csúcstalálkozókat leszámítva legutóbb 2019 augusztusában Sopronban, a határnyitás 30. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen találkozott Orbán Viktorral, ami jól mutatja azt a közös utat, amelyet a két ország a berlini fal leomlása óta megtett.

A gazdasági együttműködés is rendkívül szoros, és nemcsak Magyarországgal, hanem a visegrádi országcsoport egészével – tette hozzá a német kancellár. Kiemelte, hogy a magyar gazdaság fejlődése „nagyon-nagyon pozitív”, ami az EU-nak is tulajdonítható. Magyarország „okos beruházások” és gazdaságpolitika révén igen nehéz helyzetből indulva eljutott oda, hogy már nem a munkanélküliséggel kell küszködnie, hanem szakképzett munkaerőt kell találni a betöltendő állásokra.

Az EU következő hétéves költségvetésével kapcsolatban azt mondta, hogy a két ország eltérő helyzetben van, hiszen Németország nettó befizető, Magyarország pedig a büdzsé forrásainak nettó haszonélvezője. De Németország keleti tartományai, a volt NDK területe nem rendelkeznek akkora gazdasági erővel, mint a nyugati tartományok, ezért Németország „nagyon jól megérti” a közösségi forrásokat igénylő tagállamok gondjait – közölte Merkel. Mint mondta, a megbeszélés napirendjén biztonság- és védelempolitikai kérdések is szerepelnek, és tárgyalnak a migrációról is, amelyben vannak közös pontok és eltérések is a két ország álláspontjában.

Karácsony, HírTV, bojkott

Karácsony Gergely főpolgármester Facebook posztján jelentette be, hogy bojkottálja a HírTV-t, amíg nem kér bocsánatot a neonácikat mosdató, az antifasiszták tevékenységét megkérdőjelező riportjáért.

„Amíg a Hír TV nem kér bocsánatot a neonácikat mosdató, az antifasiszták tevékenységét megkérdőjelező riportjáért, addig sem én, sem a főpolgármester-helyettesek, sem a Főpolgármesteri Hivatal munkatársai nem adnak nyilatkozatot a Hír TV-nek, és nem is teszünk eleget semmilyen meghívásuknak. Erről ma levélben értesítettem Répásy Bálintot, a Hír TV vezérigazgatóját.”

Itt a Ciara vihar

Hazánkat is elérte a Ciara viharciklon, amely akár 100 kilométeres széllökésekkel érkezik. Repülő- és vasúti járatokat töröltek.

Vasárnap elérte Nyugat-Európát a Ciara nevű viharciklon, amely már Magyarországra is elérkezett. Az Országos Meteorológiai szolgálat figyelmeztetése értelmében országszerte erősödik a szél, emiatt több megyére és a fővárosra másodfokú, a többi megyére elsőfokú figyelmeztetést adott ki.

A szél tovább erősödik, emiatt

délelőtt már országszerte lehet számítani erős vagy viharos széllökésekre.

Főként a Dunántúlon lehetnek viharos, óránként 70-90 kilométeres széllökések. A nap első felében ettől erősebb lökések csak a hegyekben fordulhatnak elő. A délutáni órákban hidegfront érkezik, melynek környezetében országszerte viharos, elsősorban az Észak-Dunántúlon erősen viharos, 80-100 kilométeres, néhol 100 kilométer feletti széllökések is lehetnek. A hétfő esti órákra, a front átvonultával, átmenetileg mindenütt csillapodik a légmozgás, kedden napközben azonban ismét többfelé – a délnyugati országrész kivételével – viharossá, az északi országrészben erősen viharossá fokozódik a szél.

A viharos szél veszélye miatt Budapestre, Pest, Bács-Kiskun, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy, Veszprém és Zala megyére másodfokú, a többi megyére elsőfokú figyelmeztetést adtak ki. A hidegfront mentén a Dunántúlon – legnagyobb eséllyel a Dél-Dunántúlon helyenként egy-egy zivatar is kialakulhat – tették hozzá. Emiatt Baranya, Bács-Kiskun, Somogy és Tolna megyére elsőfokú figyelmeztetést adtak ki.

Több járatot már töröltek a ferihegyi repülőtéren németországi célállomásokra. A MÁV a külföldi vasutaktól kapott tájékoztatás alapján tudatta, hogy a vihar miatt a német vasút hálózatán a távolsági forgalom vasárnap 18 órakor leállt. A németországi vasúti közlekedési korlátozásokról a DB honlapján található információ. A Budapestről induló, érintett nemzetközi vonatok hétfőn szintén nyugat-európai irányba szenvednek el korlátozásokat, törlést. Csehország felé a Magyarországról kilépő Hungária EuroCity (EC 172) legfeljebb Berlinig közlekedik. A hétfő reggeli Hungária EuroCity (EC 173) Hamburgból nem indult. A Prágától Budapestig tartó útvonalán való pótlásáról a cseh vasút még nem adott tájékoztatást. Ausztria irányában a Salzburg-München átmenetben közlekedő Railjet vonatok Münchenig közlekednek, ebben a viszonylatban nincs korlátozás. A müncheni Kálmán Imre EuroNight (EN 462, EN 463) is teljes útvonalán közlekedik.

Mintegy százezer háztartás maradt áram nélkül Csehországban az országon hétfőre virradóra átvonuló és kiadós esővel kísért szélvihar következtében. Számos helyen, főleg a cseh-német határon, leállt a vasúti forgalom a sínekre dőlt, kitört fák következtében, s több hegyvidéki közúton is közlekedési akadályok alakultak ki. A széllökések sebessége helyenként meghaladta az óránkénti száz kilométert. A cseh-lengyel határon fekvő Óriáshegység (Krkonose) legmagasabb, Snezka nevű hegycsúcsán pedig rekordnak számító 180 kilométer/óra szélsebességet mértek. A Cseh Hidrometeorológiai Intézet felhívta a lakosság figyelmét, hogy a nap folyamán újabb szélviharokra – 70-110 kilométeres óránkénti sebességűekre – lehet számítani, ezért mindenkit óvatosságra intett, és országszerte a legmagasabb fokú készültséget rendelték el.

Elvitték a menekülteket a határról

A szerbek buszokkal elvitték a kelebiai határról a menekülteket, reggelre újra megnyílt a forgalom. Semmilyen atrocitás nem történt.

Hajnalban buszok érkeztek a szerb-magyar határnál estére összeverődött mintegy háromszáz menekültért. Őket egy befogadótáborba szállították, reggelre újranyitották a határon a forgalmat.

A pár száz menekült hónapok óta tartózkodik Szerbiában, közösségi oldalon szerveződött a vonulás a határhoz. A magyar állami médiában elhangzottakkal szemben teljesen békés demonstrálók egyszerűen nyugatra akartak menni. Sokuknak már például Németországban van családja egy része.

Eredeti szándékuk az volt, hogy az éjszakát is a határon töltik. Ezt akadályozták meg a szerb hatóságok a buszok odaküldésével.

Pár száz menekült a határon cövekelt le

Néhány száz menekült érkezett délután a kelebiai határhoz, akik Nyugat felé szeretnének tovább menni. A tömeg éjszakára letáborozott a dermesztő hidegben. A tompai határt lezárták.

Takarókat és hálózsákokat készítettek elő csütörtökön sötétedés után azok a menekültek, akik néhány órával korábban érkeztek a szerb-magyar határra Kelebiához, az éjszakát is a határkerítés mellett szándékoznak tölteni – írja az MTI a helyszínről. (Lapunk az állami hírügynökségtől felhasznált írásokban a migráns szó helyett a menekült kifejezést használja, továbbá figyelmen kívül hagyja a tendenciózus megjegyzéseket, például migránskaraván.)

Menekültek a Kelebia-Tompa határátkelő szerbiai oldalán. MTI/Molnár Edvárd

A Kelebia felé tartók az újságíróknak elmondták, azért mennek arra, mert úgy hallották, Magyarország megnyitotta a bevándorlók előtt azt a határt. Állítólag a belgrádi autóbusz-pályaudvaron szerda este óta – két napra előre – minden jegy elkelt a Szabadkára tartó buszokra, a szabadkai állomásra pedig folyamatosan érkeznek a menekültekkel teli buszok az ország minden részéről.

A menetet állítólag a közösségi médiában zárt csoportokban szervezték hetek óta. A tervek szerint péntek hajnalban indultak volna el a magyar határ felé, ám miután a szerb hatóságok felfedték a tervet, korábban indultak el. A szerb rendőrség nem hivatalos információk szerint a múlt éjszaka már több tucat menekültet begyűjtött, és rabszállító járművekkel a dél-szerbiai befogadóközpontba szállította őket. Mivel azonban a szerbiai befogadóközpontok nem zártak, így az odaszállítottak bármikor úgy dönthetnek, hogy ismét elindulnak a magyar határ felé, és csatlakoznak az ott demonstráló többszáz fős tömeghez.

A tompai határátkelőt a magyar hatóságok határozatlan időre lezárták,

az arra tartó autósokat a többi átkelőhely felé irányítják. A szabadkai Pannon RTV beszámolói szerint a menekültek egész nap készülődtek a határ irányába, a korábban a magyar-szerb-román hármas határ közelében, a Rábé-Kübekháza határátkelőnél tartózkodók is elindultak a kelebiai-tompai határátkelő felé. Magyar oldalon rendőri egység tartózkodik.

Magyar rendőrök a Tompa-Kelebia határátkelő magyar oldalán. MTI/Molnár Edvárd

A hvg.hu tudósításából azért az is kiderül, hogy rengeteg a gyerek a menekültek között, akik

teljesen békésen tüntetnek.

Szándékukat táblákra írt feliratokkal tudatják: „Gyerekeink jobbat érdemelnek”, „Hadd menjünk át békében”, „Menekültek vagyunk, nem bűnözők”. Többségük a szíriai és afganisztáni, valamint a líbiai háború pusztítása és népirtása elől keres menedéket Európában és már hónapokat töltöttek Szerbiában. Többüknek már a kontinensen, például Németországban vannak családtagjai.

Semmi mást nem akarnak, mint hogy Magyarország engedje át őket.

Ez derül ki az alábbi videóból.

Letaboroztak a menekültek és migránsok a kelebiai határátkelőn

Közzétette: HVG – 2020. február 6., csütörtök

Szerbiában jelenleg mintegy hatezer menekült tartózkodik, 2015 óta ilyen nagy számban nem jelentek meg a szerb-magyar határon, inkább a Horvátországgal és a Bosznia-Hercegovinával közös határszakaszon próbáltak meg továbbjutni Nyugat-Európába.

A szerb rendőrség semmilyen erőfeszítést se tett a határra vonulás megakadályozása ellen. Náluk nyitott a menekülttábor, ahonnan akadály nélkül érkezhettek a Kelebiához, ahonnan eddig nem küldték el őket a szerb rendőrök.

Este a határhoz érkezett a szerb védelmi miniszter. Aleksandar Vulin szégyenletesnek nevezte, hogy a magyar határ megnyitásáról készült hamisított felvételekkel és álhírekkel vezetik félre egyes csoportok a Szerbiában tartózkodó menekülteket, akik ezek hatására indulnak el hiába Magyarország felé – hangsúlyozta a szabadkai Pannon RTV helyszínen tartózkodó tudósítója az MTI szerint. Vulin arról beszélt, a belgrádi kormány nem fogja megengedni, hogy a menekültek elrontsák a jószomszédi viszonyt Szerbia és Magyarország között.

Lehetséges forgatókönyv az, hogy a szerb rendőrség az éjszaka folyamán, de legkésőbb péntek este elszállítja a határ mellől a menekülteket. A civil szervezetek a tömegben lévő gyerekek és betegek miatt aggódnak, akiket megviselhet az éjszakai fagy. Védelmükre sátrakat állítottak fel.

Vadbaromság?

Folyamatosan napirenden van a Niedermüller Péter ATV-ben tett megjegyzése körüli vita, a Niedermüllert ért ocsmány támadássorozat, ezért én is visszatérek annak két elemére.

Gulyás Gergely múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján a köztévé képviselője úgy idézte fel Niedermüller szavait, hogy „a polgármester úr szerint szörnyű képződmények a keresztény nők és férfiak, fehér keresztény nők és férfiak”, és erről kérte a miniszter véleményét, aki azt válaszolta: „Tényszerűen egy szélsőséges, egyértelműen és durván rasszista kijelentésről beszélünk. Kétségtelenül itt a megtámadott rassz a fehér keresztény faj, amit polgármester úr ezek szerint gyűlöl, ki nem állhat, és nem tud elviselni. Én úgy gondolom, hogy a fajelméleteket az európai politika réges-régen maga mögött hagyta. Jó lenne, hogy ha bármilyen szélsőséges párt is a Demokratikus Koalíció, lassan nekik is sikerülne maguk mögött hagyni ezeket.”
Kénytelen vagyok felhívni a figyelmet egy nyelvi trükkre, amely, ha odafigyelünk rá, leleplezi azt a hamisítást, amit az Orbán-kormány politikusai és az általuk működtetett média alkalmaz.

Niedermüller megjegyzésében egyes számban beszélt „rémisztő képződményről”, tehát arról az emberideálról, amit a más etnikumú (menekültek), más vallású (muzulmánok) illetve más szexuális orientációjú emberek diszkriminációja után marad, a fehér keresztény heteroszexuális férfiak és valamelyest nők is.

Az újságírói kérdésben viszont többes számban szerepelnek „képződmények”, és ezzel a trükkel állítja, hogy a „fehér keresztény nők és férfiak” a „szörnyűek”. Erre válaszolja Orbán minisztere, hogy „ezek szerint” Niedermüller gyűlöli, ki nem állhatja és nem tudja elviselni a „fehér keresztény fajt” (mióta beszélünk a keresztényekről mint fajról???), és ilyen alapon vádolja Niedermüllert „szélsőséges, egyértelműen és durván rasszista” fellépéssel.

Ugye, világos a trükk, a hamisítás?

Nincs ebben semmi meglepő, ez a hamisítás szakembereinek gondos munkáját dicséri. Hogy mennyire gondos munkáról van szó, az abból is látható, hogy öt nappal később, kedden Hollik István, aki kormányszóvivőből a Fidesz kommunikációs igazgatójává vedlett át, a Klubrádióban Bolgár Györgynek válaszolva szintén többes számban „rémisztő képződményekről” beszélve indokolta meg, hogy miért volt rasszista Niedermüller megjegyzése.
Én ugyanilyen gondosságot várnék el a független újságíróktól is, de hiába. Oda kellene figyelni, meg kellene érteni, hogy mi folyik. Akkor nem mondaná Nagy József szintén a Klubrádióban, a Hetes Stúdió műsorában Niedermüller mondatára, hogy „vadbaromság”.
Akkor megértette volna, hogy Niedermüller a Fidesz több irányú kirekesztő ideológiájának lényegéről beszélt, ami a mai magyar közélet alapvető fontosságú ténye. Az ATV műsorának egyszeri nézőjétől nem feltétlenül várható el, hogy ezt átlássa, bár a betelefonálók és Facebook-kommentelők közül nagyon sokan szemlátomást átlátták.

A politikai újságírónak azonban, aki elmegy a heti politikai háttérműsorba erről beszélgetni, munkaköri kötelessége lenne, hogy mindezt megértse.

Nálunk azonban újságírói körökben az a vagányság, a függetlenség ismérve, ha ekként minősít valaki egy, a hatalmon levők által durván támadott ellenzéki politikus kijelentését, mindjárt a Bayer-féle tüntetés másnapján. A baj egyszerre intellektuális és morális.
Szomorú, hogy a minősítést a többi újságíró sem utasította vissza.
Sőt, megint egyetértettek abban, hogy Niedermüllernek bocsánatot kellett volna kérnie. Az imént leírtak újra megerősítenek abban, hogy nem volt szabad bocsánatot kérnie. Az a Kósa és más fideszesek által alkalmazott formula, hogy „sajnálom, ha valaki megbántott az, amit mondtam”, igazi képmutatás.
Bocsánatot kérni akkor szabad és kell, ha ténylegesen olyasmit teszek vagy mondok, amit magam nem tartok helyesnek. Ha rálépek valakinek a lábára a zsúfolt autóbuszon, akkor bocsánatot kérek. De ha nem léptem a lábára, viszont ő rám rivall, hogy miért léptem rá, és ezzel engem megzavarva kiveszi a zsebemből a pénztárcámat, az egészen más helyzet. Márpedig itt valami ilyesmi történik.

A nép felé fordul a kormány

Februártól bárki kérdezhet a kormányszóvivőtől – jelentette be Szentkirályi Alexandra. A Kormányinfó Pluszra havonta egyszer a közösségi médiában kerül sor, a szóvivő ott válaszolja meg a kérdéseket.

Februártól indul a Kormányinfó Plusz, ahol bárki kérdezhet! – jelentette be a Facebookon közzétett videón a nemrégiben kinevezett Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő.

Hiszek a minél személyesebb jelenlétben, és a minél közvetlenebb kapcsolatban, ezért várom majd a kérdéseket” – indokolta a kezdeményezést Szentkirályi. A legfontosabb kormányzati döntésekről, és az embereket leginkább érintő témákról szeretne beszélni.

A kérdéseket e-mailben a kormanyinfoplusz@mk.gov.hu-n vagy levélben a „Kormányinfó Plusz” – Miniszterelnöki Kabinetiroda, 1054 Budapest, Garibaldi utca 2. címen várják. A beérkezett kérdéseket feldolgozzák és a leginkább közérdeklődésre számot tartókat a hónap vége felé meg is válaszolja Facebook-oldalán videóban.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!